Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-05 / 261. szám

195*. NOVEMBER 5. VAPlO n Szélesebb látókörrel Ä bükäiäsdi tanácsházán őriznek egy vaskos, gépelt pa­pírlapokból szépen összefűzött iratcsomót. Látszatra nem so­kat mutat, ám ha belelapozol, meglepődsz. Lexikon — kicsi­ben. Bükikösd lexikona. Ha ki­váncsi vagy, honnét s mikor pottyant a két völgy közé a falu — megtudod belőle. Ha érdekel, azt is elárulja, hogy valamikor mezővárosként, já­rási székhelyként tartották számon. Azután arra is felel, milyen volt tizenöt-húsz esz­tendővel arrébb a földbirtok­megoszlás, a léldkszám, a kul­turális ellátottság, az emberek élete és miként alakul a je­lenben. A mindentudó „kisokos” né­hány helybeli lokálpatrióta nagy gonddal és szeretettel összeállított műve. Aki elé ődateszik, az sokat tanulhat belőle. A bükkösdi elvtársak nem szégyenlősek, oda is te­szik: íme, ennyit változott a tel« az elmúlt, közel másfél év­tizedben! S ugyanezt .a megye más községeiben is meglelni. A he­lyi elvtársak egyik fontos kö­telességüknek tartják — s az is — megvilágítani községük, lakóterületük múltját, jelenét és jövőjét. Okulásul, amelytől gazdagabb lesz az értelem és tüzesebb a szív. Mégsem elég ez. Hasonlattal élve: a fa egyetlen levelét ta­pintják, s megfeledkeznek a többiről, és a törzséről, erős ágairól. Egy község parányi hely az országiban, némiképp 'szigetelt is a másiktól. Bük- kösd messzi van Kazincbarci­kától, Somogyhatvan Málytól, Geresd Inotától. Miért sorol­juk? Messzi vannak, de ugyan­azon ország falvai, városai. S mindenütt forr, pezseg az élet, rohamos változások mennek végbe — az egész országban. Hanem erre azt mondhat­ják: igen, igen, csakhogy az ember mindig könnyebben megérti a környezetében leját­szódó eseményeket, változáso­kat, amelyeket saját maga ész­lel. Igaz. rádió szól a lakásodban, az asszony villanyvasalóval vasal, mosógéppel mos, autóbusszal jár a városba. Kétszobás csa­ládi házat építettél. Miből? Te is gürcöltél körülötte, de az államtól 40 ezer forint köl­csönt kaptál, az évi 800 millió forintos keretből. Csaik még egy sáámot. 1955-ben a fizetésen kívül 18 milliárd forintot fordítot­tunk különböző juttatások­ra. Kis Pál a nyáron kiveszi kétheti szabadságát és felesé­gével üdülni megy az ország valamelyik festői helyére. Az állam 1300 forinttal segít hoz­zá. Az üzemi étkezdében ebé­del, napi néhány forintért, az állam pedig 300 forinttal já­rul hozzá. A gép mellett hor­dott kék munkaruháért éven­te 1244 forintot ad ki. Gyer­mekeik után havonta 75 forint a családipótlék. A kis Marika bölcsődében van, érte havonta átlagosan 700 forintot fizet az állam, s csak 30—90 forintot a szülő. Lacika az óvoda lakója, havi 440 forintos állami hozzá­járulással. S így sorolhatnánk a babakelengye-utalványt, a gyermektej, a szülőotthon, a terhességi, az anyasági segély, a diák-étkeztetés, az iskolai oktatás, a nyugdíj értékét. A mi Kis Pálunk, ha valameny- nyit igénybe venné — ilyen persze nincs — akkor műiden 100 forint kifizetett munkabérére 73 forint ilyen juttatást élvezne. Ezeket mondják a számok az emberek boldogulásáról, életük szebbé tételéről. Ez az értelmük, csak meg kell „szó­laltatnunk”. És más is. Erre csak egy pél­dát. Bükkösdön is, Somogy- hatvanban is, meg másutt is nagy érdeklődés mellett zajlot­tak le a jelölő gyűlések. Az érdeklődés okát egy mondat­ban össze lehet foglalni: he­lyes, jó a politika. Ez a „ma­gyar csoda” titka. Ha jó, ha helyes a politika, akkor gye­rünk, tenni érte. Nos, a jelölő gyűléseken — pedig nem volt körülöttük handa-bandázás — annyi volt az okos elgondolás, községük, körzetük szépítésé­re, a társadalmi összefogásra, hogy csak győzzük mind nyél­beütni. Bátor, szókimondó vé­lemények hangzottak el a je­löltek munkájáról, a párt és állami szervek tevékenységé­ről. Igen: népünk az elmúlt két esz­tendőben nagyot nőtt politi­kai öntudatban és mindinkább részt vesz, min­dig nagyobb aktivitással és hozzáértéssel a politikai élet­ben, az ország formálásában. Ez is változás, összefüggésben van az előbbivel, de talán fon­tosabb számunkra, mint bár­mi más. A mi politikai tevékenysé­günket nem szabad „bezárni” egy falu, egy üzem, egy lakó­terület szűk falai közé. Hiszen a fellelhető változás, az ott élő emberek mai élete, s mindaz, ami a társadalomban elfoglalt helyüket, szerepüket meghatá­rozza, gondolkodásmódjukat formálja, az egy tőről fakad: a szocializmus tövéről. Ez a kiindulópont, s a bükkösdiek, meg mások is csaik ezért fog­lalhatták igazán hasznos köny­vecskébe a falujukat jellemző változásokat. Bocs: József. is. Is! Fürge kezek éles bicskával megcsapolták a hegyet, ömlik a hegy leve a villányi pincék­be. Van, ahol már le is forrt, a szőlészet pedig még javában szüretel. főkertész. — Mft mondjak? Van olyan olaszrizlingünk, amely 30 cukorfokos. Must­jaink átlagban 26-----27 cukor­fokosak. — És legalább sok lesz be­1960-ra elkészül az új szigetvári gépállomás A Szigetvári Gépállomás központ­jának irodáiban min­dig nagy a forgalom. A helyiségek viszont kicsik. Itt valóban érvényes a mondás: ha egy ember bejön kettőnek tó kell men­nie. — Ez egy türelmi időszak kérem, af­féle szükségmegol­dás, — magyarázza Horváth József igaz­gató. — Végeredmény­ben amikor Szent- Iószlóval egyesültünk a megye második legnagyobb gépállo­mása lettünk. 78 erő­gépünk van, körze­tünk az egész járást felöleli. Ilyen körül­mények között bi­zony szűkké váltak a régi férőhelyek. 1960-ra, 12,5 millió forintos beruházás­ból korszerű, új 100 erőgépes gépállomás épül a falu túlsó vé­gén, mert itt a mos­tani helyén nem ér­demes terjeszkedni, mély fekvésű, magas vízállású hely ez. Az új gépállomásnak szép és kényelmes irodahelyiségei leszű­rlek, kul túrházzal, összkomfortos szol­gálati lakásokkal, modem hangárokkal és gépszínekkel. — Ez a mi jövőnk képe. Sokat kell dol­goznunk érte. A gépállomáson va­lóban lázas munka folyik. Versenyben állnak a brigádok a választások és no­vember 7. tisztele­tére. Egyéni, páros­versenyek is indul­tak. És jönnek sor­ban a brigádvezetők bejelenteni a fefl- ajánlásokat. A Harcos-brigád vezetője, Margit Jó­zsef kopogtat be, je­lentést szeretne ten­ni. — Brigádom vala­mennyi tagja vállal­ta, hogy november 20-ig éves tervét tel­jesíti, kivéve azokat" akik már eddig tel­jesítették. Traktoro­saim 110—140 mor- málhold teljesítését vállalták gépenként. A verseny győzte­sei 500 forint pré­miumban részesül­nek. Ez nem olyan nagy összeg, hogy ekkora mozgósító ereje legyen. Másban kell keresnünk az okot. | Horváth elvtárs kalauzolásával fel­keressük a közeli Uj Élet Termelőszövet­kezetet. Üres a ma­jor. Az állatgondo­zót kivéve minden ember a mezőn szor­goskodik. A tsz táb­láiban négy pöffögő traktort és egy Ze- tort számolunk meg_. Zökkenőmentesen fo­lyik a szántás, vetés az egész határban. Ha nem mondaná Horváth elvtárs, el sem hinnénk, hogy ez-a tsz a járás egyik legkisebb és talán leggyengébb termelő szövetkezete. Valóban olyan nagy bajok vannak itt? Méhész Józsefeié tsz-elnök környékig felgyűnközve fejeli a répát. Megyei tanács tagjelölt, tsz-elnök és 6 az egyik legjobb munkása a szövetke­zetnek. Miközben be­szél, keze fürgén mozog, pillanatra, sem hagyja abba a munkát; — Híresebb te le­hetne az Uj Élet az igaz, de most szen­vedjük a régi veze­tőség hibáinak kö­vetkezményeit. Mi most sokat dolgo­zunk és meg va­gyunk róla győződ­ve, hogy lesz is ered­ménye. Nézzék meg ezt a kukoricatáblát, nem volt ennél szebb kukorica az egész Pap-pusztai határ­ban, ezt az egyéni gazdák is elismerték. A rossz időjárás nem segített raj­tuk, de segített a gépállomás, hisz itt volt a közeliben. Munkáik zömét gép­pel végeztették. És meg is látszott a jó eredmény, főleg a kapásoknál; Méhész Józsefeiét j a tagság bizalma ál­lította erre a poszt­ra. Nehéz feladat ve­zetni is, dolgozni is. Ezt csak az túrija, aki megpróbálta, amellett ott van a család és most már a választó körzet is. De Méhese elv társnő életcélul tűzte ki a tsz felvirágoztatását. Első lépésként szo­ros kapcsolatot vett fel a gépállomással és ez a kapcsolat végleg eldöntötte a tsz útját a szebb és boldogabb jövő felé. Sok száz nézője volt a pincérversenynek ügy kezdődött, hogy Zoli bácsi, — a Béke söröző főpin­cére — elkiáltotta magát a Borostyán étterem előtt, vilá­gos nappal, délután két óra­kor és a pincérhad futásnak eredt. Vagyis hogy — éppenséggel nyés Lászlómé (Nádor étte­rem) érkezett be a Széchenyi téri célba, utána Lipcsei Fe- rencné (Mohácsi Vendéglátó- ipari Vállalat), harmadik he­lyezést pedig Halász Eta, a Kedves cukrászda felszolgáló­nője érte el. követte TkekroaAcs Gábor (Mo­hácsi Vendéglátó) és Forte Jó­zsef, aki szintén Mohácsról ne­vezett be a versenybe* Hatalmai tömeg nézte ré­gig ezt az érdekes » egyéb­ként hagyományos, asupám. Pé­csett eéhanyagótl pincér ­De azt tudni, hogy mi törté­nik másutt az országban, az ’ természetes emberi kíván­ság. Hiszen egy falu a távolság ellenére is ezernyi szállal van összefűzve szomszédjával és a távoliajkkal is. Más dolog mind ezt szemléletes, kézzel fogható közelségbe hozni, hogy az egyén a nagy egészben önmagára, környezetére ismerjen. Nem könnyű, gyakran „hegyi- beszéd” jellegű frázishalmazat kerekedett belőle, amely tény­leg nem sokat ér. Lehet másként is? Először talán néhány számadatot. A textilipar termelése 1949-től 1957-ig másfélszeresére emel­kedett, a ruházati iparban a háború előtt 8 ezer, ma pedig -•í ezer munkás dolgozik. Nézz csak be a boltokba! Modem fazonú, jó minőségű férfi és női kabátok, öltönyök között válogathatsz. Nemcsak a fényes városi üzletekben, de sok falusi boltban is. A mi em­bereink, asszonyaink és gyer­mekeink szépen járnak, az egykori zsellér gyermeke sem rosszabbul, mint a városié. Már akinek van miből — te­szik hozzá sokan. 1938-han a munkásosztály — családtagok­kal együtt a lakosság 43 száza­léka — az összes egyéni jöve­delmeik 24 százalékát kapta meg. Egy keresőre évi 681 pen­gő átlagkereset jutott. 1957- ben az iparban egy hónapban 1500 forint körüli az átlagkere­set. Ebből már könnyű megérteni azt Is, hogy az egy lakosra jutó lisztfogyasztás miért emel­kedett 23 kilóval, a cukor meg 15 kilóval. A harmincas években né­hány ifjú falukutató eljutott egy tanyai iskolába. A meg­kérdezett 40 gyermek közül azon a héten mindössze egy evett húst, az is módos paraszt gyermeke volt. Ma egy lakos 10 kilóval több húst fogyaszt, mint 1938-ban. Ezt látjuk amö- gött. hogy ez élelmiszeripar tíz év alatt, majdnem megköt- Jaweate termelését. És neked — Talán tizenötödikére be- bejezzük! — mondja Heiner László főkertész. — Nem lesz egy kicsit ké­sőn? — Nem! Jó idő van. Ha mi­nőséget akarunk, akkor a ri­zikót is vállalni kell. Villányban vállalták és lesz is olyan boruk, éppen csak, hogy meg nem szólal. — A minőség jóval jobb lesz, mint tavaly volt! — állítja a lőle? — Ajaj! Már nekünk is prob­léma a tárolás, pedig az idén a terület egy részét elverte a jég. így is közel ezer hektóval több lesz a termés, mint ta­valy volt; Több és jobb lesz! Ez pedig több valutát jelent, mert a villányi borok az idei nemzet­közi borversenyen is megsze­rezték a hírnevet nem futottak — csupán gyors léptekkel elindultak a verseny útvonalon, végig a Kossuth utcán. Kezükben tálca, azon egy üveg éf egy ballonpohár, — természetesen megtöltve. A nők indultak először. Azok a formás női bokák elég­gé bírták az iramot és hát.. j hiába, a női ügyesség itt is érvényesült: elsőnek Cseresz­A férfiak — félnőtt — ver­senyében Csepeli János (Ná­dor étterem) lett az első, majd utána következett Szendröi László (Nádor étterem) és Ra- divojevics Sándor ugyan­csak a Nádor étterem dolgozó­ja. Izgalmas versengést bo­nyolítottak le a pincér-tanu­lók. Balog István (Szigetvár) sietett be elsőnek a célba, őt versenyt. Néha már akadá­lyozták a versenyzőket a nagy tolongásban, egyik, pincérnek például a tábafejére tépték a Színház téren s így már is le­maradt. A másik versenytárs éppen a cél előtt néhány lépés­sel ejtette le az üveget a tál­cáról, de azért — e kisebb szépséghibáktól áttekintve a verseny nagyszerűen sikerült. Minden holdról 20000 forint »TmrmmTTmmnn rnwfvwwvTvi ffWT ; A nyár végén Harkányban ; ^ megrendezett mezőgaz­j dasági kiállításon a bátyi Kos­Í suth Termelőszövetkezet ker­tészete két második dijat |nyert a „Pécs gyöngyeu elne- * vezésii paradicsomért és a mu- I tatás és jövedelmező virág- l'certészel díszpéldányaiért. A I díjat nyert közös gazdaság I szakképzett kertésze Szűcs I Sándor, állandó segítőtársa j Bachesz József — őket táto­gattuk meg a na­pokban „műhe­lyükben“. A bolyt park mellett a házso­rok közt, ahal né­hány éve a virág­illatnak híre-ham- va sem volt, ma varázslatosan ha­tó romantikus kér tészet köszönti a látogatót. Rózsa- lugas, szebbnél- szebb nemes ró- zsabokrok hosszú sora vezet a ker- j tészeten végig az I üvegházig. A friss őszi szellő, mely a megszedett kuko­ricásból jött, lágy, 1kedves riogatásba sodorta e mesébe illő kert pálma­fáit, citromhajtá­sait, illatos virá­gait. Mindezt úgy éreztük, mintha csakugyan a mesebeli délszaki tündér kert­jében járnánk, s eszembe ju­tottak Sinclair Lewis könyvé­nek sorai a sárga vizek föld­jéről, a Dél áradásairól, a né­gerekről és a pálmáikról;;; A kertben a melegágy szé­lén hosszú, soványarcú szem­üveges férfi fogad: Szűcs Sán­dor. A bólyi Kossuth termelő- szövetkezet szakképzett kerté­sze beteküéseei fogUttatosko­dott, vagyis szemlélgette, vá­logatta azokat a hideget nem tűrő növényeket, amelyeket a téli időben az üvegházaikban helyeznél: el. A bólyi Kossuth közös gaz­daságnak ebben az üzemágá­ban virág- és .konyhakertészet­tel foglalkoznak. A virágker­tészet cserepes virágok, ciklá­men, hortenzia, primula, fi- kusz, pálma, citromcsemete, gumifa, fügefa és vágott virá­gok, valamint konyhakerti primőr áruk eladásával „me­sés" összegre tesz szert. Ez néhány példából is kivilágoso­dik: kétszáz négyszögöl „Pécs gyöngye“ paradicsom tízezer forintot jövedelmezett, a cik­lámen tizenkétezer forintot fizetett, 200 hortenzia hatezer forint értékű, a Mohácsi Köz­séggazdálkodási Vállalat 3 000 forintot fizet fikusz-csemeték ellenértékéként. A szem látta gyönyörnél többet mondtak ezek a számok és így aztán nem csodá, hogy elhalmoztuk kérdéseinkkel Szűcs Sándort. — Háromezemyalcszáz négy szögöles kertészetünk jövedel­mezőségét 104 000 forintra be­csültük — mondja Szűcs Sán­dor — és legalább 110 000 fo­rint lesz a bevétel. ; A beszélgetések és a seá- molgatások során aztán az is kiderült, hogy a 2,6 hol­das kertészet beviteléből min­den néven nevezendő költsé­get. leszámítva 50 000 forint tiszta hasznot hoz, amiből egy könnyen kiszámítottuk, hogy egy hold csaknem 20.000 (húsz ezer) forintot jövedelmezett. Ezek beszédes számok! Ért­hető tehát, ha azonnyomban az irodát is felkerestük és, jö­vedelmezőség tekintetében összehasemfításokat tettünk. más üzemágak bevételével. A tervezés és a jövedelmezés szerint a következő mérleg alakult ki egy hold búzánál; ráfordítási összeg; 1336,40 forint, bevétet 2 324,96 forint, tehát a haszon 1048,56 fo­rint holdanként. Kenderből egy hóid ráfor­dítási összeg 3 000 forint, a bevétel 5 000 forint, jövedelem 2 000 forint. Még az állattenyésztésben is tettünk egy próbát: köztu­domású, hogy a bikanevelés zsíros haszonnal jár. A bólyiak ezzel is számolnak; egy bika önköltsége 12 480,— forint, át­lagos eladási ár 16 000,— fo­rint. Ezek asz összehasonlító számok is azt bizonyítják, hogy érdemes kertészettel fog­lalkozni, még akkor is, ha akad is néhány szövetkezeti tag. aki csak a zsákolást, meg a kukoricahordás t tartja ér­demleges munkának. De ha már ennyire jövedelmező a bólyi kertészet, arra is kíván­csiak voltunk, mennyire hasz­nos ez Szűcs Sándornak. — Elégedett vagyok jöve­delmemmel — szerénykedett a kertész —, 650 munkaegysé­gem volt az elmúlt esztendő­ben, 42 forintjával számolva 28 140,— forintot jelentett... —* Ezenkívül természetesen a kertészet áruiból saját szük­ségleteimet is fedezhettem... így tudtuk meg smoat már azt is, hogy nemcsak kertész­kedni érdemes, hanem kertész nek lenni sem „kutya dohog"'. Búcsúzás kdében azonban a bólyi kertész egyetlen kíván­ságáról te tudomást szerez­tünk: javítsák meg és szerel­jék fel a második kutat is, hogy könnyebb legyem, a mun­ka és még jövedelmezőbb* A zom az tán már nem fe csodálkoztunk, amikor megláttuk a bólyi Kossuth Tér melőszövetíkezet kertészetében a 150 négyzetméter alapterü­letű három üvegház meHctt a 300 ablakkal fedett meleg­ágyakban a Seréi®ét bontott, üdezatd. saSthtít. E téli cseme­ge a karácsonyi ínycsiklandó pecsenyék ízesítőjéül kerti majd a pécsi, és a Boly kör­nyéki ' fogyasztó közönség as: - falára. Puskás

Next

/
Thumbnails
Contents