Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

4 NAPLÓ 1958. NOVEMBER 26. " A Csehszlovák Távirati Iroda közleménye zország és a v Prága (CTK). Az Olasz Köz­társaság kormánya az utóbbi időben olyan intézkedéseket tett, amelyek a csehszlovák— olasz kapcsolatok ellen irá­nyulnak. A Csehszlovák Távirati Iro­dát felhatalmazták, hogy a kérdésről nyilatkozzék. A Csehszlovák Köztársaság kö­vetkezetes békepolitikát foly­tat, a békés együttélés és ver­sengés elvét- vallja minden országgal kapcsolatban, tekin­tet nélkül társadalmi rendsze­rére — hangzik a nyilatkozat. Ez a politika vonatkozik Olasz­országra is, jóljehet az tagja a szocialista tábor orszá­gai ellen irányuló NATO kato­nai csoportosulásnak; A Csehszlovák Távirati Iro­da nyilatkozata rámutat, hogy a csehszlovák kormány 1947- ben lemondott az olasz jóvá­tétel! követeléseiről, majd meg állapodért kötött az olasz kor­mánnyal, hogy 5090 olasz mun­kást foglalkoztat Csehszlová­kiában. Az olasz kormány azon ban később lehetetlenné tette ennek a szerződésnek teljesíté­sét. Az olasz kormány — folyta­tódik a nyilatkozat — az utóbbi időben számos esetben akadá­lyokat gördített csehszlovák művészek és művészegyüttesek olaszországi szereplése elé, az olasz sportolóknak megtiltotta, hogy kapcsolatot tartsanak a csehszlovák sportolókkal, s nem engedélyezte az olaszor- I szági társasutazásokat sem. j Fanfani olasz miniszterelnök ♦ és külügyminiszter október 29- | én a parlamentben azt állítot- J ta, hogy ezek a megkülönböz- • tető intézkedések mindaddig * tartanak, amig a prágai rádió | be nem szünteti az olasz nyel- ! vű adásait és követelte Fran- ♦ cesco Moranino olasz állam- i polgár kiadatását, akit az olasz bíróság elítélt. Az olasznyelvű rádióadások­ról megállapítja a nyilatkozat, hogy az országok többsége su­gároz idegen nyelvű rádióadá­sokat Sőt, egyes kapitalista rádióállomásokat kifejezetten arra használnak, hogy rágalom özönt zúdítsanak a szocialista országokra és az olasz rádió az elsők között van ezen a téren. Francesco Moranino cseh­szlovákiai tartózkodásáról a csehszlovák kormánynak nincs tudomása, s hangsúlyozza, hogy bárkinek a fasizmus elle­ni harc során elkövetett csele­kedetei alapján történő kiada­tása ellentétben állna a cseh­szlovák alkotmány szellemével, a csehszlovák törvényekkel és a nemzetközi szokásokkal. A nyilatkozat végül hangsú­lyozza: Csehszlovákia továbbra is a két ország kapcsolatainak kiterjesztésére törekszik, s csupán arra van szüksége, hogy az olasz kormány ugyan­olyan jóhiszeműségről tegyen tanúbizonyságot, mint a cseh­szlovák kormány. j Harc a Nílus vízéért A 6500 km hosszú a Nílus a Föld. harmadik leghosszabb • folyója. Vízgyűjtő területe 2 800 000 négyzetkilométer, azaz I Afrika területének majdnem 10 százaléka. Forrásfolyója a Ka- igera, amely az Egyenlítő közelében ömlik a Victoria tóba, \ ahonnan a Nílus fő ága, Bahr el Dzsebel („Hegyi folyam”) né- f ven folyik tovább. Baloldalról a Bahr el Ghazalt (Gazella ! folyó) veszi fel, ami után a Fehér-Nilus nevet kapja. A Nílus másik fő ága Abai néven Etiópia magas hegyei között ered, s a Tana tavon átfolyva a Kék-Nilus néven ismert. A Fehér- és a Kék-Nilus Szudán fővárosánál, Khartum- nál egyesülnek a Nílussá, miután közrefogták a Dzsezira (magyarul: sziget) világjelentőségü gyapottermő területét. Az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartományának, a Szu­dánnak sivatagjaiban, amelyek alig ismernek esőt, a Nílus vize a gazdasági élet döntő tényezője. A Nílus vizének öntözésre való felhasználása nélkül a fo­lyó völgyében semmiféle mezőgazdasági tevékenység nem volna elképzelhető. Az ez ideig használt primitív öntözési módszereket újabban gátak és víztárolók építésével akarják kibővíteni és korszerűsíteni. ’ Az egyiptomi Aszuánnál a Szovjetunió 400 millió rubeles gazdasági kölcsönének segítségével víztárolót és erőmüvet lé­tesítenek; az utóbbi az egyiptomi ipar továbbfejlesztésének alapjául fog szolgálni. A Nílus felső folyása Szudán területére esik, mindennemű gátépítés a két országban a folyó vízhozamát kölcsönösen meg­változtatja. Ez az egyik oka az Egyesült Arab Köztársaság és Szudán közötti ellentéteknek és tárgyalásoknak. Szódán felöl aVaria vizsgálni az Egyesült Államokkal kötött segélyegyezményt A közép-keleti’ hírügynökség hétfői jelentése szerint Szu­dán felül fogja vizsgálni az Egyesült Államokkal kötött segélyegyezményét annak a jelentésnek a fényében, ame­lyet Ahmed Kheir szudáni külügyminiszter most készít. A hírügynökség szerint Va­li ab tábornok, belügyminisz­ter, akitől a fenti bejelentés származik, kijelentette, ha a jelentés alapján kitűnik, hogy az egyezmény ellentétben áll Szudán szabadságával és mél­tóságával, akkor a szudáni kormány a kérdést megvitatja az Egyesült Államokikdi. A nagydobszal Vörös Sugár kellett volna bele. És az új Termelőszövetkezet majorjá- agronómustól sokat várnak, 34 ban vermelik a burgonyát, évet töltött a szakmában, ez , Működik az osztályozó gép, nem kis szó. i fonvnák a burgonyahegyek, — Hallgat is rá a tagság, utcákat alkotnak a kész priz- — veti közbe az elnök. — Nem goromba, inkább mindig meg­magyarázza, hogy mit miért kell tenni és ebből értenek is az emberek. Most már őszintén sajnál­juk, hogy nincs jelen és így — Mennyi lehet?. >. hát tíz félig-meddig hiába is jöttünk. Jogi tájékoztató Az elmúlt hónapokban a la­kóépületek házfelügyelőinek munkaviszonyára és munkafel­tételeire vonatkozóan újabb rendelkezések jelentek meg. E rendelkezések lényegét röviden az alábbiakban kívánjuk is­mertetni. A 34/195«. (V. 21.) Korm. sz. rendelet és a 7/1958. (VI. 28.) Mü. M. sz. rendelet hatálya kiterjed a társadalmi és személyi tulajdonban lévő lakóépületekben alkalmazott házfelügyelőkre. A munkavi­szony keletkezése az általános szabályoknak megfelelően tör­ténik. „A házfelügyelői munkavi­szonynak felmondással történő megszüntetése esetén a Mt. V. 42. §-ában foglaltakat alkal­mazni nem kell, hanem a mun­káltató által közölt felmondás esetén is a Mt. V. 43. §-ában foglaltaiknak megfelelően lehet eljárni. Ha a munkáltató a házfelügyelőt a felmondási idő alatt a munkavégzés alól nein menti fel, a munkaviszony megszűnésekor köteles a ház- felügyelő részére a felmondási időre járó munkabéren felül a felmondási idő alatt végzett munkájáért járó bért is meg­fizetni. (2. §) , Abban az esetben, ha a mun kaviszonyt a munkáltató szün­teti meg, illetőleg mondja fel, a szolgálati lakás helyett csere­lakást kell biztosítani a mun­káltatónak. A felmondást olyan időben kell közölni a házfelügyelővel, hogy a fel­mondási idő leteltével a csere­lakás biztosítva legyen. A ház- felügyelő munkaidejére vonat­kozóan külön rendelkezés nincs, azonban a rendelet 4. §-a értelmében a házfelügyelő munkaideje a házfelügyelői feladatok ellátásához igazodik. Tehát mindig az adott eset ha­tározza meg azt, hogy mennyi a szükséges munkaidő. A házfelügyelőt megilleti az évi rendes szabadság. A ■ sza­badságidő alatt azonban a ház­felügyelő! teendőket maradék­talanul el kell látni. A házfel­ügyelő szabadságidejére köte­les helyettesről gondoskodni azért, hogy a helyettes ellássa a teendőket. A helyettes házfelügyelő a rendelet 6. §-a szerint megha­tározott évi alapbérének 4 szá­zalékát kapja. A házfelügyelő munkabére a munkaszerződésben meghatá­rozott lakóépületekben lévő szobák száma szerinti alapbér­ből és természetbeni szolgálta­tásból áll. A házfelügyelő mun­kabére 1—50 lakószobáig 50— 400 Ft., 51—100 lakószobáig egy házfelügyelő alkalmazása esetén 300—850 Ft-ig terjed, két házfelügyelő alkalmazása esetében az I. házfelügyelőnek 130—350 Ft., a II. házfelügyelő­nek 170—500 Ft-ig terjed. Ezen kívül még szabályozva van a 101—150-ig, a 151—200-ig és a 201 lakószobán felüli épületek esetében járó bér is. A házfelügyelőt megillető természetbeni juttatások közé tartozik a szolgálati lakás, az elektromos áramtérítés, amely 10 kwó. Itt kell azt is megem­líteni, hogy a személyi tulaj­donban álló lakóépületekben alkalmazott házfelügyelők ese­tében a munkakörrel kapcso­latos lakásra a lakbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet vonatkozó ré­szeit kell alkalmazni. A rende­let végrehajtásáról a megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Ma délután 5—6 óráig jogi és SZTK tanácsadást tartunk szakemberrel. A tanácsadás helye: Pécs, József Attila u. 10. sz. 1. emelet 2. ajtó. A tanács­adás díjtalan. Megkezdődött a kétnapos tanácskozás a Pedagógus Szakszervezetben A SZOT székházában kedden megkezdődött a pedagógusok szakszervezete megyei bizott­ságai elnökeinek és a művelő­dési osztályvezetőknek kétoa­szakszervezet főtitkára beszá­molt a pedagógus szakszerve­zetekben lezajlott választások* ról. A vitában felszólalt Ilku Pál * pos országos értekezlete. A ta- művelődésügyi miniszterhelyet­nácskozáson Péter Ernő, a tes is. ing­bur­nworok. Újházi Imre tsz-elnök ujjra vetkőzve hajtja a íjO””arastát. Mennyi lehet ez a burgonya, amit itt látunk? hold termését, közel 10 vagon burgonyát hordtunk itt össze. Most nem tudtuk leadni, de tavasszal jóval magasabb áron veszi át a vállalat. így aztán iparkodni kell a vermeléssel, nehogy tönkre menjen. Hát az új agronómus talán a mezőn van? — A mezőn!? — lép köze­lebb Újvári elvtárs — mit ke­resne a mezőn? Kész van ne­künk ott már minden mun­kánk, ha csak azt a pár hold tartalékföldet nem számítjuk, amit az őszön vettünk át. De hát az jávoré úgyis parlagon marad. Zöldtrágyát javasolt bele az agronómusunk, hogy rendle jöjjön a termőereje. Az emberek is abbahagyják a munkát, körénk gyülekez­nek. Suszter Mihályról, az új ugronómusról van szó, az dekli őket. Kár, hogy nincs jelen. Pécs­re ment tartályt szerezni a moslékszállításhoz. Mert na­gyon a szívére vette, hogy olyan alacsony a fejéti átla­gunk, 3 meg 4 liter, mikor több is lehetne. Most aztán ki­járja, hogy a Belcsal szesz­De az emberek nem engednek elmenni. — El tudjuk mi azt monda­ni, hogy milyen az agronómu­sunk hétköznapja, hisz itt él köztünk, hetente csak egyszer megy haza. — Először is nagyon korán kel, reggel már ötkor az istál­lóban van. Ellenőrzi az etetést, fejést. Aztán kimegy a mező­re, azaz kiment, amíg volt kint munka. Mindenütt ott van, ahol szükség van rá. Egész nap talpon van, min­denről tud, mindent lát. Este megbeszéljük a másnapi mun­kát, beosszuk, ki hová megy dolgozni, melyik munka a leg­sürgősebb. Bizony itt nincs megszabott munkaidő. Most, hogy jön a zárszám­adás, igen nagy segítségét ér- vesszük. Ö készíti el a takar­mányszabványt: mennyi takar­mányunk van, mennyire vol­na szükség az állatoknak. Ta­nácsokat ad a jövő évi ter­vünkhöz. Ez az ő munkája és ezt el is végzi becsülettel. A munkafegyelem is érezhetően javult, mióta Suszter elvtárs itt van közöttünk. Igaz, hogy gyártól szeszmoslékot kapjunk, kis ideje van itt, de mi eddig csak a szállítás kerül pénzbe, azt meg saját vontatónkkal megoldjuk. Szeretnénk a fejési átlagunkat 8—10 literre fel­emelni. Es elmondják az emberek, nagyon meg vagyunk vele elé­gedve. Ennyit tudtunk meg egy ag­ronómus, Suszter Mihály mun­kájáról. Kissé furcsán sikerült a riport, épp a A helyes istállótrágy nagyüzemben és Legjelentősebb szerves trá­gyánkat, az istállótrágyát sem­milyen mennyiségű műtrágyá­val nem pótolhatjuk, mert a műtrágya nem növeli a talaj humusztartalmát, nem bizto­sítja a talajélet fejlődéséhez a megfelelő feltételeket. Az i&- tállótrágya az összekötő ka­pocs növénytermelés, állat- tenyésztés, valamint talajmű­velés között. Ha istállótrágya- gazdálkodáfcunk helytelen, ak­kor megbomlik ez a kapcsolat és a mezőgazdaság eredmé­nyes termelése veszélyeztetve van. Hazai istállótrágya gazdál­kodásunkban sajnos még igen sok a tennivaló, javítani való. Sok helyen még ma is azt ta­pasztaljuk, hogy helytelen ke­zelés következtében az istálló­trágya értékes anyagainak egy része veszendőbe megy, sót nem ritkán ott megy tönkre a felhasználatlan trá­gya az úgynevezett trágyate­lepen. Ez a pazarlás évente sok milliós kárt > okozhat népgazdaságunknak. Ha ehhez hozzászámítjuk még az ebbő! hogy Suszter Mihály egy álla- nem beszélhettünk. De amit mi gazdaságból került hozzá- az emberek elmondtak róla, jnk, nem olyan rég, most az csak jó volt és reméljük, nem Asszel. Kicsi, 420 holdas a tsz, haragszik majd a riportért, de egy jó szakember már rég R.-né. adódó terméskieséseket, a kár szinte felbecsülhetetlen. Első és legfontosabb feladat az istállótrágya kezelésének megjavítása, nagyüzemi gaz- főszereplővel | daságainkban és kisüzemeink- " ben egyaránt. Az istállótrágya karszerű és lehetőleg veszteségmentes kezelése csak a nagyüzemben lehetséges. A nagyüzem nagy mennyiségű trágyáját már a hely kihasználása végett is összébb és magasabbra kell rakni, így a trágya tömegé­hez képest (kisebb felületen érintkezik levegővel és keve­sebb lesz a veszteség. A jó trágyakezeléshez nagy­üzemben trágyatelepre nin­csen szükség. Sokkal helye­sebb, ha a trágyát trágya­szérűn, tömbökbe rakott sza­kaszos trágyakazalba építjük. A kazal helyét lehetőleg szél­től védett, magas fekvésű te­rületen, kutaktól távol jelöl­jük ki, úgy, hogy azt szekér­rel és vontatóval jól megköze­líthessük. A szérűnél is jobb megoldás a mezei tnágyakazai, mikor az isitállótrágyát a trágyázandó tábla szélén gyűjtjük. A kazal méretezésénél szá­mosállatonként 0,5—1 négyzet- méter alapterületet számít­sunk. Szélessége 3—4 méter, magassága 2,5, legfeljebb 3 méter legyen. A kazal hossza mindenkor a rendelkezésünk­re álló trágyamennyiségtől függ. A kazal aljára 50 centi­méter vastagságban pelyvát vagy szalmát terítsünk, hogy a trágya érésekor keletkezett trágyalevet ezzel felfogjuk. Leghelyesebb a háromsza- kaszos trágyakezelés. Ez eset­ben az első nap kihordott és 50 centiméter vastagon réte­gezett trágyaszakasz mellé rakjuk a második napi, majd a harmadik napi trágyát így a negyedik napi trágya az első napi trágyára kerül. Közben az első napi trágya 60 C fokra felmelegedett és eljött az ide­je annak, hogy belőle a leve­gőt kiszorítsuk. Egy köbméter istállótrágya súlya 6—7 má­zsa. Ez azt jelenti, hogy az 50 centiméterre rakott friss trá­gya az első napira négyzetmé­terenként fél köbméter súllyá! nehezedik, ami 300—350 nyo­másnak felel meg és ezáltal a levegő kiszorítása biztosítva van. Ha a kazal kész, 20—30 centi­méter vastagon földeljük le. A jól kezelt kazalból kiszdvárgó trágyalevet gyűjtsük össze és hasznosítsuk, mert igen ér­tékes anyagokat tartalmaz. Hatalmas népgazdasági va­gyont, értéket jelentő Istálló- trágya-termelésünk jelentős részét a kisüzem adja. Számos vizsgálat igazolja, hogy még a leggondosabb kezelés esetén is lényegesen nagyobb veszte­séggel kell számolnunk, ha íke- vés állat trágyáját gyűjtjük Ö6sze egy helyen, mint nagy­üzemi kezelés esetén. Erinek oka, hogy a kis mennyiségű trágyának tömegéhez képest nagyobb a felülete és jobban ki van téve a száradás veszé­lyének. Ezért legfőbb szabá­lyunk legyen itt is, az istálló- trágya (nyirkosán és tömötten tartása. Ezt a két fontos feltételt leginkább Kolbai Károly mód­szerével. a keszthelyi fedői a ­pos trágyakezeléssel biztosít­hatjuk. Ennek alapja az, hogy az istállótrágyát nyirkos álla­potban rakjuk össze és folyto­nos nyomás alatt köbméteren­ként egy mázsa súlyú védőta­karóval befedve tartjuk. E célra 50x50 centiméter nagy­ságú, 4 cm vastag, 2—2 vas- logiantyúval ellátott vasbeton lapok alkalmasak. Egy-egv lap súlya 25 kilogramm, ami négyzetméterenként egy mázsa terhelésnek felel meg. itt a lé­nyeg az, hogy az istállóból na­ponta kikerülő trágyát fenti nyomás alatt 40 centiméter vastag, és 50 cm széles hasá­bokba rakjuk, majd befedjük és ekkor nem árt ha minden fedőlap tetejére rálépünk. A következő napi trágyát ferdéit csatlakozva rakjuk az előző napi mellé, így nem támad köztük rés, ami a kiszáradás: elősegítené. 180—200 centimé­ter magasság elérése után kezdjünk új kazalt. A trágyát építés közben is tartsuk állan­dóan nyirkosán. ' A gondosan kezelt fedőlap.« trágyakazal legalább 25 száza­lékkal értékesebb trágyát ad, az egyéb kezelési módszerek­nél. Ahol betonlap nem áll ren­delkezésünkre, ott megfelelő súlyokkal ellátott deszkala- pokkal « jó eredményt érhe­tünk el.

Next

/
Thumbnails
Contents