Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-20 / 300. szám
4 NÁPLO lí$*. DECEMBER 20. Vasárnap köztársasági Franciaországban Párizs (MTI). Több mint 76 000 francia elnökválasztó szavaz vasárnap a köztársasági elnökválasztás első fordulójában. Párizsi politikai megfigyelők szerint nem kétséges, hogy De Gaulle már az első fordulóban abszolút többséget kap. Újabb amerikai mesterséges holdat Washington (Reuter—AP): A Fehér Ház közlése szerint csütörtökön éjszaka a eaipe- canaverali támaszpontról kilőttek egy új mesterséges holdat. A mesterséges hold pályájának magassága földközelben 186, földtávolban 1000 kilométer. A hadügyminisztérium közölte, hogy a mesterséges hold száz percenként kerüli meg a földet, a hordozó rakéta súlya a mesterséges holdéval együtt megközelíti a négy tonnát. Az amerikai mesterséges hold valószínűleg mindössze 20 naipig kering majd pályáján. őrségváltás Algériában Párizs (DPA—AFP—AP). Paul Delouvrier, Franciaország új algériai fömegbizottja pénteken Algírba érkezett, hogy átvegye új hivatalát. Néhány órával előbb Sálán tábornok, az algériai francia csapatok főparancsnoka, az eddigi fő- megbizott, elutazott Algírból. Sálán tábornok visszatér Párizsba, hogy átvegye a szárazföldi csapatok főfelügyelői tisztét. A NATO tanácsának ülésszaka Párizs (TASZSZ). V. Sziszo- jeva, a TASZSZ tudósítója írja: A NATO tanácsának most végétért ülésszaka semmit sem változtatott azon a népekre nézve veszélyes politikán, amelyet ez az agresszív tömb folytat. A NATO jelenlegi ülésszakának résztvevői megvitatták az új háború előkészítésére irányuló barbár terveket, a fegyverkezési verseny fokozását, az európai rakétatámaszpontok kérdését. Terveik igazolására régi szokás szerint felsorakoztatták a régi koholmányokat a „kommunista veszélyről”, a Szovjetunió részéről fenyegető „veszedelmes agresszióról”, holott a Szovjetunió békepolitikája a világ minden népében elismerést és helyeslést kelt. A kiadott közös közleményben nyomát sem találjuk valamilyen visszhangnak a szovjet kormány határozott javaslataira, amelyeknek pedig célja az európai feszültség enyhítése, a NATO-ban és a varsói szerződés szervezetében tömörült országok kapcsolatainak megjavítása. A kommüniké megerősíti a berlini kérdésben a tanács december 16-i ülésén jóváhagyott álláspontot, amelynek lényege a megszállási rendszer maradványainak felszámolására irányuló szovjet javaslatok elutasítása. A záróközlemény nem tükrözi az ülésszakon a gazdasági és katonai kérdésekben támadt éles ellentéteket. A közlemény szerkesztői inkább megkerülték ezt a kérdést és csak arra utalnak, hogy „a tanácsban lezajlott politikai viták előkészítése jobb is lehetett volna. JCiäßUrU JELENTIK PÁRIZS Az algériai főparancsnokság csütörtökön közölte, hogy a hét elején Blida közelében algériai felkelők meglepet ésszerű támadást intéztek egy francia tüzérségi egység ellen. Hivatalos közlés szerint a francia erők érzékeny veszteségeket szenvedtek. Később magánforrások közölték, hogy a támadás során 14 francia katona elesett. 24 pedig megsebesült. Csütörtökön a felkelők két vonatot kisiklattak. kid ügymanisztáriurn küldöttjétől és ugyanolyan gyűlölettel fogadja Rountreet, mint a közép-keleti népek”. A Vuma című lap szerint Rountree azért látogat Athénbe, hogy „tanulmányozna, hogyan lehetne átcsoportosítani a nyugatiaknak a Földközi tenger keleti medencéjében lévő erőit." VARSÓ Csütörtökön befejeződött a Lengyel Egyesült Paraszt Párt vezetőségének plenáris ülése, amelyen határozatot hoztak a párt 1959 márciusában összehívandó kongresszusára. , DJAKARTA LONDON MOSZKVA Moszkva környékén Kumce- vo város közelében, megkezdték Moszkva második Szput- nyik városának építését. Már épül az új város első nyolc háza. DAMASZKUSZ Az Egyesült Arab Köztársar ság száriad területének szóvivője hivatalosan közölte, hogy tovább folynak az izraeli csa- patÖsMevomások Szíria hatáA Daily Telegraph New Yark-i tudósítója jelenti: A Fana norvég teherszállító gőzös csütörtökre virradóra egy kubai hadihajó kíséretében Angliából Havanába érkezett és csütörtökön kora reggel 15 angol harckocsit, 2000 tonna lőszert, és ágyukat rakott partra, a hadianyag kirakása azonban több óra hosszat tartott. Ez a legnagyobb nehéz fegyver-szállítmány, amelyet Kuba vezetői a Jelenlegi politikai válság során Angliából kaptak. Djakartában mintegy félszázezres tömeg előtt beszédet mondott Praszad, India elnöke és Sukarno indonéziai elnök. Követelték, hogy a tudomány és a technika vívmányait az életszínvonal emelésére használják fel. Azok az országok, amelyek atomfegyver birtokában vannak, szüntessék meg e fegyverrel végzett kísérleteiket. Mindkét elnök hangsúlyozta India és Indonézia szoros barátságát. KAIRO MOSZKVA ATHÉN Az amerikai külügyi államtitkár Athénbe érkezett. Az Avgi című lap megállapítja, hogy „a görög nép nem vér semmi jót ai amerikai Pénteken bolgár kormányküldöttség étkezett Moszkvába Rajkó Damjamovwak, a Minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség gazdasági kérdésekről tárgyal; Kairód lapjelentések; szerint megegyezést értek el az Egyiptomban lefoglalt angol kőolaj társaságok kérdésében, az Egyesült Arab Köztársaság, valamint a Shell és más angol-egyiptomi kőolaj társaságok között. E megállapodás hozzájárul majd a még megoldatlan angol-egyiptomi pénzügyi kérdések rendezéséhez. K iskertünk Veteményes- és gyümöl- csösikertünk növényei téli pihenőre tértek. A kinti munkák befejezése egy időre megszakítaná rovatunk folyamatosságát, azonban néhány olvasónk azzal a kéréssel fordult a Dunántúli Napló szerkesztőségéhez, adjunk gyakorlati tanácsokat a szobanövényt kedvelőknek is kedvenceik gondozásához. A kérésnek örömmel teszünk eleget, bár rovatunk fogalomkörébe szorosan nem tartoznak a szobanövények. Ahhoz, hogy úgynevezett szobanövényeink lakásunkban megéljenek, és jól fejlődjenek, legnagyobb feladat az életfeltételek lehetőség szerinti minél jobb biztosítása. Ezek a következők: fény, víz, hő, megfelelő levegő. Mindezeket a helyes gondozással, ápolással nyújtjuk szobanövényednlfcnek. Közülük legfontosabb a fényigény kielékítése. Ezt megfelelő elhelyezéssel adjuk meg. Nem minden növény igénye egyforma. A tájékoztatás kedvéért felsoroljuk a közismert szobanövény éket, fényigényük szerint csoportosítva. Ez azért lényeges, mert a legegészségesebb, de fényigényes növényünk is el- satnyul, végül elpusztul, ha például északi fekvésű ablak mögé helyezzük. Napos fekvésű szobákban szépen díszük: a fikusz, aszparágusz, begónia, klorofi- tum, a citrom, kolokázia, klivia. krcrton, viasz virág, bromélia és a kaktuszok, pozsgás növények általában. Északi fekvésű szobában, ahol közvetlen napfény soha nem éri, már kevesebb növényünk fejlődik kielégítően. A légi génytdenebb e téren a sansevieria, vagy zebrafű, az aspidistra, más- néven kukoricalevél és a különféle páfrányok. Már kevésbé tűrik, de még megélnek ilyen viszonyok között a mcxnestra, ismertebb nevén filodéndron, a pozsgás növények közül a krassula, a cy- perusz, vagy vizipálma, a diffenbáhia, a pletyka, vagy másnéven trandeszcantia, a peperómia, vagy márványlevél. Egyes pálmafajták is kielégítően bírják az északi fekvésű ablakok fényét, így a phőtnix, vagy datolyapálma, a törpe legyezőpálma, másnéven chameropsz és a kentia, másméven hawea. Általában irányelvként vehető. hogy bármilyen fekvésű is az ablakunk, a növényeket, ha lehet, annak közelében helyezzük el. Legideálisabb a kettős ablak mögötti párkány, vagy az ablak mögött elhelyezett virágállvány. Szoba közepén, álló - asztalon, szekrényen, vagy zongorán leghelyesebb vágott virágot elhelyezni, vagy ha ilyen nincs, aránylag a szanzeviera és az aspidistra 'bírják legjobban. Bimbós, virágos növények különösen sok napfényt (nem tűző napot) igényelnek. Fiatal, frissen szaporított, vagy átültetett növényeket viszont legfeljebb félámyék- ba helyezzük egy-két hétig. Fontos, hogy a szobanövények helyét ne változtassuk a szobában, sőt helyzetét sem. Vagyis például a filo- dendront ne akarjuk kényszeríteni, hogy napfelé forduló levelei a szoba közepe felé nézzenek, mert ez úgysem sikerül, viszont a nő* vény fejlődését ezzel hátráltatjuk. „Kiskertész^. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Ta- vett szovjet repülőgép paRenddei tüntette ki Viktor A gép legénységének többi Perorvot, a dél-sarki belga ku- tagját a Munka Vörös Zászló- tatok megmentésében részt rendjével tüntették ki. Ti. A művelésbe vont bányamezők területének megnövelése érdekében megvizsgál« tűk' a tröszt területén mindazokat a lehetőségeket, melyek a bányászat csapásment í kiterjesztéséire alkalmasnak látszottak. Ez a munka szorosan. összefüggött a kőszénképződési időszak paleográfiai viszonyainak felderítésével. A szóba jöhető területek közül csak a szabolcsi Rücker-ak-' mától keletre elterülő terület látszott érdemesnek a további kutatásra. A középső telepcsoportot. mely a pécsi kőszénbányászat legértékesebb része, itt az akna pillértől keletre nem művelték. A már régebben kihajtott Istvánoknál 5. keleti keresrtvágat az osszleten belül csak vékony, művelésre nem alkalmas telepeket tárt fel. Az akmapdllér felől kihajtott, kutatási és íeL tárási célt szolgáló alapvágatok pedig néhány méterre a Rüeker-afcnai főkereszt vágattól keletre zavargásba jutottak, melyen nem tudtak áttörni. Ezzel szemben a fedő telepcsoport telepeit István-akna keleti bányamezőjében megismert kifejlődésében, különösebb nehézségiek nélkül, csapásmentén Rüdber-akmától keletre. egészen a vasast Wies- ner-aknáig lefejtették. Ezek a bányaműveletek nem tártak fel olyan méretű vetőket, melyek megindokolták a középső telepcsoport hiányát. Kutatásaink megindításához ezek az adatok és megfigyelések szolgáltatták az alapot. Legelső feladatunk volt az aknapillér keleti részén levő zavargási öv kiterjedésének megállapítása. Az ebből a célból kihajtott kutató irányvá- gat erősen zavart, túlnyomóan gyűrt szerkezetű, 8 nagy széngazdaságú rétegsort tárt fel. Jellemző volt a nagy CIL kiáramlás. Több gázkitörés és gázkitörése« jelenség volt az Trányvágat kihajtása foiya- imán. A Pécsi Szénbányászati Tröszt fejlesztésével kapcsolatos földtani kntatásokrél v A továbbiakban csapás mentén folytattuk a kutatást. A kutató alapvágatban több szintes fúrást telepítettünk fedő és fekű irányban. A fúrásokkal harántolt telepek fokozatos kivékonyodást mutattak. sző. Bányászató snempontíbó’ ezek szerint ez a terület meddőnek számit. A bányabe 11 kutatások befejeződése titán, azok eredményei alapján és a felszíni geológiai csoport további csapásmenti kutatását külszíni kutatófúrásokkal folytattuk. Csa- pásmemtón 2—2 fúrásból álló szelvényeket telepítettünk. A fúrások mélységiét úgy terveztük, hogy az egész középső telepcsoportot feltárjuk éspedig úgy, hogy a bányamezőben ismert legfontosabb telepeket a szelvények mindkét fúrása harántolja. A külszíni kutatófúrások megerősítették a bányában tett megfigyeléseinket, mely szerint a telepek csapasmen- téh kelet felé fokozatosan elvókonyodnak, sőt nagy részük teljesen kiékelődik. Ezt a kivékonyodó tendenciát igazolja a kutatási terület keleti határán lemélyített Vasas I. számú fúrás rétegsora és a Wiesmer-aknai íőkeresztvágat szelvénye Is. Fenti vizsgálatok kiegészítésére szolgáló újabb kutatásaink a Petőfi-aknai bányamezőtől délre hasonló viszonyokat tártak fel. A Rücker—Wiesmer-aknai területen tehát a középső telepcsoport telepei Rüeker-aknától keletre részben fokozatosan elvékonyodnak, -részben teljesen kiékelődnek, majd Petőfi- akna felé álra ki vast a godnak. Erózióra, vagy abrázióra utaló nyomokat kimutatni nem tudtunk. A fúrásokban nincs jelentős méretű vető. Ennek megfelelően vetők menti kiemelkedésről és ezzel kapcsolatos lepusztulásról sem lehet Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a fedő telepcsoportot egészen Wiesner-aknálg különösebb tektonikai akadályok nélkül, nyugodt településben és egyenletes vastagságban le tudjuk fejteni, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a középső telepcsoport képződésének Idején ezen a területen csak erősen korlátozottan, sőt a legtöbb esetben egyáltalán nem voltak meg a lehetőségei a szónképződéshez szükséges nővén yfelhalmozó- dásmak. Ennek okára csak következtetni tudunk, A fúrások és a rendelkezésre álló bányavágatok szelvényei a homokos üledékek bizonyos fokú növekedését mutatják. Valószínű, hogy itt egy ősfolyam torkolata volt. A folyótorkolatban nyilván nem volt növényfelhalmozódás, hanem az csak aá torkolattól távolodva kezdődhetett el. A Rücker-akna környéki kutatásoknak két lényeges és fontos eredménye volt. Elsősorban tisztázódott a Rücker- és Wiesner-aknák közötti területen a középső telepcsoport kifejlődésének kérdése. Másodszor kutatásaink eredményeképpen azt is megállapíthatjuk, hogy a két bányaüzem (Szabolcs és Vasas) közötti elmed- dülés, illetve a termelő aknák felé történő fokozatos kivastagodás két különböző növény- felhalmozódási medencére utal a középső telepcsoport képződésének az időszakában. Azaz Itt korban egyidős, de bizonyos fokig egymástól független szénképződési medencékkel állunk szemben. A medencékben a növényi anyag felhalmozódásának méretei, kiterjedése, a biokémiai viszonyok mások és mások voltak. A nyugati medence magában foglalja Pécs bányát és Szabolcsét, a ke' leti pedig Vasast és a Béta- aknai területet. Feltevésünket alátámasztják a két egység kőszénössz- letének rétegtani felépítésében mutatkozó különbségek is. Az egyes telepek kifejlődése, mik- roszelvénye, egymástól való távolsága, a telepeket elválasztó meddő rétegek anyaga lényegesen eltérő. Különállásra utalnak a sülőképesség-vizsgálatok eredményei is. Madas József főmérnök megállapítása szerint a Roga-számban és a dilatációban éles és határozott, ugrásszerű változás mutatható ki, mely nem magyarázható a szénültségi fok változásával. Már az eddig lefolytatott kutatásokból nyilvánvaló, hogy a mecseki kőszémképződés az eddigi elképzeléseinkkel ellentétben sokkal nagyobb területen és nem egy egységes őslápban ment végbe, hanem több, egymással csak laza kapcsolatban álló medencében folyt le. Az egykori laguna vidék őslápjait folyótorkolatok, mélyebb vizű tengeri csatornák és tengeröblök, valamint szárazulatok választották el egymástól. Az egyes szénképződési medencékben az üledékfelhalmozódás mérete és üteme, sőt bizonyos fokig anyaga is más és más lehetett. Az egyes medencék lehatárolása és a fenti, nagyrészt még csak elméleti alapokon nyugvó ősrajzi elgondolás helyességének igazolása a jövő feladata. Gyakorlati szempontból is nagy jelentősége van ennek a munkának, mert újabb területek feltárása az ősföldrajzi viszonyok ismeretének hiányában csak nehezen vihető végbe és esetleg sok elpazarolt Időt ás költséget jelenthit, ami a mecseki átlagos 1200 m-es fúrási mélységeknél nem elhanyagolható tényező. III. Fejlesztési szempontból pillanatnyilag legnagyobb jelentősége a vasas—hosszúhetény— pécsváradi kutatási területnek van. A terület szerkezeti képét egy közelítően kelet—nyugati, majd enyhén kelet, délkelet felé hajló tengelyű, alsóéi köaépsó-liász tagokból felépített boltozat jellemzi. Ez a boltozat a bevezetőben említett Misina—Lapis tömegéből kiágazó melegmány—hár- ságyi amtiklinális keleti folytatása. Az antikünális tengelye Petőfi-aknából keletre fokozatosan, de elég meredeken alásüllyed. A szeizmikus szelvények adatai szerint Pécsvárad felé lassan szétterül és erősen ellaposodik. A felgyűrődés utána szárazföldi időszakban a boltozat erősen lepusztult, majd ezt követően sugárirányú harántvetőik rögökre tagolták. A vasas - -hosszú hetémyi terület északi részének szerkezeti felépítésében még további, különböző korú és jellegű mozgások is részt vettek, melyek rendkívül bonyolult és még minden részletében nem tisztázott hegy- szerkezetet alakítottak ki. Haránt éts hosszanti irányú vetők, valamint rátoiódások bonyolult rendszerével találkozunk itt. A töredezettségen kívül a rétegek különböző irányú mégha jutásakat Is szenvedtek. Ha összeállítjuk a vasas— hosszúhetény! kutatásaink eddigi eredményeit, kitűnik, hogy nemcsak a mélység felé tud itt a bányászat terjeszkedni. hanem a bányamező csapásmarrtó megnövelésére is van lehetőség. A földtani kutatásokkal sikerült feltárná a Kövesd keleti oldalán az an- ükHtnális eddig bányaművelésbe be nem vont északi szárnyát. Ezzel kapcsolatban tisztázódott a Petőfi-aknai fővetö kérdése is. Kiderült, hogy a bányászatunknak eddig határt szabó fővető jelentősége nem nagyobb, mint a többi sugárirányú vetőé. A kutatási területen megismert szerkezeti vonalak korának meghatározása és az egyes mozgások mechanizmusénak felderítése nehéz feladat. A mozgások időrendjét területünkön kívüleso adatok, segítségével ugyan lehet rögzíteni, de az egyes szerkezeti elemek korának teljes biztonsággal va ló meghatározása még nem időszerű. Az eddig elvégzett kutatásokkal nagy vonósokban sikerült tisztázni a hosszúhetó- nyi aknáik bányamezejének földtani viszonyait. Ezenikívül a kutatásokkal sikerült a kő- szénösszletet eddig improduktívnak. vélt területen is bányaművelésre alkalmas kifejlődésben írt tárni; Az arntiklMialiß tengelyének a mélybe süllyedése miatt Hosszúhetény töl keletre a kő- saérrtelepes formációt egyre mélyebben érjük el. * Feltételezhető azonban, hogy a süllyedés nem egyenletes és így Pécsvárad felé árkokkal és bércekkel lehet számolni. Minden reményünk megvan tehát arra. hogy új bányamezői, esetleg bányamezőket tudunk a további kutatások segítségével fel tárni. Ezt a reményünket támogatják a Pécsvárad közelében 1917-ben és 1923-ban lemélyftett kutatófúrások is. (Folytatjuk) Fejér Leonéin a Pécsi Szénbányász»** t Tröszt főgeológusa
