Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-02 / 232. szám

NAPLÓ 1958. OKTOBER t. ' Nem „gazdasági csoda44 Arról, hogy milyen állapot­ban volt megyénk gazdasága, különösképpen ipara* az ellen­forradalom fegyveres leveré­se után, — amikor az ellen- forradalmi erők a termelés de- moralizálásával, sztrájkok szí­tásával próbálták a munkás- hatalmat gyengíteni és a ki­bontakozást akadályozni, — a. számok beszélhetnek a legvi­lágosabban. íme: Baranya minisztériu­mi iparának a teljes terme- lésl értéke 1956. augusztu- sában 120 027 000 forint volt. Novemberben ez az érték leesett 37 678 000 fo- rintra, tehát csaknem ne­gyedére. Széntermelésünk még ennél is mélyebb szintre esett. 1956. szeptemberében 23 213 vagon szenet adtak a baranyai bá­nyák. Novemberben pedig alig többet másfélezer vagonnál; Az 1956. november, decem­beri mélypont ytán a megye ipara még 1957. januárjában is válságos helyzetben volt. Még minden vonalon erősen érez­hető volt az ellenforradalom által okozott súlyos károk hatása; A nehézségek láttán a kis- hitűek már elkerülhetetlennek vélték az inflációt, a nyugati imperialisták újra bedobták az egyszer már 1945—46-ban el­koptatott jelszavukat, hogy az ország gazdasági helyzetét csak nyugati kölcsönök segítségé­vel lehet rendbehozni. A nehéz gazdasági helyzet­ben a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány mutatta meg a kivezető utat. A magyar népnek ma saját, komoly gazdasági erői vannak: van fejlett iparunk, van mezőgazdaságunk, és van­nak önzetlen barátaink is, — mondta a forradalmi munkás- paraszt kormány 1957. január 6-i nyilatkozata a legfontosabb feladatokból. — A nyugati dollár-imperialisták szívesen pénzelték a magyar ellenfor­radalmat, de nem nagyon tö­rik magukat akkor, ha mun­kás-paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó; Ezzel szemben igen jelentős gazda­sági segítséget kaptunk már eddig is a Szovjetuniótól, Kí­nától és a szocialista tábor va­lamennyi testvéri országának kormányaitól és népeitől* Ha mi magunk is megteszünk min. dent, ami rajtunk múlik, gaz­dasági nehézségeink leküzdé­sére, a jövőben is számítha­tunk a testvéri országok kor­mányai és népei támogatására; ,u;Hogy az átmeneti nehéz­ségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját ma­gunkon múlik.1« A párt és a kormány hatá­rozott intézkedései nyomán kezdett az ország gazdasági élete a mélypontról fellendül­ni. 1957. első félévének a vé­gére megyénk több válla­lata is elérte már az ellen- forradalom előtti termelési lyi iparban a cipőtermelés. Növekedett az exportra szállí­tó vállalatok kiszállítása is. Az év elején végrehajtott létszámcsökkentéseket is rövi­desen felvételek követték és az év közepére már sikerült teljes foglalkoztatottságot biz­tosítani, mindenkinek jutott munka. Az 1957-es év, amellett, hogy a népgazdaságot ért anyagi károk felszámolá­sának az éve volt, igen so­kat adott a dolgozóknak. Az év folyamán jelentősen nőttek a keresetek. Az ipar­ban foglalkoztatott munkások átlagkeresete 27,4 százalékkal haladta meg az 1956-os átlag- keresetet. Míg 1956-ban a munkások átlagkeresete 1378 forint volt, 1957-ben 1755 fo­rintra emelkedett. A másik jelentős eredménye volt az 1957-es évnek, hogy az azelőtti évek méreteit meghá- ladó nagyságrendben indultak meg a lakásépítkezések. 310 millió forintot fordítottak a megyében^ állami lakásépítke­zésekre; A mcgVe területén — Pé­cset nem számítva — 1367 lakás épült. Pécs területén pedig 1517 új lakás került átadásra, — hatszor annyi, mint ameny- nyi az előző évek átlaga volt. Mindemellett megfelelő be­ruházásokkal tovább fejlődött a megye ipara is. Tovább folyt a pécsújhegyi új hőerő­mű építése és olyan létesít­mény került közel a befejezés­hez, mint a hidasi brikett­gyár. Megyénk szocialista ipará­nak termelése 1958-ban to­vább emelkedett. Ez év máso­dik negyedévében elérte, sőt június hónapban már ismét túlhaladta az 1956-os szintet. A szocialista ipar ez év má­sodik negyedévi termelési ter­ve pontosan tíz százalékkal volt magasabb az elmúlt év azonos időszakának termelési tervénél; Ezt az aránylag fe­szített tervet is túlteljesítették azonban a vállalatok és szövet­kezetek, együttesen 1.7 száza­lékkal. A fontosabb termelési cik­kek közül a feketeszénbányák 2647 A beruházások közül ez év­ben igen jelentős új üzem lép majd be a termelésbe: a mo hácsi farostlemezgyár. Tovább folyik a hosszúhetényi aknák mélyítése, elkészült a komlói gesztenyési új akna szállítóbe­rendezése. A lakásépítkezések is jó ütemben haladnak. Pécsett megkezdődött a Kolozsvár ut­ca beépítése, tovább szépül a nyugati városrész és igen je­lentős mértékű iskolaépítkezés fejeződött be már a tanév kezdetére szerte a megyében Gazdasási életünk talpra­állt. legyőzte az ellenforra­dalom következtében tá­madt súlyos nehézségeket és egészségesen fejlődik to­vább^ Ezt itt a megyénkben is nap­ról napra érezhetjük; Gazdasági csoda ez? „Gazdasági csodának, vagy politikai csodának nevezzék, mindegy, Magyarország az el­lenforradalmi lázadás és rom­bolás után, néhány hónap alatt talpraállt, — mondotta Dobi István elvtáns, az Elnöki Ta­nács elnöke az országgyűlés legutóbbi ülésén. — Ez csak azért volt lehetséges, mert a katonai segítség után példát­lan arányú gazdasági támoga­tást is kaptunk a Szovjetunió­tól és mellénk állt minden anyaigi és politikai segítségé­vel az egész szocialista tábor.“ Gazdasági életünk, iparunk és mezőgazdaságunk konszoli­dálása tehát nem csoda követ­kezménye, hanem a párt he­lyes politikájának, a szocia­lista tábor országai egységé­nek, a Szovjetunió munkás- osztálya és népe segítségének és munkásosztályunk, paraszt­ságunk erőfeszítéseinek az eredménye. Bár mondhajuk azt is: íme a, szocialista rend, a szocialista tábor országai ilyen „csodákra“ is képesek. Kurucz Pál A magyar filmgyártás álla­mosításának 10 éves évfordu­lója alkalmával érdemes visz­szapillantani a megtett útra s nem érdektelen a jelenlegi munkáról is szólni. Milyen volt a magyar film­gyártás a felszabadulás előtt? Számszerűleg a mainál sok­kal több film készült, kevés kivételtől eltekintve azonban silányak voltak, meghamisítot­ták a valóságot. A felszabadulás megadta a lehetőséget az új magyar filmművészet kialakulásához. Az államosí­tásig 10 magyar film készült, közülük művészileg legkiemel­kedőbb a Valahol Európában. Az államosítás megnyitotta az utat a teljes művészi kibonta­kozáshoz és lehetőséget terem­tett arra, hogy a filmművé­szet szerves részévé váljon kulturális forradalmunknak. Az államosított magyar film­gyártás első műve a Talpalat­nyi föld, amely klasszikus al­kotássá vált. Az elmúlt 10 év alatt 24 országban mutatták be, mindenütt nagy sikerrel. Filmgyáraink az államosítás óta 84 játékfilmet készítettek. A fejlődésre példa, hogy 1949- ben 5, 1957-ben 16 magyar fil­met gyártottunk, míg 1958- ban már ez ideig 11 film for­gatása fejeződött be. Míg a felszabadulás előtt a magyar filmek nemzetközi vi­szonylatban versenyképtele­nek voltak, addig ma film­exportunk kedvező alakulása mellett nem egy filmfesztivá­lon arattak dicsőséget. 1948- ban csupán 10 magyar filmet vásároltak meg külföldön, 1957-ben ez a szám 73-ra emel­kedett. Néhány beszédes szám: A Déryné-1 és a Rákóczi had- nagyá-t 21, az Erkel-t 18, a Körhintá-1 17 külföldi ország filmszínházai játsszák. 1950- oen Karlovy-Vary-ban a Sza­10 EV boné nyerte el a legjobb for­gatókönyv díját. Az ezt köve­tő Karlovy-Vary-i fesztiválo­kon még 8 magyar film nyert különböző díjakat, míg a ve­lencei filmfesztiválokról 3 kis- filmünk tért haza díjnyerte­sen. Filmgyártásunk fejlődése mellett meg kell említeni a filmforgalmazás terén elért eredményeinket is. 1957-ig több, mint 3000 új mozi és vetítési hely létesült, dön­tően a mozival még nem ren­delkező falvakban. Ezzel a magyar mozihálózat 1938-hoz képest 7 és félszeresére nőtt. Míg 1935-ben összesen 160 800 előadást tartottak filmszínhá­zaink, 1957-ben ez a szám 751 000-re emelkedett. Buda­pesten 1935-ben 11 399 000, vi­déken 10 564 000 volt a mozi- látogatók száma’. Ezzel szem­ben 1957-ben Budapesten 38 247 600, vidéken 95 158 000- en mentek moziba. Ha az 1958. évi filmgyártás eddigi eredményeit és a terv szerint még az idén forgatásra kerülő filmeket nézzük, lát­juk, hogy témájuk egyre vál­tozatosabbá válik. Van, ame­lyik a felszabadulás előttről meríti témáját, vagy a Horthy- idők alatt illegálisan működő kommunistáknak állít emlé­ket, de nem hiányoznak az olyan filmek sem, amelyek ko-*‘ molyán vagy vidáman ábrá­zolják felszabadulás utáni éle­tünket, a közelmúltat vagy a mát. Hamarosan közönség elé ke­rül az Édes Anna, a Razzia, a Csempészek és a Don Juan legutolsó kalandja. Az első Kosztolányi Dezső regényének; filmváltozata. A Csempészek a két háború közötti idők csempészésre kényszerült sze-; gényeinek életét mutatja be, A Razzia az illegális kommu­nista párt névtelen hőseinek; kemény harcát eleveníti fel, míg a Don Juan legutolsó ka­landja fantasztikus, mulatsá­gos történet mai környezetben. További öt film felvételei folynak jelenleg is filmgyá­rainkban. Befejezéshez közeledik a csehszlovák—magyar kopro­dukcióban készülő Szent Pé­ter esernyője, Mikszáth Kál­mán kedves regényének film- változata, amelynek főszere­peit a magyar Törőcsik Mari és a csehszlovák Karel Machta alakítja. Máriássy Félix új filmje az Álmatlan évek a cse­peli embereket mutatja be a felszabadulás előtti években. Fejér Tamás fiatal rendező Fekete István forgatókönyvé­ből készít filmet Bogáncs-ról, a hűséges, okos pulikutyőról. Az Egy Lajos kis hibával-t Gertler Viktor készíti, a víg­játék női főszerepét Házy Er­zsébet játssza. Nagyon érde­kesnek ígérkezik a Budapest Filmstúdió új játékfilmje, A harangok Rómába mentek, amely a második világháború alatt játszódik. Főhőse egy fia­tal tanár. A 10 éve államosított ma­gyar filmgyártás biztató ígé­retet jelent az elkövetkező években születő filmalkotások­hoz. Időjárásjelentés Várható időjáré* csütörtökön estig: felhős Idő, ma legfeljebb néhány helyen, holnap több he­lyen, elsősorban nyugaton eső, he­lyenként élénkebb délkeleti, déli szél, az éjszakai lehűlés keleten gyengül, a nappali hőmérséklet a Tiszántúlon kissé még emelke­dik. A nyugati határszélen kissé gyengül, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjszaka: keleten 11—14, nyugaton 14—17 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: keleten 23—26, nyugaton 20—23 fok kijzött. vagonnal több szenet ter­meltek a tervezettnél, 14.3 százalékkal haladták meg az előző évi termelést; Az iparban foglalkoztatott munkások átlagos keresete az év második negyedében 1777 forint volt. Tehát magasabb, mint az elmúlt év átlaga. Adódott ez abból, hogy a ter­melékenység is emelkedett, el­érte az ellenforradalom előtti szintet és meghaladta az el­múlt év átlagát. Érdemes az ipar helyzetét vizsgálva egy pillantást vetni ez év második negyede keres­kedelmi forgalmának adataira is. A lakosság vásárlásai min­dig jellemzik az életszínvona­lat ÍS; 1958. második negyedévé­szintet, ben a megyében 539 millió forint értékű árut adtak el az egész ipar termelése pedig a III. negyedév végére erősen megközelítette az ellenforrada­lom előtti szinteket Az üzemek munkásai egyre inkább felismerték, megértet­ték a gazdasági élet tapraál­lítása során rójuk háruló fel­adatokat és mint a száraz sta­tisztikai számok mutatják, mindent meg is tettek a gaz­dasági konszolidáció érdeké­ben. Megyénk szocialista ipara 1957-ben 1,4 százalékkal töb­bet termelt mint 1956-ban és lényegében elérte az 1955-ös termelési szintet. Az 1957-es évben a legna­gyobb jelentőségű feketeszén termelései maradt az előző évek átlaga alatt, viszont egy sor más cikk termelése megnö­vekedett. így például mintegy felével emelkedett az előző évekhez képes* a kenderforvai ét • «rvarica termetes, a he­a kiskereskedelmi vállala­tok a fogyasztóknak. 135.9 millió forintot költött a me­gye lakossága ruházati cik­kekre — 3,8 millióval többet, mint 1957 hasonló időszakában és 30.9 millióval többet, mint 1956. második negyedévében. Vegyes iparcikkeket 139.8 mil­lió forint értékben vásároltak Baranyában, — közel ihúsz millió forinttal költöttek töb­bet iparcikkekre, mint a múlt év hasonló időszakában és több mint 39 millió forinttal többet, mint 1956. hasonló időszaká­ban. Ehhez még talán nem ér­dektelen azt sem megjegyezni, hogy jóval emelkedett a villa­mos, és autóbuszutasok szá­ma is, tehát erre is többet köl­töttek ez évben, mint az elmúlt években. (31) „A 11—17 jelentkezik. Ma éjjel két hajó indul a kikötő­ből. Lehet, hogy később már nem tudok jelentést tenni, azért küldök most üzenetet.“ Gyementyev talán nem is tu­dott volna válaszolni, ha meg­kérdezi valaki, miért kételke­dik abban, hogy éjjel a szoká­sos jelentést nem tudja leadni. Csak hirtelen rossz előérzeie támadt. Becsukta a bőröndöt, aládugta a díványnak s lefe­küdt aludni. Néhány perc múl­va már mély álomba merült. Ete tizenegy órakor ment el otthonról. Egy-két csillag pis­lákolt csak az égen. A tenger felől nedves szél fújt. Gyemen­tyev arcát megcsapta a lan­gyos levegő % csodálkozva ál­lapította meg, itt a tavasz. Lassan lépkedett a szűk utcán. A spicli ! messziről követte. Gyementyev most sem vette észre. Az új engedély minden kaput kinyitott. Gyementyev hamar leért a külső kikötőbe. Az egyik hajó már ott hor­gonyzott, a másik épp akkor 'arolt a kikötőhöz. Rövid pa­rancsszavak pattogtak a sötét­ben, vízcsobogás hallatszott. Gyementyev felment a hajóra. A másodkapitány kíséretében árt a végig a ■hajóűrt. Minden iszta és száraz volt. Mivel sok néznivalója nem akadt, bement a hajó kapitá­nyához. Az arca borotválatlan volt, ruhája Csupa piszok. Ami­kor végighallgatta Gyementye- vet, átadta a hajónaplót, hogy vezesse bele a vizsgálat ered­ményét. — A fedélköz teljesen rend­ben van — közölte Gyemen­tyev. — Hát a birodalomról nem mondható el ugyanez — sunyit a kapitány. Gyementyev vállat vont, mintha nem értené s kiment a kajütből. Kriimmerhofba üt­között. — Mi az, dolgozik Ruckert kapitány? — Hát, ha munkának lehet ezt nevezni... — Miért ilyen borús a han­gulata? — Van minek örülni? Lép- ten-nyomon azt dörgölik az ember orra alá, hogy Német­országnak vége. — Például ki? Gyementyev a kapitány ka- jűtje felé pillantott. Krämmerhof megértőén bó­lintott. — Köszönöm kapitány. A második hajó is horgonyt vetett, a feljárót azonban még nem támasztották neki a hajó oldalának. Gyementyev sétál­gatott a parton s a történteken gondolokozott. „Igen, most is helyesen járt el. Még jobban fog ezek után bízni Krämmer­hof a szavában." Az ezredes is otthagyta a ha­jót és odament Gyementyev- heZ. Belekarolt. — Hát nem átallotta ez a koszos disznó nekem is meg­ismételni, amit az előbb mon­dott. Nagyon nehéz időket élünk, mégis árulás, ha valaki kételkedik a győzelemben! — ügy van — helyeselt Gyementyev. — Sajnos, nem vonhatjuk felelősségre most, mert ki kor­mányozza a hajót? De nem felejtkezünk meg róla ..; A hajóról leeresztették a fel­járót. — Tartson velem — invi­tálta Gyementyev a Gesptapo tisztet. — Kész örömest, legalább megnézem, mit csinál. Felmentek a hajóra. Az őr levezette őket a hajóürbe. Alig lehetett lélegzetet venni olyan áporodott volt a levegő, ma­gasan állt a víz a padlón. Krämmerhof köhögési roha­mot kapott. Gyementyev el­küldte a matrózt a kapitány­ért. Göndör szőke óriás volt a kapitány, széles mellén szvet- ter feszült. — Maga ebben a bűzös is­tállóban akarja szállítani a Führer katonáit? — kérdezte Gyementyev. — Mit csináljak? Teheneket szállítottam a hajón Dániából. — Két órát kap, addig szi­vattyúzza ki a vizet s szellőz­tessen ki. Nyisson ki minden ablakot. S a padlót is kijavít­hatják, úgyis hever itt egy csomó deszka. Berakodás előtt ellenőrzőm a parancs végre­hajtását. — Értettem! — mondta a kapitány s távozott. Krämmerhof hátba' verte Gyementyevet. — Kitűnő, Ruckert kapi­tány. Hiába, maga nem ingyen pusztítja a hadsereg kenyerét. Éjjelre mindkét hajó meg­telt csapatokkal. A vasmacs­kát felhúzták s kifutottak a kikötőből. Gyementyev elindult haza. S csak most vette észre, eaém véletlenül, háta mögött a spi» lit. Kilépett a kikötő kapuján. Hosszú kerítés vezetett a szomszéd utca irányába. Itt ment végig. Egyszeresek lesza­kad. egy csillag az égről, hal­vány, tiszavirágéletű csíkot húzva maga után. Gyementyev önkéntelenül lassított, hogy kicsit gyönyörködjön benne. A spicli erre nem számított s tett még egy felesleges lépést, amit a kapitány azonnal meg­hallott. Tudta, hogy csak spicli lehet, aki ilyen későn nyomon követ valakit. De mégis, hogy meggyőződjön erről, lelépett a járdáról s átsietett a téren. Az első keresztutcán befor­dult, a sarokról visszasandí­tott: a spicli lélekszakadva ro­hant át a téren. Most már kétségtelen volt, hogy figyelik. Mit jelent ez? Krämmerhof egész biztosan kettős játékot űz vele. De nem lett Volna egyszerűbb, ha azonnal letar­tóztatják, amikor az engedé­lyért elment? Vagy talán ez nem vezetett volna célhoz? Biztosan erre a megállapítás­ra jutott az első kihallgatás után Krämmerhof s most min­dent meg akar tudni róla, amit csak lehet. Hát tessék! Befordult a Basztyionnaja utcába s a lakása felé tartott. Jól odaverte a csizmáját a kövezethez, hogy minél na­gyobb zajt csapjon, kényelme­sen ment, a ház előtt azonban még jobban lassított, hogy a spicli pontosan megállapíthas­sa, hova ment be. Négyesével rohant fel a lép­csőn. Fent megállt s dermed­tem leste, utána jön-e a spicli. Azonban nem jött. Elsétált a kapu előtt, áldogállt egy da-> rabig, aztán elment.

Next

/
Thumbnails
Contents