Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

»58. DECEMBER 31. NAPLÓ 3 r r újság as üzemekben?! 38,5 millió forintok fordít Pécs 1959-ben beruházásokra A Pannónia Sörgyárban most folynak a gyár átszervezé­sével kapcsolatos munkák. 1959. januárjától kezdve ugyanis a pécsi sörgyár Magyar Országos Söripari Vállalat Pannónia Sör­gyára (Pécs) új elnevezéssel mű­ködik majd budapesti központtal. Az átszervezés célja: több és jobb minőségű sör készítése, valamint a sör tökéletesebb országos el­osztása. Az átszervezéssel kapcso­latban a sörgyár vezetői most folytatnak tárgyalásokat Buda­pesten. Húszmillió forintért épít a város lakásokat [ Bevezetjük |a termelői igazolványok rendszerét A napokban rendeletet hozott a Minisztertanács a termelői iga­zolványok bevezetésére. Ebből az alkalomból Galabár Tibor elvtárs, a pécsi városi tanács vb-titkára az alábbi tájékoztatást adta: A jövő évi tanácsi beruhá- Sokat jelent majd a laikäs - : zások végösszege kereken 38 hiány leküzdésében, hogy is- : millió 500 000 forint, tizanhá- mét megalakulnak és munká- : rommillióval több, mint az hoz látnak a lakásépítő szö- ■ 1958. évi volt. A város fejlődé- vetkezetek. A végrehajtó bi- : sét, gazdagodását, terebélyese- zottság illetékes elnokhelyet­letben. Ugyancsak itt meg­nyitja kapuit egy hatvan férő- i helyes bölcsőde, valamint két, • 75—75 férőhelyes óvodai nap- ■ közi otthon. A város egész területén ti­^ z elmúlt éltekben, s *-®- ilci/JfvnÄPiJM y ói: dósét azonban nemcsak a költ- tese tárgyalásokat folytatott ez zenöt tanulócsoporttal fejlődik ségvetés számadatai tükrözik, ügyben az Építésügyi Minisz- — A Pécsi Porcelángyárban ez évben mintadarabokat készí­tettek a Ganz Kapcsológyár, a Klement Gottwald Villamossági Gyár, valamint a MÁV részére. A Ganz Villamossági Gyár részé­re túlfeszültségre vezető szigete­hanem a népgazdasági terv is, amelyben benne foglaltatik Pécs rohamos fejlődése is. A népgazdaság pénzeszkö­zeiből tovább épül az új erő­mű, fejlődik a pécsi szénbá­nyászát, a nyugati városrész, a vele kapcsolatosan kialakuló üzlethálózattal és kommunális, szociális, egészségügyi, vala­tériumban. A tárgyalások eredményeként lehetővé vált, hogy már 1959 elején megkez­dődhessenek az építkezések a Jókai- Mór utcában, ahol 144 szövetkezeti lakást alkarunk felépíttetni. Visszatérve a költségvetésre, a jövő évi költségelőirányzat, beruházási összegek nélkül 81 200 000 forint. Az 1958. évi az általános iskolai oktatás. : A középfokú oktatás négy ta­nulócsoporttal bővül. Az alsó­fokú iskolák közül kilencben j megkezdődik a politechnikai i oktatás. Mire mennyit fordítunk : 1959-ben? Milyen összegeket i irányoztunk elő jelentősebb; felújításokra? Utakra és hidakra 4100 000 Ft 150 000 Ft ■ mint kulturális létesítmények­íőkbőhlZUmementVG“uwMd^n- í kd pgyütt- A népgazdaság tér- költségvetés végösszege 75 mii- idegenforg. lamossági Gyárnak 220 kilovoltos, ♦ vében szerepel a pécsi egyete- lio forint volt, a jövő évi tehát üdülőhelyi fel­..................... mi városrész és ugyancsak en- több mint hatmillióval lesz ma- adatokra ne k a tervnek a terhére törté- gasabb az ideinél. Mit jelent ez Városi Kórházra nik nagy vállalataink tervsze- a szám? Azt, hogy intézmé- Csecsemőotthonra rű fejlesztése is. nyeink, szakosztályaink, a min- Szoc. otthonra A városi tanács költségveté- dennapi szükségletek kielégí- Gyermeküdültetésre se, lényegében a felügyelete tésére végeredményben ilyen ~ aiá tartozó szakigazgatási szer­vek, intézmények mindennapi szükségleteinek, személyi és dologi kiadásainak biztosítása — mégis sokat jelent nekünk. a MÁV részére pedig 25 kilovol­tos szigetelőkből készült minta­darab. A MÁV már ki is próbálta a szigetelőket, míg a másik két gyárban most folyik a szigetelők kipróbálása. Az újfajta szigete­lőkből a Pécsi Porcelángyár dol­gozói az 1959-es évben nagy mennyiséget gyártanak majd le. A jövö évben újtípusú dísztárgya­kat és készleteket is gyártanak. Ezekből, valamint a díszműáruk­ból 1959. év augusztusa táján Bu­dapesten kiállítást kívánnak ren­dezni. Óvodákra Sportmozgalomra Iskolák általános felújítására 60 000 Ft 67 000 Ft 150 000 Ft 100 000 Ft 60 000 Ft 220 000 Ft 150 000 Ft 880 000 Ft A Sopiana Gépgyár A jövő évi tanácsi beruhá­1959-cs évi tervében új gyárt­mányként szerepel a 200-as, új típusú, alacsony húsdaráló. Ezt a belföld részére a n. félévben már szériában készítik, de lehet­séges, hogy külföldi megrende­lést is kapnak. Ezenkívül még három—négy prototípus elkészí­tése is szerepel a gyár jövö évi tervében. összeggel fordítanak többet a folyó évinél. Melyek azok a kiadások, amelyeknek keretösszege az ideihez viszonyítottan bővül? Emelkedett az ingatlanfcar- zások talán leglényegesebb bantartás normája. Többet irá- pontja: közel húszmillió forin- nyomhattunk elő a fűtés és vi- tot lakásépítésre juttatunk, lágítás költségeire. Az élelme- 1959-ben 190 lakás épül fel a zési és gyógyszerkiadásaink elegendő. Ésszerű, Okos gazdál- Petőfi, a Kolozsvár, a József kereteit is bővíthettük. Egy- kodással, iskoláink, óvodáink, Attila és a Jókai utcákban, va- szóval kulturális, szociális in- egészségügyi _ intézményeink la mint a Kossuth Lajos és tézményeink ellátásában, élet- munkáját az új esztendő nyu- Lánc utca sarkán. Az a húsz körülményeiben a jelenlegihez godtabbá, szebbé teheti. Min- millió forint, amelyet lakás- viszonyítottan javulást tudunk den gazdálkodó szervünk dol­örömmel gozóiban biztosan élhet a tu­Nyugodt lelkiismerettel ál­líthatjuk, hogy a város jövő évi költségvetése gazdálkodó szakosztályainkra és szerveink­re háruló feladatok ellátására ► építésre fordítunk, kézzelfog- előidézni. Különös A Pécsi Kesztyűgyár jövőre összesen 655 000 pár kesz­tyűt készít, körülbelül 100 000 párral többet, mint amennyit ez évben. Magasabb lesz a gyár ex­portterve Is. Mintegy 40 000 pár kesztyűvel készítenek többet ex­portra. Bővül az export piacuk is, amennyiben 1959-ben — a már meglévő piacok mellett — Egyip­tom és Jordánia részére is gyár­tanak kesztyűket. A jövő évben a kesztyűket nemesebb bőrből készítik, azok új fazonuak és dí- szítésüek lesznek. iható bizonyítéka annak a meg­sértésnek és támogatásnak, [amellyel felsőbb szerveink a ►város súlyos lakáshiányának ►leküzdésében segítségünkre [sietnék. Az már egészen természetes­ének tűnik, hogy a húszmil- iliós beruházáson kívül a nép­igazdaság terhére tovább épül Éa nyugati városrész és váro- ► sunk más részeiben, nagy- í vállalataink lakótelepei. kell üdvözölnünk az épület- dat, hogy munkájúikhoz szűk- karbantartási normák feleme- séges anyagi fedezet a költség- lését, amely éves szinten és vetés keretein belül biztosítva csaló az emelkedést nézve, több van. mint 600 ezer forint. 1959-ben sor kerül a színház felújítására. Erre a célra 600 ezer forintot kívánunk fordí­tani. Uj szociális intézményekkel is gazdagodik városunk jövőre. Uj orvosi rendelő kezdi meg működését a harmadik kerü­Dr. Lajos József, a pécsi városi tanács v. b. pü. osztályvez. A KPM közúti igazgatósága Húszmillió liter bor 3 baranyai pincékben felkészült a tél fogadására, nz utak síkosságának megakadályo­zására és az országúti forgalom zavartalan biztosítására. A vál­lalat dolgozói máris mintegy 5— 6 000 köbméter szóróanyagot szál­lítottak ki és készítettek elő az országutak mentén. Üzemképes állapotban van a vállalat három hókaparőja, ezenkívül még hat tehergépkocsira is hóekét szerel­nek fel, hogy az utak biztosításá­ban fennakadás ne legyen. A 17 000 holdas baranyai | borvidéken befejezéshez köze- jledik a szőlők takarása. A ta- ► karássa 1 égyidejüleg helyet ké- | szítettek az istállótrágyának. [Az idei télen az egész bara- [nyai szőlőterületnek körülbe­lüli egynegyed részét trágyáz­nák meg a gazdák. A megye három nagy bor- E vidékén — a villányi, a pécsi lés a mohácsi dombokon — I megkezdődött a borok első, legfontosabb fejtése is. Ezek­ben a hetekben mintegy húsz­millió liter új bort választanak el a leülepedett seprőtől. A fej­téssel egyidőben megkezdőd­tek a hagyományos borkósto­lók is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fehér borok közül különösen az olaszrizling és a hárslevelű, a vörösborok közül pedig főleg a kadarka és a kékfrankos sikerült leg­jobban az idén. nyarán panaszkodtak a há­ziasszonyok, hogy Pécsett és Komlón magasak a piaci árak. Sőt, általános véle­mény azt volt, hogy az or­szágban nem volt még egy olyan város, ahol a piaci árak olyan magasra emel­kedtek, mint éppen Pécsett és Komlón. Ezen a tarthatat­lan helyzeten segített most a Minisztertanács határozata, amelynek értelmében ebben a két városban is bevezetjük a termeDői igazolványok rendszerét. Kipróbált dolog ez már, mert Debrecenben és Szegeden íkorábban beve­zették és ennek meg is volt az eredménye. Miről is van szó? — Köztudomású, hogy a piacokon és a város egyéb pontjain nemcsak ősterme­lők árusítanak, hanem a ko­fák is. A kofák árujukat az őstermelőktől vásárolják és a piacon továbbadják, de már úgy, hogy a saját hasz­nukat „ráemelik“ a porté­kára, tehát drágábbért ad­ják a zöldséget, élelmiszert, gabonaneműt, terményt és baromfit, mint amennyiért átvették az őstermelőtől. Vagyis kidolgozták a maguk „árláncolatát“ s ennek Dcö- vetkezménye az volt, hogy felverték a piaci árakat, a kupecek, kofák pedig meg­gazdagodtak a hasznon. — A termelői igazolványok rendszeresítése azonban most megoldja ezt a problémát. Január egytől kezdve a vá­rosi tanács által megszerve­zett ellenőrző brigád min­denegyes piaci napon ellen­őrzést tart. Egy hónapi tü­relmi időt adtunk a piaci árusoknak. Egy hónap alatt — akinek erre jogalapja lesz, — beszerezheti a termelői igazolványt. Február elsejé­től kezdve a brigád szabály­sértési eljárást indít azok el­len, akik igazolvány nélkül árusítanak bármilyen porté­kát a város területén. — Milyen lesz az igazol­vány? Elsősorban — kellő igazolás mellett, amelyet majd a helyi tanácsok ad­nak, — feltüntetjük a piaci árus termelői helyzetét: van-e földje, hány hold, ab­ból mennyi a kertészet, mi­lyen mennyiségben termel zöldséged, mennyi a gyü­mölcsfa állománya, van-e állatállománya. : stb. így ellenőrizhetjük, hogy csak azok árusíthatnak a piaco­kon, akik sajátmagvSk meg is termelik az árut. így a ko­fákat és kupeceket „kiiktat­juk" a piaci árrendszerből és ezzel természetesen lecsök­kent jük a piaci áraikat. — Gondoltunk arra is, hogy kezdeti időben — ennek a rendeletnek életbe lépte­tése, — hatással lesz a piac áruellátására. Éppen ezért a városi tanács végrehajtó bi­zottsága 310 000 forintot nyújtott a Kertészeti Válla­latnak, hogy a kertészet fej­lesztésével a szükséges áru- mennyiséget biztosíthassák a piac részére, még akkor is, ha a kofák és a kupecek „ki­lépnek“ a piacról. — Ez tehát a célja és ren­deltetése a termelői igazol­ványok bevezetésének. Re­méljük, intézkedésünk siker­rel jár a dolgozók haspiára. Lelkesítő táviatok A bikali Szabadság Termelő- gondolták, azt az is bizonyítja, mindez megvalósítható? Nem szövetkezet tagságának ebben az évben kijutott a dolog ne­hezebbjéből. Tavasszal meg­halt az elnök, aztán jött az aszály. A sok kapásnövényhez kevés volt a munkaerő. Ilyen körülmények között bizony nem gondolhattak a tsz fej­lesztésére, állatok beszerzésé­re, mint a többi termelőszö­vetkezet. Inkább valami olyas­féle álláspont alakult ki, hogy mentsük a menthetőt. Hogy a Szabadság Tsz hely­zete mégsem volt olyan re­ménytelen, mint ahogy tagjai hogy hamarosan kaptak új él- markolt kissé sokat a bikali nököt Simon Ferenc személyé- Szabadság Tsz tagsága, mikor ben, aki az állami gazdaságtól ezeket a terveket papírra ve- jött át hozzájuk. tette? Az új elnöknek és a sásdi A papíron biztosított feltéte- járási tanács szakembereinek lék látszatra megnyugtatók, megegyezett a véleménye: a Azért csak látszatna, mert ha tsz-ben megvannak a lehető- a tagság nem járul hozzá oda- ségek a további fejlődésre. A adó és kitartó munkával, az földek jók, közel is vannak a egész terv összeomlik, mint a faluhoz, illetve a majorhoz, kártyavár. Nem kis dolog egy összefüggő területet képeznek, évben háromféle istállót épí- Fejlesszék fel az állatállo- teni, egy 50 férőhelyes tehén- mány-t és egyenesbe jön min- istállót, sertésólat és fiaztatót, den. azonkívül baromfiólat, ráadá­Az új elnök október 15-én ■*! e ** utóbbit eröböL Ferenc lendületet adót™™ tsz-nefc, elkészítette ■ vette kézibe: „ez húz bennün- 1964-ig a vetésforgót, ügye­iket ki a sárból” jeligével. No- lembe véve a közben felfejlő- ■vember elsején meetörtént a dő állatállomány takarmánv­velyk és mutatóujjából sublert formált, lemérte a tengelyt az egyik végén, az­tán vigyázva, nehogy a mérték — a két ujja közötti hézag — eltolódjon, a má­sik végén is lemérte a munkadarabot. A nagy méricskélés után aztán felsó­hajtott Schwimmer úr: maguk tönkre­tesznek engemet! Tudja, hogy ezen a darabon nem tartatta be a méretet?! Majdnem egy milliméteres differenciát hagyott! Vegye tudomásul, ha még egyszer ilyesmit tapasztalok, 'ükkor maga repülni fog! Kovács állt megkövültén. Nagyon jól tudta, hogy Schwimmer úr az ilyen ki- rugási ügyekben nem ismer tréfát. A többiek pedig majd megfulladtak a ki­tömi készülő nevetéstől. , De a nevetés csak akkor törhetett ki, amikor már valahol az öntödében járt a tulajdonos-igazgató. Belénk, inasokba mintha ezer ördög bújt volna, alig bír­tunk magunkkal. Elment az egész dél­előtt nyakleves nélkül, sőt még maga a góré rendezett ingyencirkuszt! Sőt még ebben a hangulatban szólalt meg az ebédszünetet jelző fujás is. „ I Mert ne­Atfütöttünk a kovacsszmbe. I künk az —-------------------------------------1 ebédszü­ne t nem jelentett ebédet, hiszen a ha­zulról hozott zsíroskenyeret már régen bekebeleztük suttyomban, munka köz­ben. Viszem, ez volt a viháncolások ideje. A kováesszínben jól meg lehetett me­legedni a nyílt tüzek mellett és utána ki lehetett futni az udvarra hócsatázni. Az őntőinasok megbújtak a puceráj — az öntvénytisztító — mögött, mi pe­dig a kovácsszín mögött és az előbuk­kanó „ellenségre“ — mi az öntökre, ők pedig miránk — egész hógolyósorozato- kat zúdítottunk. Talán ez a nap is elmúlt volna min­ims érdemleges, feljegyezni mtó ese­mény nélkül, ha a Kardos Feri nem vág véletlenül nagy erővel egy hógolyót a puceráj legnagyobb, recés üvegű abla­kába. Az ellenfél tábora azonnal el kezdett visítani: a Kardos verte ki az ablakot! — Igen kemény pofonoktól kívántak így megmenekülni az öntők. Az öreg Csörgő, a portás pedig, ahogy csak lábai bírták, csoszogott az irodába jelenteni a gyárat ért nagy károsodást. Persze, az egészből nem csináltunk nagy ügyet:. Sem mi, sem az öntödések. Szépen el is terveztük, hogy azt a há­rom öntödést, akik a pillanatnyi zavart kihasználva átfutottak a mintaraktár mögé, piszkosul megdobáljuk, ha visz- sza akarnak menni a puceráj mögé. Jó kemény hógolyökat gyúrtunk. Még meg is lehelgettük őket, hogy kemény kérget kapjanak, aztán csak lestünk. Ha megjelenik a fal sarkánál az első sapkasült, mindnyájan egyszerre do­bunk ►— ez volt a haditerv. — Ott! — kiáltotta egyszerre valaki közülünk és a kőkemény hógolyók ki­repültek ... Hat golyó röppent el. Kettő nagyot csattant a mintaraktár falán, egyik le­vitte Schwimmer úr fejéről a kemény­kalapot, egy másik elcsattant az orrú- tövén, kettő pedig elhalt a fekete öltö­nye fazonján. Schwimmer úr csőik állt és nézett. Nem tudta, hogy mi történt. Ilyesmi még nem fordult elő a „Herkules“ vas­gyár fennállása óta ... Amikor felengedett bennünk pár pil­lanat alatt az ijedtség okozta bénultság, ahogy csak a lábunk engedte, rohan­tunk a műhelybe. Két óra alatt híres emberek lettünk. Heisler úr maga tájékoztatott bennün­ket a várható következményekről. — Ti hülye kölykök — mondta — fejpe topjátok asz ikaszkató úr, épen, amikor mety mekmosni a ti koszos fe­jük, mert kácéloeztAtok a puceráj ap­lák?! Most lesz az ikaszSkató úr titeket, kiruk. Lesz nektek jónapot újesztentő! Szívünket körülfcmta valamiféle jeges rémület. Kinek-kinek a lelki szemei előtt megjelent az apja, amint olvassa a felmondólevelet és oldja le a nadrág­szíjat, vagy egyszerűen csak a kezét emeli feli-.-. Rémült napokat éltünk át. A várt fel­mondólevél helyett azonban mást kap­ták az összes inasok szülei. Egy felszó­lítást. „Megállapítást nyer, hogy fiúk a gyár ablakaiban hógolyózással tetemes kárt okozott. A kár összege 12,—, azaz tizen­kettő pengő, amit leérünk három napon belül kifizetni, mert ellenkező esetben a tanoncszerződést felbontottnak tekint­jük.“ Mit tehettek szegény szülők? Ha nem akarták, hogy repüljünk valamennyien a gyárból, fizették. Három napon belül bevittük a pénztárba a tizenkét pengőt és még egy hét múlva is mutogattuk egymásnak az otthon kapott kék folt­jainkat. Sok óra és télikábát, meg miegyéb vándorolt a tizenkét pengők ellenében akkor a zaciba és sok helyen főtt va­sárnap is krumplifőzelék, hogy vala­hogy sikerüljön behozni a tizenkét pen­gő kiesését a családi költségvetésben. megtörtént a dő állatállomány ■tehenészet törzskönyvi ellen- szükségletét, a 10 százalék pil- ■ őrzésbe vétele, 20 tehénből 13 langós területet 20-na emelte, J megfelelt a törzskönyvi köve- legelőt biztosított csere útján a " telményeknek. A tehenek nagy beállítandó sertések részéve, | része vemhes volt, apasztás halastó-használati engedélyt «előtt állt. Simon Ferenc ra- is kapott az állami gazdaság- gaszkodot.t a szakszerű 60 na- tói a kacsáiknak, szarvasmarha- pos előkészítéshez. Napi 18 li- hizlalást ajánlott, ami igen ki­tér tejre készítette elő a tehe- fizetődő, egyszóval megmu- neket, s az azóta leellett tehe- tette a tsz felemelkedésének nek a mennyiséget szépen meg útját, de ezt az utat végig kell is adják. járni. Egy ember, az elnök nem- A következő évek várha- művelhet csodákat, de a kö­tő jobb takarmányozási körül- zosséS mindent elerhet. ményei közt ezek a fiatal álla­tok a napi 20—25 litert is meg­adják nekünk — biztatta a ta­gokat Simon Ferenc. — A tej­pénzből osztunk majd előleget, Az öreg Strasszer, a púpos üveges 2,50-ért vágott új üveget a puceráj ablakába, a többi pénz pedig megma­radt Schwimmer úrnak. Lajos, az öreg­inas csak egyre azt hajtogatta: azt is csak elpiálja, meg odaadja az Arany sasos lányoknak ■. ■ Heisler úr pedig gúnyosan kérdez­gette még sokáig: na folt nektek jó na­pot újesztentő? KURUCZPÁL A bikali Szabadság Termelő- szövetkezet jó utón indult el. Nem lepődünk meg, ha pár éven belül híres állattenyész­tőknek emlegetik majd őket, havonta legalább 10 forintot hisz addigra halastavuk is lesz egységenként, na meg az el- és valamennyi állatukat torz-­adott tojásból. A terv — törvény, azt telje­síteni kell. Igaz, hogy még egy fia baromfija sincs a tsz-nek, de már számolnak a tojással, mert tavaszra benépesül szár­nyasokkal a major. A tagság közösen határozta el; kell a baromfi, meg sertés is. Január­ban megérkezik 20 fehérhús­sertés anyakoca, tavaszra 250 kendermagos tojó, kakasokkal, nyárra 1000 előnevelt csibe és 2000 pecsenyekacsának való szárnyas. A szarvasmarha­állományt a mostani 52-ről jövő év végére 119-re fejlesz­tik. Ma még 10 hold szántóra jut egy számosállat, a jövő gazdasági év végén már 3,8 lesz a tsz állatsűrűsége. ■ Felvetődik a kérdés, vajon " reális-e ez a terv? Egy év alatt könyveztetni fogják. Csak raj­tuk, a tagság munkáján mú­lik minden. AAAAAAA^AAKKAAA zo-i nyéláru, mezőgazdasági szerszámáru (szeráru) szűk ségletét szerezze be a föld­művesszövetkezeti- és álla mi boltokban és a MEZÖSZÖV VALLALATNAI Pécs, Uct u. 33. s? Telefon: 10-12. ^YVYyyyvywvvv y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents