Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

1958. DECEMBER 1. NAPLÖ 7 Hásákertjeiíikben különösen, falun, igen sok gyengén terv mő gyümölcsfa is található. Ezek nagy része nem terem érdemlegesen, csak a helyet foglalja és az állati-, növényi kártevők tanyája. Most van az ideje kertjeink­ben e téren nagytakarítást végezni. Az elvénült, beteg, korhadozó gyökérzetű fákat vágjuk ki. Egyidejűleg gyöke­reiket is szedjük ld, lehetőleg minél nagyobb terjedelem­ben. Az elöregedett koronájú, vagy felkopaszodott, idősebb, de még egészséges, életképes almástermésűek fáit (alma, körte, birs, naspolya) fagy­mentes napokon mostanában kell felújítani. I.firtásnál fiatalabb fáknál felére. Idős fáknál kéthar­madra kurtítjuk a koronát Egészséges, középkorú fáik ágait, általában 60—100 cm hosszúságban fűrészeljük le éles fűrésszel. A fővezért hosszabbra, asz. oldalvezéréket rövidebbre vágjuk. Az ágakat lehetőleg elhajlásoknál, a kö­nyökben kell eltávolítani. Az ágcsonkon maradt gallyakat és vesszőket nem szabad le­metszeni. Nagyobb, vastagabb ágak lefűrészelésénél óvato­san járjunk el. Először alul­ról fűrészeljük be, különben lezuhanásakor nagy hasadás keletkezhet. A sebeket éles késsel faragjuk simára és fémmentes festékkel, vagy ol­tóviasszal zárjuk el a fertő­zéstől. Koronalfjítáasal egyidőben helyes a gyökereket is meg- ifjítani. A következőképpen járunk el: Csurgónál körös­körül ássunk 60 cm széles és mély gödröt. Az ott talált gyökereket vágjuk vissza, a nagyobbakat kezeljük le visz- szametszés után, úgy mini az ágakat. Előnyös, ha a kiásott földet érett istállótrágyával. vagy komposzttal keverjük és úgy húzzuk vissza az árokba. Tavasszal a megmaradt ágré­szeken erős hajtásképződés in­dul meg. Ezekből kiválogat­juk azokat, melyekre az új korona kialakításéihoz szük­ség van, a feleslegeseket tő­ből eltávolítjuk. Az lfjftott fa 3—4 év múl­va teremni kezd és utána sokszor évtizedekig is termő- képes marad. „Kiskerté«** Zárszámadási közgyűlés Villánykővesden JÓI zárta az évet a viU&ny- kövesdi Alkotmány Termelő- szövetkezet. Több mint 54 fo­rintot fizetett munkaegységen­ként. A zárszámadási közgyű­lésen részt vett a tagság ap­raja nagyja, ezen az estén senki sem akart otthon ma­radni. Elégedett, vidám embe­rek töltötték mag a termet. Megérkezett a pécsi rendőr­zenekar is, az húzza majd a talpalávalót hajnalig. Egy ilyen zajos> vidám tsz- „évzáró“ leginkább a szilvesz­ter estékhez hasonlítható. Kit csoportok alakulnak, i az emr berek év közben történt él­ményeiket mesélik. Szidják az aszályt, mert ha az nem lett volnaés dicsérik az új bort. amely jó is, meg sok is az idén. Szóval búcsúztatják az évet úgy, ahogy azt már {Óik, dallal, tánccal, mókával. De nézzük meg, milyen is volt ez az esztendő a valóság­ban, fejlődött-e az Alkotmány Tsz az elmúlt évekhez viszo­nyítva? A számok azt mutatják, hogy igen. Az 1957—58-as gaz­dasági évben nemcsak a tsz- tagság egyéni jövedelme ala­kult kedvezően, de számotte­vően gyarapodott a közös va­gyon I». Ebben az évben vet­ték az új Zetort hidraulikával és pótkocsival felszerelve. Vá­sároltak körmös traktort, két nagyteljesítményű vetőgépet, sőt motorkerékpárt is. Azonkí­vül egy lóistállót és egy 10 vagonos magtárt építettek új­já. A szövetkezeti vagyon ér­téke közel másfélmillió forint- A fel nem osztható szövetke­zeti alap egy esztendő alatt 451 ezer forinttal növekedett. Sőt 158 400 forintot tartalékolta; a jövő évre munkaegységelő­leg címén. A 3004-es kormány­határozat sikere* végrehajtá­sáért összesen 116 500 forint kedvezményben részesült a szövetkezet. Ez a néhány igen fontos számadat azt mutatja, hogy jól gazdálkodott az Alkotmány Tsz az elmúlt évben. De a ta­nulságok levonására egy álta­lános kép nem elég. A részle­teket vizsgálva bizony fedez­tünk fel hibákat, és nem árt, ha a termelőszövetkezet újra felfigyel ezekre. Az első ilyen Hibát még az 1958-as termelési terv készíté­sénél követték el A munka­egység-felhasználás tervezésé­nél nem voltak elég körülte­kintőek, főleg az arányos el­osztásra nem ügyeltek. Ezért történhetett meg az, hogy a növénytermelésben és a szőlé­szetben 3 130 egységgel többet használták fel a tervezettnél. Ez bizony erősen csökkenti a munkaegység értékét. A most folyó tervkészítésnél tehát le­gyenek sokkal alaposabbak, körültekintőbbek. S ez vonat­kozik a többi termelőszövet­kezetre is. Szembetünőek még az elté­rések az egyes növényfélesé­gek átlagtermése között. S ez nem fogható csupán az aszály­ra. Búza, árpái kukorica, ken­der és bibormag-termelésben, miért tudtak szép eredményt elérni? Es ugyanakkor cukor­répából a tervezett 160 má­zsának miért csak a felét ter­melték? Igaz, hogy aszályos volt a tavasz, de a hiányosan kelt répát lehetett volna pó­tolni vetéssel vagy akár pa- lántáléissal, mint az egyházas- kozáriak tették. Es ha azt a bizonyos lucernát nem hagy­ták volna kipusztulni, akkor még erősebb takarmánybázis- 80.1 nézhetnének a tél elé. Használják fel tehát a vtl- lánykövesdiek az elmúlt év tapasztalatait; jókat is, (mert olyanok is voltak, főleg a sző­lőtermesztésben) meg a rossza­kat is. Mindkettőből tanulhat­nak. "íföhttMa. segíts meg.! / Renoválják a Nádort és a Pannóniát bürdömedence a Pannónia tetején* új cukrászda, olasz étterem? tu a kislány — amint a képen látható is — bizonyára a szeren­cse Is termáján«* kegyét kéri, mielőtt a lottó-szelvényen áthúzná az 3t hűvös számot. Nemcsak ó az egyedüli, aki Komlón — a közel­múltban megnyílt Totó-Lottó cuk rászdában — minden hét elaó napjaiban töprengve hajol szelvé nye fölé. Mindenesetre, a húzás napján elválik, érdemes volt-e beülni egy duplára és egy —• Ugyancsak itt árusított — „szelvé nyre” a cukrászdába. — 1846-ban, a szabadság­harc kitörése előtt mór állott a Nádor helyén egy fogadó, amely később, a szabadság- harc lelkes pártolóinak talál­kozóhelye volt Tudunk egy 1880-ban kelt adás-vételi szer­ződésről, amely 1912-ben meg­ismétlődött. 1921-ben újabb adás-vétel történt, ekkor csi­náltak a Nádorban központi fűtést, s ettől számítva kapott hideg-melegvizet a szálloda.... A Pannónia 1914-ben épült, előbb a Hamerlj-család ma­gántulajdona volt, később a Dunántúli Bank részvényeseié lett; . j Dióhéjban ennyit tud a Ná­dor és a Pannónia múltjáról Kenedy Mihály elvtára, a vál­lalat igazgatója. Mi, pécsiek, aldk itt születtünk, itt élünk a szállodáik szomszédságában — még ennyit sem. Pedig a két szálloda, amelynek jó hí­rét elvitték a vendégek Euró­pa majd minden országába, sőt még Ázsiába és Afrikába is, megérdemelné, hogy egy kicsit a magunkénak érezzük. Az ötszázharminc szállóven­dég között — ennyi embernek tudnak naponta helyet bizto­sítani — mindig akad néhány külföldi A „legfrissebbek“ a Pécsi Szénbányászati Tröszt­nél Járt walesi bányász-szak­szervezeti funkcionáriusok, az NDK-beli Walter Schneider állami gazdaság küldötted és az a három kelet-német mér­nök, akik a pécsi bányákban szakmai kérdéseket tanulmá­nyoznak. Most járt itt a lip­csei közgazdasági egyetem rektora is. Ahány vendég, legalább annyi kérdés. A vendégeknek legtöbbször saját anyanyelvü­kön válaszolnak. Kérdéseik legfőképpen városunk kelet­kezésére, történetére vonat­koznak. A Pécsi Szénbányá­szati Tröszt mérnök-vendégei a legaprólékosabban el mon­datták maguknak, hogyan ke­letkezett a város, milyen ne­vezetesebb emlékei vannak, hogy őrizzük ezeket. A lengyel központi könyvtár dolgozói a magyar—lengyel történelem közös vonásait kutatták. De vannak olyanok is a külföldi vendégek között, akik szóvá- teszik, hogy az utcák és terek tisztántartásával nine» minden rendjén. S amiben valameny- nyien megegyeznek, az az el­ismerés, amellyel a város szépségéről, mozgalmas, ele­ven életéről, és a szállodai ki­szolgálásról nyilatkoznak. A Nádor és a Pannónia a város egy darabkáját jelenti az itt megforduló emberek­nek. Aki itt járt és az otthon felejtett borotvakészü'.ék he­lyett svéd villanyborotvát ta­lált a szállodai fürdőszobá­ban, aki a szoba-szekrények­ben elhelyezett színes cérnák­kal befűzött tűk valamelyiké­vel erősítette fel lepattant gombját, varrta meg kilyu­kadt harisnyáját, akinek há- zisütésű köménymagos kenye­ret tálaltak fel vacsorához — ha Pécsre gondol, figyelmes kiszolgálásra, figyelmest em­berekre emlékezik. Nemsokára új köntösbe öl­tözik a Nádor és a Pannónia; A jövő évben milliós beruhá­zással renoválják mindkét épületet. Különösen a Pannó­nia szépül meg: új homlokza­tot kap és használhatóvá te­szik tetőteraszát, mely hideg­melegvizes zuhanyozójával, vi­rágágyaival — esetleg fürdő- medencéjével — Pécs új ne­vezetességévé lép elő. Uj ka­zánokat is kapnak, ame’yek- kel lényegesen javul maid a fűtés. A nagy beruházásból alakítják át ® mostani balett- iskola helyiségeit egy új, a Mecsekhez hasonló cukrász­dává, ahol ötórai táncos teá­kat rendeznek majd a város fiatalságénak. Már megvan­nak a tervek arra az időre is, amikor a Pannónia földszint­jéről Jd települ textilraktárá­val a nagykereskedelmi vál­lalat: itt das* éttermet ren­deznek be. A tervekbe nem jegyezték be ugyan a mérnökök, de az is cél, hogy a Nádor és Pan­nónia dolgozód tovább növel­jék szállodáik és városunk jó hírnevét, (Harsányt) Párizs Páriaz—Mar aeillea—Casablanca—Algír—Tunisz* Négy állami színház működik, ezek állami támogatást kapnak. A többi magán színház. Egyik legelőkelőbb varieté a Folies Bergeres. A belépődíj: egy francia szakmunkás napi keresete. Egy-egy produktum két-három évig van műsoron. A főattrakció — a mezítelenség. Moziban, színházban egyaránt dívik a bor­ravaló. A jegykezelők miután helyrevezették a látogatót — tartják a markukat. A mozik­ban régebben leheteti dohányozni, ma már nem. Az autók parkírozást ideje a főútvonalakon 30 perc. A járdaszéleken 2—J méterre órák vannak s ha egy gépkocsi parkírozni áll le, az órát arra az időpontra állítja, amikor oda­érkezett. A rendőrök cirkálnak s ha az óra a 30 percet túlhaladta, a rendőr felírja a gép­kocsi rendszámát s egy céduláit tesz a kocsiba. Mozaikok 12 szer A cédulán felszólítja: fizessen be ennyi és ennyi büntetést. Marseilles Sétálók MarseiUesben. Előttem három ide­genlégiós katona lépked. Magyarul beszélnek. Egy kávéház teraszára ülnek. Utánuk me­gyek, megszólítom Őket. Hellyel kínálnak. A beszélgetés során megtudom: az egyik Hu­nyadi páncélos, a másik SS, a harmadik volksbundista volt. Elmondják, hogy az ide­genlégió fele német. A többiekkel együtt ők is resztvettek az indokínai, a vietnami hábo­rúban. Elköszönök. Három szerencsétlen em­ber. Foglalkozásuk: bérgyilkos. * Casablanca Mamik látván, a Pécsi Bőrgyár főmérnöke a na- Marokkóban mindössze 2—3 éve törölték el pókban tért haza hivatalos útjáról. Járt Párizsban a többnejűséget. Azok a férfiak, akiknek ab- éa «seak-Afrikában. utlélmónyelhól mondott M aé- ban az időben több feleségük volt — meg- hány mozaikot. tarthatták. Érdekes tfcép Casablancából: egy kilométeres útról férfi megy az utcán, tol egy kerékpárt, mö­götte 3 asszony. A feleségei. Mindhárom nő karonülő gyereket cipói. A nők arcát fátyol borítja. Így járnak az utcán, így mennek moziba. A moziban pedig Brigitte Bardot meztelen filmjeit nézik. Casablanca a modem paloták és a földbe- vájt kunyhók, a pléhből összetákolt viskók városa. 800 ezer lakosa van, de se állandó színháza, se operája nincsen. A mozijegy ára egy arab munkás egy napi fizetése. A mozik hétköz­nap üresek. A városban sók a munkanélküli. Cipőtisztí­tásból tengődnek. Az ember cipője állandó felügyelet alatt ált. Ha valahol leülsz, máris két-három cipőtisztító babrál cipődón. Ép, erős, 20—30 éves emberek. s * Rabat Mindössze egy zenei iskolája van. Az egyet­len az egész országban. Azokban a napokban, amikor ott jártam, alakították meg az iskola zenetöi bérseit tanszékét. Vezetőjéül egy rég ottlakó magyar zenészt bízták meg. Beszél­tem vele. örömmel újságolta ezt a kinevezést. Elfoglalta a katedrát és... egyetlen hallgató sem jelentkezett. A 300.000 lakosú városban, de az egész országban nem vott egy ember, aki zenetörténetet akart tanulni. * Algír KepWögépfMk leszáll. A repülőtéren gép- pisxtolyos francia katonák. A franciák nagyon félnek Algírban. Van rá dkwk! Vámvizsgálat. En csak átutazóban vagyok, célom Tunisz. A vámőrök kérik az én bőröndjeimet is. Kér­dem, miiért, hiszen tovább Utazom. „Bizton­sági okokból van rá szükség, vagy szeretné, ha 3000 méter magasan egy poggyász rob­banna? Mert erre is volt példa“ — mondja. Bőröndjeimet a legutolsó zúgbg felforgatják, átkutatják. A hallották alapján bizalmatla­nul nézzük egymás csomagját és talán leg­jobban mi ügyelünk arra, hogy a vámvizsgá­lat alapos legyen. * Tunisz A város együk része ősrégi bazárnegyed. Talán ezer üzlet is van itt. Egy órát töltöttem ebben a negyedben, de vásárolni senkit sem láttam. Hogy miből élnek ezek a kereskedők — nem tudom. * Karthago Tunisztól 20 kilárméterre fekszik. Három Karthágó van egymás fölött. A rág« pun Kart­hágó a római kori és a modem. Az utóbbi két évtizedben a tenger húzódik vissza mégpedig elég gyorsan e láthatóvá válnak a római Karthágó romjai. Sokat feltártak belőlük, de a feltárás most már akadályokba ütközik: nem áshatják alá az egész várost, .it Feljegyezte: GARAT FEREiYŰ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents