Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-05 / 287. szám

W®8. DECEMBER 5. NAPLÓ 3 Nagy célt tűztek magnk elé a pécsi tröszt bányászai Decemberben 7000 tonna szenei akarnak termelni terven Szerdán délután felül a Pécsi Szénbányászati Tröszt épületében értekezletet tartot­tak a tröszt és a Pécs környéki bányaüzemek műszaki, gazda­sági, párt- és szakszervezeti vezetői. Az értekezlet célja a pécsi bányászok előtt álló decemberi és az 1959. évi fel­adatok megvitatása volt. Korábban hírt adtunk már arról, hogy az ország fekete­szén szükségletét figyelembe véve a pécsi bányászok meg­ígérték, hogy 1958. évi IV. ne­gyedévi tervüket 15 000 tonna szénnel túlteljesítik. Ez a ne­gyedéves terv 105,3 százalékos teljesítéséinek felel meg. Az el­múlt két hónapban azonban a pécsi bányászok nem tudtak maradéktalanul eleget tenni ígéretüknek. Október 5 000 he­lyett csak 3 300, novemberben pedig 4 700 fonna szenet ter­meltek terven felül, vagyis az Igértnél 2 000 tonnával keve­sebbet. A szerdai értekedet részt­vevői, mérlegelve a lehetősé­geket, ismételten hangsúlyoz­ták, hogy a IS 000 tonnából hiányzó 7 000 tonna terven fe­lüli szenet ebben a hónapban a havi terv 107,5 százalékos teljesítésével megadják, A tröszt főmérnöke Tamásy István elvtárs ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a terv ilyen arányú túlteljesítését a többi feladat elvégzése mellett kell elérniök, így például ma­radéktalanul teljesíteni kell az 1958. évi meddő elővájáísi tervet, tovább kell javítani a szén minőségéi, csökkenteni kell a mosási veszteséget. A meddő elővájási terv decem­berre még 600 folyóméter vá­gat kihajtását írja elő. Ennek teljesítése az elővá­jóknafc előreláthatólag nem is okoz majd különösebb gondot. A szén minőségének javítása és a mosási veszteség csökken­tése viszont igen komoly fel­adat. Igaz, azzal, hogy a szep­temberi 4 253 kalóriáról no­vemberben 4 504 kalóriára emelték a pécsi szén fűtőér­tékét, jelentős eredményt ér­tek el, de ennek értékét ront­ja, hogy 29 százalékra emel­kedett a mosási veszteség. Most tehát arra van szükség, hogy olyan jó minőségű sze­nek kerüljenek ki a bányából, amelyekből 27—28 százalékos mosási veszteséggel is hasonló fűtőértékű szenet lehet előállí­tani. Már mo6t decemberben is, de különösen a jövő esztendő­ben legfontosabb feladatunk a teljesítmények növelése. Jö­vőre ugyanis 3,4 százalékkal, napi 20 vagon szénnel növelni kell a pécsi bányák termelé­sét, mégpedig elsősorban a teljesítmények növelése útján. A teljesítmények, különösen az öeszüzemi teljesítmények 0,650 to/mű.-ról 0.680 to/mű-ra való növelése pedig a munka további javítását követeli meg. A ír őszt vezetőinek megállapítása szerint a bánya­üzemek eléggé rövidlátó lét­számpolitikát folytattak az utóbbi időben. Nem kielégítő a telepítés és a műszakgazdál­kodás jelenlegi rendszere sem. Éppen ezért szükségessé vált, hogy a bányaüzemekben felül­vizsgálják a létszám, különö­sen a külszíni létszám alaku­lását, s a jövőben csak bánya- beli munkára, ott is elsősor­ban fejtési munkára vegyenek fel munkásokat. A telepítésnél tapasztalható hibáik kijavítása szükségessé teszi, hogy a bányaüzemek a hiányzóik átlagos létszámának megfelelő tartalékot képezze­nek, s azokat, akik munkájuk­kal már bebizonyították, hogy érdemesek a bizalomra, lehe­tőleg ugyanarra, vagyis állan­dó helyre telepítsék. Ez ösz­tönzőleg fog hatni, elősegítheti a fegyelem megszilárdítását; A jövő évi feladatok között szerepel még a fejtések tele­pítési sűrűségének a növelése, a különböző munkák részbeni szakosítása, a külszíni és a bá­nyabeli szállítás jobb megszer­vezése, a munkahelyek kon­centrálásából származó elő­nyök kihasználása különös te­kintettel az improduktív mű­szakok számának csökkentesé­re. A lényeg tehát', minden ren­delkezésre álló lehetőséget fel­használni a teljesítmények növelésére. A teljesítmények növelését segítheti elő ezen kívül a jelenlegi bérgazdálko­dásnál tapasztalható problé­mák megoldása is. A teljesít­mények és a bérek összhangja ugyanis még nem mindenütt megfelelő. A bányaüzemek egyes műszaki vezetői még i nem minden esetben végzik 5 kellő körültekintéssel a szak Hiányok megállapítását s elő fordul, hegy a körülmények hét képest túl magas szak mányt állapítanak meg, hog a munkahelyen történő váltó zásokat nem mindig veszi figyelembe s így a kiadót szakmónyok egy része nem ösztönöz a teljesítmények nó vetésére. Ezt a helytelen gya korlatot mielőbb meg kei szüntetni, A teljesítmények növekedé eének hatására a bérek la nó vekedni fognak. Ez azonban nem okoz problémát, mert szükséges béralapról már gon doskodtak. A )övő évi célkitűzések kö zött szerepel a minőség továb bi javítása is. A cél: legaláb 4 600 kalóriás szenet 26—2’ százalékos mosási veszteséggé előállítani; Ezeket a feladatokat termi szetesen egyre jobb munfcakö rülmények között kell máj a pécsi bányászoknak megva lósítaniok. A munkakörülmé­nyek javítását, a fizikai mun ka megkönnyítését elsősorban a műszaki fejlesztési tervben foglaltak megvalósítása ered ményezi majd, Az ez év december és a jövő évi célkitűzések meg valósítása tehát igen nagy ke vetelmények elé állítja a Pé­csi Szénbányászati Tröszt bá nyászait; Ezeknek a követel ményeknek pedig csak akkor tudnak megfelelni, ha vala mennyien, munkások, műsza­kiak, kommunisták és szak szervezeti tagok együttes erő­vel látnak munkához; Mesterfalvi Gyűl Egyesültek a harsányt termelőszövetkezetek A nagyharsányi Ságvirl Termelőszövetkezet elég gyengén zárta az évet, annak ellenére, hogy termelésben ez a tsz is felülmúlta az egyé­niek átlagát. Az ok elsősorban a vezetésben volt. Jószándékú vezetői voltak, de sajnos, nerá tudtak előre látni. Most új ve­zetőt kapott a tsz. Hőgye De­zső személyében és Vass Nán­dor, az V) Tavasz elnöke lett a szövetkezet agronómusa. Az új vezetőség munkához látott. Első ténykedésük az volt, hogy előkészítették a nagyharsányi Ságvári, a nagy- harsány i U) Tavasz és a kis- harsányi termelőszövetkezet egyesülését. Mindhárom tsz tagjai belátták: egyedül nem mennek semmire, kevés a föld­jük, nem tudják kellően ki­használni a gépeket, az állat­tenyésztés fejlesztésére sem fordíthatnak olyan nagy gon­dot. December 3-án ki is mondták az egyesülést. Ez az egyesülés nemcsak eszem-iszom tartalmú volt, ha­nem nagyon is komoly kér­désekkel foglalkozott. Elsősor­ban azzal, hogyan tehetnék jö­vedelmezőbbé az immár 1300 holdra terebélyesedett közös gazdaságukat, amely iránt a kívülállók máris érdeklődnek. Ezt mutatja az a tény is, hogy az egyesülés napján több a beszámolóban ezekre a kér- bpn is elették a lovak a takar• ’ ‘ -.-■!* mányt a tehenek elől. Ez meg­mutatkozik a tejtermelésben désekre helyes választ adott a termelőszövetkezet vezető­sége. 4 termelőszövetkezet ke­vés állattal rendelkezett. A múlt évben mindössze 81 hold­ra jutott szervestrágya. Ez tarthatatlan állapot. A tagság is felismerte ezt és ezért sza­vazott amellett: hatszáz birkát szereznek be, amit öt éven be­lül természetben adnak visz- sza az államnak. Nyírásból és a tej feldolgozásából így a tsz évenként mintegy 150 000 fo­rint bevételhez jut, a trágyá­ról nem is beszélve. A termelőszövetkezetben biz­tosítva van a sertéstenyésztés előfeltétele is. A tagok meg is szavazták 20 york anyakoca beszerzését. Megértették, miről van szó: a szaporulatot, mint törzskönyvezett egyedeket ér­tékesítik és így búsás jövede­lemhez jutnak. C zó esett a baromfite- ^ nyésztésről Is. Az el­nök így érvelt: — Kapálóznak a baromfi­tartás ellen. Akkor odahaza miért tartanak baromfit? Erre nem tudtak felelni és igazat adtak a vezetőségnek: kifizetődő a baromfitartás. Öt­száz törzskönyvezett tyúkot vásárolnak és ezeket tojáster­melésre állítják be. Ez is hoz a konyhára vagy 80 000 forin­tagot vettek fel. Hol, .uit kell, tot. tenni? — ez volt a kérdés, és Ebben a termelőszövetkezet- ............................ Megjelelt „ A bike és e szotializmes kérdései" legújabb széna A napokban jelent meg: A béke és szocializmus kérdései című folyóirat új száma. Köz­li J. Dolanszkij tanulmányát a szocialista nemzetközi mun­Köszönet a PKV-nak A nyugati városrész pártszervezete és nőtanácsa nevében köszönetét mondunk a Pécsi Közlekedési Vállalatnak. A vállalat dolgozói kérésünkre biztosították kétszáz isko­lás gyerek szállítását. Külön akarjuk megköszönni Higi Vilmos gépkocsivezetőnek, hogy gyermekeinkkel barátságosan bánik és minden igyekezete arra irányul, hogy őket idejében elszál­lítsa. A mi gyerekeink tavaly ilyenkor még térdig érő sárban jártak iskolába. Az autóbuszközlekedés megjavításával sok gondtól és munkától mentették meg a nyugati városrészben lakó szülőket. A nyugati városrészi pártszervezet és nőtanács tagjai. kamegosztás jelentőségéről és lényegéről, K. Mijamoto cik­két A békeszerető, független, demokratikus Japánért cím­mel, F. Billoux cikkét a fran­cia demokrácia válságáról. A bolgár mezőgazdaság szocia­lista átalakításáról számol be Sz. Todoron, J. Koplenig pe­dig az Osztrák Kommunista Párt tapasztalatairól In D. Tabet, az olasz parasztok helyzetét és harcát ismerteti. P. Florin cikke a lipcsei per kapcsán Georgij Dimitrov elv­társ helytállásánalk állít em­léket. A folyóirat teljes ter­jedelmében közreadja Dzsava- harlal Nehru: Elvi állásfoglalás című cikkét és P. J úgy ín erre írott reflexióját. A folyóirat ezenkívül, sók anyagot közöl a kommunista és munkáspártok életéből. a is. Jelenleg mintegy 5,5 liter a tehenek fejési átlaga. A tsz- tagok most úgy határoztak: a lovak egy részét eladják és vesznek egy zetort pótkocsi­val. A zetor árát az eladott lovak és a szerződéses borsó fedezi. Elsőrendű feladatként jelöl­te meg az egyesülési közgyű­lés a szarvasmarhatenyésztés megjavítását. Elsősorban a tejtermelés növelését tűzték ki célul, amelynek megvalósuasa érdekében 100 mázsa széfiát vásárolnak és 76 mázsa kuko­ricát cserélnek be korpára; Számszerű fejlesztésre egyelő­re nem gondolhatnak, ni sz mint mondták: kevés a taker- mányterület. Ezt mutatja a következő adat is: a szán tó­terület 6,6 százalékán van pil­langós. Ezért csak helyeselni lehet azt, hogy a termelőszö­vetkezet most a tervben már a szántóterület 19,4 százalékán irányozza elő a pillangós nö­vények termelését. Probléma volt eddig a mun- kaegység-előlegosztás is. Most ez is megoldódik. Több mel­léküzemágat szerveznek, öt holdon létesítenek füztelepeti amit saját műbútor- és fonó­mesterük dolgoz fel. Így hol­danként körülbelül 25—30 000 forintos jövedelemhez jutnak. A másik ilyen jövedelmező melléküzemáguk a mészégető lesz. Két mészégető kemencét építenek, amihez a kőbánya 93 százalékos mészkövet biztosíti A két kemence pedig mintegy 6000 forint tiszta jövedelmet jelent a termelőszövetkezei­nek. Lesz saját zöldség és tej­árusító helyük és telepítettek volna hat hold szőlői is, ha ehhez megfelelő oltványt kap­nának i > i A topok helyeselték a tér- rét és az arcokról le lehetett olvasni: meg is való­sítják. Ez pedig nemcsak azt jelenti: jobban élnek, több lesz a jövedelmük, hanem azt is* hogy valóra tudják váltani azt az ígéretet is: beszervezik még a kintiévá huszonegy dolgozó parasztot vagy valamelyik szakcsoportba, vagy a termelő- szövetkezetbe. Mi tapadás szö­vetkezeti községgé akarják változtatni Nagyharsányt Is« ahol egy kis visszaesés után most ismét fellendült, helyes irányba terelődött a termelő­szövetkezeti mozgalom.. Láloqolás Sz «szőrszálban mmmw . , v; , V. aI . .Mv., .Es a békés házikó: a krematórium m. Nagy nép a német. De nemcsak büszkesége, hanem nagy szégyene is van. Előző fejezetünkben a német nép nagy büszkeségéről, nagy kul­turális örökségéről esett szó; Most viszont arról a szégyen­ről, amelyet intenziven és szemmclláthatóan érez minden becsületes német, ha a fasiz­mus koncentrációs táborait juttatják eszébe. Buchenwald — bükkendő. Békésen, kedvesen csengő szó lenne, ha a fajírtó hitleri té­boly nem ragasztott volna hozzá halált és embertelen, kí­nokat idéző képzeteket. A go­noszul kiagyalt és nagyüzemi módon szervezett, tömeges emberirtásra berendezett ha- lálgyárak egyike működött itt • második világháború idején BUCHENWALD Nem akarom ennek a ször­nyű helynek a borzalmait ecsetelni. A legutóbb látott ,.Nacht und Nebel“ dokumen- tumfilm, a „Halálgyár“ e. könyy, s a felszabadulás óta eltelt évek során nyilvános­ságra került számtelwn trés­mű megtette ezt, s megteszi még, mert az emberiségnek, ha emíberi rrefvol tát meg hkár­ja tartani, emlékeznie kell íaz embertelenségre. Amikor Buchenwaldban jár­tunk, me- nem láthattuk a ba­rakkokat, tízezrek kínszenve­désének színhelyét, de állt még az egykori főkapu épüle­te a szűk és.erősen megvasalt börtön dél! á lek ál, állt a' meg­semmisítés háza, gázkamrái­val, Isi kólövésre berendezett tenngveh s a krematórium vaskos Ikchíénvével; Hétköznap volt. Az egykori tábor hatalmas, sivár térségén százával jártak németek és külföldiek, akik emlékezni jöttek. Szűknadrágos, kapuc­nis lányok, tarkainges fiúk, házaspárok, kézenfogott gye­rekekkel mentek lehajtott fej­jel, szótlanul, mert ezen a helyen még nehezebb a szó, mint a temetőben. Voltak' kí­váncsiak is, főleg külföldiek, akik- méltatlankodtak, mert a közeledő ünnepség miatt át­rendezés alatt állt a múzeum, s nem láthatták a kínzás és gyilkolás emléktárgyait: a díszműáruvá kidolgozott em­berbőröket, a zsugorított em­berfejet, a kínzóeszközöket és bilincseket. A látogatók több­sége azonban némán, borzad­va és kegyelettel járta végig az utat, amely tizenöt évvel ezelőtt ezrek számára a halál útja volt. Egyik teremben, ahol az „SS íróasztal“ állt, (csempézett be­ton-asztal, amelyen a tetová­lást végeztéik — innen az „író­asztal elnevezés) csoportba gyűltek a látogatók egy idős ember körül. Egyszerű sza­vakkal beszélt arról, hogyan várta annak idején a halált eb­ben a táborban, s hogyan me­nekült meg mégis. „Emberek, elvtársak! — mondta végül — Nem hiszem, hogy akad vala­ki, aki azt akarná, hogy mind­ezek még egyszer megtörtén­hessenek. De ha nem akarjuk, akkor a végsők'«? küz­deni minden embertelenség el­len, a háború ellen.“ Nem láttam ott közönyös ar­cot. De láttam a szemekben néma fogadalmat, s láttam fiatal párokat, akiik egymás kezét fogták és mikor egy­másra néztek, valamit ígértek a szeműikkel a másiknak. A krematórium bejáratánál áll Ernst Thälmann mellszob­ra. Talapzatát elborították a koszorúk és virágok. A virág­erdő fölött komolyan, de nem sötéten nézett ránk a mar­káns munkás-arc. Thal man­nák, a mártírhalált halt nagy német kommunista harcosnak az arca. Akikor nézhetett így, amikor ismerte már végzetét, de ismerte már a 6aját sorsán túlmutató jövőt is. Emst Thälmann szögesdrótok és nyirkos börtönfalak között, halálra kínzottan is népére és az emberiségre gondolt. És cselekedett is. Szervezkedett, a halálra szánt csont-bőr fog­lyok legjobbjai fegyvereket rejtegettek, hogy majd egyen­lőtlen harcra keljenek jól- táplált és állig felfegyverzett őrzőikkel. De amikor felkel­tek, mégis győztek. Mert ak­kor már a szovjet hadsereg ronggyá tépte a horogkeresz- tes lobogókat. Ma már hatalmas emlékmű tomyosodik az égnek Buchen­waldban. A felke'és emlékére emelték, idén, szeptember 16- án avatták. A felhőkkel játszó t/vro'pv F-on7 Bremmer megrázó erejű szoborcsoport­ja őrzi az élőhalottak felkelé­sének emlékét. A nagy te­raszt mintegy fél kilométeres ívben veszi körül a sétány, amelyen hét dombormű a hő­sök útjának egy-egy állomását tükrözi, s a dombormű vek há­tán Johannes R. Becher versét vésték kőbe. A hetediken ez áll: Mit Thälmann, látott, meg­adta egy nap. Előkerültek a rejtett fegyverek, Sírból kiszáll a holt, s erőre kap,' Távolba nyúlnak a csontos kezek: Emlékműt épít, szorgos, fürge had, S míg áll az, friss lesz az emlékezet — Holtak kiáltják: „Íme Buchenwald!“ A holtak emlékeztetnek, az élők emlékeznek. És az em­lékmű hromzkapuján ércbe- öntötték a tanulságot: „Fel­adatunk a nácizmus megsem­misítése gyökerestül. Célunk egy új világnak, a béke és szabadság világának felépíté­se“ (Folytatjuk) Mészáros Ferenc A gégeeíiett gyilkolás műhelye: a krematórium kemence­sora.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents