Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-22 / 249. szám
»958. OKTOBER 22. NAPLÓ 5 Minden családhoz Petka Miklós j írja levelében: elvtárs f „::.Sok csa'-------------------iádhoz bekopog ta m a Megyeri út 1. és 29. között, Főként idősebb emberekkel beszéltem, a 68 éves Molnár nénivel például fél óráig. Jól megértettük egymást, barátságosan váltunk el, s este, bz ÉPFU kultúrtermében már ismerősként üdvözöltük egymást. Eljött, pedig fáj a lába; sőt: három nénit is elhívott magával.:: :.; A másik házban egy életrevaló kislánnyal, a második osztályos Bözsikével töprengtem egy nehéz számtanfeladat fölött, közben elbeszélgettem a mamával, aki a tűzhely körül foglalatoskodott. A választásoktól kezdve a Micsoda éjszaka! című filmig sok minden szóba került és itt is barátságosan váltunk el. A kis Bözsike este már messziről köszöntött a kisgyűlésen ; 5 Petka elvtárs „A választási munka örömei” címet adta írásának. Igaza van. Öröm ma a választási munka, mert eredményes. Régen látott tömegek vesznek részt a jelölő gyűléseken, népszerű a párt politikája, népszerűségnek és köz- < figyelemnek örvendenek a népnevelők, akik ezt a politikát hirdetik és magyarázzák. A jelölő gyűlések sikerei természetesen nem kábítanak el bennünket. E gyűléseken ugyanis — jellegüknél fogva — főként a jelöltekről és az 50, 100, vagy még több résztvevő közös örömeiről és gondjairól esett szó. Az 50 vagy 100 résztvevőnek azonban 50 vagy száz egyéni öröme és gondja is lehet. Ha az 50 vagy 100 munkás, paraszt, pedagógus vagy kisiparos mint tömeg minden lényeges kérdésben egyetért a párttal, az még nem jelenti azt. hogy egyénenként ne lennének meg nem értett fontos, vagy nem lényegtelen 1 észkérdések, illetve téves politikai elképzelések. Ezeket csak egyéni beszélgetésekkel lehet tisztázni. Semmi sem pótolhatja a személyes eszmecseréket, csak ezzel lehet minden családhoz eljuttatni a párt igazát. Minden családhoz | ahol be---------——--------- c'sületes em berek élnek: És gondoljunk azokra is, akik nem vettek részt a jelölő gyűlésen, akik tartózkodni szoktak a különféle társadalmi megmozdulásoktól. Igaz, nem túl nagy a számuk, de választópolgárok ők is. Miért is maradtak el? A kapitalisták arról cikkeznek lapjaikban, hogy — ahogy ők nevezik — a „Kádár-rezsim” vitathatatlan népszerűségnek örvend az országban. Bevallják, hogy a nép többsége a Hazafias Népfront jelöltjeire adja majd a szavazatát: Közben arra törekszenek, hogy vereségük minél kisebb legyen, ezért megindították hatalmas propagandagépezetüket, s szünet nélküli szitokátok hadjáratot folytatnak ellenünk. Struccpolitikusok lennénk, ha elfelejtenénk, hogy az ellenpropaganda hatást érhet el a politikai kérdésekben járatlanabb embereknél és el is ér, ha nem foglalkozunk velük. A mi dolgunk, hogy ne sike- rüljön a tervük. Ha türelmesen és alaposan elbeszélgetünk ezekkel a becsületes dolgozó émberekkel, akkor őket is megnyerhetjük, hiszen igazunk Van. A kapitalista I választási elő- ! országokbeli I készületekről .....olvasva töb- : be knek feltűnik, hogy milyen ; csendes nálunk az élet, oly: nyugodtan telnek a munkás- : hétköznapok egymás után,: mintha nem is választásra készülnénk. Valóban, nekünk! nincs szükségünk csinadrattá- j ra, a milliárdokat felemésztő, • minden lépésnél sziporkázó i reklámőrületre. Azt az összeget, amit ők erre költenek, mi 1 a sokgyermekes családok, az: évtizedeket szolgált kevés- j pénzű nyugdíjasok, a pedagó- i gusok és az egészségügyi dől- < gozók életszínvonalának eme- i lésére fogjuk fordítani. Nálunk j a választás nem neonreklám- ] csata, hanem a párt beszélgetése a néppel olymódon, hogy j a népnevelők minden házba és i minden családhoz bekopogtatnak, úgy ahogy Petka elvtárs: és még nagyon sokan teszik. M. I*. Szabadegyetem egészségügyi tématerve Az egészségügyi kollégium ez évi előadásai a legfontosabb betegségeket, s azok modem gyógykezelését ismertetik. Mivel az egészsége minden embernek fontos, remélhető, hogy ez az előadássorozat is a közönség nagyfokú érdeklődését fogja kiváltani. XIII. Egészségügy. 1. A radioaktív izotópok jelentősége és alkalmazása a gyógyászatban. 2. Csecsemőkori tüdőgyulladások. , 3. A magas vérnyomás modem kezelése. I. Szülésszabályozás, fogamzásgátlás, meddőség. 5. Leggyakrabban előforduló mérgezések. 6. A gyermeknevelés pszichiátriai vonatkozásai. 7. Orr, fül, gége betegségei. 8. A szerzett szívbetegségek sebészi kezelése. 9. Az iskoláskor egészségügyi problémái. 10. A mozgásszervek ortopédiai vonatkozásai. 31. Fejlődési rendellenességek okai. 12. Természetes gyógymódok. 18. Pajzsmirígyeredetü kórképek. U. Az emlőrák megelőzése és kezelése. IS. Miért nem táplálék az alkohol? le. A reuma megjelenési formái és azok kezetése. Kertészetet létesítenek, varrást, gépírást is tanítanak a Leőwey Gimnáziumban A múlt héten közel 60 szülő gyűlt össze a Leőwey Gimnáziumban, hogy szülői munkaköizöB- ségi gyűlés keretében a politechnikai oktatás problémáiról beszéljenek: Dr. Görcs László elvtárs igazgató elmondotta, hogy az iskolának a szülőkkel karöltve a gyakorlati munkára kell nevelnie az ifjúságot. Nem mehet minden diák egyetemre vagy főiskolára, tehát már diákkorukban meg kell barátkozniuk azzal a szakmával, amit hivatásul választanak. Kifejtette azt is, hogy főleg a lányok fizikumának megfelelő gyakorlati oktatásról kell gondoskodni. Az iskolából kikerülve, gyakorlati előképzéssel a tanulók munkához való „hozzáállása“ is más lesz. Az igazgató beszédét élénk vita követte. Abban minden szülő véleménye meg egyezett, hogy a politechnikai oktatás bevezetésére szükség van. Elhatározták, hogy az iskola kertjét kettéválasztva kis kertészetet létesítenek; Az egyik felében virágoskert lesz, a másikban málnát termelnek. A melegágy! virágot télen majd a szülők is vásárolják pl. névnapra, így a virág és a málna árát ig kirándulásra fordíthatják. Dr. Görcs László közölte a szülőikkel, hogy az iskola tulajdonát képező három varrógép javítás alatt van, ha elkészül, varrni tanulnak majd a lányok. A varrónő édesanyák elvállalták a szabás-varrás oktatását. Már most is eredményesen működik egy fotószakkör, de egyre többen tanulhatják meg a fényképezés, nagyítás for télyait; Az igazgató elmondotta, hogy a gyors- és gépíró tanfolyam már megindult az iskolában. A növendékek tehát egy szakmával a kezükben mint végzett gyorsós gépírók kerülnek ki a gtáináziumiból. t A szülői felszólalások során, felvetődött, hogy a kesztyűgyárral, porcelángyárral, valamint az SZTK-val kell felvenni a kapcsolatot, és megbeszélni, hogy délutánonként 1—1 órára az üzemben oldassák az érdeklődőket. A mozgalmas gyűlés azzal ért véget, hegy valamennyi ötletet megvalósíthatónak találták. A szülők egyöntetűen felajánlották, hogy segítik megtenni az első lépéseket. W. M. éves a magyar vendéglátóipar O rszágszerte és Baranyában is nagy ünnepre készülődik a több mint 700 éves magyar vendéglátóipar. Vendéglátásunknak ősi hagyományai vannak és egész biztosan a háziasság és családiasság természetes gyökere van benne. Rómában kötelesség volt az idegent megvendégelni, szállást adni és útbaigazítani. Régi hiteles okmányok tanúsítják, hogy 1279-ben már élt egy Kopasz Péter nevű jogadós Esztergomban, aki Urginus, Kun László király tárnok- mesterétől nyert bizonyságlevél alapján az ősi városban, mint „fogadós" működhetett. Azt is tudjuk, hogy az első kocsmá- rost Vörös Kelemennek hívták, amit egy adás-vételi szerződés tanúsít 1363- ból. Erzsébet királynő, Nagy Lajos király felesége kötötte ezt a szerződést Vörös Kelemennel. Könyves Kálmán király az esztergomi zsinaton erélyesen állást foglalt a pap-kocsmárosokkal szemben és meg is tiltották, hogy egyházi személyek bort mérhessenek. Megemlítik a krónikák azután, hogy a szakácsok már István király idejében nagyon megbecsült és kivételes jogokat élvező iparosok voltak. Régi feljegyzések azt is bizonyítják, hogy a királyok szakácsai sokszor adómentességet élveztek, de rég megfakult per- fiamentek arról is regélnek, hogy nem egy uralkodó kedves szakácsát nemesi ranggal és birtokkal adományozta meg. A szabadságharc idején a Pilvax Kávéház vált híressé, amely ma már történelmi szerepet tölt be. Ebből az időből származnak a várban lévő régi vendéglők, mint a Fehér Galamb, a Vörös Sün, a Balta Vendéglő, a Rus- wurm Cukrászda, a Fehérhajó Fogadó a Batthyány téren, a Szarvas Vendéglő a Szebeni Antal téren. Ide jártak a Bach korszak idején a magyar polgárok a keserves idők bánatát egy-egu pohár borral envhíimi. 1872-ben Pest-Buda és Óbuda egyesítésével már komoly fogadók és szállodák létesültek Budapesten. így a Vadászkürt, az Angol Királynő Szálloda, és a Nádor Szálloda. De mindezt me szüze felülmúlta az 1896-ban rendezett milleneumi kiállítás akkori vendéglátóipara. Ebből az időből való a híres irodalmi kávéház, az akkori New-York, a mai Hungária. Ebben az időben épült az akkori Rémi, ma Nemzeti Szálloda. Itt volt először villanyvilágítás, központi ■fűtés és folyóvíz. A 2 1880-as években nyitotta meg kapuit az akkori Hungária Szálloda a Dunaparton, majd később 1913- ban követte a Dunapálota Szálloda, amely hosszú ideig iskolát jelentett az akkori vendéglátóipar számára. Ez a szálloda a világ ranglistáján is igen előkelő helyet töltött be. A főváros pedig 1914-ben kezdi a híres Gallért fürdő és szálloda építését. Az 1920-as évek végén és még az 1930-as évek elején is a vendéglátóipar súlyos depresszióval küzd és több vendéglő, és szálloda kénytelen bezárni. 1933. után beinduló nagy idegenforgalmi hullám Magyarországot is erőteljesen érintette és adott újabb lendületet a szakmának. A konjuktúrára való kilátással több pensió, vendéglő, kávéház és éjszakai mulató nyílott. A második világháború re,tett véget ennek a fejlődő idegenforgalomnak hazánkban és a fasiszta dúlás a vendéglátóipart sem kímélte. A felszabadulás után új élet indult meg a vendéglátó szakmában is. Ebben nem kis szerepe volt a vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének, mely nagy munkát végzett az akkori vendéglátóipari dolgozók megszervezésében és újbóli munkába állításában. Nagy utat tett meg a vendéglátóipar Kopása Péter fogodájéttH « Shmtpalota Szállóig, de még nagyobb utat tettünk meg a felszabadulástól 1958-ig, a vendéglátóipar államosítását jelző 10. esz- tendeig. A brüsszeli világkiállításon minden eddigi elképzelést felülmúló sikert aratott az államosított vendéglátó- ipar, az egész világnak bemutatva szocialista vendéglátás fejlettségét és kultúráltságát. A külföldi lapok dicséretet dicséretre halmoztak a bécsi, lipcsei és müncheni vásáron működő magyar konyháról, méltatva annak minőségét és a felszolgálását. De az állam vendéglátóipar, hogy csak a moszkvai szófiai és berlini éttermeket említsem mindenütt sikert sikerre halmoz, nagy népszerűségnek és megbecsülésnek őr vend. Fényesen vizsgázott tehát a mindössze tíz esztendős államosított ven déglátóiparunk. A vendéglátóiparhoz tartozik az üzemi vendéglátás sikeres útjp, az étlappá rendelkező üzemi konyhák, ahol a dől gozó megválaszthatja az aznapi ebéd jél, vagy vacsoráját, ami a múltban is meretlen volt. A felszabadulás után Baranyában és Pécsett számos új vendéglátó ipari egységet létesítettek, nagyobbítot tak és korszerűsítettek. így a Harkány fürdőn lévő Baranya' Szállodát mini több és több vendég keresi fel és távo zik megelégedéssel. A Kazinczy-étte- rem. a Belvárosi Kávéház, a most meg nyílott Borostyán Étterem, a Nádor Szálloda átalakított kávéháza. mind mind a dolgozók szórakozását és jobb ellátását szolgálják. A közeli napokban nyílik meg egy mindent átfogó — a Pannónia Szálloda nagytermében rendezendő — cukrász és hidegkonyhai készítmények kiállítása, verseny és árusítás. F.z a kiállttá. lesz hivatva arra, hogy képet adjon vendéglátóipar elmúlt tíz esztendeiének munkájáról, fejlődéséről és haladásáról. K Semlegesség vagy függetlenség Van-e becsületes ember, amelyekre támaszkodhatnak, akit ne foglalkoztatna a hé- Az esetek többségében így ke, nyugalom, fuggetlenseg kérdése, különösen most a választások előestéjén? Az emberek mégegyszer végiggondolják saját sorsukat és amitől az elválaszthatatlan, az ország helyzetét. Vajon az a politika, amelyre szavazni kívánnak, képviseli-e többek között békéjüket, nyugalmukat és hazájuk függetlenségét? Ezzel kapcsolatban néha felmerül a semlegesség gondolata, mint olyan politikáé, amely talán mindezt biztosítani tudja. A semlegesség általában elfogadott meghatározása a következő: a semlegesség állapotába kerül egy állam, mely háború esetén az ellenségeskedésekben nem vesz részt. Ezt az illető állam hivatalos szervei rendszerint nyilatkozatban nyilvánosságra is hozzák. Ennek az állapotnak meg vannak a maga előnyei, bizonyos jogok elnyerését biztosítja. Ilyen jogok, melyek a semlegességből fakadnak: területi sérthetetlenség, a különböző felekkel létesítendő kapcsolat szabadsága; Természetesen ezek a jogok meghatározott kötelezettséggel párosulnak. A sem leges állam nem vehet részt semmiféle hadicselekményben. Sem katonailag, sem politikailag nem támogathatja a szembenálló felek egyikét sem. Egyáltalán semmilyen intézkedést nem fogama tosíthat, amely a szembenálló felek egyikét gyengítené. Mindezeken túlmenően, a lehető legteljesebb pártatlanságot kell tanúsítania a különböző országokkal fennálló kapcsolataiban. Sok ember számára vonzó és csábító a gondolat, hogy ilyen eszközzel tartsuk távol magunktól a háborús veszélyt és nagyszerű fejlődésünk megzavarását; Kérdés azonban az: az eredmény ez lenne-e? Tartsuk magunkat ahhoz a régi mondáshoz, hogy a történelem az élet tanító- mestere, mi is forduljunk a múlthoz a kérdés megválaszolásánál. A történelmi vizs gálódás mindenekelőtt azt mutatja, hogy a semlegességet nem lehet tértől, kortól és a nemzetközi helyzettől elvonatkoztatva vizsgálni, mert ezektől függően változik tartalma, célja és hatása. A feudalizmusból, az állan dó háborúskodás korából, a kereskedelmi kapcsolatok szélesedése ésa'gyars gazdasági fejlődés korára való áttérés idején a semlegesség a háború terjedésének állított korlátot, a békés fejlődés biztosításának eszköze volt. Ne hirtelemkedjük el azonban az ítéletet és a fentiek alapján ne kiáltsuk ki a sem legességet abszolút jónak, mert a XX. század beköszön tével lényegesen megváltozott a helyzet. Ahogy mondani szokták — a háború gépi korszakába léptünk. Ez azt jelenti, hogy a háborús győzelem esélye, a katonai erő döntő mértekben gazdasági kérdés lett. A hadviseléshez rengeteg nyersanyagra, ipari termékek óriási tömegére van szükség, melyek kel legtöbb esetben egy ország sem rendelkezik. Ellen- gedhetetlenné válik az anyagoknak a háború során óriási mértékben megnövekedett szükségletét más országokból történő szállítások útján biztosítani. A háború indításának lehetősége most már azon is múlik, hogy milyen lehetőség van ezen anyagok beszerzésére más országokból. A háborús feleknek most már szükségük van semleges országokra, ahonnan a hadviselés során beszerezhetik az óriási meny- hyiségben nélkülözhetetlen különböző anyagokat. A háborút kirobbantani akaró félnek, vagy feleknek mérlegelniük kell, vannak-e ólyan országok, ahonnan szállítások útján saját gazdasági erő forrásaikat kiegészíthetik és tekintenek a semleges országokra, a háborút kirobbantó j felek. Már ebből nyilvánva- t lóan következik, hogy a sem- • legesség más szerepet kezd j játszani, nem a háború ki- | terjedésének korlátja többé, | hanem ellenkezőleg, a hábo- ♦ rú indításának és folytatása- | nak eszközévé válik. De megváltozott a semle- f ges országok részéről is a cél, f döntő szempont lett az üzlet, | hogyan lehet minél főbbet t keresni mások háborúján. } Sok példa bizonyítja ezt akár j az I. világháború idején, í akár a későbbiek során. Az í USA 19$6-ben, amikor Olasz f ország megtámadta Abesszí- | niát, kinyilvánította semle- t gességét. Ezzel egyidejűleg | nagymértékben fokozódtak ; Amerikából a háború folyta- í tásához szükséges anyagok | szállításai, méghozzá a ki- t nyilvánított semlegesség na- | gyobb dicsőségére, egyolda- f lúan Olaszország számára. | Nyilvánvalóan ebben az eset $ ben mindenről lehet beszél- ; ni, csak arról nem, hogy J Amerika jelen esetben ki- J nyilvánított semlegessége a | békét szolgálta volna. Ellen- ♦ kezőleg, a háborút, Olaszor- szag agresszióját segítette elő •: Abesszínia ellen. Még kétes értékübbé vált azonban <t semlegesség, mint a függetlenség biztosítósénak eszköze. így volt ez már ab- : ban az időben is, amikor a : semlegesség még egyértel- : műén a háború korlátozásé- :: nak eszköze’volt, amikor a : semlegeseknek szintén erő- | vei kellett biztosítaniok jo- ■ gaikat, területi sérthetetlenségüket, szállításaik és kapcsolataik szabadságát. Még : inkább így van ez ma. Itt nem lehet tipikusnak tekin- :: teni Svájcot, mely állandó semlegességét különleges földrajzi helyzetének és különleges történeti fejlődésé- : nek köszönheti. Jellemző, • hogy még Svájc semleges- :: sége is csődöt mondott a na- : poleoni háborúk idején. Füg ;; getlensége szertefoszlott, meg szállás alá került. Az imperializmus korában :: általánosan érvényes lett az :: a mondás, hogy „senki sem ■ lehet tovább semleges, mint ameddig szomszédja akarja Ha alaposabban eígondolko- ■; dunk a háború logikáján, ez ' magától értetődőnek tűnik. A háborúban, résztvevő fe- lek egyetlen egy dologra van i nak tekintettel; a győzelem- : re. Ennek érdekében min- :: dent felhasználnak, és min- 1 dent* ennék rendelnek alá. - Ez is elsősorban vonatkozik J az imperializmus korára, mi- | kor gyakran egész államcső í portok harcolnak egymással ! és nagy tétek forognak koc- | kán. Nyilvánvaló, hogy eb- | ben az esetben egy ország | semlegességét csak addig né zik jó szemmel, ómig érdekeiknek megfelel. Semmilyen körülmények 'között nincsenek tekintettel egy ország semlegességére, amennyiben az akár stratégiai, akár gazdasági, stb. helyzeténél fogva a legcsekélyebb mértékben is akadályozza győzelmüket. És ha valaki kételkedik ezen logikai érv erejében, azt a történelem a maga dokumentumaival rögtön meggyőzi. Az I. világháború előtt Belgium és Luxemburg semleges országokká nyilváníttat tak, sőt ezt az állapotukat a nagyhatalmak garantálták is. Mikor az X. világháborút megelőző feszült nemzetközi helyzetben a belgák aggályoskodtak hazájuk sorsa miatt, a külügyminiszter megnyugtatta honfitársait a parlamentben, ök biztonságban vannak, távol tartják magukat a háborútól, sőt ezt a semlegességüket, s ilymó- don területi sértetlenségüket és függetlenségüket a nagyhatalmak is garantálták. 1914-ben azután, amikor robbant a puskaporos hordó, Belgiumot az elsők között megszállták és terü'etük V J színtérré vált. Harson'ók őo- pen foszlott szerteszét Luxemburg semlegessége is. (Folytatjuk.) IMtOIIHMMHWMM»»
