Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

1959. JANUÁR 22. NAPLÓ 5 Mi lesz, ha valaki leesik az emeletről? És ha tégla esik valakinek a fejére? J,afyyzat(!jCLzetaM8.&(l Egy munkavédelmi ellenőrzés tapasztalatai két építkezésen rülést szenvedhet a gépekkel zsúfolt kis helyiségben. Emel­lett a szabványos 24 voltos áram helyett 220 voltos áram­mal világítanak. Mondani sem kell, ez is veszélyes játék. A 16. számit épület tetejére szállítószalaggal szállítják a téglát. Az előírás szerint szál-, lítószalagot csak harminc fo­kos dőléssel — vágj’ ennél ki­sebbel — szabad alkalmazni. Ez a szalag jóval nagyobb szögben dől. A szélein két ol­dalt kibuknak a téglák. Per­sze, nem gyakran esnek le ró­la a téglák, de lehet, hogy éppen akkor esik le egy, ami­kor valaki a szalag alatt akar átmennni, hogy lerövidítse az útját. Tehát itt el kell a ve­szélyes területet keríteni, hogy senki fejére ne eshessen tégla a szalagról. Az építkezéseken lezajlott munkavédelmi szem­le hasznos volt. A bizottság tagjai egy sor hibát fedeztek fel, amelyeket az építkezése­ken már a következő napok­ban megszüntetnek. Ezzel el­hárult az itt dolgozók feje fe­lül egy csomó baleseti veszély. Üdvös lenne, ha hasonlókép­pen ellátogatnának az ellen­őrző brigádok a többi nagy építkezésekhez is. ' Nem tudom miért, de feltételezték ró­lam, hogy én tudok szerbül. Azt hiszem mások is így jár­taik. Persze azokra gondolok, akik mint ém, Bakony zsileípenge-élesitőt vettek. Erre csak akkor döbbentem rá, ami­kor hazamentem és kicsomagoltam. Mi­vel még ilyen masi­nát nem láttam: előkotortam hát a használati utasítást, hogy így okosítsam ki magam az élesítő használatára. Né­zem, forgatom, hin­ni sem akarok a szememnek. — Ézt meg szer­bül írták! Na mindegy! Ha már megvettem, használom is, hasz­nálati utasítás nél­kül. Meg is tolom egyszer-ikétszer, egyszeresük kiugrik valami rugó. Felve­szem, keresem a he­lyét, de nem talá­lom. Két nap múlva találtam meg há­rom ember segítsé­gével: hova is kell +enni azt a rugót. Két nap, nagy idő. Ha az a rdk átok fogott volna azo­kon, akik szerb nyelvű használati utasítást adtak ne­kem a Bakony zsi- letpenge élesítésé­hez, akkor ... Szó, ami szó. még szer­bül is szidtam, mert ha mást nem is, ká­romkodni a háború alatt szerbül is meg tanult az ember. Ezit csak azért tet­tem, hátha az a sze­rencsétlen horvát, vagy szerb nemze­tiségű ember, aki Bakony zsíletpenge élesítőt kap, termé­szetesen magyar szövegű használati utasítással, olyan hidegvérű, hogy még ezt sem teszi. Hát megtettem he­lyette. * A Rákóczi úton gyakran megfigyel­tem: az emberek a tűzoltók előtt hirte­len a szemükhöz kannak és szitko­zódnak. Vajon mi történhetett velük? Egyszer én is a sze­memhez kaptam. Beleszáltt a korom. Szerencsére még aznap ki is jött Gondoltuk, majd csak egyszer vége lesz ennek is. Ezt a hitet megerősítette bennünk az is: tu­domásomra jutott, hogy az egyik kór­házi dolgozó szemé­be is belement a korom, amit csak a< orvos tudott kiven­ni. Nem lett válto­zás, sőt a napokbar a háziasszonyun jön haza. Szem előtt zsebkendő. El • telik egy idő, ner jön ki a korom A* ment a Szemklin■' kára. Megmondt miről van szó. — Előfordult e már másokkal is! - felelték neki és te» vették a szemé b' a kormot. Egyik ismerősö ■ azt mondta: ín alkarnak beteget sz rezni. Ez badar?- annál is inkái­mért erről az orv' sok semmit sem V hetnek. Egy szó, mir száz: ideje lenr végre feltenni szűrőt a Belklin*1 kéményének, a te*' jére is. Ha ez kö*' lező minden váll- latnál, méghozz éppen azért mert ' egészségügyi szer- pontból indokolt, a kor sokszorosan 7c f telező egy egészsér ügvi intézménvné SZÁLAIJÁNr 4 termelőszövetkezeti tagok az ezüstkalászos tanfolyamok legszorgalmasabb ballgafói Férfiing, mérték után Kétségtelen, hogy hétfő óta az 5. sz. Ruházati Bolt került az érdeklődés közép­pontjába. Néhány napja csak, hogy a Budapesti FE- DOSZ, a Fehérnemű Ipari Dolgozók Kisipari Szövet­kezete mérték utáni férfiing­rendeléseket vesz fel az 5. sz. Ruházati Boltból, máris egymásnak adják a kilincset a megrendelők. Nagy gond szakadt ezzel Dobi Fereric- nére, a ruházati bolt eladó­jára, mivel ezután nemcsak kiszolgálja a vevőt, hanem minden másodikon mérése­ket is végez. Hétfő óta 150 megrende­lést bonyolított le, ami egy kis gonoszkodással szólva azt jelenti, hogy 150 férfit „ölelt át”, a mellbőség ada­tainak lemérése címén. Tré­fálkozva mondja, hogy né­hány vevő gyanútlanul ki­választja magának a mére­teinek, ízlésének megfelelő inget és csak akkor bökken meg, amikor a csomagolás helyett a szabócentit átdob­ják a nyakán és írják az adatokat: nyakbőség 41, váll- bőség 55, ujja hossza 63 cen­timéter és igy tovább. Higgyék el, megéri a mé­rések okozta „fáradságot” az a remekbeszabott kereszt­csíkos puplin ing vagy a sportosra szabott alpesi koc­kás zefir, s egy sor más „fe­hérnemű költemény”. Egye­nesen ellenállhatatlanok a legújabb divatú, kétgombos kézelővel, pótgallérral vagy akár monogrammal ellátott férfiingek, s egészen újsze- rüek a zippzáras zsebekkel ellátott oxford-zefir és egyéb márkájú ingkülönlegességek is. Brunner Józsefné, boltve­zető szerint a megrendelés­től számított két héten be­lül le is szállítják a kész in­get és előlegként vagy fog­lalóként az ing árának kö­rülbelül 30 százalékát kell kifizetni. Na, férfitársaink, elő az­zal a foglalóval! —s. —gy­Kedden délelőtt Temesiványi Lajos elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa munkavédelmi fel­ügyelőjének vezetésével egy négytagú brigád vizsgálta meg két építkezésen a munkavéde­lem helyzetét. A vizsgálatot a Mélyépítő Vállalat Jókai Mór utcában épülő huszonnégylakásos lakó­ház építkezésénél kezdték. A villamos berendezések fe­lülvizsgálata jó eredménnyel zárult. A bizottság egyhan­gúan állapította meg, az épít- I kezés villanyszerelője kiváló •munkát végzett, pontosan be­tartotta mindenütt a bizton­sági rendszabályokat, dicsére­tet érdemel. A kellemetlen kérdések ak­kor kezdtek egyre-másra el­hangzani, amikor a bizottság elindult az épületben folyó munkát megnézni. Mindjárt a földszinten lévő feljáró állványnál meg Is állt a bizottság. Miért hiányosak az állvány csúszásgátló lécei? Miért nincs az állvány letaka­rítva? Ezen az állváinyon bi­zony nagyon könnyen meg­csúszhat bárki és egy ilyen el­csúszásból könnyen származ­hat kartörés, lábtörés, vagy még súlyosabb baleset. Beljebb, az épület első eme­letén egy újabb hibát fedezett fel a bizottság. A nyílások még nincsenek egyik szinten sem elzárva, a lépcsőkön pe­dig több helyütt hiányzik a korlát. Akárki könnyen le­pottyanhat a lépcsőről vagy vigyázatlanságból kiléphet az emeletről. Ha a lépcsőt és a nyílásokat előírás szerint .kor­láttal látták volna el, ez a ve­szély neim lenne olyan fenye­gető, mint így. Az első emeleti anyagfogadó­állvány pedig egyenesen haj­meresztő módon van elkészít­ve. Inkább artistáknak, mint építőmunikásoknak való szer­kezet. Az egyik első emeleti erkély­lemezen végigfektettek három szál álJVánypallót, az tartja _az egész labilis valamit. Ha valamelyik munkás pusztán véletlenül kimenne a szélére, menthetetlenül felbillenne az egész állványzat és az illető a mélybe zuhanna. A bizott­ság egyhangú véleménye sze­rint az állványt két oldalán korláttal kell ellátni, hogy senki ne léphessen a szélére, ahol már nem biztonságos a járás. Kiderül f, hogy a daru is rejteget magában baleseti ve­szélyt. Azaz a veszély nem annyira a daruban van, ha­nem abban, hogy a daru su­garának a közvetlen közelé­ben villanyvezeték húzódik. Ha a daru kötele valami ok­ból meglódul, érintkezhet a villanyvezetékkel. Ezért a bi­zottság utasította az építés- vezetőt, gondoskodjék arról, hogy a daru csak fél fordu­latot tehessen meg, ne tehes­sen teljes fordulatot a villany- vezeték felé, így elkerülhető lesz egy esetleges „véletlen” baleset. Ezek voltak a legfőbb prob­lémák ezen az építkezésen. Az ellenőrzés sok tanulsággal szolgált az építkezés vezetői­nek, de az ellenőrzést végző brigád tagjainak is. A következő állomás a Ko­lozsvár utcai építkezés volt. Az általános tapasztalat itt is hasonló volt. Kis hibák kerül­tek felszínre. Ezek a kis hi­bák azonban mindenkor sú­lyos balesetek okozóivá vál­hatnak. Ilyenek: az épületek körüli aknanyílások egy-két helytől eltekintve fedetlenek és korláttal sincsenek elkerít­ve. Könnyen beléjük eshet valaki. A lépcsőházakban több helyen hiányos a korlát. A gőzt szolgáltató lokomobil biztonsági szelepe nem műkö­dik. A kazán próbacsapjai, vízálláscsavarjai folynak és csak fadugókkal vannak be­tömve. A kompresszorházban az elektromos kábel nem elő­írás szerinti tartókon függ. Az embereknek úgy kell keresztül lépkedni a kábelen. Ha vala­ki elbotlik benne, súlyos sé­Szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban megbeszélés­re gyűltek össze a szakokta­tási felügyelők, s a tél első felében az ezüstkalászos tan­folyamokon szerzett tapaszta­latokról számoltak be. Elmon­dották, hogy a termelőszövet­kezeti tagok és egyénileg gaz­dálkodók sokkal nagyobb ér­deklődést tanúsítanak az új mezőgazdasági módszerek el­sajátítása iránt, mint a koráb­bi években bármikor. Külö­nösen szorgalmasak a terme­lőszövetkezeti tagok. Az elő­adásokon az egyénileg gazdál­kodók is érdeklődéssel tanul­mányozzák a nagyüzemi mód­szereket. Csak elvétve fordul elő, hogy a beiratkozottak nem látogatják rendszeresen a tanfolyam előadásait, az vi­szont országszerte általános, hogy az első egy-két előadás után újabb jelentkezések ér­keztek a tanfolyamon való részvételre. Jól bevált az a módszer, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium csak az ezüstkalá­szos tanfolyamok tématervére tett javaslatot és az előadások részletes anyagát a helyi adottságoknak megfelelően dolgozzák ki. Az előadók nem­csak szemléltető eszközöket használnak az oktatásnál, ha­nem több helyen együttesen tekintik meg a mezőgazda- sági szakfilmeket is. A jövő szakmunkásai i Iskolavárosunk I a tanév---------------------------1 elejen u] sz ínnel gazdagodott. Mintegy 1 600 fiatal jelent meg sötét­kék, vörös- és aranyszegélyes egyensapkán a munkát szim­bolizáló kalapácsos és francia­kulcsos jelvénnyel. Ezek a mi intézetünk [fiataljai, jövendő szakmunkásai. Ezekből a fia­talokból kerülnek' ki azok, akik az öreg szakmunkások kezéből átveszik a szerszámo­kat és oda állnak a munka­padhoz, hogy a magyar ipar becsületét még magasabb szín­vonalra emeljék. Intézetünk a Rét utca egyik legimpozánsabb épülete. Reg­gelenként nyüzsgő áradat önti el az utcát, jönnek ipari ta­nulóink hetenként két napra elméleti oktatásra. Itt fel- elevenednek és elmélyülnek az általános iskolában is ta­nult ismeretek. E mellett új anyaggal is megismerkednek: anyagismerettel, szakismeret­tel. műszaka rajzzal, elektro­technikával. Azoknak a fia­taloknak, akik derekasan meg akarják állni a helyüket a munkapadnál, elméletileg is jól fel kell vértezniük magu- (aáit. Lassan eloszlóban van az a téves hiedelem, hogy az ipari tanulónak nem kell ta­nulnia. Állítom, igen sokat kell tanulnia, elméletileg ké­peznie magát, hogy a rohamo­san fejlődő technikai vívmá­nyokat magáévá tudja tenni és ne maradjon le. Elméleti oktatás | Az elmé!e­-------.--------------------! ti oktatás sz aktantermekben történik. Intézetünknek mintaszerűen berendezett esztergályos, gép­lakatos, autószerelő, szakrajz, magyar, történelem, anyagis­meret, és villamosipari szak­terme van. Itt jól képzett ta­nárok ismertetik meg a fiata­lokkal a szakma alapjait, an­nak elméletét. A szaktanárok döntő többsége munkapadok mellől került a tanári kated­rára, de előzőleg elvégezte a Műszaki Tanárképző Főisko­lát. így a szakmának nemcsak az elméletével, de a gyakorla­tával is tisztában van, ottho­nos a szakma egész területén. És különbséget tud t«*mi a ma és a múlt iparitainuló-lkép- zése között s erről beszélni is tud növendékeinek. Gyakorlati oktatás | A gya­—--- --------- I korlati ké pzés esztergályos és gépla­katos szakmából az I. évfolya­mú tanulóknál az intézet kor­szerűen berendezett tanműhe­lyében történik. A tanműhe­lyekben tanmenet szerinti ok­tatás folyik és az oktatás szo­rosan az elméleti képzéssel van kapcsolatban. Amit a ta­nuló megismer elméletben a szakmai órán, olyan munkát végez a tanműhelyben gyakor­lati képzés során. Az elmélet a gyakorlatot egy-két héttel mindig megelőzi. Nemcsak az intézetben van tanműhelyünk, hanem a vállalatok megértő támogatásával tanműhelyt hoztunk létre a Pécsi Szénbá­nyászati Trösztnél, a Dél-Du­nántúli Áramszolgáltató Vál­lalatnál, a MÁV Pécsi Fűtő­házában, a Hangszer- és Asz- talosárugyámál is. A tanulók gyakorlati képzését a tanmű­helyben, de a vállalati műhe­lyekben is, az intézet állom^ nyába tartozó szakoktatók irá­nyítják. A szakoktatók is a szakma legjobbjaiból kerültek ki. Van közöttük 20—30 éves gyakorlattal rendelkező „arany kezű“ szakmunkás, de talá­lunk közöttük szép számmá- technikusokat is, kik szintér már a felszabadulás után sze­rezték meg technikusi öklévé- lüket. A tanárokhoz hasonló­an, ők is szívüket, minden tu­dásukat arra összpontosítják hogy tanulóiakból jó szak­munkások legyenek. Kultúrmunka I Amikor az idő 1 délutánba haj­lik és lejárt a 7 órás munka­idő, akkor a tanulók ismét megindulnak az intézet feié. Most nem az elméleti órára, hanem szórakozni és szóra­koztatni jönnek össze. Intézeti KISZ-szervezetünk keretében a színjátszó-, népi tánc-, ének­kar és balettcsoport munká­jától hangosak a termek. Szó­rakoznak, művelődnek itt a fiatalok, de ugyanakkor gyö­nyörködtetnek, szórakoztat­nak is bennünket különböző rendezvényeinken, évforduló­kon tartott műsoros estjein­ken. Sport I A test kultúrájáról, -----—----1 annak íejE esetésé­ről sem feledkeztünk meg. Mert a heti két testnevelési órán kívül mindenki megta­lálja hajlama és tehetsége sze­rint a sportszakosztályokat is ahol nemes vetélkedésben mú­lathatják meg tanulóink ügyességüket, erejüket. Kézi­labda-, atlétikai-, labdarúgó-, torna- és általános szakosztály mű ködik intézetünkön belül az ITSK keretében. Szakosz­tályaink különböző bajnoksá­gokban vesznek részt. Kézi­labda szakosztályunk például most került be a megyei I. osztályba. Szakkörök I A sport- és kul­■ --------1 túrtevékenység me llett különböző műszaki körök és szakkörök munkája is jellemzője intézetünknek. Az esztergályos és géplakatos szakkör szemléltető és bemu­tató eszközök készítésével fog­lalkozik, jelenleg 1:3 arányú EAN esztergapad készítését vette tervbe. A képzőművésze­ti szakkörben a művészetek, képzőművészetek megkedvei- tetésével, megismerésével ta­lálkoznak. Ügyes kezek alól csendéletek stb. kerülnek ki. Az akvarista szakkörben ak­váriumok készülnek, azokat betelepítik, a halak életét, gondozását tanulmányozzák. A párt művelődéspolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Zeneművészeti Szakiskolával és az Orszáeos Filharmóniával karöltve nö­vendékeink zenekultúrájának növelése érdekében opera- operett-est sorozatot indíto*- tunk. Ezek a hangversenyek havonként egy este vannak a Liszt Ferenc hangversenyte­remben. Az első hangverseny­nél még bizonyos rábeszé'és érvényesült, a második hang­versenyre már a terem szűk­nek bizonyult. Nehézsé?eWk | Szép, felelős- —" ' 1 ségteljes mun­kánkat sok nehézség között kell végeznünk. A legnagyobb nehéa’>éget intézetünk szét­szórtsága okozza. Iskolánii a Rét utcában, otthonunk a Sa'- lai utcában, tanműhelyünk pedig a Regős utcában van. Iskolánk épületét 1929-ben is­kolának és otthonnak építet­ték. Otthon-épületrészünket hosszú évek óta más szervek veszik igénybe, ami munkán­kat nehezíti. Tanteremhiány­nyal küzködünk. Kétműrmkos oktatásban tudjuk csak az 63 osztály elméleti oktatását biz­tosítani. Reggel 7 órától este 8 óráig foglaltak tantermeink. Igen sok a vidékről bejáró nö­vendékünk, akik sokszor a ké­ső éjszakai órákban kerülnek otthonukba csak azért, mert nem tudjuk részükre megfele­lő időben tartani az elméleti oktatást, épületünk másirc- nyú elfoglaltsága miatt. Ezéri kérjük az illetékeseket, hogv minél rövidebb időn belül nyújtsanak segítséget épüle­tünk • visszaszerzéséhez. Ha épületünket megkapjuk, ak­kor még jobb, még több ered­ményről számolhatunk be és adhatunk kiválóan képzőn szakmunkásokat rohamosan fejlődő népgazdaságunknak. Len gv ári István igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents