Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-18 / 220. szám

1958. SZEPTEMBER 18. NAPLÓ 3 NEBÁNTSVIRÁG A Pécsi Kamaraszínház előadása Hervé: Nebánfsvirág venni, nem túlságosan rajon­---------------------------------------- ganak a „levegőtlen“ életmód­ho a ÉJletvágyuik feszegeti a zárda falait, jobban éreznék című színdarabjának előadá­sával francia klasszikus ope­rettet, bohózatos operettet mu- magukat a „szabad életben“; tatott be a Kamaraszínház. A produktummal kapcsolato­san érdemes néhány „elő­szó “-t mondani. ök még csak kívánkoznak a kötetlenebb életformák felé, de a zárda egyetlen férfi tag­ja az orgonista már ízleli is A köztudatban általában az a külvilág örömeit. Na nem terjedt el, hogy az operettek nyíltan, csak titokban. A zár- kezdetét az úgynevezett oszt- dában szert telető orgonista, rák—magyar operettek jelen- a^i a Glória in exelsist ve­tik. Ez a hiedelem téves, növendékeinek s „üres ugyanis az operett bölcsője óráiban hivatalon kívül“ pi- tulajdonlképpen Párizsiban káns dalokat komponál; ringott, az első operettek a Kiknek van igazuk? Azok- XVIII. század végén kerültek nak-e, akik a merev életfor- színre. Az új műfaj gyorsan tnát, a külvilágtól mentes éle­terjedt s igen népszerű lett. Egyik képviselője volt Hervé, aki több mint félszáz operet­tet komponált, soknak a szö­tet akarnak növendékeikre kényszeríteni, vagy a növen­dékeknek, illetve az orgonis­tának, akik „lázadoznak“ ez vegét is maga írta. A Nebánts- el en,. ^ választ a darab la- virág című operettjében szel- *j**“l® j 1®azat ®d a „láza- lemességéről és finomult íz- dóknak ; léséről győzi meg a nézőt; Nem csoda, hogy az akkori A szocialista társadalmat francia társadalom vezetői nem építő és igaz művészetet kérő túlságosan kedvelték ezekeit emberek azit várjáik a színház- az operetteket, hiszen — ha tói, hogy olyan produktumok- bahozatos formában is — a *kal szórakoztassák, amelyek társadalom életformáinak fo- hiven tükrözik egy-egy kor nákságait mutatták meg.- A társadalmát, amelyek bizonyít- nóP viszont annál^ jobban de- ják a művészet és az élet el- rajtuk, s a műfaj közked- választhataitlanságát: veltté vált; Mit mond nekünk ez a da- Bár mondanivalójában két- rab, mi az a mag, amely köré ségtelenül haladó gondolkodás az író közölnivalóját csopor- mód tükröződik, mégis nagyon tósította? „poros“ már ez az operett, rég­Először is az emberek élet- múlt idők régi problémáit fe- vágyát tükrön, a kötött for- szegeti. Nagy lépésekkel ha­lnák alóli szabadulni akarást, ladt már azóta a társadalom, másrészt megdöfködi tüskével az embereknek más az érdek- az akkori társadalom veze- lődésd köre, nem tudunk sokat tőit; időzni az operettben felvetett kérdésekém Ami különösen Az ooereft első felvonfea tetszik, az az operett zenéje.- ■ zárdában ját- Dallamos, vidám, a hallgató szódik. Milyen légköriben ki- jókedvre derül tőle. Latolgat- ket találhatunk itt? Megmere- va a Nebántstvirág erényeit, vedett szokások áporodott lég- gyengéit, azt mondhatjuk: egy körében apácák, növendékek ilyen operett „elmegy“ egy életét látjuk. A zárda főnök- évadban, de kettő már sok nője a fejedelemasszony egy lenne; jottányit sem enged a hagyo­mányos szokásokból, a zárda „alapszabályai“ szerint, a kül­világtól elzárva igyekszik nö­vendékeit nevelni. S a növen­dékek? Igyekeznek a zárda falain kívül álló világot észre­Kétségfelen nagyszerű produkciókra ad lehetőséfet. A zárdanövendékek egyikét — Denise de Flavigny-t — Bár­dos Anna alakította. Ezernyi szán, vidámság, báj, kacérsóg. „zsúfolódott“ a szerepbe s nem könnyű mindezt életrekelteni. Ö annak a növendéktípusnak a megmutatója, aki vágyódik a külvilághoz, s amikor a törté­net folyamán elhagyja a zár­dát, élvezi, élj világát. Izig- vérig színésznőt kíván ez a szerep, olyant, aki az érzelmek széles skáláját tudja szinte pil­lanatról pillanatra váltakoz­tatok Egyszer zárkózott kis­lány, másszor kacér nő, majd „primadonna“, ismét másik alkalommal naiva. Bárdos An­na szerepkörének valamennyi „alakjában“ őszinte átéléssel formálta meg szerepét. Énjének kettősségét kell megmutatnia Avar Istvánnak Celestin, a zárda orgonistájá­nak szerepében. A „szentéletű“ embert és a bohém sláger- komponistát jellemző tulajdon­ságokat kiváló játékkészséggel és a jóízlés határain belül áb­rázolta; Jó kamédiázó ér­zékkel mindkét „szerepköré­nek“ — helyesen — a mulat­ságos oldalát domborította ki; S mindezt úgy, hogy játéká­val korántsem akarta elhitet­ni a nézővel a figura komoly voltát, mindvégig éreztette: játékot játszik. S ez a szerep- felfogás nem is lehet más; A vígjáték egyik legjobb ===== alakítása a Lo- riot őrmestert játszó Faludi László nevéhez fűződik. Vér­beli francia őrmester figurá­ját állítja elénk. Sokáig emlé­kezetes marad a szerelmi bá­natát a szeszbe ölő, mindig spicces őrmester alakítása, A nagyhangú, de sem saját rang­ját, sem fölötteseit nem sokra értékelő őrmester mihaszna életét annyi humorérzékkel és komédiázókészséggel kelti élet­re, hogy méltán jutalmazza a néző vastapssal játékát, újráz- tatja meg sikerült jeleneteit; A színigazgatót játszó Szabó Samu jól oldotta meg felada­tát. Nem „egyszerű“ operett ez, hanem bohózatos operett s ez a műfaj nemcsak megen­gedi, hanem szinte megköve­teli, hogy egyes figuráit túlsá­gosan is nevetséges helyzetek­be hozza. Ezekbe a helyzetek­be pedig jelen esetben példáu a színigazgatót játszó színész szinte korlátlanul élhet a hely­zetkomikumok mindjobb kiak­názásával, mondhatnánk úgy is: ezt a szerepet nem lehet túlkarikírozni, mert „mindent elbír“. Bár nincs hosszú szerepe, de mégis a darab egyik erőssé­gét jelenti Fülöp Mihály Fer­dinand de Champlatreux had­nagy alakítása. Frappáns „franciásan könnyed“ katona­tisztje nemcsak Denise de Flavigny kisasszony szívét do­bogtatja meg, hanem meg­nyerte a közönség tetszését is Nehéz feladata volt Korándy Dénesnek Chateau-Gibis őr­nagy szerepének megformál á sában. Az őrnagyot látva, egy kicsit a k. u. k. hadseregbeli őrnagy jut eszünkbe, holott ez a figura nem az. Bár az is le­het, hogy az ilyen tudálékos és nagyszájú őrnagyok vala­mennyi „kir. kincstári hadse­regben“ azonos típusúak lehet­tek, nehéz s talán nem is lehet más karaktert adni ennek a fi­gurának. Jól karikírozva mu­tatta be a mindenkit minden­kivel összetéveszteni vélő ügye fogyott, de rangját fitogtató őrnagyot. Pataicy Erzsi, Papp Éva, Horváth Magda, Bállá. Olga, Rónaszéky András, Szur- may Jenő részesei még a Ne­bán tsvirág tapsainak. Radványi Zsuzsa, a darab rendezőjének érdeme, hogy az operett mindvégig megőrizte francia stílusát s az egész pro­duktum a jóízlés határait se­hol sem lépte túli Az egész színdarab stílusához alkalmazkodó tán­cokért Bázsa Évát, a koreog­ráfust illeti az elismerés. A díszletek — Vato Emil mun­kája — közül különösen a II. felvonás színházi díszlete tet­szett. A zenekar Paulusz Ele­mér vezényletével jól tolmá csolta Hervé zenéjét. Garay Ferenc ................................................. Vi llányban terem A munkásosztály ökle 4 lig másfél éve, hogy a munkáshatalom és a proletár- diktatúra védelmére a többi fegyveres testület mel­lett 1957. február 13-án életre kelt egy kékoverálos fegy­veres erő, a munkásőrség. Olyan időben jött létre, amikor az országban szétszórtan ugyan, de még sok helyen ropog­tak a fegyverek. A párt Baranya megye területén is életre hívta a mun­kásőrséget. Azóta eltelt idő óta a munkásőrség keményen kiveszi részét nemcsak a fegyveres kiképzésben, de a ter­melő munka területén is. A munkásőr példamutatásával és szerszámmal a kézben harcol a munka frontján is. A munkásőrségnek az elmúlt másfél év alatt végzett ered­ményekben gazdag munkája azt bizonyítja, hogy a párt, a kormány helyesen járt el akkor, amikor a munkásőrsé­get létrehozta. A munkásőrség soraiba tömörült elvtársak önként vál­lalták, hogy részt vesznek a fegyveres kiképzéseken és fegyverrel a kézben őrködnek a szocialista vívmányaink és eredményeink védelmén. Ma már elmondhatjuk, hogy a munkásőrség szerve­zett egységére nézve is teljesen egyenjogú részét képezi a Magyar Népköztársaság fegyveres erejének. A munkásőrség büszkén őrzi az 1919-es proletárdikta­túra, az osztályharc sok évtizedes hagyományait és tapasz­talatait. Az osztályharc tapasztalatai és eredményei azt mutatják, hogy a munkásőrség sohasem lehet elégedett vagy öntelt, eredményeinél sohasem áll meg. Fokozza nem­csak harckészültségének fenntartását, de fokozza ezenkí­vül harcát a munka frontján is. Itt a szerszám a fegyvere, hogy ezzel a kézben több, jobb és olcsóbb termékeket tud­jon előállítani. A munkásőr példamutató magatartásával ösztönzi munkatársait is a jobb jövő és a még magasabb életszínvonal elérésére. Nagyon sok példa bizonyítja, hogy a munkásőr az élet minden területén segítséget nyújt tárJ sainak minden nehézség leküzdésében. De nélkülözhetetlen az a jó barátság is, amely a munkásőröket a fegyveres szervekhez fűzi. Több ez egyszerű fegyverbarátságnál. Kö­zös a cél: a népűnk békéjének, a termelés biztonságának megvédése és az ellenség elleni kérlelhetetlen harc. Min­den munkásőr tudja, hogy kezében a fegyver egyet jelent a proletárdiktatúra és a haza védelmével. A munkásőrök fiataljai büszkék arra, hogy soraikban ** tisztelhetik a magyar munkásmozgalom sok idős ka­tonáját, a kipróbált harcosokat. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és az 1919-es tanácsköztársaság veterán- jait. Sok elvtársi segítség kellett ahhoz, hogy az idős vete­ránok megtanulják a modem fegyverek használatát és kezelését. Ezekben a feladatokban a fiatalabbak tanították meg az „öreg legényeket’, öreg legények ők ugyan, de szívük fiatal. Bennük élnek a mártír kommunisták nagy , hagyományai, ők tanítják a fiatalokat, hogy soha ne le­gyenek mások, mint ökle a munkásosztálynak és eleven testrésze dolgozó népünknek) Elmesélik ők, a munkásőr veteránok gazdag, küzdel­mes életüket és ezek meghallgatása teljes fényt derít arra, amit ők mondanak és vallanak. Csak a munkából lehet nyugdíjba menni, de a harcból soha! A munkásőrök éberek: tudják, hogy az ellenség még itt van, vereséget szenvedett ugyan, de nem semmisítettük még meg. Minden eszközt felhasznál, hogy kárt okozzon, bizalmatlanságot szítson, fékezze a termelő munkát és bá­torságot vesz arra, hogy társadalmi tulajdonban kárt okoz- zon stb. A munkásőrök tudják és érzik, hogy erejük fe­gyelmezettségükben és szilárd egységükben van, csak így képesek a többi fegyveres szervekkel együtt vállvetve megoldani minden közös feladatot. fél a fegyverbarátság elmélyítése a többi fegyveres testülettel együtt. Ez is egy biztosíték arra, hogy többé Magyarországon nem lesz ellenforradalom. PATKÓ GYULA) M. ö, megyei pk. h. az ország legjobb vörös bora Kővágószölösi gondok kezdetére beszállítanák a la­A faragott íróasztalos, ma­gas támlásszékű igazgatói iro­dában egy állványon két ser­leg között egy szalonnázó pa­raszt szobor. Szobor s mégis az embernek kedve volna oda- szólni: „Jó étvágyat, bátyám!”, mert olyan kifejező, mintha élne. — Ezt a szalonnázó parasz­tot a megyei borversenyen kaptuk — mondja az igazgató, miközben arany, ezüst érmé­ket rak elénk, amelyek egyik oldalán szőlőfürt, a másikon Vajdahunyad vára látható. — Ezeket meg most a nem­zetközi borversenyen nyertük — újságolja. — 14 aranyér­met és kilenc ezüstérmet kap­tunk ezen a nemzetközi bor­versenyen. Tizennégy aranyérem, ab­ból a huszonhétből, amit az ország állami gazdaságai nyer­tek!? Szép eredmény. Szép bi­zony, mert a Villányi Állami Szőlőgazdaság ezen a nemzet­közi versenyen maga alá gyűr­te Tokajhegyalját, Egert, Szek- szárdot. Bebizonyosodott az, hogy nem kopott meg a villá­nyi borvidék hírneve, sőt! Az idei ljubljanai nemzetközi bor­versenyre két mintát küldtek és az eredmény — az egyik arany, a másik ezüstérmet kapott. Fehér borok is kaptak aranyérmet A villányi borvidéket a vö­rös tette hírnevessé. A vörös tolt a favorit az idei nemzet­közi borversenyen is, hisz ez­zel tizenegy aranyat nyertek, míg a fehérrel csak hármat. De ez a három is jelent vala­mit, méghozzá azt, hogy a vil­lányi borvidéken termett fe­hér borok is megállják a he­lyüket a nemzetközi piacon. Különösen jónak mutatkozik a gazdaságban a hárslevelű, ami lényegében nem tájfajta, de a nemzetközi versenyen • szerzett díj és az eddigi ta­pasztalatok alapján a gazda­ságban azon gondolkodnak, hogy a hárslevelűt is tájfajtá­nak nyilvánítsák. 850 hektó arany­és ezüstérmes bor van a pincében — Hogy mennyi ilyen bo­runk van még? — kérdez visz- sza az igazgató. — 1500 hektó volt összesen és még 850 hektó van a pincében. Ezek a borok természetesen mind exportra mennek. A gazdaságnak csak erkölcsi haszna van ebből a sok arany­éremből, de az országnak ez sok valutát jelent, mert a nemzetközi verseny után sok­kal keresettebbek lesznek a magyar borok, mint eddig. Csak minőségi bort termelnek A villányiak, a harsányiak elvétve még, de már szüretel­nek. — Mnflufc műkor kezdik? — Majd október közepén a nagy szüretet — felel az igaz­gató. — Nálunk is nyugtalan- kodnak már a dolgozók. Kós­tolgatják a szőlőket: „Elég édes, lehetne már szüretelni!” — mondogatják, de mi nem szüretelünk. Ilyenkor a legfon­tosabb: nyugodtoak kell len­ni — mondja az igazgató. A gazdaságban is „kóstol­gatják” a szőlőt. Mindennap leszednek tíz tőkéről néhány bogyót, azt kifacsarják és bele a cukorfok mérőt. És a cukor­fok-mérő azt mutatja: a kék­frankos átlagos cukorfoka már most 20 fok, de akad olyan tábla is, amely eléri a 22—23 fokot is. — Ha ilyen kedvező lesz to­vábbra is az idő — mondják a szakemberek — akkor a ka­darka eléri a 27 cukorfokot is. Ilyen magas cukorfokot mér­nek és mégsem szüretelnek. Azt mondják, legyen inkább 100 hektóval kevesebb, de an­nak minden cseppje aranyat, vagyis valutát érjen. Igazuk van! Minőségi borokat keres­nék a világpiacon. Kilenc perc alatt másfélmilliós kár Az idén elemi csapás érte a gazdaságot. A hatalmas jég­verés, amely kilenc percig tar­tott, másfélmilliós kárt oko­zott a gazdaságnak. — Ennek ellenére meglesz a tervünk — mondják — csak a tervezett négymillió helyett körülbelül két és fél milliós nyereséggel zárunk. Az időjá­rás eddig kedvező, és ha sem­mi nem jön közbe, akikor leg­alább annyi, ha nem több, de jobb minőségű borunk tesz, mint tavaly, Ha ez sikerül, akkor nem­csak 15 aranyéremmel — eb­ben a ljubljanai nemzetközi verseny díja is benne van — és 10 ezüstéremmel, hanem több és jobb borral is eldicse­kedhetnek a gazdaság dolgozói a villányi szőlőgazdaság fenn­állásának tizenkettedik évfor­dulóján. Kétszázhetvenből hatszáz hold lesz A gazdaság jelenleg 270 holdon gazdálkodik, amelynek körülbelül fele termő, a többi most fordul termőre, vagy még ennél is fiatalabb. A szőlészet vezetői már hosszabb idő óta szélmalomharcot vívtak a sző­lőnek alkalmas, parlagon he­verő területek megszerzéséért. Végre megszerezték az áhított területeket és mint mondják: három-négy éven belül hatszáz holdra növekszik a gazdaság szőlőterülete, amely Villány­tól egészen a palikonyai, a kis- tótfalusi és a vókányi határig húzódik, mert: — Vétek volna nem kihasz­nálni ezeket a kitűnő, minősé­gi bortermő vidékeket! — mondja befejezésül a szőlőgaz­daság igazgatója, Szalal János. Kővágószőlősön több új épü­let épült az elmúlt években. Minibegy öt-hatszáz dolgozó és családtag lakik az új két-há- romszobás, minden igényt ki­elégítő lakásokban. Az itt la­kók örülnek is a szép lakások­nak, hiszen a többségük sok­kal rosszabb lakásból költöz­hetett ide; De problémáik te varrnak az itt lakóknak; Az egyik legna­gyobb probléma a közlekedés. Pécsre igen nehezen lehet be­jutni. Pedig 6okan szeretné­nek színházba, hangversenyek­re és egyéb rendezvényekre, s szórakozóhelyekre járni; Nagyon örülnének, ha ebben segítene nekik a 26-os Autó­közlekedési Vállalat is. Olyan autóbuszjáratokra lenne szük­ség, amelyek az esiti órákban mondjuk, a színházi előadások Villányban leégett egy présház Szeptember lS-áról 17-ére virra­dóra tűz ütött ki Villányban. Mül­ler A dóm villányi lakosnak a he­lyi községi tanácstól bérelt prés­háza égett le. A hatalmas tüzet a villányi, majd a segítségül hívott siklósi tűzoltók és a készségesen segítő szomszédok oltották el. A présházban benne égett két nagy prés, bútorok, női kerékpár, nyolc zsák burgonya és sok értékes egyéb anyag. Müller Adám és fe­lesége előtte való nap este 10 órá­kókat, és olyankor indulnának vissza, amikor már vége van az előadásoknak, hangverse­nyeknek, stb. Gondot okozott eddig az áru elláítás is, jobban mondva a bevásárlás. Az egyetlen nép- bolt állandóan túlzsúfolt Ez a túlzsúfoltság rövidesein meg­szűnik majd, ment megnyitják a nemrég elkészült hús-, fű­szer-csemege boltokat, a fod- rászüzletet ég a vendéglőt. A gondok között feltétlenül szólni kell a gyerekekről is. Igen sok gyerek te van az új telepen, és nagyon hiányzik nékik a játszótér; Nem egy­szer látod, hogy a forgalmas országút szélén játszadoznak. Már baleset is történt emiatt. Ha csak ideiglenes megoldás­ként is, szükség lenne egy ját­szótérre. Megtenné egy drót­hálóval körülkerített tér, egy­két hintával, homokkal. Eb-' ben persze segíthetnének a szülők is társadalmi munká­val. Egy ilyen; alig valamibe kerülő játszótér is sokat se­gítene; Végük remélik az új telep lakói, hogy hamarosan a vil­lanytűzhelyeket, amelyekkel az új lakások el vannak látva, használhatják is, mert jelen­leg az áramkorlátozások miatt még nem üzemelnek a villany« tűzhelyek. (fi—B) lg szőlőt préseltek. Valószínűleg gondatlanul eldobott cigaretta okozta a tüzet. A kár több ezer« főttet. „í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents