Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-08 / 264. szám

NAPLÓ 1958. NOVEMBER 8. Ünnepi gyűlések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ság ágit. prop. osztályvezetője Megkezdte próbasugárzását I a pécsi televíziós adóállomás! Azok a televízió-tulajdono­sok, akik Pécsett és Dél-Du- n a.ntúlon november 7-én este bekapcsolták készülékeiket, a képernyőn egy újszerű koc­kaábrát láthattak. Szerkesz­tőségünk is felfigyelt erre az adásra és érdeklődött a posta televíziós adóállomásánál vajon melyik adó sugároz­hatja ezeket a jeleket. Az adóállomás dolgozói öröm­mel közölték velünk, hogy november 7-én 19 óra 20 perckor került sor a pécsi te­levíziós adóállomás első pró­basugárzására. Olvasóink arról már érte­sültek, az elmúlt napokban Pécsre szállították a televí­ziós adóállomás utolsó • egysé­geit is. Az adóállomás dolgo­zói megfeszített erővel mun­kálkodnak annak érdekében, hogy a próbaadások mielőbb meginduljanak. A posta rá­dió-műszaki dolgozóinak si­került vállalásukat teljesíte­ni, s a televíziós műszaki pró­baadásokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulóján beindították. Emléklap az iljá választóknak A sMósl Járási KISZ-bU zottság tervei alapján ifjú választói gyűléseket tartanak a járás 40 községében és dí­szes emléklapot nyújtanak át azoknak, akik november 16* án először lépnek az urnák elé. Eddig 12 helyen rendeztek gyűléseket az ifjú választók számára. Drávaszerdahelyen 27-en (ez többszöröse az ifjú választók ottani számánaík), Egyházasharasztiban 80-an, Alsószentmártonban 70-en je­lentek meg. Az ifjú választól gyűlések mindenhol jól sike­rülnek, Csütörtökön és pénteken szerte a megyében bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg a dolgozok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. év­fordulójáról. Komlón a Zrínyi Kultúrott­hon nagytermében több száz munkás, paraszt és értelmiségi ünnepelt, és emlékezett meg arról, hogy két esztendeje, 1956. november 6-án alakult újjá a városi pártbizottság. A két eseményt Bertus Imre elvtárs, Koesuth-akna pártbi­zottságának titkára méltatta, majd a Pécsi Nemzeti Színház művészed adtak műsort; Szigetváron mintegy 600 résztvevő előtt Tóth Lajos elv­társ, a szigetvári pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Felszólalt Pápa Vince elv­társ, a munkásmozgalom régi harcosa, aki 1918-ban a vörös hadsereg soraiban harcolt és emlékeiből idézett fel néhá­nyat. A kultúrműsor kereté­ben a gimnázium és a rendőr- klub énekkara, valamint a já­rási kuli.úrház népitánc-együt- tese lépett fel; Ezenkívül még a járás szá­mos községében méltatták az évforduló jelentőségét. Gondolatok Egy emberi élet sokszínű él­ményvilága és ezekből is a de­rű sugárzik az egész (kiállító teremből; Dús fénybő6éggeL fejezik ki a képek a természet kristálytiszta ragyogásának szeretetét; Ennek a belső ér­zésnek — a „fény“ szere tété­nek — vallomása minden kép: az aranyló balatoni alkony, az esőtől friss levegő (Szivárvány c. képe), a napos domboldalak stb. Művészete adakozás, mind Sellyén tegnap este a gép­állomáson rendezték meg az emlékünnepséget. Beszédet mondott: Perics Péter iskola- igazgató. Pénteken a koraesti órák­ban a pécsváradi pártbizott­ság; a fegyveres alakulatok, a tömegszervezetek, az üzemek és intézmények képviselői megkoszorúzták a szovjet hő­sök emlékművét. A megjelen­tek előtt Gyenis Pál elvtárs, November ötödikén a Pé­csi Bőrgyárba látogatott Hor­váth Gyula elvtárs, a bel­ügyminiszter helyettese és Ambrus Jenő elvtárs, az MSZMP pécsi bizottságának első titkára. Ambrus elvtárs a kora délelőtti óráikban érkezett a gyárba, végigjárta az üze­meket, megismerkedett a gyártási folyamatokkal és elbeszélgetett a gyár dolgo­zóival. Ambrus elvtárs elis­merően szólt a gyárban ta­pasztalt rendről és fegye­lemről és felhívta a gyár ve­Egpy József annak az átadása, ami számá­ra felemelő és nagyszerű volt. — Fény vonul be a képein áb­rázolt alakok mögé és köré, a természet szépségét is ragyo­gásnak érzi. A „Hazatérő“ c. képén is a háttérben sejtelme­sen kirajzolódó otthont vakító fehérség: a fény öleli át. De úgy érezzük, hogy ez a fény Egry Józsefnél mély emberi tartalom hordozója, semmi esetre sem öncél, Egry lemondott arról, hogy képeinek tetszését lássa, le­mondott minden más örömről csak azért, mert hitte, hogy legbensőbb élményeinek festői kisugárzása nagy kincs lesz számunkra. Mert nem törődött azzal, hogy képei szokatlanok. Kitartott meggyőződése, mű­vészi hitvallása, a nép és az igazság szeretőbe mellett; Innen származik képednek szuggesztív, meggyőző ereje. A lemondással, szerénységgel és becsületességgel készült ké­pek elárulják: alkotójuk nagy­ságát s ellenállhatatlanul kész­tetnek, hogy igazságosan érté­keljük. Igen, művei megrendü­lésre késztetnek bennünket; A mondott beszédet. Villányban Marenics János elvtáns, a siklósi járási pártbi­zottság titkára, Beremenden Zsifkó elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese beszélt az ok­tóberi forradalomról. Pénte­ken délután Siklóson megko­szorúzták a szovjet hősök em­lékművét. Az esti ünnepi ülé­sen Achátz Imre elvtárs, or­szággyűlési képviselőjelölt volt az előadó. zetőinek figyelmét egy-két hiányosságra, elsősorban ar­ra, hogy több helyen még sok a kívánnivaló a tiszta­ság terén. Horváth Gyula elvtárs a déli órákban érkezett a gyárba. Sokan üdvözölték, régi ismerősként, hiszen so­káig dolgozott Pécsett is, mint pártmunkás. A bőrgyári dolgozók öröm­mel fogadták Ambrus és Horváth elvtárs látogatását és remélik, a kővetkező ta­lálkozásra is mihamarabb sor kerül. kiállításáról hasonló korú emberpalánták, akik feslő szellemi világuk igé nyeit igyekeznek kielégíteni, érzik, hogy sokat kaptak Egrytől. Csodáljuk, egyértel­műnek és korszerűnek érez­zük. Igényeljük is ezt az ön­zetlen megnyilatkozást és ké­peit olyan természetesnek ta­láljuk, mint magát az életet. Köszönjük Egry József ki­állítását minden illetékes szervnek. Azonban nem akar­juk beérni ezzel. Szeretnénk jelenkori művészeink igazsá­got kereső alkotásaival is meg­ismerkedni. Meg akarjuk ta­nulni, felismerni korunk mű­vészi lényegiét előítéletektől mentesen! Hisszük, hogy vannak ma is Egryhez hasonló tehetségek, akik nem riadnak meg attól, hogy karunk szocialista való­ságát átérezve ezt művészi és korszerű formában ki is fejez­zék és így hozzájáruljanak — esetleges tévedéseikkel együtt is — a szocialista realista szel­lemű művészet kialakításához. Várjuk az értékes kiállítá­sok folytatását! Varga Zsuzsa gimnáziumi tanuló Lokalizálták az István-aknai bányatüzet Még a rmúűt hét végén főbe- tüzet vettek észre István-afcna II. szintjén, a második és harmadik nyugati keresztvá­gat közötti főkihúzó légvágat­ban; A tűz megfékezésére azon­nal megindultak a mentési munkálatok. Ennek során de­rült ki, hogy a helyzet súlyo­sabb, mint kezdetben gondol­ták, mert a sokszorosan áftbő- vített vágat lazult zónájában kiterjedt tűzfészek van. Mivel a tűz kikaparása emiatt nem volt lehetséges, hatalmas küz­delem ind tilt a főkihúzó vá­gat megmentésére. —• A mentést azóta is foly­tatjuk •— mondotta tájékozta­tásképpen Tamási István elv­társ, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnöke. — A hely­zet lényegesen javult, sikerült a tüzet anyagfcöpenyezéssel és iszapolással lokalizálnunk. A végleges felszámolási munkák még folynak, de már nyugod­tan állíthatjuk, hogy sikerült a vágatot megmenteni. a pecsvaradi járási pártbizott­Horváth Gyula és Ambrus Jenő elvtársak a Pécsi Bőrgyárban •■■•*■••■•■■■■■■■■■■■••■■> —j SA'OOUASU<b n A lágerélet többi napja már nem volt olyan eseménydús, mint a legelső, Az egyhangú unalmat még a beszélgetés sem enyhítette, mert ha va­lamelyik menekülttel kezdtek beszélni, biztosra vehették, hogy annak a második mon­data már csodálatos szökésé­ről és nem kevésbé csodála­tos hőstetteiről szói. Az egy­hangú történetek még Simi edzett idegeit is kikezdték. A végén már ki is tört: * — Az egész világon nincs talán annyi tank, amennyit ennek az egyetlen lágernek a lakói kikészítettek! Még hoz­zá puszta kézzel, maximum egy benzinesüveggel! Nem is tudtam, hogy ilyen törékeny dolog egy harckocsi! Idegeik kezdtek felőrlődni az állandó semmittevésben. A hangszórók egész nap szünet nőikül bömböltek. Természe­tesen a Szabad Európa Rá­diójának adásait közvetítet­ték, de olyan hangerővel, hogy még a szállásterem legtávo­labbi sarkában sem volt előle menekvés, Hál voltak azok a régi szép napok, amikor Sírni még negy­ven schillingre tudott bevál­tani egy százforintost?! A lá­gerben egy naipon azt kezd­ték suttogni, hogy a papiros­pénzeket lebélyegzik Magyar- országon, hogy ne lehessen többé külföldön valutázvi ve­le. A rémhír persze alaposan felkeverte a kedélyeket. Zo- Uék szinte megváltójukat lát­ták abban az úriemberben, aki arra hivatkozva, hogy ré­gi ismerősök — egy autóbusz- szál érkeztek a lágerbe — hajlandó volt segíteni rajtuk. Nem szeretné — úgymond — ha honfitársai fillér nélkül állnának egy idegén ország­ban, inkább ő fizet rá. Kido­bott pénz az ő részéről, de ■nekik kivételesen hajlandó nyolc schíllinget adni száz fo­rintért. ZoUék természetesen örömmel siettek beváltani ma­radék pénzüket, mielőtt az még teljesen elvesztené az ér­tékét. Hanem aztán a lebé­lyegzés egyre késett, s a végén kiderült, hogy csak vakiárma volt. A fiúk is keresték szol­gálatkész megváltójukat, de annak nyoma veszett. Állító­lag szállodába költözött, mi­után a láger többi lakóját is barátilag kisegítette. A forint „tábori“ árfolyama megint fel ment 30—40 schillingre, de ZoUék ezeket az újabb ügyle­teket már csak távolról szem­lélhették, miközben * szörnyű átkokat szórták köpcös honfi­társukra. Es a zsebpénz, amit ‘kaptak? Az bizony csak annyi volt, mint szomjas sivatagnak egy veder víz. Zoli például a leg­először kapott pénzét egy karcsú golyőstollba fektette be, hogy tudjon levelet írni haza. A toll nem volt drága, mégis néhány levél és képes­lap költségeivel együtt elvitte a teljes heti zsebpénzét. így a fiúk lassan leszoktak a városnéző sétáikról. — Mit nézzünk, amikor semmit sem tudunk venni, — intették le egymást. Kezdték lassan meg­érteni, mivel a saját bőrükön tapasztalták, hogy a gazdag­ság látszata mennyire össze­férhet a nyomorral is. A bő­ség sem mindenki számára bőség, különösen nem az a disszidensek számára. A kivándorlás, mindannyiuk legfőbb reménye, még mindig csak a távoli jövőben létezett. Időnként felkeresték ugyan különböző küldöttségek a tá­bort. Egy alkalommal például nyugat-németországi, bánya­munkára toboroztak jelentke­zőket. A fiúk ezt csak leges­legvégső esetre tartogatták, ennél nagyobb terveik voltak. Az ausztráliai kivándorlás gondolata már jobban tetszett, de a bizottság elutasította a nőtlen és hajadon jelentkező­ket; így Zoliék előtt is zárva maradt az ausztráliai paradi­csom kapuja. Az európai kivándorlási szer­vezeteknél sem jelentkeztek, mert a nagyvilág megismeré­sének csábító lehetőségéről nem akartak még letenni. — Kellett nekünk ilyen őrültségbe belefogni! — tört fel Zoliból is a panasz. — Te beszélsz? Hiszen te oda voltál, hogy itt milyen jó lesz! — támadt rá Gabi. — Ha te olyan bölcs vagy, miért nem volt otthon is több eszed? — Hát majd megmutatom, hogy itt lesz — ugrott fel ágyáról Gabi és kirohant a teremből. Hirtelen eszébe ju­tott, hogy bécsi rokonát még nem is kereste fel. Az bizto­san nem hagyja majd itt síny­lődni. A fiú gyors távozásával ha­tározottan balszerencsés hely­zetbe került. Aznap nem is tért vissza, pedig Zoliéknak végre sikerült ezen a napim az USA menekültügyi és ki- vándorlási bizottsága elé jut­ni. (Folytatjuk) |A Hazafias Népfront j Jelöltjei ja Baranya megyei Tanács tagjainak választásánál I (Folytatás az 1. oldalról.) i 23. számú tanácsi választó- kerület: |Tóth Lajos földműves, Tengeri. I 24. számú tanácsi választó- | kerület: |Dr. Hídvégi Tivadar járásbír ó- I sági elnök, Pécs. $ 25. számú tanácsi választó- I kerület: |Dr. Villonyai Jenő körzeti or- I vos, Szálán ta. * 26. számú tanácsi választó- kerület: I Bártan József ált. isk. igazgató, I Egerág. I 27. számú tanácsi választó­kerület: | Horváth Lajos megyei tanács t v. b. tervosztály vezetője, I * Pécs. 26. számú tanácsi választó­kerület: Gere János tsz-elnök, Ujpetre. 29. számú tanácsi választó­kerület: Bék Mihály bánya-márkames- ter, Hidas. 30. számú tanácsi választó- kerületi Kerekes Ferenc bányamérnök, Hidas. 31. számú tanácsi választó- kerület: Kran ez Pál vasipari munkás, Uránércbánya Váll. igazgató- helyettes, Pécs. 32. számú tanácsi választó­kerület: Kovács Endre fogtechnikus, Pécsvárad. 33. számú tanácsi választó- kerület: : Katona Gézáné földműves. Zengőváiikony. 34. számú tanácsi választó­kerület: Tolnai János földműves, Palo- :: taboasok. 35. számú tanácsi választó- kerület: Sztergár János bányász, Haza- fias Népfront Megyei Bizott­ságának titkára, Pécs. 36. számú tanácsi választó­kerület: Matyei István tsz-tag, Kátoly. 37. számú tanácsi választó- kerület: Bősz Flórián tsz-tag, Monyo- :: TÓd­38. számú tanácsi választó­kerület: Pátkúti Keresztelj gépállomás •* igazgató, Palotabozsck. S 39. számú tanácsi vilasztó­í kerületi m S Nyilas Lajos traktorvezető, ! Somberek. ■ S 40. számú tanácsi választó- ; kerület: ■ Béres Béla földműves, Duna­■ szekcső. ■ 41. számú tanácsi választó­; kerület: i Brachmann János tsz-elnök, S Babarc. • 42. számú tanácsi válaszió­■ kerület: • Bori Gáspár AMG kőműves, S Bóly. S 43. számú tanácsi választó­kerület: m ■Patócs József római katolikus : lelkész, Pécsbányatelep. ■ S 44. számú tanácsi választó- ! kerület: ■Hegyi Gyula tsz-elnök, Nagy- ■ nyárád. ; 45. számú tanácsi választó- : kerület: ■ Takács József bőripari munkás * Baranya megyei Tanács VB 3 elnökhelyettese, Mohács. •| 46. számú tanácsi választó- ; kerület: ■ Rejtő János tanár, Bezedek. I 47. számú tanácsi választó- ■ kerület: ! Vértes Tibor megyei tanács ■ vb.-titkár, Pécs. 48. számú tanácsi választó­kerület: Vicze Józsefnc tanítónő, Su- mony. 49. számú tanácsi választó­kerület: Földvári János mezőgazdasági munkás, megyei tanács v. b, elnökhelyettese, Pécs. 50. számú tanácsi választó­kerület: Czégény József mezőgazd. munkás, MEDOSZ-elnök, Pécs. 51. számú tanácsi választó­kerületi Varga Kálmán földműves, Sósvertike. 52. számú tanácsi választó­kerület: Benfcő Istvánná htb., Bogád- mindszent. 53. számú tanácsi választó­kerület: Tóth Ferenc erdész, Gilvánfa 54. számú tanácsi választó­kerület: Vida Andrásné MESZÖV-doi­gozó, Péca 55. számú tanácsi választó­kerület: Dr. Görcs László gimnáziumi igazgató, Pécs. 56. számú tanácsi választó­kerület: Laid István építőmunkás, a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei bizottságának első titkára, Pécs. 57. számú tanácsi választó­kerület: Novics János mezőgazdasági munkás, MSZMP megyei vb. mezőgazd. osztályvezetí» Pécs. 58. számii tanácsi választó­kerület: Varga Sándor tsz-kovács, Siklósnagyfalu, 59. számú tanácsi választó­kerület: Abrl János bányász, Nagybar- sány; 60. számú tanácsi választó­kerület: Rubinszki Ferenc cementgyári asztalos, Beremend. 611 számú tanácsi választó- kerület: Sándor János földműves Ma­gyarból 62. számú tanácsi válasz tó­kerület: Dr. Pefcler Gyula orvos, Vil­lány, 63. számú tanácsi választó­kerület: l/crch Antal nyugdíjas bá­nyász, Komló. 64. számú tanácsi választó­kerület: Kelemen László építőipari munkás, az MSZMP komlói vb. elbő titkára, Komló. 65. számú tanácsi választó­• kerület: Síinek Árpád vasipari mun­kás, a komlói tanács vb. elnöke, Komló, 66. számú tanácsi választó­kerület: Varga Aladár gépgyári igaz­gató, Mohács. 67. számú tanácsi választó­kerület: Galambhegyi Mátyásné szövő­nő, Mohács. 68. számú tanácsi o a lasz tó­kerület : Palkó Sándor nyomdász, me­gyei tanács vb. elnöke, Pécs. 69. számú tanácsi választó­kerület: Ábel László üzemlakatos, BM. dolgozó, Pécs. 70. számú tanácsi választó­kerület: Újvári László gépipari mun­kás. honvédtiszt.

Next

/
Thumbnails
Contents