Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

W38. OKTOBER 5.

NAPLÓ

3

ü világűr meglródításának első

Cselédek gyereke az OfSZágfaázbaR

Moszkva (TASZSZ). A szovjet főváros társadalmának kép viselői és a szovjet tudósok a Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokában ünnepi ülést tartottak abból az alkalomból, hogy egy évvel ezelőtt, 1957. október 4-én fellőtték a világűrbe az első szovjet mesterséges holdat.

Az ülésen felszólalt Alck- szandr Nyeszmejanov. a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke.

íz FKP Központi Bizut'sága szoialon is

Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bi zottséga, amely pénteken ült össze a Párizs melletti Ivry- ben a népszavazás után előállt politikai helyzet vizsgálatára szombaton is folytatta munkáját.

Marcel Servin, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő jelentését a népszavazás utáni politikai helyzetről;

Oitóber 15-én kezdődik a fűtési idény

A Magyar Távirati Iroda illetékes helyein nyert tájékoztatás alapján közli, hogy az 1958/1959. évi fűtési idény 1958. október 15-én kezdődik.

A fűtéssel kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes miniszterek állapítják meg.

Pénteken az esti órákban mintegy kétszáznyolvanan luzban és egyhangúlag képviselőjelöltnek választották Grub nőtanács titkárát.

gyűltek össze a sásdi kultiir- er Erzsébetet, a sásdi járási

— Szüleim gazdasági cselédek voltak — így kezdte el beszélését Gruber Erzsébet, amikor életéről, az eddig megtett útról kérdeztük. — Se föld, se ház, mindig másnak dolgoztak. Hárman voltunk testvérek, mindkét bénám folytatta, ahol a szü- eink abbahagyták, amint kikerültek az iskolából. Én is csak tíz éves voltam, amikor már félnapszámosmak mentem a szünidőben Godisáról, ahol laktunk Szentlőrincre, Oroszlóra. Mikor a hal osztályt kijártam, el kellett men ni napszámba, pusztákra, máshová. Nem volt lehetőség, hogy tanuljak, bár mindig javasoltak. Dehát javasolni könnyű volt — megtenni nem lehetett; i t

— Aztán évekig, a felszabadulásig tejcsamokban dolgoztam segédmunkásként reg gél és este. Napközben napszámba mentem, mint mások is, hiszen kevés volt a pénz.

—• A felszabadulás után lassan kezdett változni a világ. Negyvenhatban megszervezték a földműves szövetkezetét és az a csarnok is, ahol dolgoztam, odakerült. Aztán megalakítottuk a földbérlők szövetkezetét a földműves- szövetkezeten belül, tíz család tartozót ide, mi is. Dolgoztunk szépen, mig aztán átalakultunk 3-as típusú termelő- szövetkezetté.

—- 1950-ig dolgoztam a tsz- ben, mint a többiek. A munkámmal meg voltaik engedve, bekerültem a mezőgazda- sági igazgatóságra. A többi már magától, gyorsan, szinte észrevétlenül következett: két hónapos pártiskola, majd a pártbizottság politikai munka társa lettem, aztán agit-prop osztályvezető, 55-ben pedig az egyéves pártiskola után mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó titkár, míg jött az ellenforradalom. Követelték az én eltávolításomat is, hát akkor elmentem és beléptem a tsz-be. Itt kezdtem dolgozni, s dolgoztam., mint állat- gondozó, egészen most februárig, amikor én lettem a nőtanács titkára itt a járásban. A nőkérdés eléggé ismert terület volt előttem, sokat foglalkoztam asszonyok kai és főleg: ismerem őket.

— Nem egészen úgy van, hogy a nőkkel nagyon nehéz valamire jutni. Lám, a szabóvarró szalkkörök, a pedagógiai előadások, az egészségügyi kérdések, mind nagy népszerűségnek örvendenek közöttük. Sokat olvasnak, kulturálódnak és szenvedélyesek tudnak lenni a munká ban. Más kérdés — és ezen is igyekeztem változtatni, amennyire titkain működésem lehetőséget adott —,

hogy sokszor ok nélkül nem íekintik az asszonyokat egyen értékű munlkatársnak. Pedig egypárszor már bebizonyították, hogy mennyire lehet számítani rájuk — és én nagyon remélem, hogy étiről- évre többen, évről-évre jobban bebizonyítják majd.

Jelölőgyűlések a sellyei járásban

Sellyén a Il-es számú szavazó körzetben községi tanács- tagjelölő-gyűlésre jöttek ösz- sze. Wunderlich István ismertette a község és a. járás fejlődését. A jelölőgyűlésen felszólalt dr. Éles István, járási tisztifőorvos, emlékeztette a jelölőgyűlés résztvevőit, a járás régi egészségügyi helyzetére. A felszabadulás óta jelentős összegeket fordítottak az egész ségvédelemre, Sellyén vízvezetékhálózatot építettek, ártézi kutakat, s különös fejlődés mu takozik a védőoltások, különösen a gyermekparalízis-oltások terén.

Endrőc község dolgozói járási tanácstagjelölő-gyűlést tartottak. A jelölőgyűlésen, mint egy 1,60-an vettek ítészt, többségben dolgozó parasztok. A jelölőgyűlés résztvevői közül többen felszólaltak és elmondották a megválasztott jelöltekről szóló véleményüket. Eg- réder József 72 éves endrőci paraszt, a múltban zsellér volt, hat éves kora óta dolgosak, ma kilenc hold juttatott földje van. Elmondotta, hogy szüleinek, akik egyszerű zsellérek

voltak, még szavazati joguk sem volt soha. Palotai István tíz holdas paraszt elmondana, hogy fia a szentegáti állami gazdaságban dolgozik és az ő éleiét hasonlítani sem íe'net a múlt fiataljainak életéhez. A község dolgozói mindezeknek szemelőtt tartásával jelölték tanácstagnak Csokona József elvtánsat, aki a múltban ugyan csak cseléd volt, ma a járási tanács, elnöke és eddig is bebizonyította, hogy mindig a dolgozó parasztok érdekeiért 1 arcolt;

— Ö, a falusi lakosság leg- 7tagyobb része tudja és látja mindazt az ereiményt, amit elér.ünk és azt a mé ‘helettan

i.tat, amit megtettünk. Hol van már az a világ, amikor a jobbmódú lányok kinéztél-, az iskolából a tutyis, ktr.m- pás, berlineres gyerekeket! Dehát ma már ilyen nem is nagyon van, sokszor a városi lányokkal is könnyedén vetekedhetnek a mi falusi lányaink öltözködésben. S mert valaha álmodni >s egy imraszt arról, hogy rekamié lesz egyszer a szobájában? Nem beszélve arról, hogy — nagyon jól emlékszem — nálunk gyermekkoromban eszik a tanítónak volt rádiója. Most ha reggel vagy este végigmegyek a falun, alig van ház, ahol ne szólna a rádió.

— Emlékszem, nem mesz- sze, Bakóczán lakott Majláth gróf, s néha elhajtott a falun át a négyesfogatán. Mikor hallottuk a csöngést, rohantunk ki, mint a bolondok, Nagy szó volt ám, hogy láthatták a négy vágtató lovat és a díszes ruhába öltözött kocsist! Aztán az autókkal volt így, egypár évig, ma azonban az autót már alig bámulják meg a parasztgyerekek. A kerékpár már régen nem érdekes, a motor se újdonság már, hiszen van több nek a faluban is.

— Godisán például nem volt azelőtt könyvtár, ma természetesen van, és nem is kicsi forgalmú! Kultúráiét? Évente kétszer, íkarácsony- kor, húsvétkor talán, mi, iskolások adtunk egy kis műsorfélét. Most társadalmi mun kával kultúrházat épített a falu. S a nők is hogy dolgoztak, szerveztek, gyűjtöttek!

— Tudom jól. hogy rengeteg még a probléma, és hogy most még többen jönnék majd panaszokkal, kéréssel hozzám. De ennek csak örülni tudok. Megtiszteltek engem a sásdiak bizalmukkal, megbecsülésükkel, hát én is szeretnék nékik és a megye valamennyi dolgozójának, fa lusi emberének, parasztasszonyának mindent megtenni majd, amit csak tehetek. Mi más lenne a feladatom, mint hogy értük, a népért, az ő érdekeikért dolgozzam?

Győzelmes évforduló

ff urcsa és az általánosan használtaktól eltérő rádió" jeleket észleltek egy évvel ezelőtt, 1957 október negyedikén a rádióállomások. Bip ... bip ... hangzott a különös jeladás, amelyről első hallásra senki sem sejtette, hogy egy új korszak első hírnöke.

Az első szovjet mesterséges hold, amely szorgalmas fürgeséggel sugározta bip-bip jeleit a világűrbe, valóban új korszakot nyitott meg az emberiség történelmében: az űrhajózás, a világűr meghódításának korszakát. A mesterséges holdak segítségével immár egész közelinek és teljesen reálisnak látszik a tudomány és technika legnagyobb géniuszának álma: az űrhajózás, amely ma még szinte elképzelhetetlen lehetőségeket teremt az emberiség számára.

Az első szputnyik — amint az fellövésekor előrelátható volt — hallatlanul gyors és sokoldalú technikai forradalmat indított meg, kezdetét vette az eddigieknél sokkalta hatékonyabb hajtóerő, gépkonstrukció és a világűrutazásra alkalmas anyag előállításáért folyó világméretű vetélkedés, amely rövid egy év alatt is óriási eredményeket produkált. Az első szputnyikot imponáló gyorsasággal követte a második és harmadik szovjet mesterséges hold. Ez utóbbi olyan lenyűgöző konstrukciójú, oly nagy teljesítőképességű, hogy a legoptimistább szakembereket is ámulatba ejtette. Ha ehhez hozzászámítjuk az elmúlt hónapban felbocsátott űrrakétát, amely 30 kilométer magasságba repített, majd élve a földre juttatott két kutyát, akkor valóban csak a csodálat hangján beszélhetünk a szovjet rakéta és űrhajótechnika szakembereiről.

Amint ismeretes, a szovjet példa nyomán az Amerikai Egyesült Államok szakemberei is megalkották a maguk holdbébijét, bár egyik-másik koraszülöttnek bizonyult. Az is közismert tény, hogy a sikeresen felrepített amerikai •mesterséges holdak teljesítőképessége, technikai berendezése, keringésének időtartama sokkal kisebb, mint a szovjet szputnyikoké.

4 szputnyikok közötti békés verseny tehát ismételten bebizonyította, hogy a szovjet tudomány és technika ma már nemcsak utolérte, de mind szélesebb körben túl is szárnyalta az amerikaiakat. Ennek nemcsak tudományos szempontból van óriási jelentősége, hanem az emberiséget közvetlenül érintő háború és béke szempontjából is. Az Amerikát túlszárnyaló szovjet tudomány a béke tudománya, kutatásainak az a célja, hogy megteremtse a bé- ■ kés alkotó munka, az általános jólét tudományos és technikai előfeltételeit, eszközeit. A nyugati tőkés országokban ezzel szemben a tudományt és technikát mind fékevesztet- tebb módon militarizálják, és kényszerrel, zsarolással, jú- dáspénzzel arra kényszerítik a tudomány embereit, hogy tudásukat, tehetségüket érdekeikkel ellentétben a háború, az öldöklés, a tömegpusztító fegyverek, gyártására fordítsák.

Ezt nem hagyhatják figyelmen kívül a Szovjetunióban sem és ellensúlyozására természetesen meg is teszik a szükséges intézkedéseket. A Szovjetunió rendelkezik minden olyan katonai eszközzel, amellyel az atomháborúra készülődő amerikai háborús gépezet terveit meghiúsíthatja. Ezt mindennél beszédesebben bizonyítják a szovjet szputnyikok, amelyek korszerűbbek, tökéletesebbek, összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítőképességűek, mint az amerikaiaké. Az a tudományos gárda, amely ilyen nagy feladatok megoldására képes, minden bizonnyal sikerrel oldja meg a Szovjetunió és a vele baráti szövetségben lévő szocialista országok biztonságával kapcsolatos feladatokat is.

4 szputnyikok megalkotása bebizonyította, hogy csak a békés verseny szolgálja az egyetemes emberi érdekeket. Az is bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió nem háborúban, hanem a békés építés, a tudományos kutatások terén akarja összemérni erőit a kapialista államokkal, mert meggyőződése, hogy ebben is győzedelmeskedni fog.

V. F.

A tanácsköztársaság I bukása . . ■ ■ ' után

egészen 1925-ig nem törvénynyel, hanem rendeleti úton szabályozták a választójogot. Ettől az időtől fogva különös gonddal ügyeltek árra, hogy a dolgozók többségét rendelettel elüssék a választójogtól, és I közigazgatási rendszabályokkal, terrorral, csalással és megtévesztéssel akadályozták választójoguk érvényesítésében.

Az ellenforradalom győzelme után alig egy évvel tartották az első választásokat, 1920-ban. A választások előkészítésének legjellemzőbb vonása az inter- nálási rendelet, amelynek alkalmazásával „megtisztították“ az országot volt kommunista vezetőktől és minden , komra unistagy amis“ az ellenforradalmi rendszerrel „feltehetően“ szembenálló személytől. A következő fontos intézkedés az volt hogy mindenfajta ellenzéki hangú áramlat, még a jobboldali vezetés alatt álló szociáldemokrata párt szónokait, agitátorait is zaklatták,, akadá- 1 lyozták és letartóztatták. Erre ’ az intézkedésre jellemző, hogy híres jobboldali szociáldemokrata vezetők, Peyer és M iá- ki ts panaszos levelet intéztek Huszár miniszterelnökhöz, hogy a párt jelöltjeit a „hatósági közegek nemcsak akadályozzák a programbeszéd elmondásában és választási nyomtatványok terjesztésében, hanem egyeseket letartóztattak sőt súlyosan bántalmaztak. A választási előkészületekből kifolyólag több száz párttagunk van eddig letartóztatásban...“ A panasz azonban nem hatott • kormányra, rfire a szociáldemokraták kiléptek a válasz„Azok q régi szép idők.. .**

Kik képviselték Baranyát?

tásokból. Az is jellemző, hogy Peyer a választásokból és a kormányból való kilépést úgy indokolta, hogy „ha a munkásság 30 esztendeig tudott választójogért küzdeni, akífrr még két évig meg tud lenni a politikai hatalom nélkül...“ Az 1920-as évi választások .demokratikus“ voltára nemcsak az a jellemző, hogy az összlakosságnak mindössze 39,7 százaléka Tehetett részt (további szűkítésre a tanácsköztársaság emléke nem adott módot), hanem jellemzőek azok á terrorintézkedések, amelyek meghatározták a választás általános légkörét. Nem volt elegendő az internálás és a zaklatás, ezeket kiegészítették egy másik biztonsági intézkedéssel. 1920. január 20-án Be- niczky belügyminiszter bizalmas,. körrendeletét adott ki a kormánybiztosokhoz arra vonatkozóan, hogy a választások idejére meg kell erősíteni a karhatalmat, A rendelet többek között arra utasította a kormánybiztosokat, hogy — „minden községben felállítani szükséges erejű karhatalmat, amennyiben a rendőrség és csendőrség e célra nem elegendő, ott igénybe kell venni a katonai alakulatokat. Ezenfelül mindenesetre szükséges lesz a katonaság vagy csendőrség készenlétben tartása olyan helyeken, ahol nagyobb tömegben laknak a hazafias

társadalmi felfogással szemben ellenséges érzelmű munkások, és ahol emiatt a választás meg hiusítására irányuló erőszakos kísérlet lehetősége nincs kizárva. Ilyen helyek a nagyobb városok és azon helyek, ahol nagy számú munkást foglalkoztató ipari üzem vagy bánya, telep van.“

Az 1922. évi választások f nem

— ..I

.....„.I,, ■ külön be

n a terror, a csalás és dolgozó nép becsapásának módszerével zajlottak le. A választásokat megelőzően a nemzetgyűlés tárgyalta egy választójogi tervezet elfogadását, amely körül heves viták alakultak ki. A vita elsősorban a körül forgott, hogy nyílt szavazás vagy titkos szavazás alapján történjenek a választások. A vitában a titkos szavazás ellenzői azzal az átlátszó és hamis érvvel indokoltak, hogy „a titkosság nem felel meg a magyar ember jellemének, lelkületének és elhomályosítja a felelősségtudatot.“ Bethlen István miniszterelnök a nyíltszavazás melletti állásfoglalását azzal támasztotta alá, hogy az „több garanciát talál minden túlzottan szélsőséges áramlattal szemben, úgy jobbra, mint balra."

Hosszú vita után a nemzetgyűlés nem döntött a tervezet elfogadásának ügyében. Ehelyett egy alkotmányjogi értekezlet ült össze a kormányzó elnökletével, amely a kormányra bízta az alapelvek le- szögezése mellett a választójog szabályozását. Miután semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a tanácsköztársaság helyébe lépő ellenforradalom a földes- urak és tőkések uralma volt, nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a dolgozók választójogosultságát az 1920-as évi Fried- rich-féle rendelettel szemben még tovább szűkítették — ezt azzal indokolták, hogy „az antant nyomása kényszerítette ki“. A dolgozók választójogának szűkítését azzal is indokolták, hogy „a túlságosan kiszélesített választójogosultság káros következménnyel járhat a nemzet fejlődésére ...“, sőt olyán érv is elhangzott, hogy a „nemzet annak adja a jogokat, akinek akarja.“ (Mindenki tudja, hogy ez a „nemzet“ a magyar földbirtokosok ég tőkések csoportját jelentette.) Bethlen úgy is okoskodott, hogy az utolsó 1910 évi ország- gyűlési választásokon mindössze 581 ezer szavazó polgár vett részt, amihez képest az 1922 évi 2 381 600 szavazó nagy haladás (ez a szám az ország összlakosságának 29.8 százalékát teszi ki, vagyis az 1920. évihez képest csaknem 10 százalékos csökkenést jelent.) A Bethlen-kormány válastzójogi rendelete magas korhatárt állapított meg, férfiaiknál 24 életév, nőknél 30 életóv, a választhatóságot 30 életévben jelölte meg. Ezenfelül értelmi cenzushoz, 6 elemi elvégzéséhez, valamint 2 éves helyben- lakáshoz kötötte a választói jogosultságot,

A rendelet alapján I Pécs 1 város

24 135 választója lecsökkent 17 234 választóra. A rendelet előírta, hogy vidéken nyílt szavazással, városokban titkos szavazással lebet választani. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása során alakult ki az a helyzet, hogy minden forradalmi múltú vidéki választókörzetben és az ipari munkásság településein a nyílt szavazást alkalmazták azért, hogy megfélemlítsék a dolgozókat;

Az 1922 évi választási rendszer újítása az volt, hogy ű régebbi 5 százalékos ajánlást 10 százalékra írta elő, ami azt jelentette, hogy a jelölt mandátumát kitevő szavazatok 10 százalékát előle be kellett szerezni. Ez azt jelentette, hogy csak olyan jelöltek indulhattak, akik rendelkeztek megfelelő befolyással, idővel és pénzzel, vagyis mindazzal, amivel a dolgozó emberek a Horthy- rendszer idején nem rendelkeztek. Így festett az 1922. évi választójog és választási rendszer. Már most azt nézzük meg, hogy a megnyirbált jogú, kisemmizett baranyai munkások, béresek, kubikosok és szegényparasztok kiket választhattak,

kik képviselhették ügyüket. Érdemes szemügyre venni az 1922. évi május—június havi választások választási elnökeinek összetételét:

Benkő Gyula ügyvéd Szent- lőrinc, Driesz Lajos földbirtokos Pécsvárad, Visy Pál ny. ítélő táblabíró, Mohács, Barna Lajos dr. királyi közjegyző, Sásd, Szivér István ügyvéd, Siklós, Testyánszky Kornél uradalmi intéző, Szalánta, Szanter József tanító, Dárda, és Gyimóthy J&kó, foglalkozása ismeretlen, de feltehetően nem munkás és nem napszámos foglalkozású. A választások elnökei között, akiknek jelentős szerepe volt a választásokban, véletlenül sincs munkás, paraszt. Elképzelhető, hogy ilyen elnöki összetétel mellett, milyen jelöltek megválasztásán fáradoztak. Csak példaként említünk néhányat a Baranya megyei képviselők közül:

A mohácsi szavazókörzet I kép- ■ ............................... I viselő

je báró Mirbach Antal, a dárdai szavazókörzet képviselője Mándy Samu' földbirtokos, a szentlóiinci képviselő vitéz Patacsi Dénes földbirtokos, a megyei kisgazda párt elnöke. Az 1922-es választásokon kapott mandátumot Baranyában Ráday Gedeon gróf is. A sor, amelyből a képviselők neve adódik, tele van grófokkal, bárókkal és földbirtokosokkal. Ezekről sem feledkezhetünk el a most napirenden levő választások előtt. S nem árt, ha a Horthy-korszak más időszakaira is visszapillantunk és visszatérünk;

Dr. Tóth Tttwtf