Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

10 NAPLÓ T958. OKTÓBER ’S. A vasárnap SPORTJA Sporthírek A számok beszélnek Hol Eiíiveiöriii^ szélaU&xxunk HÉTFŐ: Megkezdődtek a pécsi fiú- és leányközépLskolák kézilabda-baj­nokságának mérkőzései. Eddigi erdemények: Fiú iskolák: Gépipa­ri—Nagy Lajos Gimn. 14:8. Bánya­ipari—Közgazdasági Kér. 30:2, Épí­tőipari—Széchenyi 16:6, Széchenyi —Nagy Lajos 7:4, Gépipari—Köz- gazdasági Kér. 23:6, Bányaipari— Építőipari 23:3. — Lányok: Leöwey Klára—Janus Pannonius 7:3, Köz- gazdasági Ipari—Közgazdasági Ke­reskedelmi 16:2. * A PVSK gyermek-vivótanfolya- mára jelentkezéseket szerdán és szombaton délelőtt fél 9-től 11 óráig és délután 3 órától 6 óráig fogadnák el a vasutas kultúrott- honban (Várad! Antal utca 10.). — Az edzéseket ugyanezen időben tartják. * A Baranya megyei Labdarúgó Edzők Tanácsa -hétfőn este hát órakor a Megyei TSB helyiségé­ben ülést tart. * A PVSK baráti kör tagjai részé­re hétfőn este 7 órakor a Várad! Antal utca! vasutas otthonban Sza­bó László edző beszámolót tart. * A PVSK úszószakosztálya ked­den, október 28-án este 7 órakor a Fed. Főiskola fedett uszodájá­ban szakosztályülést tart. Tüzér utcai Dózsa-pálya, október 26-án: Pécsi Dózsa— Székesfehérvári Vasas NB n. mérkőzés, fél 3. Előtte: Pécsi Dózsa II.—Helyőrség Városi I. o. jnérközés, fél 1. J " a mohácsi ország­úitól kifelé csak— - nem minden pé­csi ismeri. Az újhegyi erőmű tele­fonkezelője a dróton keresztül is pontosan leírja, melyik házban la­kik. a sarki hentes tudja, hogy a rántott karaj a kedvenc falatai közé tartozik és a gyárvárosi srá­coknak, akiknek csak egy kis kö­zük is van a „focihoz”, felcsillan a szemük, ha a nevét meghallják. Wagner Sándor közel ncgyévtlze- des sportműködése alatt sok ba­rátot szerzett magának nemcsak a DVAC-palya környékén, hanem szerte az országban, ahova néhány iizesziendőn keresztül mint egu izig-vérig munkáscsapat intézője kísérte cl játékosait, A mostani újhegyi ifi labdarú­góknak még a papájuk is háíul- gombolós nadrágot viselt, amikor Wagner Sándor már mini szertá­ros őrködött a DVÁC nehezen szerzett felszerelésein. 1921-et ír­tak akkor. Az első világháború gyászos emléke még ott rezgeti a levegőben, de az újhegyi bá­nyász Ifjúság az élethez ragaszko­dott. Futballcsapatuk tagjai a pályát tekintették második ottho­nuknak, játékostársaikat a leg jobb barátoknak és a hétközi „trénin­geket”, meg az izgalmas vasárnapi meccseket a legelső szórakozás­nak. Sanyi bácsi hamarosan a má­sodik. majd néhány hónap múlva az első csapat intézője lett. Talán nincs is Pécsett rajta kívül valaki, aki elmondhatja magáról, hogy 22 évig egyfolytában intézősködött ugyanannál a csapatnál. Maga. éle­tében még egy gólt sem lőtt, talán futballcipö sem volt még a lábán, de kevés ember tud olyan mérhe­tetlen szeretettel beszélni a labda­rúgásról, csapatáról, mint éppen ő. — Sok emléket gyűjt össze az ember ennyi év alatt ilyen régi munkáscsapatnál. Bizony sokszor veszem elő a példákat a mostani Pécsi Bányász ifik és úttörők já­(0» A magyar sport értékes hagyo­mánya, hogy versenyzőink az ant­werpeni olimpiai játékok kivételé­vel valamennyin megjelentek és többnyire sikeresen megálltak he­lyüket. A magyar sportolók ered­ményei a felszabadulás után ug­rásszerűen javultak. A felszabadulásig kilenc olimpi­án vettek részt a magyar sporto­lók és összesen 35 első, 26 máso­dik és 23 harmadik helyet szerez­tek. Ezzel szemben a felszabadulás után három olim piái játékon: Londonban, Hel­sinkiben és Melbourneben SS első, 25 második és 36 harmadik helyezést értek el, tehát többet, mint a felszabadulást megelőző valamennyi olimpiai já­tékon. A nemzetek nemhivatalos pontversenyében hazánk London­ban és Helsinkiben egyaránt a harmadik helyre került és csupán Melbourneben volt kénytelen meg­elégedni az ötödik hellyel. Rendszeresen részt vesznek spor­tolóink a különböző sportágak vi­lágbajnokságain és Eurőpa-bajnok- ságainj A felszabadulás óta a magyar sportolók 62 világbajnokságot és 3t Kurópa-bajnokságot nyertek. Nagyszerűen megálltak helyüket olyan nagy nemzetközi sportese­ményeken, mint a Nemzetközi Ba­ráti Sportjátékok és főiskolai vi­lágbajnokságok. Labdarúgóink olyan sikerekkel büszkélkedhet­nek, mint az 1952. évi Helsinki Olimpia megnyerése, aztán jött az angolok ellen aratott 6:3 arányú győzelem, majd ezt követően az 1954. évi világbajnokságom elért második hely. Sajnos, az ellenfor­radalom talán éppen a labdarú­gást tépázta meg legjobban, így most ebben a sportágban igen sok tékosérteacezletein. Klubszeretet, a sport iránti rajongás, a kenyér, a munka megbecsülése. Hej de sokat tanulhatnának a régiektől ezek a mai fiatalok, akiknek szinte a „tálcán” kínálják a biztos, boldog jövőt. A volt DGT Idejében ép­pen csak annyi támogatást kapott az egyesület, hogy egyik hétről a másikig tengette magát.. Ennék el­lenére ki meri kétségbevonni azt, hogy az én akkori játékosaim sok­szorosan nagyobb szívvel küzdöt­tek a bajnoki pontokért, mint a mai fiatalok nagyobb része, — így mondotta Sanyi bácsi és ezek a szavak meleg szeretettel simogat­ták a volt dévacista játékosokat. és a megbecsü­lést méltán meg­érdemelték azok a sportolók, akiktől a üGT-„vezé- rek” sajnálták a jobb pestV szál­lodákat, akik még csak hírből sem ismerték a most oly természetes­nek vett „munkahelyi kedvezmé­nyeket”, de akik csákányt és la­pátot ragadtak, amikor az öreg téglaház udvarában megkezdhették a jelenlegi újhegyi pálya építését. Es vajon mit áldozott a vállalat a bdnyászgyerekek sportolása, szó­rakozása érdekében? <-* Kölcsönöket folyósított s»- ahogyan Wagner Sanyi bácsi visz- szaemlékezik ezekre az időkre — mert hát nem volt elég a játékosok és a szurkolók lelkes munkája. Kerítés kell*« belül és kívül, azonkívül sok-sok kubikosmunka a talajegyengetéshez és az ülőhelyek elkészítéséhez. Jöttek a vállalati kubikosok, sokszor segítettek in­gyen is, de azért csak kellett fi­zetni is a munkáért, anyagért. A vállalat ilyenkor adott kő lesönö­két, amiket nekünk egy-másfél év múlva vissza kellett fizetnünk. A pálya mégis felépült, a kölcsönt becsülettel visszafizettük és ha tulajdonjogilag nem is volt a mi­énk a pálya, a fiúk mégis ma­gukénak tekintették. pótolni valónk van. Tovább fej­lődünk a vívásban, most már nem csak katdvívóink tartoznak világ- viszonylatban az élvonalba ha­nem a többi fegyvernem képvise­lői is. Úszásban és vízilabdában is ko­moly sikereket értünk el, de az ellenforradalom után ezek a sportágak nagyon visszaestek. — Asztaliteniszezőink világ- és Európa-bajnokságok egész soka­ságával dicsekedhetnek. Olyan sportágakban is eredmé­nyesen szerepeltünk, melyekben a felszabadulás előtt a világ élvona­lától messze elmaradtunk. Ezek közé sorolható elsősorban az atlé­tika. 1939-ben az atlétikai szövet­ség mindössze 1600 versenyzőt tar­tott nyilván. A nagyszabású tömegversenyek hatására 1955-ben a hivatalosan nyilvántartott atléták száma meghaladta a 40 OOO-et és bár az ellenforradalom során sok atlétikai szakosztályt meg­szüntettek az egész országban, még 1957-ben is majdnem 30 000 rendszeresen versenyző atlétát tar­tott számon a szövetség. Figye­lemre méltó eredményeket értek Lassan beköszönt a tél, de a pé­csi úszók nem pihennek. A pe­dagógiai Főiskola és az Urán SC fedett uszodáiban nap nap után megtartják edzéseiket. A leglelke­sebbek az Urán SC és a Dózsa úszószakosztályának tagjai, de a Spartacus és a PVSK versenyzői is készülnek a téli úszóversenyek­re, mert ezek szép számmal szere­pelnek. Az általános iskolások úszóver- senyét a héten tartották. Közel Sok-sok emlék jön elő az ember­ből, ha visszatekint a közel negy­ven esztendőre. Keserűek is, öröm- telielc is. Sanyi bácsi is sokszor büszkén húzhatta ki magát, mint a nVÁC intézője. Különösen nagy csaták i tán. amikor a pirosmezes fiúk összeölelkezve jöttek le a pályáról. Hogy is folt annakidején Győrben? — Jól szerepeltünk az NB 11-ben és Győrben az ETO-t 3 :l-re legyőz­tük. A meccs után az ETO szak­osztályvezetője megkérdezte tő­lem, hogy mi mit fizetünk a Játé­kosoknak? Azt feleltem: „Szivet!” Vgy nézett rám. mintha megker- güitem volna. Bizony sokan még akkor sem igen tudták elképzelni, mit tartunk mi — munkásfiúk igazi sportnak, — vélekedett Wag­ner Sándor. Sanyi bácsi két év múlva nyug­díjba megy. De csak a munkahe­lyén. A pályán azután is ott lesz, hetenként legalább kétszer, hogy a fiataloknak sokat beszélhessen az igazi szocialista sportról! A pécsi gombfoeizók újabb mér­kőzéseket játszottak. A Pécs— Baja találkozó után Budapesten tizenhat pécsi gombfocizó mérkő­zött budapesti játékossal. Majd négy tagú csapattal Kecskemétre utaztak az első Kecskemét—Pécs városok közötti mérkőzésre, me­lyen ugyancsak sikeresen szere­peltek. A technikailag jól felké­szült pécsi gombozók 31:13 arány­ban győzték le a négy pedagógus­ból álló kecskeméti csapatot. A pécsiek közül Balogh László 14, Gutengeber György 10, Rosta Pé­ter 4. Katies János pedig 3 pontot szerzett. A kétnapos verseny értékes tapasztalatokat hozott, amit a következő versenyeken hasznosítani szeretnének, mert legközelebb Pécsett a nagy nyíl­éi a kajakozök és kenusok is. Kü­lönösen emlékezetes az 1934. évi világbajnokság, ahol hat első he­lyet szereztek. Megnyerték a nem­zetek díját is. A nemzetközi élvo­nalba került öttusa-sportunk is. A mostani legutóbbi világbajnoksá­gon is második helyen végeztek öttusázóink csapatversanyben. — Sok sikert arattak kosárlabdázó­ink, tornázóink, sportlövőink, mű­korcsolyázóink és más sportágak versenyzői is. Versenysportunk fejlődését bi­zonyítják az egyes sportágakban évről évre felállított világ-, Eu­rópa- és országos csúcseredmé­nyek; is. Sportolóink 1950-ben négy világ­csúcsot, 4 Európa-csúcsot és 223 magyar csúcsot, 1952-ben 5 világ­csúcsot és 201 országos csúcsot’, 1954-ben 11 világcsúcsot és 9 Euró- pa-csúcsot, 1955-ben 13 világcsú­csot, és 17 Európa-csúcsot, 1956- ban 4 világ- és 4 Európa-csúcsot és 177 országos csúcsot, 1937-ben pedig 2 világcsúcsot, 3 Európa-csú­csot és 186 országos csúcsot állí­tottak fel, igazolván testnevelési és sportmozgalmunk állandó fej­lődését. 150 fiatal indult el a különböző számokban, jó eredményekben sem volt hiány. Ma az Urán SC rendez úszóversenyt, november 2- án pedig, a jövő vasárnap, novem­ber 7 tiszeletére kiírt vándorser­legért versenyeznek majd a pécsi úszók. November 9-én a Népfront Kupa-úszóversenyt rendezik, me­lyen a pécsi úszókon kívül a tata­bányai úszók is elindulnak. A me­gyei Diák Sporttanács a középis­kolás úszók foglalkoztatására no­vember közepén rendezi meg a középiskolások úszóba| nokságait. Van tehát versenyzési alkalom bő­ven úszóinknak, ezért látogatják olyan szorgalmasan az edzéseket. DÓZSA: Danka — Csupák, Kocsis, Hegyi — Lovig, Kresz — Kamondi, Schwara, Opova, Kakuszi, Kovács. KOMLÖI BÁNYÁSZ: Krausz — Mesgyán, Komlói, Balázs, Kohlmann, Molnár II. — Róth, Cziráki, Percnyi, Molnár I., Tóth. PÉCSI BÁNYÁSZ: Kovács — Sértő I., Vámos, Szőke — Me­ző, Varga — Gyurkó, Pintér, Kása, Keszler. Sértő II. PVSK: Nyári — Lendvai, Tamási, Baka — Kutas, Lacz- kó — Freppán, Vincze, Mohá­csi, Göncz, Hámort II. PÉCSI VASAS: Szili — Ka­szás, Becsei, Berki — Rákóczi, Szommer — Danajka, Somogy- vári, Szopka, Angyal, Kará­csonyi. PÉCSI BTC: Beck — Faze­kas, Konti, Györfi — Danyi, Horváth — Krausz, Katies, Let- pán, Hauschl, Dara. vánosság előtt játszanak. A meg­felelő helyiséget már bitzosítot- ták, úgyhogy az érdeklődők végig nézhetik a mérkőzéseket. A legna­gyobb probléma a gombíocizóknál a szabálykérdés. Mindenütt más más szabályokkal játszanak. Ba­logh László, a pécsi gombfoeizók vezetője elvállalta, az egységes szabálykönyv megírását. Előzete­sen budapesti, bajai, kecskeméti és más városok gombfocizóival tartottak! megbeszélést, egymás vé­leményének kicserélése után adják ki most az új szabálykönyvet. Uj nevet is adtak a gombfocinak. A budapestiek javaslatára asztali labdarúgásnak nevezték el és a jövőben ilyen néven rendezik versenyeiket. Négy évtized a futball pályán A szeretetet Télen sem pihennek a pécsi úszók Asztali labdarúgás Testnevelés és sport A testnevelés és sport fogal­™ mának és viszonyának tisz­tázása előfeltétele annak, hogy társadalmi szerepüket, az egyén és a közösség formálásában rájuk háruló feladatokat és azok meg­oldásának útját, módját vizsgálat alá vehesaük. A testnevelés — mint azt két héttel ezelőtt írott cikkemben ki­fejtettem — különböző gyakorla­tok felhasználásával végzett, szer­vezett formában történő, tervsze­rű és rendszeres nevelői tevékeny­séget jelent. Nem véletlenül emeltem ki a „nevelői tevékenység” kifejezést. A testnevelést ugyanis éppen fon­tos egészségügyi feladatokat meg­oldó szerepe következtében hajla­mosak sokan kizárólagosan egész­ségügyi tevékenységnek tekinteni. Ez azonban hibás felfogás, mert a testnevelés alapvetően nevelési tevékenység, amely végső soron — egyes részfeladatok sajátos eszkö­zökkel történő megoldásán keresz­tül — az ember mindenoldalú ne­velését szolgálja. A mindenoldalú nevelés szolgálata pedig azt je­lenti, hogy a testnevelés ugyan­okkor. amikor sajátos eszközei se­gítségével olyan feladatok megol­dására képes, amelyeket a neve­lés más területe nem oldhat meg, ■*- saint az egészség megszilárdítá­sa, a fizikai képességek és moz­gáskészségek fejlesztése — ugyan­akkor ezen feladatok megoldásától elválaszthatatlanul, ezekkel szerves egységben és egyidejűleg elősegí­ti a szocialista erkölcs kialakítá­sát, az értelmi fejlődést és az esz­tétikai nevelés céljainak magvaló­sítását is. A testnevelés tehát a maga köz­vetlen. sajátos feladatát csakis a szocialista nevelés egészének szol­gálata keretében oldhatja meg eredményesen, ami azt jelenti, hogy sajátos céljait alá kell ren­delnie a szocialista nevelés egye­temes célkitűzéseinek. ®®it jelent ez világosan? Azt, hogy a testnevelés csak ak­kor töltheti be szerepét a szo­cialista társadalomban, csak akkor jelenthet értékes tevékenységet, ha egy pillanatra sem téveszti szem elől azt az alapvető követelményt, hogy lehetőségeinek felhasználásá­val maximális segítséget kell nyúj­tania a mlndenoldalúan fejlett, munkára és a haza megvédésére kész, szocialista szemléletű ember kialakításához. A mindenoldalú fejlődés előse­gítése, a munkára és a haza meg­védésére való tényleges felkészí­tés Viszont a testneveléstől sem csupán fizikai, testi felkészítést követel meg. hanem olyan maga­tartás kialakítását is, amely az értékes fizikai tulajdonságoknak a szocialista célkitűzések érdekében való felhasználását, biztosítja. M indezeket előre kellett bocsá­tani a testnevelés pedagó­giai lényegére vonatkozóan, mi­előtt a sport fogalmának tisztázá­sához kezdenénk. A sport ugyanis •a testneveléstől nam elválasztott, különálló tevékenység. A sport neon mellérendelt a testneveléshez viszonyítottan, és nem ott kezdő­dik, ahol a testnevelés befejező­dik. A sport a testnevelés sajátos megjelenési: tormája, a testgyakor­latok végzésének sajátos módja, módszere. A sport tehát testnevelési tevé­kenység. a testnevelés keretébe tartozó tevékenység. Ebből viszont az következik, hogy célja nem le­het eltérő a testnevelés célkitűzé­sétől. Ez a sport értelmezése és értékelése szempontjából alapvető fontosságú, mert már eleve vilá­gosan meghatározza a sport társa­dalmi helyét és szerepét. A testnevelés és sport egymás­hoz való viszonyáról azt állapitol­tuk meg, hogy a sport a testneve­lés keretébe tartozó sajátos meg­jelenési forma. Miben jelentkezik ez a sajátos forma és miben kü­lönbözik a sport a testnevelés egyéb megjelenési formájától? 1 A sportra jellemző az ered- • mények fokozására való ál­landó törekvés. A sportolás rend­szeres. céltudatos gyakorlást jelent azzal a céllal, hogy saját, vagy mások eredményeinél jobb, maga­sabb, kiválóbb eredményeket ér­hessünk el. A sportolásnak nem kritériuma a csúcseredményekre való törekvés, de kritériuma az egyéni eredmények fokozására való törekvés. Tehát nemcsak az élversenyző, vagy az osztályba so­rolt versenyző a sportoló, hanem sportoló az Is. aki ugyan kiemel­kedő eredményt nem ért el — vagy még nem ért el —, de tö­rekszik eredményei túlszárnyalás sara. (További megkülönböztetés az un. „tömeg” és „minőségi” sport, amellyel már kvalifikációs különbségeket kívánnak kifejezni ugyanazon építmény alapjainak és tetőzetének viszonylatában. Még szemléletesebb, ha a gúlához ha­sonlítjuk ért a viszonyt, amelynek alapja és csúcsa inkább kifejezi összefüggésében és arányában a tömeg és minőségi sport kapcso­latát, — amelyről későbbi fejte­getésben kívánok szólni). ey A sportra — mint a testne- velés salátos megjelenési formájára — jellemző a vetélke­dés, versengés: verseny. Ez a sport egyik legsajátosabb vonása, a sport fő elve. Nincs sport ver­seny nélkül. Ha a versenyt mel­lőzzük, akkor a sport elveszti sa­játosságát, tehát netn létezik to­vább. De nem minden vetélkedés, ver­sengés jelent egyúttal sportolást is. Pl. a gyerekek az iskola ud­varán, a réten, a város terein sza­bad idejükben, szervezetlen for­mában gyakran vetélkednek, ver­senyeznek, bírókra kelnek, ver­senyt futnak, csapatba verődve játszanak stb. Ezek a gyerekek azonban még nem sportolnak, rrert tevékenységükből hiányzik a rendszeresség, és hiányzik a ma­gasabb eredmények elérésére irá­nyuló tudatos törekvés. O Jellemzője a sportnak a **• szervi és lelki tulajdonsá­gok színvonalának maximális fej­lesztésére való törekvés. A Magyar Rádió PÉCSI adöjAnak 1938. október 26-i, vasárnapi műso­ra a 223,8 méteres középhullámon 16.39: Szerb—liorvát nyelvű műsor. Hull az eső, megérett a szőlő . . — Még zörögnek a szekerek a határban . . . Jegyzet. — Falca­ink dolgozóinak küldünk zenés üdvözletét. — Szív küldi szívnek szívesen. — Népszerű melódiák ti.00: Német nyelvű műsor. Indulók Varsóból. — V. I. Mi­csurin. Megemlékezés születésé­nek 103. évfordulóján. — Bajai séta. Riport. — Kívánságuk sze­rint! — Vidám zenés összeállítá­sunk. 17.30: Magyar nyelvű műsor. Hangképek a pécsi választási nagygyűlésről. Közlőén: 18.30: Carmen és szerzője. 120 éve született Bizet. 18.50: A vasárnap sportja. 19.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Szánház: Bob Herceg (délután 3 és este 7 órakor) Kamaraszínház: Tavaszi keringő (délután fél 4 és este fél 8 órakor) MOZI Park: Csempészek (5, 7 és D óra­kor). Kisérő film címe: Tizennyolc éven felülieknek. A matiné elma­rad. Kossuth: Ott a végállomásnál (fél 5, fél 7 és fél S órakor). A matiné elmarad. Petőfi: Matiné elmarad. (A Film- művészeti Kör előadása) délután fél 3 órakor. (Belépés csak klub- igazolvánnyal). Csempészek (fél 3, fél 7 és fél 9 órakor). Kisérőfilm címe: Tizennyolc éven felüliek­nek. Fekete Gyémánt (Pecsgyárvi- ros): A sas fia (délelőtt 10 óra­kor). Trapéz (5 és 7 órakor). Csak 16 éven felülieknek! Építők Kultúrotthona.: Északi Robinsonok (délelőtt. 10 órakor) — Első szerelem (5 és 7 órakor) Ifjúsági filmszínház: Csendes Don (I. rész.) (4 és 6 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Kis karmester (délelőtt 10 órakor). Só­bálvány (fél 4, fél 6 és fél 8 óra­kor) Rákóczi (Mecsekalja): Folyón túl (délelőtt 10 órakor). Ég és föld között (3, 5 és 7 órakor) Május X. (Vasas II.): Nem igaz (del'-lőtt 10 órakor). Éjfélkor (3. 5 és 7 órakor) Kossuth (Mohács); Kis Muck tör­ténete (délelőtt 10 órakor). Fekete szem éjszakája (4, 6 és 8 órakor) Zrínyi (Szigetvár): Modem kaló­zok (délelőtt 10 órako-r). Világos ablak (fél 4, fél 6 és 8 órakor) Táncsics (Siklós): Kék sirály (de. 10 órakor). Sóbálvány (6 és 8 óra­kor) A Magyar Rádió pécsi adöjAnak t958. október 27-i; hétfői núísorá a 223,8 méteres középhullámon 5.30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Sumadiai kóló. — Naprói-iLapir. Hírek és tudósítások. — Érde­kességek szomszédaink életébő . — Édesanyáknak — a gyermek beszédének ápolásáról. — Nép­dal-szólók és duettek. Tambur,.- zene. .r.O: Német nyelvű műsor. Vidám dalegyveleg. — Gazdák ötperce: a gazdasági szäkköfly- vek. — Hírek, tudósítások. , — Asszonyoknak: a legújabb süte­ményreceptekről. — Német nép­zene. lí.3Qj Magyar nyelvű műsor. 17.40: Munka utáji. . . Nagy tánc- zenekarok műsorából. 18.05: Jogi tanácsadó. — Dr, Stadt- rucker Péter előadása. 18.10: Dél-dunántúli híradó. 18.25: Pécsi művészek hangverse­nye. Közreműködik: Ivánka Irén. özörényi Olga, Sassy 'rin­gó. Laky György, PaUlusz Ele­mér, Vági István. 19.45: Közérdekű válaszok közér­dekű kérdésekre. ; A megyei pártbizottságon tartott sajtótájé­koztatón elhangzottak ismerte­tése. I. rész. 19.00: Műsorzárás. A takarékbetét-könyv előnyös, kényelmes, biztonságos. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Szünnap. Kamaraszínház: Szünnap. MOZI Park: Talpalatnyi föld (5, 7 és 9 órakor). Kisérőfilm címe: Tizen­nyolc éven felülieknek. Kossuth: Dani (fél 5, fél 7 és fél 9 óraikor). Csak 16 éven felüliek­nek! Kossuth Híradó: Szünnap. Petőfi: Csempészek (fél 3, lél 7 és fél 9 órakor). Kisérőfilm címe: Tizennyolc éven felülieknek. Fekete Gyémánt (Pécsgyárvá- ros): Gázolás (5 és 7 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Só­bálvány (fél 6 és fél 8 órakor) DIÁK-ÖSSZTÁNC ma délután 4 órától este 10 óráig a Tavasz Étterem tánctermében. Vezeti: Hermann Ferenc táncta­nár. Rendezi az Urán KISZ és a TIT. KOSZORÚCSKA ma, vasárnap este 7 órától a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sán­dor Művelődési Házában. DIÁK-ÖSSZTÁNC ma és minden vasárnap délután 3 órától a KISZ és a Szakszerveze­tek Doktor' Sándor Művelődési Házában. Mai SPORTMŰSOR Labdarúgás: NB II. mérkőzés: Pécsi Dózsa—Székesfehérvári Va­sas, Tüzér utca 14,30, Komlói Bá­nyász-Váci SE. Komló 14, Láng Gépgyár—PVSK Budapest, 10.30. — NB III. mérkőzések: Pécsi Bá­nyász—Bajai Építők, Pécsbányate- lep. 14.15, Pécsi Vasas—Nagykani­zsai Bányász. Bőrgyár-pálya 10.15, Bácsalmás—Pécsi BTC, Bácsalmás. 14.30, Megyei I. o. mérkőzések: Pécsszabolcsi Bányász—Kinizsi, — Pécsszabolcs 14,30, Postás—Szent- lőrinc, Postás-pálya 14,30. Sellye— Komlói Béta-akna, Sellye 14.30, Villány—Porcelángyár, Villány 14.30, Szászvári Bányász—Hidasi Bányász, Szászvár 14.30, Traktor— Mohács, Traktor-pálya 9,30. Pécs- várad—Szigetvár, Pécsvárad. 14,30, PEAC—Vasas I. Bányász, Tüzér utca 10,15. Városi I. o. mérkőzé­sek: Dózsa II.—Helyőrség, Tüzér utca 12,30, Urán SC—Helyiipari, Sörgyár-pálya 16, Komlói Bányász II.—BTC II., Komló 10.15, Vasas II. Bányász—Pécsi Bányász II.; Vasas II. 14.30. Kosárlabda: Területi mérkőzé­sek: Vörös Meteor—Bonyhád női, Az egyes testgyakorlati ágakban a tökéletesedés, az eredmények túlszárnyalása csak az adott test­gyakorlati ág eredményes űzésé- hez szükséges szervi és lelki tulaj­donságok, képességek és készsé­gek kellő mértékű kialakításán, il­letve elsajátításán keresztül lehet­séges. A szervi és lelki tulajdon­ságok rendszeres, tervszerű fej­lesztése, az egyéni adottságoknak a legmagasabb szintre való fel­emelésére irányuló törekvés a sport egyik jellemző sajátossága. A A sport mindig önként vál­*• lolt tevékenység, melyet egy meghatározott célra való tö­rekvés jellemez. A sportnak ezek a jellemzői többféle forrásból fakadhatnak. Indítékképpen szerepelhet itt a becsvágy, a győzni-akarás, a sport­tal járó élmény, a közösséggel szemben érzett kötelesség, felelős­ség-tudat, magasabb fokon a ha­zaszeretet, — de lehet indíték a hiúság, a anyagi érdek, a haszon­ra való törekvés is. Bármi legyen azonban a sport­tevékenység indító oka, a sport csak addig felel meg a sport szo­cialista értelemben vett fogalmá­nak, csak addig töltheti be a szo­cialista társadalom követelményei­nek megfelelő szerepet, amíg a testnevelés célkitűzésein belül ma­rad. Amint a sportolót a pénzszer­zés, a munka elől való menekülés, a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető Indítékok vezetik, te­vékenysége elveszti sport-jellegét úgy az egyén, mint a társadalom szamára. KSlnulnehey Zoltán főiskolai tanár Esze Tamás utcai Vörös Meteor- pálya 9, PEAC—Bajai Építők, női, egyetemi tornacsarnok 11. Sziget­vár—Ped. Főiskola női. Szigetvár 10.40, Szigetvár—Ped. Főiskola ifi, Szigetvár 11.50. Röplabda: NB IT. mérkőzések Pécsi Dózsa—Bp. Postás férfi, Esze Tamás utcai Vörös Meteor-pálya 9.30, PEAC—ÉVITERV női, egyete­mi tornacsarnok 11, — Megyei ifi mérkőzések: PEAC—Boly, egyete­mi tornacsarnok 10, Mohács—Sik­lós, Moháds 11. Pécsvárad—Kom­lói Bányász, Pécsvárad 10. Kézilabda: Megyei mérkőzések: Dózsa—Ped. Főiskola, férfi. Szé­chenyi Gimnázium lfl, Dózsa—Ped. Főiskola, női, Széchenyi Gimnáz1- um 9, Kinizsi—PEAC férfi, Sör­gyár-pálya 15.30, Urán SC—Fáklya férfi, Dózsa legónyszáilás, 9.30, Pécsszabolcsi Bányász—Gépipari férfi, Pécsszabolcs 10, Szigetvár- Traktor női, Szigetvár 13,45. Fák­lya—Scljic női. Építőipari Tecni- kum Diákotthona 8, Bányász—Épí­tők női, Pécsújhegy 10.39, Városi mérkőzések: Pécsszabolcsi Bá­nyász—Dózsa férfi, Pécsszabolcs 9. Urán SC—Traktor, férfi, Dózsa legényszállás, 8.30, Az ipari tanulók négy város ké­zilabda-tornájának mérkőzései Tü­zér utcai Epítók-pálya 9 és 11. Pécsbányatelep! sportpálya, október 26-án: Pécsi Bányász—Bajai Ep. NB III. mérkőzés, negyed 3. Előtte: Bányász—Vasas I. Bányász Ifjúsági mérkőzés, fél 1 Asztalitenisz: NB I. mérkőzés: Pécsi Vörös Meteor—Budapesti Vörös Meteor férfi, Dózsa legény- szállás tornaterme 9.30. Vívás: A PVSK sportköri verse­nye, PVSK-tornaosamok 9. Úszás: Az Urán SC sportköri versenye. Urán fedettuszoda, Dó­zsa legénytszállás 10. Teke: NB I. mérkőzés: Szikra— Gy. Richards férfi, Kokszmüvek- pálya 8. DTJNANTÜLI NAPLÓ t Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Az MSZMP megvet pártbizottsága Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs. József A; u. 10. T: 15-32. 13-33 Hirdetésfelvevő Iroda: Kossuth Lajos utca 82. Tel: 10-18. Terjeszti a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hlrlao-kézbesltf postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj 11.— Ft. ­PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10, a* Telefoni 20-27. Nvomdáért feleV m*13cs Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents