Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-25 / 21. szám
8 NAPLÓ 1959. JANUAR 25u Otven és fél mázsás szemeskukorica termés egy kát. hold területen A napokban érdekes és " nagy jelentőségű előadást hallgattak meg a megye mezőgazdasági szakemberei. Az Állami Gazdaságon Igazgatósága és TIT agrártudományi szakosztálya január 19-én „Búza- és kukorica- fajták, azok agrotechnikája és velük kapcsolatos kísérleti eredmények“ címmel előadást rendezett, melyet Rajki Sándor elvtárs, a Martonvásári Kutatóintézet igazgatója tartott nagy érdeklődés mellett. Előadása elején Rajki elvtárs azt mondta, hogy sok olyan dolgot fog’ elmondani, a legújabb kutatási eredményekről és külföldi tanulmány útjainak tapasztalataiból, mely • a gyakorlati szakembereknek szinte hihetetlenül hangzik. Előadása két részből állt és jelentőségénél fogva mindkét részt bővebben kívánjuk ismertetni. De nézzük meg, mik azok a rendkívüli eredmények: A Martonvásári Kutatóintézet gazdaságában 1958 őszén nagyüzemi összehasonlító kukorica termcsztósd kísérleteknél kait, holdanként 50 és fél mázsa májusi morzsolt kukoricának megfelelő ter- mést takarítottak be és nem is a legjobb talajviszonyok mellett. Rajki elvtárs véleménye szerint holdanként 30 mázsás májusi morzsoltba számított kukoricatermést országos átlagban rövid idő alatt el lehetne émá, ha rátérnénk a legújabb tapasztalatok alapján a korszerű kukordcater- mesztésre. Ha figyelembe vesszük, -hogy országos átlagban 1957-ben 13,8 mázsás átlagtermés voflt, rádöbbenünk arra. hogy milyen nagy jelentőségű ezt minél hamarabb megvalósítani, hiszen mintegy két—háromszorosát takaríthatjuk be a jelenleginek, ha a kutatóintézet példáját követjük. De hogyan? — vetődik fel a kérdés. A nagy termések elérése érdekében sokban szakítani kell a hagyományos termesztési móddal. Főleg négy dologra hívta fel a figyelmet, amin — a növényápoláson kívül — a siker múlik. Ezek az alábbiak: 1. Meafelelő fajta megjó ixo tó_ 75/4 7 ct á e/7 >r,tuasa, A gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy ún. belte- nyésztéses hibrid-vetőmagvakból termelt kukorica, mint pl. a martonvásári 5-ös, 20—30 százalékkal többet terem a közönséges kukoricafajtáknál. Ez egymagában is 2—5 mázsás (érmés többletet jelent, még akkor is, ha a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Nem közömbös a termelőnek az sem, hogy mivel garantáltan 98—100 százalékos csíraképességű magot vet, mintegy 30—40 százalékkal kevesebb vetőmagot elegendő elvetnie, vagyis pl. 16—18 kg vetőmag helyett, jól beállított vetőgép- peil vetve 10—12 kg mag is elegendő. Rajki elvtárs szólt arról is, hogy egyes állami gazdaságok ragaszkodnak az ún. amerikai hibrid fajtájú vetőmagvakhoz, mivel azok látszólag többet teremnek. A látszat azonban csal, mivel ezek érésikor nálunk 7—8 százalékkal magasabb víztartalommal kerülnek góréba és rosszabb morzsol ási arányuk is a MV 5-ösnél, mivel vastagabb a csutkájuk. Az összehasonlító kísérletek egységesen igazolták, hogy májusi morzsolt kukoricáira át számítva a hazai hibrid átlagosan jobb termést adott az amerikai hibrideknél. Rajká elvtárs elmondta, hogy a martonvásári kutatók munkája következtében két év múlva, a jelenleg forgalomban lévő MV 5-ös kukoricánál mintegy 10 százalékkal nagyobb termést adó. de egykét héttel később érő beltenyésztései» hibrid fajták vetőmagjai kerülnék forgalomba. Ezek az MV 1-es és az MV 39-es fajták. Ezek elsaaporí- tása most folyik a kísérleti és állami gazdaságokban. (Az 50,5 mázsás terméseredményt is a MV 39-es fajta adta.) Az említett újabb fajták szára még erősebb az MV 5-ösnél és a betegségeknek is ellenállóbbak. 2. A norm termés elérése érdekében lényeges a tflajmüvelés helyes elvégzése Itt sok új dolgot hallottunk. — Nem kell félni a 35—40 cm-es őszi mélyszántástól. Régen azt mondták, a nyers földet nem szabad nagyobb mértékben felszínre hozná az ekével. Ez az elv már megdőlt. — Ha nem kavicsos, vagy szikes az altalaj és a talaj termőrétege engedi, úgy járunk el helyesen, ha mélyen szántunk, a téli csapadéknak mélyre nyitjuk meg az utat 2 A harmadik fontos kérdés a megfelelő talajerő-fenntartás. Itt hallottuk a legérdekesebbet. — Mart on vásáron a következőképpen jártak el: szeptember végén kiszórtak holdanként 150 kg szuperfoszfátot és 200 mázsa istállótrágyát holdamként, majd leforgatták 20 cm mélyre. Ezután október végén újra kiszórtak holdanként 200 kg szuperfoszfátot, 150 kg kálisót és 150 kg pétisót, majd újra megszántották a földet, de most már 35 cm mélyre. — Régebben ősszel nemigen adtak péti sót tavassá vetésű növények alá. A kísérletek azt igazolták, hogy a mélyen le- számtott nitrogén műtrágya igén jó hatású a gyökérképződésre. Tavasszal a vetőágy készítésekor újra bedolgoztál?: a talajba 150 kg pétisót és 150 kg szuperfoszfátot. Nyáron, június végén, mikor a kukorica mintegy 50 cm magas volt, újira kiszórtak, most már kézzel, holdanként 2,5 mázsa pétisót, amit a második kapálással dolgoztak a talajba. Ez igen jó hatású volt, hiszen ebben az időszakban van a zöldtömeg erős fejlődésben. A kísérletek azt igazolták Martomvásáran, hogy átlagosan minden mázsa felhasznált műtrágya 2 mázsa terméstöbbletet adott. Nézzük meg forintban, mit jelent a nagymennyiségű műtrágya alkalmazása, érdemes-e vagy sem: Felhasználtak összesen 500 kg szuperfoszfátot á. 63 Ft 315 Ft 150 kg kálisót á. 60 Ft 90 Ft 550 kg pétisót á. 96,40 Ft 530 Ft összesen: 12 q műtrágya 935 Ft Normál istállótrágyázás mellett a termés 23 mázsa májusi morzsolt kukorica lehetne, ami már nem rossz eredmény. 12 mázsa műtrágya felhasználásával 50,5 mázsa májusi morzsoltat értek el. A terméstöbblet 27,5 mázsa májusi morzsolt kukorica volt. Ha 220 forintos májusi morzsolt kukoricaárat számítunk, akkor is 6 050 forint a többlettermés értéke, amit 935 forint műtrágya felhasználása segítségével értek el. Ha a mélyszántás költségét és a műtrágyakiszórás költségét figyelembe vesszük, a kettő együttesen nem tehet ki többet 500—600 forintnál. Tehát megfelelő műtrágyázás segítségével legalábbis 4500 forint tiszta haszontöbbletet biztosíthat magának a gazdaság, ha az elmondottak szerint jár el. — Természetesen ilyen nagy adagú műtrágyák alkalmazása mellett alapkövetelmény a 30 cm-nél mélyebb őszi mélyszántás. A negyedik fontos té- " nyerő. nmi a termés- eredmény t befolyásolja, a kukoricatövek száma. A régi gyakorlat szerint általában 70x90 centiméterre vetettek. így a tövek száma 1 kh. területen megközelítően 10 000 volt. Ez nem volt gazdaságos, mivél a fentebb említett talajerőfenntartás és talajműveüés mellett 18—20 ezer tő kukorica is jól fejlődik. Lehet, hogy a csövek valamivel kisebbek lesznek, de végeredményben kétharmaddal vagy felével több cső lényegesein több kukoricaszemet terem. — Rajki elvtárs azt ajánlotta, hogy vagy lOOx 70 cm-re kétszálasam, vagy 100x30 cm-ie egy szálasán termeljük a kukoricát, úgy ihrem legtöbbet. A Kolbay-féle ikersoros termesztéssel sem lehet nagy termést elérni, mivel kevés a tőszám — kevés a termés. Ez csak külterjes viszonyok közt vált be. Az előadást élénk vita és sok érdeklődő kérdés követte. Hardiesay Lóránd MÉSZÖV főagr. cd siioAoidiQj^.QtQm HETI PROGRAMM Január 26: Méhészeti előadás. „Viasztermelés, a magyar viasz kérdés”. Előadó: Rupp Kálmán, Budapest. Az előadás helye: Központi Egyetem élettani terme. Du 6—8 óráig. Vendégjegy ára 3 forint, diákoknak 2 forint. Január 27: Művészettörténeti előadás. „A görög virágkor művészete”. Előadó: Bizse János tanár. Az előadás helye: Központi Egyetem élettani terme, 6—8 óráig. Vendégj egy 3 forint, diákoknak 2 forint. Január 30: Filozófiai előadás. „Megismerés folyamat”. Előadó: Jóri János egyetemi tanársegéd. Az előadás helye: Központi Egyetem élettani terme. Du. 6—8 óráig. Vendégjegy 3 forint, diákoknak 2 forint. Január 31: Kertészeti-szőlészeti előadás. „Szőlőtalajaink és boraink minősége”. Előadó: Babarczy József, Budapest. Az előadás helye: Központi Egyetem élettani terme. Du. t>—8 óráig. Vendég jegy S forint, diákoknak 2 forint. *' A Munkácsy Mihály Szabadegyetem tanfolyamaira a beiratkozások megkezdődtek. Beiratkozni lehet mindennap délelőtt 11 órától délután 7 óráig a TIT titkárságán (Janus Pannonius u. 11. I. em.) A beiratási díj és tandíj a n. félévre 100 forint. A n. félévben új tanfolyamok is kezdődnek. Kiskertünk Szobanövényeink bizonyos idő alatt felélik a cserép földjének tápanyagkészletét, ekkor szükségessé válik átültetésük. Erre a legmegfe- lás veszélye fenyegeti. Az átültetés időszerűségét, a növény gyökérzete mutatja legjobban. Ezt a következőképpen nézzük meg: a növény tövét jobb kezünk szétnyitott középső ujjai közé vesszük, tenyerünlcet ráhelyezzük a cserép földjére, majd a növényt cserepestől HALÁLOZÁS. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy Horváth György volt fafűrészelő 84 éves korában elhunyt. Temetése 26-án, hétfőn délután fél 2 órakor a pécsi köztemetőben. Gyászoló család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunk, Homola Viktor temetésén megjelenésükkel, koszorúkkal, virággal részvétüket fejezték ki. Külön köszönetét mondunk a Rendelőintézet fogászati asszisztencia karának. Gyászoló család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk temetésén részt vettek, koszorúk és virágok küldésével nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetét a Porcelángyár' minden vezetőjének, dolgozóinak és közvetlen munkatársainak, a pécsi Áll. Ep. I. Vállalat 1. sz. ép. vezetőség dolgozóinak, valamint a József Attila u. 7. sz. ház lakóinak. A gyászoló Adám-család. megfordítjuk. A cserép széleit többször erősebben megkocogtatjuk, s a földlabdától elváló cserepet balkezünkkel lemeljük. Ha a földlabdát a gyökérzet erősen átszőtte, — úgy szükségessé válik az átültetés. Átültetésnél a földet nem szabad lerázni a gyökerekről. A korhadó gyökérrészeket vágjuk le éles késsel. Ha túl nagy a gyökérkoszorú, vágjuk kissé azt Is vissza. A földlabda alján lévő cserépdarabot távolítsuk el, a gyökereket lazítsuk meg kezünkkel kissé, na új cserépbe ültetünk, áztassuk azt legalább fél óráig vízben ültetés előtt. A régi cserepet ktvül-belül mossuk le jól súrol ók a fével. Az átültetéshez használt cse‘- rép ne legyen túl nagy. Elég, ha felső átmérője két centiméterrel szélesebb az előzőnél. Ha túl nagy cserépbe ültetünk át, könnyebben meg- savanyodik a cserép földje. Beteg gyökérzetű növényt, melynek gyökerét erősen visszametszettük, helyesebb kisebb cserépbe átültetni. Általában akkor járunk el helyesen, ha alul és körül egykét centiméter új földdel vesszük körül az átültetett földlabdát. A föld behelyezése előtt a cserép alján lévő nyílásra helyezzünk egy kis cserépdarabkát és erre egy ujjnyi kavicsos homokot vízlevezető rétegnek. Ügyeljünk arra, hogy a növény a cserép közepére kerüljön. — Ültetéskor egy pálcával töm- ködjük meg a földlabda és a cserép közé beszórt friss földet. Végül a visszaültetett földlabda felső egy-két centi- méteres mohos, tömődött rétegét is távolítsuk el a cserépből és pótoljuk friss földdel, „KISKERTÉSZ“ Vi cicin* szEVers/n-e aoe z <V4TA/em £#z/, no&r W/V5VFZffe f/MOféOfe MAS/f'f/OJ haza rei £ w/V, 'HÉZP. M/LKE/V ŐOLDOá, AZ t&AZGA / le.vH - ja eezzjPS T£H£~rre Azr, amit m/mMA Mon/Or/fM, HO*r £2 AfáAf AZ £AHí i. ÓJEL MSZ&eAS
