Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI w NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT RAR^NVA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA W m«.— ■ ■■» ■ '■' ■ ————— ■ '■ ■ —mm—rnmmmmmmm——————■ X- VFOLYAM. 268. SZÁM ARA: 56 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1958. NOVEMBER 13. Mat számunkban: Mozaikok Kádár János elviárs baranyai látogatásáról Otto Grotewoh! elvtárs sajtóértekezlete Mire »savasnak a hoboliak? A csányoszrói kiszisták között Az idén 2360 magyar dolgozó járt a Szovjetunióban A Szovjetunióval évről- évre növekszik a kölcsönös turistaforgalom. Az IBUSZ szervezésében az idén 1780 szovjet turista járt látogató­ban Magyarországon. Ezzel szemben 2360 magyar dolgozó volt vendége a Szovjetunió­nak. Tárgyalások folynak, hogy jövőre még jobban bő­vítik a kölcsönös turistafor­galmat Vasárnap reggel 7 órakor nyílnak meg a szavazóhelyiségek Késsül as orsság a válasstás napjára A Hazafias Népfront Orszá- : gos Tanácsának elnöksége tá- : jékoztalót tett közzé a szava- : zásról, amely egyebek között : a következőket mondja: Minden választópolgárnak i joga, egyben hazafias köteles- : sége, hogy részt vegyen az ©r­VasútYonalat építenek a Balaton medrében A budapest-tapol- cai vonalon a Bala­tonkenese—Balaton fűzfő közötti, mint­egy 3.5 kilométer hosszú szakaszon a vasúti pálya az úgy nevezett balatoni magaspart mentén halad. Az elmúlt évtizedekben gyak­ran észleltek itt hegycsűs zárni ásó­kat, szakadásokat. A Balaton menti biztonságos közle­kedés érdekében a MÁV most ezen a szakaszon úgy akar­ja kialakítani a vas úti pályát, hogy az ettől a veszedelmes helytől minél távo­labbra kerüljön. El­készítették a pálya áthelyezési tervét, amelynek érdekes­sége, hogy a pálya a Balatonnak mint­egy 1.5 méter mély medrében halad, vagyis ott épül a vasútvonal, ahol je­lenleg a tó vize hul­lámzik. A pálya kő- és kőtörmelékre ala pozott töltésre ke­rül, s a tó vizéből elnekesztett terüle­tet, mint parti sá­vot hasznosítják. A nagyszabású munkát 1959-ben kezdik meg, 18 mil­lió forintba kerül és 1961-ben fejezik be. A Balaton med­rébe az építést rész­ben uszályokról vég zik, szággyűlés.i képviselők és a tanácsok tagjainak választásá­ban, a szavazás reggel 7 óra­kor kezdődik és este 8 óráig tart. Valamennyi választópol­gár értesítést kapott arról, hogy melyik tanácsi választó- kerület névjegyzékében, mi­lyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazóhelyiségben szavazzon. Az értesítést — a szavazás megkönnyítése érde­kében — minden választó vi­gye magával és adja át a sza­za tszed ő bizottság elnökének. Szavazati jogát mindenki csak személyesein gyakorolhatja. A szavazó személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazol­ja. A szavazatszedő bizottság elnöke több szavazólapot és egy borítékot ad át a választó­nak. A szavazólapok közül egy az országgyűlési képviselők lajstromának, a többi pedig a különböző fokú tanácsok tag­jainak megválasztására szol­gál. A szavazás titkos. A sza­vazás a szavazófülkében tör­ténik. A Hazafias Népfront jelöltjeire úgy szavazunk, hogy a szavazólapokat változ­tatás nélkül összehajtjuk, bo­rítékba zárjuk, majd a borí­tékot az. urnába helyezzük. Vasárnap este, a szavazások befejezése után a szavazatsze­dő bizottságok mindenütt hoz­zálátnak a szavazatok össze- számlálásához. Újabb kedvezményekkel egészítik ki a múlt évi búnyászlakásépítési-akciót A kormány most megjelent felépítéséhez szükséges anya­rendeletében felhatalmazza az gokról a belkereskedelmi mi- Országos Takarékpénztárt, niszter gondoskodik, hogy kölcsönt nyújthat a múlt A rendelet szerint nemcsak évi bányászlakásépítési-aíkció- a bányászok, hanem más, bár­ban épült földszintes lakások bői és fizetésből élő dolgozók tulajdonosainak, ha azok a la- számára is lehetővé kell ten- káshoz melléképületet akarnak ni a bányászlaikásépítési-ak­építeni. Azok igényelhetnek kölcsönt, akik a lakóházak megvásárlására az Országos Takarékpénztárral szerződést kötöttek, vagy kötnek. A köl­csönt nyolc év alatt kell visz- szafizetni, a melléképületek cióban épült földszintes laká­sok megvásárlását. E dolgozók részére a szénbányászokétól eltérő értékesítési feltételeket állapít meg a pénzügyminisz­ter és a nehézipari miniszter, Országszerte gondosan ellenőrzik a választási előkészületek törvényességét Varga András, az országos választási elnökség elnöke nyi­latkozott az MTI munkatársá­nak a választási előkészületek utolsó szakaszáról. Negyven év történelmét mutalja be a „Partizánok a szabadságért“ kiállítás Virág- és zászlódíszhe szerdán délután a Honvédelmi Sportszövetség Megye utcai székházának el­ső emeleti nagyterme. Az elő­térben munkásmozgalmi har­cosok, a Magyar Tanácsköz­társaság vörös hadseregének egykori katonái gyülekeztek. Közöttük voltak a magyar el­lenállási és partizán-mozgalom résztvevői és az érdeklődő fia­talok, diákok is. Azért jöttek el, hogy megtekintsék a „Par­tizánok a szabadságért“ című gazdag és tanulságos kiállí­tást, amelyet a Magyar Parti­zán Szövetség Baranya megyei Szervezete és a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség közö­sen rendezett. A megjelenteket Nagy Sán­dor elvtárs, a Magyar Parti­zán Szövetség Baranya me­gyei Szervezetének elnöke üd­vözölte. Bejelentette, hogy ez kiállítás negyven év törté­nelmi eseményeit és annak magyar vonatkozásait mutatja be. Elmondotta, hogy ennek a kiállításnak egy hónappal ezelőtt nagy sikere volt Buda­pesten. Ezért vidéken: Pécsett, Miskolcon és Szegeden is meg rendezik. A kiállítást ünnepélyes ke­retek között Benkö János elv­társ, az MSZMP Baranya megyei pártbizottságának munkatársa nyitotta meg. Be­szédében rámutatott arra, hogy a kiállítás történelmi anyaga felöleli a magyarok részvételét a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, megmutatja a magyar vörös hadsereg harcait, feltárja a spanyol polgárháború magyar vonatkozású eseményeit. Is­merteti a második világháború magyar vonatkozású ellenál­lási és partizántevékenységeit, az egyes országok küzdelmeit a megszálló német fasiszta hadsereg ellen és a Szovjet­unió hadseregének hadműve­leteit, politikai és katonai öltő- érintkezéseit a felszabadított zott Magyarország lakosságával. Mama’ 1? ünnepi beszéd uitón, mintegy százötven láto­gató tekintette meg a kiállí­tott tablókat, fényképeket, történelmi dokumentumokat, valamint a vitrinekben elhe­lyezett, magyar partizánok ál­tal használt fegyvereket, ru­hákat, igazolványokat és a fa­lon függő térképeket. Tanul­ságosak ezek a térképek, ame­lyek bemutatják a Magyar Ta­nácsköztársaság vörös had­seregének felvonulási és had­műveleti helyzetét 1919 április 16-án, továbbá a szovjet had­sereg magyarországi felszaba­dító hadműveleteit, valamint a magyar partizánok harcát Ma­gyarországon, Spanyolország­ban és Franciaországban. A legtöbben annál a tabló­nál állnak meg, amelynek cí­me: „Antifasiszta ellenállási mozgalom és partizáncsoport Magyarországon.“ A fényké­pek sok ismerős arcot ábrá­zolnak. Politikai életünk ki­magasló, vezető egyéniségeit látjuk itt: Kádár János elv­társat, az illegális kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak titkárát, Kiss Károly elv­társat, a Központi Bizottság tagját, Kállai Gyula elvtársat, a Központi Bizottság tagját, Földes László elvtársat, az úi-i Spanyolország területén har­coló nemzetközi brigád tagjai között is. Végül képek mutat­ják be a pécsi 6-os gyalogez­red leverése utáni tömeges ki­végzéseket. nípfnMflM és szomorú em­UilMlOüyCd lékek sorakoz­nak, váltakoznak itt ezen a ki állításon. Hősök és mártírok3 emlékét örökíti meg, ele­veníti fel a kiállítás, amely már az első napon, a megnyi­táskor sikert aratott. Es ezért dicséret illeti a kiállítás ren­dezőit. P. J. — Mint ismeretes — mon­dotta — az idevonatkozó tör­vényes előírások alapján a tár­sadalom különböző rétegeinek képviselőiből több héttel ez­előtt megalakult az országos választási elnökség, amely azóta feladatához híven, lépés- ről-lépésre irányította, figye­lemmel kísérte a november 16-i országgyűlési- és tanács- választások előkészületeit . Ezekben a napokban mind az országos elnökség, mind választókerületi bizottságok elnökségek tagjai alkotmányo jogukkal élve ugyancsak gon dósán ellenőrzik az állam szerveket: hogyan tartják meg a választási munka törvénye formáit. Rendben, időre bizto sították-e a választások titkos ságának feltételeit — a megfe lelő szavazóhelyiségeket, fül kéket — megteremtik-e az elő feltételeket a szavazatok tör vényes összeszámlálásához Megvizsgálják azt is, hogy idő ben, rendben megérkeztek-e Tizenkilencmillió forint a megyei helyiipari vállalatok évi nyeresége A Baranya megyei Tanács riumok hatásköréből nagyrészt 37 helyiipari vállalatának há- veszteségesen vette át. A ta- romnegyed részét miniszté- nács nagy erőfeszítéseket tett e vállalatok rendbehozására, ..............*mA Mohácsi Gépgyárat és a Mo hácsi Szerárugyárat kor­szerűsítette. A sütőipart, amely azelőtt állami dotáció­val is veszteséges volt, bátran decentralizálta és az idei év első kilenc hónapjában a Ba­ranya megyei Sütőipari Válla­lat már 1 354 000 forintos nye­reséget mutat fel: De nyeresé­gesek a tanácsi kezelésbe le­adott, régebben veszteséges téglagyárak és a vendéglátó- ipar is. Az 5700 dolgozót fog­lalkoztató 37 Baranya megyei helyiipari vállalat eddigi évi nyeresége meghaladja a 15 millió forintot és év végéig eléri a 19 milliót. választókerületeikbe a szava­zólapok és a választások le­bonyolításához - szükséges egyéb nyomtatványok. — Tapasztalatain k szerint — hangoztatta — a november 16-i választásokat aZ ország­ban mindenütt a szocialista törvényesség elveinek megfe­lelően készítették elő és foly­tatják le. A mecseki széxmedence IS fejtésékee használják mér a szériái áMvesitö készüléket A Pécsi Szénbányászati porképződést. A szilikózis el-. Tröszt kutatási és kísérleti leni védekezésben nagy jelen­osztályának kezdeményezésére tőségú készüléket a komlói a pécsi bányákban kezdték bányák is átvették és a me- először alkalmazni a szénfal- cseki szénmedencében jelen- átnedvesítő készüléket, amely leg már 16 fejtésben használ­nagy nyomással, a szénfalba mélyesztett perforált csöveken keresztül vizet présel a lefej­tésre váró szénbe és ezzel meggátolja a munkaközbeni ják. Újabban Tatabányáról is kérés érkezett Pécsre, hogy a szénfal-átnedvesítő készülékből kipróbálásra küldjenek egyet számukra, pesti partizáncsoport vezető- : jét, Marosán György, Szaka- sits Árpád elvtársakat. Mün- nich Ferenc elvtársat pedig ott látjuk a spanyol polgárhá­ború szabadságharcosai kö­zött. Az értékes kiállításnak — habár kevés — pécsi vonatko­zásai is vannak. Az 1919-es vörös katonák között ott lát­juk Tlnordi István pécsi la kost, az 1943—44-ben hazán1 felszabadításáért folyó harcok­ban pedig Kónya Istvánná p? esi lakost, a Petőfi brigád tag iát és Nagy Sándor pécsi la ; kost, a Magyar Partizán Sző- j vétség Baranya megyei Szer- j vezetének jelenlegi elnökét- j Ugyanő ott Kerepel az égő' A WARTBURG Wartburg volánja mellett ül­ve Ambrusits János, a Sopia- na Gépgyár fiatal diszpécsere. — Már suttyó gyerekkorom óta mindig csak motorra, meg autóra fájt a fogam. Talán furcsán hangzik, de még a nyáron is az volt a legked­vesebb szórakozásom, hogy ki- 1 ültem a Széchenyi térre és néztem az autókat. Sokszor órákig. Azelőtt motorom volt. Elő­ször kis Csepel, aztán Jáwa. A nyáron adtam el a Jáwát. Annak az ára volt az alaptőke az autóvásárláshoz. Hozzátet­tem még a spórolt pénzemet, kértem hozzá kölcsön a bá­Persae, a kocsi nemcsak ar­ra jó, hogy az ember munkába járjon vele, a Wartburg hátul­ján ott fehérük már a H betű is, ami külföldi útról tanúsko­dik. — Hol járt, külföldön? — Csehszlovákiában — mondja Ambrusits elvtárs. — Pozsony—Brno—Illava—Tábor —Pilsen—Prága útvonalat fu­totta meg már a kocsi. De nem először voltam külföldön. Mo­torral már kétszer jártam Csehszlovákiában, tavaly pe­dig az NDK-ban üdültem szakszervezeti üdülőben. Sőt, remélem, hogy ez nem is az utolsó külföldi utam. Jövőre tyámtól, vettem fel KST kői- szeretnék Romániába menni csont és összejött az 52 ezer — szintén kocsival. Nem tehetek róla, nekem dohányzom, csak száguldani Szenvedélyem az autó. Csak szeretek.;; ez. Mert én nem iszom, nem így n^iatkozott forint a Wartburgra. — Hányadik kocsi ez a csa­lád történetében? — A legelső. Annyira a leg­első, hogy sokszor még én ma­gam is alig hiszem, hogy a sa­lát kocsimban ülök. Apám is, a közelebbi rokonaim mind zegény falusi emberek voltak, 'zt hiszem, soha nem gondol­ok arra, hogy autót vegyenek. Negyvenötben, amikor ide örültem a gyárba, tizenhat- '.ves koromban, még én sem nagyon gondoltam arra, hogy valamikor még a saját kocsi­mon járok m*jd ki itt a gyár­kapun ; j l — Szeretek külföldre járni. Csak hasznára válik az em­bernek, ha sokat lát, sokat tapasztal.:: Csak ennyit a Wartburgról és a gazdájáról, Ambrusits Já­nosról. Egyelőre még első fecske a Wartburg a Sopianá- ban. De már. nem szenzáció. Jövőre már bizonyára több kocsitulajdonos is akad a gyár munkásai között, aztán még több. Nem is kell már nagyon sokáig várni, s nem lesz sem­mi különös abban, ha egy la*- katos autót vásárol; De így is van ez rend íéoi j

Next

/
Thumbnails
Contents