Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

W58. OKTOBER 31.

V A P I O

3

ÖittytU is fiatotok

Idős és fiatal |

munkások ülték körül csütörtökön délután a So- piana Gépgyár kultúrtermében a hosszú asztalt. Beszélgetni jöttek ide. A gyár öreg munkásai, Fábián László elvtárs, a Kanadát járt idős kemencekőműves, Majorlaki János elvtárs, a lakatosműhely dolgozója, Jeckl, Fischer és Pintér Károly elvtársak, a gyár veteránjai, Golváth elvtárs párt- titkár és Koronics elvtárs üb-elnök és a legfiatalabbak közül nyolcán, azok, akik ebben az évben járulnak először a szavazó urnákhoz.

Nem gyűlés volt. Mégis beszámolóval kezdődött a beszélgetés. Fábián elvtárs számolt be először arról, hogyan kereste fiatal kosában az ígéret földjét Kanadában — és hogyan találta meg azt Kanada helyett már őszülő fejjel itt, Magyarországon, a felszabadulás után.

Az őszülő hajú munkás beszélt, a fiatalok hallgatták. Úgy mint ahogyan idegen világról szóló elbeszélést hallgathat az ember.

Tizennégy éves koromban már tehenész voltam az uraságnál :.. A botosispán nem fukarkodott a pofonnal... A katonaidő letelte után Kanadába futottunk a nyomor elől.. *

Uraság, botosispán, nyomor. Gyakorlatban soha nem

találkoztak már egyikkel sem a fiatalok, akik most életük első választására készülnek.

És Kanada. Két éve még kifutottak oda hazúg csábító szóra hallgató fiúk. akik most itt ülhetnének az asztal körül. Fábián elvtárs huszonkét és fél év után jött onnét haza 1948-ban.

Ö hogyan élt ott?

Vándorolt a farmok között a nyugati pusztákon. Télen kereset nélkül és sokat éhezve. Aztán a farmtól keletre menekült, dolgozott nikkelgyárban és megtanulta, mi az a válság. Tengődött munkanélkül és megnősült semmire, csak azért, hogy mint családos munkához juthasson.: s

— Amikor kimentünk Kanadába

— mondta — gondoltuk, két- három év alatt megszedjük magunkat dollárral, aztán jövünk haza ..; Délibábot kergettünk .; I Negyvennyolcban hazajött. A zsebében a Kanadai Kommunista Párt tagságát igazoló levéllel;;: Azóta itt él, dolgozik.

— Én itt találtam meg az igazi boldog élletet, — mondta —, ti is legyetek büszkék gyerekek, hogy itt élhettek, és adjátok szavazataitokat a Népfrontra, a saját boldog jövő tökre.

Majorlaiki clvárs, az idős lakatos, arról beszélt, milyenek voltak a régi választások. Például 1938-ban, amikor 26 év volt a választásra jogosultak alsó korhatára — nőknél 30 év — és tíz éves magyar állampolgárságot és hat éves egyhelybenlakást kellett igazolni a hat elemi iskola elvégzése mellett.

Felelevenedtek a régi-régi inasemiókek, a fiatal segédkori élmények.

— Nekünk még úgy kellett lopni a mesterséget, — magyarázta Fischer elvtárs — ha ott álltunk a segédek mögött és néztük, lestük, hogyan dolgoznak, csak ránkförmed- ték: na mit akarsz, gyerek?! Esetleg lekentek egy pofont. — Most pedig egy lakatossegéd eljárhat a technikumba is, vezető ember lehet... Nagyon becsüljétek meg ezt gyerekek.;:

Nem hangzottak el l;t beszel- nagy szavak jgetés soZárszámadás előtt Egyházaskozárban

Egyházaskozárban két termelőszövetkezet működik, • az 1000 holdas Uj Barázda és a kis 300 holdas Kossuth. 1956- ig csak egy tsz volt a faluban, ekkor történt meg a szakadás. A teljesen földnélküliekből álló kisebbség levált és 299 hold tartalékterületen önállóan kezdett gazdálkodni.

Részletekért a legilletéke- bonsó meg a kender nem sike-í sebbhez, Becht Gáspárhoz for- rült, de jó lett a burgonya dúltunk, aki 1951 óta tsz-tag meg a pillangós növények. Ta- és már egy éve a Kossuth karmány van bőven. Nem vé- Termelőszövetkezet elnöke. letten, hogy legtöbbször 9—10 — Az idei termés lehetett liter tehenészetük fejési át- volna jobb isr főleg gabona- laga.

félékből. De hát ez nem a mi hibánk, hanem a rossz időjárásé. Tavaly 7 kiló búzát oszSzármazott-e valami előny tettunk munkaegységenként,

ebből a kettészakadásból? A tények azt mutatják, hogy igen. Bár erről nyíltan senki sem beszél, mégis mindenki tudja, hogy ezzel a lépéssel a két tsz örökös versenytárs lett.

A Kossuth Termelőszövetkezet ebben'az évben eredményesebben zár majd 1000 holdas szomszédjánál.

Magyar—lengyel kereskedelmi tárgyalások kezdődtek

iram Az ♦ Budapesten a Külkereskeelmondott történetek, egysze- | delmi Minisztériumban a marii, de igaz, emberi történetek voltak. Régiek és maiak egyaránt.

Hasznos, nagyon hasznos vodit ez a beszélgetés, amit az öregektől kaptak a gyerekek, a KISZ emlék lapocskája mel lé ezen a délutánon.

KURUCZ

Lelkes hangulatú délszláv választási gyűlések

Szerte Baranyában népes választási gyűléseket tartanak a délszlávok. Hétfőn Alsö- szentmártonban volt választási nagygyűlés. Megnyitót Ma- renics János elvtárs, a siklósi járási pártbizottság titkára mondott. Beszédében kiemelte a községnek az ellenforradalom óta elért eredményeit.

Utána László Mária, a cigány-, szövetség titkára szólt « gyűlés részvevőihez, méltatta, hogy ebben az országban a becsületes cigányok meg,becsült állampolgárok. Bizonyítják jó munkájukat az alsó- szén tm ártani tsz-ben elért eredményeik. László Mária után Ognyenovics Milan elv- társ, a Délszláv Szövetség főtitkára beszélt a nemzetiségi politikánk helyességéről.

Kedden Kásádon tartottak választási gyűlést. A művelődési otthon itt is kicsinek bizonyult, az érdeklődők jórésze nem fért a terembe:

Szerdán Kátolybam rendezgyar és a lengyel külkereskedelem képviselői megkezdték az 1959. évre vonatkozó államközi tárgyalásokat. A megbeszéléseket magyar részről Droppa Gusztáv miniszterhelyettes, lengyel részről Ta- deus Kropcynski miniszter- helyettes vezeti

A hercegszántól kultúrcsoport

Választási gyűlés a megyei bíróságon

Tegnap, csütörtökön este választási gyűlést tartottak a megyei bíróság kultúrtermében. A gyűlésen részt vettek a bíróságokon, a* ügyészségeken, a tanácsokon, valamint a vállalatoknál dolgozó jogászok. A gyűlés szónoka Csendes Károly elvtárs. az lgazság- üg.vminlsztérium főosztályvezetője volt.

fék nagygyűlést. Még soha ennyien nem jöttek gyűlésre, ■mint most. Különösen sok asz- szony volt kíváncsi a beszédekre. A gyűlés kezdetén úttörők virággal köszöntötték Papp János elvtársat, a pécs- ' váradi járási pártbizottság tit»j kárát, dr. Wild Frigyes elv-" társat a Német Szövetség fő-! titkárát, valamint Ognyenovicsi Milan elvtársat, a Délszláv» Szövetség főtitkárát. Papp Já-« nos elvtárs megnyitó szavai « után Wild Frigyes német nyel-« ven, majd Ognyenovics Milan« horvát nyelven szólt az egybe-«

latban megtartott gyűlés végén a hercegszántói délszláv ónék-, zene- és táncegyüttes nagysikerű szórakoztatta

kultúrműsorral a közönséget.

Gyermek szépségverseny

Pécsett

A Pécsi Fényképész Szövetkezet Doktor Sándor utcai 3. az. műterme fényképkiállitáseal egybekötött

gyermek-szépségversenyt

rendez.

A nevezés a Doktor Sándor utcai 3. sz. műteremben történik, ahol minden gyerekről 2 felvétel készül teljesen díjtalanul. A gyer- mek-szépségvemenyen 6 hónapos kortól 6 éves korig lehet résztvmnd.

Nevezési határidő 1958. november 1-től 1958. december 1-ig. A fényképkiállításon a zsűri által kiválasztott öt legszebb gyerek a következő díjazásban részesül:

1. díj 300 forintos színes .íényképnagyítás.

2. díj 250 forintos színes fényképnagyítás.

3. díj 150 forintos színes fény-képnagyítás.

4—5. díj 100—100 forintos színes íényképnagyítás.

Nevezési díj gyermekenként 12 forint.

most csak a felét adhatjuk, de az adónk meg a kenyerünk ez megvan.

Élőkéiül a papír meg a ceruza. Egy egész év számadatait nehéz fejben tartani. Kiadások, bevételek sorakoznak egymás mellé a papíron, miből mennyi termett, mennyit adtak el, mennyit osztanak.

Mint kiderül, nem is olyan elkeserítő a helyzet. Vannak itt szép terméseredmények is. A zab például 9 mázsát adott holdanként és a másodszorra vetett cukorrépa (az első vetést kiszántották) 7 katasztrális holdon több mint 9 vagonnal fizetett. Jól sikerült a 20 hold hibridkukorica is, az anyakukorica mázsájáért 1,5 mázsa közönséges kukoricát kapnak vissza meg 20 forint felárat. A

— Ezért aztán előleget is tudtunk osztani. Nem sokat, de rendszeresen, 6 forintot munkaegységenként.

Becht Gáspár még nem tud biztosat mondani. Lehet, hogy 30 forintot ér majd egy munkaegység, lehet, hogy többet, ez majd a végén derül ki teljes pontossággal. Egy azonban bizonyos, az 50 férőhelyes tehénistálló teljesen gépesítve már elkészült és a 21-re felszaporított fejős állományt már a napokban az új helyre költöztetik. Ez már a jövőre kamatozik. Tavaszra lóistállót és baromfiólakat építenek, meg kukorica górét. Másképp lesz jövőre, ha:

— Az időjárás megint nem komiszkodik — mondja Becht Gáspár, majd hozzáteszi:

— A zárszámadásról még annyit: csak minden gazda- ember így zárja az évét, akkor még nincs nagy hiba.

Jeanne Marie Darrée hangversenye

Forró hangulatot teremtett meg J. M. Darrée, a világhírű francia zongoraművésznő szerda esti hangversenyén. Előadásában a muzsika lelkét tárta elénk; a müvek sportén megformálása a közönségre szinte érdekfeszitő (ha szabad ezt a szót használni a legmagasabb művészetre) hatást tett; ezért nem lankadt, nem laníkadha- tott érdeklődése egy pilLanatUrájában színesedett át ét ma-. zs&o&tí. A szebbnél szebb témák pompás ritmusban zengtek és építették fél a zongora- verseny nagy egészét. Jeanne Marie Darrée művészegyéniségének nagy hatása vem kis részben abban is megnyilvánul, hogy a részletek aprólékos, pompás kidolgozása mel" lett soha nem feledkezik meg a nagyvonalú felépítésről; a

ra sem, mert minden jelelévő rész, bármilyen tökéletes meg"

jóleső örömmel és magafeled- kezéssel adhatta át magát a legfelemelőbb művészi igazság befogadására. Jeanne Marie Darrée művészetét szavakkal méltatni meddő, céltalan, őt meg kell hallgatni. Ugyanazt a müvet más és más művész különféleképpen foghatja fel, senkiről nem lehet azt mondani, hogy a világon a legjobb, de azt állíthatjuk, hogy úgy, o-lyan szipor<kázó melegen, olyan simogató-lágyan és, ha keU, olyan döbbenetes erővel Saint Saes g-moll zongoraversenyét senki más úgy nem játsza, senki más úgy nem fejti ki belső tartalmát, mint J. M. Darrée. Csodálatosan kiegyenlített billentése és hangképzése művészetének fő eszköze. Pedig zeneileg nem valami különleges mű Saint Saens zongoraversenye, a művésznő mégis nagy élményt for máit belőle.

Grieg Schumann-i hangulatokban gyökerező északi romantikája lágy pasztellszínek

oldású is legyen, mégiscsak, érezzük, az egésznek az építőköve.

A pécsi szimfonikus zenekar Kóródy András vezényletével Szabó Ferenc lírai szvitjének gondosan kidolgozott előadásával nyitotta meg a hangversenyt. A zongoraversenyek zenekari kíséretével kapcsolat" ban is jóleső örömmel írhatjuk le a zenekarról, hogy pompásan, szépen muzsikáltak összhangzó, mindig együttérző és mondhajuk, igaz művészettel Kóródy András azok közé a karmesterek közé tartozik, kik nem a közönségnek, hanem a zenekarnak vezényelnek; ez meg is látszott a zenekaron, nyugodt felszabadu U sággal.

őszinte egyszerűséggel játszottak, fúvósok, vonósok egyaránt a helyükön voltaik. A pompásan sikerült és mélységes élményeidet nyújtó est tomboló tetszésnyilvánításait a művésznő két bravúros ráadásszámmal köszönte meg.

hm

^ BA'ODUA’iZL<b PE&ÍNYE

(U)

gyültefchez. S ZoOék egy sarokban próbálA mindenütt leik®* hangú- ■ letelepedni, ahol pokrócok

.........,,........................................Timi,,......... .............ni— Svoltak a szalmára terítve.

■ — Hahó, az az én helyem! \ — ripakodott rájuk egy pirosHogyan sz&vdz&oncslc lkép.üierösen kopaszodó «ries lakóhelyüktől távollevők

S ember.

_ — Bocsánat — gyávult el 'ZGabi és beljebb húzódtak.

A kormány nendelete értei- „igazolásit arról, hogy a név- ■ az. . 'íí_

mében az a választójogosult jegyzőben szereli nK “-- ‘ ** ‘

személy, aki a választás nap- Ezért az országos választási ■r ... ján állandó lakóhelyétől távol elnökség felhívja mindazokat« ... van, kérheti ideiglenes lakó- a választójogosultakat, akik«00" **”**;. .

helyén, illetőleg tartózkodási november 18-án bármilyen ok-;.. ~. Famtiagenben, hogy az helyén az illetékes községi (já- ból (munkavállalás, üdülés, ■ord°0 vitte volna el. Itt az is

VDCÍ ies-r».'. anUiu.! *._____-I 1A tá« sflH ^ Ck*r A1

■ r

ülten dőltek le.

Hol vagyunk? — érdeklőrssi jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságától az otaii névjegyzékbe való felvételét.

Az ideiglenes lakás, illetőleg tartózkodási hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a kérelmező adatait azonnal névjegyzékbe veszi, ha bemutatja az állandó lakás szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított

látogatás, stb.) az állandó lak- g kólában gyűjtik össze a mene- helyiiktől távol lesznék, hogy I küUeket és ™pon'

már most szerezzék be az „iga- ként szállítják tovább. Maguk

. . * i ’ ™ i _ AA1 nla ér) nvé fin/«

zolás“-t.

A tanács végrehajtó bizottsága az igazolást ievélbeli meg keresésre a kérelmezőnek megküldi, hozzátartozójának, vagy

más megbízottjának is kiadja, tehát a kérelmezőnek nem szüksége* személyesen megje- i lennie.

is jól kifogták, mert holnap blztósan lesz szállítás — szólt jól tájékozott szomszédjuk.

A kérdések gyorsan záporoztak tovább. Hova viszik őket? Mi lesz velük? Kapnak-e valamit?

A kérdezett ezekre már ta• nácstalanul vonogatta a vállát.

Ezekről már 6 sem tudott többet az újonnan érkezetteknél.

Egy teáscsészét mutatott nekik:

— Ezt a löttyöt kaptuk az előbb. Ha akarnak maguk is, a folyosó végén osztják.

— Majd később, előbb kifújjuk magunkat — utasították el a fiúk.

Némán ültek. Hát valóban itt vannak? Ez volt az egész?

Gabi átkulcsolta a térdét, úgy hintázott előre-hátra;

— Gondoltad volna Zoli, hogy ma még iskolában is leszünk?

Zoli mosolyogva rázta a fejét, de a kérdés egyszerre eszébe juttatta a hűtlenül elhagyott igazi iskolát, szüleit,

Anikót, a tréningeket s lassan elszótlanodott.

IV.

A szökevények másnap törődötten ébredtek. Az előző napi hosszú autóút is összerázta őket, a gyaloglás emléke sem mellé kerülni.

múlt el izomláz és hólyagok

nélkül.

Szerencséjükre hálótársuk esti híradója igaznak bizonyult. Délelőtt harsogó duda- 'ássál autóbuszok gördültek az iskola elé. A szökevények vad örömujjongással tódultak az ablakokhoz, s Zoliék is kíváncsian odaléptek.

Az épület előtt hosszú, modern autóbuszok álltak sorba. Oldaluk tüntetőén viselte a felírást; Ungarhilfe (magyar segély).

Az iskola lakossága csomagjait felkapkodva tódult ki az utcára. A kocsivezetők széttárt karokkal és hangos „ruhe, ruhe’’ figyelmeztetéssel próbálták megfékezni az áradatot.

Az utcára kitóduló helybeliek gúnyosan nevetgélve mutogattak a nekivadult csődületre. Zolinak ökölbeszorult a keze, szerette volna képentö- rülnl őket; azonban be kellett látnia, hogy nekik van igazuk, jogosan csúfolódnak honfitársain. Valósággal szégyellte, hogy 6 is magyar és ezekhez a „menekültekhez” tartozik.

Lassan mégis sikerült a''tini eget megszelídíteni. A fiúk Is feljutottak, s gyors helyezkedéssel iparkodtak ablak

•— Na srácok — dörzsölgette elégedetten Gabi a kezét —• kezd menni az ügy.

Jó kedvük is kezdett megjönni, érdeklődve nézegették az ablak előtt elsuhanó tájakat. Túl sok érdekeset egyelőre nem láttak. Az út két oldalán kisebb állóvizek fodrozódtak a hideg őszi szélben. Balra, kissé távolabb a Fertőtó vize csillogott. Nem volt összefüggő víztükör, sötétzöld nádasok tagolták szét a nyílt vizet. A magas nádtenger a vízzel együtt hullámzott, valóban nem volt érdektelen kép. Ezt viszont a Velencei-tónál is lehetett volna látni — gondolta Zoli.

Pamdorf után az autóbusz utasai megélénkültek. Szaporodni kezdtek az út mellett a kerekfejű benzinkutak, színes reklámtáblák.

Egy útkereszteződésnél, ahol a kocsi lelassított, útjelző táblát pillantottak meg. A fürge- szemű Gabi már betűzte is a jelzést: Wien 5 km.

— Hurrá, Itt vagyunk Becs* ben! — ujjongott fel.

(Folytatjuk.)