Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-09 / 290. szám
NAPLÓ 1958. DECEMBER 9. 2 A pártoktatás hírei A Pécs! Bőrgyár pártszervezetének vezetősége hétfőn értékelte a pártoktatás első tapasztalatait. A tervezett tanfolyamokon megkezdődött a tanulás, mindenütt nagy létszámban jelennek meg a hallgatók. A pártvezetőség úgy határozott, hogy a politikai gazdaságtan tanfolyamon december 16-án tartják az első előadást. * A pécsváradi járási pártbizottság kedden propagandista konferenciát rendez. Ezen a szemináriumok vezetői kol’ektívam megbeszélik az eddig szerzett tanulságokat és a következő téma főbb kérdéseit, A Sopiana Gépgyárban december másodikán kezdődött meg a szervezett, pártoktatás. A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon 20 hallgató vesz részt, közöttük 4 pártonkívüli. Az Időszerű kérdések-tan- foiyamon tizenhatan tanulnak, fele pártonkívüli munkás és műszaki vezető. SzáztizenBlezer mázsa kenyeret, harminc millió sü'eményt ás tizenegyezer mázsa száraztésztát gyárt jövőre Vállalat a Pécsi A Pécsi Sütőipari Vállalat dolgozói termelési és tervismertető értekezletet tartottak a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. Az értekezleten Tré- ber Lajos, a vállalat igazgatója ismertette az eddig elért eredményeket. Közölte, hogy a kenyértermelés a II. negyedévhez viszonyítva 5,1 százalékkal emelkedett, örvendetesen javult a Ili- negyedév végére — különösen a választások időszakában — a termékek minősége. Ez annak a munkaversenvnek köszönhető, amelyet a III-as és XII-es üzem dolgozói kezdeményeztek és amelyhez a I-es, a lies, és a VIII-as üzem dolgozói is csatlakoztak, A III. negyedévei « takarékos gazdálkodás jellemzi. Ennek eredményeként 195 000 forint megtakarítást értek el. A termelés gazdaságos elosztásával, a létszámgazdálkodással, a kapun belüli munka- nélküliség megszüntetésével 61 000 forintot takarítottak meg. Az egy munkásra eső teljes termelési értéket 57 902 forintra teljesítették az 50 775 forintos tervvel szemben. A vállalat III. negyedévi jő eredményei abból adódnak, hogy a 11. negyedévhez viszonyítva, a III. negyedévben ugyanazzal a létszámmal és költséggel 858 000 forinttal többet termeltek a dolgozók. A III. negyedévben a sütőipari üzemek dolgozói munkaversenyben voltak egymással. A versenyből a VIII. számú üzem dolgozói kerültek ki győztesen, mert a zsemlegyártásnál 42,68 százalékos anyaghányadot, a nagyzsemlénél 202, a búzacipénál pedig 68.1 százalékot értek el. Élesztőnél 14, sónál pedig 7 százalékos megtakarításuk volt. Ezért az Megjelent a Bány Lapok legújabb száma Hírt adtunk már arról, hogy a Bányászati Lapok (Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Műszaki és Természettudományi Egyesület Szövetsége tagjának lapja) 8—9. egyesített számát a pécsi bányászati szakemberek fogják írni és szerkeszteni — tartalma a pécsi szénbányászat jelenlegi helyzetének, viszonyainak ismertetése lesz. A bányászati Szakemberek körében oly nagy érdeklődéssel várt „pécsi szám“ november végén került ki a nyomdából és nemrég jutott él Pécsre. A pécsi szám szerkesztői *— Mahner Sándor, Maaszi Dénes, Szirtes Lajos, Tárná sy István — a rendelkezésükre álló 144 oldalon — mint az Ta- mássy István előszavából kiderül —, nem átfogó képet akartak adni a pécsi szénbányászatról, hanem az újat jelentő kérdéseket igyekeztek összeválogatni Ennek megfelelően TamAssy István: A pécsi szénbányászat fejlesztése, Fejér Leontin: A pécsi szénbányászat fejlesztésével kapcsolatos földtani kutatások eddigi eredményei, Szirtes Lajos: A pécsi bányászat gáz- és gázkitörés-veszélye, Koncsag Károly — dr. Székely Gábor — Ebinger József: A magyar szénbányászat legnagyobb gázkitörése, Szirtes Lajos: Gázkitörések megszüntetése harántoló munkáknál, Radó Aladár: A vasas! üzemszerű gázlecsapolás, dr. Ember Kálmán: Gyakorlati él- járások az öngyulladásos tüzek megelőzésére és leküzdésére a pécsi szénmedencében,' Szirtes Béla: Bányamentő szolgálat a Pécs vidéki szénbányászatban, Baka Zoltán: A pécsi szénbányászat gépesítési lehetőségei, Madas József: A pécsi kokszszéntermelés néhány kérdése, Herrfurth Ernő: A pécsújhagyi korszerűsített és bővített szénelőkészítő üzembehelyezésével kapcsolatos tapasztalatok és a jövő fejlesztési lehetőséged, dr. Somkúti Nándor: Szénelöregedési kísérlet, Szobányi Ignác: A szenek kokszolhatóságának gyors meghatározása D. II-vel, dr. Bank J.—dr. Pál T.—dr. Seres V.—Szirtes L.: Szilikózis-kérdés a pécsi szénbányászatban, Mahner Sándor: Porleküzdés a fejtési homok átnedvesíiésével, Czihat Ferenc—Bárdos György: Szénporrobbanás elleni kőporzárak anyagának megválasztásé, Massz. Dénes: Kísérletek meddővágat-hajtás meggyorsítására, rövidkésleltetésű (mikroretardos) robbantással, Babies András: A pécsi kőszénbányászat fejlődéstörténetének főbb ■ vonásai címmel írt cikket vagy tanulmányt a lapba. üzem 6 dolgozóját jutalombar. részesítették. Ezenkívül 10 dolgozó kapott „Kiváló dolgozó“-: oklevelet és egyheti törzsfizetésnek megfelelő pénzjutalmat. Megjutalmazták még 261 olyan dolgozót, akinek jó munkája hozzájárult a vállalati eredményekhez. December 1-től 31-ig újabt munka verseny indult meg s sütőipari üzemek dolgozói között. A verseny célja az anyag, járulékos anyag és tüzelőfelhasználás túllépésének megszüntetése, liszt-, só- és élesztőmegtakarítás, anélkül, hogy az a sütőipari termékek minőségének rovására menne. A munkaverseny feltételeinek ismertetése után Tréber Lajos Igazgató részletesen közölte az 1959-es évi tervszámokat. Rámutatott arra, hogy az 1959-es évi terv 700 000 forinttal lesz magasabb, mintáz, idei. Különösen a sütemény- í termelésben lesz lényeges emel, kedés. Kétmillió darabbal több süteményt termelnek majd,' mint ebben az évben. A jövő évi kenyértermelési terv 115, ezer mázsa, a süteményterv' 30 millió darab, a száraztész- ía-terv pedig 11 000 mázsa, lesz. Az egy főre jutó termelés az idei 207 552 forinttal szem-, ben 1959-ben 209 404 forint. Ez csak a technológia jobb kihasználásával és anyagtakarékossággal érhető el. Felhívta a sütőipari dolgozók figyelmét, hogy az anyagfelhasználásnál ne essenek abba a hibába, mint ez évben, amikoris sóból 89,18 mázsával többet használtak fel, mint amennyit a norma előír. Ennek értéke 15160 forint volt, de ugyanakkor ez a különbözet a liszt- megtakairításban nem jelentkezett. A termelési és tervismertető értekezleten a sütőipari dolgozók számos értékes javaslatot tettek a vállalatvezetőségnek. Ezek megvalósítására a közeljövőben sor kerül. P. J. így él ma a falu KEDVES BARÁTOM! Leveledet megkaptam. Megfogadtam a tanácsodat. A napokban Boldogasszonyfán jártam és visszafelé elmentem Szentlászlóra, hogy megnézzem: nyomorognak-e az emberek, elzárták-e a parasztot a kultúrától? Emlékszel, ezt írtad a leveledben: „Nézd meg a községeket és akkor meglátod, hogy igazam van! A paraszttal most nem törődnek, mindent a városnak adnak.” Szentlászló a szigetvári járásban van. Nem nagy község, mindössze 1200 lakosa van. Van egy kocsmája, egy kul- túrháza, egy vegyesboltja és ha látnád, elcsodálkoznál: egy városi színvonalú általános iskolája. Négytantermes ez az iskola, tanári szobával, igazgatói lakással, fizikai előadóval, szertárral, vízvezetékkei... Egyszóval olyan, amilyenről mi álmodni sem mertünk. Mibe került? Másfélmillióba. Másfélmillió forint! Gondold csak el, milyen nagy ösz- szeg ez, amikor a község évente mindössze 530 000 forint adót fizet! Elmentem a földművesszövetkezeti irodába is, mert a földmüve sszövetkezeti bolt forgalma jól mutatja: hogyan élnek az emberek. Az ügyvezető mindjárt ki is számíttatta a bolti forgalmat. Amíg ez elkészült, addig is beszélgettünk egy s más dologról. Elmesélte•' nemrég alakult náluk egy méhész és egy ricinustermelő szakcsoport. A méhész szakcsoportba 14, a ricinus szakcsoportba meg 53 tag lépett. A földmüvesszövetkezet taglétszáma is gyarapodott. Ezt csak azért írom le, mert leveledben arról is szóltál, hogy a parasztoknak elment a kedvük a szövetkezéstől. 170 tagja volt a szentlászlói földmüvesszövetkezetnek, most meg egy év alatt 380-ra emelkedett, ötven tagja van már az alakuló takarékszövetkezetnek is. Hamarosan meglesz a 100 és akkqr megalakul itt is a falusi bank. Közben összesítették az ez évi forgalmat. Mit gondolsz, mennyi volt ennek a községnek a forgalma november végéig? Csak ebben az egy vegyesboltban 2 948 438 forint értékű árut adtak el. Ez pedig durván számítva azt jelenti hogy mintegy 2500 forint értékű árut vásárolt minden szentlászlói. Még a pályás gyerekre is 2500 forint értékű áru esik. Es mindez kis dolgokból: lábasokból, üstökből, pulóverekből tevődik össze, hisz te is tudod, hogy a nagyobb dolgokat: a bútort, sőt gyakran a rádiót, motorkerékpárt és más egyebet Szigetváron vásárolják. Ezzel zárom soraimat. Kívánságodnak eleget tettem. Megnéztem egy községet, ahol így „nyomorognak” a parasztok, Baráti üdvözlettel: SZAVAI JÁNOS Az Ifj^kommutiista munka szép | tilalma Nemrég a KISZ Központi Bizottsága országos bányászifjúsági tanácskozáson első ízben értékelte a bányász KlSZ-szer- vezetek politikai és gazdasági munkáját. Ezen Baranya megyét nyolc tagú ifjúsági küldöttség képviselte. A tanácskozás után a KISZ Központi Bizottsága megjutalmazta a legjobban dolgozó ifjúsági szervezeteket, — mintegy 120 000 forint értékű jutái« mat osztott ki. A Petőfi-aknai és a szászvári bányaüzem KlSZ-szerve- zete egy-egy tizenkét csatornás, gyönyörű televíziós készüléket hozott haza. Látodolás Szészorsssádbon j^uck auf lent Minie siegt let őozwlisms __fípumart/? ‘QhW Pio&h Oiri* ©"^ _ Qaitwtvtb. HaMU Wttrv iPG t a ccm#«« ív* $ ♦ A*« § l/mht rheknan** $ kammer u ■» Htvtt LftHn reftK-cc* Neue Zeit trergtrs Jf >/ front Zutatnf* n Ht*tr róna U Tnunar H W*1 IS KoH More u frhhfZe CoAmqnűt frur ~ "ríj •© ^rkarhnenntgrűn 8 *. Lantéi ■.hem Mrí/jl it Krems SntoM'trh Uír'rttchofhit nächte A plaueni kerület délnyugati járásának termelőszövetkezeti térképe. (A térkép címfelirata: Falun te győz a szocializmus!) V, Ahogy nálunk a termelőszövetkezetet rövidítjük „tsz”- nek, úgy használják a németek ezt a három betűt: „LPG”, a magyar nyelvnek szinte kimondhatatlan Landwirtschaftliche Produktions Genossenschaft rövidítésére. — Ml később kezdtük az LPG-6zervezést, mégis jobban állunk, mint ti a tsz-ekkel —* dicsekedtek el német barátaink, s hozzátették: — Persze, nálunk nem volt ellenforradalom. Mint a nyugati övezet egy járásának termelőszövetkezeti térképe mutatja, valóban igazuk van. Szinte valamennyi községben van már termelő- szövetkezet. Pedig az NDK- nak ez a délnyugati területe az ország többi részéhez viszonyítva még el is maradt kissé LPG = TSZ a termelőszövetkezeti mozgalomban; Idei előirányzatuk a szocialista szektor arányának 35 százalékra emelése volt, jövőre pedig az 50 ‘százalékot akarják elérni. A dolgozó parasztokkal és falusi munkára küldött munkásokkal folytatott beszélgetéseink azt bizonyították, hogy ez a terv reális. A plaueni kerületben Gross Zöbem község Zetkin Klára nevét viselő termelőszövetkezetét látogattuk meg. Itt már a falu lakosságának 64 százaléka LPG-tag, 83 család gazdálkodik 560 hektáron. Jövőre — mint mondották — az egész falu szocialista falu lesz és az LPG 1500 hektár földre terjeszti ki gazdálkodását. Ottjártunkkor éppen istállót építettek, méghozzá kettőt, s mindegyik másfajta. Az egyik, jólevegőjű fenyvesek között, lényegében csak egy nagy nyitott karám, ahol a szarvasmarhákat a legújabb, tudományosan kidolgozott módszerek alapján egész évben szabad ég alatt tartják. A másik viszont ealakbeton-elemekből épülő „tejgyár”, ahova a jól tejelő teheneket kötik be. A kisebb állatok számára is emelnek épületeket: 400 birkának kilencvenezer márka költséggel juhhodályt, az 500-as létszámú tenyésztörzzsel induló tyúká- szatnak 15 000 márka beruházással tyúkólakat, 4000 márka költséggel kacsatelenet. ame’v egy év múltán évi 1000 kacsát ad a piacnak. Igen alaposan megszervezték a sertéstenyésztést és hizlalást. Bacon-sertéseiket XtO kg-os súlyig hizlalják. Egyetlen ember látja el 320 sertés gondját, de természetesen alapos gépesítés segít neki. Három kazánban gőzzel füllesz- tik a burgonyát (kukoricából csak mutatóba van ezen a mienknél hidegebb éghajlatú vidéken), gép állítja elő a takarmánykeveréket, transzportőr továbbítja a motoros takarmánykocsikba, amelyek egyenesen a sertésállásokhoz szállítják, s ott csak le kell lapátolni az adagokat. Itt és más LPG-kben is láthattuk, hogy nincsenek silógödrök, hanem a silózás új módszere: a falközötti silózás terjed. Ebben az LPG-ben , is építettek éppen egy ilyent, amely mintegy 360 köbméter befogadására alkalmas. Építése egyszerű. Mintha egy rövid útszakaszt készítenének, bizonyos sávot lebetonoznak és mellé két oldalról egy-egy kissé ferde, kifelé hajló betonfalat húznak, amelyet betongerendák támasztanak meg. Ezzel kész is. A silózásra szánt takarmányanyagot vagy közvetlenül szórják bele, vagy vontatóval szállítják oda a mezőn silózott zöldanyagot s a vontató a már berakott anyagra egyszerűen ráhajt, így egyúttal tömöríti is azt. Alighanem ezért nevezik „átjáró” silónak. Készíthetik ugyanezt földbesüllyesztve is, ez esetben több a földmunka, viszont betont takarítanak meg. Érdekes, hogy amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről beszélgettünk, a szocialista községeket mindig így jelölték meg: olyan falu, ahol három-négy család kivételével mindenki LPG-tag. Megkérdeztük, kiket hagynak ki, mire elmondták, hogy az osztályidegeneknek és fasisztáknak nincs helyük a dolgozó parasztok között. A kulákokat általában az osztályidegenekhez sorolják, de mindig egyénileg bírálják el őket, s ha őszintén együtt kívánnak működni, különösen, ha antifasiszta érzelmüket is bizonyították, felvehetik tagnak. Igaz, hogy egy másik LPG-ben szomorú tapasztalatról számoltak be. Egy kulákot felvettek tagnak, minden vagyonával, miután szülei Nyugat-Németországba szöktek. Ez egy ideig rendkívül jól dolgozott, egy szép napon azonban magához vette a tsz pénztárát, felgyújtotta a magtárat és követte szüleit. Még fenyegető búcsúlevelet is hagyott hátra, amelyben „ígérte”, hogy amerikai csapatokkal fog visszatérni. Sok ilyen eset fordult elő, ez azonban nem változtat a párt türelmes politikáján, a helyi vezetőket viszont feltétlenül éberségre figyelmezteti. Az is említésre méltó, hogy teheneik nem valami nagyho- zamúak. A „Zetkin” LPG tehenésze mint büszkeségeit mutatta meg a tízliteres hozamúakat, s kissé el is szontyolo- dott, amikor közöltem vele, hogy a mi hasonló méretű tehenészeteinkben ezek a tehenek csak a közepesnél gyengébbek közé tartoznának, a Szovjetunióban pedig láttam feleakkora testű tehénkéket, amelyek kétszer ennyit adnak rendszeresen. De aztán azzal vigasztalódott, hogy néhány év múlva ők is kicserélik a teljes állományt és rövidesen elérik az évi 3000 literes istállóátlagot. A szövetkezeti tagok jövedelme a „Zetkin” LPG-ben körülbelül egyszinten állt idén az egyéni parasztok Jövedelmével. Mindent egybevetve körülbelül 5000 márkát (mintegy 20 000 Ft) kap egy évben egy átlagosan dolgozó LPG-tag. Az egyéni paraszt család (3 dolgozó) körülbelül 15 000 márka jövedelemre tud szert tenni. De ez korántsem végleges. A szövetkezeti beruházásokat az egyéni parasztok nem utánozhatják, és semmi kétség sem fér ahhoz, hogy az idei egy munkaegységre jutó 7 márkát jövőre legalább 10 márkára tudják emelni, további céljuk azonban a munkaegységenkénti 15 márka (kb. 60 Ft) elérése. Következetesen, jól megalapozottan folyik a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A munkásosztály segítsége szinte lökésszerűen viazi előre a mozgalmat, a gépesítés pedig megsokszorozza a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága nemsokára szó* cialista mezőgazdaság lesz. (Folytatjuk.) Mészáros Ferenc
