Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-04 / 260. szám
ms. NOVEMBER 4. NAPLÓ 5 Kisiparosok néplroot-eslje A Hazafias Népfront Pécs Városi Elnöksége és a KIOSZ Helyi Csoportja november 5- én este 6 órakor népfront-estet rendez a Leőwey Gimnázium dísztermében a magánkisiparosok számára. Nagy János elvtárs, a KIOSZ országos főtitkárhelyettese mond ünnepei beszédet, amit a KIOSZ pécsi kultúregyütte- sének fellépése követ. November 7-én este hat órakor a kisipari termelőszövetkezetek dolgozói számára rendez népfront-estet a Hazafias Népfront és a KISZÖV a KISZÖV kultúrtermében. Itt Erdős József elvtárs, a KISZÖV főtitkára mond ünnepi beszédet, amelynek elhangzása után szintén kultúrműsor következik. Hangverseny a munkásifjúságnak! T elkesedéstől pirosló ar- vesszük azt a néhány fővárosi ban. Vezényelt Paulusz Ele /iaIc Pl/Wíri er> 0 non h+n **%*!/, .An~,4- n*rAlA1-,rmn*-,^ A*. A. ln«n/ui cok, sűrűn összecsatta- művészt, akik szólóhangversenó tenyerek, jóleső őszinte tetszésnyilvánítások, szűnni nem akaró újrázások jellemezték az MTH számára rendezett péntek esti hangversenyt. Mindvégig figyelemmel, szinte itták a muzsikát a munkásfiatalok, befogadva lelkűkbe a legszebb művészet varázsos szépségeit. Pécsett a felszabadulás előtt is voltak nagy és szép zenei produkciók. A hangversenyeknyekre lejöttek, a hangversenyek száma bőségesen kielégítette a hangversenylátogató törzsközönség igényeit. Óriási különbség van az akkori és a mai hangversenyélet között. Ma hazánkban a zeneművészet nem valami ritka életfűszer, hanem kezd a tömegek mindennapi kenyerévé válni. Hosszú volt az út idáig, a mai helyzetig, amikor nek meg volt a maga kis törzs- a félfüggetlenített pécsi Szimközönsége; átlagban 2—300-ra tehető azoknak a száma, akik rendszeresen látogatták a hangversenyeket; a közönség majdnem teljes egészében az értelmiség soraiból került ki. Evenként átlagban 2—3 zenekari és 3—4 kamarahangversenyt tartottak. Ha még hozzáfoníkus Zenekar állami feladatként, az Országos Filharmónia rendezésében első hangversenyét rendezte az MTH- soknak. A hangversenyen opera- és operettrészletek hangzottak el Fáy Erzsébet, Petri Miklós, Wagner József és a mér, bevezetőt és zenei ismertetést Agócsy László mondott. Ez a hangverseny megnyitó láncszeme volt azoknak a hangversenysorozatoknak, melyeket az Országos Filharmónia Antal György, a pécsi zeneművészeti szakiskola igazgatójának megszervezésében és művészeti vezetésében üzemeknek, a bányászoknak, továbbá a munkásőrség tagjai számára rendez. Óriási távlatok nyílnak így meg a zenekultúra minél szélesebb körben való elterjesztésére. A fel- szabadulás előtti 2—300 főnyi közönség 3—4 ezerre bővült, és éppen azokkal, akik a legjobban igényelhetik a kultúrát és ebben a zenekultúrát is. A terem zsúfolásig megtelt és Nemrég már 6eszámoltunk arról, hogy szerte a megyében és a megye városaiban „magyaros vacsoraversenyek” zajlanak le. Pécsett az Elefánt vendéglőben rendezték meg az első versenyt, majd a Béke étterem, Borostyán-étterem és legutóbb a Nádor-étterem konyhaművészei lepték meg a vendégeket igazán ízletes — olcsó! — vacsorával. A zsűrinek elég sok gondja van: nehéz lesz majd eldönteni, melyik étterem vagy vendéglő szimfonikus zenekar előadása- az előadott művek láthatólag és észrevehetőiig őszinte, nagy [sikert arattak. Evekkel ezelőtt az volt a t problémánk, hogy kiknek mu- ! zsikálunk; ma a kulturális fej- ; lődés olyan, új lehetőségeit kapja meg az első díjat s a majd az államosított vendég-; nyitottuk meg, hogy hovato- hozzá járó ezer forint jutái- látóipar tíz esztendős fejlődé-1 vább pár év múlva egy szimCsütörtökön persze lesz még A vendéglátőipari ünnepi hetek eseményeiről más érdekes esemény is. A Pannónia nagytermében délelőtt tíz órakor megnyílik a cukrász- és hidegtál-készítmények kiállítása. A Nádorszálló, Vendéglátóipari Vállalat, Mecsek vidéki Uzemélelme zési Vállalat és a Földműves- szövetkezetek cukrászai mintegy 110 féle süteményt, illetve hidegtálkészítményt mutatnak be s ezekből a helyszínen — természetesen t— vásárolni is lehet. — Ma délután négy órakor a KPVDSZ kultúrotthonban ünnepi gyűlés lesz a vendéglátóipari dolgozók részvételével. A gyűlésen a magyar vendéglátás történetéről esik szó, séről és a jövőbeni feladatok- j fonikus zenekar Pécsett nehe- ról. Ezt a gyűlést megelőzi a; zen tudja majd ellátni a ha- pincérverseny. Két órakor kéz-1 talmasan megnövekedett igéA piros kályha Régen történt már; Akkor, amikor az inasok még gyalog jártak be Pécsbányáról is a Sopianába és csak segédkorukban kezdtek biciklire spórolni ..: Volt akkor a lakatosműhelyben egy inas. Pécsbányatelepi volt. Mindennap hajnalban indult, hogy műszákkezdésre pontosan beérjen és ne kelljen a reggelt nyaklevessel kezdeni, mert úgyis kicsúszott az éppen elégszer napközben is.;: Nyáron még csak ment is valahogy a dolog. De amikor? beálltak a hűvösebb idők, a | műhelytakarítás mellé újabb tisztséget is kapott a gyerek. Neki kellett fűteni. Be is fűtött minden reggel. De hát persze, ha a kezdés előtt félórával megrakta a tü- * sorsok és történetek zet a nagy vaskályhában, csak ♦ egy egész regényt órák múlva lehetett valami kis | megtöltenének, meleget érezni a műhelyben.: Ezért aztán egyik nap elkapta • a gyereket Triber művezető. dődik, amelyen részt vesznek az „öreg csálingerek", majdi a tanulók és végül a felszol-• gálónők. Verseny-feltétel: tál- * cára helyezett — Vízzel telt; hétdecis üveget és kétdecis; ugyancsak vízzel telített bal-• Ion-poharat — kell gyors lép- * tekkel elhozni a Borostyán-; étterem elől — végig a Kos-i suth utcán — a Széchenyi tér közepéig.-, Anélkül persze, hogy egy cseppnyi víz is kiloccsanna a tálcára. Az első három helyezést elért felszolgáló négy-, három-, illetve kétszáz forint jutalmat kap. (Remélhetően e fürgeségüket nyékét. hm Negyvenezer szál téli szekfü A Pécsi Kertészeti Vállalat ez évben mintegy háromszáz négyzetméternyi alapterületen, teljesen új, téli szegfűhajtatót' létesített. Az új szegfűhajtató- ban a vállalat körülbelül negyvenezer szál téli hajtatott szegfűt nevel. így már novemberben a virágkereskedésekben máskor is megcsodálhatjuk.), bőségesen lesz vágott szegfű. JHtúí a yy-áii itattál Tgen mesél. Mert a régi iratok is tudnak mesélni a maguk nyelvén. Itt Jván például a Pécsi * Bőrgyár elbocsátási egJr j iratairól készített J összesítés. Az egész ♦elfér egy fél gépelt | oldalon, a számok és adatok mögött rejlő f Az elbocsátások jokai változatosak. A ... ... | legfőbb ok: munka— Holnap korábban jössz ; hiány. íme 1914-ben be! — mondta neki. — Ami- . 12 í5t, 16-ban 15 főt, korra én bejövök mar piros ; 17-ben 15 főt, 21-ben legyen a kályha. Értetted?! ♦ s f/o oo-hnn io legyen a kályha Az inas csak vakarózott; i 3 főt, 22-ben 12 főt, :23-ban 39 főt, 24— Na hiszen, kelhetek föl} ben 11 főt, 25-ben most már négykor, hogy idejé- j pedig 49 főt tettek az ben be tudjak fűteni — pa- utcára munkahiány naszkodott a segédeknek. Égé- | címéin. szén el volt szegény keseredve. De aztán a segédek megvigasztalták: — Nem baj —■ mondták ne- . ki — nem kell megijedni. Mit • mondott a Triber? — Azt — válaszolta a gye- ; rek —, hogy amikorra ő be- • jön, legyen már piros a kály- : ha. : — Nahát akkor — vereget- : De egyéb indok is akad bőven. A gyár- vezetőség nem írt hosszú indokolásokat az elbocsátó levelek- , re. Ilyeneket olvashatunk rajtuk: szó- fogadatlan, szocialista üzelmei miatt, követelődző, csintalan!, nagyon lassú. Még ezeknél is rövidebb ték hátba a segédek — meg J és semmitmondóbb van mentve minden. Ezt már ; akár este takarítás után is el- : indok alapján mondtak fel 1919-ben Kointézheted. Ott van nézd csak | vács Lajosnak. Az ő a minium. Bekened vele a; felmondását egysze- kályhát és kész. Piros lesz az, j rúen így indokolták: nem való ide. Ács Jánost pedig azért mert mint a tűz. Hát a gyerek így is tett. Reggel, amikorra Triber be-; tették utcaira, jött a műhelybe, igaz, hogy | öreg, lassú. nem volt valami meleg, de a * kályha az olyan piros volt, mintha már olvadni készülne ... Igaz, hogy a pécsbányatelepi Inas nem úszta meg szárazon t Nem való az esetet, már reggel megkap- J mondta a ta a nyaklevesadagját, de ké- " sőbb aztán ő is megvígasztaló- dott. Mert utána aki csak ránézett a piros kályhára, csak nevetni tudott, milyen jól megcsinálta a pécsbányatelepi gyerek, amit Triber parancsolt, aztán mégis meghúzta a fülét Hozzátartozik ehhez az is, hogy a tőkés gyárvezetés határozatai ellen nem volt sehol appellóta. ide — személyzeti ügyekkel foglalkozó igazgató és le is út, fel is út, a munkás máris kint találta magát a gyárkapu előtt, a munka- nélküliek között és várhatott a jó szerencsére, hogy munkát kapjon valahol máshol. Persze, a tőkés adott is. De még mennyit! Itt van az 1939-es évi karácsonyi segélyekről készített lista. A karácsonyi segély legmagasabb összege öt pengő volt, az átlagos pedig két pengő. Dobi Mária 2 pengő, Blancz György 5 pengő, Kaszapovics József 5 pengő, Czeglédi József 2 pengő, sorakoznak egymás alatt a nevek és a 6zámok. Róth Sándor vezér- igazgató úrra igazán nem szólhattak ebben az évben semmit. Adott karácsonyi segélyt! Bizony! Vehetett rajta a proli valami kacatot magának, vagy a gyerekeinek, esetleg még hozzátett egy pengő ötvenet és vehetett egy nyolca- dos sorsjegyet, hátha kihúzzák a számát a m. kiír osztálysorsjátékon. Esetleg megbámulhatta a két vagy öt pengő karácsonyi segéllyel a zsebében a fényes divatáruboltok kirakatait, a 12.50 pengős női gyapjúblúzokat és káromkodhatott magában, hogy ő nem vehet olyant az asszonyának. Tp s Róth úr? Róth úr nem kapott karácsonyi segélyt senkitől. Ö neki „szegénynek“ ki kellett böjtöíni egészen a közgyűlésig, amíg a részvényesek megszavazzák az évi járandóságát. Akkoriban még divatos volt a sláger: — „kétszáz havi fixed, az ember vígan vixeä ... “ Róth úr egészen vígan vixel- hetett. A havi fixe is ezren felül volt, a közgyűlés után pedig 22 911 pengő hatvan fillért seperhetett be a saját kasszába évi járandóság címén, teljesen adómentesen, mert hiszen a jövedelmi adóját is a gyár -fizette ki. Ugyanebben az évben Erreth Ede helyettes vezérigazgató 28 ezer, Höffler János igazgató pedig 10 ezer pengőcskét zsebelt be „áldozatos munkája“ gyümölcseként. p erszie nemcsak a Róth szedte így meg magát. A Visnya „méltóságos úr“ is értett a pénz- csinálóshoz. ö 1940. június 24-én vette át az elnökigazgatói „gondokat“, az alábbiak szerint. „Megállapodttam önökkel, — írja levelében Visnya — abban, hogy Önök engem elnökigazgatóul allcalmaznak. Ezen minőségemben elsősorban vállalatuknak a hatóságok, közintézmények stb. irányában való képviselete lesz a feladatom és ezenfelüli a hét három napján: hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 9— 11 óráig rendes hivatalos órákat tartva kell intéznem a hatáskörömbe utalt ügyeket, főleg pedig ellenőrzést kell gyakorolnom a vállalat kereskedelmi ügyvitelét illetően. (Tehát igen bokros elfoglaltságot vállal magára Visnya Ernő. — Szerk.) Szolgálatodra ellátásáért Önök engem az alábbi javadalmazásban részesítenek: havi 1200, azaz egy- ezerkettőszáz pengő fizetésben, mely fizetés a tisztikar többi tagjaihoz hasonlóan egy havi fizetést külön jutalmazásként számítva, tizenhárom szór .kerül folyósításra. ' Tehát javadalmazásom évi 15 600 pengőt fog kitenni. Javadalmazásom után önök fizetik az alkalmazotti, kereseti, roklmntellátási és különadót, a jüvedel- mi adót és a nyugtabélyeg illetéket. 1940. június 24-én. Visnya Ernő“. Tehát a Visnya is vixelhetett vígan ... Viszont az ellen kézzel-lábbal tiltakozott, hogy a munkások fizetését felemeljék egy-két százalékkal. Pedig nem valamilyen nagy követelés volt ez. És nem is a szakszervezetek, vagy a szociáldemokraták követelték, hanem a Nemzeti Munka Központ, a kormány hivatalos „munkás“ szervezete. És hát -nem is követelt az a NMK, csak kért, kunyerált. De a Visnya azt mondta: nem lehet a béreket emelni, elég magasak azok, bőven felette vannak a létminimumnak ... A munkások akkor Visnya Ernő havi huszonnégy órás hivatalos elfoglaltságáért járó bér huszadát vitték haza lapos borítékokban kettőszáz—-kettőszáztíz órai nehéz munka fizetsége képpen... A gyári irattár megőrizte számunkra ezeket a már lassan történelmivé váló tényeket és még megőrzi sokáig, hogy mindig elővehessük őket, egy kis összehasonlítás kedvéért. (Kuni ez) Újfajta szívműtét Az orvosok eddig azt tartották, hogy a sztenokardiát — a szívet tápláló artéria basil laris betegségét — sebészi beavatkozással nem lehet gyógyítani. Herman Reinberg moszkvai tudósnak most sikerült sebészeti beavatkozással gyógyítania ezt a betegséget. Néhány hónappal ezelőtt Fedor Nyikityin, a gorkiji autógyár lakatosa Reinberg professzor klinikájára került. A beteg már évek óta a fenti bajban szenved, de mind ez *, ideig az eddig ismert legjobb ! gyógyszerek sem segítettek t rajta. A professzor megoperál- | ta Nyikityint. Az operáció után t ■ azonnal megszűntek a beteg f kínzó fájdalmai, s hamarosan elhagyta a kórházat. ; Reinberg professzor a követ- | • kezőket mondotta új módsze- ! í réről: I ? — Egészen a legutóbbi idők|; ig az orvosok nem vették teII kintetbe a szívnek egyik mel- I • lékfunkcióját. Ugyanis a mell* üregben légzéskor úgynevezett ; negatív nyomás keletkezik, : amely megnehezíti a szív mű. : ködését. A szívnek tehát nem- ! * csak a főfunkciót, — a szerve- ' • zet vérellátását — kell elvé- : geznie, hanem le kell győznie * azt a nyomást is. A beteg szív * természetesen alig birkózik j meg a kettős megterheléssel; i Az volt tehát a probléma, hoaz „önműködő mozdonyvezető” t gyan lehetne megszabadítani kísérleti példányát Moszkva köze-1 a szívet az Úgynevezett „túl- Íében a Kurcevo-Uszovo szárny- ♦ munkától”. Elhatároztam, hogy vonalon próbálták ki. A készülék t a me]l_ és a hasüreget elvá- érzékeli a mozdony vezetéséhez J lasztó rekeszizomba kis nyílást szükséges adatokat, azokból elek- ; vágok. Ezáltal a nyomás egyen romkus számológép állapítja meg?, _ , __ a szükséges parancsot és egyben; lótesen eloszlik és a szívre gondoskodik annak önműködő; sokkal kevesebb megterhelés végrehajtásáról Is. A gombnyo-J jut. Ez pedig azt jelenti, hogy másra Induló automatika melletti f -___ a kezelőnek nincs más dolga, mint! könnyebben birkózik meg fo- ellenórizni a készülék működését.: funkciójával. • • Önműködő gabonarakodó-gép Az Odesszai Gépgyárban önműködő gabonarakodógépet szerkesztették, amely óránként 100 tonna gabonát rak vagonba, vagy teherautóba, 50—60 ember munkáját helyettesítve. A Tatár ASZSZK csisztopolszkl hajógyárában különleges motoros kompok gyártását kezdték meg. A komp személyszállításon kívül teherszállításra is alkalmas: hat tehergépkocsi fél el fedélzetén. A kisebb folyókon való átkelésre szolgáló kompon Sz—80. típusú traktormotor tölti be a starter szerepét. Ez Indítja be a reaktív motort. A reaktív motornak az az előnye, hogy a komp sekélyvlzü folyókon is közlekedhet. Három Ilyen „vízlökéses” kompot már vízrebocsátottak. A Csehszlovák Köztársaság a világkiállítások történetében első ízben ért el nagyszerű helyezést Brüsszelben. A világkiállítás főtitkára, Georges Moens Deming hivatalosan bejelentette, hogy a csehszlovák pavilont, mint egészet »-a legmagasabb díjjal, vagyis az "" aranycsillaggal tüntették ki. Az RÖVIDEN egyes csehszlovák kiállítási tárgyak ezenkívül 170 további díjat kaptak, ^ A román könnyűipar nagy figyelmet fordít azoknak a cikkeknek a gyártására, amelyek különösen nagy keresletnek örvendenek. Ezek közé tartoznak a len- és kenderből készült textilanyagok Is. Tavaly körülbelül 3 millió négyzetméter len és kender anyagot gyártottak, 19G0-ban pedig 10.5 millió négyzetmétert gyártanak. A Ploesti rajoni Paulestl község közelében most ipari komplexum épül, melyben kizárólag len és kender anyagot állítanak majd elő. Az épülő vállalat 370 szövőgéppel fog dolgozni és saját hőtermelő központtal rendelkezik majd. Az új gyár évente 10 millió négyzetméter len- és kenderan;--»got gyárt. A fonalszükségletet hazai fonodák fedezik. Rézgyár épül Bulgáriában November 1-én kezdi meg termelését Bulgária gyára —• a pirdopi rézgyár. A gyár kapacitása 8000 tonna, amely A sét Bulgaria első színesfém• r,paritása 8000 tonna, an a harmadik ötéx?es terv végére (19 62) 15 000 tonnára bővítenék. Képeket a „Műszaki £let”-bö! Tettük át.