Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

1958. OKTOBER 19.

I

NAPLÓ

7

f szakegyetem méhészeti tél

Nehéz harcok

A szabadegyetem egyik legkedveltebb kollégiuma volt évek során a méhészeti kollégium. Nemcsak méhész szakemberek látogatták, hanem azok is, akik a jövőben szerettek volna foglalkozni méhekkel, de azok is, akiket érdekelt a méhek csodálatos világa, — ez a természettudományi érdekesség. A méhészeti kollégium tématerve az idén a következő:

1. Méhlegelő és meteorológia. A nektárkiválasztás feltételei. (Előadó: Faluba Zoltán, Budapest).

2. A méhészet nyári problémái. (Ferhács László, Komló).

3. A teleltetés problémái. (Fáy Ferenc, Keszthely).

4. Az atkakór (Dr. Marton Alá- * dár, Pécs).

3. Idei tapasztalatok a fészek- t mézkamrás termelésben. (Cicatri- I cis Géza. Kaposfüred).

6. Mélilakások, méhészkedési | módszerek. (Hetényi Árpád, Pécs). |

7. Mérgezések. (Bakk Ferenc, J

Budapest). !

8. Küzdelem a nosema ellen. (Fe- t renc Lajos, Pécs).

9. A méz tulajdonsága, kezelése, t (Kasszán Béla, Budapest).

10. Tenyésztés és korszerű sza- I poritás. (Dr. Ónodi Miklós, Pécs), t

11. Viasztermelés. (A magyar J

viaszkérdés.) (Kupp Kálmán, Buda- - pest). l

12. A méhészet és az orvostudo- j mány. (Dr. Bakó Béza, Siklós). *

13. A tartalékcsaládok szerepe a ;

korszerű méhészetben. (Illa István, J Budapest). t

D észt vettem egy politi- kai tájékoztatón, amelyet a KlSZ-tagság leendő politikai nevelői számára rendeztek. Ahogy elnéztem az ott lévő fiatalokat, összehasonlítást tettem az én és a mai fiatalok élete között.

Tanoncéveimet az első világháború alatt dolgoztam le. öten voltunk egy műhelyben tanoncok. Reggel hatkor már kezdődött a munka. A fiatal inasnak meleg vassal kellett várnia a gazdát és bizony 6 óra 5 perckor már csilingelt az üllő. Hét órakor az inas (minthogy bentkosztosok voltunk) bement a konyhába, kihozta a reggelit: 5 szelet kenyeret, — de csak kenyeret —. Ebből az idősebb választott és így sorrendben, a fiatalnak jutott a legkisebb. Megjegyzem, minden évben háromszor kaptunk reggelire egy csésze kávét: húsvétkor, és a gazda, valamint a felesége születésnapján. Dolgoztunk este hétig. Vacsora után az egész napi edényt elmosogattuk, a gazda cipőit kitisztítottuk. Ezután lefekhet- tünk a legény szobába, ahol az ágy egy évben csak egyszer volt tiszta.

Igen, mi idős kommunisták elég korán megismertük a kizsákmányolás különböző formáit. Ezt még fűszerezte az első világháború nyomora. 1916-ban nem volt kenyér, csak kukoricamáié, azt is jegyre árulták. Nem volt rendes cipő, csak fatalpú bakancs, papírszövet ruha.

pedig az igazi nyomor csak ezután következett. Hányszor voltunk szenvedő alanyai a munkanélküliségnek? Mennyi azoknak a munkásoknak a száma, akik Pécsről gyalog jártak haza vidékre, hogy a vonatjegy árán kenyeret vegyenek a családjuknak. Mi idősek ezt sose felejtjük el, bár nem kis mértékben mi vagyunk felelősek azért, hogy az ifjúság a múltról keveset tud.

Mindaz a szociális juttatás, amiben népi rendszerünk őket részesíti, nehéz harcok gyümölcse, amiért százezrek adták életüket és ha nézzük

Mi a helyzet

a must" és ssőlőfelvásárlással?

Kovács Imre élelmezésügyi miniszter a must- és a szőlő- zel kapcsolatban az igazság a

felvásárlás helyzetéről az alábbi munkatársának:

tájékoztatást adta az MTI

Ebben az évben igen jó szőlő terméssel számolhatunk. A kedvező termés és az ennek következtében jelentkező igei) nagy szőlő- és mustfelkínálás nehéz feladat elé állítja az állami pincegazdaságok átvevő szerveit. Az átvételt végző apparátus szinte éjjel-nappal dől gozik, de ennek ellenére is vannak sorbanáll ások. A rendelkezésre álló tárolótér ugyan is nem olyan területi elosztásban jelentkezik, mint a termelés. így például a Duna-Tisza közén lényegesen kevesebb tárolótérrel rendelkezünk, mint amennyi szőlő ott megterem. Ez azzal a következménnyel

vevőhelyeken. Befolyásolta a termelőket a szüret lebonyolításában az a körülmény is, hogy az ország egyes vidékein olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint a must és a bor árát csökkenteni fogják. Ezek rosszindulatú híresztelések. A jelenleg érvényben, lévő árakat a 19/1958-as számú rendelet tartalmazza: A kormánynak nincs szándékában változtatni ezeken az árakon. Éppen ezért azok a termelők, akik rendelkeznek megfelelő tároló-; térrel, saját érdekükben tárol-: ják boraikat odahaza és né-: hány hét múlva jelentkezze-: nek az átvevőhelyen. .Ezzel

következő: átvesszük a szabadon felkínált mustot és szőlőt is. Ahol azonlban nagy a torlódás és az átvétel ütemét lassítani kell, ott az átvételnél előny ben részesítjük azokat a termelőket, a'kik az állammal szerződést kötöttek. Ez azt hiszem, mindenki előtt termesze tes és igazságos. Nincs azonban ok aggodalomra, mert a szabadon felkínált bort és mustot is átvesszük mindenütt az ország ban, legfeljebb későbbi időpontban:

miként érett ez a gyümölcs, nem nehéz felismerni a hajtóerőt, a pártot. Most, hogy közeledik a választás, nyugodtan tegyük fel a kérdési ; magunknak és a fiataloknak: j akarhatjuk-e a múltat?

Nem. Nekünk nem kell az J * a múlt, amelyben az egyik \ szűk réteg dőzsölt, a másik í oldalon milliók rettegtek a : munkanélküliségtől. A kis- { parasztok feje felett állan- £ dóan ott lebegett a végrehaj- i tás réme. A diplomások nagy i 1 része alkalmi munkásként ♦ tengette életét. Mindez csak £ egy parányi hányada ayne k ; a mérhetetlen szenvedésnek, j amelyet Horthy zúdított a $ magyar népre. i

Magyar emberhez méltó, i becsületes dolog, sőt — aki gyermekét, családját szereti, annak kötelessége is — a múlt nyomorúságos életkörülményeiről beszélni. Ezzel tartozunk gyermekeinknek, unokáinknak. En is elmond- | hatnám: „Nem érdekel a} politika“, hisz már nincs any- I nyi előttem, mint mögöttem, de ha ezt tenném, gyermekeimet tagadnám meg.

1945. nekünk a legszebbet, a legjobbat adta, a felszabadulást. A háború óriási ká- rókát okozott, mi azonban i úrrá tudtunk lenni a nehéz-1 ségeken. |

Mi volt ez? Csoda? Nem! j A dolgozó nép élni akart és i Keleten volt egy nép — Le-i nin elvtárs népe, — amely £ elesettségünkből talpra dHí- | tott bennünket. Sok volna i felsorolni mindazt, amivel * hozzásegített bennünket a l felemelkedéshez. i !

piatalok! Szüléiteket ak- | kor szeretitek igazán, « ha helyükbe léptek és tovább j folytat játok a megkezdett mun * kát, a szocializmus építését, így biztosíthatjátok a jövőt magatoknak, nekünk pedig a nyugodt öregséget.

RÉTI OSZKÖ GYVLA

Szépül a komlói kenderföldi lakótelep

Ebben az évben kezdték meg a tanítást az új tiaenbettanter- mes kenderföldi iskolában.

jár, hogy a termelés helyéről 'egyrészt nem kell az átvevő- az átvett mustot át kell szállí- helyen várakozniok, másrészt tani oda, ahol a tárolótér van. ha boaként adják át a termést, így például ez Alföldről a bu- magasabb árat kapnak és meg

különUSn^kSkrógSóhe- kapják az ^rendeletiben biztosított minőségi felarakat is.

Ma megyei küldöttértekezletet tart a Vöröskereszt

lyekre.

Az utóbbi néhány napos eső következtében egyes területeken a szüret meggyorsult. A termelők még nagyobb menyMa délelőtt ül össze a Magyar Vöröskereszt Baranya me gyei küldöttértekezlete, amely megtárgyalja a Baranya megye Vöröskeresztnek az októberi ellenforradalom óta eltelt időszak ban végzett munkáját és meghatározza a további tevékenység irányát. A küldöttértekezlet választja meg a Vöröskereszt Ba Eaves helveken namszkod-1 rany» megyei szervezetének új vezetőségét és az első országos

j kongresszus küldötteit. A küldöttértekezleten részt vesz Lak ' - István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Vollá János elvtárs, a Vöröskereszt Országos Központjának szerve

jj terek, utcák, parkok épülnek a Wtőíelep házai között. A tereprendezés után Komló egyik legszebb nyjmiéttéiválik a kenderfőMi^laMte^ ;

taik amiatt, hogy az átvevőbe lyek csak a leszerződött szőlőnyiséggel .jelentkeznek az át- és musttételeket veszik át. Ez- £ zési osztályvezetője.

eredményeként előbb-utóbb módosítania kell Dullesékmek jelenlegi köntörfalazó viselkedésüket és kénytelenek lesznek minden huzavona dacára is ,.a tárgyra térni“, még ha ezzel rossz napokat szereznek is a manővereket irányitó nagytőkéseknek, halálgyárosoknak. Addig azonban még az időhúzás minden esélyét megjátsszak. Hiszen nagyjában — egészében ezt a taktikát követik valamennyi vonalon. Ezt tették a kimoji újabb tűzszünet után is, amikor a Kínai Népköztársaság ezzel a kezdeményezésével újra megmutatta törekvését, hogy a tajvani kérdést, melyet az amerikai beavatkozás nemzetközi problémává forrósított, visszazökkentse normális keretek közé, s az újból Kína belügyévé váljék.

Aminthogy minden - józan gondolkozás-ó ember számára az is. Az egész világ közvéleménye várta Washington tetteit a Kínai Népköztársaság gesztusára. És az amerikai csapatok, amelyek provokációikkal a világot a háborús szakadék szélére sodorták, máig is ott vannak a tajvani szorosban. Az angol lapok há- borognak és elégedetlenkednek szövetségesük felháborítóan esztelen politikája miatt. A New Chronicle angol bur- zsoá lap ilyen megjegyzéseket tesz: ..Kétségbeejtően kevés jel vall arra, hogy a tüzelés beszüntetését Washington jól használná ki. Ellenkezőleg. a hírek azt mutatják, hogy ténylegesen még több fegyvert és emberanyagot zsúfolnak a szigetekre. Vajon sohasem lesz vége ennek az őrültségnek?"

De már a Washington Post is rezignáltan állapítja meg: „Eisenhower és Dulles távolkeleti politikájában a „majd holnap“ álláspontját képviseli. és a cikk soraiból kicsendül az aggodalom, csak aztán az a holnaip le legyen késő.

De Gaulle lépése

A hét közepén, ismét Franciaország felé fordult az érdeklődés, ahol a népszavazás. után és választások előtt egyre feszültebbé váló helyzetet forrpontig hevítette főként Algériában De Gaulle tábornoknak az algériai képviselőválasztásokkal kapcsolatos utasítása. De Gaulle azt kívánta, hogy a katonatisztek vonuljanak ki a közüdv-bizottsá- gokból. A hosszú tábornok tehát elérkezett az első válaszúihoz, amikor szembe kellett fordulnia azokkal, akik hatalomra segítették. Az intézkedés meglehetősen élére állította a helyzetet. A megdöbbent és felháborodott közüdv-bi- zottságok forróbb fejű tagjai általános sztrájkot hirdettek meg és tüntetésre hívták Algéria népét a májusi napokból ismert fórumra .. Viharos ülések zajlottak a bizottságokban. Sálán tábornok határozott tilalma, az ejtőernyős Massu tábornok csillapító rádióbeszéde ellenére is izzó volt a hangulat. Aztán a sorozatos tiltakozó ülések azzal zárultak, hogy egy órával a kritikus időpont előtt lefújták a sztrájkot és tüntetést, a „május 13-i közüdv bizottság“ elhatározta annak elhalasztását ... Az első menet tehát a francia tábornok-miniszterelnök győzelmét hozta:

A THumamité azonban az eseményeket elemezve rámutat arra, hogy a nagytőke érdekei nem mindig esnek egybe szükségszerűen az algériai gyarmati birtokosak érdekeivel. De Gaulle a nagytőke ér-. dekeinek letéteményese. Az algériai összecsapásban valójában a francia nagytőke és az algériai gyarmatosítók helyi érdekei ütköztek meg. A Francia Kommunista Párt lapja, amikor megállapítja, hogy De Gaulle utasítása pozitív tény és megfelel a franciák többsége akaratának, egy idejűleg megvilágítja: mindennek azonban az algériai kérdés megoldásában csak alárendelt jelentősége van. A lényeg az: elutasítja-e a De

erőpróbán tehát a pária nagytőkések és az algíri gyár

matosítók ütköztek meg.

De a profitért elszánta nyúló és semmilyen eszközto vissza nem riadó tőkés, keze találjuk meg Dullesnek ma kacs ellenállása mögött a be ke erőivel szemben. Ezt leljük az „atomlovagok“ kibúvókat kereső köntörfalazásában éppúgy, mint a franciaországi legújabb események hátterében. £ És ezek a kezek keverik a l kártyáit a kudarcra ítélt. tuni-j szí robbantási kísérletben, * ahol Burgiba igyekezett megbízóit jól kiszolgálni, de hasztalan kísérelte meg szakadást idézni elő az arab államok között, azok egységesen szembefordultak vele. Az imperialisták mögött mindenütt megtalálni a profitért mindenre elszánt nagytőkét Algírtól WaGaulle kormány a felkelők shlngtonig, Tunisztól Tajtárgyalási ajánlatát, mint annak idején Guy Mollet tette. A 1‘Humanité rámutat: a szerdai miniszterközi megbeszélésen nem került szóba az algériai felszaba.dítási front ajánlata. így a francia politikai élet csütörtöki intermezzo ja csak arra az érdekellentétre vetett fényt, ami a szűk

vauig... Szoros összefonódásban, elszánt érdekközösségben az emberiség valódi érdekeinek könyörtelen és hideg semmibevevésével.

Velük szemben pedig ott állnak a béke erői, a leszerelést, nukleáris kísérletek betiltását,

egyéni érdekeiért vakon küz- nyugodt életet, teremtő mundő algériai gyarmatosítók, a .kishalak“, és a párizsi nagy üzletemberek elképzelései, céljai és eszközei között van. \ francia nagytőke szeme a sza- harai olajmezőre szegeződik: a nagyobb befektetés biztonságosságához, a profit megszerzéséhez konszolidáció A hétközi algíri

kát követelő embermilliók. Napról-napra többen és mindennap erősebben és egyre biztosabb érzésével annak, hogy győznek az elszabadult őrület, a fegyverkezési hajsza, a hidegháború diplomatái, az emberiség eJteoségwi SMétj

Itt már készül az új járda is. Már az őszi esők sem tudják majd sártengerré változtatni ezt a környéket.

Á nagy-deindoliak és az adott szó

Deindold lakótársaim végre saját sze műkkel láthatják, hogy a tanács helyt adott kérelmüknek és hozzáfogott a busz-forduló elkészítéséhez. Csak md nagydeindoliak tud juk, mit jelentene számunkra a buszjárat.

Meg kell azt is mondani, hogy ezeket a munkálatokat, éppen a nagydein- dold lakosság egy része' akadályozza. Miről is van szó? A tanács éppen a

résére tárgyalt a hagyott a nagy bűz Pécsi Közlekedést «álom. És éppen Vállalattal a busz- aiáoik, ;* akik a legjárat ügyében. A ja vaslatot a vállalat el is fogadta. Igen- ám, de a járathoz megfelelő út is kell, amelynek megépítését a tanács pillanat nyi lag képtelen anyagilag fedezni és ezért az érdekeltek anyagi hozzájárulását kérte, amihez mindenki örömmel csatlakozott. Eleinte ment is a hozzájárulás, de most, éppen a tél beállt« atőíí »-lAbbjobban verték a mel lükét, húzódnak a hozzájárulástól. Ily' neket mondana!. • majd akkor járulok hozzá, ha munkát ,’á tok, majd akkor fizetek, ha jön a busz, sfb.

A rémlá tóiénak

csak azt üzenem, hogy nézzenek jobban körül, és lehatják, hogy v - építés máris folyik.

Egy nagydetadoB

Írdítodt.

_________________________

_