Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

1958. OKTOBER 19. I NAPLÓ 7 f szakegyetem méhészeti tél Nehéz harcok A szabadegyetem egyik legked­veltebb kollégiuma volt évek so­rán a méhészeti kollégium. Nem­csak méhész szakemberek látogat­ták, hanem azok is, akik a jövő­ben szerettek volna foglalkozni méhekkel, de azok is, akiket érde­kelt a méhek csodálatos világa, — ez a természettudományi érdekes­ség. A méhészeti kollégium téma­terve az idén a következő: 1. Méhlegelő és meteorológia. A nektárkiválasztás feltételei. (Elő­adó: Faluba Zoltán, Budapest). 2. A méhészet nyári problémái. (Ferhács László, Komló). 3. A teleltetés problémái. (Fáy Ferenc, Keszthely). 4. Az atkakór (Dr. Marton Alá- * dár, Pécs). 3. Idei tapasztalatok a fészek- t mézkamrás termelésben. (Cicatri- I cis Géza. Kaposfüred). 6. Mélilakások, méhészkedési | módszerek. (Hetényi Árpád, Pécs). | 7. Mérgezések. (Bakk Ferenc, J Budapest). ! 8. Küzdelem a nosema ellen. (Fe- t renc Lajos, Pécs). 9. A méz tulajdonsága, kezelése, t (Kasszán Béla, Budapest). 10. Tenyésztés és korszerű sza- I poritás. (Dr. Ónodi Miklós, Pécs), t 11. Viasztermelés. (A magyar J viaszkérdés.) (Kupp Kálmán, Buda- - pest). l 12. A méhészet és az orvostudo- j mány. (Dr. Bakó Béza, Siklós). * 13. A tartalékcsaládok szerepe a ; korszerű méhészetben. (Illa István, J Budapest). t D észt vettem egy politi- kai tájékoztatón, ame­lyet a KlSZ-tagság leendő politikai nevelői számára rendeztek. Ahogy elnéztem az ott lévő fiatalokat, össze­hasonlítást tettem az én és a mai fiatalok élete között. Tanoncéveimet az első vi­lágháború alatt dolgoztam le. öten voltunk egy mű­helyben tanoncok. Reggel hatkor már kezdődött a munka. A fiatal inasnak me­leg vassal kellett várnia a gazdát és bizony 6 óra 5 perckor már csilingelt az üllő. Hét órakor az inas (minthogy bentkosztosok vol­tunk) bement a konyhába, kihozta a reggelit: 5 szelet kenyeret, — de csak kenye­ret —. Ebből az idősebb vá­lasztott és így sorrendben, a fiatalnak jutott a legkisebb. Megjegyzem, minden évben háromszor kaptunk reggelire egy csésze kávét: húsvétkor, és a gazda, valamint a fele­sége születésnapján. Dolgoz­tunk este hétig. Vacsora után az egész napi edényt elmoso­gattuk, a gazda cipőit kitisz­títottuk. Ezután lefekhet- tünk a legény szobába, ahol az ágy egy évben csak egy­szer volt tiszta. Igen, mi idős kommunis­ták elég korán megismertük a kizsákmányolás különböző formáit. Ezt még fűszerezte az első világháború nyomo­ra. 1916-ban nem volt ke­nyér, csak kukoricamáié, azt is jegyre árulták. Nem volt rendes cipő, csak fatalpú ba­kancs, papírszövet ruha. pedig az igazi nyomor csak ezután követke­zett. Hányszor voltunk szen­vedő alanyai a munkanélkü­liségnek? Mennyi azoknak a munkásoknak a száma, akik Pécsről gyalog jártak haza vidékre, hogy a vonatjegy árán kenyeret vegyenek a családjuknak. Mi idősek ezt sose felejtjük el, bár nem kis mértékben mi vagyunk felelősek azért, hogy az ifjú­ság a múltról keveset tud. Mindaz a szociális jutta­tás, amiben népi rendszerünk őket részesíti, nehéz harcok gyümölcse, amiért százezrek adták életüket és ha nézzük Mi a helyzet a must" és ssőlőfelvásárlással? Kovács Imre élelmezésügyi miniszter a must- és a szőlő- zel kapcsolatban az igazság a felvásárlás helyzetéről az alábbi munkatársának: tájékoztatást adta az MTI Ebben az évben igen jó szőlő terméssel számolhatunk. A kedvező termés és az ennek következtében jelentkező igei) nagy szőlő- és mustfelkínálás nehéz feladat elé állítja az ál­lami pincegazdaságok átvevő szerveit. Az átvételt végző ap­parátus szinte éjjel-nappal dől gozik, de ennek ellenére is vannak sorbanáll ások. A ren­delkezésre álló tárolótér ugyan is nem olyan területi elosztás­ban jelentkezik, mint a terme­lés. így például a Duna-Tisza közén lényegesen kevesebb tá­rolótérrel rendelkezünk, mint amennyi szőlő ott megterem. Ez azzal a következménnyel vevőhelyeken. Befolyásolta a termelőket a szüret lebonyolí­tásában az a körülmény is, hogy az ország egyes vidékein olyan hírek terjedtek el, ame­lyek szerint a must és a bor árát csökkenteni fogják. Ezek rosszindulatú híresztelések. A jelenleg érvényben, lévő ára­kat a 19/1958-as számú rende­let tartalmazza: A kormány­nak nincs szándékában változ­tatni ezeken az árakon. Éppen ezért azok a termelők, akik rendelkeznek megfelelő tároló-; térrel, saját érdekükben tárol-: ják boraikat odahaza és né-: hány hét múlva jelentkezze-: nek az átvevőhelyen. .Ezzel következő: átvesszük a szaba­don felkínált mustot és szőlőt is. Ahol azonlban nagy a torló­dás és az átvétel ütemét lassí­tani kell, ott az átvételnél előny ben részesítjük azokat a ter­melőket, a'kik az állammal szerződést kötöttek. Ez azt hi­szem, mindenki előtt termesze tes és igazságos. Nincs azonban ok aggodalomra, mert a szaba­don felkínált bort és mustot is átvesszük mindenütt az ország ban, legfeljebb későbbi idő­pontban: miként érett ez a gyümölcs, nem nehéz felismerni a haj­tóerőt, a pártot. Most, hogy közeledik a választás, nyu­godtan tegyük fel a kérdési ; magunknak és a fiataloknak: j akarhatjuk-e a múltat? Nem. Nekünk nem kell az J * a múlt, amelyben az egyik \ szűk réteg dőzsölt, a másik í oldalon milliók rettegtek a : munkanélküliségtől. A kis- { parasztok feje felett állan- £ dóan ott lebegett a végrehaj- i tás réme. A diplomások nagy i 1 része alkalmi munkásként ♦ tengette életét. Mindez csak £ egy parányi hányada ayne k ; a mérhetetlen szenvedésnek, j amelyet Horthy zúdított a $ magyar népre. i Magyar emberhez méltó, i becsületes dolog, sőt — aki gyermekét, családját szereti, annak kötelessége is — a múlt nyomorúságos életkö­rülményeiről beszélni. Ezzel tartozunk gyermekeinknek, unokáinknak. En is elmond- | hatnám: „Nem érdekel a} politika“, hisz már nincs any- I nyi előttem, mint mögöttem, de ha ezt tenném, gyerme­keimet tagadnám meg. 1945. nekünk a legszebbet, a legjobbat adta, a felszaba­dulást. A háború óriási ká- rókát okozott, mi azonban i úrrá tudtunk lenni a nehéz-1 ségeken. | Mi volt ez? Csoda? Nem! j A dolgozó nép élni akart és i Keleten volt egy nép — Le-i nin elvtárs népe, — amely £ elesettségünkből talpra dHí- | tott bennünket. Sok volna i felsorolni mindazt, amivel * hozzásegített bennünket a l felemelkedéshez. i ! piatalok! Szüléiteket ak- | kor szeretitek igazán, « ha helyükbe léptek és tovább j folytat játok a megkezdett mun * kát, a szocializmus építését, így biztosíthatjátok a jövőt magatoknak, nekünk pedig a nyugodt öregséget. RÉTI OSZKÖ GYVLA Szépül a komlói kenderföldi lakótelep Ebben az évben kezdték meg a tanítást az új tiaenbettanter- mes kenderföldi iskolában. jár, hogy a termelés helyéről 'egyrészt nem kell az átvevő- az átvett mustot át kell szállí- helyen várakozniok, másrészt tani oda, ahol a tárolótér van. ha boaként adják át a termést, így például ez Alföldről a bu- magasabb árat kapnak és meg különUSn^kSkrógSóhe- kapják az ^rendeletiben biz­tosított minőségi felarakat is. Ma megyei küldöttértekezletet tart a Vöröskereszt lyekre. Az utóbbi néhány napos eső következtében egyes területe­ken a szüret meggyorsult. A termelők még nagyobb meny­Ma délelőtt ül össze a Magyar Vöröskereszt Baranya me gyei küldöttértekezlete, amely megtárgyalja a Baranya megye Vöröskeresztnek az októberi ellenforradalom óta eltelt időszak ban végzett munkáját és meghatározza a további tevékenység irányát. A küldöttértekezlet választja meg a Vöröskereszt Ba Eaves helveken namszkod-1 rany» megyei szervezetének új vezetőségét és az első országos j kongresszus küldötteit. A küldöttértekezleten részt vesz Lak ' - István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Vollá János elvtárs, a Vöröskereszt Országos Központjának szerve jj terek, utcák, parkok épülnek a Wtőíelep házai között. A tereprendezés után Komló egyik legszebb nyjmiéttéiválik a kenderfőMi^laMte^ ; taik amiatt, hogy az átvevőbe lyek csak a leszerződött szőlő­nyiséggel .jelentkeznek az át- és musttételeket veszik át. Ez- £ zési osztályvezetője. eredményeként előbb-utóbb módosítania kell Dullesékmek jelenlegi köntörfalazó viselke­désüket és kénytelenek lesz­nek minden huzavona dacára is ,.a tárgyra térni“, még ha ezzel rossz napokat szereznek is a manővereket irányitó nagytőkéseknek, halálgyáro­soknak. Addig azonban még az időhúzás minden esélyét megjátsszak. Hiszen nagyjá­ban — egészében ezt a takti­kát követik valamennyi vona­lon. Ezt tették a kimoji újabb tűzszünet után is, amikor a Kínai Népköztársaság ezzel a kezdeményezésével újra meg­mutatta törekvését, hogy a tajvani kérdést, melyet az amerikai beavatkozás nemzet­közi problémává forrósított, visszazökkentse normális ke­retek közé, s az újból Kína belügyévé váljék. Aminthogy minden - józan gondolkozás-ó ember számára az is. Az egész világ közvéle­ménye várta Washington tet­teit a Kínai Népköztársaság gesztusára. És az amerikai csapatok, amelyek provoká­cióikkal a világot a háborús szakadék szélére sodorták, máig is ott vannak a tajvani szorosban. Az angol lapok há- borognak és elégedetlenked­nek szövetségesük felháborí­tóan esztelen politikája miatt. A New Chronicle angol bur- zsoá lap ilyen megjegyzése­ket tesz: ..Kétségbeejtően ke­vés jel vall arra, hogy a tü­zelés beszüntetését Washing­ton jól használná ki. Ellenke­zőleg. a hírek azt mutatják, hogy ténylegesen még több fegyvert és emberanyagot zsú­folnak a szigetekre. Vajon so­hasem lesz vége ennek az őrültségnek?" De már a Washington Post is rezignáltan állapítja meg: „Eisenhower és Dulles távol­keleti politikájában a „majd holnap“ álláspontját képvise­li. és a cikk soraiból ki­csendül az aggodalom, csak aztán az a holnaip le legyen késő. De Gaulle lépése A hét közepén, ismét Fran­ciaország felé fordult az ér­deklődés, ahol a népszavazás. után és választások előtt egy­re feszültebbé váló helyzetet forrpontig hevítette főként Algériában De Gaulle tábor­noknak az algériai képviselő­választásokkal kapcsolatos uta­sítása. De Gaulle azt kívánta, hogy a katonatisztek vonul­janak ki a közüdv-bizottsá- gokból. A hosszú tábornok te­hát elérkezett az első válasz­úihoz, amikor szembe kellett fordulnia azokkal, akik hata­lomra segítették. Az intézke­dés meglehetősen élére állítot­ta a helyzetet. A megdöbbent és felháborodott közüdv-bi- zottságok forróbb fejű tagjai általános sztrájkot hirdettek meg és tüntetésre hívták Al­géria népét a májusi napok­ból ismert fórumra .. Viha­ros ülések zajlottak a bizott­ságokban. Sálán tábornok ha­tározott tilalma, az ejtőernyős Massu tábornok csillapító rá­dióbeszéde ellenére is izzó volt a hangulat. Aztán a sorozatos tiltakozó ülések azzal zárul­tak, hogy egy órával a kriti­kus időpont előtt lefújták a sztrájkot és tüntetést, a „má­jus 13-i közüdv bizottság“ el­határozta annak elhalasztá­sát ... Az első menet tehát a francia tábornok-miniszterel­nök győzelmét hozta: A THumamité azonban az eseményeket elemezve rámu­tat arra, hogy a nagytőke ér­dekei nem mindig esnek egy­be szükségszerűen az algériai gyarmati birtokosak érdekei­vel. De Gaulle a nagytőke ér-. dekeinek letéteményese. Az algériai összecsapásban való­jában a francia nagytőke és az algériai gyarmatosítók he­lyi érdekei ütköztek meg. A Francia Kommunista Párt lapja, amikor megállapítja, hogy De Gaulle utasítása po­zitív tény és megfelel a fran­ciák többsége akaratának, egy idejűleg megvilágítja: mind­ennek azonban az algériai kér­dés megoldásában csak alá­rendelt jelentősége van. A lé­nyeg az: elutasítja-e a De erőpróbán tehát a pária nagytőkések és az algíri gyár matosítók ütköztek meg. De a profitért elszánta nyúló és semmilyen eszközto vissza nem riadó tőkés, keze találjuk meg Dullesnek ma kacs ellenállása mögött a be ke erőivel szemben. Ezt leljük az „atomlovagok“ kibúvókat kereső köntörfalazásában épp­úgy, mint a franciaországi leg­újabb események hátterében. £ És ezek a kezek keverik a l kártyáit a kudarcra ítélt. tuni-j szí robbantási kísérletben, * ahol Burgiba igyekezett meg­bízóit jól kiszolgálni, de hasz­talan kísérelte meg szakadást idézni elő az arab államok kö­zött, azok egységesen szembe­fordultak vele. Az imperialis­ták mögött mindenütt megta­lálni a profitért mindenre el­szánt nagytőkét Algírtól Wa­Gaulle kormány a felkelők shlngtonig, Tunisztól Taj­tárgyalási ajánlatát, mint an­nak idején Guy Mollet tette. A 1‘Humanité rámutat: a szerdai miniszterközi megbe­szélésen nem került szóba az algériai felszaba.dítási front ajánlata. így a francia politi­kai élet csütörtöki intermez­zo ja csak arra az érdekellen­tétre vetett fényt, ami a szűk vauig... Szoros összefonódás­ban, elszánt érdekközösségben az emberiség valódi érdekei­nek könyörtelen és hideg semmibevevésével. Velük szemben pedig ott áll­nak a béke erői, a leszerelést, nukleáris kísérletek betiltását, egyéni érdekeiért vakon küz- nyugodt életet, teremtő mun­dő algériai gyarmatosítók, a .kishalak“, és a párizsi nagy üzletemberek elképzelései, cél­jai és eszközei között van. \ francia nagytőke szeme a sza- harai olajmezőre szegeződik: a nagyobb befektetés bizton­ságosságához, a profit meg­szerzéséhez konszolidáció A hétközi algíri kát követelő embermilliók. Napról-napra többen és min­dennap erősebben és egyre biztosabb érzésével annak, hogy győznek az elszabadult őrület, a fegyverkezési hajsza, a hidegháború diplomatái, az emberiség eJteoségwi SMétj Itt már készül az új járda is. Már az őszi esők sem tudják majd sártengerré változtatni ezt a környéket. Á nagy-deindoliak és az adott szó Deindold lakótár­saim végre saját sze műkkel láthatják, hogy a tanács helyt adott kérelmüknek és hozzáfogott a busz-forduló elké­szítéséhez. Csak md nagydeindoliak tud juk, mit jelentene számunkra a busz­járat. Meg kell azt is mondani, hogy eze­ket a munkálatokat, éppen a nagydein- dold lakosság egy része' akadályozza. Miről is van szó? A tanács éppen a résére tárgyalt a hagyott a nagy bűz Pécsi Közlekedést «álom. És éppen Vállalattal a busz- aiáoik, ;* akik a leg­járat ügyében. A ja vaslatot a vállalat el is fogadta. Igen- ám, de a járathoz megfelelő út is kell, amelynek megépíté­sét a tanács pillanat nyi lag képtelen anyagilag fedezni és ezért az érdekel­tek anyagi hozzájá­rulását kérte, ami­hez mindenki öröm­mel csatlakozott. Eleinte ment is a hozzájárulás, de most, éppen a tél beállt« atőíí »-lAbb­jobban verték a mel lükét, húzódnak a hozzájárulástól. Ily' neket mondana!. • majd akkor járulok hozzá, ha munkát ,’á tok, majd akkor fi­zetek, ha jön a busz, sfb. A rémlá tóiénak csak azt üzenem, hogy nézzenek job­ban körül, és le­hatják, hogy v - építés máris folyik. Egy nagydetadoB Írdítodt. _________________________ _

Next

/
Thumbnails
Contents