Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-25 / 252. szám
2 NAPLÓ 1958. OKTOBER 25. A fizetésen felül A fizetése«! kívüli juttatások a felszabadulás utáni tizennegyedik esztendőben már szinte magától értetődőnek tűnnek a legtöbb dolgozó előtt. Azok értékét senki sem veszi számításba. Pedig ha párhuzamot akarunk vonni a szocialista országok és a fejlettebb tőkés országok dolgozóinak életszínvonala között, akkor értékelni kell ezeket a juttatásokat is, amelyek például a 3. sz. Mélyépítő Vállalatnál a megdolgozott törzsbér 104 százalékát teszik ki. A béren kívüli juttatások két fő csoportra oszthatók, # úgymint munkával kapcsolatos juttatásokra, és társadalmi gondoskodásra; A munkával kapcsolatos juttatások Az újévi naptár kézbevételekor talán minden dolgozó azt nézi meg legelőbb, hogy hány fizetett ünnep lesz az évben. De arra talán nagyon kevesen gondolnak, hogy az a fizetett ünnep, amelyet népi demokratikus rendszerünk a dolgozóknak biztosít — milyen többletköltséget jelent vállalatunknak, vagy népgazdaságunknak. Vállalatunk fizetett ünnepek címén dolgozónként helyezzük el őket és joggal követelik azok jó felszerelését, tisztán-, rendibentartását. Vajon végzett-e csak hozzávetőleges számítást is valaki, a munkásszállások lakói közül arról, hogy mit jelent havonta a vállalatnak egy-egy dolgozó elszállásolása. Ilyen célokra dolgozónként havi 138 forintot fordítunk, irányzatunk fizetésen felül részben biztosít^ részben pedig lehetőséget ad azok elszámolásával a dolgozók jólétének növelésére. Lássuk ezeket a 3. sz. Mélyépítő Vállalatnál, dolgozónként és ha-' vonta: különélés idénypótlék segély szakma klv. dóig. jut. jutalmakra jóléti költségre Összesen: Uj magyar filméi matattak be csütörtökön Pécsett. Az új film a Csempészek, Szabó Pál egyik novelláját dolgozza fel. A felszabadulás előtti határmenti kis falvak lakóit, köze- lebbről a román Anyica és a i magyar Mihály életét ismerjük 69,12 Ft Irweg. Anyica, a szép fiatal özAz eddigi számításokat összegezve: de számításunknál mi sem vettük figyelembe a szolgálati lakásokban lakó és minimális Lakbért fizető dolgozók költségeit; Melyik kapitalista ország dolgozói ismerik a „négyhetes hazautazást“ a magyar disszi- denseken kívül? Nálunk egy dolgozó sem tűmé el, hogy fizetéskor ne számfejtsék neki a munkatörvény által biztosított négyhetes hazautazási költséget, amely egy-egy fő- munkásszállás nél 164,33 forintot jelent min- négyhetes hazadén hónapban. Ehhez szorosan kapcsolódik és csak havi húsz forinttal kerül kevesebbe a munkások csoportos szállításának költsége; A tőkés országok legtöbbjében munkanélküliség van- örül minden munkás, aki — líá otthonától távol is — munkát kap. Arra nem is gondolhat. hogy a roumkábaállás 162,34 F 21,17 F Ml F 7,43 F 5,87 Ft 269,34 F fizetett ünnep fizetett szabadság fizetett ebédidő étkeztetés ruhajuttatás utazás munkábaállás igazolt távoliét Összesein: 32,82 Ft 84,17 Ft 80,44 Ft 104,— Ft 36,66 Ft 138,01 Ft 164,33 Ft 28,31 Ft 1,28 Ft és havonként 32,82 forintot fi- napjára még bért is kérjenek, 670.02 Ft Ha ezekhez még a dolgozónkénti 106 forintos SZTK hozzájárulást is hozzáadjuk: 166,— Ft 269,34 Ft 670.02 Ft zet ki. Ez népgazdasági szinten számítva, körülbelül 100 millió forint; A fizetett szabadság, amelyet a munka törvény minden dolgozónak biztosít ugyancsak nagy összegeket emészt fel: dolgozónként havi 84,14 forintot, Azt is kevesen tudják, hogy nemzetközi mértékkel mérve is szinte páratlan állami gondoskodás a napi fél órás ebédidő, amely dolgozónként havi 80,44 forintjába kerül vállalatunknak. Ha ezeket a félórákat összeadjuk, azt láthatjuk, hogy az évi fizetett szabadságon kívül további három hét, le nem dolgozott fizetett szabadidőt jelent; Dolgozóink naponta veszik igénybe az üzemi étkeztetést; A 3 forintos ebédjegy kifizetésénél gondolt-e már valaki ara, hogy az ebéd a vállalatnak jóval többe kerül, s hogy a vállalat havi 104 forinttal járul hozzá a dolgozók étkeztetéséhez? Az állam évente 900 millió forintot fordít a dolgozók üzemi étkeztetésének támogatására; A Horth y-rezsirnben és a tőkés országokban sohasem gondoltak a dolgozók ruhájának megvédésére, ml erre is nagy összegeket áldozunk. Egy-egy dolgozó havi ruhajuttatásának értéke nálunk 36,68 forintot tesz ki, népgazdasági szinten ez 1.1 milliárd forintot többletköltséget jelent. Vidéki dolgozóink természetesnek veszik, hogy a munkásszállásokon térítés nélkül mint nálunk. A rmmkábaállés napjára, amikor orvosi vizsgálatra ménnek és új munka« 1 105,36 Ft Ez azt jelenti, hogy vállahelyükre utaznak a dolgozók, latunk a pécsúj'hegyi és kokszmég bért is kapnak, ami dolgozónként 30 forintos költséget jelent. Az építőipar Nyugaton idény jellegű: Amíg jó idő van, dolgoznak, aztán megszűnik a munka. De mi történik akkor, ha például nyáron esik az eső? Akkor is dolgoznak? Szó sem. lehet róla, mint ahogy elképzelhetetlen nálunk is esőben a munka. De nálunk esős műi munkahelyen dolgozók kivételével, dolgozónként havonta 1 105,36 forint, míg az említett két munkahelyen dolgozók részére, a veszélyességi pótlékkal növelve, 1 211,88, illetve 1 241,55 forint értékű olyan juttatást fizet ki, amelyért nem kell megdolgozni. Jó lenne, ha dolgozóinknak minden fizetés alkalmával eszükbe jutna ez és gondolnáidöben, az épületben ülve 14.16 nak arra is, hogy ezek a jutíorintot kerestek a dolgozók egészen addig, amíg a 15 százalékos idénypótlék fizetését be nem vezettük, tatások csakis a szocialista országokban illetik meg a munkást. Ha nem a népi demokratikus Magyarországon élnénk, ha még Horthyék igáját nyögnénk, bizony nem beszélhettünk volna ezekről ' a juttatásokról, amelyek vállalatunknál csak az elmúlt esz- Ez, a dolgozó ember egész- tendőben \8 millió forintot Társadalmi gondoskodás ségének fenntartása és helyre állítása érdekében elsőrendű feladat, amely a szocialista társadalomban hatalmas ösz- szegű állami eszközöket vesz igénybe). (Orvosi rendelők, kórházak, szanatóriumok fenn tartása, gyógyszerellátás, táppénz-fizetés stb.) A nyugati országokban kisebb keresetű embereknél — élő ismerősök zók leveleiből is tudjuk — egy egyszerű fogműtét is jelentős anyagi megrázkódtatás. Vállalatunk az. említett egészségvédelmi költségekből közvetlenül, SZTK és családi pótlék címén havonta 166 forintot visel minden dolgozója után. Megemlíthetünk még néhány olyan költséget, amelyet kortettek ki. De mert nem a Hor- thy-rezsámben élünk, mert a juttatások vívmánya a mi munkánk eredménye, beszéljünk róla magunk között és másokkal is minél többet! Tátrai József a 3. sz. Mélyépítő Vállalat igazgatója; vegy ugyanazért járt át a határon, mint az erős magyar paraszt: csempésznek. Csempésznék, hogy megéljenek, hogy csizma legyen télre,,étel, az asszonynak, meg a gyerekeknek. Járják a sáros utait, az esős éjszákét, lapuinaik bozótban és bújnak az őrség elől. Véletlen fordulat hozza össze a szép román asszonyt s a magyar férfit, véleűen epizód csupán az egy éjszaka, folytatásnélküli szerelmük. Ennyi röviden a történet. Hangulatos, mozgalmas a film kezdése, — dicséri a rendezőt, de a későbbiek folyamán egy-egy odavetett kép megszakítja a gyors tempót. A film nem tudja mindvégig tartani, fokozni a feszültséget. Felesleges volt a táncos névhazárdjáték. A film teljesítette azzal a feladatát, hogy az akkori szegényparasztság életét művészi fokon tolmácsolta, — ha nem is bába nélkül. A téma megfilmesítése ügyes ötlet volt, s a megvalósítás Má- riássy Félix rendezését dízőket megragadó élményhatás. A film mindezek ellenére jó film, érdemes megnézni. Érdemes Agárdi Gábort újszerű, eredeti parasztalakításáért, Horváthot és a többi szereplőt szép színé sió. játékáért. Ha kissé idegen is, de szép volt napi vacsora beállítása, de ezt csért, bár a ffím végén a nyit- Bara Margit Anyica szerepéa kis hibát olyan nagyszerűen fényképezett és rendezett jeleneteik kárpótolják, mint a templomi jelenet, a takargatott nyomorúság, az elveszett csizmatalp visszaadása, s a vásári vahagyatt befejezés nem szerencsés. Egy pillanatra békésnek tűnik a két-ember össze- bújása, de nincs szó a többiek- rő\ az „otthonmaradtakrólf“. Hiányzik a befejezésből a nében. Hegyi Barnabás kiváló operatőri munkájával, Vincze Imre pedig muzsikájával tette em lékezetesebbé a filmet. (W. M.) Immár harmadszori Lajos György mánfai gazdálkodót az október 15-i je- ölő gyűlésen harmadízben je- ölték tanácstagnak. 1950-ben választották meg ' először és 952. év óta ő a mániái községi tanács v. b. elnökhelyettese, ’éldamutató, szorgalmas pa- asztgazda, népszerű és jó tanácsvezető, ennyit tudtunk meg róla a tanácsházán. Ezután felkerestük őt otthonában, hisz esős Időben úgy- incs munka a mezőn. — Megéreztük a rossz időt fiammal — mutat egy 19 év körüli barna fiatalemberre rögtön árván maradt. Nagyszülei nevelték fel. Tizenkét éves sem volt, már dolgoznia kellett. Az erdészetnél alkalmazták és ott töltött 22 esztendőt. Majd 5 évig bányában dolgozott. Ténylegesen csak 1951. óta gazdálkodik, de a földet mindig szerette. És amit ma már ritkaság hallani, legény fia is ragaszkodik ehhez a foglalkozáshoz. Az apai jó példa megtette a magáét. testületi tag volt, 1950. óta pedig tanácstag. Mánfai születésű, jól ismeri ót és bízik benne a falu népe; — Nekem mindent elmondanak az emberek, én aztán továbbítom panaszaikat kéréseiket; Négy elnöknek is volt ő már helyettese, sőt időközben, míg nem akadt új elnök, ezt a tisztséget is ellátta minden honorárium nélkül. Pedig ha , . . ., . összeszámolnánk, két esztenKerdesunkre, hogy jut ideje dőt is k}temie ez az-idő. ennyi föld mellett a tanácsi Most> hogy Mánfa község munkái a is — így válaszol. egybeolvadt Komlóval, városi H-- - — A íj??nny°lc ,hol<? í)izony tanácstagnak jelölték. Ez még Lajos György. — Sötétig ve- minden idomét lekötne, ha en- ° „ ■ ettünk, de minden a földbe gedném. Elnöknek is akart tobb megterhelést jelent majd, cerült. így már nem bánjuk már a falu, de ezt éppen a sok de azért habozás nélkül válz esőt. mezei munkáim miatt nem vál- lalta. Első gazda, tud attól ő Lajos Gyuri bácsi (ahogy őt. lalhatom. Községem ügyei vifaluban hívják) 18 holdas szont mindig érdekeltek, saját középparaszt. Nevét Mánfa problémáimnak éreztem őket. község első gazdái között em- Most derül csak ki, hogy legetik. Az 1914-es háború ki- Gyuri bácsi már a felszabadu- törésének évében született és lás előtt is községi képviselőkívámég maradni a faluban; Búcsúzóul sok sikert nunk Lajos Györgynek a saját és tanácsi munkájához egyaránt. amint azt ázott hozzátarto- j 182 millió forinttal csökkentették a komlói bányák bombázásainak befejezetlen állományát A kormányintézkedésnek megfelelően a Komlói Szénbányászati Trösztnél nagy erőfeszítéseket tettek a befejezetlen beruházások áilomá- -nyának csökkentésére. A többi között befejezték a komló- dávidföldi 288 lakásos városrész építését, míg Szászváron 12 280 000 forintos, Mázán pedig 8 242 000 forintos építési programot fejeztek be. Az éizakj bányaüzemek — Máza, Szászvár, Nagymányok — koszerűsítésének több fontos munkájával végeztek, A Komlói Szénbányászati Tröszt ebben az évben eddig összesen 182 millió forinttal csökkentette a befejezetlen beruházások állományát; ifjúsági szövetkezet alakult Vidákpusztán BA'00UA'S2L<t> <■ PEót/VYF («) soha sem utazott így, neki már «— Fiúkdk, most már a legjobb, ha nem nézegettek ki itt hátul! Feküdjetek le oda a kocsi elejébe a ponyvára, ezeket a ládákat meg ide elétek húzzuk. Nem vesz itt észre benneteket a jóisten sem! — Lesz talán ellenőrzés? —■ a romantikus kezdet is nagyon aggodalmaskodott Gabi. tetszett. Büszkén nézegettek ki _ Remélem> nem. Különben . . , a ponyvával borított nagy ko- ^ a Feri sógoromnak van pannyen észrevehető le CSI végen. A ködös, párás no- Diria hnm. ml/,rhn visz étel- gyen. Megegyszer korulne- vemberi reggelen az emberek Vme\ ’m fagyunk a + 3 }ő a //Ml n 44-ftly J Miiír _ a° V * * A papírlapot az asztal közepén a vázához támasztotta, hogy könnyen észrevehető letett a kis szobában, hogy nem éppen úgy siettek, mint más- felejtkezett-e el valamiről. Az- kor. Egyesek a teherautóra tán felkapta felöltőjét, jól fe- pillantottak, de a látvány egy- jébe húzta sísapkáját és akta- általán nem volt szokatlan, s táskáját kezébe véve kilépett fgy közömbösen elnéztek mela lakásból. Az ajtó előtt megállt. Pillanatnyi habozás után a levélszekrénybe bedobta a lakáskulcsot. Alea iacta est. Boldog izgalommal gondolt arra. hogy végre vele is történik valamilyen érdekes kaland. Csak most nehogy cserben hagyják a többiek! De nem kellett ettől tartania; a Nyu Eleinte élvezték a gyors vág- tatást. Az út kifogástalan sima volt, a gyors Csepel autó zökkenő nélkül repítette őket. Váratlan kanyaroknál azonban nem tudtak egyensúlyozni, mert a menetiránynak háttal ültek. Ilyenkor nagyot lendültek oldalt, sőt egyszer Gabi egészen a sarokig gurult. — Ej, aludjunk egyet inkább! — ajánlotta és jó példát mutatva mindjárt eh is nyújtózott. A szokatlan fekhely azonban túl kemény volt az alváshoz. Néma heverészéssel, csendes tervezgetéssel ütötték pár százast, amiért kihozotL Ezt majd Kapuváron megtárA vidákpusztai leánynevelő tenyésznyúlból álló házlnyúl- • udvaráról most hordjuk el a otthon növendékeiből a na- tenyészetet létesítenek. A i törmeléket. Hát te ? pókban alakult if júsági szövet- szükséges ólakat, kerítéseket a a Beszélgetősük nem tartott kezet tagjai, alakulógyűlésü- tagok közös munkával készí- S so^alg, mert hamarosan inte- kön 50 Ft-os részjegyeket je- tik el. Anyagot a leánynevelő S (letett^ feléjük egy teherautó gyeztek. Ez alkalommal hatá- intézet biztosít az építmények S vezetőfülkéjé bői Simi: rozták el, hogy 50 darab törzs- hez s egyben egy hold terüle-! — XJgórjatok hátra fiúk, könyevezett sárgamagyar te- tét is bocsát a szövetkezet ren-5 majd a városon kívül beszél- I»yé6ztyúkból álló baromfite- delkezésére, melyen a zöldta-g petünk. nyészetet és 10 darab bécsi' karmányt termelik meg a ta-g Gabiék felkapaszkodtak. Far- kék fajtájú, töraskönyveBett gok, m tenyészetek részére • kaeék féltett Pnbtkája még lette. Az autó átfutott a Margit- hídon. A sziget most élettelen volt. A fákról hiányoztak a levelek, az utakon sem sétáltak egymásbakarolt párok. Zolinak Anikó jutott eszébe, aki egyszer a zongoraórája után elsétált vele a romokig. De jó lenne tavasszal megint vele gáti előtt már messziről látta sétálni! Egyelőre még nem fájt gyaljuk — szólt Simíts visz- Gabit, amint éppen egy újsá- a szíve, inkább lelkes izgalom- szament a vezetőfülkébe, got uett. ma! kérdezte Gabitől: Zoliék a kocsi 'elejébe hú— Halló, öreg fiú! — üdvo- — Mit gondolsz, mit szólna zódtak. A fekhelyül ajánlott zölte a filmekről tanult nyu- ez a Sok szürke pali, ha tudná, ponyva bizony hem nyert vol- gatias modorban. — Hogyan hogy kik ülnek itt? na tisztasági versenyt. Itt-ott tudtál ilyen korán meglépni , Barátia nevetve bólogatott olajfoltok élénkítették a terep hCLZMlTÓl? — Bemeséltem, hogy a suli ia' — Hát meg amikor jövünk vissza a kis Hudson-ünkön! Az autó közben megállás nélkül rohant velük keresztül porodnak a szétdobált zsákok- Budán. Óbuda régi házai után ra és a ponyvára, sőt annak már Aquincum felé közeledtek, amikor egyszer csak leállt a kocsi. A fiúk azt hitték, hogy valami motorhiba történt, de csak Simi ment oda hozzájuk. kísérő rakodómunkások. Egyéb ként mennyi pénzetek van srácok? — Százhúsz — jelezte Zoli a vagyonát, mely eredetileg az agyon az időt. ebéd- és villamospénze volt. _ , , ... „ __ Gabi a nagybácsijára gon— Kettootven - válaszolta Mt aki m4r régót(I Becshen Gabi. - A nővéremtől kertem éu , a fiú egyik fő reménysé- kolcson, — vallotta be a pénz- ge volt Még nem ógSZóit róla forrást. ^ Simiéknek, végső ütőkártyá— Azért kérdeztem, mert a nak tartogatta. Ö úgy tervezte Ferinek is össze kell dobni hogy mem is jön vissza többet. Majd valamelyik egyetemről kikerül, mint mérnök s úgy teremt egzisztenciát magának. Akkor esetleg haza is ellátogat. Otthon az anyja előtt célozgatott már arra, hogy mit szólt volna hozzá, ha ő is disz- szidált volna az ellenforradalom idején. Anyja, aki barát- színűre mocskolódott anyagot, nőinek minden szavát szentéi kocsi elején, a repedések írásnak vette, „biztos forrás- között élesen bevágott a szél. ból" tudta, hogy minden „sza- Nem volt mit tenni, valóban bad földre“ jutott „menekülő“ a legjobbnak látszott, ha leku- karriert csinált. — Kár, hogy te nem voltál »fpét meg magukra is terftet- „m fiának _ Hát most tek A iábukhoz flMott üres megmutatom> h mé is élei_ ládák jól elrejtettek őket, de revg}ó mgyok _ határozta el egyúttal el is sötétítettek a ki- Gabi magában- látást. A két fiú halkan beszélgetett a félhomályban, (Folytatjuk)
