Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

IW». NOVEMBER 2. NAPLÓ 5 az i ! elmondott panaszokat A komlói népnevelők jogos | és aránylag könnyen orvosol- J ható panaszokkal talállcoznak | agitációs munkájuk során, ; Ilyen például a Kökönyös, f Pécsi út 35-ös számú ház la- i , hóinak kívánsága, akik azt kérték, hogy cseréljék ki ab­lakuk napszítta és elhasználó­dott rolóvásznait stb. A 35-ös számú ház lakói abban a választókörzetben laknak, amelyben Bertus Im­re elvtárs, a Kossuth-bánya, pártbizottságának titkára a népnevelők vezetője. Bertus elvtárs, amikor a panaszok a fülébe jutottak, arra gondolt, hogy bizonyára a többi vá- J lasztókörzetben is felvetőd- | nek hasonló kívánságok, ezért | a legközelebbi városi párt- £ végrehajtó bizottsági ülésen f javasolta, hogyha népnevelők j vezetői mind a 94 választó- körzetben gyűjtsék össze a panaszokat, a városi tanács pedig állítson ki egy brigádot, amelynek a panaszok kivizs­gálása és orvoslása lesz a munkája. A párt-végrehajtó bizottság a javaslatot elfogadta és ha­tározattá emelte. A mezőgazdaság hároméves terve Értekezlet a Doktor Sándor Művelődési Házban Végéhes közeledik a szüret Pobarazó lesz a .,100 éves borozódból A Pécsi Vendéglátó Vállalat: tervbe vette, hogy a Kórház i téren lévő „100 éves borozó”-t; november 15-én átszervezi, an- : nál is inkább, mert ez a ven-: déglő már veszített megnyitás­kori nívójából. A jövőben a „100 éves borozó” valóban bo-: rozó lesz a szó legszorosabb: értelmében. Szombat délelőtt * a Tudományos Ismeretterjesz- $ tő Társulat agrártudomány: | szakosztálya értekezletet tar- £ tott a Doktor Sándor Művelő­dési Ház nagytermében. Az értekezletet Földvári János elvtárs, a megyei tanács el­nökhelyettese, az agrártudo­mányi. szakosztály elnöke nyi­totta meg. 380 mezőgazdasági szakember előtt dr. Nagy Gyula, az Országos Tervhiva­tal mezőgazdasági osztályának vezetője vitaindító előadást tartott. Előadásában vázolta a há­roméves terv főbb célkitűzé­seit. Elmondotta többek ko­zott: a vegyipar 1960-ban 31 százalékkal termel' többet, mint 1957-ben. A vegyiparon belül egyre inkább bővül a műtrágya-termelés: 1958-ban megindul a borsodi vegyikom­binát műtrágyagyárában a termelés és 1960-tg befejező­dik a péti műtrágyagyár re- k^pst-rwkciója. Ezzel egyidő- ben folytatják a Tiszavidéki Vegyiművek szuperfoszfát gyá­rának bővítését. A mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére építve, jelentős mértékben fej­lődnek az élelmiszeripar egyes ágai. 1960-ban a tejipar ter­melése 35, a vaj termelés 32, a baromfifeldolgozó ipar 34, a nyensihús termelése 16, a zsír termelés pedig 12 százalékká’ haladja meg az 1957. évit. A mezőgazdaság belterjesség felé haladását mutatja, hogy a terv előirányzatai szerint az Megkezdik az OTP örök­lakások értékesítését Mint ismeretes az Országos Takarék- pénztár ez évben Pécsett is megkezd-- te a társas örökla­kások építését. Az akció keretében az első társasház a Jó­zsef Attila utca 6. szám alatt épül és az építkezés a be­fejezéshez közele­dik. A háromeme­letes épületben ti­zenöt kétszoba-háló kás, valamint egy garzon lakás lesz. Ezek a lakások már 1959. ' tavaszán be­költözhető állapot­ban lesznek. Az Országos Ta­karékpénztár pécsi fiókjához az örök­lakások megvásár­lására máris sok vételid ajánlat érke­zett. Az- ajánlatok felett az OTP egy héten belül dönt. Ezt követően kerül állattenyésztés termelése na­gyobb mértékben emelkedik, mint a növénytermesztésé. A növénytermesztés szerke­zetén belül jelentősebb válto­zásokat a terv nem tűz ki cé­lul. Lényegében az 1957-re ki­alakult vetésszerkezet fenntar­tását tartalmazza, ugyanakkor számol a belterjesség irányá­ban való előrehaladással. Nagy elvtárs szólt a talaj­erővisszapótlásról, a műtrágya mennyiség növeléséről a há­roméves tervben. Egy össze­hasonlító adatot is említett, amely világosan mutatja a fejlődést. 1960-ban kétszer annyi műtrágyát használunk holdanként, mint 1955-ben. A belterjesség fokozását je­lentik azok az erőfeszítések is, amelyeket az üzemi gyümöl­csösök telepítésére és a szőlők felújítására teszünk. Három év alatt mintegy 25 000 hold üzemi gyümölcsöst és 30 000 hold szőlőt telepítünk, illetve újítunk fel. Az állattenyésztés területén — a mérsékelt emelés mellett — a termelékenység fokoró-n a fő cél. Ezt a kiterjesztett i- karmánybázis, az állattenyész­tésben dolgozók anyagi érde­keltsége és szaktudósa lehető­vé teszi. Ezután a mezőgazdaság gé­pesítéséről szólott. Megemlítet­te, hogy a gépesítés terén a hároméves terv anyagi eszkö­zei csak szerény előrehaladást tesznek lehetővé. A traktor- állomány a három év alatt csak 4—5 százalékkal növek­szik, viszont jelentősen megnő fáz univerzális traktorok rész- ' aránya. Végül szólt a beruházások­ról, a termelőszövetkezetek ál­lami támogatásáróL Az előadó hangsúlyozta: az elmondottakat a megjelent szakemberek igen jól haszno­síthatják a tsz-ek, állami gaz­daságok tervezésénéL A vitaindító előadás után szólásra jelentkeztek a [ jelenlévő szakemberek. Az el- fső felszólaló Molnár Attila, a Itt említjük meg ♦ Szentlőrinci Mezőgazdasági szerződések megkö­tésére és a vételár­előlegek lefizetésé­re. A fennmaradó vételhátralékot az Országos Takarék­pénztár hosszúlejá­ratú, 3 százalékos kölcsönnyújtással meghitelezi, fülkés komfortos la*\, sor az adás-vételi még azt is, hogy a döntés előtt beér­kező ajánlatokat az OTP még figyelem­be veszá i Technikum tanára, az agrártu- [ mányi szakosztály titkára a [megye lakosainak megoszlása íalapján vizsgálta: milyen mun Ikaigényes, több termést, több I jövedelmet jelentő növényeket lehetne termeszteni Baranyá­ban. , Dudás József elvtárs, az Ál­lami Gazdaságok Baranya me­gyei Igazgatóságának vezetője az állami gazdaságok eredmé­nyeiről és a hároméves terv­ben rójuk háruló feladatok megoldásáról beszélt. A műtrágya felhasználásáról szólva megemlítette: nőtt a műtrágyafelhasználás, de ez­zel egyidőbem nem nőtt a mú- trágyaifellhaaználás hatásossá- í gának a foka. Nemrég kint £ járt az NDK-ban, ahol nem ♦ azzal dicsekedtek elsősorban: ♦ mennyi műtrágyát használtak £ fel, hanem milyen szaksze- ; rűen. Az NDK-ban, nem járt ♦ olyan tsz-ben. ahol ne lett £ volna talajtérkép, amely a he- | lyes műtrágyázást segíti elő. £ E téren nálunk még sok a ten- j nivaló. i Novics János elvtárs, a me- | gyei pártbizottság mezőgazda- + sági osztályának vezetője, az ■ agrártudományi szakosztály al- elnöke helyeselte Dudás elv­társ megállapítását, és ő is amellett foglalt állást: szaksze­rűbben, okosabban kell fel­használni a műtrágyáit. Hozzá­tette: ebben nagyon sokai se­gíthetnek a szakemberek. Ez­után feltette a kérdésit: „Mit tudunk mi tenni a hároméves terv sikeres végrehajtása érde­kében?“ Először is arra van szükség, hogy szakmai tudá­sunkat a termelés növekedésé­nek szolgálatába állítsuk. Tu­dásunkkal segítsük a tsz-ek, az egyéniek jobb gazdálkodá­sát, a tehetőségek kiaknázását. Másodszor: nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a nagy üzemi gazdálkodásban van a jövő. Ezt az idei év is bebizo­nyította. Kérte az agronómu- sokat, segítsenek a termelő- szövetkezeteknek, különösen most, amikor a zárszámadás­sal majdnem egvidőben kell elkészíteniük az 1959-es évi ter'-et is. Somogyi Zoltán az erdőgaz­daság fejlesztéséről, az erdő­gazdaság hároméves tervének célkitűzéseiről beszélt. Az értekezlet Földvári János elvtárs zárszavával ért véget. Az előadás utón a szak­emberek a Kossuth filmszín­házban közös filmvetítésen vettek részt. V A Mecseken itt-otl még szüretelnek. A Pécsi Állami Gazdaság szőlészetében is a vége felé járnak. Mint mondják: sok és jó boruk lesz az idén. Ez nem újság. Az lenne az újság, ha azt mondanák: kevés és rossz bőrük lesz. Ezt meg ki hin­né el? 10—15 mázsával is több szőlőt adott egy-egy hold szőlő, mint az előző években. Omlik, a szőlő, nehezedik a puttony. De ugyan melyik férfi nem ci- peli szívesen ezt a kedves terhet. Nagyot Jc eh, hajolni a hor­dóba, de mintha még a derék is könnyebben mo- ogtid­én pedig gondoltam, fel is ülök már rá. Hát fel is ültem. Kipróbáltam. Valami nagyon jó dolog. Hát így cinek a szászváriak — ma. De nézzük egy kicsit a kulturális frontot is!------------ ~ j Hepp Gyula ta­Az iskolában tarnt j nar. Ö innét in- dúlt el, ide is tért vissza tanítani. Szászvári bányász­gyerek. — Hányán jártak az ő idejében kö­zépiskolába a bányászgyerek közül? Számolgat, — Kovács Lajos, Rendes Béla, Hepp Gyula... és még valaki úgy emlék­szem .... Szóval négy-öten leheltünk.. . Mindennap^hhjnali fél négykor keltünk és délután fémötkor ériünk haza Báta- székröl a polgáriból. — Főiskolára? Nem emlékszem, hogy valaki egyetemre vagy főiskolára ke­rült volna közülünk. Ma: az altalános iskola nyolc osztá­lyát elvégzetteknek mintegy 50—55 szá­zaléka tovább tanul. Az iskola végzett tanulói közüli eddig is már öten kerül­tek főiskolára és egyetemre. Ez a szám azonban most már évről évre emelkedik majd, mivel még csak most végeznek majd nagyobb számban a középiskolára került fiúk és lányok. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a felszabadulás előtti és a felszabadulás utáni néhány évben nemcsak középis­kolákba jutottak el kevesen, hanem igen solum már a hatodik elemi elvég­zése után abbahagyták a tanulást és dolgozni mentek. Ma már ilyesmi csak ritkán fordul elő. Annál gyakoribb, hogy azok. akik régen nem végezhették el a nyolc osz­tályt. most jelentkeznek és elvégzik / Jelenleg négyen. — felnőttek, — ké szülnek a hetedik osztály anyagából osztályvizsgára, jövőre pedig közel hús: főnyi részvevővel megszervezik a nyol­cadik osztály esti tagozatát — dolgozók péesétv, Jövőre egyébként az új iskolában is megindul majd a tanítás. Az új iskolá­ban négy tanterem, egy nagy természet- tudományi előadóterem, külön úttörő­szobák és nevelői lakás épül. Ezzel csaknem duplájára emelkedik a, tanter­mek száma, hiszen jelenleg csupán öt tanteremben folyik a tanítás kilenc ta­nulócsoport részére. Kérdezem az öregektől: olvastak-e régen sok könyvet? — Hát nem igen— válaszolják. A közelmúltban egy értekezleten vi­szont a KISZ-szervezet titkára, arra kérte Aczél György elvtár9at, hogy küldjenek több könyvet és főleg több mai könyvet Szászvárra, mert nagyon szeretnek az emberek olvasni. Jellemző: a. bányásznapi vásár másnapján már bezárt a könyvesbolt, mert készletét órák alatt elkapkodták, nemcsak a vá­sári, hanem a raktári készletét is. .; Nézzük a könyvtárat! Százhatvan tagja van. Egy-egy átla­gos napon huszonöt—harminc ember fordul meg benne. Az olvasók: bányá­szok, nyugdíjasok, háziasszonyok és gyerekek. A legszorgalmasabb ötvösök? Bányá­szok. Rendes Gyula vájár. Alig van könyv a könyvtárban, amit még ne cf- vasott volna. Kaiser Károly vájár álta­lában kéthetenként visz magával tíz- tíz könyvet. A panasz? Kevés a. könyv. Még töb­ben olvasnának, ha nagyobb lenne a választék. Most ugyan bővül majd a könyvtár, mert van már párszáz forint a könyvtári kasszában is, a tanács is segít majd és egy par könyvvel megint több lesz... I Persze ez közel sem Ez ma Szászvár. I a teljes kép. Csak egy két villanás a mai Szászvárból. Hol van ma már az az idő, amikor gyalog járt ide a györei lakosú bányász dolgozni, és hat elemi után mentek el a fiúk lovat hajtani az iparvasúthoz? Hol van az az idő, amikor a PertmandU segítségében reméltek? Ma már a szászváriak maguk csináljóik a maguk életét, úgy hogy szebb legyen, jobb legyen. Kunucz PÁL t'j UtTM-OT HÜ Ez ám a szép munka! Bár a préseiö azf mondja: »A fejlév atebb** Pécse!! is kaphatók már Ban-lon ruházati cikkek r, v A Pesterzsébeti Kötöttáru- gyár a negyedik negyedévben Ban-lon fonálból új ruházati anyagot készít. Ezt nagyfokú hajlékonyság, könnyűség és fokozott fedőképesség jellem­zi. Nedvesség felszívóképessé­ge messze felülmúlja a nylon végtelen fonalakból készú.t bármelyik ruházati cikket is. Előnye — többek között — az is, hogy a dörzsölésnek kitett helyeken, vagy fokozott viselés miatt, az áru felületén az anyag nem csomósodik. A fonalat finom körkötő­gépen dolgozzák fel kelmévé. Változatos mintákban és szí­nekben női fehérneműk, puló­verek, kardigánok, kulik és fürdőruhák készülnek belőle. A készárudarabok mosás után sem mennek össze. A Ban-lon fonalak szakítási ereje akár a selyemhez, akár a pamuthoz viszonyítva, körülbelül ötszö­röse. Ez az áruféleség nem kopik annyira és az izzadság­gal, nedvességgel szemben ellenállóbb, mint például a pa­mut vagy nylonból készü't ru­hanemű. A Ban-lon alapanyagból ké­szült áruk közül Pécsett mar kapható: női nadrág, kombi­né, hólóing. A pulóverek, kaf- digánok, fürdőruhák előrelát­hatólag karácsonykor kerülnek majd forgalomba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents