Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-02 / 232. szám

NAPLÓ

1958. OKTOBER t. '

Nem „gazdasági csoda44

Arról, hogy milyen állapotban volt megyénk gazdasága,

különösképpen ipara* az ellenforradalom fegyveres leverése után, — amikor az ellen- forradalmi erők a termelés de- moralizálásával, sztrájkok szításával próbálták a munkás- hatalmat gyengíteni és a kibontakozást akadályozni, — a. számok beszélhetnek a legvilágosabban.

íme: Baranya minisztériumi iparának a teljes terme- lésl értéke 1956. augusztu- sában 120 027 000 forint volt. Novemberben ez az érték leesett 37 678 000 fo- rintra, tehát csaknem negyedére.

Széntermelésünk még ennél is mélyebb szintre esett. 1956. szeptemberében 23 213 vagon szenet adtak a baranyai bányák. Novemberben pedig alig többet másfélezer vagonnál;

Az 1956. november, decemberi mélypont ytán a megye ipara még 1957. januárjában is válságos helyzetben volt. Még minden vonalon erősen érezhető volt az ellenforradalom által okozott súlyos károk hatása;

A nehézségek láttán a kis- hitűek már elkerülhetetlennek vélték az inflációt, a nyugati imperialisták újra bedobták az egyszer már 1945—46-ban elkoptatott jelszavukat, hogy az ország gazdasági helyzetét csak nyugati kölcsönök segítségével lehet rendbehozni.

A nehéz gazdasági helyzetben a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány mutatta meg a kivezető utat.

A magyar népnek ma saját, komoly gazdasági erői vannak: van fejlett iparunk, van mezőgazdaságunk, és vannak önzetlen barátaink is, — mondta a forradalmi munkás- paraszt kormány 1957. január 6-i nyilatkozata a legfontosabb feladatokból. — A nyugati dollár-imperialisták szívesen pénzelték a magyar ellenforradalmat, de nem nagyon törik magukat akkor, ha munkás-paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó; Ezzel szemben igen jelentős gazdasági segítséget kaptunk már eddig is a Szovjetuniótól, Kínától és a szocialista tábor valamennyi testvéri országának kormányaitól és népeitől* Ha mi magunk is megteszünk min. dent, ami rajtunk múlik, gazdasági nehézségeink leküzdésére, a jövőben is számíthatunk a testvéri országok kormányai és népei támogatására; ,u;Hogy az átmeneti nehézségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját magunkon múlik.1«

A párt és a kormány határozott intézkedései nyomán kezdett az ország gazdasági élete a mélypontról fellendülni.

1957. első félévének a végére megyénk több vállalata is elérte már az ellen- forradalom előtti termelési

lyi iparban a cipőtermelés. Növekedett az exportra szállító vállalatok kiszállítása is.

Az év elején végrehajtott létszámcsökkentéseket is rövidesen felvételek követték és az év közepére már sikerült teljes foglalkoztatottságot biztosítani, mindenkinek jutott munka.

Az 1957-es év, amellett, hogy a népgazdaságot ért anyagi károk felszámolásának az éve volt, igen sokat adott a dolgozóknak.

Az év folyamán jelentősen

nőttek a keresetek. Az iparban foglalkoztatott munkások átlagkeresete 27,4 százalékkal haladta meg az 1956-os átlag- keresetet. Míg 1956-ban a munkások átlagkeresete 1378 forint volt, 1957-ben 1755 forintra emelkedett.

A másik jelentős eredménye volt az 1957-es évnek, hogy az azelőtti évek méreteit meghá- ladó nagyságrendben indultak meg a lakásépítkezések. 310 millió forintot fordítottak a megyében^ állami lakásépítkezésekre;

A mcgVe területén — Pécset nem számítva — 1367 lakás épült. Pécs területén pedig 1517 új lakás került

átadásra,

— hatszor annyi, mint ameny- nyi az előző évek átlaga volt.

Mindemellett megfelelő beruházásokkal tovább fejlődött a megye ipara is. Tovább folyt a pécsújhegyi új hőerőmű építése és olyan létesítmény került közel a befejezéshez, mint a hidasi brikettgyár.

Megyénk szocialista iparának termelése 1958-ban tovább emelkedett. Ez év második negyedévében elérte, sőt június hónapban már ismét túlhaladta az 1956-os szintet. A szocialista ipar ez év második negyedévi termelési terve pontosan tíz százalékkal volt magasabb az elmúlt év azonos időszakának termelési tervénél; Ezt az aránylag feszített tervet is túlteljesítették azonban a vállalatok és szövetkezetek, együttesen 1.7 százalékkal.

A fontosabb termelési cikkek közül

a feketeszénbányák 2647

A beruházások közül ez évben igen jelentős új üzem lép majd be a termelésbe: a mo hácsi farostlemezgyár. Tovább folyik a hosszúhetényi aknák mélyítése, elkészült a komlói gesztenyési új akna szállítóberendezése.

A lakásépítkezések is jó ütemben haladnak. Pécsett megkezdődött a Kolozsvár utca beépítése, tovább szépül a nyugati városrész és igen jelentős mértékű iskolaépítkezés fejeződött be már a tanév kezdetére szerte a megyében

Gazdasási életünk talpraállt. legyőzte az ellenforradalom következtében támadt súlyos nehézségeket

és egészségesen fejlődik tovább^

Ezt itt a megyénkben is napról napra érezhetjük;

Gazdasági csoda ez?

„Gazdasági csodának, vagy politikai csodának nevezzék, mindegy, Magyarország az ellenforradalmi lázadás és rombolás után, néhány hónap alatt talpraállt, — mondotta Dobi István elvtáns, az Elnöki Tanács elnöke az országgyűlés legutóbbi ülésén. — Ez csak azért volt lehetséges, mert a katonai segítség után példátlan arányú gazdasági támogatást is kaptunk a Szovjetuniótól és mellénk állt minden anyaigi és politikai segítségével az egész szocialista tábor.“

Gazdasági életünk, iparunk és mezőgazdaságunk konszolidálása tehát nem csoda következménye, hanem a párt helyes politikájának, a szocialista tábor országai egységének, a Szovjetunió munkás- osztálya és népe segítségének és munkásosztályunk, parasztságunk erőfeszítéseinek az eredménye. Bár mondhajuk azt is: íme a, szocialista rend, a szocialista tábor országai ilyen „csodákra“ is képesek.

Kurucz Pál

A magyar filmgyártás államosításának 10 éves évfordulója alkalmával érdemes viszszapillantani a megtett útra s nem érdektelen a jelenlegi munkáról is szólni.

Milyen volt a magyar filmgyártás a felszabadulás előtt? Számszerűleg a mainál sokkal több film készült, kevés kivételtől eltekintve azonban silányak voltak, meghamisították a valóságot.

A felszabadulás megadta a lehetőséget

az új magyar filmművészet

kialakulásához. Az államosításig 10 magyar film készült, közülük művészileg legkiemelkedőbb a Valahol Európában. Az államosítás megnyitotta az utat a teljes művészi kibontakozáshoz és lehetőséget teremtett arra, hogy a filmművészet szerves részévé váljon kulturális forradalmunknak.

Az államosított magyar filmgyártás első műve a Talpalatnyi föld, amely klasszikus alkotássá vált. Az elmúlt 10 év alatt 24 országban mutatták be, mindenütt nagy sikerrel.

Filmgyáraink az államosítás óta 84 játékfilmet készítettek. A fejlődésre példa, hogy 1949- ben 5, 1957-ben 16 magyar filmet gyártottunk, míg 1958- ban már ez ideig 11 film forgatása fejeződött be.

Míg a felszabadulás előtt a magyar filmek nemzetközi viszonylatban versenyképtelenek voltak, addig ma filmexportunk kedvező alakulása mellett nem egy filmfesztiválon arattak dicsőséget. 1948- ban csupán 10 magyar filmet vásároltak meg külföldön, 1957-ben ez a szám 73-ra emelkedett. Néhány beszédes szám: A Déryné-1 és a Rákóczi had- nagyá-t 21, az Erkel-t 18, a Körhintá-1 17 külföldi ország filmszínházai játsszák. 1950- oen Karlovy-Vary-ban a Sza10 EV

boné nyerte el a legjobb forgatókönyv díját. Az ezt követő Karlovy-Vary-i fesztiválokon még 8 magyar film nyert különböző díjakat, míg a velencei filmfesztiválokról 3 kis- filmünk tért haza díjnyertesen.

Filmgyártásunk fejlődése mellett meg kell említeni a filmforgalmazás terén elért eredményeinket is. 1957-ig több, mint

3000 új mozi

és vetítési hely létesült, döntően a mozival még nem rendelkező falvakban. Ezzel a magyar mozihálózat 1938-hoz képest 7 és félszeresére nőtt. Míg 1935-ben összesen 160 800 előadást tartottak filmszínházaink, 1957-ben ez a szám 751 000-re emelkedett. Budapesten 1935-ben 11 399 000, vidéken 10 564 000 volt a mozi- látogatók száma’. Ezzel szemben 1957-ben Budapesten 38 247 600, vidéken 95 158 000- en mentek moziba.

Ha az 1958. évi filmgyártás eddigi eredményeit és a terv szerint még az idén forgatásra kerülő filmeket nézzük, látjuk, hogy témájuk egyre változatosabbá válik. Van, amelyik a felszabadulás előttről meríti témáját, vagy a Horthy- idők alatt illegálisan működő kommunistáknak állít emléket, de nem hiányoznak az olyan filmek sem, amelyek ko-*‘ molyán vagy vidáman ábrázolják felszabadulás utáni életünket, a közelmúltat vagy a mát.

Hamarosan közönség elé kerül az Édes Anna, a Razzia, a Csempészek és a Don Juan legutolsó kalandja. Az első Kosztolányi Dezső regényének; filmváltozata. A Csempészek a két háború közötti idők csempészésre kényszerült sze-; gényeinek életét mutatja be,

A Razzia az illegális kommunista párt névtelen hőseinek;

kemény harcát eleveníti fel, míg a Don Juan legutolsó kalandja fantasztikus, mulatságos történet mai környezetben.

További öt film felvételei folynak jelenleg is filmgyárainkban.

Befejezéshez

közeledik

a csehszlovák—magyar koprodukcióban készülő Szent Péter esernyője, Mikszáth Kálmán kedves regényének film- változata, amelynek főszerepeit a magyar Törőcsik Mari és a csehszlovák Karel Machta alakítja. Máriássy Félix új filmje az Álmatlan évek a csepeli embereket mutatja be a felszabadulás előtti években. Fejér Tamás fiatal rendező Fekete István forgatókönyvéből készít filmet Bogáncs-ról, a hűséges, okos pulikutyőról. Az Egy Lajos kis hibával-t Gertler Viktor készíti, a vígjáték női főszerepét Házy Erzsébet játssza. Nagyon érdekesnek ígérkezik a Budapest Filmstúdió új játékfilmje, A harangok Rómába mentek, amely a második világháború alatt játszódik. Főhőse egy fiatal tanár.

A 10 éve államosított magyar filmgyártás biztató ígéretet jelent az elkövetkező években születő filmalkotásokhoz.

Időjárásjelentés

Várható időjáré* csütörtökön estig: felhős Idő, ma legfeljebb néhány helyen, holnap több helyen, elsősorban nyugaton eső, helyenként élénkebb délkeleti, déli szél, az éjszakai lehűlés keleten gyengül, a nappali hőmérséklet a Tiszántúlon kissé még emelkedik. A nyugati határszélen kissé gyengül, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjszaka: keleten 11—14, nyugaton 14—17 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: keleten 23—26, nyugaton 20—23 fok kijzött.

vagonnal több szenet termeltek a tervezettnél,

14.3 százalékkal haladták meg az előző évi termelést;

Az iparban foglalkoztatott munkások átlagos keresete az év második negyedében 1777 forint volt. Tehát magasabb, mint az elmúlt év átlaga. Adódott ez abból, hogy a termelékenység is emelkedett, elérte az ellenforradalom előtti szintet és meghaladta az elmúlt év átlagát.

Érdemes az ipar helyzetét vizsgálva egy pillantást vetni ez év második negyede kereskedelmi forgalmának adataira is. A lakosság vásárlásai mindig jellemzik az életszínvonalat ÍS;

1958. második negyedévészintet,

ben a megyében 539 millió forint értékű árut adtak el

az egész ipar termelése pedig a III. negyedév végére erősen megközelítette az ellenforradalom előtti szinteket

Az üzemek munkásai egyre inkább felismerték, megértették a gazdasági élet tapraállítása során rójuk háruló feladatokat és mint a száraz statisztikai számok mutatják, mindent meg is tettek a gazdasági konszolidáció érdekében.

Megyénk szocialista ipara

1957-ben 1,4 százalékkal többet termelt mint 1956-ban és lényegében elérte az 1955-ös termelési szintet.

Az 1957-es évben a legnagyobb jelentőségű feketeszén termelései maradt az előző évek átlaga alatt, viszont egy sor más cikk termelése megnövekedett. így például mintegy felével emelkedett az előző évekhez képes* a kenderforvai ét • «rvarica termetes, a hea kiskereskedelmi vállalatok a fogyasztóknak. 135.9

millió forintot költött a megye lakossága ruházati cikkekre

— 3,8 millióval többet, mint 1957 hasonló időszakában és 30.9 millióval többet, mint 1956. második negyedévében. Vegyes iparcikkeket 139.8 millió forint értékben vásároltak Baranyában, — közel ihúsz millió forinttal költöttek többet iparcikkekre, mint a múlt év hasonló időszakában és több mint 39 millió forinttal többet, mint 1956. hasonló időszakában. Ehhez még talán nem érdektelen azt sem megjegyezni, hogy jóval emelkedett a villamos, és autóbuszutasok száma is, tehát erre is többet költöttek ez évben, mint az elmúlt években.

(31)

„A 11—17 jelentkezik. Ma éjjel két hajó indul a kikötőből. Lehet, hogy később már nem tudok jelentést tenni, azért küldök most üzenetet.“

Gyementyev talán nem is tudott volna válaszolni, ha megkérdezi valaki, miért kételkedik abban, hogy éjjel a szokásos jelentést nem tudja leadni. Csak hirtelen rossz előérzeie támadt. Becsukta a bőröndöt, aládugta a díványnak s lefeküdt aludni. Néhány perc múlva már mély álomba merült.

Ete tizenegy órakor ment el otthonról. Egy-két csillag pislákolt csak az égen. A tenger felől nedves szél fújt. Gyementyev arcát megcsapta a langyos levegő % csodálkozva állapította meg, itt a tavasz. Lassan lépkedett a szűk utcán. A spicli ! messziről követte. Gyementyev most sem vette észre. Az új engedély minden kaput kinyitott. Gyementyev hamar leért a külső kikötőbe. Az egyik hajó már ott horgonyzott, a másik épp akkor 'arolt a kikötőhöz. Rövid parancsszavak pattogtak a sötétben, vízcsobogás hallatszott. Gyementyev felment a hajóra. A másodkapitány kíséretében árt a végig a ■hajóűrt. Minden iszta és száraz volt.

Mivel sok néznivalója nem

akadt, bement a hajó kapitányához. Az arca borotválatlan volt, ruhája Csupa piszok. Amikor végighallgatta Gyementye- vet, átadta a hajónaplót, hogy vezesse bele a vizsgálat eredményét.

— A fedélköz teljesen rendben van — közölte Gyementyev.

— Hát a birodalomról nem mondható el ugyanez — sunyit a kapitány.

Gyementyev vállat vont, mintha nem értené s kiment a kajütből. Kriimmerhofba ütközött.

— Mi az, dolgozik Ruckert kapitány?

— Hát, ha munkának lehet ezt nevezni...

— Miért ilyen borús a hangulata?

— Van minek örülni? Lép- ten-nyomon azt dörgölik az ember orra alá, hogy Németországnak vége.

— Például ki?

Gyementyev a kapitány ka- jűtje felé pillantott.

Krämmerhof megértőén bólintott.

— Köszönöm kapitány.

A második hajó is horgonyt vetett, a feljárót azonban még nem támasztották neki a hajó oldalának. Gyementyev sétálgatott a parton s a történteken gondolokozott. „Igen, most is helyesen járt el. Még jobban fog ezek után bízni Krämmerhof a szavában."

Az ezredes is otthagyta a hajót és odament Gyementyev- heZ. Belekarolt.

— Hát nem átallotta ez a koszos disznó nekem is megismételni, amit az előbb mondott. Nagyon nehéz időket élünk, mégis árulás, ha valaki kételkedik a győzelemben!

— ügy van — helyeselt Gyementyev.

— Sajnos, nem vonhatjuk felelősségre most, mert ki kormányozza a hajót? De nem felejtkezünk meg róla ..;

A hajóról leeresztették a feljárót.

— Tartson velem — invitálta Gyementyev a Gesptapo tisztet.

— Kész örömest, legalább megnézem, mit csinál.

Felmentek a hajóra. Az őr levezette őket a hajóürbe. Alig lehetett lélegzetet venni olyan áporodott volt a levegő, magasan állt a víz a padlón. Krämmerhof köhögési rohamot kapott. Gyementyev elküldte a matrózt a kapitányért. Göndör szőke óriás volt a kapitány, széles mellén szvet- ter feszült.

— Maga ebben a bűzös istállóban akarja szállítani a Führer katonáit? — kérdezte Gyementyev.

— Mit csináljak? Teheneket szállítottam a hajón Dániából.

— Két órát kap, addig szivattyúzza ki a vizet s szellőztessen ki. Nyisson ki minden ablakot. S a padlót is kijavíthatják, úgyis hever itt egy csomó deszka. Berakodás előtt ellenőrzőm a parancs végrehajtását.

— Értettem! — mondta a kapitány s távozott.

Krämmerhof hátba' verte Gyementyevet.

— Kitűnő, Ruckert kapitány. Hiába, maga nem ingyen pusztítja a hadsereg kenyerét.

Éjjelre mindkét hajó megtelt csapatokkal. A vasmacskát felhúzták s kifutottak a kikötőből.

Gyementyev elindult haza. S csak most vette észre, eaém

véletlenül, háta mögött a spi» lit. Kilépett a kikötő kapuján. Hosszú kerítés vezetett a szomszéd utca irányába. Itt ment végig. Egyszeresek leszakad. egy csillag az égről, halvány, tiszavirágéletű csíkot húzva maga után. Gyementyev önkéntelenül lassított, hogy kicsit gyönyörködjön benne. A spicli erre nem számított s tett még egy felesleges lépést, amit a kapitány azonnal meghallott. Tudta, hogy csak spicli lehet, aki ilyen későn nyomon követ valakit. De mégis, hogy meggyőződjön erről, lelépett a járdáról s átsietett a téren.

Az első keresztutcán befordult, a sarokról visszasandított: a spicli lélekszakadva rohant át a téren. Most már kétségtelen volt, hogy figyelik. Mit jelent ez? Krämmerhof egész biztosan kettős játékot űz vele. De nem lett Volna egyszerűbb, ha azonnal letartóztatják, amikor az engedélyért elment? Vagy talán ez nem vezetett volna célhoz? Biztosan erre a megállapításra jutott az első kihallgatás után Krämmerhof s most mindent meg akar tudni róla, amit csak lehet. Hát tessék!

Befordult a Basztyionnaja utcába s a lakása felé tartott.

Jól odaverte a csizmáját a kövezethez, hogy minél nagyobb zajt csapjon, kényelmesen ment, a ház előtt azonban még jobban lassított, hogy a spicli pontosan megállapíthassa, hova ment be.

Négyesével rohant fel a lépcsőn. Fent megállt s dermedtem leste, utána jön-e a spicli. Azonban nem jött. Elsétált a kapu előtt, áldogállt egy da-> rabig, aztán elment.