Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-05 / 261. szám

195*. NOVEMBER 5.

VAPlO

n

Szélesebb látókörrel

Ä bükäiäsdi tanácsházán őriznek egy vaskos, gépelt papírlapokból szépen összefűzött iratcsomót. Látszatra nem sokat mutat, ám ha belelapozol, meglepődsz. Lexikon — kicsiben. Bükikösd lexikona. Ha kiváncsi vagy, honnét s mikor pottyant a két völgy közé a falu — megtudod belőle. Ha érdekel, azt is elárulja, hogy valamikor mezővárosként, járási székhelyként tartották számon. Azután arra is felel, milyen volt tizenöt-húsz esztendővel arrébb a földbirtokmegoszlás, a léldkszám, a kulturális ellátottság, az emberek élete és miként alakul a jelenben.

A mindentudó „kisokos” néhány helybeli lokálpatrióta nagy gonddal és szeretettel összeállított műve. Aki elé ődateszik, az sokat tanulhat belőle. A bükkösdi elvtársak nem szégyenlősek, oda is teszik:

íme, ennyit változott a tel«

az elmúlt, közel másfél évtizedben!

S ugyanezt .a megye más községeiben is meglelni. A helyi elvtársak egyik fontos kötelességüknek tartják — s az is — megvilágítani községük, lakóterületük múltját, jelenét és jövőjét. Okulásul, amelytől gazdagabb lesz az értelem és tüzesebb a szív.

Mégsem elég ez. Hasonlattal élve: a fa egyetlen levelét tapintják, s megfeledkeznek a többiről, és a törzséről, erős ágairól. Egy község parányi hely az országiban, némiképp 'szigetelt is a másiktól. Bük- kösd messzi van Kazincbarcikától, Somogyhatvan Málytól, Geresd Inotától. Miért soroljuk? Messzi vannak, de ugyanazon ország falvai, városai. S mindenütt forr, pezseg az élet, rohamos változások mennek végbe — az egész országban.

Hanem erre azt mondhatják: igen, igen, csakhogy az ember mindig könnyebben megérti a környezetében lejátszódó eseményeket, változásokat, amelyeket saját maga észlel. Igaz.

rádió szól a lakásodban, az asszony villanyvasalóval vasal, mosógéppel mos, autóbusszal jár a városba. Kétszobás családi házat építettél. Miből? Te is gürcöltél körülötte, de az államtól 40 ezer forint kölcsönt kaptál, az évi 800 millió forintos keretből.

Csaik még egy sáámot.

1955-ben a fizetésen kívül 18 milliárd forintot fordítottunk különböző juttatásokra.

Kis Pál a nyáron kiveszi kétheti szabadságát és feleségével üdülni megy az ország valamelyik festői helyére. Az állam 1300 forinttal segít hozzá. Az üzemi étkezdében ebédel, napi néhány forintért, az állam pedig 300 forinttal járul hozzá. A gép mellett hordott kék munkaruháért évente 1244 forintot ad ki. Gyermekeik után havonta 75 forint a családipótlék. A kis Marika bölcsődében van, érte havonta átlagosan 700 forintot fizet az állam, s csak 30—90 forintot a szülő. Lacika az óvoda lakója, havi 440 forintos állami hozzájárulással. S így sorolhatnánk a babakelengye-utalványt, a gyermektej, a szülőotthon, a terhességi, az anyasági segély, a diák-étkeztetés, az iskolai oktatás, a nyugdíj értékét. A mi Kis Pálunk, ha valameny- nyit igénybe venné — ilyen persze nincs — akkor

műiden 100 forint kifizetett munkabérére 73 forint ilyen juttatást élvezne.

Ezeket mondják a számok az emberek boldogulásáról, életük szebbé tételéről. Ez az értelmük, csak meg kell „szólaltatnunk”.

És más is. Erre csak egy példát. Bükkösdön is, Somogy- hatvanban is, meg másutt is nagy érdeklődés mellett zajlottak le a jelölő gyűlések. Az érdeklődés okát egy mondatban össze lehet foglalni: helyes, jó a politika. Ez a „magyar csoda” titka. Ha jó, ha helyes a politika, akkor gyerünk, tenni érte. Nos, a jelölő gyűléseken — pedig nem volt körülöttük handa-bandázás — annyi volt az okos elgondolás, községük, körzetük szépítésére, a társadalmi összefogásra, hogy csak győzzük mind nyélbeütni. Bátor, szókimondó vélemények hangzottak el a jelöltek munkájáról, a párt és állami szervek tevékenységéről. Igen:

népünk az elmúlt két esztendőben nagyot nőtt politikai öntudatban

és mindinkább részt vesz, mindig nagyobb aktivitással és hozzáértéssel a politikai életben, az ország formálásában. Ez is változás, összefüggésben van az előbbivel, de talán fontosabb számunkra, mint bármi más.

A mi politikai tevékenységünket nem szabad „bezárni” egy falu, egy üzem, egy lakóterület szűk falai közé. Hiszen a fellelhető változás, az ott élő emberek mai élete, s mindaz, ami a társadalomban elfoglalt helyüket, szerepüket meghatározza, gondolkodásmódjukat formálja, az egy tőről fakad: a szocializmus tövéről. Ez a kiindulópont, s a bükkösdiek, meg mások is csaik ezért foglalhatták igazán hasznos könyvecskébe a falujukat jellemző változásokat.

Bocs: József.

is.

Is!

Fürge kezek éles bicskával megcsapolták a hegyet, ömlik a hegy leve a villányi pincékbe. Van, ahol már le is forrt, a szőlészet pedig még javában szüretel.

főkertész. — Mft mondjak? Van olyan olaszrizlingünk, amely 30 cukorfokos. Mustjaink átlagban 26-----27 cukorfokosak.

— És legalább sok lesz be1960-ra elkészül az új szigetvári gépállomás

A Szigetvári

Gépállomás központjának irodáiban mindig nagy a forgalom. A helyiségek viszont kicsik. Itt valóban érvényes a mondás: ha egy ember bejön kettőnek tó kell mennie.

— Ez egy türelmi időszak kérem, afféle szükségmegoldás, — magyarázza Horváth József igazgató.

— Végeredményben amikor Szent- Iószlóval egyesültünk a megye második legnagyobb gépállomása lettünk. 78 erőgépünk van, körzetünk az egész járást felöleli. Ilyen körülmények között bizony szűkké váltak a régi férőhelyek.

1960-ra, 12,5 millió forintos beruházásból korszerű, új 100 erőgépes gépállomás épül a falu túlsó végén, mert itt a mostani helyén nem érdemes terjeszkedni, mély fekvésű, magas vízállású hely ez. Az új gépállomásnak szép és kényelmes irodahelyiségei leszűrlek, kul túrházzal,

összkomfortos szolgálati lakásokkal, modem hangárokkal és gépszínekkel.

— Ez a mi jövőnk képe. Sokat kell dolgoznunk érte.

A gépállomáson valóban lázas munka folyik. Versenyben állnak a brigádok a választások és november 7. tiszteletére. Egyéni, párosversenyek is indultak. És jönnek sorban a brigádvezetők bejelenteni a fefl- ajánlásokat.

A Harcos-brigád vezetője, Margit József kopogtat be, jelentést szeretne tenni.

— Brigádom valamennyi tagja vállalta, hogy november 20-ig éves tervét teljesíti, kivéve azokat" akik már eddig teljesítették. Traktorosaim 110—140 mor- málhold teljesítését vállalták gépenként.

A verseny győztesei 500 forint prémiumban részesülnek. Ez nem olyan nagy összeg, hogy ekkora mozgósító ereje legyen. Másban kell keresnünk az okot.

| Horváth elvtárs

kalauzolásával felkeressük a közeli Uj Élet Termelőszövetkezetet. Üres a major. Az állatgondozót kivéve minden ember a mezőn szorgoskodik. A tsz tábláiban négy pöffögő traktort és egy Ze- tort számolunk meg_. Zökkenőmentesen folyik a szántás, vetés az egész határban.

Ha nem mondaná Horváth elvtárs, el sem hinnénk, hogy ez-a tsz a járás egyik legkisebb és talán leggyengébb termelő szövetkezete.

Valóban olyan nagy bajok vannak itt?

Méhész Józsefeié tsz-elnök környékig felgyűnközve fejeli a répát. Megyei tanács tagjelölt, tsz-elnök és 6 az egyik legjobb munkása a szövetkezetnek. Miközben beszél, keze fürgén mozog, pillanatra, sem hagyja abba a munkát;

— Híresebb te lehetne az Uj Élet az igaz, de most szenvedjük a régi vezetőség hibáinak következményeit. Mi most sokat dolgozunk és meg vagyunk róla győződve, hogy lesz is eredménye. Nézzék meg ezt a kukoricatáblát, nem volt ennél szebb kukorica az egész Pap-pusztai határban, ezt az egyéni gazdák is elismerték.

A rossz időjárás nem segített rajtuk, de segített a gépállomás, hisz itt volt a közeliben. Munkáik zömét géppel végeztették. És meg is látszott a jó eredmény, főleg a kapásoknál;

Méhész Józsefeiét j

a tagság bizalma állította erre a posztra. Nehéz feladat vezetni is, dolgozni is. Ezt csak az túrija, aki megpróbálta, amellett ott van a család és most már a választó körzet is. De Méhese elv társnő életcélul tűzte ki a tsz felvirágoztatását. Első lépésként szoros kapcsolatot vett fel a gépállomással és ez a kapcsolat végleg eldöntötte a tsz útját a szebb és boldogabb jövő felé.

Sok száz nézője volt a pincérversenynek

ügy kezdődött, hogy Zoli bácsi, — a Béke söröző főpincére — elkiáltotta magát a Borostyán étterem előtt, világos nappal, délután két órakor és a pincérhad futásnak eredt.

Vagyis hogy — éppenséggel

nyés Lászlómé (Nádor étterem) érkezett be a Széchenyi téri célba, utána Lipcsei Fe- rencné (Mohácsi Vendéglátó- ipari Vállalat), harmadik helyezést pedig Halász Eta, a Kedves cukrászda felszolgálónője érte el.

követte TkekroaAcs Gábor (Mohácsi Vendéglátó) és Forte József, aki szintén Mohácsról nevezett be a versenybe*

Hatalmai tömeg nézte régig ezt az érdekes » egyébként hagyományos, asupám. Pécsett eéhanyagótl pincér De azt tudni, hogy mi történik másutt az országban, az ’ természetes emberi kívánság.

Hiszen egy falu a távolság ellenére is ezernyi szállal van összefűzve szomszédjával és a távoliajkkal is. Más dolog mind ezt szemléletes, kézzel fogható közelségbe hozni, hogy az egyén a nagy egészben önmagára, környezetére ismerjen. Nem könnyű, gyakran „hegyi- beszéd” jellegű frázishalmazat kerekedett belőle, amely tényleg nem sokat ér.

Lehet másként is? Először talán néhány számadatot. A textilipar termelése 1949-től 1957-ig másfélszeresére emelkedett, a ruházati iparban a háború előtt 8 ezer, ma pedig -•í ezer munkás dolgozik.

Nézz csak be a boltokba! Modem fazonú, jó minőségű férfi és női kabátok, öltönyök között válogathatsz. Nemcsak a fényes városi üzletekben, de sok falusi boltban is. A mi embereink, asszonyaink és gyermekeink szépen járnak, az egykori zsellér gyermeke sem rosszabbul, mint a városié. Már akinek van miből — teszik hozzá sokan. 1938-han a munkásosztály — családtagokkal együtt a lakosság 43 százaléka — az összes egyéni jövedelmeik 24 százalékát kapta meg. Egy keresőre évi 681 pengő átlagkereset jutott. 1957- ben az iparban egy hónapban 1500 forint körüli az átlagkereset. Ebből

már könnyű megérteni azt

Is, hogy az egy lakosra jutó lisztfogyasztás miért emelkedett 23 kilóval, a cukor meg 15 kilóval.

A harmincas években néhány ifjú falukutató eljutott egy tanyai iskolába. A megkérdezett 40 gyermek közül azon a héten mindössze egy evett húst, az is módos paraszt gyermeke volt. Ma egy lakos 10 kilóval több húst fogyaszt, mint 1938-ban. Ezt látjuk amö- gött. hogy ez élelmiszeripar tíz év alatt, majdnem megköt- Jaweate termelését. És neked

— Talán tizenötödikére be- bejezzük! — mondja Heiner László főkertész.

— Nem lesz egy kicsit későn?

— Nem! Jó idő van. Ha minőséget akarunk, akkor a rizikót is vállalni kell.

Villányban vállalták és lesz is olyan boruk, éppen csak, hogy meg nem szólal.

— A minőség jóval jobb lesz, mint tavaly volt! — állítja a

lőle?

— Ajaj! Már nekünk is probléma a tárolás, pedig az idén a terület egy részét elverte a jég. így is közel ezer hektóval több lesz a termés, mint tavaly volt;

Több és jobb lesz! Ez pedig több valutát jelent, mert a villányi borok az idei nemzetközi borversenyen is megszerezték a hírnevet

nem futottak — csupán gyors léptekkel elindultak a verseny útvonalon, végig a Kossuth utcán. Kezükben tálca, azon egy üveg éf egy ballonpohár, — természetesen megtöltve.

A nők indultak először. Azok a formás női bokák eléggé bírták az iramot és hát.. j hiába, a női ügyesség itt is érvényesült: elsőnek CsereszA férfiak — félnőtt — versenyében Csepeli János (Nádor étterem) lett az első, majd utána következett Szendröi László (Nádor étterem) és Ra- divojevics Sándor ugyancsak a Nádor étterem dolgozója. Izgalmas versengést bonyolítottak le a pincér-tanulók. Balog István (Szigetvár) sietett be elsőnek a célba, őt

versenyt. Néha már akadályozták a versenyzőket a nagy tolongásban, egyik, pincérnek például a tábafejére tépték a Színház téren s így már is lemaradt. A másik versenytárs éppen a cél előtt néhány lépéssel ejtette le az üveget a tálcáról, de azért — e kisebb szépséghibáktól áttekintve a verseny nagyszerűen sikerült.

Minden holdról 20000 forint

»TmrmmTTmmnn

rnwfvwwvTvi

ffWT

; A nyár végén Harkányban ; ^ megrendezett mezőgazj dasági kiállításon a bátyi KosÍ

suth Termelőszövetkezet kertészete két második dijat |nyert a „Pécs gyöngyeu elne- * vezésii paradicsomért és a mu- I tatás és jövedelmező virág- l'certészel díszpéldányaiért. A I díjat nyert közös gazdaság I szakképzett kertésze Szűcs I Sándor, állandó segítőtársa j Bachesz József — őket tátogattuk meg a napokban „műhelyükben“.

A bolyt park mellett a házsorok közt, ahal néhány éve a virágillatnak híre-ham- va sem volt, ma varázslatosan ható romantikus kér tészet köszönti a látogatót. Rózsa- lugas, szebbnél- szebb nemes ró- zsabokrok hosszú sora vezet a ker- j tészeten végig az I üvegházig. A friss őszi szellő, mely a megszedett kukoricásból jött, lágy, 1kedves riogatásba sodorta e mesébe illő kert pálmafáit, citromhajtásait, illatos virágait. Mindezt úgy éreztük, mintha csakugyan a mesebeli délszaki tündér kertjében járnánk, s eszembe jutottak Sinclair Lewis könyvének sorai a sárga vizek földjéről, a Dél áradásairól, a négerekről és a pálmáikról;;;

A kertben a melegágy szélén hosszú, soványarcú szemüveges férfi fogad: Szűcs Sándor. A bólyi Kossuth termelő- szövetkezet szakképzett kertésze beteküéseei fogUttatoskodott, vagyis szemlélgette, válogatta azokat a hideget nem tűrő növényeket, amelyeket a téli időben az üvegházaikban helyeznél: el.

A bólyi Kossuth közös gazdaságnak ebben az üzemágában virág- és .konyhakertészettel foglalkoznak. A virágkertészet cserepes virágok, ciklámen, hortenzia, primula, fi- kusz, pálma, citromcsemete, gumifa, fügefa és vágott virágok, valamint konyhakerti primőr áruk eladásával „mesés" összegre tesz szert. Ez néhány példából is kivilágosodik: kétszáz négyszögöl „Pécs gyöngye“ paradicsom tízezer forintot jövedelmezett, a ciklámen tizenkétezer forintot fizetett, 200 hortenzia hatezer forint értékű, a Mohácsi Községgazdálkodási Vállalat 3 000 forintot fizet fikusz-csemeték ellenértékéként. A szem látta gyönyörnél többet mondtak ezek a számok és így aztán nem csodá, hogy elhalmoztuk kérdéseinkkel Szűcs Sándort.

— Háromezemyalcszáz négy szögöles kertészetünk jövedelmezőségét 104 000 forintra becsültük — mondja Szűcs Sándor — és legalább 110 000 forint lesz a bevétel. ;

A beszélgetések és a seá- molgatások során aztán az is kiderült, hogy a 2,6 holdas kertészet beviteléből minden néven nevezendő költséget. leszámítva 50 000 forint tiszta hasznot hoz, amiből egy könnyen kiszámítottuk, hogy egy hold csaknem 20.000 (húsz ezer) forintot jövedelmezett. Ezek beszédes számok! Érthető tehát, ha azonnyomban az irodát is felkerestük és, jövedelmezőség tekintetében összehasemfításokat tettünk. más üzemágak bevételével. A tervezés és a jövedelmezés szerint a következő mérleg alakult ki egy hold búzánál;

ráfordítási összeg; 1336,40 forint,

bevétet 2 324,96 forint, tehát a haszon 1048,56 forint holdanként.

Kenderből egy hóid ráfordítási összeg 3 000 forint, a bevétel 5 000 forint, jövedelem 2 000 forint.

Még az állattenyésztésben is tettünk egy próbát: köztudomású, hogy a bikanevelés zsíros haszonnal jár. A bólyiak ezzel is számolnak; egy bika önköltsége 12 480,— forint, átlagos eladási ár 16 000,— forint. Ezek asz összehasonlító számok is azt bizonyítják, hogy érdemes kertészettel foglalkozni, még akkor is, ha akad is néhány szövetkezeti tag. aki csak a zsákolást, meg a kukoricahordás t tartja érdemleges munkának. De ha

már ennyire jövedelmező a bólyi kertészet, arra is kíváncsiak voltunk, mennyire hasznos ez Szűcs Sándornak.

— Elégedett vagyok jövedelmemmel — szerénykedett a kertész —, 650 munkaegységem volt az elmúlt esztendőben, 42 forintjával számolva 28 140,— forintot jelentett... —* Ezenkívül természetesen a kertészet áruiból saját szükségleteimet is fedezhettem...

így tudtuk meg smoat már azt is, hogy nemcsak kertészkedni érdemes, hanem kertész nek lenni sem „kutya dohog"'.

Búcsúzás kdében azonban a bólyi kertész egyetlen kívánságáról te tudomást szereztünk: javítsák meg és szereljék fel a második kutat is, hogy könnyebb legyem, a munka és még jövedelmezőbb*

A zom az tán már nem fe

csodálkoztunk, amikor megláttuk a bólyi Kossuth Tér melőszövetíkezet kertészetében a 150 négyzetméter alapterületű három üvegház meHctt a 300 ablakkal fedett melegágyakban a Seréi®ét bontott, üdezatd. saSthtít. E téli csemege a karácsonyi ínycsiklandó pecsenyék ízesítőjéül kerti majd a pécsi, és a Boly környéki ' fogyasztó közönség as: - falára.

Puskás