Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-17 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagygyűlés {Prága legnagyobb üzemében » Oldrich Cernik és Marosán György beszéde XV «'VFOT YAM, 297. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1958. DECEMBER 17. A magyar párt- és kormányküldöttség ma délelőtt Prága legnagyobb gépgyárát, a libeni városnegyedben fekvő CKD Sakolovo üzemet tekintette meg. A CKD munkásai meleg szeretettel fogadták a magyar nép küldötteit, dr. Münnicli Ferencet, Marosán Györgyöt és a küldöttség többi tagját. Küldöttségünk először megtekintette az üzemet, majd a szépen berendezett kultúrotthonban szívélyes beszélgetést folytatott a gyár képviselőivel. A gyár nagycsarnokában ezután munkásnagygyűlésre került sor, ahol Oldrich Cernik. a Csehszloválk Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és Marosán György mondtak beszédet. Uj, nagy sikerek a Szovjetunió mezőgazdaságában A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma Oldrich Cernik elvtárs besxéde I CWdnich Cernik. a CSKP dolgozó értelmiséget és Ma* Központi Bizottságának tiitká- gyár ország egész dolgozó né- |ra beszédében a többi között pét. | lei jelentette: Kedves Elvtámsaink szemé- flyébem egész csehszlovák né• pünfc szívélyesen köszönti a Moszkvában december 15- én megnyílt á Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Nyi- kita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára beszámolt a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének ötéves eredményéről és a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatairól. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta : a plenum munkája voltaképpen, hogy a párt beszámoljon a népnek a mezőgazdaság helyzetéről. A Központi Bizottság 1953 szeptemberi plénuma óta eltelt öt évben. — a párt intézkedései nyomán — kibontakoztak a kolhozirendszer erői, működésbe léptek tartalékai. Reális alapokon feladatul tűzték ká a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését és a mezőgazdaságban a nagyobb munkatermelékenység elérését. Hruscsov hangsúlyozta, 1953- ig, nehéz volt a szovjet mező- gazdaság helyzete. Bár a kolhozok és szovhozok eddig az időszakig begyógyították a háborús sebeket, a termelési színvonal nem tudta kielégíteni az ország szükségleteit — a mezőgazdasági termelés fejlődése megállt. Az 1948— 1953-as években lényegében nem növekedett a szemester- mények össztermelése és beadása, nem növekedett a tejtermelés, a hústermelés pedig alacsonyabb volt az 1940-es színvonalnál. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében az összhang hiánya gátolta a szocialista ipar további fellendülését. a dolgozók jólétének növekedését, az országnak a kommunizmus felé haladását. Hruscsov ezután emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja tett a mező- gazdasági fejlesztés igen fontos gazdasági kérdéseinek meg oldásáért. Hangsúlyozta: mindezek eredményeiként a mezőgazdaság össztermelése az 1954—58-as időszakban évente átlagosan több mint 400 milliárd rubel volt, szemben az 1949—1953-as években elért 300 milliárd rubellel. lesztését célzó hazafias mozgalmat, amely célul tűzte ki, hogy az egy főre jutó állattenyésztési termékek termelésében utolérjük az Amerikai Egyesült Államokat. Már pedig ezt a mozgalmat az egész nép támogatja és mér eddig is mutatkoztak pozitív eredményen E- csoport tagjai tiltakoatak az ellen, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termékek kötelező állami beszolgáltatását, azonban éppen ez a változás növelte a kolhozparasztok munkakedvét és az állattenyésztési termékek felvásárlása nem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentősen növekedett. Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többiek — mondotta Hruscsov — olyan embereknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz. Helytelen álláspontot foglaltak el a parasztsággal szemben, Olyan erőit látták a parasztságban, amely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szemben. Ez a kolhozokkal és kolhozistáikfcal szembenálló, Lenin nézeteivel ellentétes hazúg vonal vezetett gyakorlatilag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéhez, amely 1953-na kialakult; Hruscsov rámutatott, hogy Molotov példáiul azt javasolta, hogy minden terület magát lássa el burgonyával és hogy a falvakban növeljék az állam- kölcsönök összegét, a kolhozokat lezüllesztette, rontotta a kolhozásták politikai hangulatát. Sok más javaslatot is tettek, amelyek gyakorlatilag ártottak a mezőgazdaságinak. Hruscsov jellemezve a mezőgazdaságnak a szemes termények termelésének növelése terén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az össztermelés 8 milliárd 508 millió púd volt, a. beadás pedig 3 és fél milliárd púd. A Szovjetuniónak egész történetében még sohasem volt ennyi gabonája. Ez annál is nagyobb siker — hangsúlyozta Hruscsov — mert éppen a szemestenmé- nyek termelésében mutatkozott a legkomolyabb lemaradás — valójában 1953-ra az ország a gabonafélék össztermelése és terméshozama tekintetében a forradalom előititi Oroszország színvonalán állott Hruscsov hangsúlyozta, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952- ben a kongresszus tribünjéről kijelentette, hogy az országban a szemes termények össztermelése 8 milliard pud. A valóságban a szemestermények össztermése akkor nem érte el a 6 milliárdot sem, az állami beszolgáltatás pedig csak 2 milliárd 100 millió púd volt. Ez a nyilatkozat — mondatta Hruscsov — nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, amelynek az volt a célja, hogy eltitkolja a nagy kudarcokat. A mezőgazdaság irányításával ugyanis Malenkovot bízták meg. Molotov és a pórtellenes csoport többi tagja — hangsú-' lyozta az élőadó — azt igyekezett bizonygatni, hogy a szűz- fölldek feltörése gazdaságilag nem előnyös és nem kifizetődő. Az etmúii esztendők azonban — mondotta Hruscsov — megcáfolták ezeket az ostoba állításokat és teljesen bebizonyították, hogy a szűzföldek megmunkálásából az álüamnak tetemes gazdasági haszna van. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szemesterrnényék termelésének fokozása továbbra is fő feladat. Az állam szükségleteinek teljes kiiélégií(Folytatás a 4. oldalon) Különösein forró testvéri érzésekkel üdvözöljük a magyar nép élcsapatát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, a maimagyar munkásosztályt, a ma- gyár nép dicsőséges forradal- [gyar dolgozó parasztságot, a mi hagyományainak örökösét. Látogatásuk is erősíti népeink barátságát A szocialista országok párt- és kormányküldöttségednek kölcsönös látogatásai gyarapítják a szocializmus és a béke erőit, elmélyítik a szocialista. országok politikai, gazdasági és kulturális együttműködését, megszilárdítják a népek és a kommunista pártok testvéri kapcsolatait, lehetővé teszik, hogy kicseréjüfc tapasztalatain kát a szocializmus építésében. A Szovjetunió vezette szocialista tábor egysége a legnagyobb akadály az agresszív imperialista körök és hódítók népellenes terveinek útjában. Az imperialisták nem sajnálják az erőt, s mindent meglesznek, hogy egységünket megbontsák! E céljuk megvalósítására elhasználták a hibákat, ame- yek a szocialista építés politikájának gyakorlati megvalósítása során az egyes országokban megmutatkoztak. Nyílt ellenforradalmi puccsra Magyarországon került sor, ahol a belső reakció segítségével megkísérelték a tőkés és a nagybirtokosi uralom visszaállítását. Ezek a törekvések azonban — hála a magyar munkásosztálynak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak ■— meghiúsultak; Az imperialisták szervezte magyarországi eaiemforrada- lomniak már első napjaiban tisztán látta dolgozó népünk, hogy itt az imperializmusnak az egész szocialista tábor ellen irányuló támadásáról van szó és hogy az ellenforradalom ellen harcoló magyar nép a szocializmus védelmének első ancvomalában van. Ez még jobban megszilárdította munkásosztályunk és egész dolgozó népünk egységét és elszántságát, hogy már csírájában elfojtson minden esetleges kísérletet, ami a Csehszlovákiáiban folyó békés szocialista épitőmunka megzavarására irányulna* Antiikor a Szovjetunió testvéri internacionalista segítséget adott a magyar népnek és kormányának a® ellenforradalom leveréséhez, a csehszlovák nép szíwel- lélekkel helyeselte ezt a lépést. Munkásságunk és minden dolgozónk nagyra értékeli a magyar munkásosztálsy internacionalista magatartását és határozottságét, amellyel szembesaállt a régi tőkésrendszer felújítására irányuló kísérlettel. Nagyra értékeljük a Magyar Szocialista Munkáspárt erőfeszítéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt tűrhetetlenül ott volt a magyar dolgozó nép ólén, mind az ellenforradalmi harcban, mind az ország konszolidálásáért, gazdasági és kulturális félemelkedésért folytatott küzdelemben. Az egész csehszlovák dolgozó nép kívánja a magyar munkásosztálynak és minden magyar dolgozónak, hogy a Magyar Szocialista Muníkáspárt vezetésével új, nagyszerű sikereket érjenek el a szocializmus építésében. A magyar párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatása és a tárgyalás eredményei hozzájárulnak népetek barátságának megszilárdításához, pártjaink és népeink még szorosabb együttműködéséhez, s mindkét ország szocialista építőmunkáját szolgálják. Az ilyen együttműködés, amelyet a szocialista tábor országainak kétoldalú tárgyalásai és a magyar küldöttség csehszlovákiai tárgyalásai is elősegítenek, megsokszorozza a szocialista világrendszer erőit, állandóan szélesíti a természeti kincseik és minden egyéb feltétel kihasznál ásának lehetőségét, s olyan gyorsan (Folytatás a 4. cddalon) Aláírták a közös magyarcsehszlovák nyilatkozatot A prágai vár tróntermében kedden került sor a magyar és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatának aláírására. A nyilatkozatot magyar részről dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságá- nák tittkára, csehszlovák részről Antonin Novotny, a Csehszlovák Köztársaság elnöke és Viliam Siroky miniszterelnök írta alá. A közös! nyilatkozat aláírásánál jelen voltak a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a CSKP Központi Bizottságának titkárai és a Nemzeti Arc vonal pártjainak vezetői* fii szakaszba érkezett a XXi. kongresszus előkészítést A Szovjetunióban űj, nagy- fontoeságú szakaszba érkezett az SZKP XXL kongresszusának előkészítése. Az utóbbi napokban több területi pártkonferenciát rendeztek. A konferenciákon megvizsgálják a hétéves népgazdasági terv irányelveit, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatait. A területi pártkénterenciákon összegezik a beérkező fontosabb javaslatokat. Ezeken a konferenciákon mindenütt megválasztották az SZKP XXI. kongresszusának küldötteit. HU úi&áq, az üzemekben? 600000 forinttal nőtt a siklósi Táncsics Tsz közös vagyona „Kiesd termelőszövetkezet — zonyosadott a nagyüzemi gaz- is számottevő eredmény. A taHruscsov kijelentette, hogy szégyenletes vereséget szenvedett Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepi- lov párteliemes csoportja, amely igyekezett meghiúsítani a szeptemberi plénum és a XX. kongresszus határozatainak megvalósítását, az ország fejlesztésének alapvető kérdéseiben revízió aló akarta venni a párt lenini irányvonalát. Ezek az emberek az utóbbi években makacsul akadályozták a legfontosabb mezőgazdasági intézkedések megvalósítását és ezzel fékezték a szovjet gazdasági fejlődését. Harcoltak a pártnak az új földek megművelésével kapcsolatos politikája ellen. Ugyanakkor — mondotta Hruscsov — a Szovjetunió éppen a szűzföldek megművelésével növelte jelentősen a szemestermények termelését és felvásárlását. Felléptek a mezőgazdasági tervezés új rendje ellen, márpedig ez az új rend biztosította a helyi lehetőségek észszerű kiaknázását. Malenkov, Kaganovics. Molotov, Bulgianyin és Sepilov pártellcnes csoportja — mondotta Hruscsov — meg akarta fojtani a kolhozok és szov- tw>?.ok élenjárói által indított, n állattenyésztés gyors fej-* nagy eredmények". így lehetne legjobban jellemezni a siklósi Táncsics Tsz-t, amely a közelmúltban tartotta meg zárszámadó közigyűlését. A szövetkezet elnöke. Dárdai János, jó eredményeikről számolhatott be a tagságnak, olyanokról, amelyek becsületére válhatnának bármelyük baranyai közös gazdaságnak. Növénytermelésben például 16 főbb növény közül tizenkettőnél elértéit, vagy túlhaladták az előirányzott termést, ami az idén — a kedvezőtlen időjárás miatt — nagy szó. Búzából például a tervezett kilenc mázsa helyett holdanként tizet, burgonyából száz mázsa helyett 112 mázsáit takarítottak be a tagok. Cukorrépáiból 160. takarmányrépé- ből pedig 200 mázsát vártak, az előbbiből 247 mázsa, az utób biból 475 mázsa termett egyógy holdon. Ezek az átlagterméseik jóval felülmúlták a siklósi egyénileg dolgozó parasztokért és iiljmódofi ismét bebidólkodás fölénye. Jelentősen fejlődött a Táncsics Tsz állattenyésztése is. Csak néhány példa. A szövetkezet saját neveléséből 11 anyakocát állított be, amelyek hamarosan leéllenek. A tervezett 72 sonikasüldő helyett egy hijjám százat hizlaltak meg. Egy-egy tehén tejhozama 2 340 liter volt: ez 640 literrel több a tervezettnél és majdnem ezer literre] haladja meg a múlt évi átlagot. Az állattenyésztés alapja tehát jó és minden lehetősége meg van a gazdaságnak arra, hogy eteket az eredményeket a jövő évben tovább fokozza. Annak ellenére, hogy az idén jelentős beruházásokat végeztek — így például silót, darálóházat, kocsiszínt, karámot építették, felújították a harkányi présházat, valamint hídmérleget és újabb hordókat vásároltak — szép részesedés jutott a tagoknak is. Egy-egy munkaegységre 46 forint 20 fillér jutott. ami megyei viszonylatban gok ható átlagjövedelme nymodon 1 058 forint volt, több mint kétszerese a múlt évinek. pedig nincs is benne a háztáji gazdaságiból származó jövedelem. Mindehhez nagy segítséget nyújtott a 3004-es kormányrendelet, amely 64 és fél ezer forint kedvezményhez juttatta a Táncsics Tsz-t. A kedvezmények pedig 7,4 forinttal növelték a munkaegységek értékét. Az 1958-as év a siklósi Táncsics Termelőszövetkezet megerősödésének esztendeje volt. Az összes bevételük meghaladta az 570.000 forintot és ennek eredményekért a tavalyi 744 ezer forintról 1,356.000 forintra növekedett a közös gazdaság összes vagyona. Ez a majdnem hatszázezer forintos gyarapodás a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Táncsics Tsz helyes úton jár és évről-j évre egyre erősebb, egyre gaz-] dagobb léc 7.. i (Iglói) 1 A Pécsi Kesztyűgyár közel hárommillió forintos költséggel nagyobb beruházást végez. Ebből az Összegből teljesen új üzemrészt építenek varrodák céljára. Az új üzemrészben, amelynek megnyitását 1960 január elsejére tervezik, mintegy háromszáz-négyszáz új munkaerőt foglalkoztatnak majd. Az új üzemrésszel egyidejűleg korszerű, új öltözőket és fürdőket is létesítenek. * A SZIGETVÁRI MŰSZAKI VALLALAT a jövő esztendőben százezer forintos beruházási költséggel új helyiséget épít, ahol tovább folytatja majd a műanyaggyártást. Ugyanakkor a vállalat gépek beszerzésére 154 000 forintot fordít. * A Pécsi Tejipari Vállalat terv'be vette, hogy régi sörgyár helyén, megyei központi sajtérlelőt létesít. Ez huszonnégy vagon befogadására lesz alkalmas. Az építési munkákat még ez évben befejezik, a szükséges gépeket pedig 1959 első negyedévében szerelik fei. * A KOHÁSZATI ALAP- ANYAGELLÁTÖ VALLALAT pécsi telepének vashulladékból az éves tervelőirányzata 6445 tonna volt. A vállalat pécsi telepe december 16-ig már 6373 tonnát teljesített. Hátra van még 72 tonna vashulladék, amelynek teljesítésére a. közeli napokban kerül sor. * A Pécsi Szénbányászati Tröszt és a Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete december 17-én, szerdáin délután fél 4 órakor értekezeletet tart a tröszt kultúrtermében. Az értekezlet célja a Vöröskereszt bányaüzemi programjának kidolgozása, a bányaegészségügyi társadalmi munka és az áktiv egészségügyi munka összhangjának megteremtése. * A PÉCSI BÁDOGOS ES SZERELŐ KTSZ rézműves részlege új szeszfőzde-berendezést készített a Pécsi Szíkvíz- és Szeszipari Vállalat, va'a- mint az okorági földműves- szövetkezet részére. A Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalat a mérték után készül! női és férfiruhákat a Kossuth Lajos utcában lévő részlegéből házhoz is szállítja. Ugyancsak házhoz szállítja az egyenruhákat is a Vórady Antal utcai részlegéből.