Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-15 / 270. szám

4

NAPLÓ

1958. NOVEMBER 15.

Gyümölcsfa-csemetéket keretünkben lehetőleg ősszel ültessük el. Ilyenkor a fák ere- dése, maid fejlődése sokkal jobb, mint tavaszi telepítésnél. Az ültetést azonban a fagyok beállta előtt feltétlenül fejezzük be.

A helyes ültetés kivitelezését alább ismertetem:

Ha a gyümölcsfák helyét kijelöltük (lehetőleg négyzet, vagy egyenlőszárú háromszög sarkaiban, szabályos mértani elhelyezésben), előkészítjük a talajt telepítéshez. Jó kertész legalább három-négy héttel ültetés előtt megássa az ültető gödröt. Jó* talajban hetven centiméter mély, 120 centiméter széles gödröt' készítünk, agyagos és köves talajban azonban nagyobb, főleg szélesebb gödör szükséges. Ásásnál a jobbminŐ6égű felsőbb talajréteget, a gödör egyik oldalára, a gyengébb alsó réteget a másik oldalra rakjuk, közben a köveket, gyomokat és pajorokat eltávolítjuk. Ültetés előtt egy-két héttel, ha az altalaj nem túl rossz minőségű, összekeverjük a feltalajjal és visszarakjuk a gödörbe, hogy legyen ideje ülepedni.

Ültetéshez az oltványokat a következőképpen készítjük elő»

Éles késsel minden gyökeret visszametszünk. A hosz- szabb gyökereket 40 centiméterre vágjuk vissza, a rövi- debbeket egy-két centiméterrel kurtítjuk. Sebzett, törött gyökeret a sérülés felett vágunk vissza. A metszlap hosz- szúkás legyen és az elültetett facsemetét figyelembe véve lefelé nézzen;

Ültetéskor csak annyi földet vegyünk ki a gödörből, hogy a gyümölcsfát jól belehelyezhessük. Vigyázzunk, hogy a facsemeték se mélyebbre, se magasabbra ne kerüljenek a talajban, mint a faiskolában voltak. Ültetésnél a gyökerek közét porha- nyós földdel kitöltjük, közben a fát megrázogatjuk, hogy a gyökerek jól elhelyezkedhessenek. Utána a fa tövénél a földet gyengén letapossuk és száraz talajba ültetés esetén 20—25 liter vízzel még őszi ültetésnél is beöntözzük.

Az ültetés befejeztével a fák tövét 25—30 centiméter magasan kupacoljuk fel földdel. Ezáltal biztosabban ' állnak a földben és a fagy ellen is védjük az elültetett fács- kát. Semmi esetre sem tányérozzuk körül a frissen ültetett fát. mert ezzel csak feleslegesen szárítjuk körülötte a talajt. Mivel házikertben alacsony és középmagas törzsű facsemetéket ültetünk, a karózás felesleges. Bekerítet- len területen nyúlrágás ellen körülkötozéssel (nád), védekezünk.

Kiskertész.

Születtek:

Bagó Zsuzsanna, Minkó Anna. Búzás Margit, Kincses Erzsébet, Balatoni Gábor, Marton Csaba, Cévai Csilla, Tálas László, Hart- steln Éva, Győrváry László, Varga Pál Edit, Klngl Tibor, Török Latos, Szávics Anna, Bernáth Jolán, Echmldt Zsuzsanna, Fekete Marianna, Ertsey Csaba, Horváth László, Bartha József. Balog Mária, Szőke László. Kiss Beatrix, Schönberger Ferenc, Schilling József, Kraft Ilona, Vádasz Anna, Haraszti Gyöngyi, Dobcsányl Györgyi, Újhelyi Aranka, Kővári Csaba, Bajusz Emma, Mtnlco Mária, Hermann Márta. Kiss Gábor, Bata Franciska, Kuthy János, Hubert János, Bischof Margit. Müller Pál. Magyar József, Bárent Lajos, Csányi Vilmos. Bóbls Magdolna, Joó Edit, Csillag Judit, Sánta Zsuzsanna, Lukács Ferenc, Nagy Évá, Fucskár István, Zsem- berovszky Judit, Szabó József, Sandl Zoltán, Sznopek Edit, Fo. gas Károly, Porkoláb András, Po- czelék Éva. Pálmai Mária, Vörös Borbála. Kiss Mihály Gyöngyi. Gyarmati Ibolya. Kllnkó Mária. Simon János, Klrles Márta, Szem- melveisz Judit, Horváth Klára. Sípos Éva, Balázs Ferenc. Kis Pál Teréz. Czakó Agnes, Skotnyár Andrea. Szigeti Sándor. Németh Erzsébet, Kalmár Zsuzsanna, La- boda János, Bay»- József, Orsós Irén, Pomozl Tibor, Németh György, Lapath Olga. Andrásko- v1ts Erika, Berényl Anna. nanku Mária, Meayesi Mihály. Csetneki

JCälßtdM JELENTIK

BONN meg. Az indiai külügyminisz- kairói nagykövete kijelentet- j

A nyugatnémet kormány tórium szóvivője szerdán Uj te, hogy országa „de facto ki-1

1959

_go pVj ka(0nai költség- Delhiben kijelentette, hogy az lépett“ a bagdadi egyezmény-«

ve

tése szerint a nyugatnénet indiai kormány tiltakozik bői. haderők létszáma I960 március a Pakisztáni kormánynál a fegyverszüneti egyezmény megsértése miatt.

A mi életformánk

31-ig 265 000 főre emelkedik.

LONDON

El Szamarai hozzáfűzte:: Irak „hamarosan közli a bag-! dadj egyezmény országaival,' hogy nincs szándékában megújítani tagságát“. A nagykőül. Galuska, a Csehszlovák vet végül hangsúlyozta, hogy •

_ _ Köztársaság londoni nagykő- Irak „a pozitív semlegességé

Ma

nchester ’~Guardiam”“tudő- vete csütörtökön felkereste ez hive és ellenzi a katonai mányos szemieírója megálla- ango| , külügyminisztériumot egyezményeket.“ pítja, hogy a szovjet tudós « tiltakozott Macmillan mifelfedezése a legutóbbi fél niszterelnok kijelentjei ellen. NEW YORK

évszázad egyik legfontosabb Macmillan a múlt heten a Sajtójelentésekből kitűnik,; tudományos eredménye, amely diplomáciai testület doyenjá- hogy a Colombo orszaLONDON

Mint már jelentettük, Kozi- rev szovjet csillagász vulkánkitörést észlelt a holdon. A

megdönti azt az elképzelést,

nak tiszteletére rendezett fogok tanácskozásán lénye- •

hogy a hold egy olyan holt Sadáson — mint a csehszlo- ges nézeteltérések voltak a 1 égitest, ahol nincs semmilyen vak nagykövetség nyilatkozata fejlett országok, például azj vulkánikus folyamat. megállapítja — Csehszlovákia Egyesült Államok és Anglia,]

elleni durva kirohanásra ra- valamint a gyengébben fejlett 2 UJ DELHI gadtatta magát, azt állítva, országok (India, Burma, Cey-2

Kamalaszagar község kör- hogy nem fog sokáig tartani a ion, stb.) között. Az angol és * nyékén pakisztáni alakulatok mai ‘ csehszlovákiai politikai amerikai küldött kedvezőbb tüzet nyitottak Tripura indiai és társadalmi rendszer, s a feltételeket követelt a nyugati állam és Kelet-Pakisztán ha- londoni csehszlovák nagykövet tőke-befektetések számára és tárán. A tüzelésnek áldozatai maga is tanúja lesz a „sza- ezért az ázsiai országok me- is vannak. Hír szerint a hatá- badság“ visszaállításainak. zőgazdasági fejlesztése mellett ron nagyszabású pakisztáni „_w vn»K szóltak. Ugyanakkor több

csapatösszevonásokat figyeltek ázsiai ország küldöttei köveSajtójelentések szerint New telték, hogy a külföldi tőkebe- állam Chester nevű vá- fejtések ne csak mezőgazda- rosában ahol a helyi kábel- .ságuk, hanem iparuk fejlesz- gyár munkásai november 10. tésére is irányuljanak

ÄtSÄSE-SÄ: a»

radon társaság elnöke revolverlövéssel meggyilkolta A}t- k"r^u * *

red Dewgant, a sztrájkok szer- seglts€g Kerrtef*lt- vezőjét. A gyilkosság óriási felháborodást keltett a sztrájkolok között.

Görög—nyugatnémet tárgyalások

Athén (TASZSZ). Csütörtökön este Bőimből Athénbe érkezett Karamanlisz görög miniszterelnök és Averoff külügy miniszter. A repülőtéren Averoff kijelentette, hogy a gazdasági szerződéseik „kitűnő feltételek melletti egyezmények“ aláírásával végetérteik.

A görög demokratikus lapok azonban a tárgyalások eredményét csak a nyugatnémet fél szempontjából tartják előnyösnek. Az Eleftheria megjegyzi, „Nyugat-Wémetország Görögországot választotta ki . arra, hogy első ízben bejelentse komoly politikai terveit a közel- keleti térségben.“ A lapok megemlítik, hogy a nyugatnémet kölcsön feltételei nem túlságosan kedvezőek Görögország számára, hiszen húsz évre szólnak és évi hat százalék kamatot kell utánuk fizetni.' Másfelől a kölcsön célja a közlekedés és az idegenforgalom, nem pedig az ipar fejlesztése.

KAIRÓ

Mint a Reuter jelenti,

MOSZKVA

A TASZSZ iroda közli, hogy] a III. szovjet mesterséges hold 2 november 16-án, vasárnap • délután helyi idő szerint 14?

Massza című egyiptomi lap órakor áthalad Budapest fe-i szerint Fajel el Szamarai Irak lett. í

Az argentin helyzet

Buenos Aires (AFP-Reuter- gyalt a kőolajipari szakszerve-^ AP). Oscar Lopez Serot az Ar- zetek vezetőivel, akik úgy d«n-‘ gentim Radikális Párt parla- töttek. hogy néhány nappal elmenti csoportjának szóvivője halasztják a bejelentett sztrájk kijelentette: A párt kongresz- megkezdését, „mert nem akar- szusi tagjainak tanácskozásán ják elősegíteni olyan helyzet úgy döntöttek, hogy a bíróság- kialakulását, amelyet nem tar- gá átalakuló kongresszus elé tanak kívánatosnak.’’ állítják Gomez argentin elnö- Az argentin rendőrség főpa- köt, ha nem mond le. rancsnoka közölte. hogy a

Gamez nyilatkozott és beje- rendikívüli állapot életbelépte- lentette, nem hajlandó lemon- tése óta mintegy 250 komrnu- dani tisztségéről és készen áll nistát és peronistát tartóztat- arra, hogy számot adjon a kon- tak le, mert sztrájkra izgattak gresszusnak. Alfredo Mítolo a kőolajipari munkások köréargentin belügyminiszter tár- ben.

Pusztító árvíz Észak-Olaszországban

Hótorlaszok és bénító köd Nyugat-Európa nagy területein

Róma (MTI). Észalk-Olaszor- kossága sok helyen csak cső- szagban a legutóbbi napok nakon tudott elmenekülni, ott- nagy esőzései következtében hagyva ingóságait és az állat-' megáradt Pó-folyó csütörtökön állományt. 2

áttörte a gátat és több ezer hek- Különösen súlyos a helyzet a'

tár mezőgazdaságilag megírni- Pó deltájának vidékén, ahol veit földet öntött el. Az ára- egyrészről a folyó megáradt dás olyan gyorsan következett vize ostromolja a gátakat, í be, hogy a környező falvak la- másrészről pedig az Adria tő- •

........................................................lőtt tomboló szélvihar zúdít;

tengerárt a folyó torkolatára. 2 A súlyos esőzés, amely az’, Alpoktól egészen Szicíliáig * egész Olaszországra kiterjed, ] eddig kilenc halálos és 27 se-S besült áldozatot követelt. j Az olasz Alpokban továbbra] is erősen havazik és esik. ] Dél-Franciaonszág autóútjai-! nak egy részét jégpáncél bo-í rítja, Közép-Franciaországban 2 pedig számos úton hótorlaszok keletkeztek.

A brüsszeli nemzetközi repülőtéren a sűrű köd csütörtökön immár harmadik napja tette lehetetlenné a gépek le- és felszállását. Nyugat-Németország nagy területeit sűrű köd borítja.

Anyakönyvi hírek

Irén, Gogolák Tamás, Máté Ildikó, Sári Béla, Abrásits Mária, Drülos Sándor, Siklósi Sándor. Gylmesi Gyula, Puskás József, Tóth Anikó, Szántóy László, Fekete József, Clrkl Anna, Sipos István, Igaz Györgyi, Takács Gyöngyi, Steindl Ferenc, Dávid Lajos, Máj linger László, Nagy Pál, Schlott Imre, Török Ibolya, Födi Zsuzsanna, Kovács Erika, Becze Magdolna, Ö'n'ódl Tibor, Orsós István. Csecsei Gábor, Seres István, Seres Ferenc, Glázer Antal.

Házasságot kötöttek:

Vass István gépkocsivezető és Kincse Katalin kesztyűvarrónő, Pech Antal segédmunkás és Balogh Margit segédmunkás, Papp Ferenc cipész és Tavali Ibolya bejárónő, Cseri István Ipari előadó és Varga Ilona kesztyűvarrónő, Szávai József üzemvezető és Török Etelka, FUzes Ferenc hentes és Paján Gizella eladó, Vagá(;z József csillés és Kacsa Hona s. ápolónő. Révész Tibor BM dolgozó és Kossá Judit magkészílő, Borsi Tibor BM dolgozó és Kordélyi Rozália eladó, Boros Vendel lakatos és Beck Mária. Szentirmai József lakatos és Nell Erzsébet takarítónő. Stubna Henrik lőmester és Molnár Ilona. Péter Géza villanyszerelő és Cöbelt Éva könyvelő, Fehér István csillés és Koca Ro_ 7.álla konyhalány. Martonosl István csoportvezető és Sebők Erzsébet küldönc, Háber József segédmunkás és Sandl Lujza, Gondos József tényl. katona és Schrecr Viktória, Schreer Béla telefonszerelő és Göndör Rozália. Vaskull László gépészmérnök és Mikő

Rózsa élelmezési technikus. Haiti László mérlegkészító és Csongor Piroska könyvelő, Ribles DezSő autószerelő és Kovács Márta könyvelő, Máté Emil csillés és Kiss Anira gyors- és gépíró, Dómján Henrik női szabó és Kardos Mária, Takács Béla tímársegéd és Kreutzer Margit konyhalány. Kiss László csillés és Győri Eszter, Szentgyörgyvári Tibor tanár és Kiss Váci -Mária gondnok, Bedő Géza szerelő és Czlbár Irma BM dolgozó, Haral József főkönyvelő és Harmath Magdolna, takarítónő, Szennyai Lajos segédmunkás és Horváth Margit segédmunkás, Nl- kolics János segédmunkás és Pet- rovlcs Julianna, Szüts István kosárfonó és Balázs Éva geológus technikus, Tóth Zoltán építészmérnök és Négyes! Mária egészségügyi védőnő, Fábián Péter segédmun. Uás és Bencze Mária házfelügyelő, Horváth Antal eladó és Horváth Kokán Ilona női szabóséged. Vörös János földműves és Horváth Mária. Piros Ferenc vasöntő és Tóth Mária, Dudás Antal üveges és Naumov Mária eladósegéd, Merllng József kesztyüszabász és Szihalmi Anna kesztyűvarrónő, Merllng János kesztyüszabász és Siecher Magdolna. Somogyi ' Latos vájár és Petoráo Mária do- bozkészitő. Szabó Andor agronómia és Farkas Szabó Erzsébet. Nemes István szlvattyókezelő * és Kovács Julianna segédmunkás, Zirczy Jenő orvostanhallgató és Saághy Márta eladó, Nemesfalvl Tivadar anyagkiadó és Hortobágyi Etelka, Kiss János segédmunkás és Futács Zsuzsanna segédmunkás. Gadó István kesztyüszabász és Hélia Jolán.

Meghaltak:

Sabol Imréné sz. Panovié' Anna; 78 éves, Csepregi János 60 éves,; Tankovics Jánosné sz. Eller Anná 82 éves, Mátrai Antal 62 éves. Kiss Mártonné sz. Gyulai Erzsébet 66 éves, Dávid Mihályné sz. Ambrus Anna 90 éves, Simon János 74 éves. Kelemen Józsefné sz. Kovács Sára 6« éves, Kaesdorf Györgyné sz. Sánta Julianna 53 éves, Németh Józsefné sz. Horváth Franciska 93 éves, Mauthner István 72 éves, Zak Jánosné sz. Bíró Katalin 50 éves, Vadász Pál 60 éves, Béck József 78 éves, Ráoz Károly 74 éves. Rözge Istvánné sz. Cserfa Jozefa 86 éves, Beszterczey Istvánná sz. Mészáros Margit 61 éves, Braun Adám 64 éves, Klein- helnez Róbertné sz. Krasznai Terézia 63 éves, Horváth Sándor 88 eves. Schmidt Gáspár 59 éves. Szabó János 82 éves, Mundbról János 31 éves. Szűcs Istvánné 6Z. Margit Mária 75 éves, Petrovks Mártonné Reimling Teréz 77 éves, Kammerrer Ferenc 70 éves. özv. Jaksits Sándorné sz. Boda Irén 72 éves. Horváth János 71 éves, Antal István 72 éves, özv. Kovács istvánné sz. Kovács Rozália 73 éves. MniMriger T.észlő 1 napos. Pap József 78 éves. özv. Rzvobmls Imréné sz. Herbán Mária 7S éves. özv. Horváth Györgyné sz. Bállá Ida 80 éves. özv. Szedlaesek La- iosné sz. Frigó Agnes 83 éves. özv. Frledel Károlvné sz. Antal Mária

82 éves, Huczek János 71 éves,

Tlmaffy Miklós 7 hónapos. Seres Ferenc l napos. Seres István 1

napos. Bdtatonyl János 65 éves,

Kiss Gyula 60 éves. Sass Sándor 63 éves.

E

gy sajtókonferencia szünetében . nemrég megjegyezte egy nagy nyugati hírügynökség magyar- országi tudósítója: „Alapjáéban véve a rendszer szomorú mérleggel áll a választók elé. Fennállása ót szétzúzta a polgári életformát, ahogy azt a magyar demokraták — (így mondta: demokraták) — megjövendölték. A rendszer szétzúzta a polgári életformát, úgy, hogy az ahhoz fűződő reményeket is eltiporta.”

Ez a megjegyzés nem is túl élénk vitát váltott ki az ott lévők közt. Mi végre lehetett volna vitatkozni a nyugati kollégával! A magyar újságírók azonban inkább elmosolyodtak. S eszükbe jutott az 1947-és választás, amikor a „demokratáknak” nevezett reakciósok még pártokba tömörülve indultak, megsemmisítő vereséget szenvedtek — noha (vagy helyesebben azért, mert) fő jelszavuk „a polgári életforma” védelme volt.

Ki ne emlékeznék azokra az időkre! Mit is mondtunk mi akkor? Azt mondtuk, hogy a polgári életformára való hivatkozás: ködösítés. Polgári életformát mondanak, s ezen a kényelmet, a fürdőszobát, az öblös foteleket, a műveltséget értik, de nem mondják meg, hogy .a polgári osztályoknak mindez miért és hogyan jutott osztályrészükül. S hivatkoztunk Marxra és Engelsre, akik már több mint száz évvel ezelőtt kimutatták, hogy a kizsákmányoláson alapuló magántulajdon útjában áll a társadalom személyi tulajdonának gyarapításában, vagyis hogy kevesek magán- tulajdona lehetetlenné teszi a túlnyomó többség: a dolgozók személyi tulajdonának bővülését. Amikor tehát hadat üzentünk a kizsákmányolásnak, egyúttal azért küzdöttünk, hogy a dolgozók társadalmában a végzett munka alapján minden dolgozónak fokozatosan osztályrésze lehessen az anyagi jólét, a mind teljesebb kényelem, az egészség, a kultúra — ha úgy tetszik, a polgári életforma, annak minden embertelensége nélkül, a kizsákmányolás nélkül, az eltunyultság nélkül.

Szomorú-e csakugyan az a mérleg, amellyel a rendszer a választók elé áll, ezt a zsinórmértéket tartva szem előtt? Úgy hisszük, a legkevésbé sem. Persze, ha azt vesszük, van-e már minden dolgozónak saját villája az úri negyedben, van-e saját luxusautója, van-e szakácsnője. szobalánya, személyi titkára, komornája, gyermeknevelőnője és tőzsdei tanácsadója, ha ezt vesszük, úgy tényleg „szomorú a mérleg”. Csakhogy a dolgozók, a munkások, a parasztok nem komornák és tőzsdei manipulánsok után vágytak a múltban és vágyakoznak ma. A fő kérdés nem ez. Hanem az: igaz-e, hogy azáltal és azóta, amióta a kizsákmányolás megszüntetése felé haladunk, s az iparban gyakorlatilag teljesen szocialista tulajdonviszonyokat teremtettünk, bővült a dolgozók személyt tulajdona, javul t-e létviszonya. Ha így vonjuk meg a mérleget, a kép bizony nem szomorú, hanem felemelő, még akkor is, ha nagy út van hátra az általános jólétig.

H

ogy a kérdéseket világosan és egyértelműen tegyük fel: vajon több embernek van-e fürdőszobája. mint tizenkét évvel ezelőtt, több ember ül-e fotelben, több jár-e színházba, moziba, művelődési házba, több , veszi-e igénybe a könyvtárakat, az iskolákat, többen járnak-e nyaralni, üdülni, több jár-e fogorvoshoz, többen szórakoznak-e a vendéglőkben, az éttermekben? Igaz, a felsoroltak egy

része még nem személyi tulajdon jellegű, de látnivaló, hogy a társadalmi tulajdon bővülése, például a művelődési házak és az egészség- ügyi szolgáltatások, nagy lépést jelentenek előre. De nincs semmiféle szomorú mérleg, ha a szó tiszta értelmében vett személyi tulajdont vesszük számba. Miközben a nemzeti vagyon megtöbbszöröződött, bízvást elmondhatjuk, hogy az emberek, a családok vagyona is megnövekedett. Persze, nem olyan birtokbővülésről van szó, mint amikor a földbirtokos egy rossz termésév után bagóért összevásárolta a kisparasztok földjeit, s mások tönkretétele útján bővítette vagyonát. Nálunk nem a konjunktúra, nem mások bajbajutása a tulajdon bővítésének formája, sőt ez ellen a törvény szigorúan fellép.

A dolgozó családokban

^ nem a jószágkormányzó vezeti az üzleti könyveket, s talán nem is vonják meg időszakonként a va- gyonmérléget. De tessék el- : gondolkodni rajta mindenki- : nek: mikor vett új bútort | (ki sem tudjuk elégíteni a keresletet), mikor vett új csillárt, rádiót, fényképezőgépet, kerékpárt, motor- biciklit, mikor szűnt meg ruházatában „munkáskülsejű” lenni a munkásember?

S tessék elgondolkodni rajta, mikor lett az egyszerű munkásokból, parasztokból, dolgozókból ■ gyárigazgató, katonatiszt, nem nyegle és néptipró, hanem népi ember, mikor lett közigazgatási vezető? Mikor végezték el a mi fiaink, leányaink, vagy mikor végeztük el mi magunk az általános iskola felső tagozatát, a középiskolát, az egyetemet? Tíz- és százezerszámra ebben a tizenkét esztendőben, amelyet közkeletűen szólva a szocializmus építésének szenteltünk. A dolgozó milliók szempontjából így áll hát a mérleg.

Igaz, lehet úgy is mérleget vonni, hogy nem a dolgozó milliók szemszögéből nézzük , az eseményeket, a fejlődés menetét. Lehet úgy is nézni, ahogy a volt uralkodó osztályok, s a nekik hangol adó nyugati kolléga nézi. Nem tagadjuk, a kép így szemlélve nem róz.sás. Biiio- nyára nem repes az örömtől a volt földbirtokos szíve, hogy egykori kastélyában szociális otthon működik, s ott a munkában kiöregedett, érdemes emberekről gondoskodik holtukig a nép állama. Nem örül a volt gyáros, hogy Villájában most csecsemőgondozó vagy bölcsőde van, vagy pedig „prolik” laknak. Annak sem örül a volt bankár, hogy egykori nagyhatalmú bankja helyén ma népi takrékpénztár dolgozik, s ennek betétállománya nem a kisajtolt profitból, hanem a munkából származó jövedelmekből sokszorozódik. Folytassuk a sort? Ügy hisz- szük, felesleges.

De valamit még meg kell jegyezni a mi életformánkról. Sokan bizony Időnként elfeledkeznek róla, miért mennek egyre jobban a dolgok, s mindent természetesnek vesznek, amint a néhai gazdagok is«természetesnek vették a kizsákmányolás szentségét. S időnként mintha arról is elfeledkeznénk, hogy amink van, munkából van, tehát ahhoz, hogy még többünk legyen, megint csak munka, jobb, eredményesebb munka kell. Mutasson bárki példát, rá, hogy a nép állama két krajcárt nem a dolgozók érdekében használ fel, hanem vele a volt gyárosokat, földemirakat istá- polja! Nincs rá példa.

A mi életformánk az,

** hogy iparkodunk, szorgalmasan dolgozunk, s bár nem polgári életforma <*z annál jobb a dolgozóknak. Ezt az életformát szocialista életformának nevezik.

K. T.