Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-20 / 222. szám
o NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 2«. Huligánok as — étteremben SttjnOS gyaíkori jelenség, hogy egy vagy több vendég éttermi fogyasztását nem fizeti ki, vagyis „meglóg”. Hogy történik ez a gyakorlatban és miért nem vigyáz a felszolgáló jobban a pénzére, miért nem kéri rögtön a fogyasztás árát? E kérdéseket feltenni nagyon egyszerű, sokkal egyszerűbb, mint a megoldása. Először érdeke a felszolgálónak, hogy a vendéget ne sértse meg, hogy előre kéri a pénzt, ez is egy régi, talán rossz, megrögzött szokása a vendéglátóiparnak, de azonkívül nagy forgalmi időben arra nincs idő, hogy külön kérje a sültet, amit a vendég rendelt, majd az utána rendelt salátát, italt és a később rendelt feketét. Ez túl sok idő volna a fizetésre egyedül, mert hiszen a legtöbb vendég nem egyszerre kéri -az általa kiválasztott ételeket é$ italokat, hanem gyakran gusztusa és elképzelése szerint. Hogyan történik á lógás a gyakorlatban? Beül az étterembe mondjuk három férfi. Kérik az étlapot, megrendelik a vacsorát, persze nem a legolcsóbbat, kémek hozzá liter bort, majd utána még egy litert és még egy litert, később feketéket. A hozzájuk beosztott felszolgáló el van foglalva, mert hiszen a bliccelések egy része a nagy forgalmú időkben történik és ilyenkor egy pincérnek száz tennivalója van. A kivitt árut blokkolni, számolni, a konyhából az ételt, a sőntésből az italokat hozni, étlapot, kenyeret adni a vendégnek, kiszolgálni. A három férfi közül először az egyik tűnik el, ami egyáltalán nem feltűnő, hiszen lehet, hogy a mellékhelyiségbe ment, vagy a kávéházba. Ezzel törődni a felszolgálónak nincs ideje. Ezehkívül munkájának csak egy részét tölti az étteremben, különben nem tudna felszolgálni. Amint visszajött a konyhából, szokott tekintetével végigpásztázza „platzát” (körzetét) és ijedten veszi észre, hogy az asztal üres és oda éppen egy másik társaság kíván elhelyezkedni. De hiszen öt-hat perccel ezelőtt még látta őket! Hova tűntek? Két perc is elegenoő ahhoz, hogy az ajtón kijussanak és a szombat, vasárnap esti Járókelők forgatagában eltűnjenek. Mit tehet ilyenkor a felszolgáló? Szalad ki az utcára, jobbra-balra néz, keresi a mellékhelyiségekben. Hült helyük. Eltűntek és ezzel együtt a 179 forintot kitevő fogyasztás is. Hol keresse, kitől kasírozza a tőle ilyen gálád módon elvett pénzt? Jó, de mi van akkor, ha ezt a tolvajt, mert mi másnak lehet nevezni, mégis elfogják? Nos, az előhívott rendőr a tolvajt leigazolja, felveszi az adatait és azokat odaadja a felszolgálónak, hogy tegye meg a feljelentést, mert mást nem tehet. Igen ám, de a három közül mindegyik fogyasztása Évente 1000—1500 holdon végeznek talajjavítást a termelőszövetkezetek ' Az utóbbi évtizedekben az eső és a talajvíz erősen kilúgozta a baranyai termőtalajt. A tápanyagokban szegény szántókon jelenleg húsz-harminc százalékkal kevesebb gabona terem, mint a jó erőben lévő földeken. A megye termelőszövetkezetei éppen ezért tervbe vették, hogy ez évtől kezdődően minden ősszel 1000—1500 hold savanyú talajt meszez- nek majd. Az idén 18 közös gazdaságban mintegy ezer holdon végeznek talajjavítást, A lánycsóki „Csillag’* Tsz például 130 hold, a majsi Táncsics Tsz pedig 150 hold szántóföldjét meszezi az őszszel. Több szövetkezetben már meg is kezdődött a munka. Mindössze két közös gazdaság kért segítséget a talajjavító vállalattól, a többiek saját erőből végzik el a meszezést. A megjavított földekről már a jövő nyáron húsz-harminc vagonnal több gabonát takaríthat- nak majd be a baranyai termelőszövetkezetek, csak 68.70 forintot tesz kd. Tehát 70 forinton aluli és így kihágásnak minősül. Legtöbb esetben ' 10—20, vagy 30 forint büntetést kap és ezzel megúszta. A számlát pedig tessék polgári úton behajtani — gondolja magában a huligán, mert jendes foglalkozása, jövedelme amúgy sincs. Lakásán pedig nem lehet foglalni, egyrészt, mert- nincs mit, másrészt pedig azért, mert ott már régen lefoglalta, ami lefoglalható más valaki. Ha valamelyik vegyeskereskedésben egy tolvaj 40 forintért ellop például egy re- szelőt vagy egy kerékpárpumpát, közönséges lopási bűnügy és a tolvaj elnyeri méltó és megérdemelt büntetését. Tehát miért nem lehet a vendéglátóipari tolvajokat ugyanilyen elbánásban részesíteni? Ezek mennyivel jobbak? Menynyivel érdemelnek különb bánásmódot? Meg kell szüntetni azt a rendelkezést, mely a kettő között különbséget tesz és akkor valószínűleg meg fogja gondolni magát az illető, hogy még egyszer valakitől egy vagy két napi, sőt még több keresetét elvigye. A sok eset közül csak egyet kívánok röviden ismertetni. Az üzemünkben dolgozó, most felszabadult 16 éves, munkáját egy felnőtt komolyságával végző kis pincérnek a közelmúltban két idősebb férfi szökött meg 138 forintjával. Nem kell szentimentálisnak és érzelgős- nek lenni, de aki ennek a most az életbe lépő, munkáját szeretettel és igyekezettel végző kisfiúnak az arcát látta, a két huligánnak egész biztosan nem kevesebb, mint kétévi börtön- büntetést adott volna, Hogyan végezze a felszolgáló munkáját nyugodt idegekkel, türelemmel és jó kedvvel, ami pedig az éttermi munkához és hangulatához feltétlenül szükséges, ha tíz perccel előbb valaki 300 forintot lopott el tőle a fenti módon. El kell sürgősen törölni azt a rendelkezést, mely a 70 forinton aluli éttermi fogyasztást kihágásnak miinősíti, azért, hogy az efajta, az étteremre káros tolvajok, akik a mások munkáján szeretnek jól élni, a jövőben ne gondoljanak arra, hogy egy becsületes dolgozónak pénzét ellopják. Kened! Mihály. Régi épületből — új iskola Merenye-Cegléden Merenye-Cegléd 'nagyon kis pont a megye térképén. Se tanácsa, se kövesútja, igazi „istenhátamögötti“ hely, de azért már nem puszta, mint ahogy ott írják. Negyven ház épült itt a fel- szabadulás után, százhatvan- százhetven egykori zsellér lakik bennük! Ez a kis hely nevezetes lett az utóbbi időben. Kultúrtermet és iskolát építenek az emberek. Két kommunista él a településen. Az egyik Czulák István pedagógus — aki az építkezést irányítja — -most beteg, a másik Bognár József egyéni paraszt. A krumpliföldön szánt ogatoit. ott találkoztam vele. — Amikor az utcasor felépült, a régi cselédházat rendeztük be iskolának — mondja. — Rozzant, ütött- kopott épület volt, néhány év múlva potyogni kezdett a mennyezet-tégla, nem mertük a gyerekeket bent hagyni.. t Czulák elvtárs tavaly tavasszal összehívta a „népet“. Két bizottságot választottak, az egyik az iskola, a másik pedig a kultúrház építésének lett a fedelőse. Jogi tájékoztató Az egykori uradalmi istálló nagy, félemeletes épületét szemelték ki. Több száz éves boltíves épület, elfér benne az iskola, a kultúrterem és a tanítói lakás is (most mondja Bognár elvtárs, hogy azt is építenek) — persze alapos átalakítással. Lebontották a boltívet, leföldelték a régi padlózatot (60—70 centiméter vastagon, nem is tudja Bognár elvtárs hány kocsi földet hordtak rá), ablakokat vágtak... Az építőanyag javarészét a régi cselédlakásból szerezték. — A merenyei pártszervezet nagyon megörült a kezdeményezésnek — folytatta Bognár elvtárs —, Vukmann elvtárs, a párttitkár arra bíztatott bennünket, hogy vasárnaponként mi kommunisták kezdjük meg a munkát. Mentünk is, persze nem egyedül, mert amint elindultunk, jött a többi is. Nem volt itt kérem zúgolódás, vagy visszahúzódás, egy szívvel serényekedett mindenki. Hogy hány munkaórát teljesítettek? Ki tudja? Volt, hogy egy héten át dolgoztak gyalogmunkában, máskor napokat, ők bizony nem számolgatták. a lényeg, hogy épüljenek... Szerény, dicsekvéshez nem szokott emberek beszélnek így. De lássuk az építkezést! A két tanterem tnár elkészült. Elég is lesz, hiszen csak két pedagógus és Két tagozat van az iskolában. Az egyikbe éppen tanítás közben nyitottam be. A gyerekek szemmelláthatóan jól érezték magukat az új padokban (Pécsről kapták). Ha a méteres vastag faiba vágott nagy, tágas ablakokat nem látom, el is felejtem, hogy átalakított uradalmi épületben vagyok, olyan- szép és modem minden. A folyosó még tele van ablakkeretekkel, a két szoba, összkomfortos tanítói lakásban már csak kisebb munkák vannak hátra. A kultúr- terem is szép tágas lesz ... Megilletődve búcsúztam. Iskola, kultúrterem, tanítói lakás — egész kis kultúrvár — építésébe fogni egyszerre, javarészt társadalmi munkával, — merész vállalkozás az ilyen kis településen, Merész, de megvalósítható, ha olyan ember a vezetőjük, mint Czulák István kommunista pedagógus. MAGYAR LÁSZLÓ Adatok bejegyzésének módja a munkakönyvibe A dolgozók munkakönyvébe való bejegyzések módját a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza. A törvényben előírtaktól semmi körülmények közt nem lehet eltérni. Az alábbiakban részletesen közöljük a Munka Törvénykönyve Idevonatkozó részeit. A munkakönyvbe csak olyan adatokat szabad bevezetni, amelyeket a Jogszabályok kifejezetten megengednek. A dolgozó magatartására, erkölcsi magaviseletére, elbocsátásának, áthelyezésének okára vonatkozó adatokat a munkakönyvbe bejegyezni nem szabad. A munkaviszony megszűnésének módját a munkakönyvbe csak > következőképpen lehet feltüntetni: „áthelyezve”, „hozzájárulással kilépett«’, „felmondás a vállalat részéről” „szerződése lejárt”, „önkényesen kilépett”, „azonnali hatállyal elbocsátva”. A munkakönyv kiállítása után abba bejegyzéseket csak a munkáltató vagy a tanács végrehajtó bizottsága, egyes esetekben a végrehajtást elrendelő bíróság eszközölhet. A dolgozó munkakönyvébe aláírásán kívül semmit sem jegyezhet be és a bejegyzett adatokat nem javíthatja ki. A munkaviszony létrejöttével, keletkezésével kapcsolatos adatokat a munkaviszony létesítésére vonatkozó szóbeli, vagy Írásbeli megállapodás megkötésének napján, kinevezés, választás napján, legkésőbb azonban a munka tényleges megkezdésekor kell azt a munkakönyv megfelelő rovataiba bevezetni. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatokat, valamint a munkaviszony megszűnésének módját azon a napon kell a munkakön.vvbe bejegyezni, melyen a dolgozó a vállalatnál utoljára végzett tényleges munkát. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonyát a vállalat szűnteti meg felmondással, a munkaviszony megszűnésének napja(22) — De igen. Rendikívüli kinevezésem van az egészségügyi helyzet vizsgálaitára .a Az orvos kihúzta magát. A mentőautó azonnal elindult. Az első próbálkozás tehát kitűnően sikerült. Gyementyev tovább ment. A raktár mellett azokat a ládákat pillantotta meg, amikbe a múzeum képeit csomagolták. A ládák egymásra dobálva hevertek. Egy géppisztolyra katona állt mellette őrséget. Gyementyev odament, » szigorúan megkérdezte: •— Mit keresnek itt ezek a ládák? — Nem tudom — felelt az őr kelletlenül a kapitány kérdésére. — Most hozta ide egy tiszt. A parancsnokság épületébe ment be. „Akkor jobb minél messzebb kerülni ezektől a ládáktól — wmiowkrozott Gyementyev. A külső kikötő bejáratánál most nem volt olyan rend, mint a múltkor. A katonák most nem alakítottak tizen- kétfős csoportokat. Ki álldogált, ki a földön ült, ki az eget kémlelte. A bombatámadás alatt se igen hagyták el a kikötőt, mivel olyan közel álltak a várvavárt hajóraszállás- hoz. Gyementyev közel ment az ellenőrző állomáshoz, s kutatva bámult a katonák arcába. — Adja csak a kezét — szólított meg egy gyulladásos szemű katonát. Az engedelmesen teljesítette a parancsot. Gyementyev megnézte a pulzusát, s közben halkan mór got t. — Hogy hívják a parancsnokát? — Mi az? — jött oda egy görbelábú alacsony tiszt, akinek szélcserzette arcán mély forradás éktelenkedett, ami arra vallott, hogy nem ijedős ember. — Mi baja a katonámmal? — rikácsolta. t-t Most még semmi —■ mosolygott Gyementyev a tisztre. — Azonban a hajóra egyetlen beteg sem szállhat fel, ezt a parancsot adta ki a főhadiszállás. Ennek végrehajtásáért én felelek. Köröskörül felzűdultak a katonák. Az egyik megpróbálta elrántani a gyulladásos szeműt, de Gyementyev idejében elkapta a kezét. Odafordult a tiszthez. — Hívja ide a rangidős tisztet .a • Egy őrnagy lépett elő a tömegből. — Mi baj? — Ez az ismeretlen kapitány csak úgy megvizsgálja a katonákat — jelentette a hadnagy. Az őrnagy ránézett Gyemen tyevre. — Ki maga? — Egészségügyi biztos. Rend kívüli megbízatást kaptam, hogy egyetlen beteget se engedjek hajóra szállni. Berlinben nincs szükség járványra. — Mutassa az igazolványát. — Az őrnagy lehúzta a kesztyűjét. ‘ — Gyementyev sértődötten szedte elő zsebéből megbízólelte az őrnagy arcát, de sem- vagy távollátó volt, s úgy olvasta el az írást, hogy egészen messze tartotta a szemétől. Gyementyev izgatottan kémlelte az őrnagy arcát, de semmit sem olvasott ki belőle. Amikor az őrnagy végigfutotta az írást, összehajtotta, s visszaadta a kapitánynak. — Mi baja vám nak? a katonám— Csak egy kis hőemelkedése van. Jó lenne azonban tüzetesebben megvizsgálni. — Egy pillanatra — az őrnagy belekarolt a kapitányba. Kievickéltek a tömegből. Elsétáltak egész az ellenőrző állomásig. Három katona és egy tiszt őrizte a külső kikötő bejáratát. — Megkérhetném valamire? — kezdte az őrnagy. — Ez a beteg katona egyik veteránja ezredemnek. Ott volt vélem együtt Moszkva alatt. Árulással lenne egyértelmű itt hagyni őt. Ha csak egy napot töltött a fronton, akkor megért engem, s megteszi, amire kérem. — Sajnos őrnagy, katona vagyok, aki köteles a parancsot végrehajtani. — A hajón nincs betegszoba? — harcolt az emberéért az őrnagy. Gyementyev kicsit gondolkozott, — Még nem vizsgáltam át a hajót. Annyit ígérhetek, hogy ha csak négy ágy van a betegszobában, felengedem a hajóra ezt az embert. — Mikor tud biztos választ adni. — Azonnal. Gyementyev el akart menni az ellenőrző állomás mellett, de a kenszemú, piros képű hadnagy ) azonban határozatlanság tükröződött. Az őrnagy hirtelen közbeavatkozott. e — Mit csinál hadnagy! A kapitány a kikötő egészség- ügyi megbízottja, ö felel az egész kiürítésért. Megkérem, kapitány, hogy keresse meg a kikötőben Kunheil ezredest, s mutatkozzon be neki. Nekem nincs jogom az ő engedélye nélkül... — Nem szükséges, régen ismerem őt..-, — mondta Gyementyev gorombán, s megindult a külső kikötőbe. Épp akkor ért partot az Aelita. A matrózok hihetetlen gyorsasággal nekitámasztották a feljárót a hajónak. Egy csoport tiszt állt a hajó mellett. Az egyik tiszt, kis kövér férfi, fekete matrózzubbonyt viselt, nyitván ő volt a hajó kapitánya. . — Bocsánat, uraim — szalutált Gyementyev izgatottan, — az Aelita kapitányával lenne egy kis elintéznivalóm, — Én vagyok — szólt oda neki a feketezubbonyos. — Tessék a megbízólevelem. A kapitány elolvasta, s megvetően mosolygott: — Mit akar tőlem? — Át kell vizsgálnom a hajóűrt, a fedélzetet, s a kajütö- ket, s főleg azokat a termeket, ahol a katonákat helyezik el. — Mi szükség van erre? — avatkozott bele a beszélgetésbe egy puffadt arcú ezredes. ön Kunheil ezredes? — Igen, én vagyok. — Ruckert kapitány. Engem bíztak meg a hajók egés-seg ügyi állapotának lúzsgálata- val Tessék az iraiaim. (Folytattuk) ként a felmondási idő utolsó nap-« ját kell a munkakönyvbe bejegyezni és a munkakönyvét a felmondással egyidejűleg ki kell adni a dolgozónak. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a dolgozó a felmondási idő alatt másutt vállal munkát és ennek folytáh a felmondási idő, valamint az új munkaviszony kezdete azonos időre esik. Az új munkahelyen a munkaviszony kezdeteként a tényleges munkakezdést kell a dolgozó munkakönyvébe bevezetni. A munkaviszony megszűnésekor a munkakönyvét a szűk séges bejegyzésekkel ellátva a dolgozónak át kell adni. Nem le- hét a munkakönyvét visszatartani azon a címen, hogy a dolgozónak tartozása áU ienn a vállalattal szemben és amíg a tartozás nem nyert kiegyenlítést, addig a munkakönyvét nem adhatja ki a vállalat, hivatal, de egyéb címen sem lehet a munkakönyvét a munka- viszony megszűnése után vissza* tartani. Azonban nemcsak a vál- ► lalat köteles a munkakönyvét a munkaviszony megszűnésekor kiadni, hanem a dolgozó 'is köteles azt kikérni és tőle telhetőén mindent meg kell tennie munkakönyvének megszerzése érdekében. Tehát a munkakönyvnek a dolgozóhoz jutása a munkaviszony megszűnésekor kétoldalú kötelezettséget tételez fel, egyrészt a munkáltatónak ki kell adnia, — másrészt a dolgozónak ki kell kérnie azt. A helytelen adatok bejegyzése esetében a dolgozónak magának is utána kell járnia, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően javítsák ki. A munkakönyvben történt mindennemű javítás esetében azonban magának a dolgozónak is figyelemmel kell lennie arra, hogy a javítás módja szabályos legyen. Ez főleg a munkaviszony megszűnésének módjára vonatkozó bejegyzések esetében fontos. Ilyen esetben a javításnál mindig fel kell tüntetni azt, hogy a javítás minek alapján, milyen határozat, ítélet szerint történt. Ha ez nincs meg, akkor az eredeti bejegyzést kell irányadónak venni, amint ezt a legutóbbi rendelkezések előírják. , Köziemének A in. kerületi tanács egészség- ügyi csoportja értesíti dr. Csacs- kó Lajos körzetéhez tartozó dolgozókat, hogy 1958. szeptember 22- töl az orvosi rendelés a Petőfi utcában lévő körzeti rendelőben fél’ 8 órától 10 óráig és délután fél 4 órától 5 óráig lesz, * Pécs és vidéke Körzeti Földmú- vesszövetkezet Méhészcsoportja szeptember 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja havi tagértekezletét a Déryné utcai városi művelődési házban. A pécsi televíziós adóállomáshoz vezető Mislna-tetői bekötőút építésével kapcsolatban a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat november 25-ig munkanapokon naponta 12,15 órától 13 óráig robbantásokat végez, A robbantások Idején az útépítés közelében tartózkodni életveszélyes, ezért a vállalat a robbamá-. sok idején a Döjnörkupuhűz vezető utat a taliga ut elejétől, a Misina-tetöre vezető taliga utat es a *-es és 4-es számú turista nt»- sg a közlekedés -úő] alzarjc.
