Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
8 NAPLÓ »58. NOVEMBER ML ' Épül az időjárás- és éghajlatkutató obszervatórium a Misinatetőn Megnyílt áss átalakított pécsi tisztasági fürdő A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetében felkerestük dr. Szabó Pál Zoltán igazgatót, akivel a Misinatetőn épülő vonatkozó időjárási előrejelző Baranya megyei részlege készolgálat is csak egy jól felszerelt hegytetői obszervatórium adatai alapján nyújthat e terület különleges viszonyaiidő.iárás- és éghailatkutató. ról prognózist. Enrtek pedig obszervatóriumról és annak jelentőségéről beszélgettünk. — Kizárólag tudományos szempontból lesz jelentősége az obszervatóriumnak? — Mint ismeretes — mondotta — teljesen szabad kör- nvezetben, a környező sík- és dombvidékből kiemelkedő hegység tetején valósul meg a legmodernebb műszerekkel felszerelt és rendszeres, kutató munkát végző obszervatórium. Je'entősége nemcsak tudományos. hanem népgazdasági szempontból is nagy. Nemcsak a Mecseki Erdőgazdaság és a környező délkelet-dunántúli mezőgazdaság veszi majd hasznát. Az obszervatórium ugyanis fontos bázisa lesz a vízrajzi, illetve a vízgazdálkodási kutatásoknak is. Talán felesleges külön kihangsúlyoznom, hogy a vízhiányban szenvedő területen. az ilyen mélyreható vizsgálatoknak különösen nagy jelentőségük van. Az obszervatórium feladata lesz többek között vizsgálni a párolgási viszonyokat, másutt pedig a beszivárgás és a lefolyás körülményeit. Ugyanis a felhasználható földalatti víz mennyiségét reálisan kell ismernünk. Pontos megfigyelések nélkül a vízkitermelés könnyen kártevő rablógazdálkodássá fajulhat és ennek súlyon következményei lehetnek. A Dél-Dunántúl területére minden üzem valamilyen szem pontból hasznát veszi majd. Fontos szerepet fog betölteni a mind nagyobb jövő előtt álló légiközlekedés biztonsági szolgálatában is. A későbbiek folyamán pedig bázisul szolgál majd a Mecseken történő úgynevezett terepklimatológiai felmérésekhez is, amelyek a Mecsek éghajlatának mind tüzetesebb megismerését teszik lehetővé. — Újkeletű gondolat-e a Mecseken létesítendő obszervatórium? — Maga a gondolat már régi, de megvalósítását az elmúlt rendszertől nem várhattuk. Csak a tervszerű, szocialista gazdálkodás hozhat létre olyan intézményeket, amelyeknek széleskörű kihatása — minden egyéni érdeket felülmúlva — az országos gazdasági élet vérkeringését szolgálja. Ez a gondolat vezette intézetünk éghajlatkutató munkatársát, dr. Simor Ferenc kandidátust az obszervatórium megvalósítására. Leküzdötte a szép számmal mutatkozott akadályokat s az ő buzgóságának köszönhető az a jelentős társadalmi összefogás, amely az obszervatórium megszületését lehetővé tette. Itt említem meg, hogy az obszervatórium beruházója Pécs város tanácsának tervosztálya. A terveket az ÉM. Pécsi Tervező Vállalatának szítette el a környezethez hoz-; záillő, igen ízléses formában. A kivitelező pedig az ÉM. $ Komlói Építési Vállalata,! amely egyben,a televízió épü-t letét is megépítette. Az Orszá-t gos Meteorológiai Intézet pe-{ dig vállalta, hogy az obszerva-{ tóriumot a legkorszerűbb mű-» szerekkel szereli fel és észlelő-! ként főhivatású. egyetemet | végzett szakembert alkalmaz. { — Hány részből áll az ob-! szervatórium? » — Az obszervatórium három f részből áll majd. Jelentékeny! része lesz a 11 méter magast torony, amely az időjárás- és i" éghajlatkutatás korszerű igényeinek megfelelően épül és számos műszert foglal majd magában. Ezt fedett folyosó; köti össze a főhivatású észlelő lakásával. A lakás szomszéd-: ságábam lesz a mérőműszerek: elhelyezésére szolgáló műszer-1 kert. Az obszervatórium állandó kapcsolatban lesz az Országos ♦ Meteorológiai Intézettel és a} Dunántúli Tudományos Inté-1 zettel. Ez a létesítmény igen; szép reményekre jogosít ben-» nünket a Dél-Dunántúlon fo- t lyó jövőbeli* időjárás- és éghaj- í latkutalást illetőleg. Pártunk • eddig is támogatta e fontos in-; tézmény létesítését és kérjük,» hogy a városi tanáccsal és az i intézményekkel, üzemekkel • együtt, a jövőben is nyújtson • segítséget az obszervatórium 1 sikeres befejezéséhez — mondotta dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója. Pusztai József ! Négy hónappal ezelőtt ez az épület kívülrül és belülről egyaránt olyan volt. hogy a Ludas Matyi első oldalára kívánkozott. Remek gúnyrajzot lehetett volna készíteni róla, mint ahogyan a valóságban is csak gúnyból nevezték Pécs „tisztasági" fürdőjének. Falai csúnya sárgák, a vakolat a fürdőzők nyakába potyogott s a fürdőhelyiségre még véletlenlü sem lehetett ráfogni, hogy patyolat tiszta. A Rákóczi úti volt Engel- féle fürdő akkor épült, amikor Pécs város lakosságának lélekszáma még csak 35—10 ezer volt. Azóta a lakosság száma már a 140.000 felé halad s az egykori köztisztasági fürdő már réges-régen elavult, korszerűtlenné vált. Ezért a városi tanács 620 ezer forintot biztosított a fürdő átalakítására és korszerűsítésére. Aki ma belép a fürdőbe, az csodálkozással látja, hogy az milyen nagy változáson, átalakításon ment keresztül. A falakat hófehér csempe borítja, az ajtók fehérre festve, a folyosó ablakaiban pedig virágok sorakoznak. Ahol á nagymedence volt. annak egy részében most modern öltöző van. benne mérleg. A múltban itt mindössze 2 zuhanyozó volt. most viszont nyolc zuhanyozó áll a fürdőzők rendelkezésére. A falakat itt is fehér csempe borítja. — A fürdő legszebb része kétség kívül a termálfürdő. A falakat itt égszínkék csempe fedi, az ablakokon besüt a nap, s a két kis félkör alakú medencében már fürdenek is. Az egyik medence vize 36, a másiké 32 fokos. Ügyesen oldották meg itt a levegőcserét Meleg levegőt fuvatnak be és a megromlott levegőt elvonják. Benyitunk az egyik terembe. Itt Kovács Lajos éppen gyógymasszázst végez. Azután folytatjuk útunkat a „reumások Mekkájá’-ba. Abba a helyiségbe, ahol a medence még üresein áll ugyan, de rövidesen gerincnyújtást és egyben gyógytornászatot végeznek majd. Innen nyűik a nedves gőzfürdő, de van egy száraz meleg kamra is. E mellett .külön pihenőhelyiséget is létesítettek a fürdö- zők részére. Ez a pécsi tisztasági fürdő átalakított földszinti része, ahol á kádfürdők változatlanok maradtak, csupán a falakat látták el — ideiglenesen — szürke csempével. Az átalakított részeket pénteken délelőtt vették át műszaki és egészségügyi szempontból. A földszinti részek átvétele után, az első emeleti helyiségeket tekintettük meg. Ez volt az egykori padlásrésze a fürdőnek, amelyet szintén átalakítottak. Itt van az iszapfürdő, majd az átalakított részek következnek: orvosi rendelő, előtte várószoba, amelyhez külön utcai bejárat vezet. Itt lesz a tervek szerint a vetkőző helyiség, a fizikoterápia és a tornaterem. Az emeleti rész lesz majd a fürdő tulajdonképpeni gyógyrészlege. ,Azol< a régi szép idők Vádoló levelek Kiállítás kiállítás egységes, s gondos válogatást tükröz. A látogatót elsősorban a művész kompoziciós készsége, valamint a színek sokaságának és mégis egységbe foglalásának szép példái ragadják meg. Csaknem valamennyi kélyek bár egy témát ölelnek fel, de különböző felfogásban. Ebben egy bizonyos útkeresés, a téma változatos meglátására való művészi törekvés található. Egy-két alkotása a modem irányzat felé való „kacsingatásról” tanúskodik. pének ezek a jellemzői. Kü- Ilyen kép például a Csónakok lönösen néhány kép, mint pél- a Tiszán című is. Érdeme a dául a Viharos Tisza, Vontató- művésznek, hogy ebben a fél- hajó, Uszály mutatják a szí- fogásiban is tud mértéket tar- nekkel való bánni tudást. A tani mind a téma megválaszTöbb levél fekszik előttem, Bőrgyári kérvények. A megsárgult papírlapok elárulják, hogy nem mostanában írták őket. Az. egyik 1935-ben, a másik 1937-ben íródott. Van itt 1940- ből való levél is. Kérvények, amelyeket a munkanélküliek éhes és kenyérért küzdő tömege írt hajdani nagyságos Róth vezérigazgató úrhoz. De nemcsak kétkezi dolgozók írták ezeket a leveleket, hanem állástalan diplomások, főiskolát végzettek sírják el szörnyű nyomorúságukat abban a néhány sorban. Beszéljenek a levelek! „Nagyságos Uram! Ismeretlenségből írok és alázatos tisztelettel kérem, hogy a vezetése alatt álló vállalatnál munkát adni szíveskedni mélióztasson. Képesítésem gimnáziumi érettségi és főiskolát végeztem. Hat élő gyermekem van, kettő meghalt, a kilencediket most várja a feleségem ...” A másik levelet egy húszéves leány írta, mert édesapja olyan keveset keres, hogy képtelenek megélni belőle. Édesanyja súlyos beteg, a húga még gyerek. Munkát és kenyeret kér. A kérvény felső sarkában feltűnő piros írás. Csak egy szó: „Elutasítva". Aláírás: „Auráim nővér", vagy „Margit kisasszony”. (Sok minden függött ettől a két harmadrendű vénlánytól a Pécsi Bőrgyárban.) Amint olvasom a leveleket, egy olyan kerül a kezembe, amelynek sorai még megdöbbentőbbek. Egy asz- szony, akinek férjét halálos bányaszerencsétlenség érte a Széchenyi-aknán és egy hatéves kislánnyal maradt özvegységben, írta ezeket a sorokat. ..Alulírott alázattal kérem a Tekintetes Igazgatóságot, hogy kegyeskedjék engem a vezetése alatt álló gyárban, mint mnhkásnőt alkalmazni. Kérésemet az alábbiakban indokolom•' térjem bányamunkás volt és a legutóbbi bányaomlásnál szerencsétlenül járt. Hatéves leánykámat és édesanyámat én tartom el. Teljesen vagyontalan vagyok és abból a csekély segélyből élünk, amit a bányaigazgatóság ad. Senki támogatóm nincs és szeretnék önöknél állásba jutni, hogy a mai drága megélhetést fedezni tudjam. Kérésemet a Tekintetes Igazgatóság jó szívébe ajánlom, azért, hogy kérésemet meghallgatni szíveskedjenek. Pécs, 1942 augusztus 20. Alázatos kérelemmel maradok: özvegy Matusa Lászlóné Pécs, Erzsébet-telep, Török utca 1. sz.” Vajon mi lehet most Matusa Lászlónévai? Él-e? Dolgozik-e? A leánya most már 22 éves lehet. Talán tanul. Talán férjhez ment. A régi cím után elindultam, hogy megkeressem őket. Erzsébet-telepen laknak, hosszú gesztenyesor húzódik a házuk előtt. Csinos, tiszta és egyszerűen berendezett lakásban találom Matusa Lászlónét. Amikor megmondom, hogy mi járatban vagyak, fátyolos lesz a szeme az emlékezéstől. — A férjemnek azért kellett meghalnia, mert az urak nem törődtek a biztonsággal. Amikor az omlás maga alá temette, még azt sem engedték meg, hogy komolyan meginduljon a mentés. Pedig még sokáig éltek... Mit számított a múltban kél ember, amikor a bányabárók és vezérigazgatók ajtajai t a munkanélküliek ezrei döngették? Amikor még a diplomások is örültek, ha seperhetik a havat, vagy hordhatják a szemetet és csillézhetnek a bányában? Tizenhat év nagy idő. Sok minden történt azóta. Matti»- sáné fekete hajába fehér szálak«-1 szőtt az <*"■ A •» -Ir'-ri hatéves kisleányból a Közgazdasági Technikum elvégzése után az egyik pécsi nagyüzem dolgozója lett. — A lányomnak nem kellett kérvényt írogatnia, mint nekem annak idején ... — mondja Matusáné. — A férjével együtt dolgozik és jól keresnek. Kell is a pénz. Uj lakást, bútort és még sok mindent akarnak a fiatalok. M'ifmáné dolgozik, ő gondoskodik az ott♦ Néhány napja nyílt meg a I Janus Pannonius Múzeumban I Haraszti Pál festőművész képmar reg nem J ........... _. sk odik az ott- : kiállítása Pécsett. hon rendjéről, tisztaságáról, a » A kiállítás mintegy 24 képfiatalok ellátásáról. Van is bő- » bői áll. Haraszti Pál a nyáron ven munkája. ! hét hetet töltött a szolnoki Amikor elbúcsúzom, messze ! művész telepen, a most bemu- néz, túl a gesztenysoron, s ! alkotásainak többségét csak úgy, mintha magának » Estette. A kepefk általában szólna, válaszol: f a s“lnok!: af iszal $.“***’ , . , . . , geit tarjak fel. Mindjárt elol-áLSÜÍl”“* mar mi í Járóban meg kell mondani, ! hogy a zsűri a képek kiváló? ríotófliűltrocon iárt esi A Viharos Tisza című képben nemcsak a viharfelhőik fenyegető tobzódásán, nemcsak a borzolt hátú, zavaros folyon érezzük az elemek elszaba- dultságát, hanem szinte a levegő is a hűvösség érzetével hat az emberre. tásábam, mind a színhatásban. Sokan, ha egy kiállításon csak tájképeket látnak, felvetik: tájképekből már van elég. a művészek igyekezzenek a* életet, a munkát ábrázolni. Sok igazság van ebben. Művészeinknél valóban túlteng szépen boldogulunk. HARVAN JÓZSEF ! gátasában helyesen járt el. A Tájképeket látunk a kiállí- tájfestészet s viszolyogva táson, de ezekben a tájakban nyúlnak a munkát végző em- mégis ott van az ember a ma- bér megörökítésének témájáéra alkotókészségével, munká- hoz, pedig az ilyen alkotások- jával. A Kazal, a Szérűskert nak kellene a festészet gerin- című kompozíciók, ha nem is ^ ;s képezniük Ezt a kiálltközvetlenül fejezik ki a mun- . ._... ká t, mégis a munka eredmé- tast azonbaT1 ^ nézzük, nyót. az életet mutatják. Szq- m^irt a magyar táj szere telét mos képet látni például, ame- tükrözi. Köziem én y e k Szabás-varrás tanfolyam indul kezdők részére december 1- én, hétfőn délután fél 6 órakor Pécs Város Művelődési Házában (Déryné u. 18.)» A haladó-tanfolyam december 3-án. szerdán délután fél 6 órakor kezdődik. Tanít: Cser Ferencné. A tanfolyam 3 hónapos, tandíj 60 forint. Beiratkozás a művelődési ház irodáján, naponta délelőtt 9—12 óráig és délután 2—7 óráig. Dr. Baktay Ervin a neves india-kutató ismét Pécsre érkezik. Pécs Város Művelődési Háza nagytermében (Déryné u. 18.) tartja előadásait. November 26-án, szerdán este 6 órakor India ötezeréves múltja címmel és november 28-án. pénteken este 6 órakor Tndia népei címmel. Előadásait helyszíni felvételekről készült dia- Dozitívek vetítésével kíséri. Beléoő_ díj 4 forint, diákoknak 2 forint. .Te evei övét el a művelődési ház irodáiéban délelőtt.9—12. délután 2—7 óráig mindennap. Látogatás az egyetemi könyvtárban Pécs város Művelődési Háza november 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor szervezett látogatást rendez az Eű róna-hírű nécsi egyetemi könvvtárban. szakvezetéssel. Jelentkezés a művelődési ház iro- dáiában (Déryné u. 18.). Részvétel díjtalan. Pályázat Baranya mepv^l Tanács Eeész«■éffügyi Szakiskolájának igazgató1« /cpnrnaiwMss Megyei Szülésznő* k^nző TqVnla. P*rs. Hunyadi út 72.1 ná? váza tot hirdet egy f. 27’ Vidr*?,e.7í>rnú nevető» állápra. Érett* séféivel vapv érettséginek megfelelő iskolai végzettséggel és legalább •» éves szakmai, evakorlat+nl rendelkező okleveles 09>fHA«j7-eőv nálváz- bptnnk. A szakiskola férőb/»i*T«f kedve7m«*mr»s é*kérést bírfr»sft. A »aá* vézpfr»f 1~ nrmon béHU V*el1 r, 7 iskola igazgatójához benyújtani. FIGYELEM! Emyőüzem javítást, áthúzást vállal. Zrínyi utca 10. 446 A Postaigazgatóság értesíti Kertváros lakosságát, hogy a városi tanács messzemenő segítsége folytán november 15-én a Honvéd tér 11 szám alatt a Pécs 8. sz. posta- hivatal megkezdi működését. A Pécsi Közlekedési Vállalat értesíti az ulazó közönséget, hogy november 17-től kezdődőleg Borbála-telep felé próbaképpen egy hónapi időtartamra Széchenyi térről 72.15 órás indulással új járatot állít be. Borbála-telepről visszaindulás 22,30 órakor. Továbbá november 15-től kezdődően Fehérkúti Menedékházig ugyancsak ' próbaképpen szombat-vasárnapi napokra új járatot állítunk be. A járat útvonala: Széchenyi tér. Hősök terén át Fehérkút, ugyanezen útvonalon vissza. Indulási Idő: szombati napon Széchenvi térről 17 óra, Fehérkúttól vissza 17,45 órakor, valamint 21,15 órakor és Fehérkúttól vissza 22 órakor. Vasárnaponként: Széchenyi térről 14 órakor, visszaindulás 14.45 órakor és 19.15 órakor visszaindulás 20 órakor. November 17-től a pécsi Közlekedési Vállalat bevezeti a téli menetrendet. Menetrendek a jegykezelőknél és a forgalmi Irodában kaphatók. November 15-től az István- aknai 23.20 órás járatot, valamint a vasárnapi napokon közlekedő mecseki köriárptot részvétlenség miatt megszűnteti. Áramszünet Áramszünet: lesz november 17-én, hétfőn reggel 8 órától 11 óráig a Felső.Vámház, Katalin, Ady Endre, Újvilág utcák, által behatárolt területen. Látogatás a dohánygyárban Pécs város Művelődési Háza társas látogatást szervez a Pécsi Dohánygyár megtekintésére, november 19-én, szerdán délután 3 órakor. Jelentkezés a művelődési ház irodáján (Déryné u.* 18.) Részvétel díjtalan. * A pénzügyőrséghez felvételre jelentkezhetnek mindazok a 28. életévüket be nem töltött, katonai szolgálati kötelezettségüknek eleget tett. nőtlen, magyar állampolgárok. akik VIH. általános, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A felvételt kérelmet a területi illetékes pénzügyőri szakaszhoz kell benyúUani, ahol a szükséges további felvilágo- sitást a jelentkezők megkapják. A Pécsi Geodéziai és Kartográfiai Egyesület rendezésében november 17-én, hétfőn délután 5 órai kezdettel Reuter Camilló: Baranya megye helynevet címmel előadást tart Janus Pannonius u. 11. szám alatt. ANT1GON* előadásait az Irodalmi Színpad november 21, 22. és 23-án este fél I órakor rendezi az Ifjúsági Színházban. Jegyek az elővételi irodában (Színház tér 2.) válthatók. * „Uttörőház: hétfőn délelőtt 1» órai kezdettel úttörő sakkozók részére megbeszélést tart, ahol jelentkezhetnek az Uttörőház sakkö- rébe.” — HALÁLOZÁS. Özv Keszthelyi Ferencné Észafcmegyer dűlői lakos elhunyt., Temetése hétfőn fél 3 órakor a köztemetőben. — Szeretett jó férj. Máté József nyugdíjas (volt gép'aka- tos) hosszú szenvedés után 61 éves korában elhunyt. Temetése 18-án, kedden 3 óva/kor a köztemetőben. Gyászoló család. M tVÍ $t?o()öcJQ,C'ifpte)n HETI PROGRAMJA November 17: Méhészeti előadás, ponti egyetem élettani előadóter- ..Idel tapasztalatok a fészekméz- me. Ideje: 6—8-lg. Vendégjegy ára kamrás termelésben Előadó: Ci- catritisz Géza. Kaposvár. Előadás helye: központi egyelem élettani előadóterme. Id'-je: délután 8—R- 1g. Vendéqjegy ára 3 forint, diákoknak 2 forint. November 18: Művészettörténeti előadás. ..Egyiptom építészete”. Előadó: Debltrky István. Előadás helve- központi e tye'.cm élettani előadóterme. Ideje: délulán 6—8- lg. Vendég jegy ára 3 forint, diákoknak 2 forint. November 20: Irodalomtörténeti előadás. „Möllere”. Előadó: Dr. Fábián István. Előadás helye: £öz3 forint, diákoknak 2 forint. November 21: Filozófiai előadás. „Az anyag — a dialektikus materializmus alapvető kategóriája”. A világ anyagi egysége. Előadó: Jóri János. Előadás helye: központi egyetem élettani előadóterme. Ideje: (i—c-lg. Vendégjegy ára 3 forint, diákoknak 2 forint. November 22: Kertészeti előadás. ,UJ gyümölcsös telepítése és kezelése”. Előadó: Gergely János. Előadás helye: központi egyetem élettani előadóterme. Ideje: 6—8-lg. Vendégjegy ára 1 forint, diakoknak I fo tints köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett édesapánk, apósom és nagyapám, Balatonyi János ácsmester temetőién megjelentek, koszorúk és virágok küldésével nagy bá-ia- tunkat enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetét iparostársainak. barátainak és a Pécsi Állami Gazdaság do'rrozóinak a temetésen való meglelenéiókárt, va'aniint a koszorúk küldéséért. Gyászoló csal ad.
