Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-18 / 272. szám
1958. NOVEMBER 18. NAPLÓ 5 az Ezer előadás és falun 1/ ét dolgot akart a TIT megvalósítani ebben az évben: eljutni a gyárakba, a munkások közé, kijutni a falvakba, s tudatformáló munkát végezni az emberek között. Mit valósítottak meg ebből eddig? — Takács elvtárs, a TIT titkára ezt válaszolja’- — Több mint negyven pécsi üzembe jutottunk ki és a szerződésben meghatározott időben tartunk előadást„ Filozófiai, lélektani és egészségügyi dolgokról, történelmi eseményekről tartottunk előadásokat az igényeknek megfelelően. Az előadások száma ez ideig meghaladja az ezret. Takács elvtáns elmondotta, hogy az UNESCO-hetek keretén belül a keleti államokat, Kínát, Japánt és Egyiptomot ismertették az érdeklődőknek. Legsűrűbben már évek óta a Kesztyűgyárban igényelnek ismeretterjesztő előadásokat. Ott van a legtöbb erkölcsi és nevelési problémákkal kapcsolatos előadás. De nemcsak a Kesztyűgyárban, hanem a város többi üzemeiben is nagy az érdeklődés. Az előadásokkal még nem mereül ki a TIT munkája. A TIT szervez kirándulásokat, idegenvezetéseket s városnéző sétákat. A tizenhét szakosztályon belül mindenki megtalálja az érdeklődési körének megfelelő területet. És a falu? Kijutottak-e fai tervek szerint Har- { ** hányban és Kémesen • is akarnak ilyen klubot léte-f síteni. Villányban, Pellérden | és Mánián a megyei művelő- i dési osztállyal közösen népfő-; iskolákat rendeztek, melyek t OKLEM az ismeretterjesztés legmaga- ‘ sabb fokát nyújtják. Harminckét községben népművelési iskola létrehozása van szervezés alatt. Ezeket az iskolákat a töHelyezzék át Kővágószőlősre a nagykereskedelmi vállalatok raktárait! lura az ismeretterjesztő előadá- megszervezetek és a MÉSZÖV j sokkal? — Igen. Falun minden járási székhelyen van TIT-el- nökség és előadási munka- közösség. Baranya megyében egyedülálló falusi értelmisegítségével akarják létrehoz- ] ni. Komlón 14 üzemmel állj szerződéses viszonyban a TIT, i s az üzemeken kívül a mun-j kásszállásokon is igen sok elő-) adást tartottak. A közeljövő-! A KULTURÁLT kereskkegyik előfeltétele, hogy a kis- és nagykereskedelmi vállalatok megfelelő rak tárhelyiségekkel rendelkezzenek. Olyan helyiségekkel, amelyekben az áruk nincsenek romlásnak, fakulásnak, vagy egyéb elváltozásnak kitéve. Ahol az árukészletek rendezettek, szortírozottak, áttekinthetők, nincsenek túlzsúfolva s az árucikkek mozgatása semmi kereskedelmi vállalatok rak- nyei is, mert a helyiségben tárait a belvárosból máshová (konyha, víz, zuhanyozó van. ségi klubok létrehozásával ben kezdődik Komlón a szülők í féle nehézségbe, vagy akadály o.-t.-—j------- * ba nem ütközik. pr óbálkoztunk. Sikerült. így a beremendi értelmiségi klubnak hetven tagja van, maga köré gyűjtve a környező falvak értelmiségét is. Az ismeretterjesztő előadásokon kívül, komoly felvilágosító munkát végeznek, kis- gyüléseket tartanak. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket a villányi klub is. főiskolája, s a rendszeres - nyelvoktatás bevezetése. Szép? Pécsett, alig találunk olyan és eredményes a falusi isme- , nagykereskedelmi vállalatot, retterjesztés, de csak akkor lehet eredményesebb, ha a tömegszervezetek között kellő együttműködés van. Ez minden tömegszervezetnek célja kell, hogy legyen. Az év még nem fejeződött be. Remélhetőleg az értelmiségi eddigi szép eredményekhez év végéig még szebbek járulnak. 14,50—15,50 forintos kilónkénti áron vásárolhatnak hízott sertést a dolgozók Harmadik lett az állatforgalmi vállalatok október 20-ával záruló versenyében a Baranya megyei Allatforgalmi Vállalat és ezért az erkölcsi sikeren túl tatás helyébe a szerződéses rendszer lépett, amely kiállta a próbát: a termelők szívesen és rendszeresen kötnek szerződést a vállalattal. Az elért 40 000 forint jutalmat is kap- eredmények is azt bizonyítják: tak a vállalat dolgozói. A vállalat működése kihat a dolgozók ellátására és ezért nemcsak erről, hanem a hús- és zsírellátásról is tájékoztattak bennünket a vállalat vezetői. Mint elmondották1 az állat- felvásárlás ma már biztos alapokon nyugszik, tervszerűen történik. A kötelező beszolgála vállalat dolgozói helyesen értelmezik feladatukat. Már biztosítptták az 1958. év negyedik negyedévére is az ellátást és mint elmondották: jók a kilátások az 1959-es évi szükséglet fedezésére is. A kormány gondoskodott a szolgáltatás idején egyes hizlalók rendszeresen 18—20 forintért adták el sertésük kilóját a magánosoknak. Vannak, akik ma is erre spekulálnak. Az Élelmezésügyi Minisztérium ezen a téren is rendet akar teremteni. December elején — mint arról már a lapok is írtak — akciót indít a magánosok sertésellátására. Idén a tavalyinál nagyobb mennyiségben hoz forgalomba élő hízott sertést 14,50—15,50 forint kilónkénti áron. Ez az akció Kigyúlt a fény Olcorvölgyben November 13-án délután 5 órakor kigyúlt a fény Ókor- völgy utcáin és házaiban, és ekkor először mentek végig a kivilágított Főutcán a falu lakói, hogy megünnepeljék ezt a nagy eseményt. Az iskola tantermében felterített asztalok várták a vendégeket. Hetve- hely és Okorvölgy községek közös tanácselnöke megköszönte a falu lakosságának áldozat- készségét és azt, hogy — a községfejlesztés keretében — 78.000 forinttal járultak hozzá a vildolgozók kereskedelmi hálóza- elsősorban a munkásság érde- ton kívüli ellátásról is. A be- két szolgálja. Mint a vállalatnál elmondották: az akció si- ’ kere megalapozott, mert az 1 idén a parasztság több sertést J hizlal, mint az elmúlt években } bármikor. f A jelenlegi helyzet tehát azt lanyhálózat kiepi te- - mutat j a: nem lesz zökkenő az séhez. Külön köszö-; évvégi hús- és zsírellátásban, netet mondok a me- i gyei tanácsnak az) állami támogatásért j és a Dél-dunántúli j Áramszolgáltató Vállalat dől gozói- ] nak munkájukért. < A hivatalos át-J adást táncmulatság] zárta be. Balázs Györgynél biztosítják a magánvágásokhoz is a megfelelő sertésmennyiséget, amely ilyen, vagy ezt megközelítő raktározási lehetőségekkel rendelkezne. Mi jellemzi a pécsi nagykereskedelmi vállalatok raktárait? Elsősorban az, hogy olyan helyiségek, ame lyek egyáltalán nem raktári célokra épültek, s csak kény- fjzermego'ídásból, rendeltetés- ellenesen használják raktáraknak. Emellett túlzsúfoltak s ezért az árumozgatás is nehézkes. Vannak vállalatok, amelyek áruikat pincehelyiségben, vagy padláson tárolják, tehát raktáruk nem felel meg sem a vagyonbiztonsági, sem a tűzrendészet! előírásoknak. Arról nem is beszélve, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok raktárai szétszórtak a város különböző területén. Tudunk olyan nagykereskedelmi válla*- latról, amelynek például a város mintegy 20—25 különböző helyén van a raktára. _A __NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATOK rak tálaira jelbei lemző még, hogy azok a városban vannak. Például a Kossuth Lajos utcában a Tex- tilnagykereskedelmi Vállalaté és a RÖVIKÖT-é, a Bem utcában a Textilnagykereskedelmi Vállalaté, a Rákóczi úton a Cipőnagykereskedelmi Vállalaté. Sok esetben olyan helyiségekben vannak a raktárak, amelyek azelőtt nyiltárusítási . üzletek voltak. Rengeteg helyi- I ség szabadulna fel, ha a nagy- szociális helyeznék át. S ezzel lehetőség nyílna a kiskereskedelmi hálózat bővítésére. Például: a Kossuth Lajos utcában a RÖ- VIKÖT (volt Kőrösi-féle helyiség) jelenlegi raktárába át lehetne költöztetni az Anyák Boltját. Ennek helyiségében pedig női divatáru üzlet nyílhatna meg. A Textilnagykereskedelmi Vállalat kisebbik irodahelyiségébe (Könyves Bolt mellett) a Kossuth Lajos utca 1. szóm alatti 29-es rövidáru üzlet költözhetne. Ennek helyiségével pedig megoldható lenne a szomszédos zöldséggyümölcs bolt bővítése. AZ MSZMP megyei bizottsága már ez év januárjában foglalkozott a kereskedelmi vállalatok súlyos raktár-problémáival és igyekezett kivezető utat találni. Az ideális megoldás az lenne, ha a pécsi fő- pályaudvar mellett, a vasúti sínek közeiéiben, korszerű, modem raktárházat építenének az összes nagykereskedelmi vállalat részére. Ez lenne a legmegfelelőbb az áru szakszerű tárolása, a vagyon- és tűzbiztonság szempontjából is. Uj raktárház megépítése azonban sok millió forintba kerülne és megvalósítására a közeljövőben nincs remény. Éppen ezért — addig is amíg az ország gazdasági helyzete megengedi, raktárház megépítését a pályaudvar mellett — ideiglenes megoldást kell találni. A megyei és a városi pártbizottság, valamint a városi tanács véleménye szerint ideiglenes megoldás lenne, ha a nagykereskedelmi vállalatok raktárait áthelyeznék a Kővágószőlős nyugati határában lévő, úgynevezett Golgota dűlőbe. Itt a műút mentén, évekkel ezelőtt munkásszállás-barakkok épültek. E barakkok kö zül körülbelül 30 jelenleg teljesen üresen áll, nagy befogadóképességgel, fűtési lehetőséggel. Itt kielégáthetőek lennének a kereskedelmi dolgozók és egészségügyi igéTény az, hogy a Golgota nincs egy ugrásnyira a kiskereskedelmi vállalatoktól. De ez nem okoz nehézséget, mert Pécs és Kővágószőlős között az út és a közlekedés jó, a távolság könnyen áthidalható. És nem növekednének a szállítási költségek sem, mert a Me- csekalja-Cserkút vasúti állomásról közvetlenül szállíthatnák az árut a raktárba, a Golgotára. A kiskereskedelmi vállalatok részére pedig a nagykereskedelmi vállalatok a belvárosban minta-termet létesíthetnének. Itt a kiskereskedelmi vállalatok áruforgalmi osztályvezetői kiválaszthatnák a szükséges áruféleségeket. A GOLGOTA-DÜLÖBKN lévő 30 üresen álló volt munkásszállás-barakk felett a Pécsi Uránércbánya Vállalat rendelkezik. A vállalat vezetője közölte, hogy a vállalatnak az épületre nincs szüksége. És nincs szüksége rá a kővágó- szőlősi építkezéseket kivitelező Baranya megyei Építőipari Vállalatnak sem. Ezért a városi tanács azzal a kéréssel fordult az Áruraktározási Hivatalhoz, járjon el a Nehézipari Minisztériumban a golgotái helyiségek felszabadítása érdekében. Ezeket adja át Pécs városának, hogy a RÖVIKÖT, a Textilnagykereskedelmi, a Cipőnagykereskedelmi, valamint a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatok raktári célra használják s a belvárosban felszabaduljanak a jelenlegi raktárhelyiségek. Lassan már egy hónapja lesz, hogy a tanács az Áruraktározási Hivatalhoz fordult. De intézkedés mind ez ideig még nem történt. Pedig az idő sürget, mert a nagykereskedelmi vállalatok raktározási lehetőségei napról-napra rosz- ezabbak. Várjuk a Nehézipari Minisztérium mielőbbi intézkedését és a nagykereskedelmi vállalatok sürgős kihelyezését a belváros területéről. Pusztai József A szigetvári vásárban ÚTBAN A PÁRT FELÉ Részlet Lengyel József „Visegrádi utca“ című könyvéből .■xr.' — Tessék a jó bajai klumpából, ötven forint párja! — Forró a gesztenye, forró::: — Legjobb a dóm bóvári ostor! Kínálgatják portékájukat a szigetvári vásárban ösz- szesereglett árusok. Kivonultak a kiskereskedelmi vállalatok is, szövettel, flanellel, jó meleg téli ruhaneműkkel. Sok a mézeskalácsom. A megye és a szomszédos megyék szíjgyártói meg valóságos kiállítást rendeztek a vásár bejáratánál. Árusítanak itt dombóvári ostort, mohácsi istrángot és bajai hámot. A vásározók, — rendszerint vásár-« lés előtt, — a pecsenyesütőket keresik. Ezek is sokan vannak: Rózsa Istvánná Bajáról a sült hús és kolbász mellé tormát is tud adni. Barcali János marcali pecsenye- sütő frissen készített házi kolbásszal csalogatja a vásár látogatóit. A pécsi: földművesszövetkezet vásározó részle- i ge is annyi kolbászt i hozott ide, hogy j akár két napra is j elóg lenne. De mire véget érj a vásár, mire gaz- j dát cserélnek a lo-j vak, marhák, ablak- j tokok, klumpák ésj ostorok, a pecsenye- i sütők háromlábú: kályháin sem sor- • cég már a zsír. Ez! a szigetvári vásár j számukra is jó volt.: Mindent eladlak. j (Harsány’''• 1A már a Károlyi-forradalom| kapcsolat László Jenővel és a szociáldemokrata ellenzék többi, kevésbé „megbízható“ vezetőjével most még közvetlenebb lett. Nékik számtalan munkásösszeköttetésük volt. Kapcsolatban álltak a vidéki városok — Nagyvárad, Miskolc, Sátoraljaújhely — forradalmi mozgalmaival. A kormány telefoncenzúrája László Jenő számára nem létezett. Három elvtársnőnk*dolgozott a telefonközpontban. — Kérem Nagy, vagy kérem Rományi kisasszonyt. Itt László Jenő. — S László Jenő hamarabb kapott kapcsolást, mint a kormány akármelyik minisztere. A csepeli nagy szikratávíró-állomáson Ottónak volt egy T. nevű embere. A szíkratáviratok szövegét Ottó előbb kapta, mint a kormány. A csepeli szikratávíró körülbelül november 7-én leadta nekünk a szovjetek táviratát, az úgynevezett Szverdlov- táviratot, melyet a Károlyi-kormány egyszerűen elsüllyesztett. Szverdlov (Lenin írta alá elsőnek, de neve lemaradt a távíró szalagjáról. A moszkvai eredetin rajta van.) ebben a táviratban az orosz szovjetek nevében üdvözli a magyar forradalmat, s egyben figyelmezteti a magyar munkásosztályt, hogy a burzsoázia árulásával szemben résen legyen. November 16-ára tűzte ki a Károlyi- kormány a köztársaság kikiáltását. Tovább várni, már a mi agitációnk, az általános néphangulat miatt se tartották célirányosnak. Erre a napra tartogattuk mi a Szverdlov-féle táviratot. Ottó és Sípos Erzsi százezernyi példányt nyomattak belőle, hozzátéve a megjegyzést, hogy a kormány elsikkasztotta az oroszok üdvözlő táviratát. Hatalmas tömeg röpiratot reggel a nyomda előtt egy autóra pakoltuk. Ottó kiment velük Mátyásföldre. Akcióba léptek a repülőgépgyári összeköttetések. Mosolygó Antal hívei repülőgépről szórták a tömeg közé Szverdlov üzenetét. Ezenkívül persze mindegyikünk maga is osztogatta a röplapot. | November 16. megmutatta, | jól^működő szervezet vagyunk. A hatás óriási volt. Nagy megelégedéssel hallottam, amint egy burzsuj halkan így szólt a szomszédjához: — Ezt a bolsevikok csinálják. Papír helyett most bombákat is dobhattak volna... Lám, mi jut eszébe egy burzsujnak! De az, hogy fél attól is, ami nekünk eszünkbe se juthat, az nem is baj.;: Mire így, az erős nyomás alatt megszületett a köztársaság, mi már messze jártunk a munkánkkal, me\y barát és ellenség szájából megkapta azt a nevet, amelyre büszkék voltunk: bolsevik agitáció“. Minden vonalon a tömegmozgalom felé iparkodtunk. Ottó valahonnan, talán Schiermeister-Demény útján, megszerezte Kun Bélának egy Moszkvában megjelent magyar nyelvű röpiratát: „Ki fizet a háborúért?“ Ebből a röpiratból fakszimile kiadást nyomtattunk, mert úgy gondoltuk, hogy jó agitációs hatása lesz, ha Oroszországban megjelent röpiratot adunk a munkások és katonák kezébe. A hangulat mindenben és mindenre ez volt: „Azt akarjuk, ami Oroszországban van!“ Ez a mindenfelől egyértelműen jövő akarat valamiféle szervezetet kívánt. De se a mi csoportunk, se a szociáldemokrácia régi oppoziciója nem volt szervezet. Eddig is szinte csoda, hogy így ment a munka. Nem volt olyan fontos esemény, de nem volt még valamennyire jelentősebb szociáldemokrata gyűlés sem, ahol a mi jólinstruált embereink fel ne léptek volna. Es ’csak úgy lehetséges, hogy valamennyien olyan aktívak voltunk, hogy mindig, mindenhová eljutottunk. S emellett arra is találtunk időt, hogy naponta egymással is találkozzunk. Ilyen fokozott aktivitást csak az ilyen közvetlen forradalmi helyzet tud kiváltani. De ez se volt elég. Nyilván szükség volt egy felvevő és gyűjtőmedencére. így keletkezett a Marx-kör terve, melyben a Marx név csak részben jelentette, hogy a marxista-elemek erősödnek mozgalmunkban. A Marx név, ez volt a vélemény, „jó gyűjtőfogalom“ oktató- és szervezési munkánk összefogására. A Marx-kör azonban sose alakult meg. Az alakuló gyűlésen lépett fel először nyilvánosan Seidler Ernő. Nagyon csodálkoztam ezen a főhadnagyon, aki egészen a szájízünk szerint beszélt és mégis a kör ellen foglalt állást. Orosz- országi volt hadifogoly — hallottam valakitől a gyűlésen. Annál kevésbé értettem. Rövidesen aztán kiderült a titok. Még ott este suttogva mondta nékem Ottó: „Kun Béla megjött Oroszországból, most egész másképp, egész más vonalon halad majd, tovább a munka!" | Az ülésen amely a Városmajor utcában. Ottó bátyjának lakásán, de a háziak távollétében folyt le, s ahol a kommunista párt alakítását elhatározták, nem voltam jelen. De részt vettem az előkészítő munkákban és a tulajdonképpeni alapító gyűlésen, mely néhány nappal később a Visegrádi utca 15-ben történt. Vagy 80—100 ember jelent men ezen a novembert estén a volt képkíállHási teremben. Nagyüzemek bizalmijai. Oroszországból visszatért hadifoglyok és a Korvin-csoport emberi adták az összegyűlteknck úgy egy-egy harmadát. Mikulik József volt akkor, bár csak rövid időre, a mátyásföldiek vezére ö volt Kun után az est főszónoki. Nekünk nagyon tetszett Mikulik, aki. mint a gyár bizalmija, az üzem automobilját használta már akkoriban.
