Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

NAPLÓ 1958. OKTOBER 19, 1 A fiatatok országgyűlési pótképviselő-jelöltjei (vjjndig azt hiszik, hogy párttag Futács Kálmán Október 9-én | jelölő J tartottak gyűlést az vrániumbányal Tavasz ifjúsá­gi klubban. Vagy 150 uránium­bányai, kesztyűgyári munkás- fiatal és egyetemista gyűlt ösz- sze és — elfogadva a Hazafias Népfront javaslatát — a me­gye ifjúsági pótképviselőjének jelölte Futács Kálmán elvtár­sat. Nemcsak a szavak, az arcok és a tekintetek is arról árul­kodtak, hogy kedvelik, közü­lük valónak érzik ezt a szálas fiatalembert. Bizalmaskodó, pajtáskodó szeretettel vették körül, úgy tréfálkoztak vele, mint ahogy a barátokkal szo­kásos. Nagyapja 11 gyerekes vin­cellér, 400 négyszögöl szőlővel, nagyanyja 9 gyermekes föld­nélküli „földműves” sarja. Édesapjának cipész a tanult mestersége, de többet volt munka nélkül, mint munká­ban. Csak 1936-ban kapott hosszú évekig „biztosnak" szá­mító rakodómunkási állást a Pannónia Sörgyárban. Édesanyja az uraknál cselé- deskedett. A sörgyár mellett, a Tavasz utca 7-ben nőtt fel három testvérével, egy 3,80x2 méteres földes szobában. A konyha is földes volt. A me­zítlábas és foltos nadrágos pro­ligyerekek életét élte. Lakatosnak tanult, 1949-től 1955-ig a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál dolgo­zott, majd a városi DISZ-bi- zottságra került. Itt érte az el­lenforradalom is, ekkor esett át a tűzkeresztségen, ekkor bi­zonyosodott be igazán, hogy mennyi bátorság rejlik az egy­kori mezítlábas proligyerek­ben. Az ő parancsnokságával foglalták vissza a komlói bá­nyászok október 25-én vagy 26-án a pécsi rádiót az ellen­forradalmároktól. Ezután a vá­rosi tanácshoz sietett. Az el­nökkel akart beszélni, de az elnök helyett vagy tucatnyi ellenforradalmár ügyködött az irodákban és a hangszóró kö­rül. Egyetlen pisztollyal ker­gette ki őket az épületből! November 4-én részt vett az ellenforradalom leverésében. Később az urániumbányai kar­hatalmi egység parancsnoka lett. Főhadnagyok és százado­sok felett parancsnokolt, pe­dig — egy gerincoperáció miatt — nem is volt katona! Meg­jegyzem, senki sem tudta ezt, mert határozott volt a fellé­pése, s olyan fegyverismeret ről tett tanúbizonyságot, a hivatásos katonának válna szégyenére. (Maga javí­totta és lőtte be a sorozatlövő fegyvereket.) A KISZ Központi Bizottsága Ságvári Érdeméremmel tün­tette ki. az irodában találni, rendsze­rint az üzemeket járja. Nem voltam pontos: már j nem lakatos, hanem technikus, < Még a Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnál töltött évek< alatt végezte el a gépipari] technikumot, gépészmérnök : szeretne lenni,, szorgalmas ta-i nulással készül a jövő évi fel-] vételi vizsgára. Váratlanul érle a hír, hogy ] a Hazafias Népfront a megye ifjúsága pótképviselőjének je-i Szabadság utcai lakásán találkoztam Till Antal- néval. A siklósi külvárosi párt szervezet egyik legjobb nép­nevelője, a II. kerület egyik legjobb tanácstagja. Leánya orvos, maholnap megszületik a negyedik uno­kája. Külsőre nézve fáradt nagymama, de csak a környék lakói tudnák elmondani, hogy mennyi hév és tűz lakik a fá­radtnak látszó arcvonások mö­gött. Szinte mindenkit ismer a környékén, házszámok és nevek tengere zsong az agyá­ban. Számomra először hal­iölt^Ehuhant elötte az élete,^vek; akiket nem isme_ rek, nem tudom a mögötte lé­Ez év szeptemberéig eszébe jutott a Tavasz utca, ami ahol egykor mezítláb és foltos sem nadrágban játszadozott a töb­bi proligyerekkel... Az október 9-i jelölő gyűlés egy könnycseppet csalt ki a szeméből. Pedig nem szeret érzelgősködni, de megértjük őt, hiszen mégsem természetes az, hogy az egykori proli gye­reke ma az ország első házába lesz hivatalos, cifraruhás gróf, bankár, vagy talán egy régi főpap helyén fog ülni. | beru­Iházási műszaki előadó volt a vállalat­nál, a kiszesek határozott kí­vánságára került erre a hely­re. A hét KISZ-szervezettel Sohasem gondolta, (hamarosan kilenc lesz) és egy legényszállással foglalkozni sem gyerekjáték. Ennek a hét KISZ-szervezetnek filmvetítő­gépes ifjúsági klubja (havi egyórás magaszerkesztette rá­dióműsorral), négyoldalas, ha­vonta megjelenő lapja van. Most szervezik a Fiatalok Mű­szaki Tanácsát, olyan Ifjú Gár­dát akarnak alakítani, amely méltán versenyezhet a megye eddig legjobbjának tartott komlói Ifjú Gárdával. Mindez csak egy töredéke annak, amire Futács elvtárs figyelme kiterjed. Ritkán lehet I hogy pót- J- képvise­lő lesz belőle, nem ismeri az e tisztséggel járó munkákat, viszont nagyon jól ismeri a fiatalokat. 12 éve dolgozik az ifjúsági mozgalomban megsza­kítás és szünet nélkül. Nincs talán a fiatal lelkeknek olyan rezdülése, amiben ne tudna tanácsot adni — a lakásügyek­től kezdve a fiatal házasok (összezörrenése utáni) kibéki- tésélg mindennel foglalkozott a világon. Maga is családapa, egy kisgyermeke van. Hát ezért vették körül olyan pajtáskodó szeretettel, vő emberek alakját és szoká­sát magam elé idézni, Tillné azonban látja őket, hallja a hangjukat, ismeri az örömü­ket és bánatukat. Ö a fél Sza­badság utca örömét és bána­tát a fejében tartja. Ha egy panaszos neve és ügyes-bajos dolga felől érdek­lődtem tőle, három hasonló ember és eset jutott az eszébe. Sokszor szinte minden átme­net nélkül „váltott át“ hoz­zájuk, s ez megerősített abban a meggyőződésemben, hogy nagyon, de nagyon sokat tesz a dolgozó emberekért. Ritka az a nap, hogy valaki ne kopogtasson be hozzá. Gya­kori az a nap, amikor nyol­cán—tizen teszik ugyanezt. Egyik leggyakoribb látogatója özv. Viszt Mihályné, a bőrgyár többszörösen kitüntetett nyug­díjas munkásnője. ö is pár- tonkívüli, de majdnem min­dig a kommunista „Szabad­ság!“ ‘köszöntéssel üdvözlik egymást. özv. Visztné egyik panasza a 19-es számú ház múlt év őszi tatarozására nyúlik visz­Minél előbb tegyék le a mestervizsgát a kisiparosok A kisipari munka színvona­lának emelése érdekében szük­séges a mestervizsgák újbóli bevezetése. Mint ismeretes, mindazoknak, akik 1956. ja­nuár 1. után szerezték meg az iparigazolványt, mestervizsgát kell tenniök, kivéve azokat, akik ezt megelőzőleg már ren­delkeztek iparigazolvánnyal, vagy mesterlevéllel; A mestervizsgák lebonyolí­tására a KIOSZ megtette a szükséges intézkedéseket. Meg szervezte a mestervizsga bi­zottságokat és előkészítő tan­folyamokat annak érdekében, hogy az érdekelt kisiparosok mielőbb, de legkésőbb 1960 de­cember 31-ig a mestervizsgát letehessék; Az eddigi tapasztalatok sze­rint a mestervizsgára, valamint az előkészítő tanfolyamra való jelentkezés nagyon vontatott. Egyes kisiparosok tartózkodóak és halogatják jelentkezésüket, pedig a torlódások elkerülése végett ajánlatos lenne, ha terv­szerűen ütemeznék a vizsgák1 és előkészítő tanfolyamok le­bonyolítását. Szükséges tehát, hogy a kisiparosok, érdekeiket tekintve, mielőbb tegyenek ele get a KIOSZ felhívásának a jelentkezéseket illetően. A városi tanács vb. Ipari osztálya mindezekre azzal hív­ja fél áz érintett kisiparosok: figyelmét, hogy a törvényben; előírt, ez irányú kötelezettségei­ket haladéktalanul teljesítsék,: mert azok. akik az előírt időre: nem teszik le a mestervizsgát, iparigazolványukat elvesztik. Dr. Pálvölgyi Imre: iparügyi főelőadó sza. Két család vitázik itt egymással, dr. Waller Oszkár nyugalmazott MÁV tanácsos és Horváth Géza, a Szekérfu­varozó Vállalat dolgozója. Mindkettőjük lakását átalakí­tották, a következő végered­ménnyel: dr, Waller kétszoba, hall, összkomfortot, Horváth pedig egyszoba-konyha élés­kamrát kapott olymódon, hogy dr*. Waller egykori konyháját Horváth szobájává, dr. Waller egykori éléskamráját pedig Horváth konyhájává nevezték ki. Dr. Waller Oszkárnak gáz­tűzhelyet és asztalitűzhelyet adott a PIK, Horváthéknak csak gáztűzhelyet, holott az utóbbira is szüksége lenne. Dr Waller Oszkár másodmagával lakta a kétszoba, hall, össz­komfortot, Horváth pedig ne­gyedmagával az egyszobás la­kást. Dr. Waller albérleti úton „értékesítette“ felesleges lak­területét — Horváthék meg alig bírnak megmoccanni. Hol van itt az igazság? Mi­ért bántak a PIK jelen lévő szakemberei ilyen mostohán Horváthékkal? Csak nem azért, mert Horváth „csak“ fuvaros? Hát erről panaszkodott Visztné (és személyében talán az egész ház) Tillnének. El is ment a PIK-be, íiem is tud­ni hányszor, de sajnos semmi­vel sem kapott többet a szép ígéreteknél. Bántja a lelkiis­meret, noha igazán nem tehet a PIK hanyagságáról. C ok-sok panasszal kopog- tatnak be hozzája nem­csak a környékről, hanem Bálicsról (Bodonyi nevű nyug­díjas tanító), Pécsújhegyről és az Alkotmány utcából is. Né­ha egészen ismeretlen arcok, fogalma sincs róla, hogy ki­től és honnan hallhattak a létezéséről. Szerény asszony (kétszer is megemlítette, hogy „én csak egy kis porszem va­gyok“), s nem jut eszébe, hogy jó híre vonzza az ismeretlen embereket. Néha megfárad, olykor már nagyon nehéz a bizalom édes terhe. Panaszkodott is Buzsá- kinénak, a szomszédasszonyá­nak, hogy jobb lenne ha nem jelölnék újra tanácstagnak, ha fiatalabb és frissebb erő állna a helyére;:, Ez a panaszkodás csak rit­kán előforduló pillanat. S amikor Buzsákiné azt mondta, hogy „Mancikáim, Mancikám, úgy sem tud maga meglenni enélkül“, már nevetett... Szereti az embereket, akkor érzi jól magát, ha közöttük van és beszélhet velük. I me, egy eset a sok közül. 1 A közeli FÜSZÉRT-ben arra lett figyelmes nemrég, hogy egy fiatalasszony panasz kodik a férje keresetére. Meg­várta amíg bevásárol, majd kiment vele a bolt elé. — Édes asszonyom miért nincs megelégedve? — kér­dezte tőle. — Miért, miért... Keveset fizetnek a férjemnek a bányá­ban. — Én mindig azt hallottam, hogy sokat keresnek. Hű­ségjutalmat és szenet is kap..; — Kapnak hát, de nem az enyém! — Bumlizik? — Dehogy is bumlizik. Csak néhány hónapja dolgozik a bányában. • — Most már értem ... Nem kell elkeseredni édes asszo­nyom, nem lehet mindjárt vá­jár! Meglátja, ha jól dolgozik, majd sokat keres. Az én bá­nyászrokonom is házat é ... — Majd, majd, mikor lesz az a majd? — A gyereke se lesz egy­szerre felnőtt. Meg kell várni az idejét. Egy év múlva már könnyebben beszél:;, Hasonlót írhatnék a villany­rendőrnél történt esetről, ahol három vitatkozó idősebb mun­kással elegyedett hasznos békzélgetésbe. Mindenhol el­hint néhány barátságos szót. Nemcsak az agitációs központ által kijelölt lakókhoz kopog­tat be, nincs számára olyan hely, amely alkalmatlan a baráti eszmecserére. A nép­nevelők mintaképe lehetne. Az ismeretlen emberek — (mint a FÜSZÉRT-beli fiatal- asszony is), mindig azt hiszik, hogy párttaggal van dolguk. Hiába bizonygatja az ellenke­zőjét, nem akarják elhinni. M. L. Sok a ne^ytalálatos A lottó 42. játékhetére 2 543 032 szelvényt küldtek be a fo­gadók. Telitalálatos szelvény ezúttal sem akadt. Négy találatot 59 fogadó ért el, nyereményük egyenként 32.326 forint. A há- romtalálatos szelvények nyereménye 245 forint, a kéttalálatos szelvényekre pedig 13.20 forintot fizetnek; < IIIIIIIIIIMWI11H ,|,l» —j BA 'BDl > et&ÍHYS cn Az osztály megadóan ült a helyén. Hiába minden, a sors ellen még a Balassi gimnazis­ták sem tehetnek semmit! A sorsnak pedig az volt a pilla­natnyi szeszélye, hogy a fent- nevezett középiskola IV/a fiú-1 osztályának irodalmi szükség­leteit táplálja. Jóllehet, olya­nok is akadtak a harminc fiú között, akik szíves-örömest le­mondtak volna erről a gondos­kodásról, a többség érdeklőd­ve figyelte Lékay tanár úr ma­gyarázatát. Érdeklődve figyeltek, ami alapjaiban megkülönböztetem- dő az átlagos diák-figyelem­től. Azt tudniillik csak a naív tanárok képzelik, hogy minden figyelmes tekintet az ő sza­vaikban gyönyörködik. Az öreg Kerényi tanár úr, aki ugyan már számos generációt oktatott a matematika szépsé­geire, még mindig hajlamos arra, hogy higgyen az ilyen odaadó szempároknak. A hun­cut Nyéki, az első padban, ez­zel tisztában is van. Mayará- zat közben az arca felülmúl­hatatlan érdeklődést ölt fel, • A Dunámul! Napid irodalmi eM dijat valósággal tündöklik a számok iránti lelkesedéstől. Időnként még kinyitott szájjal, össze­ráncolt homlokkal, és elbámuló szemekkel szinte hipnotizálja az öreget, aki ilyenkor szár­nyakat kapva bizonygatja to­vább, hogy a negatív kitevőjű hatvány egyenlő a hatvány­alap reciprok értékének pozi­tív kitevőjű hatványával. A gonosz Nyéki néha még elis­merően is közbebólogat, Keré­nyi tanár úr meg csaknem el­olvad a nagy sikertől. Hej, pe­dig ha tudná, hogy a lázas ér­deklődéstől olyan messze áll tanítványa, mint ama sokat emlegetett Makó Jeruzsálem­től! Most viszont Lékay tanár úr óráján a legtöbb arcon nem megjátszott, hanem valódi fi­gyelem látszott. Ez nemcsak az osztályfőnöküknek kijáró meg­különböztetett tisztelet jele volt. A fiúk szerették is ezt a kopott külsejű, komoly, közép­korú férfit. — öregem, ha én mondom, akkor elhiheted, hogy tud! — mondta róla még Bakos „Tar­zan” is, az osztály dljbirkóző- ja. Az 6 véleménye ugyan vi­tatható volt a szellemi dolgok- vállai olyan ér­vet jelentettek az 6 oldalán, hogy ez már eleve kizárt min­den nekítüzesedett vitát. A IV/a. viszont Tarzan, nagyrabecsük elismerésétől függetlenül is méltányolta Lé­kay tanár úr tudását, melyre jellemző volt, hogy nemcsak ellenségei, hanem még a ba­rátai is elismerték. Tanítvá­nyai csaknem megfoghatóan érezték egy-egy költemény hozzáértő boncolgatása, egy- egy irodalmi szemelvény meg­tárgyalása után, hogy megint feltárult előttük a hatalmas világnak egy eddig bezárt kis ajtaja. A hozzáértésén kívül még egy dologért becsülte nágyon az osztály: az 6 szavában meg lehetett bízni. Az Ifjúkor az ideálkeresés időszaka. Ami­lyen hirtelen tud lelkesedni a fiatalság valakiért vagy vala­miért, olyan könnyen el is tud fordulni tőle. A hirtelen tá­madt bálvány hamar ledőlhet, ha csalódást okoz. Lékay ta­nár úrban viszont még nem csalódtak diákjai. Zárkózott osztályfőnöküket csak lassan ismerték meg. Kicsit még szo­katlan is volt kezdetben, hogy az 6 óráin nem röpködtek a magasztos szavak, nagy frázi­sok. Amikor /viszont logikus és megcáfolhatatlan mondataival ’• társadalom valamilyen kér­ésében döntő szót mondott Vi. akkor az1 az egész osztály szilárdnak és meggyőzőnek érezte, Ahhoz a megtanulhatatlan módszerhez is értett Lékay, hogy mindig megtalálja az utat a fiatal lelkek felé. Osz­tályának tagjaival elsős koruk óta gyakran elbeszélgetett, tudta ügyes-bajos dolgaikat, ismerte családi körülményei­ket. Egy alkalommal, amikor a fiúk elmentek Kárpát Zoli­nak, az osztály tornász-büszke­ségének egy versenyére druk­kolni, a nézők között nem kis meglepetéssel pillantották meg osztályfőnökük félszeg alakját is. Érthető, hogy a fiúk ettől kezdve még jobban ragaszkod­tak Lékay Tatához, ahogyan egymás között becézték főnö­küket. Néhány héttel azelőtt, 1956 novemberében alig értek véget az ellenforradalom küzdelmes leverésének napjai, Lékay ta­nár úr már végigjárta fiainak Lakását és az újra meginduló tanulásra hívta fel őket. „Aki érettségizni akar, az nem várhatja a sültgalambot, nem fogja helyettetek megta­nulni senki sem az anyagot T — mondta, s a végén még azok a szülők is bólogattak, akik kezdetben nagyon köpték a markukat, hogy az ő gyere­küket bizony senki sem ta­nítja többet oroszra. A fiúk hallgattak is a Ta­tára, a következő hétfőn pe­dig csakpem teljes létszámban ott ültek a megszokott padok között, A két hiányzó sem ma­kacsságból maradt' otthon, de Merényi és Pongrácz még az ellenforradalom leverése utáni napokban nekivágott a „sza­bad” Nyugatnak. Lékay Tata érezte, hogy itt­honmaradt fiaival sincs min­den rendben. Csöngetéskor be­lépve gyakran talált veszeke­dést az osztályban, tízpercben is sokszor akadt vitatkozó cso­portokra. Ilyenkor soha nem lépett fel tanári szigorúsággal, mert tudta, hogy a fiúk meg­zavart lelkivilágának most nem erre van szüksége. Látta az ellenforradalmi demagógia hatására megkavart fejeket s egyik fő feladatának tartotta, hogy tanítványai visszakapják azt a korábbi derűs, optimista gondolkodásukat, mely nélkül nincs egészséges fiatalság. Ez­zel együtt arra is kellett töre­kedni, hogy tisztánlátásukat is visszakapják. Ezekben az időkben, 1956 novemberének vége felé bizony sok fogalom egészen új tartalmat kapott. Haza, hazaszeretet, szocializ­mus, nemzetközi összefogás mind olyan kérdések voltak amelyeknek helyes értelmét csak sok-sok óra türelmes ma­gyarázatával lehetett vissza­adni még a felnőtteknek is. A mai árán is a hazaszere­tetről volt szó, s talán ez is egyik oka volt a nafiy figye­lemnek. (Folytatjuk.) Miről ír az Ö, Kom'Ó? Az NDK-ba utazott 13 komlói vájártanuló Október 11-én indult el Bu­dapestről a Német Demokra­tikus Köztársaságba tizenhá­rom komlói vájártanuló két­hetes tanulmányi kirándulás­ra, viszonozva a Komlón járt német fiatalok látogatását. Növelik a nagymányoki brikettgyár teljesítményét A nagymányold brikettgyár 107.8 százalékra teljesítette a harmadik negyedéves tervét és előreláthatólag az októberi tervét is túlteljesíti majd. A gyár termelése mennyi­ségileg állandóan növekszik. Az élmúlt hetekben ért véget a gyár nagyjavítása és bőví­tése. A bővítés nyomán mint­egy napi száz tonnával nőtt a termelés, Javult a termelés Szászváron Szép eredményeket értek el a szászvári bányaüzem dol­gozói a szén, kalóriaértékének növelésében. Mig augusztus­ban átlagosan 4 486 kalóriás értékű szenet termeltek, ad­dig, szeptemberben a kiter­meli szén átlagos kalóriaér­téke 4 767-re emelkedett. Jelentősen emelkedett a gázszénszálUtábsuk is. Szeptern berben 890 tonna gázszenet szállítottak terven felül, eb­ben a hónapban pedig már háromszáz tonnával túlszár­nyalták « gázszénszállitási terviiSkét. A gázszénterv túlteljesítése nagyrészt Erdei József bánya­mester újításának uz érdeme. Ugyanis Erdei József vezette be azt a rendszert, hogy a gázszéntermelő munkahelye­ket nem hosszú tifőre jelölik ki, hanem az aknátok jelen­tései szerint römc~ h időkö­zönként haiározzáh&^cg, me­lyik munkahelye gáz­szenet termelni. Me

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents