Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-29 / 305. szám
2 NAPLÓ 1958. DECEMBER 29. Babies András: A komlói kőszén- bányászat története Régi kívánságot teljesített Babies András azzal, hogy a Pécs’ vidéki kőszénbányászat történetének megírása után feldolgozta a komlói kőszén- bányászat történetét is. Babies András a komlói kőszénbányászat történetének megírásakor beható részletességgel és a legkörültekintőbb forrásgyűjtésekkel és kritikával a hazai kasz-kőszén- medencének olyan üzemét, illetve üzemcsoportját vette vizsgálat alá, amely már a feudalizmus korában bizonyos szerepet játszott. Kutatását nem zárta le, a kapitalizmus magyarországi bukásával, hanem tovább folytatja a szocializmus építésének első évtizedében és így a megrajzolt hosszmetszetben a fejlődés jellegzetes vonásait domboríthatja ki. Komló már nem egyszerű helytöténeti téma, mert a szocialista országépítés egyik legkiemelkedőbb objektumává lett, s így a történelem utolsó három társadalmi formációját figyelembevéve szembetűnő kontrasztok bemutatására alkalmas. A szerző nem is megy el szótlanul a gazdasági társadalmi rendszereket jellemző tényezők mellett, megjegyzéseit, meg- állapM&cút Olyan forrásismerettel és dokumentációval teszi, amely a legélesebb fényben mutatja be liasz kőszénbányászatunk e területének >•fejlődését. Ily módon „A komlói kőszénbányászat története“ országos érdeklődésre számíthat és a bányászat szakemberei is haszonnal forgathatják, A munka eszmei, ideológiai, tudományos értékét emeli, hogy a szerző szemlélete materialista, módszere pedig dialektikus. A történettudomány területén a szerző munkássága a kőszénbányászatunknak, bányászainknak napjainkig terje- jedő múltja felderítésében, történetük megírásában jelentős szerepet tölt be. A szóbanforgó munkája, mint már említettük, valójában a hazai Hasz kőszénbányászatunk történetének második kötete. S a sorozat tudomásunk szerint az észak-mecseki kőszénbányászat történetével, mint harmadik kötettel zárja le a mecseki szénmedence történetét. A 320 oldalas munka tudományos, könnyen áttekinthető, s egyszerű, szabatos nyelvezete miatt minden nehézség nédkül olvasható. A szerző — láthatólag — nemcsak műszaki, gazdasági és történész szakemberek számárat, hanem mindenki számára írt . Egészségesen fejlődnek termelőszövetkezeteink Kevés , határozat volt, amely olyan nagy hatással volt a íalu népére, mint a 3004-es. Mindenütt erről beszéltek és beszélnek. A megyei eredmények azt bizonyítják: jó ez a határozat és a kimutatások azt mutatják: termelőszövetkezeteink jól kihasználták a határozat adta lehetőségeket. Az 1957— 58-as gazdasági év az átlagos éveknél gyengébb volt. Egyaránt sújtotta az aszály, a jég a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat, ennek ellenére termelőszövetkezeteink megelőzték a kispar- cellás gazdaságokat mind a kapások, mind a kalászosok termelésében. 20 300 holdon termeltek kalászost és kapást a termelőszövetkezetek és 6 570 445 forinttal több értékű terményt állítottak elő ezen a területen, mint az ugyanekkora területen dolgozó parasztok. Végeredményben 321 forinttal több értékű terményt termeltek a tsz-ek egy holdon, mint az egyéniek. Nagy különbség? Nagy, mert ha a különbséget az egész megye területére vonatkoztatjuk, akkor kiderül: 102,7 millió forinttal kevesebb értékű terményt termeltek az egyéniek a maguk toisparcelláin, mint termelhettek volna nagyüzem mi módon* Segített a termelőszövetkezeteknek a 3004-es ezen a területen is? Segített, de az [ eredmények nemcsak ennek: j a szorgos munkának is köszönhetőik* Itt van egy másik példa; 1957. végén az össz-szántó- t érül ét 42,5 százalékán termeltek pillangóst a tsz-ek. 1958 december elsején már a következő számok találhatók a nyilvántartásiban: a tsz-ek össz- szántóterületének 15,8 százalékán pillangóst termelnek. 1958 tavaszán csupán központi készletből 160 mázsa lucerna ás 221 mázsa vörösheremagot vásároltak fel a tsz-ek. A magot nagyüzemi áron kapták. Ez pedig mintegy 180 000 forint kedvezményt jelentett a tsz-eknek. A párt és a kormány felismerte: a közös gazdaságok nem mindenütt győzik a talajerő utánpótlást szervestrágyával. A határozat a zöldtrágya fokozottabb igénybevételére ösztönözte a megye termelő- szövetkezeteit is. 619 holdat zöldtrágyáztak a megyében, ami után 39 251 forint árkedvezményt kaptak a tsz-ek. Megnövekedett a műtrágyafel használás is. Az előbbi évben 42 kilót, most meg 126,4 kiló műtrágyát szórtak ki a termelőszövetkezetek minden holdjára. Bár a 114 zárszámadást készítő termelőszövetkezet közül csak 92 részesült műtrágya árkedvezményben, az ártérítés mégis 1 070 253 forint volt. A megyében négy helyen állítottak be műtrágya-kísérletet a határozat alapján: a mágocsá Békében, a siklósi Táncsicsban, a kemsei Haladásban, az újpetrei Dózsában. Az eredmény meglepő. Holdanként 2 mázsa pétisót, egy mázsa kálit, hat mázsa orga- foszfátot szórtak el. A műtrá- gyázatlan tizenöt holdon ösz- szesen 281,4 mázsa széna termett, ha a sarját is figyelembe vesszük, a műtrágyázott 15 holdon a duplája: 588 mázsa volt a termés. Igen érdekes a határozatnak az állattenyésztésre gyakorolt hatása. 1956. március 1-én minden 100 hold termelőszövetkezeti szántára 15,9, 1937. március 1-én 12, 1958 március 1-én 17,« és 1958 október 1-én 19,6 számosállat jutott. E számok azt mutatják: az állat- sűrűség jelenleg nagyobb a termelőszövetkezeteinknél, ■— mint az ellenforradalom előtt volt. Javult a szarvasmarhák minősége, a tejhozam is emelkedett. Az 1953—57-es gazdasági évben egy tehénre 2 865 kiló évi tejtermelés jutott, az 1957—58-as gazdasági évben pedig 3 546 kiló az egy tehénre eső évi tej hozam. A tenyésztési kedv mellett nőtt a ................................... híz lalási kedv is. Míg 1957- ben 365 hízott marhát értékesítettek termelőszövetkezeteink, 1538 mázsa összsúlyban, addig 1958-ban 649 hízott marhát vásároltak fel a megye > tsz-eitől 3 237 mázsa összsúlyban. Termelőszövetkezeteink 1958- ban sokkal jobban vették igénybe a gépeket, mint azelőtt bármikor. Megyei átlagban 3,3 normálholdnyi gépi munkára kötöttek szerződést holdanként a gépállomásokkal. Csupán hét olyan tsz volt a megyében, ahol nem használták ki a rendeletadta leheA kommunista ifjúsági mozgalom 40 éve B üszke szívvel, ünnepi gondolatokkal emlékeznek ezekben a napokban a kommunisták, s a pái"t mellett álló fiatalok a negyven év előtti eseményekre: a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól lelkesült Ifjúmunkások Országos Szövetsége 1918 december 30-án csatlakozott a kommunista párthoz. Történelmi tett volt ez azon a munkáshatalmat értőségeket. A cséplési munkák^ lelő őszön, mert az ifjúmun kivételével a gépállomások 150 487 normálholdnyi munkát végeztek a termelőszövetkezetekben és a gépállomások megyei igazgatósága értékelése szerint október 31-ig 9 202 136 forint kedvezményt kaptak a 3004-es alapján. Ez nem végleges szám, mert ugyancsak a megyei igazgatóság véleménye szerint a mélyszántásd és egyéb munikák figyelembevételével ez az összeg mintegy 12—13 millió forintra emelkedik. A beruházásokról is szólni kell, mert termelőszövetkezeteink a 3004-es megjelenése után megemelték a tervüket > itt is. 21 478 000 forint hosszú- < lejáratú hitelt igényeltek 1958-j ban a megye termelőszövetkezetei beruházásra, amihez maguk még plusz 2 261 000 forinttal járultak hozzá. Csupán az istállóépítkezéseknél tizenegy termelőszövetkezet 57 660 forint kedvezményben részesült . -. s Milliók, százezrek .:. ! Az állam adta, hogy minél gyorsabban fejlődhessenek termelőszövetkezeteink. A segítség nem volt hiábavaló. Ezt az 1957—58-as gazdasági év is bizonyította és minden lehetőségük megvan ahhoz a megye termelőszövetkezeteinek, hogy jövőre még inkább bebizonyítsák: a nagyüzemi gazdálkodás sokkal, de sokkal többre képes, mint a nadrágszíj- parcella. Élüzemmé avatták az ország legnagyobb erdőgazdaságát Vasárnap délután Pécsett, a szakszervezetek megyei székházában mintegy háromszáz dolgozó és meghívott vendég jelenlétében ünnepélyesen avatták élüzemimé a Mecseki Állami Erdőgazdaságot. Az ország legnagyobb erdőgazdasága 1955-ben alakult meg, egy év múlva élüzem lett, tavaly — amikor nem adták ki ezt a kitüntetést — kollégiumi dicséretben részesült, az idén pedig ismét megkapta az élüzem címet. Az élüzem-avató ünnepségen Kasza Ferenc igazgató ismertette a Mecseki Állami Erdő- gazdaság 1957/58. évi eredményeit. Az elmúlt gazdasági évben 14 millió facsemetét és négyszázezer suhángot, illetve sorfát neveltek az erdészetek, amivel mintegy 1200 holdat fásítottak Baranya megyében. Majdnem negyedmillió köbméter fát szállítottak a mecseki erdőkből. A pécsi és komlói bányászok munkájának elősegítésére terven felül 1 230 köbméter bányaszéldeszkát és 4 500 köbméter ipari fát adtak. Az erdőgazdaságban ejtették el az elmúlt gazdasági évben fflépis iák a etn&ecek A napokban a Kesztyű és Bőrkonfekció KTSZ egyik dolgozója a Sörház utcai napközibe vitte kisfiát. Beszélgetés közben a nevelőnők elmondották, hogy van náluk egy kisfiú, akinek édesanyja beteges, apja meg otthagyta egy még kisebb öccsével együtt. Az anya bizony nem tudja úgy ellátni két kisfiát, mint ahogy azt a mai életszínvonal természetessé teszi azoknak a kisfiúknak, akiknek szülei dolgoznak. Felvetődött a gondolat, hátha akad a szövetkezeti dolgozók között valaki, akinek otthon egy ekkora kisfiúnak való kabátkája van. A (becenév) „kis puffancs“ ugyanis ilyen hideg időben télíkabát nélkül nem tud a többi kisfiúval együtt sétálni, és mindig szomorú, ha otthon hagyják. Az asszony magával vitte a fiúcskát a kesztyű szövetkezetbe. Mikor a szövetkezet dolgozói megtudták, miről van sző, percók atal: összeadtak 421 forintot, és örmmel vitték a gyereket új kabátot venni az Állami Áruházba. Ki is választottak egyet. Csak hát hiba csúszott a dologba, mert a kabát ára 440 forint és így az összeadott forintosok kissé kevésnek bizonyultak. De itt újból bebizonyosodott, hogy mindenütt vannak jószívű embereik, mert amikor meghallották az áruház dolgozói, rögtön össze akarták adni a hiányzó ösz- szeget, de elkéstek, mert az egyik elárusító egymaga pótolta a hiányt. Most már a kisfiú hangja is megjött és kerek arcocskáján megjelent a mosoly, boldogan újságolta a szövetkezeti dolgozóiknak. hogy már neki is van kabátkája, ő is mehet a többiekkel sétálni. Mikor édesanyja este a kisfiúért ment a napltözibe, már az új télikabátban feszengett a kis legény és boldogan mutogatta édesanyjának a jószívű emberek ajándékát. Édesanyja sírva köszönte meg a napközi otthon dolgozóinak a meleg szeretetet kisfia iránt, levélben pedig a szövetkezet dolgozóinak jószívűségéért és az ajándékért mondott köszönetét. A kisflúcska nem fázik többé, mehet boldogan, mosolyogva sétálni a többiekkel, melegíti, óvja őt sok sok néni és bácsi, egy egész nagy család szere- tete. az ország legszebb, legnagyobb agancsé szarvasbikáját, amiért ^ a szerencsés külföldi vadász 5 95 000 devizaforintot fizetett. ^ A jó munka eredményeként 5 6 300 000 forintot meghaladó I nyereségre tett szert a Mecseki' Állami Erdőgazdaság és ebből mintegy másféLmlllió forintot nyereségrészesedés círnén szétosztanak a dolgozók között. Az igazgató tájékoztatója után dr. Vágó Ödön, az Országos Erdészeti Főigazgatóság el- , nöki főosztályának vezetője ünnepélyesen átadta az étiüzem kitüntetést, valamint a főigazgató által adományozott „Erdészet kiváló dolgozója” kitüntetéseket az erdőgazdaság dolgozóinak. Az ünnepségen került sor az élüzem címmel járó 55 000 forint jutalom szétosztására és ekkor adták át a jelenlévő dolgozóknak a nyereségrészesedést is, mintegy 354 ezer forintot. Az élüzem-avató ünnepséget közös vacsora és táncmulatság zárta be. Bútorvásárlási utalványt adnak A SZOT titkársága a Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben úgy határozott, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő hiánycikk jellegű egyes bútorféleségek harminc százalékát, valamint a villanytűzhelyek, villamos hűtőszekrények ötven százalékát 1959, január 1-től utalvá- nyos rendszerben, szervezetit elosztásban kell értékesíteni. Bútorvásárlási utalványt a következő bútorféleségekre adnak ki: import és belföldi termelésű kombinált- szekrényekre, két- háiromajtós festett, dörzsölt és fényezett szekrényekre, import és belföldi termelésű konyha- garnitúrára 4 000 forintig, valamint egy és kétszemélyes rekamiékra, fa- és fémvázas kivitelkásszövetség — mely a jelentősebb szervezetek közül elsőként- adta kezét a pártnak — magatartásával példát mutatott az erők egyesítéséhez. Ha az ókot keressük, mely törvényszerűen sodorta a párt mellé az ifjúságot, egyszerű választ kapunk: felismerték a fiatalok azt az igazságot, hogy helyzetük jobbrafordulását csak a proletárhatalomtól remélhetik. Álmuk, melyért annyi elszántsággal kockáztatták életüket is, 1919 tavaszán valóra vált: hazánkban kikiáltották a tanácsköztársaságot. Most már nem a hatalomért kellett harcolni, hanem hogy megerősítsék a proletárdiktatúra alapjait, úrrá legyenek a háború okozta nehézségeken, újraélesszék az emberekben a reményt. Viruló hittel, áradó bizakodással ült össze a KIMSZ I. kongresszusa 1919 júniusában, hiszen ekkor már megízlelték a hatalomra jutott nép őszinte szeretetét: működött már a Marx—Engels munkásegyetem, tervezet készült a nyolcosztályos népiskolák felállításáról, a diákszállók létesítéséről. Megváltozott már a tanoncok, ifjúmunkások helyzete, s a pórt lapja, a Vörös Újság így lelkesített: „Mindent, amit teszünk, értetek tesszük, ifjúmunkások!” A fiatalság a párt erős ” tartalékává serdült a tanácsköztársaság hónapjaiban, s az utána következő fehérterror sem tudta kiirtani soraiból a szocialista eszmék iránti hűséget Pedig 1919 augusztusa után keserű hónapok következtek. A darutollas különítmények megtizedelték a forradalom bátor, ifjú katonáit, s a megpróbáltatások viharában a munkásmozgalom új hősei születtek. A szocialista ifjúsági mozgalom — a párttal együtt — a föld alá kényszerült, s ha egy-egy üzemben illegálisan meg is alakultaik a KIMSZ-sejtek, tagjainak' élete nem volt többé biztonságban. Micsoda hősi elszántság, az eszmék micsoda szere tete kellett ahhoz, hogy annyi veszély dacára is újra megjelent — természetesen illegálisan — 1922-ben a KIMSZ lapja, az Ifjú Próle- tár, mely jottányit sem tért el az 1919-es hősök hitvallásától. „Terjesztenünk kell a kommunista tanokat — írta — tervszerű agitációval meg kell nyerni az ifjúmunkásokat a forradalom ügyének. Áldozatoktól sem szabad visszarettennünk, mert a közeljövő harcain és áldozatain keresztül vezet szövetségünk útja: a kommunista párt útmutatása mellett, vele együtt harcolva, a forradalom győzelméhez." A burzsoá eszmék elhatalmasodása, a növekvő fasizmus azonban egyre nehezebbé tették a KIMSZ munkáját és történetének további fejezeteit harccal, vérrel írták fiatalságunk legjobbjai; Ságvári Endre a Horthy- pribékek elleni fegyveres harcban esett el, Lőwy Sándor, a KIMSZ titkára börtönben halt meg, Kilián György vasesztergályos ifi a Horthy-börtön kínzásai közepette is hű maradt a párthoz, Kulich Gyula ifjúmunkás a gyötrő rendőrségi szenvedések közepette emelt fővel mondta1 „Én a magyar népért harcoltam!” Ök és sokan mások az ifjúmunkások közül, az életüket adták azért, hogy egyszer boldogabb napok virradjanak az ifjúságra, az egész népre. A második világháború ellenállói között — a harcos örökség hordozóiként — újra feltűntek a fiatalok. Partizáncsoportjuk robbantotta fel Gömbös Gyula szobrát, támadta meg kézigránáttal a főváros nyilasházát és gránátjaikkal szétverték az 1944 decemberi nyilas nagygyűlést. 1944 októberében rendezték soraikat a szocialista érzelmű fiatalok, megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség, hogy minden erejével harcoljon a német megszállás ellen, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtéséért. S mikor a szovjet hősök felszabadították az országot, a MADISZ, a SZÍT, majd a MINSZ és a DISZ kebelében felsorakoztak fiataljaink a párt, a szocialista építés mellé. Az ellenforradalom szétzilálta az ifjúság szervezetét, de tavaly márciusban ismét zászlót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség, hogy folytassa az 1919-es elődök munkáját. Ma már a történelem távlatából tudjuk felmérni a KIMSZ helytállásának jelentőségét. Olyan szervezet volt, mely sohasem hagyta cserben a pártot, százával nevelt hősöket az egyszerű fiatalokból, lángra lobban- totta és igaz szóval, bátor tettel élesztette egy negyed századon át az ifjúság soraiban annak reményét, hogy megszületik az emberibb, a kizsákmányolástól mentes társadalom. Napjaink fiataljai számára gazdag tapasztalatot termettek az elmúlt évtizedek; nincs szebb és fel- emelőbb feladat, mint a párt oldalán a szocializmust építeni. A béke védelmében, népi demokráciánk erősítésében nem lehet olyan tennivaló, melynek megoldásából kezdeményezőkészségével, lendületével, bátorságával ne vállalna részt az ifjúság, öntudatban és érzelmileg is az arany-tartalékot jelentik a fiatalok a párt számára, akiknek jelenünkben nem kisebb feladat jutott, mint hogy átvegyék és folytassák — békés és rendezett körülmények között — a negyven esztendővel ezelőtt, a KIMSZ nagyszerű fiataljai által megkezdett munkát. Ö ntudatban, politikai fejlettségben, ideológiai képzettségben, kommunista magatartásban fejleszteni a magyar ifjúságot — ez volt a KIMSZ célja egykoron, s ezért küzd a KISZ ma is. Rajtunk múlik, hogy fiatalságunk hőseinek megalkuvás nélküli, erős akarata ma is elevenen ható erő legyen, hogy a tiszta célokért hozott áldozatuk emléke soha ne halványuljon el. bem. Az akéió lebonyolítása a mosógép-akcióhoz hasonlóan történik. A vásárlási utalvámyo- káját és történetének továb- B; T, kát az SZMT adja ki a szakszervezeti bizottságoknak. Az utalványokat 1959.: január 1—15. között • osztják ki. A vásár-! lásva jogosult dől-! gozó az utalványnyal, annak átvéte-j lét követő egy hé-! tem belül köteles az: árut átvenni kész- • pénzfizetés ellené- j ben. Kilenc komlói KISZ-szervezetnek van már televíziója Komló, és a Komlói Szén- bányászati Tröszt KISZ szervezetei közül kilencnek van már televíziós vevőkészüléke. A Komlói Erőmű KlSZ-szer- vezete és a szászvári bányaüzem KISZ-fiataljai a mumkavensemybem és amyagtakaré- kosságban elért jó eredményeikért a Nehézipari Minisztériumtól kapták, a többi KISZ-szervezetek bevételeikből vásárolták televíziós készülékeiket.
