Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-14 / 242. szám
WS*. OKTÓBER 14. NAPLÓ 5 Utazás a SZOVJET KJ INI HÓ Fantasztikum? Nem! IIQI.ÓSH6! i Röviden ♦ l Egy észak-kaukázusi magashegyi i tudomány os kutatóállomás érdekes * megfigyeléseket végzett a napkoI A Bolsaja Pirogoszkaján lé- ragadtatással a műtét után. végez. A szív így több óráig | -<5 kis laboratórium néhány Az egyik kutya testén két fej éve a sebészet valóságos Mek- élt, mégpedig teljesen normai róna színképelemzésével kapcso- ‘ latban. Korábban ugyanis a tudóECM) az újtípusú versenykocsival készülnek a szovjeí ’ ^ ♦ latban. KoraoDan ugyanis a iuuu- —----- —---** vó kis laboratórium néhány Az egyik kutya testén két fej képes élni, pedig nemrég /cél-j sok azt gondolták, hogy a napko- versenyzők a vilá«* ségbevonliatatlan igazságnak j tészta SS í rekord' megdöntőkajává vált. A Moszkvába ellátogató külföldi orvosok feltétlenül találkozni akarnak Gyemihov kollégával, hogy meggyőződjenek csodáiról, hogy megszorítsák a bátor kutató kezét. Néhány nappal ezelőtt David Gurelic, a columbiai egyetem ideggyógyász professzora és Christian Kappelen, híres norvég sebész kereste fel a laboratóriumot: — Sokat hallottunk a kísérleteiről. Nagyon hálásak lennénk, ha bemutatná .. a — ... Óriási! — mondták ellisan. A második fejet a se- számított: a szívhez nem sza- j foszforeszkálását. Most'azonban ki * hány leoyo rtnyy+n“ ny bind ngn'ilni n Qyíái impnhsil h./l.l dnWiu kn»iT rKvlH idnkfi/ökhpn bész mesteri keze „varrta“ az állat testére. S itt van egy másik kutya. Húsz napja végezték el rajta a műtétet. Vlagyimir Petrovics Gyemi- hovot a műtőben találtam. — Vegye fel a köpenyt, s nézze meg a műtétet — hívott kedvesen. Lám, ott van már a szív a sebész kezében. Közelebb emeli a szeméhez, vizsgálgatja a rugalmas izomcsomót, amelyet semmi sem kapcsol a kutya szervezetéhez, mégis tovább él, ütemes rángásokat Az uráli gépgyár tervezte és gyártja ezt a nagyteljesítményű vagonkirakodó gépet az Indiai Köztársaság szá mára. A kirakodó szerkezet szorítással rögzíti a vasúti kocsikat, majd oldalra fordítja azokat. \ kirakodási folyamat teljesen Önműködő: 1 óra alatt 12 vasúti kocsi üríthető ki. (A Műszaki Élet-bői) bad nyúlni, a szív meghal, ha elválasztják a testtől. Mennyi kísérletet kellett végezni, míg arra késztették a szivet, hogy így dobogjon a kézben, hogy át lehessen ültetni egy másik állat mellkasába. Gyemihov fiatal fiziológus 1940-bén kezdte meg a szervek átültetésével kapcsolatos kísérleteit. A kudarcok hosz- szú sora után a türelem és az állhatatosság meghozta első gyümölcsét: az átültetett szív néhány óráig dolgozott. Ismét szorgalmas kísérletek, s hiba- , elemzések következtek, s az t átültetett szív néhány napig, ~ majd néhány hétig dobogott. ; Ezernyi kisebb-nagyobb \ problémát kell megoldani, s minden új műtét után szám-: ba kell venni az összes elő-': zetes sikerek és keserű kudar-j cok tapasztalatait. Nehéz elő-: rehaladni olyan területen,: ahol még senki sem hagyott] nyomot. A nehéz út végén: azonban ott áll a csábító cél: pótolni az ember tönkrement: szerveit. Tegnap még csak fantasztikus elbeszélésekben olvashattunk erről, ma már valóság talaján járunk. A kísérleteket kutyákon végzik. Teljesen érthető, hogy férc lelőhelyre bukkantak, amely derült, hogy rövid időközökben megfigyelhető a hélium fénye is. :Mind ez arra enged következtetni, hogy a napkorona összetétele sokkal bonyolultabb, mint ahogyan a tudósok eddig hitték. ír A Szovjet Tudományos Akadémia kohászati intézetében Igor Bo- rovszkij professzor kidolgozta a röntgen színképelemzés módszerét. Ezzel meg lehet állapítani, hogy bármely ötvözet, ásvány, vagy ve- gyület. milyen mennyiségben tartalmaz fémeket. A röntgen színkép-elemző a lítiumtól az uránig minden elemet „észrevesz”, még akkor is, ha csupán a milligramm egymilliárd, vagy trillió részének megfelelő mennyiség található az anyagban. * Szovjet geológusok Kazahsztánban 70 tonna súlyú, emelet nagyságú plezo-kvarcitot találtak, amely a világ legnagyobb Ilyen kristálya. Eddig a geológusok csak a 40 tonnás, Brazíliában talált kris tály-darabról tudtak. A fenti kristály-óriás mellett több 1—2 méteres piezo-kvarcit darab feküdt. * A szovjet parasztság és a falusi értelmiség az elkövetkezendő három év során mintegy 3,000 000 csa ládi házat épít. * re. 99 Elektromos fül“ Bányászok jól tudják, hogy gázömlések megakadályozásó- a váratlan gázömlések rend- ra tudományosan megalapozott kívül súlyos következmények- módszer eddig nem volt. M; kel járnak a bányában. Az Sz. Anclfer, a fizika-matema- öregebb vájárok a szén tömör- tikai tudományok kandidátusa ségének fokozódásából, az em- irányítása alatt dolgozó tüdősben füllel alig hallható moraj1 lásból, s néhány más jellegzetességből csak következtetni tudnak a gázömlésre. Váratlan „Házgyárié“ gép Moszkvai tervezők, Nyikolaj Koz lov mérnök vezetésével olyan hengersort szerkesztettek, mely előregyártott épületelemeket, vasbetonszerkezeteket készít. A hengerek j között nem fém, hanem vasbeton Az egyik oldalon görgők „ t .. csúsztatják be a vasbetontömbönak. Ebben az évben lakasépltkezésekre csaknem annyit költenek. • s másik oldalon pedig kifut mint a háború utáni 10 év során ja kész falrész ablak-, vagy ajtóAz idén a bjelorussz városok la- { fut. kói mintegy 15 000 új lakást kap- * ....................>It .összesen. * Kelet-Szibériában óriási nefelinezeknek a kutyáknak sincs szükségük két fejre vagy két szívre. A laboratóriumban a szövetek kölcsönös megeredési képességét vizsgálják, a műtétek technikáját és módszereit tökéletesítik, a szervezetek élettevékenységének már j felfedezett és még felfedezd- ! len törvényeit fürkészik. Ez c\ feladat natív és szorgalma:' munkát, ügyes kezeket és sok hozzáértést igényel. lehetővé teszi, hogy a Tuvai Autonom területén nagyarányú fejlődésnek induljon az alumíniumipar. nyílással együtt. Egy átlagos mére tű falborltés elkészítése 2 órát vesz igénybe. A gép évente mintegy 100.000 négyzetméternyi lakóterület megépítésére elegendő épületelemet gyárt.. Ebből 50, egyenként 50 lakással rendelkező, 4 emeletes házat lehet építeni. Hamarosan még 14 ilyen j,házgyártó” gépet helyeznek üzembe. csoport elhatározta, hogy kidolgozza a gázömlések előrejelzésének módszerét. Munkájuk eredménye a geofon, amelyet a bányászok „elektromos fül”-nek neveztek el. Ezt a műszert az aknában 3—4 méter mélyen belehelyezik a , szénfalba. Különleges berendezéssel lehetővé teszik, hogy a leggyengébb hangrezgéseket is felfogja: ezek elektronikus erősítőkön keresztül a felszínen lévő magnetofon- szalagra kerülnek. Ezenkívül grafikusan is ábrázolják a hanghullámokat. Ha az impulzusok meghaladják az előírt méreteket, az ügyeletes diszpécser azonnal intézkedik: kiürítik az aknát, újabb biztosító ’ ácsolásokat végeznek, stb. stb. Az egyik bányában már 4 hónap óta működik a geofon, s ez idő alatt hat esetben jelzett gázömlési veszélyt. Hamarosan mind több és több aknában alkalmazzák ezt a hatásos műszert. Á Szovjet ipar „nagydíjasai“ i A brüsszeli világkiállítás nagydíjával tüntették ki a le- ningrádi Optikai Mechanikai Gyár „Leningrad" nevű fényA világkiállítás szakbizottsága elismerő diplomával jutalmazta azt a szovjet tervező intézetet, amely a gázolajból készített szintetikus kaucsukipar büszkeségét tudományos ismeretterjesztő filmek felvételezésére használják. Optikai berendezései lehetővé teszik, hogy szabad szemmel nem láttagra rögzítsenek. képezőgépét. A géppel másod- gyár működő makettjét küldte ható jelenségeket is filmsza percenként 304 felvételt lehet ' E’- ~~ ----ké szíteni. A szakértők véleménye szerint optikája kiváló minőségű. A készüléken megtalálható a korszerű fototechnika valamennyi szerkezete: az önműködő zár, a szinkron-be- _ _____ re ndezés, a villanó-lámpa, stb. vevő berendezés is. A szovjet, | « .mim....................rítt-—..............................................................................—........\ Má rvány falu el a világkiállításra. Ez az előállítási mód már régóta foglalkoztatja a világ tudósait, s a makett nagy szolgálatot tesz e fontos kérdés megoldásának. * A kiállítás nagydíját kapta a „KSZM—3" típusú filmfelKultúra Ebben a repülőgépre szerelt tányéralakú burkolatban elhelyezett radarantenna és a hozzá csatlakozó irányitó berendezés egy tucat földi állomás munkáját el tudja látni. A különleges gép jelenleg hat hónapig tartó kipróbálás alatt áll. (A Műszaki Elet-böl) Hz egy lőre eső pari termelés növekedése Egy-egy állam gazdasági erejének legjobb bizonyítéka az egy főre eső termelés statisztikája. Nézzük, meg, hogyan növekedett a Szovjetunióban az egy főre eső ipari termelés. Egy tallint gyár mérnöke villa- • t mos motorok hűtésére szolgáló, ha í > gyományos ventillátor „tányér” » ‘ helyett könnyített szerkezetű ven- » tillátort szerkesztett. Az alumínium • ban — nem igen hasonlít a szomszédos falvakra. Kezdjük onnan, hogy csak egy picit kell szétko- tomi az út porát és már kiviláglik alóla a fehér kő. Koelgában ebből a kőből készülnek a kerítések, a házak előtti padok és az udvari építmények. Ez a kő tartós, sziVány. Az egész község márványon ! a régi ventillátor, hütőhatása pe épült. Csak a szovjethatalom ével alatt kezdték meg ennek a hófehér- koelgai márványnak kitermelését» és híre máris messze eljutott az dig sokkal jobb. (A Műszaki Élet-bői) j 1913 elektromos energia 1951 (kilowattóra) 14 1028 szén (kiló) 209 2212 olaj (kiló) 60 482 öntöttvas (kiló) 30 182 acél (kiló) 30 251 porcukor (kiló) növényi olaj (kiló) 9.1 22 3.4 8.3 konzerv (doboz) 0.1 18.6 ♦♦♦♦♦♦♦ Ural határain. Ez a márvány borítja a moszkvai és leningrá- di metró földalatti pa totálnak és a Benin- hegyen épült Moszkvai Egyetemnek falait. A koelgai márvány eljut az ország minden részébe. Koelgat nemcsak márványa miatt kapta szárnyra a hírnév, hiszen az Ural egyébkén! is gazdag márványlelő hely: található itt piros, fekete, füstszínű és hófehér márvány Koelga az utóbbi évek ben iskolája lett a márványkitermelés új módjának, itt a márványkitermelést teljesen gépesítették. A bánya hatalmas fehér katlana fokozatosan lejtő lépcsőivé hasonlít egy márvány stadionra. Koelgában a márványkltermelés évről-évre növekszik Ebben az évben már 11 ezer köbméter márványt termeltek ki. A napokban kezdte meg működését egy márványmegmunkáló üzem. Az uralt kőfara ■»ók ezután már nem csak tömbökben, ha nem táblákban is szá lítják majd • márványt. Őskori leletek a Szeván tóban A magashegységi Szeván-tó vize jelenleg villanyerőművek turbináit működteti. Ezáltal a tó vízszintje alacsonyabb lett s a napsugarak, behatolnák azokra a helyekre is, melyeket évszázadokkal ezelőtt öntött el a víz. Az archeológusok különböző korszakokból való értékes régészeti leletekre bukkantak, többek között olyanokra, melyek az időszámításunk előtti második évezredből származnak. A tóparti Le sasén község közelében egy városka romjait fedezték fel. A felszínre került köveken ékírás látható, melyet még I Argisti urart király vésetett: „... meghódítottam Kiehuni országát és elértem Istikuniv városát.. Az archeológusok feltevése szerint a romok valószínűleg az egykori víz alá került „Istikuniv város” maradványai. Az ásatások folyamán a régészek két, az időszámításunk előtti XI századból való kurgánt (sírt), valamint gyapjúszövet öltözékek maradványait, baltákat, rézüstöket, kardokat, szigonyokat, tőröket és aranyláncokat találtak. A volt szigeten, mely most a vízszint csökkenése folytán félszigetté vált, őskori vár romjai kerültek napvilágra. A leletek közül a régészek érdeklődését az a nyolc nagy fakocsi, harci szekér és különböző aranyékszer vonja magára, melyeket a helybeli mesterek készítettek az időszámításunk, előtti XI. században. A leletek között van egy piros és fehér festékkel díszített cserépedény is. A síinek több mint háromezer év elteltével is megőrizték frisseségüket. Az ásatásokat az örmény SZSZK Tudományos Akadárrüája állami történeti múzeumának expedíciója végzi. A. Mnacaka-1 ny&n. a történeti tudományok kandidátusának vezetésével. t A leningrádi „Szaltikov- Scsedri” Közkönyvtár kéziratosztálya nemrégiben csomagot capott Közép-Ázsiából. A küldemény — a munkatársak legnagyobb csodálkozására — egy agyagtégla volt. A középázsiai köztársaságokban azelőtt ilyen téglákból építették az egyszerű viskókat. A csomagot I. Anbejev hid- rogeológus küldte Taskentből. A mellékelt levélben felhívta a leningrádi tudósok figyelmét arra, hogy a tégla egyik oldalán könyvlapok szélei láthatók, A leningrádi restaurátorok zadbeli szerző műve és keleti bölcsességeket tartalmaz. • 1958 október 9-én átnyújtották Dmitrlj Sosztakovics szovjet zeneszerzőnek az Antti Wihuri finn hajótulajdonos alapította Sibelius-díjat. Sosztakovics Jean Sibelius és Paul Hindemith után a harmadik művész, akit ezzel a díjjal tüntettek ki. • Kurszkban befejeződték a „Ma nem lesz szabadságolás” c. új szovjet játékfilm külső felvételei. A film azoknak az aknaszedőteiek hőstetteit örö- hat hónapon keresztül dolgoz- kítd meg, akik tavaly ősszel tak az agyagréteg eltávolító- aknamentesítették a Kurszk- sán, majd speciális vegyi anya- ban felfedezett nagy német hágókkal restaurálták a lapokat, dianyagraktárat. Munkájuk befejeztével érdé- A film főszereplőit A. Bori- kés leletre bukkantak. A kéz- szov, A. Alekszejev és más ne- irat Ahmát Asszavi XII. szá- vés szovjet színészek alakítják. Szobor az időszámításunk előtti X— XI. századból.
