Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL.!ETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1958. NOVEMBER 4. Két esztendő mérlege Utolsó napok... Huligánok, gubancok, levitézlett urak és csemetéik rohangálnak az utcákon fegyverrel a kézben, kézigránáttal az övben. Éjszakánként durva, véres kezek feszegetik az ajtót, becsületes, a munkáshatalomhoz hű emberek hevernek a börtönökben, a főhadiszállások pin­céiben. Kiégett ablakok, összelövöldözött falak merednek . a Köztársaság térre. Készülnek a halállisták. Löwenstein herceg Budapesten a „kormány” vezetőivel tárgyad. Mind- szenty a „rendszer örököseinek” felelősségrevonását üvölti a mikrofonba. Állnak a gépek, hidegek a kohók. Orgooány, Siófok kísérteié járja be az országot. , Negyedikén hajnalban az éter hullámain világgá re­pül a hír: megalakult a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és a szovjet csapatok segítségével megkezdődik az ellenforradalom teljes szétzúzása. Remény, bizakodás és bátorság költözött a mór-mór csüggedő szívekbe. Két esztendeje mindennek. Két esztendő! Mily rövid idő, s mégis milyen távol van már. Höl tartunk már azóta! Ez a kormány történelmünk egyik legsúlyosabb szaka­szában vette kezébe az ország vezetését. Kádár János elv- társ és munkatársai nagyon nehéz kötelezettséget vállaltak magukra: kivezetni az országot a zűrzavarból, tovább­építeni a szocializmust, a munkáshatalmat. A kormány nem ígért kényelmes utat. Sőt, bizonyos értelemben az or­szág vezetésének új ösvényét kellett taposnia és megjelöl­nie. Ezt: kíméletlen harc az ellenforradalmi, revizionista elmélettel, népbutítással, valamint a szektás, dogmatikus hibákkal szemben, és a marxizmus—leninizmus tanításai­nak szellemében tovább építeni hazánkban a szocialista társadalmi rendszert. Világosan megmondotta, hogy ez a magyar nép igazi érdeke, mert a szocializmus felemeli az embert, értelmet ad a munkának, az alkotásnak s ennek eredményeként boldog, szabad élet álakul ki az országban. Munkát ígért. Becsületes munkát — mindenki érdekében. És munkát kért: dolgozzon mindenki, mert csak a munka teremthet jólétet az országban. Világosan kifejtette, hogy a magyar nép a szocialista országok közösségének tagja, ami elengedhetetlen biztosítéka országunk függetlenségének, szabadságának, a szocialista vívmányok megőrzésének. Mindezt munkássága kezdetén is őszintén, nyíltan az or­szág elé tárta, harcba szólítva a társadalom szocialista erőit, a becsületes, haladó embereket. S ma a világ érthetetlenül tépelődlk a „magyar cso­dán”. Pedig ilyen nincs. Mi van? A magyar dolgozó mil­liók a tizennégy szabad esztendő alatt végleg eljegyezték magukat a szocializmus eszméjével. Keveseket ideig-óráig megtéveszthetett a demagógia, az álnokság, de a józan, meggyőző szóra felismerték igazi érdekeiket és odaálltak, ahol a helyük van. A párt és a kormány bizalmára biza­lommal válaszoltak. Ez a kölcsönös megértés, a nép és a vezetők összeforrottsága a két esztendő nagy-nagy tanul­sága és a sikerek záloga. Egy pillanatra sem szabad meg­feledkezni e kapcsolat ápolásáról és fejlesztéséről. A politika, amelyet a párt és a forradalmi munkás­paraszt kormány akkor meghirdetett — ma élő valóság. Egy ország a letagadhatatlan bizonyítéka. Az emberek nyugodt, rendezett körülmények között élnek és dolgoz­nak. Törvényes rend van az országban. Az iparban egyen­letes és mindig növekvő a termelés, megszűnt az évek óta kisértő anyaghiány. Az ipari beruházásokra fordított ösz- szegekböl új gyárak, üzemek, erőművek épülnek. Száz és száz új lakást adtak át a dolgozóknak. Minden iparágban jelentősen emelkedett az átlagkereset, az év végén is nye­reségvisszatérítést fizetnek a gazdaságosan dolgozó üze­mekben. A kereskedelem egyre több, választékban is bő­vülő árut hoz forgalomba, a néhány évvel ezelőtt keresett cikkek — például mosógép — mindenütt kaphatók. A becsületes, szorgalmas munka új gyümölcsöket érlel. A hároméves tervben egymilliárd forinttal többet ruhá­zunk be, mint eredetileg terveztük. A néhány hete nap­világot látott határozat a munkásosztály helyzetéről, új távlatokat nyit meg. A begyűjtés megszüntetésével a mezőgazdaságban is meggyorsult a fejlődés. A termelési kedv, a magabiztosság a termékféleségek mázsáiban fejeződik ki. Ez a légkör s a párt őszinte felvilágosító munkája a tsz-mozgalom fej­lesztésének is alapfeltétele. 1957—58-ban 97 termelőszö­vetkezet alakult, különösen népszerűek az alacsonyabb tí­pusú társulások. A számuk most 209. 17 993 hold földön 5075 tag végez közös munkát. Az ellenforradalom után 49 szövetkezettel szemben ma 372 van Baranyában, 65 000 hol­don, több mint tízezer taggal. A mostani ősz, a zárszám­adás bizonyára újabb fellendülést hoz. Az értelmiség és a városi kispolgárság is megtalálta helyét, szerepét a szocialista társadalomban. A párt és a kormány nem habozott, amikor egyeseket magatartásukért, cselekedetükért felelősségre kellett vonni, de ugyanakkor következetesen küzdött és küzd a lebecsülő, háttérbe szo­rító nézetek ellen. Az értelmiség munkája, tudása, hivatás- szeretete nélkülözhetetlen, amennyiben ez a szocializmus építése, a nép szolgálatában áll. Ez a két év mérlege. Nem lelkendezünk, nem hozsan- názunk, csupán örömmel és bizakodással nyugtázzuk, hogy ilyen rövid idő alatt idáig eljutottunk. Ez a szocializmus életerejét tükrözi. Vannak még gondok, nehézségek, jól ismerjük őket. A nép bizalmával, támogatásával megerő­södve elhárítjuk útunkból. Kádár János elrlárs látogatása a népMseres éjié aKalánál Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára hétfőn meglátogatta a néphadsereg budapesti helyőrségének egyik ezredét és időszerű kérdésekről hosszan él be­szélgetett a tisztekkel és a harcosokkal. Hz ország legnagyobb hőerőműve épül fel Pécsett 1500-an dolgosnak as építkezésen Az eredetileg 96 000 kilo- wattosra tervezett pécsújhegyi hőerőművet újabb, 32 000 kilo- wattos gépegységgel, majd ezt követően további 100 000 kilo­watt áramot termelő egysé­gekkel bővítik. Ez a bővítés nem külön, hanem a már ja­vában folyó építésbe szerve­sen beleillesztve, egyhuzam­ban valósul meg. Ezzel a pécs­újhegyi hőerőmű az ország legnagyobb, összesen 228 000 kilowatt teljesítményű erőmű­ve lesz. A pécsújhegyi erőművet táv­fűtésre alkalmas gépegységgel is felszerelik: ezt a célt a ne­gyedik beépítésre kerülő, 32 000 kilowattos, ellennyomá­sos turbinával ellátott gépegy­leg az illetékes szakminisz­térium előtt van. A tervezet szerint Pécs nyugati, déli és keleti városrészének erre meg felelő lakásait, a központi fű­téssel rendelkező közintézmé­nyeket — közöttük a jövőben kiépülő egyetemi városrész új épületeit — és több pécsi gyá­rat kapcsolnának be a távfű­tésbe. A pécsújhegyi hőerőmű építkezésén, szerelésén jelen­leg ezerötszázan dolgoznak. A többi között megkezdték egy 1300 méter hosszú szénszállí­tó gumiszalag szerelését és rövidesen elkezdik a szénörlő- malmok. szénhombárok, majd a kazánok lábazatainak szere­lését. A súlyosabb gépi beren­ség fogja szolgálni. A pécsi dezések helyszínre szállítására városi tanács szakemberei már 45 tonna teherbírású mozdony a távfűtéssel kapcsolatos darut helyeztek üzembe, a fő­nagyszabású javaslat-terveze­tet is készítettek, amely jelen­épület gépházában két ötven- tonnás darú beépítésén dol­goznak. A könnyebb munka­darabok mozgatásában két autódarú segít. Nagyon biztatóan haladnak a munkák a dunai csővezeték földbehelyezésénél, itt arra van kilátás, hogy november­ben bepótolják a kezdeti el­maradást és 12—14 km-re nő a földbehelyezett csövek hosz- sza. Megvan a remény arra, hogy a 40 km hosszú csőveze­ték a jövő év augusztusában vizet szállít Pécsnek. A kitűnően szervezett erő­műépítkezéshez tartozik az is, hogy az ipari építkezéssel egy- időben készül az erőmű állan­dó dolgozóinak szánt több száz szolgálati lakás. A lakások el­ső csoportjának átadására még az idén sor kerül. aláírták a Magyar és a Szovjet Tudományos Akadémia egyítttmíiködéséflek jövő évi mankatervét Hétfőn este a Magyar Tudo­mányos Akadémia székházé­ban ünnepélyesen aiáírták. a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája együtt­működési egyezményének 1959. évi munkatervét. A munkaetrv aláírása ailkal mából Erdei Ferenc főtitkár beszédet mondott, melyre Dubinyin akadémikus vála­szolt. Gyors orvoslás A Dunántúli Napló vasárnapi számában a „Szász­vár ma” cimű cikk­ben megírtuk, hogy Aczél György eiv- táms szászvári láto­gatása során a KISZ-szervezet tit­kára arra kérte, küldjenek több könyvet és főleg több mai témájú könyvet Szászvár­ra, mert nagyon szeretnek az embe­rek olvasni. Aczél György elvtárs meg Ígérte a bány&S^k- nak, hogy a Műve­lődésügyi Miniszté­rium 100 értékes könyvet adományoz a szászvári könyv­tárnak. Az ígéretből való ság iétt. A sásdi járási könyvtár dől gozói november 7- re átadják a köny­veket; Á genfi értekezlet A hétfői ülésről kiadott közlemény szerint a részt­vevő felek megállapodtak abban, hogy az értekezlet elnevezése: „értekezlet a nukleáris kísérleti robban­tások abbahagyásának kér­désétől“. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok küldöittége a hétfői ülésein külön-külön napirendi javaslatot terjesz­tett elő. Az ülésen megvitatták a két napirendi javaslatot, valamint a pénteki ülésen benyújtott szovjet egyez­ménytervezetet. A KISZ-brigádok versenyének eredménye: Százezer forint értékű exportáru terven felni Pécs három gyárában — a Kesztyűgyárban, a Sopiana Gépgyárban és a Pécsi Porce­lángyárban — az elmúlt ne­gyedévben összesen nyolc KISZ exportbrigád dolgozott összesen 45 fővel. Munkájuk eredményét a Pécsi Városi KISZ-bizottság összesítette, amiből kiderült, hogy a ríyolc pécsi KISZ expörtibrigád mind egyike 110 százalék felett tel­jesítette harmadik negyedévi tervét és a terven felül készí­tett exportáruk értéke eléri a 100.000 forintot; A Pécsi Porcelángyár két exportbrigádja köziül a Ság- vári érte él a legjobb 134.5 százalékos teljesítményt, 26.185 forint értékű export­árut adva tervén felül, amit de&zétpetós ifiú Nagygyűlésnek hirdették. A hallgatóság számát tekintve az is volt, legalább háromszázan szorongtak, fiaik, leányok a •komlói tanácsház nagytermé­ben, a későn jövők méltaUan- 'kodtak is, hogy nem tudnak 1hova ülni. De a hangulat in­kább egy baráti beszélgetést, eszmecserét mutatott. Az elő­adó, Balogh László, a KISZ központ osztály vezetőhelyette­se a fiatalok „nyelvén“ beszélt. — A napokban, egyik köz­ségben jártam, ahol idősebb emberek mesélték él a követ­kezőt: a gróf a választás előtt kövesutat ígért a községnek. Él is kezdte hordatni a követ, a falu meg örült, hogy végre nem kell sárt taposni. Meg is választották a grófot. Harmad­nap aztán nem tudtak hova lenni a csodáUcozás tól: megje­lentek a szekerek és hamaro­san az utolsó darab követ is elhordták. ­Ez a kis történet mindjárt mosolyt rajzolt a fiatalok ar­cára. Rég volt, Sk ilyenre nem emlékeznek. Mégis szólni kell róla, különösen a fiataloknak. Éppen azért, mert ők más vi­lágban élnek, ahol nincsenek választási ígéretek, kortesfogá­sok, ahol nem korhoz, egy helyben lakáshoz, keresethez mérik a szavazati jogot. Ta­nulni lehet belőle, többek kö­zött a jelen nagyobb megbe­csülését. Talán nem becsülik? Le­gyünk pontosak: inkább ter­mészetesnek, magától értető­dőnek tartják. Csinosan, né­melyik a legújabb divat sze­rint ötíözleödik, különösen a lányok. Kérdezzék csak megt édesanyjuktól, mit tudták fia­tal korukban a divatról? Ta­nulók, gimnazisták, techni- kumba járnak. Édesapjuk vá- ; jár, kőműves, csillés, lakatos, | kereskedelmi alkalmazott. — I Komlón 1945 előtt nem is volt gimnázium, iparitanuló-isko-, la. Balogh elvtárs számokat • idézett a tanulók származási- | nak megoszlásáról. Termesze- : tes ez? Hogyne, hiszen szo­cializmust építünk! Csak ezért! S így soralt&k a többit: a { munkát, a mozit, a színházat. ; a hangversenyt, a sportot. Jó,\ hagy élnek a lehetőségekkel, időnként azonban nem árt mö­géjük nézni. — A mi ifjúságunké a jö­vő — mondotta. — Belőlük ke­rülnek ki az új vezetők, szak­munkások, mérnökök, orvo­sok. Az ország ügyei az övék is. Apáik, anyáik értük dol­goznak, hogy gondtalan körül­mények között készülhessenek fel az életre, hivatásukra. Nagyon megtapsolták. Szív­ből jött, őszinte szavak vol­tak, ha néhányon érdektelenül is bámultak a semmibe. Az ilyen beszéd könnyebben talál utat. —ez—f— a Petőfi brigád még 15.507 fo­rint értékű exportáruval teté­zett; A Sopiana Gépgyár három KISZ exportbrigádja közül a lakatos teljesen seiejtmente- sen dolgozott, az esztergályos példás anyag takarékossá gról adott számot, míg az öntőbri- gári a selejtet 1.1 százalékkal a megengedett alá szorította. A Kesztyűgyárban három KISZ export szabász-brigád 1 390 pár kesztyű anyagát ta­karította meg a harmadik ne­gyedévben és emellett a ter­vezettnél 7.5 százalékkal több kesztyűt készítettek exportra. A Pécsi Kesztyűgyár üzem­vezetősége és KISZ-szerveze­te az év eleje óta számontart- ja a KISZ-brigádok munká­ját, aminek az idén elért össz- eredménye már 3 735 pár kész tyű anyaigának megtakarítá­sával csaknem 70.000 forint. <- ö v' .f V:: ■ ,.' ■ ■ * : Ír % í’5 ■ mm m ®§ÉÍ •ff ff ff:, • v * m pn IS i Ä1 Elkészült az UNESCO korszerű székháza Párás (AFP). Hétfőn avat­ták fel Párizsban az UNESCO székházét. Az UNESCO-t 1945- ben alapították a londoni ér­tekezleten. 1946-ban ideigle­nesen Párizs egyik régi szálló­jában helyezték el. Három év­vel később az UNESCO enge­délyt és lehetőséget kért Fran­ciaországtól az állandó köz­pont megépítésére. Az építési munkálatokat 1953-ban kezd­ték meg. A hétemeletes épület építési munkálatait három nemzet­közi hírnevű építész végezte. Méretei ellenére felépítése igen harmonikus. t: MS • % WmMmmrnm •im » j mm «• i vd?. , A Épül a Bőrgyár ÚJ erőtelepe, amely az üzemek megfelelő ener­giaellátását biztosítja majd.

Next

/
Thumbnails
Contents