Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-19 / 299. szám

NAPLÓ 1958. DECEMBER IR 2 Külföldi hírek PEKING Szerdán délelőtt a pekingi Pejhaj parkban magyar jár­műipari kiállítás nyílt meg a MOGÜRT kereskedelmi válla­lat rendezésében. MOSZKVA Moszüí — jn szovjet—jugo­szláv tárgyalások kezdődtek az 1959. évi kölcsönös áruszállí­tásokról. BELGRAD * A belgrádi lapok elismerő hangon írnak a Jugoszlávia részére szállított magyar mo­torvonatok próbaút járói. BEIRUT A libanoni mtaiszJtereSinök kijelentése szerint az ameri­kai kormány 10 millió dollár összegű segélyt ajánlott a li­banoni kormánynak, hogy ez­zel áthidalja az utóbbi esemé­nyek által okozott nehézsége­ket. A libanoni költségvetés deficitje ebben az évben több mint 35 millió libanoni font lesz. KRAKKÓ December 18-én Krakkóba érkezett W. Gomnlka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, J. Cyrabklewica, a Minisztertanács elnöke és a külföldi testvérpártok küldött­ségeinek sok tagja. Krakkóba érkezett A. L Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, aki a Len­gyel Kommunista Párt alapí­tásának 40. évfordulóján részt­vevő szovjet pártküldöttséget vezeti. A vendégek részt vesz­nek Nowa Hutában egy hideg­hengermű ünnepélyes felava­tásán. KAIRO Szovjet és egyiptomi szak­emberek tárgyalásokat folytat­tak annak az egyezménynek tervezetéről, amely szerint a Szovjetunió részt vesz az asz- szuaná gát első részének épí­tésében. A megbeszélésen vég­leges megegyezés jött létre az egyezmény tervezetéről. PÁRIZS Az Humanfté közlése szerint szerdán Rómába indult a Francia Kommunista Páti Központi Bizottságának kül­döttsége, hogy tárgyalásokat folytasson az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának megbízót taivaL Hazaérkezett Csehszlovákiából a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1, oldalról.) Az összes földek 75 százalé­kán alakultak meg már a termelőszövetkezetek. Ezek az eredmények becsüle­tére vádnak Csehszlovákja pa­rasztságának, amely hűséggel követi a munkásosztály, nagy­szerű kommunista pártja po­litikáját és amint a tények mutatják, érdemes megfogad­ná a párt tanácsait! Természetesen nagymérték­ben érdekelt benmünlöet Cseh- stílováMa nemzetiségi poditá- kája, elmondhatom, hogy CsdwűovifcWaB egyetlen egyszer sem találkoztunk a megkülönböztetésnek a leg­csekélyebb jelévei sem, De meggyőződhettünk róla, hogy a szlovákiai magyar me­zőgazdasági szövetkezetek gaz­dagok és erősek, s ebben igen nagy szerepe van a cseh mun­kásosztály erőfeszítéseinek, ál­dozatkészségének. Jártunk Szlovákia olyan járásában, ahol a magyar nemzetiségű parasztságnak csaknem 80 százaléka már termélősa&vet- keeetben folytat nagyüzemi gazdálkodást; A magyar ajké gyerekek magyar iskolákban tanulhat­nak, a magyar kultúra fejlő­dését mindenben támogatják; Pozsonyban módunkban volt gyönyörködni magyar kufltu- ráflás együttesek, művészcso­portok népi művészetében. Ez a szocialista nemzetiségi poli­tika a biztosítéka annak, hogy Csehszlovákiában sem tudja már többé senki szembe állí­tani egymással a cseh, a szlo­vák és a magyar dolgozóikat. Csak a legnagyobb tisztelet hangján szólhatok Csehszlová­kia munkásosztályáról, amely kiharcolta az eddigi eredmé­nyeket és amely büszkén vál­lalja az elkövetkező nagy ter­vek megvalósítását. A kor­mány elnöke a küldöttség tár­gyalásainak eredményeiről be­szélve hangoztatta»: a párt- és kormányküldött­ségek tárgyalásain tökéletes egyetértésre jutottunk min­den kérdésben. Újra tapasz­talhattuk csehszlovák elv- társaink szilárdságát, állha­tatosságát, hűségét a marsiz­mus—lenini zanus tanításai­hoz. örülünk, hogy ezeken a tár­gyalásokon kezet szoríthattunk Novotny elvtárssal és ismét találkozhattunk Sárofcy elv- társsal, aki két évvel ezelőtt az ellenforradalom után hoz­zánk érkező, segítséget hoeó csehszlovák küldöttséget ve­zette; A pártkűlcföttségek tökéle­tesen egyetértettek abban, hogy a kommunista és mun­káspártok legfontosabb fel­adata ma is az eszmei tiszta­ság maradéktalan megőrzése. A Csehszlovák Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt élesen felveszd a harcot minden elhajlás, min­den revizionista nézet ellen, közöttük azok ellen a revizio­nista nézetek ellen, amelyeket a Jugoszláv Kommunisták Görögország hajlandó tárgyalni Ciprus jövőjéről Szövetsége VII. kongresszusa szővegezett meg. Mindkét párt iránymutatónak tekinti az SZKP XX. kongresszusa ha­tározatait. Kicseréltük tapasztalatain­kat a szocialista építés terüle­tén. Tökéletesen egyetértettünk a nemzetközi helyzet értékelésé­ben. Egyetértettünk abban, hogy mint eddig, a jövőben is határozottan és erélyesen vissza fogjuk utasítaná az ame­rikai imperialisták provoká­cióit, a jövőben la vissza fog­juk verni a dáveráós kísérle­teket. Következetesen támo­gatjuk azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió min­den nemzetközi fórumon újra és újra előterjeszt a béke meg­védése érdekében; Kedves Elvtáxsakt Csehszlovákjai ütünk ta­pasztalatairól még sokat kell és még sokat is fogunk be­szélni. Az a cél, hagy s magyar nép. széles rétegeivel megismer­tessük » csehszlovák nép eredményeit, mindazt, amit Csehszlovákiában láttunk. S felhasználom ezt az alkal­mat arra, hogy küldöttségünk és az egétez magyar nép nevé­ben innen is kős Tünetünket és üdvözletünket küldjem a cseh­szlovák népnek, a Csehszlovák Kommunista Pártnak és Anto­nin Novotny élvtánsnak. Éljen ,a magyan—csehszlo­vák barátság! Éljen a Szovjetunió ttKsetie egységes és megbonthatatlan szocialista tálbar! Éljen « béke! HUUóc épüli a Hádocsteáíté? A „Dunántúli Napló“ de­cember 7-4 számában érdekes cikk jelent meg : „Renoválják a Nádort és A Pannóniát' cím­mel. Ebben olvassuk, hogy a pécsiek, még az it‘ születettek is, úgyszólván •> semmit sem tudnak az országos hírű szálló keletkezéséről. Hadd mondjuk él teháit, amit mi tudunk róla. 1838-ban készítette Novák városi mérnök térképrajzát a pécsi Főtér rendezéséről. Nyu­gaton északról délnek halad­va a ciszterciták gimnáziumát követte a Cséby-, Jnajd a Cztndery-ház, amelynek he­lyén a Pécsi Takarékpénztár, ma a megyei tanács székháza emelkedik. Északon nőit a bá­ró Prandau-féle ház, amely­ben ma a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztálya foglal helyet. Mellette a Hunya­di út kiszélesítése folytán le­vágott ház volt a Nizner-féle. A mai Széchenyi tér keleti ol- dalán északról délre a sarkon emelkedett a Polgári Kaszinó kertes épülete, amelynek he­lyébe 1891-ben a mai bírósági épületet emelték. 1838-ban épült mellette az új plébánia. Ettől lefelé pedig házhelyek­nek való, lebontásra érett ki­sebb építmények taskáztak cJkoakkosan a tér keleti ol­dalát. Ilyenek voltak a régi papiak, a katonai őrház, a tűz­oltó felszerelések bódéja, ké­nyé rbalt és a mérlegbivatal. 1846 februárjában keresi fel Kossuth Pécset, a leendő gyárvárosi", hogy megtekintse a kőszénbányákat és a vas­gyárat. Ugyanaz év októberé­ben aratja itt Liszt Ferenc fényes hangversenyein óriási sikereit De abban az időben Párim (AP—Reuter). Ave- roff görög külügyminiszter szerda este újságíróknak ki­jelentette, Görögország haj­landó tárgyalni Angliával és Törökországgal a ciprusi kér­désről, de csak a végleges és nem az ideiglenes megoldás­ról — jelenti az AP.. Averoff hangoztatta, hogy a hétéves átmeneti időszakra vo­natkozó angol javaslatokat Görögország nem fogadhatja el. Selwyn Lloyd szerdán külön- külön megbeszélést folytatott Zorlu török és Averoff görög külügyminiszterrel, Averoff —• akit athéni hír szerint utasí­tottak, hogy hárítson él min­den tárgyalási ajánlatot, ab­ban az esetben, ha kivégzik a halálraítélt két ciprusi görög fiatalembert — arra kérte Selwyn Lloydot, hogy függesz- szék fel a halálos ítéletek vég­rehajtását. Selwyn Lloyd Ave­roff kérését továbbította az angol kormánynak. Az angol gyarmatügyi mi­nisztérium csütörtökön korán reggel közölte, hogy Foot cip­rusi kormányzó elhalasztotta a ciprusi görög fiatalemberek halálos ítéletének végrehajtá­sát; Karácsonyi és szilveszteri színházi műsornaptár NEMZETI SZÍNHÁZ Dec. 25-én du. 3: BOB HERCEG Dec. 29-én este 1: BOB HERCEG Dec. 28-ón du. 3: BOB HERCEG Dec. 26-án este 7: BOB herceg Dec. 37-én du. 8: BOB HERCEG Dec. 27-én este 7: BOB HERCEG Dec. 31-én este %7: SZTAMBUL RÓZSÁJA Dec. Sl-én éjjel U: SZTAMBUL RÖZSAJA Jan. 1-én du. 3: SZTAMBUL RÖZSÄJA Jan. 1-én este 7: SZTAMBUL RÓZSÁJA KAMARASZINHAZ TAVASZI KERINGŐ TAVASZI KERINGŐ TAVASZI KERINGŐ TAVASZI KERINGŐ DANDIN GYÖRGY DANDIN GYÖRGY PYGMALION PYGMALION PYGMALION PYGMALION A jegyek árusítása megkezdődött Biztosítsa előre jegyét! a körülbelül tizenötezer lakó* sú Pécs még a palatínus-kor álmos életét élte. Az előző év* ben azonban már kiegyenese* dett a Nagypiac (ma Széchenyi tér) keleti oldala, amelyen megépült a Nádor-szálló, alat­ta Zsolnay Miklós két háza és a sarkon lÁttke szabó háza. A Nádor-szálló keletkezésé* ről érdekes részletet közöl a Pesten megjelent „Der Un* gar" című német nyelvű folyó* irat 1846. december 6-i szánva^ E részletet hű magyar fordí* fásban közöljük. December 2-i kelettel a következőket írja a pécsi tudósítás: *Aiki látta városunkat tíz évvel ezelőtt és most ismét meglátogatja, aligha fogja Pé* eset mostani alakjában töb­bé a régiként felismerni; any* nylra megváltozott vagy tu­lajdonképpen megszépült a város pompás új házak építé­sével, amelyek a Nagypiacot díszítik. Ezek egyikét egy pest­budai polgár, Hohn úr fárado­zásaival szállóvá rendezték be a „Nádor"-hoz elnevezéssel, s ez a fővárosok legszebb ven­dégfogadóival versenyezhet.;, Hohn úr egy elegáns kávéház létesítésével régen érzett szük­ségletet elégített kt. Jutza- fiságát pedig elmés módon nyilvánította. Saép szállójának homlokzatán ugyanis a Fensé­ges Nádor életnagysága képét a lámpák ezreivel a legszeb­ben díszítve világította meg, ami nagyszerű benyomást kel­tett« Ebből kttünfk, hogy a sav ba&ságharc kitörése előtt két évvel nem *a Nádor helyén állott egy fogadó?’ — mint a „Dunántúli Napl6"-ban el­hangzott nyilatkozat vélte —■, hanem már maga a Nádor* száTM pompázott első alakjá­ban. A száXtőt tulajdonom Ma­gyarország akkori nádoráról, József királyi hercegről nevez­te el, akit az országgyűlés 1796- ban választott meg, s ettől fog­va fél évszázadon át állott Magyarország belügyi igazga­tásának az élén. Mivel a bécsi udvar politikájával szemben sok alkalommal exponálta ma­gát Magyarország érdekében és sok maradandót átkötött, a magyarság hálás txM Mayá­ban. Enmék tanú- és emlék jele ma ts szobra a főváros köze­pén róla elnevezett téren. CS. I. |?gy-egy fejlesztési lehetőségeit elsősorban földtani felépítése határozza meg. A kőszéntele­peket tartalmazó rétegösszlet elterjedése, kifejlődése, tele­pülési és szerkezeti viszonyai 'jelentősen befolyásolják a bá­nyászat további fejlődésének irányát és perspektíváit. Ez a körülmény a pécsi medencé­ben komoly feladat elé állítot­ta a geológusokat, mert a tröszt területén az alsó liász kőszéntelepe» formáció kifej­lődése a kőszónbányáseat ter­jeszkedését korlátok közé szo­rítja. A kutatások kezdetekor az akikori földtani kép miatt meglehetősen pessaimiszttiku- san ítéltük meg a helyzetet. A Széchenyi- és István-aknai bányamezők a Misina—Lapis tömegéből kiinduló és még Pécsváradon túl is kimutat­ható nagy antikllnállsnak déli szárnyán foglalnak helyet. Petőfi-akna énnek ez antlkll- nálisnak a mélyébe lebukó tengelyére lett telepítve. A pécsbányai nyugati bányarész, az András-aknai bányamező egy kisebb fczlnkllnálishan he­lyezkedik el. A bányászat mélybell határát sehol sem Is­mertük, de a meszes! fúrás adatai alapján Pécabányán és Szabolcson a déli gránitvonu- latot a mai bányamezőik kö­zelébe helyeztük. Vasason az északi fővetőt tekintettük a bányászat határának. A fentiekben vázolt szerke­zeti kép szabta meg kutatá­saink kezdeti irányát és fel- pdatait. Elsősorban a Vasas— i&Pteizúhetény közötti területet vetettük a’á részletes kutatás­nak, majd ezt követően, rész­ben már vele egyidőben el­kezdtük a hosszúhetény—pécs­A pécsi szénbányászat fejlesztésével kapcsolatos földtani kutatásokról j váiradi medence felfutását. A pécsbányai és szabolcsi üze­mek területén a kőszéntelepes formáció mélybeli helyzetét igyekeztünk tisztázni. Eme feladaton belül az András-ak­nai sadnklinális déli szárnyá­nak szerkezeti viszonyaira is felvilágosítást akartunk sze­rezni. A fentiekben vázolt ku­tatási terv megvalósítása még nem fejeződött be, sőt egyes területek kutatása csak a kö­zelmúltban Indult meg. Az alábbi tanulmánnyal tehát nem az a célunk, hogy végle­ges formában megrajzoljuk a Défl-Mecsek földtani képét, ha­nem csak vázlatosan ismertet­ni akarjuk egyes eddigi ered­ményeinket és a kutatások nyomán kialakult új földtani elképzeléseinket. Az 1953-ban megindult föld- .tani kutatómunka igyekezett a kitűzött feladatokat több oldalról is megközelíteni. A mélybeli települési és szerke­zeti viszonyok tisztázására, részben a kutatófúrások meg­kezdése előtt, részben azokkal párhuzamosan szeizmikus mé­réseket végeztünk a tröszt te­rületén egészen Pécsváradig. Ezeken kívül még egy kísér­leti szelvényt telepítettünk délfelé Naeyharsányig. A ku­tatások keretén belül a tröszt területéről új. 1:3090-es lépté­kű földtani térkép is készült. Ez a térkép még hiányos, nem befejezett, Földtani viszo­nyaink megismerésének leg­főbb eszköze azonban a fúrás­sal való kutatás. 1953. óta több mint 25 ezer folyómé­ter mélyfúrást mélyítettünk le. Annak ellenére, hogy ez a szám az első pillanatban nagy­nak látszik, a valósáig az, hogy az 1 kms-re eső fúrási meny- nyáség még mindig igen ala­csony és ennek következtében az egyes kutatási területek fel fúrtaága gyenge. Súlyosbítja a helyzetet még az a körül­mény, hogy a Rotary gépeik­kel megfúrt szelvények egy része megbízhatatlan é» a földtani kiértékelő munkához nem használható fel. A fúrá­sok minőségének megjavítása érdekében tett intézkedések — elsősorban a karottázsmé- rések bevezetése r- remélhető­leg javulást fog hozni. A jö­vőre nézve az a feladatunk, hogy a laza és több felhasz- nálhatatlan fúrást tartalmazó fúrási hálózatunkat olyan ütemben fejlesszük, hogy a földtani kutatások meg tud­ják előzni a tervezést és a bá­nyatelepítést. Ezen a téren mutatkozó lemaradásunkat to­vább fenntartani nem szabad! A pécsi kőszénbányászatot érdeklő földtani kérdé­sek egyik legfontosabbika & déli a'aphegységperem helyze­tének tisztázása. A szabolcsi és pécsbányai bányászat pers­pektívájának megítélésénél a kőszéntelepe» formáció kap­csolata a déli előtér gránit­vonulatával igen nagy jelen­tőségű. Bányáink várható éliettartatenának és a legna­gyobb művelési mélységnek megállapítása csak az itteni szerkezeti viszonyok megis­merése után lehetséges. Ezen­kívül Széchenyi -akna tervbe vett áthelyezése Is csak ezek­nek az adatoknak Ismereté­ben hajtható végre. A déli gránitvonulat és a kőszéntelepes összlet egymás­hoz való viszonyának részle­tes kutatása a múlt évben in­dult meg. Eddigi kutatásaink csak tájékozódó jellegűek vol­tak. Az általános tájékozódást szolgálták az 1953—54. évi szeizmikus mérések. A méré­sek végleges kiértékelésével és egyértelmű értelmezésével még adósok a geofizikusok. A mérések megindulásakor az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy délen, egy Pécstől Bátaszókig terjedő, összefüggő gránitvonulat helyezkedik el kis mélységben a felszín alatt, mely jelentősen felnyúlik északi irányba is és ennek kö­vetkeztében a pécsi bányászat mélységbeli kiterjedését kor­látozza. Ezt a nézetet gyakor­latilag a huszas évek elején lefúrt Pécs I. számú mélyfú­rás adataira alapozták. A régi — és az egykori mintaanyag hiányában ma már nem ellen­őrizhető — fúrási szelvény szerint szarmata, tortonai és helvéti-rétegek átharántolása után — 84 m-ben elérték a kristályos alaphegységet. Esze­rint tehát a pécsbányai és sza­bolcsi bányamezőkhöz közel, viszonylag felszínközeli elhe­lyezkedésben megtalálható a bányászat déli határát képező gránitvonulat. A fúrásd szel­vény újabb kritikai vizsgálata azonban kétségbe vonta, hogy valóban saálbanálló alaphegy­séget, vagy alaphegységpik- kelyt fúrtak meg. Sokkal való­színűbb, hogy a 319 m-ből ki­került anyag csak aa édesvízi felsőmedlterránhoz tartozó alaphegységgörgetegekból 1— származik. Tehát a gránit jó­val mélyebben található itt meg. Az 1954. évi geofizikai mérések értelmezése már a fenti új elképzelés figyelem- bevételével történt. A délfelé történő felpdkke- lyeződést, aminek ismerete az András-atonal bányaterület to­vábbfejlesztése szempontjából jelentős, a szeizmikus szelvé­nyekből megállapítani nem tudjuk. A gránitra történt rá- tolódás vonala — következés­képpen a bányászat déli hatá­ra — már határozottabban fel ismerhető, bár egyes szeizmi­kus szelvények adatainak a fúrások eredményei ellent­mondanak, ami komoly ké­telyt támaszt a mérések meg­bízhatóságát illetően. így pél­dául a PéR—11. az. szeizmi­kus szelvény köreiében lemé­lyített Pécsi 5. számú fúrásunk a harmadlkori rétegek átha­rántolása után — 345 m-től a fúrás talpáig, — 949 m-dg a kőszéntelepe» formációiban, ha­ladt, annak ellenére, hogy a szeizmikus szelvény szerint már — 495 m-ben el kellett volna érnie a gránitot. f dáig csak egy fúrásban, a 1 Pécs 7. számúban tár­tuk fel a gránitot. A fúrási szelvény rétegsora nagyon za­vart és benne több vetővona­lat tehet felismerni. A fúrás az András-aknai bányamezőtől délre lévő pikkelyes szerke­zetre lett telepítve. A fúrás karottáasszelvényezése most folyik és ezért a lyuk végleges, kiértékelése még nem készül­hetett el. A déli gránitvonulat és a kőszéntelepe» összlet mélységi kapcsolatára vonatkozóan még csak kevés, részben ellent mondó adattal rendelkezünk. A kérdés végleges megoldá­sáig még Jelentős további ku­tatásokra lesz szükség. A m ii ismereteink birtokában azon­ban már annyit megáll apit- hatumk, hogy a gránit alap- hegység lényegesen délebbre van a mai Széchenyi- és Ist­ván-aknai bányamezőhöz vi­szonyítva, mint ahogy mosta­náig feltételeztük. A szeizmi­kus szelvények alapján re­ményünk van arra is, hogy nagyobb mélységekben, Pécs- bányán és a szabolcsi nyugati bányamezőben a kőszénössz- let abráziótól megkímélt fedő- telepeit is meg fogh'k találni. (Folytatjuk) Fejér I,pontin a Pécsi Szén bányászati Tröszt főgeológusa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents