Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! # / NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÄCS LAPJA Sz. Hruscsov elvtárs sajtókonferenciája a berlini kérdésről I Moszkva (MTI). N. Sz. Hruscsov elvtárs, a ♦ Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csii- í törtökön délután a Kremlben sajtókonferen­• cián tájékoztatta a szovjet és a külföldi sajtó | munkatársait a szovjet kormány álláspontjá- | ról Nyugat-Berlin kérdésében. Ez volt az első eset, hogy szovjet ‘kormányfő Moszkvában, sajtóértekezletet tartott. . Hruscsov Gromiko külügyminiszter kíséreté•> ben érkezett a sajtókonferenciára. A külügy­miniszter megnyitó szavai után a szovjet kor­mányfő elsőnek a tudósítók írásban benyújt tott kérdéseire válaszolt. XV FŐFOLYAM, 381. SZÁM ARA: 50 PILLÉR PÉNTEK, 1958. NOVEMBER 28. Tegyék Nyugat Berlint demilitarizált szabad várossá Á szovjet kormány jegyzékei a berlini kérdésről A szovjet kormány a nyugati nagyba tál ínokhoz intézett jegyzékében javasolja, hogy tegyék Nyugat-Berlint önálló politikai egységgé: demilitarizált szabad várossá. A szabad városnak — hangsúlyozza a szovjet jegyzék — saját kormánya lehetne és maga irányíthatná gazdasági, adminisztratív és egyéb ügyeit. A négy hatalom, amely a máso­dik világháború után részt vett Berlin együttes igazgatásában, valamint a két német ál­lam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — kötele­zettséget vállalhatna, hogy tiszteletben tartja Nyugat-Berlinnek. mint szabad városnak státusát. A szovjet kormány nem ellenzi, hogy az ENSZ is részt vegyen a szabad város jellegének- szavatolásában. A szovjet kormány jegyzék­ben értesítette az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányát, .kormányai részére ez a javas­lat elfogadhatatlan, — hang­súlyozza a szovjet kormány jegyzéke, — akikor a volt, rneg ‘rút robbantsanak ki a nyugat­berlini megszállók jogainak megőrzéséért. hogy a Szovjetunió hatályát szálló hatalmaknak nem ma- vesztettvek minősíti a Német- radt tárgyalási alap Berlin országra • vonatkozó azon sző- kérdésében. Sem a Szovjetunió sem a többi szocialista állam nem ta­gadhatja meg és nem szándé­vetséges egyezményeket, ame- A szovjet kormány javasol- 'mSa lyek hatálya csak. a Neme tor- ^ hogy fél évig w változtas- Egyesült Államok konmányá- szag fegyverletetelet kővető SCL1lak azmi a jelenleg fennálló hoz intézett jegyzék. Ezek az rendien, amely az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniá- nak és Franciaországnak Nyu- gat-Berlinből a Német Szövet­ségi Köztársaságba irányuló katonai .jellegű szállításaira szag fegyverletételét első évekre szólt, s amely egyezményeket a nyugati ha­talmak megszegtek. A szovjet, kormány ugyan­akkor jegyzéket Intézett a Né­met Demokratikus Köztársa­államok szilárdan kiállnak jo­gaik, állami határaik védel­mében, jelszavuk — egy az összesért és az összes egyért. ság kormányához is és ebben vonatlwzik. Amennyiben az javasolja, hogy a Szovjetunió említett időszakot nem hasz és a Német Demokratikus nálják fel, hogy megfeleh Köztársaság kormányküldött- megegyezésre jussanak, akkor sépei .részletesen tárgyalják a Szovjetunió a tervbe vett in meg azokat az intézkedéseket, tézkedéseket a Német Demo amelyeknek célja a megszól- kratikus Köztársasággal való lási viszonyok megszüntetése megegyezés útján valósítja meg. Ez azt jelenti, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa (Folytatás a 2- oldalon Az első kérdést Naumov, a Prav­da tudósítója tette fel. Kérdése így, hangzott: „Miért most, a je­len pillanatban tette meg a szov­jet kormány Beiéin státusának megváltoztatására irányuló ja­vaslatát? Mi indította erre a szovjet kormányt? — A világ országait nyugta­lanságban tartja a nagyhatal­mak közötti feszültség — vá­laszolta Hruscsov. — Mi sokat tettünk azért, hogy csökkent­sük ezt a feszültséget, meg­teremtsük felszámolásának le­hetőségét, s jó kapcsolatokat építsünk ki a nagyhatalmak között és megakadályozzuk, hogy háborús konfliktus tá­madjon. Mindenekelőtt Euró­pában kell rendet teremtenünk és biztosítanunk a békét, leg­elsősorban pedig Berlinben. A háború óta eltelt 13 esz­tendő több mint elegendő lett volna a német békeszerződés megkötésére. A szerződés meg­kötésének azonban az az aka­dálya, hogy a nyugati hatal­mak és Nyugat-Németország nem ismerik el a reális hely­zetet, nevezetesen azt, hogy két Németország létezik: a tőkés magántulajdonon alapuló Né­met Szövetségi Köztársaság és a szocialista fejlődés útján ha­ladó Német Demokratikus Köztársaság. , A keletnémet elvtársaknak aligha sikerül megagitálniok Adenauer kancellár urat és kormányát árról, hogy a Né­Berlinben. A berlini kérdéssel kapcso­latban a szovjet kormány jegy­zéket «intézett a.' Német . Szö­vetségi Köztársaság kormá­nyához is. Mint a nyugati hatalmakhoz Intézett szovjet jegyzékek rá­mutatnak: ha az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Brilammáa és Franciaország kormánya egyet ért azzal, hogy szüntessék meg Nyugat-Berlinben a jelenlegi megszállási rendszert és Nyu- gat-Berlin területén létesítse­nek nyílt várost, a Szovjetunió hajlandó e kérdésben a négy hatalom nevében hivatalosan felvenni a- kapcsolatot a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Icormányárvat, amellyel egyébként már folytatott elő­zetes nemhivatobos tanácsko­zásokat. Ha a három nyugati hatalom ság intézi majd teljhatalmúlag a területét illető kérdéseket vagyis megvalósítja szuvere­nitását . száradon, vizen és • levegőben. Ugyanakkor Berlinre vonatkozó kérdéseke illetően megszűnik a szovje fegyveres erők németország képviselőinek és egyéb hivata­los személyeinek minden, ed digi kapcsolata az Egyesül Államok, Nagy-Britarma és Franciaország fegyveres erői nek megfelelő képviselőivel és egyéb hivatalos személyeivel. Olyan, probléma megoldásá néil, amilyen a berlini — je­lenti ki a BKOv.iet kormány — a legkevésbé aJkatmazhatók zsarolási módszerek és az erő vei való értelmetlen fenyege tőzés. Csak őrültek mehetnek odáig, hogy újabb világhábo Szovjet pionir-vezefő küldöttség érkezeit Pécsre! Két hetes magyarországi tar­tózkodás során csütörtökön Pécsre látogatott a Komszo- ruol Központi- Bizottságának 7 tagú pionir-vezető küldöttsége. A delegáció vezetője Baljasz- naja elvtársnő, a Komszomol Központi Bizottságának titká­ra, a Lenini Pionirszervezet Országos Tanácsának tagja. A szovjet küldöttséget a me­gyei KISZ-bizottságon a KISZ- bizottság vezetői, a megyei út­törőelnökség tagjai, valamint a pécsi úttörők köszöntötték. áégeknek, majd a főiskola ta-; nárai és hallgatói nevében; Székely Jenő. a főiskola igaz-t gatólielyettese köszöntötte a} delegáció tagjait. Komlósi Sán-\ dor, a pedagógiai tanszék do-\ cense ismertette a főiskolai oktatási rendszert, majd váVt- szolt Bdljasznaja elv tár snő­nek a KISZ-szel, az úttörő- mozgalommal, a tanszékekkel és a társadalmi munkával kapcsolatos kérdéseire. A dele­gáció vezetője megígérte, hogy pénteken ismét ellátogat a fő­A pionir-vezetők elbeszélget- iskolára és akkor részletkér-: tek az úttörávezetőkkel, majd a közös ebéd után a delegáció három tagja Komlón c kelet- kökönyösi úttörőcsapat mun­káját tekintette meg, négy elv- társ pedig a Pécsi Pedagógiai Főisltolára tátogatott el déseket is alaposan megbe­szélnek. Ezután a szovjet elvtársak a ] főiskoláról és Komló-Kökö- ngösröl a pécsszabolcsi Puskinj kültúrotthonba mentek, ahol] A főiskolán a KlSZ-fiatnlok a szabolcsi úttörővezetőkkel és virággal kedveskedtek a yen- úttörőkkel beszélgettek el. Mohácsi korsók Brüsszelben met Szövetségi Köztársaság fogadja el a szocialista állam- rendet, amit a Német Demok­ratikus Köztársaság kíván, s amit a Német Demokratikus Köztársaság népe üdvözölne. Azt hiszem, erre gondolni puszta fantáziálás lenne. Ugyancsak fantasztikus és va­lószínűtlen lenne az tó, ha Nyugat-Némétország politiku­sai — s elsősorban Adenauei' kancellár úr — azt kívánnák elérni, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság • mondjon, le a szocialista rendszerről, fogadja el a kapitalizmust s így csatlakozzék a Német Szö­vetségi Köztársasághoz. Vagy­is, ha azt kívánnák, hogy Né­metország kapitalista alapon egyesüljön, s így kösse meg a békeszerződést. Mi a teendő? Berlin szét­tagoltsága és a megszállási rendszer reális tény. Most, 13 évvel a háború után minden értelmes ember úgy véli, hogy ez nem normális állapot. Meg kell találnunk a helyzet nor­malizálásának eszközeit, mert Nyugat-Berlin megszállása senkinek sem előnyös. Ezt a helyzetet csak az iga­zolhatja, ha valamelyik fél agresszív célokat követ. A nyugati hatalmak számára Nyugat-Berlin kétségkívül al­kalmas a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a szocialista omzágok elleni aknamunkára. Ennyiben a helyzet előnyös számukra. Másrészt azonban náluk is je­lentkeznek problémák: Berlin olyan rákos daganattá vált, amely — ha nem számolják fel a kórokozót — nem kívánatos következményekhez vezethet. Ezért sebészeti beavatkozásra van szükség, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy a volt koa­líciós partnerek között ne el-’ lentétek legyenek, hanem ba­ráti kapcsolatok, púként a Hit- ler-ellenes háború idején. A hidegháború felszámolását és a békés egymás mellett élést kívánó népek ezért üd- vözlik majd a Szovjetunió ja­vaslatát. A hidegháború híveit kétségtelenül elkeseríti ez s javaslat. Ellenállást tanúsíta­nak majd, de kisebbségiben maradinak, s reméljük, mind több nép áll ki a béke mel­lett. Ezután az UP tudósítója, Shapi­ro kérdésére válaszolt a szovjet kormányfő. A kérdés Így hang­zott: „Helyes-e a szovjet nyilat­kozatból azt a következtetést le­vonni, hogy a Szovjetunió fél­éven át nem tesz semmit a fenn­álló helyzet megváltoztatása vé­gett? A következtetés helyes — I válaszolta Hruscsov. — A | Szovjetunió fél évig nem kí- ; vánja megbontani a fennálló ; helyzetet. A nem normális ál­lapotokat normális úton, tár­gyalások és megbeszélések Útján kívánjuk megváltoztat­ni. Ez azonban abban az eset­ben érvényes csak, ha a má­sik fél nem provokál és nem lesz nem kívánatos lépéseket» Az AFP tudósítója a következő­ket kérdezte: „Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővá­rosa. Miért akarja a Szovjetunió Nyugat-Berlint mégis szabad vá­rossá ' nyilvánítani?*" A kérdés felvetése helyén­való — mondotta Hruscsov —* valóban. Berlin a. potsdami szerződés értelmében abban a szektorban ván', amelynek te­rületén megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, s így természetesen egész Ber­lin a Német Demokratikus Köztársaságé. Ha azonban mi így vetnénk fel a kérdést, sok nép nehezen, értené, meg ál­láspontunkat. A legutóbbi ti­zenhárom esztendőben a két Berlin különbözőképpen fej­lődött. Ugv járhatnánk, mint­ha mechanikusain akarnánk egyesíteni két, különböző tu­lajdonságokkal rendelkező fo­lyadékot egyazon edényben: káros reakcióit váltanánk ki: Jobb lenne ezt a kérdést vi­haros reakció nélkül megolda­ni; Mi a valóságos helyzetiből kiindulva, törekszünk megál­lapodásira. ezért azt gondol­juk, legjobb elismerni a Né­metországban kialakult hely­zetet és a saját kormánnyal, állami és gazdasági rendszer­rel rendelkező Nyugat-Berlin szabad várost létrehozni. Nem akarjuk nagy megrázkódtatá­soknak kitenni Nyugat-Berlin népét, válassza meg szaba­don a társadalmi rendszert, s ha kívánja, tartsa meg a kapi­talista rendszert. Md nagyra értélkeljük h Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormányának álláspont­ját, amelyből kitűnik,, hogy helyesen értékelik és támogat­ják a mi javaslatunkat. Ezzel engedményeket tesznek a bé­ke megőrzése érdekében. Ez a magatartás példaként szolgál­hat a tobbj vitás nemzetközi kérdés, így a két német állam között felmerült vitás kérdé­sek megoldásában is. Minden­ki, aki a békét megbecsüli, ér­tékeli és üdvözli ezt a maga­tartást, A TASSA! taMcttöj», Geraszi- mof a kSvntfceaö kérdést tette fel a ndaftteteratnöknek: „A nyu- gntt sajtó azt élHtja, hoar a meg­szállási rrmSrrr frteatUnolására irányuló szovjet rendszabályok megrántanék Berlinnek és la­kosságának gazdasági helyzetét. Van-e ennek a kijelentésnek valamilyen alapja?”, Hruscsov válasza így hangzott: — Javaslatunk kifejti: A Szovjetunió biztosítja Nyugat­(Folytatás a 2. oldalon Úgy volt az régen, s még ma is sokhelyütt, hogy a fiú- gyerek kitanulta s folytatta apja mesterségét, így szállt apáról fiiéra, majd az unokák­ra a szerszám, a mesterfogá­sok, a szakma. Mohácson szinte mindenki ismeri Horváth Mari' meg Horváth János cserepeseket. — Mi is apánktól tanultuk a cserepességet — mondja Horváth János. — Amikor el­kezdtük az agyaggyúrást, bi­zony nem volt nagy becsülete a cserepes mesterségnek. Csak afféle harmadrangú szakmá­nak tartották, ma pedig nép­művészek vagyunk és megbe­csülnek bennünket. Es tudja, úgy van az ember, amikor lat­in, hogy megbecsülik, jobban ideadja a szivét a munkába. Előszedi tárcájából a kitiin- >'éseket. megmutatja az elis- \erő leveleket, majd egy 'má­ik szobába vezet, ahol össze- 'jűjlötte azokat a mintadara- ■jkat, melyeket eladásra ké­nt élt. Szebbnél-szebb fekete nyű, cifrázott, tarka, ezüs- \ zöld, vagy sárga színű vl- jkorsok pompáznak a polco- on. Horváth János, a népművé­szeti szövetkezet tagja és a szövetkezet mindig örömmel veszi át tőle az újszerű korsó­kat, csuprokat. Sokat dolgozik.I Persze nem egyedül. Felesége, j aki hosszú évek alatt eltanul-J ta férjétől a munka egyes I mozzanatait, sokat segít. A di-l szítást, cifrázást azonban a! mester végzi, maga tervezi a; mintákat, alakítja az új for-« mákat. S — Lesz-e. aki folytatja ezt n j szép munkát, lesz-e. aki nem| engedi kipusztulni a mohácsi! cserepes hagyományokat? —t kérdeztem. — Lenne, a fiam, a Imcí gyerek, — mondta elgondol­kodva. — Csakhát a mai fia­talok vem értékelik ezt. 11 éves a fiú. de mar pilóta akar lenni. Pilóta. Pedig ügyes ámí a kis betyár... — és már- hozza is a cifrázott játékokat, tányérkákat. — Es a többiek, más fiata­lok. nem akarják a cserepes- séget tanulni? — Nemigen. Pedig ha jön­nének, szívesen tanítanám őket. S nem bánnák meg, mert szép ez a mesterség, a csere­pes munka. Olyan szép, hogy1 még Brüsszelbe is vittek ai mohácsi virágkorsókból, : WESZTL MÁRTÁI Több pécsi vállalat épít szolgálati lakásokat Több pécsi vállalatnál kead­tok hozzá ebben az évben szol­gálati lakások építéséhez. Bár a vállalatoknak nem korlátla­nok a lehetőségeik és a fel­építésre kerülő lakások száma sem mondható nagynak, min­denütt örömmel fogadták ezt az új lehetőséget, ami azért, ha csekély is, sok embernek II nstoiiiaii m Élet Ha az Czottner Sándor nehézipari miniszter csütörtökön délben fogadta a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete vendége­ként Magyarországon tartóz­kodó dél-walesi banyászikül- döttséget. A küldöttség tagjai elmondották, hogy eddigi lá­togatásaik alkalmával igen jó benyomásokat szereztek. A miniszter hosszasan elbeszél­getett az angol vendégekkel. oldja majd meg egyik legna­gyobb gondját, a lakáshiányt. A Porcelángyár szolgálati lakásai a Zsolnay mauzóleum mögötti részen, az Endre utca folytatásaként épülnek majd fel. Tizenhat egyszobás-kony­ha s, komfortos lakás épül a gyár dolgozói részére. Ebben az évben már meg is kedbk ,az épületek alapozását és jövő • év őszére már beköltözhető [állapotban átadják őket a gyár : dolgozóinak. A Baranya megyei Mély­építő Vállalat szolgálati laka­tsai a Jókai Mór utcában épiíl­• nek. Huszonnégy lakást epi- [tenefc itt és a dolgozók Jelen- : tős társadalmi munkával se- ; gitik az építkezést. Úgy terve ! zik. hogy ebben az évben m**g ; tető alá hozzák az épületet. A Felső-Malom utcában a I Tervező Vállalat dolgozói szá- : mára készülnek szolgálati la- : kasok. A tizennyolcai földstii»- > tcs épületet két emelet ráépt- : tésével bővítik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents