Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-24 / 303. szám
»58. DECEMBER 24. NAPLÓ 3 Átgondolt, sokoldalú terveket készítsünk Pártvezetőségi ülésen A hosszú asztal körül a ** pártvezetőség tagjai ülnek. Nehéz, szürke cigaretta- füst ül a szobára, csak a betűző koradélelőtti napsugár vékony pásztája töri meg. Előttük ötoldalas tervezet: a Porcelángyár pártszervezetének terve a munkásosztály helyzetével kapcsolatos párthatározatról. — Beszéljük meg, jó lesz-e? — indítja útjára Babella elvtársnő, a párttitkár. A vita mindjárt a harmadik pontnál kirobban. A megfogalmazás így hangzik: „Tekintettel arra, hogy a vállalatnál mintegy háromszáz dolgozó kiesik a szakszervezet hatásköréből, az SZB tegyen lépéseket, hogy mindenki szakszervezeti tag legyen”. — Ez lehetetlen. Hat hónap alatt nem lehet elvégezni és nem is lehet mindenki szak- szervezeti tag. .. — Szerintem 70 százalékban teljesíthetjük — nyugtatja meg az aggályosfcodókat Horváth elvtárs. — Akkor azt vegyük be, miért tűzzünk magunk elé lehetetlen feladatokat — mondják többen is. — Még jónéhány párttag sem lépett be a szakszervezetbe — figyelmeztet Babella elvtársnő. Erről aztán hosszasan beszélgetnek. Mert hiszen ez azt jelenti, hogy előbb a saját portájukon leéli rendet teremteni. Kétségtelen, hogy a munkások az ilyen párttagokra azzal mutatnak: hiszen ők sem tagjai a szakszervezetnek! S ugyanakkor egy másik véleménnyel is szembetalálkozunk: sokan azt hajtogatják, miért legyek szakszervezeti tag, amikor ebből nekem nincs semmi előnyöm. Ha segélyt kérek, ugyanúgy bírálják el az enyémet, mint a kívülállóét. Krum- pack elvtárs meg is kockáztatja: „Aki nem szakszervezeti tag, az ne kapjon munkaruhát ...” — A sajtóiéban is mondogatják az asszonyok — toldja meg Horváth elvtáris —, hogy a bérben is legyen különbség. Ezekkel persze a pártvezetőség többsége nem ért egyet. Egvmás után fejtik ki a helyes álláspontot. A vállalatnál minden dolgozóra egyforma a mérce: a munkája. Ettől függ a bére, s minden kedvezmény. Ka ettől egy jottányira is eltekintenének, akkor olyan „könyves” szakszervezeti tagokkal gyarapodnának, akik csak tessék-lássék lennének a* szervezetben. Ám. a szakszervezet rendelkezik bizonyos jogokkal is. Például az üdülő- jegyek elosztásával; természetes, hogy elsősorban a szak- szervezeti tagok kapnak, hisz forintjaikkal ők is hozzájárulnak az üdülők fenntartásához. Azután van a vállalatétól külön álló alapja is a tagok segélyezésére. Már a vitáiból is látható, hogy egyrészt ez a célkitűzés túlzott, másrészt a pártszervezetnek széleskörű'bben kell szemlélni az egész problémát. Hiányzik a tervből a leglényegesebb: a politikád felvilágosító munka tartalmának meghatározása, tehát a cél elérésének eszköze', módszere. Pedig enélkül dőre álom még a hetven százalékos „tervteljesítés” is. h e ne vágjunk ennyire aj dolgok elébe. A párt vezetőség tagjai általában he- j iyeslően nyilatkoztak az intéz-; kedési tervről. Sokr-sok hasznos < gondolatot tartalmaz. Kétha- vonként pártnapokat, negyed-j évenként nyilvános taggyűlé- j sefcet rendeznek, amelyeken az] időszerű teül- és belpolitikai! helyzetről, az üzem munkájáról tájékoztatják a munkáso-j kát. A szakszervezet néhány! bizottságot hoz létre, hogy fel- 3 kutassák a munteateörülmé- ] nyekkel kapcsolatos fogyaté- _ kosságokat. Egy későbbi idő-] pontban megvizsgálják a szak-] munkás-utánpótlás helyzetét, j Életre hívják a régóta vajúdói és sok gondot okozó KISZ-] szervezetet Versenyt kezdeményeznek az önköltség és a] selejt csökkentésére. Segíteni3 akarnak — helyi erőből, bon- csupán azon múlik, hogy mun- tásd anyagok juttatásával — a kásák ülnek a vezető tisztségekben. Nekünk a munkások egészét — dolgozzanak bárhol is — alkalmassá kell tenni arra, hogy a társadalom többi tagjai elfogadják vezetésüket, szavukat és véleményüket. Ehhez viszont az egyes kategóriákban nagyobb, széleskö- rűbb általános és politikai műveltséget .kell szerezniük. A szaktanfolyamok mellett tehát szükségesek az általános alap- műveltséget nyújtó előadások is. Érdemes lenne mind a szakmunkások, mind pedig általában a munkások tanulmányi végzettségét megvizsgálni és a tanulásra serkenteni őket. Attól függetlenül, hogy a kultúrotthon hovatartozásán még vitatkoznak — az üzemben szorgalmazni kellene az ismeret- terjesztő előadások szervezését és látogatását. 6 A munkások aktivitása * érdekében feltétlenül fel kellene eleveníteni a társadalmi bíróságot. Ennek itt régi családiház-építőknek. Az intézkedési terv ennek ellenére sem tükrözi teljesen a határozatot. Elég szűkmarkú és nem adja meg az általános célok elérésének politikai tartalmát és módszereit. Vegyünk csak néhányat! 1 A pórt és a munfcástö- • megek politikai kapcsolatának megjavításához nagyon kevés néhány taggyűlés és pártnap. Ezeken túl nagyon hasznos kisebb beszélgetéseket is szervezni: egy-egy műhelyben vagy csoportban meghallgatni a munkások véleményét. Az idősebb munkások találkozhatnának a fiatalokkal, esetleg az új munkásokkal. Kötelezővé lehetne tenni, hogy a gyár párt- és tömegszervezeti vezetői legalább kétha- vonként csoportos beszélgetéseket vezetnének az időszerű gazdasági és politikai témákról. Ezeken válaszolhatnának a munkások kérdéseit e, meg- ^ ismerhetnék gondjaikat, s egy- hagyománya van. A közös vall Ital tájékoztathatnák őket a pártszervezet munkájáról, határozatairól, ** A személyes kapcsolatok másik és közvetlenebb formája a családlátogatás. A választások idején a kommunisták sok háziba bekopogtattak beszélgetni, ismerkedni. gyón védelme és óvása közügy, a becsületes munkások elítélik a tolvajokat, a gazembereket és bizonyára szívesen részt vesznek a különböző ilyen és esetleg más irányú társadalmi akciókban. Summázva: egy intézkedési terv — a neve is mutatja — Keressék fel ezután is őket, az csak akkor üti meg a mérté- otthon melege jobban meg- két, ha az kézzelfoghatóan, a oldja a nyelvet, s talán olyan valóságos helyzetből kiindulva gondokkal ismerkednek meg, amelyekről különben tudomást sem szereztek volna. O A pártszervezeteket min- denütt úgynevezett , szimpatizáns”-gyűrű veszi körül. Szívesen, készségesen segítenek a pártszervezet politikai munkájában. Nos, róluk sem szabad megfeledkezni: állandóan tájékoztatni kell őket és bevonni az általános mimikába. A terv említést sem tesz : a párt számszerű gyarapításáról. Pedig itt arról van szó —i és ez nagyon fontos —, ] hogy minél több arra érdemes : munkást vegyenek fel a párt- • szervezetbe, elsősorban a leg- j kiválóbb szakmunkások, .közül. Természetes, hogy az ő politi- : kai nevelésük is a pártszerve- • zetre hárul. % határozatának pontja a kulturális nevelés. A munkásosztály vezető szerepe nem jelöli meg a célokat és azok megoldásának konkrét módszerét is. A vita ilyen hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Csak egy mindemre kiterjedő és átgondolt intézkedési terv válhat a kommunisták akcióprogramjává e nagy fontosságú párthatározat végrehajtásában. Bocz József. •• Ötvenezer könyv9 642 olvasó a pedagógiai főiskolán Ahogy belép az ember a folyosóról a Pécsi Pedagógiai Főiskola könyvtárába, elcsodálkozik. De hiszen ez még a Megyei Könyvtárnál is nagyobb? Tágas termekben — van talán 4—5 is — két emelet magasságban sorakoznak a polcokon a könyvek. Ezek német nyelvűek, ezek szakkönyvek, ez meg itt mind szépirodalmi, kalauzol végig a raktárban Pál József, a könyvtár vezetője. Mint költő, maga is nagyon szereti a könyvet, s így szívén viseli a vaskos kötetek, no meg olvasóik sorsát is. — Hány könyve van a könyvtárnak? — 50 ezer, de ehhez állandóan kapunk még. Az idén 48 ezer forintot költöttünk a növekvő igények kielégítésére, és sok értékes könyvet kaptunk az Országos Széchenyi Könyvtár könyvelosztójából, a nemzeti tulajdonba került könyvekből. Található angol, német, orosz és francia szak- és szépirodalmi könyv egyaránt, főleg az egyes tanszékek érdeklődési körének megfelelően. Nagy vaskos könyvek mindenütt. Találomra kiveszek egy kisebbet az alsó sorból. Baráti Szabó t)ávid: „Kisded Szó-tári‘, kiadva Kassán, 1792- bem. A könyv első lapján megfakult kézírás. — Ilyen értékes, szinte műemlékszámba menő könyvek is vannak? — kérdeztem megil- letődve. — Igen, és ezeket is kiadjuk olvasni, de csak az olvasószobában. Átmentem tehát az olvasó- szobába, hogy azt is megnézzem. A teremben csak egy ember volt. Az ajtónak hátat fordítva ült a hosszú barna asztal mellett é6 egy folyóiratot lapozott. — Elnézést, hogy zavarom, — szólítottam meg, — gyakran jár ide? — Elég gyakran, mindennap, — válaszolta nevetve. Fekete Lászlónak hívják, magyar—ének szakos másodéves hallgató. — Elég nagy ez a terem az olvasóknak? — Ilyenkor igen — válaszolta, — de bizony vizsgák, referátumok előtt, egy gombostűt se lehetne elejteni. Ide járunk, különösen mi magyar szakosok, olvassuk azokat a szakkönyveket, kötelező olvasmányokat, amelyeket elvinni nem lehet, mert nagyon kevés a példányszámuk a hallgatók létszámához viszonyítva. Tanulni, szórakozni is lehet, mert igen nagy a választék, de sajnos olyan könyvek hiányzanak, mint például Marxnak a: Bér, ár, haszon dmű munkája. Es még egy. Mint zenész sérelmezem, hogy nagyon kevés a zenei könyv, így például az elméleti hangképzési szákkönyvek. Ez országos probléma, nem a könyvtáré. — Hány olvasójuk van pontosan? — kérdeztem Pál elvtárstól? — 642 állandó tag, de például a kollégiumban, amit egy kivesz, végigolvassák azt szinte mindannyian, akik a szobában laknak. Októberben 1905 könyvet, mig novemberben 1666 könyvet kölcsönöztünk, de decemberben a 2000 is meglesz. Érdemes megfigyelni alaposabban a statisztikát. Mennyit jelent, ha olyan könyveket szerzünk be, amilyent az olvasók igényelnek, ha segítjük őket jó könyvekhez jutni. Tavaly év elején alig olvastak például ideológiai könyveket, csak mzsgák előtt ugrott fel a grafikon. — Tavaly szeptemberben 41. októberben 24, decemberben 181 ideológiai könyvet olvastak. Ezzel szemben idén szeptemberben 125-öt, októberben 338-at, vizsgák előtt pedig 235 könyvet olvastak a hallgatók. Kicsengetnek az órákról, mlindenlkd siet ebédelni. Most még egy óra tájban üres az olvasószoba, lapozatlan a sok érdekes könyv, de délutánra már megtelik a kis terem tanulni vágyó fiatalokkal; Wesztl Márta Tanul a színjátszócsoport Szervezik az énekkart Jól működik a népfőiskola Villányban Nem is gondolná az eaniber, hogy Villány, a vérpezsdítő vörös borok hazája, milyen csendes, milyen álmos tud lenni. Sokáig pangott itt a kultúráiét, pedig az emberek mindig próbálkoztak valamivel. Eredmény azonban ritkán született. 4. 6500 palack Mecsek vidéki bor terven felül az ünnepekre 5 A párt • egyik sarkalatos A Dél-Dunántúi ;— Pécs, Villány, Szekszárd, Siklós — borait feldolgozó Mecseki Állami Pin cegazdiaság az idei karácsonyi és szilveszteri ünnepekre az év utolsó negyedében palackozott több mint százezer üveg bort hoz forgalomba, ebből 6 500 üveget terven felül töltöttek. A tízfajta palackozott bor között található a kü- lönlegességszámba menő pécsi cirfandli, továbbá a villányi burgundi. a szekszárdi kadar, a mecseki rizüimg. Újdonság, hegy a literes és a hétdecis üvegek mellett 3.5 dec is üvegekben „kóstolót” is palackoznak a Mecsek vidéki borokból Van művelődési ház is Villányban, s járnak is oda a fiatalok. Működik a könyvtár, van klubszoba, de ez még nem minden, ezt kapják,tehát nem alkotó kiultúrmunka. Azt beszélik a községben, hogy volt itt tánccsoport is, meg énekkar. A színjátszók betanulták a Csalódások című színművet, de a bemutatásra nem került sor« Miért? Pedig szeretik a villányiak a jó színdarabot s ha a Pécsi Nemzeti Színház tájelőadásra megy hozzájuk, mégis kevés a közönség; Miért? — A szervezéssel van itt baj, — mondta Nagy Béla, az iskola igazgatója. — Azok az embernek, akik elmennek egy- egy előadásra, jól szórakoznak és hálás is. a mi közönségünk. Csakhogy nagyon sok sokat Nagy Istvánnal a vonaton tatálkoz- tam. Régi ismerősök vagyunk, így hát könnyen ment a beszélgetés, ö Szaván tanácselnök. A községéről mesélt. Nyolc éve tanácselnök ebben a faluban és most újra elnöküknék választották a szavaiák. Ilyeneket mond: — í .. Szűk már a kultúrház. Ahoi azelőtt nem volt járda, ott most van. Jó dolog ez a községfejlesztés, Még a jobbmódú gazdák is szívesen mellette vannak, pedig nekik nem 100 forintot, hanem előfordul, hogy kétezer forintot is kell fizetniük. 4 150 férőhelyes a szavai kultúrház és kicsi. Ez jó dolog. Bővíteni leéli. Szavához tartozik Babarcszőlős is. Itt azelőtt se járda, se villany, se bolt, se kocsma, se telefon, se kövesút, se kultúrház, se mozi... A kövesút kivételével most minden van. Vettek egy épületet és közös erővel rendbehozták. A pajtából kultúrházat építették, ott van a balt is, meg a kocsma is. Éjfélig dolgozták mindé»nap, — mondja■ Nagy István. Még nincs filmvetítés náhiSk, de megígérték, hogy lesz. A falubeliek vállalták: egy kitanulja közülük a rnozigé- pészséget, a gépet ingyen — vándormozi lesz náluk — szállítják a fogatokkal, a jegyszedést is társadalmi munkáiban végzik. — A sfklósbodonyiak biztosan haragszanak majd. Odajárnak moziba a ba- barcszölősiek. Minden előadásra ötve- nen—hatvanon. Ennyivel kevesebb mozilátogató lesz majd Siklósbodonyban... — így Nagy István és egy érdekes történetet mond él a mozhbajárásról. A történet érdekes, a fejlődést mutatja. Először nyolc—tíz fiatal járt csak moziba. A faluban az asszonyok azt lesték: ki megy el a filmvetítésekre és mindjárt szájról-szájra járt a pletyka.:-i- Azért mennek -moziba, hogy este hazafelé jövet.. VONATON Az asszonyok pletykáltak és az eredmény: mind többen mentek moziba» Most a nyolc—tíz fős törzsgárda 50— 60-m szaporodott. Ha esik, ha fúj, az idő nem számít, ezek mindig ott vannak Siklósbodonyban az előadáson .;; Ez is jó dolog. Igénylik « babarc- szőlösiek is a kultúrát, sőt mindig többet követéinek. Azelőtt -például eszükbe sem jutott volna, hogy náluk sár van. Most? Eszükbe jut, sőt ilyen is az eszükbe jut: Babarcszőlősön van egy kőbánya. Ezt beindítják, követ termelnek és a községfejlesztési pénzből, a saját társadalmi munkájukat hozzáadva kövesúiat építenék a falúban. Szavához ért a vonat. Nagy István leszállt. Változik a falu. változnak az emberek. Szemben velem fiatal lány ül. Olyan húsz év körüli lehet. A Vajszló felől jövő motorosról szállt át Harkányban a pécsi vonatra. A kezén látszik, hogy nem irodában dolgozik. Furdal a kíváncsiság. Vajon dolgozni jön-e Pécsre? Ha dolgozni, miért? A régi, de jól bevált trükköt alkalmazom. Egy alkalmas pillanatban rákérdezek: —» A bőrgyárban tetszik dolgozni? Szégyenlősen rámnéz, és halkan, -nagyon röviden válaszol. — Nem! Igen, nem! — így hangzanak a válaszok, de ha már belekezdtem, nem hagyom. Tudnom kell: honnan, miért, -jön Pécsre dolgozni. Gövcsöny felé járunk, amikor megtudom: Vajszlóról jár be Pécsre. Fárasztó ez egy kicsit, még akkor is, ha hetenként vagy kéthetenként jár haza. Két éve dolgozik Pécsett. A fizikai munkában nem tévedtem. A kertészeti vállalat konyháján dolgozik és havi 840 forintot kap. — Többen is járnak Vajszlóról? — Igen! Tizenkettes.. — Férfiak is? — Nem, csak nők. — És miért szeret Pécsett dolgozni? — Itt nagyobbak a kulturális lehetőségék. — Hetenként hányszor -megy például moziba? — Van úgy, hogy kétszer, van úgy, hogy egyszer. — Vajszlón hány filmet vetítenek hetenként? — Kettőt. — Tehát Vajszlón is két filmet láthatna hetenként? Bólint. — Színházba szökött járni? — Nem, nem voltam mostanában. A fedeletek önmagukért beszélnek. Az igaz, hogy Pécsett nagyobbak a kulturális lehetőségek, mént Vajszlón. De úti- társam igénye, mint ahogy ez a párbeszédből is kitűnik: nem nőtte túl a vajszlái „kereteket“. Más itt a probléma. Tizenkét nő jár be Vajszlóról. Uti- társnőm fizikai munkát végez, nem irodában dolgozik. Vajszlón is dolgozhatna, ha... Igen, igen. A vajszlói férfiaknak és általában a falusi férfiaknak biztosítottunk már munkát minden időszakban. Egy kicsit többet kellene törődni azzal is, hogy a falusi asszonyok, lányok -— gondolok elsősorban olyan nagy községekre, mint Vajszló, Siklós, Villány — is mindinkább a saját községükben juthassanak munkához, SZAZAI JÁNOS ígérő, de semmi művészi élményt nem nyújtó fővárosi együttes szerepelt mór Villányban, s a becsapott közönség most azokat is bizalmatlanul fogadja, akik felkészülve jönnek. — A fegyelmetlenség is nagy hiba, a helybeliek hibája, — szólt bele a beszélgetésbe egy másik pedagógus. — Azért nem koronázta siker a villányi (teultúrmunkát. azért nem adták elő a több esetben betanult színjátékot, mert apró fegyelmetlemségek — pl. próbákon való rendszertelen megjelenés — gátolták meg azt; így tehát az emberek már előre is félnek a sikertelenségtől; Egy jól sikerüli bemutató kellene, ami visszaadná a kedvet, a színjátszóknak, az énekkarnak Villányban. — Már megkezdtük a munkát — kapcsolódott a beszél - »getésbe Varga tanár. — Most tanuljuk a színjátszócsoporttal Bariha Lajos „Zsuzsi“ című színdarabját. És még ebben a hónapban bemutatót tervezünk. Dudás János énektanár kartársam pedig ismét összehívja az énekkart. Reméljük, hogy lesz eredménye munkánknak. Olyan siker kellene, mint a pedagógusok vidám farsangi műsorán. Persze, a fiataloknak is kell érezniük, hogy hosszú, fáradságos munkát is el lehet rontani fegyel- metlenséggei, türelemmel ki keli váram a munka gyümölcsét. A Villányiban megindult jól működő népfőiskola, a KISZ által leányoknak, asszonyoknak szervezett szabás-varrás; tanfolyam, a szőlősgazdák kedve szerint való szőlészeti előadássorozat mind azt mutatja, hogy a villányi pedagógusok, kultúrát szerető emberek ismét pezsgő kultúráidét teremtenek Villányban; (W—M) Kin int alatt 251 Italáriával Imit a pécsi szép löétiéke A Pécsi Szénbányászati Tröszt idei éves tervén felül csaknem 50 000 tonna szenet termel. Az utóbbi hónapokban javult a pécsi szén minősége is: fűtőértéke jelenleg 251 kalóriával magasabb a szeptemberinél, de a tervezettnek még mindig alatta marad. A jövő évi célkitűzés a fűtőérték további százkai óriás javítása és ezzel átlagosan 4 600 kalória« fűtőérték elérése.
