Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-17 / 219. szám
WSS. SZEPTEMBER 17. NAPLÓ 3 Nyelviskolák T|T „ « _ .. Szövetkezeti népfőiskola 21 ifi flC7| iP^UPlílPlI falusi népközépiskolák 11 111 W«11 iBllBlUBII Hanglemezgyűjtők klubja A TIT pécsi csoportjának az ellenforradalom előtt mintegy 530 tagja volt. Ma már 640 tagot tartanak nyilván, s a tagság 16 szakosztályba tömörül. A szakosztályok a nyarat az őszi tervek előké- kísztésére fordították. Valamennyi szakosztály meghirdette szabadegyetemi előadásait. A 16 előadásból álló so- zatok megtartását október közepén kezdik meg. Az előadások közül például a filozófia tárgyköre megegyezik az esti egyetem anyagával. A műszaki szakosztályban a műszaki tudományokról, a műanyagokról hallhatnak majd előadásokat a jelentkezők. A TIT nyelviskolái angol, német, francia tagozatra oszlanak, kezdő, haladó, illetve társalgási fokon. A nyelviskolákat a belvárosi általános iskolában tartják. Az orosz nyelvű tanfolyamok szervezését — a kettős szervezés elkerülése végett — az MSZBT fogja össze. A TIT keretén belül kerül majd lebonyolításra a siklósi várban a szövetkezeti népfőiskola. A népfőiskolát 3—4 csoportban mintegy 50 hallgatóval a SZÖVOSZ-szal és a Földművelésügyi Minisztériummal közösen szervezik. Célja a szövetkezeti mozgalom erősítése. A hallgatók a tanfolyamon a szövetkezeti szaktárgyak mellett agrártörténeti, agrárföldrajzi, valamint általános tudományos előadásokat is hallgatnak. A szemléltető oktatáshoz felhasználják a várban elhelyezett kiállításokat; A falusi népközépiskolákat a Hazafias Népfronttal, a ME- SZÖV-vel és a megyei tanács népművelési csoportjával közösen szervezik. Mintegy 32 községben önálló iskolabizottságok vezetésével tartják majd a tanfolyamokat. A népközépiskolák részére négyféle anyagot hirdetnek (közhasznú ismereteket, a műveltség útján, család és világ, mezőgazdasági szakismereteket) s ezekből az anyagokból az iskola- bizottságok választják ki a község számára a legmegfelelőbbet: Azokban a községekben is lehetőség nyílik a különböző ismeretek elsajátítására, ahol nem szerveznek népközépiskolát. A TIT kulturális, szervekkel közösen 340 előadást — mintegy 40 előadás- sorozat anyagát — dolgozta ki s ezeken az előadásokon vehetnek részt a hallgatók. Az előadásokat a járási előadói munkaközösségek tartják; Megélénkül a klubélet is. Klubvitákat, felolvasó üléseket, a szakosztályok pedig ne- gyedévenkint előadásokat tartanak a közönség részére. Szombatonkint táncos összejöveteleket rendeznek. A klub hétfő kivételével mindennap az egyesület tagjainak rendelkezésére álL Néhány napja. kezdődött meg a lemezgyűjtők klubjának szervezése. Hetente egy alkalommal a lemezgyűjtők összejönnek s meghallgathatják a legújabb lemezeket, le- játszhatják saját lemezeiket, magnetofonszalagjaikat. Tervezik, hogy később a lemezgyűjtők klubja a közönség részére nyilvános hangversenyt is rendez. Szeptember végén ismét megélénkül a fiatal művészek klubja is. A klub mintegy 40 tagja cseréli itt ki tapasztalatait, hallgatnak előadásokat. A tervek tehát készen vannak. Most csak a szakosztályok tagjainak jó munkájától függ, hogy valóra is váltsák, G. F; 0 kerületi tanács segítségével Jelentős társadalmi hozzájárulással széna! a III. kerület A III. kerületben igein sokat tettek ebben az évben a kerület lakói azért, hogy szebbek legyenek az utcák, jobbak az utak. Nem vártak arra, hogy „majd az állam megcsináltatja“, hanem maguk is munkához láttak az ügy érdekében. Az egyik legnagyobb, jelenleg is folyó munka a kerületben az aranyhegyi út szélesítése, két és fél méterről, öt méter szélességre, 550 folyó-' méter hosszúságban. Ennek a munkának az értékét az Útfenntartó Vállalat 100 ezer forintra becsülte. Az út készültségi foka jelenleg hatvan százalékos, tehát mintegy hatvanezer forint értékű munkái végeztek máir el rajta. A kerületi tanácsnak 22 ezer forint áll rendelkezésre az út munkálataira. Ebből eddig tízezer forintot fordítottak az út szélesítésére, az elvégzett társadalmi munka értéke tehát ötvenezer forint. Az év elején a lakosság társadalmi munkában elvégezte . a kismély völgyi dűlőút salako- ♦ zását is. Ehhez a munkához az í Uránércbánya Vállalat is je- ilentős segítséget nyújtott, imigyen rendelkezésre bocsátotta és a helyszínre fuvarozta a salakot. Mintegy húszezer Ft értékű társadalmi munkát végeztek a nagy-deindoliak is. A hegyhátra vezető dűlőútat a szőlősgazdák kezdeményezésére 250 folyóméter hosszúságban négy méter szélesre bővítették. Mivel az út bevágásb--ta van, jelentős földmunkát igényelt a szélesítése, de így is tizenhat nap alatt elkészültek vele. Társadalmi segítséggel még ebben az évben megoldódik a nagy-deindoliak másik régi kívánsága is. Nagy-Deindol felső szakaszát makadám burkolattal látják el, hogy autóbusz közlekedésre alkalmas legyen és autóbuszfordulót is építenek, hogy mielőbb megindulhasson a buszforgalom. A munka költségvetés szerint 42 ezer forintba kerül majd. A lakosság felajánlotta, hogy 20 000 forinttal hozzájárul az út építéséhez. Ebből az összegből eddig 17 OOO forintot fizettek be a kerületi tanács csekkszámlájára: Szélesítik a Ids-szkSkőtak is az útjukat a magaslati út feletti szaika szón, mintegy hatszáz méter hosszúságban. Az HÍREK Kétszer hozott termést ez évben Mohácsi Ferencnek (Pécs, Csoronika dűlő 6. számú lakos) Amsden fajta koraérő barackfá- ja. A második termés — bár jóval kevesebb vplt az elsőnél — egészséges volt, ízben és színben sem maradt le az elsőtől; * Uj csutaszáirítőt készítettek házilag az elmúlt hónapban a Pécsi Dohánygyár dolgozói, hogy ennek segítségével tovább javíthassák termékeik minőségét. A gyár dolgozód az elmúlt hónapban 188 millió 812 ezer Kossuth cigarettát gyártottak: * Kakaóstej szállítását kezdte meg a Pécsi Tejüzem a pécsi tejíboltokba. A kakaó literje 7 forint 50 fillérbe kerül: A tejüzem nemrég egy új mosógépet is kapott. A gép 400 kannát mos tisztára egy óra alatt s így a kannák kimosásához lényegesen kevesebb idő kell, mint korábban: Megnyílt az egyhónapos KISZ-iskola Hétfőn délután ünnepélyesen nyitották meg Pécsett az egyhónapos KISZ vezetőképző iskolát, Az ünnepségen Mitzki Ervin elvtárs, az iskola vezetője üdvözölte a megjelenteket és a hallgatókat. Ezután Takács László elvtárs. a megyei KISZ-ibizottség titkára mondott üdvözlő beszédet: — A KISZ az elmúlt másfél évben széleskörű, az ifjúság kedvelt tömegszarvezetévé fejlődött — mondotta többek között — A mostani feladatok közül a legfontosabb az, hogy az ifjúsági szövetség tömegbe- folyésát szilárdítsuk és tovább fejlesszük. Ennék egyik alapvető feltétele az alapszervezeti vezetők képzése, fel kell vértezni valamennyit sokoldalú ismerettel, hogy élénk, tartalmas élet alakuljon, ki a szervezetekben. Hangsúlyozta, hogy a KISZ nagy áldozatokait hoz a vezetők oktatásáért. A nyári táborok, különböző más hosz- szabb-rövidebb tanfolyamok, a rövidesen megnyíló öthónapos KISZ-iskola s más kezdeményezések igazolják ezt. A fiataloknak, akik ide kerülnek, egy a kötelességük: tanulni, tanulni és tanulni. Csak így válhatnak elismert, széleslátókörű vezetőkké: A megnyitó után a hallgatók, akik négy megyéből érkeztek ide, ismerkedtek egymással, az iskolával és a programmal. örömmel hallották, hogy a tanulás mellett sok időt fordítanak sportra és kultúrára. Különböző szakkörök — színjátszó, népi tánc, röplabda — alakulnak s a belép hallgatókat neves előadók is mertetik meg a választott ki feladataival. Szórakozva tanú ják meg például a röplafod szabályait s otthon hasznosít hatják a sportéletben. Kedden reggel megtartottá ez első előadásit: út szélessége eddig két és fél— három méter volt, a szélesítés után négy méter széles lesz. A szélesítés érdekében a magánparcellákból is kellett területeket leadni. Ennek ellenértékéről az érdekelt gazdák önkéntesen lemondtak. A munkálatok költségvetésének a végösszege 45—50 000 forintot tesz majd ki. Az eddig elkészült mintegy száz méter hosz- szú útszakaszon 8—10 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el. De nemcsak az utak építésénél jelentkezik a társadalmi segítség. Például a már elkca ürögi kultúrotthon épí- ez is hozzájárultak az ürögi lakosok, ebben az évben mintegy 44 000 forint értékű társadalmi munkával; A város belterületén a* utcák parkosításánál jelentkezett igen jelentős társadalmi segítség ebben az évben. A Serr,- melweis utca panksávjának az elkészítésénél 8—10 000 forint értékű, a Rét. utca és a József Attila utca parksávjá- nál tízezer forint értékű, az Ifjúság útja déli oldalának a parkosításánál mintegy négyezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az utca lakói, illetve a Rét utcáiban és a József Attila utcában a KISZ-bizottság kezdeményezésére a KISZ-fiatalokí A szervezési munkákban igen sókat segítettek a kerületi tanácstagok is. Az aranyhegyi út építésénél Maíklári Pálné kerületi tanácstag és Gócz Béla, a városi tanács elnökhelyettese, a nagy-deimdóli útépítésnél Balogh György tanácstag, az Ifjúság útja parkosításánál pedig Szélig Rezsőné kerületi tanácstag végzett igen hasznos munkát; Megkezdődőti as orsságos kereskedelmi tanácskozás Kedden délelőtt a Pest megyei Tanács épületében több mint 400 részvevővel megkezdődött az országos kereskedelmi tanácskozás. Ünnepi beszédet Tausz János belkereskedelmi miniszter mondott, ismertette, hogy az elmúlt tíz esztendő történetében a szocializmus építésének, a néphatalom megszilárdításának időszakában a szocialista kereskedelemnek is fontos szerepe Volt: Azok a régi szép idők,,. Pécsbánya, 1905. A rendőrkapitány bosszúsan Olt íróasztala magé. Kint a kertben már megjelentek az első rügyek a fákon, langyos meleget hajtott a Mecsekről a tavaszi szellő. Bélre volt. A trónon Ferencz József 6 cs. kir. apostoli fensége, a közélet felszínén a millennium díszmagyaros, tüzijátékos boldogságának maradványai, a Stefánián gumirádlisok, a megye élén báró Fejérvári .»i Oh boldog béke . .« 1105. március ... De hát a rendőrkapitány mégis mérges volt. Pécsbányán valami nem volt rendben. Ide már nem jutott a Stefánia kocsikorzójának boldogságából. Itt sötéten ballagtak az emberek, bogy elnyelje őket András-akna és a Schroll-akna fekete torka és erejüket kisziva ismét felszínre dobja őket, ha lejárt a siebt. Itt nem beszélték meg a turfot, Itt másról beszéltek. Olyasmiről, amitől lúdbőrőssé vált a rendőrkapitány háta. Ezért is volt már napok óta borongós. Most jelentést kell írni a főkapitányságra. Maga elé húzta az írómappáját és idegesen kezdte a sorokat szántani: „Bizalmas! Rendőrfőkapitány úr! Bizalmas értesülés folytán jelentem, miként a bányamunkások között nagy titokban mozgalom észlelhető, mely a jövő hónap végén, vagy május hő elején kitörendő Strlke-ot készíti elő. Minden igyekezettel kísérem figyelemmel a mozgalmat. Pécsbányatelep, IMS. évi március hó 2*. a kapitányság vezetője.” Hát igen, erről beszéltek Itt az emberek IMS tavaszán. így nem lehet élni: ez volt Itt minden beszélgetés mottója. Es az oroszok forradalma volt a példa. Sokat nem tudtak róla. Csak annyit, hogy az orosz munkások a cár ellen keltek fel, jogot és nagyobb darab kenyeret követelve. A nagyobb darab kenyér pedig Pécsbányán is elkelt volna 1905- ben. így hát, ha nem is tudtak sokat az orosz munkások forradalmáról, sokat értettek belőle. Egy rendőri jelentés beszél arról Is, hogyan éltek ekkor a pécsbányatelep! bányák dolgozói. „A munkaviszonyok — mondja az 1905. májusban kelt Jelentés —, az utóbbi másfél év óta a munkásokra nézve kedvezőtlenek, amennyiben a DGT a megrendelések csekély volta és a nagy mennyiségű termelési fölöslegek miatt a munkásokat jobb keresethez juttatni nem képes. Ugyanis a rendes, tehát a jobb keresetű munkások (vájárok) szak- mánybére a levonások után alig üti meg a napi 2 korona W fillért, márpedig ezen munkásoknak száma Jóval kevesebb a segédmunkások és napszámosokénál, mely utóbbiaknak a bére napi 1—2 korona között váltakozik. Az ezen kedvezőtlen kereseti viszonyokból származó elégedeUenséget még fokozza az élelmiszernek, különösen pedig a húsnak • maja* ára”. Ilyen volt a „boldog fereeczjozsefi béke” Pées- bányatelepen 1905-ben. A sztrájk, amelyet a márciusban kelt rendőrkapitány! bizalmas jelentés már előre jelzett, július negyedikén következett be. A bányászok még júniusban 18 pontból álló memorandumot nyújtottak » bányaigazgatósághoz. — Tizenöt pont kimondottan anyagi természetű panaszokat tartalmaz, de kérték, hogy emberségesen bánjanak a munkásokkal és a május elsejét akadálytalanul megünnepelhessék, valamint, hogy a sztrájkban résztvevő munkásokat az Igazgatóság ne üldözze. Az igazgatóság mereven elzárkózott a követelések elől. Ha valaki nem tudja nyolc óra alatt megkeresni a megélhetéséhez szükséges pénzt, dolgozzon tizenhat órát — mondták a társulat urai — és arról fecsegtek, hogy a munkások érdeke nem a több bér, hanem a korlátlan tartamú munkaidő, úlius 4-éa a szabolcsi Ferencz József-akna bányászai kezdték meg a sztrájkot. A névsorolvasás után a csillések és takarítók kijelentették, hogy csak akkor szállnak le, ba húszfilléres emelést kapnak műszakonként. Csatlakoztak hozzájuk a vájárok Is, másnap pedig már az összes kerületben, Pécsbányán is megállt a munka. A társaság azonban egy fikarcnyi engedményt sem tett. A budapesti m. kir. bányakapitányság is a sztrájkolóknak nyújtotta be az ultimátumot: akik 13-ig nem veszik fel a munkát, összes táispénztárl illetékeik elvesztése mellett elbocsátottnak tekintendők, — Így szólt az ultimátum. De a sztrájk nem tört meg. 17-én Vaszary Gyula rendőrfőkapitány felhívásait ragasztották az utcákon. Akik nem tettek eleget a bányakapitányság felhívásának, — tehát 13-ig nem vették fel a munkát —, a személyes vagyonbiztonság, s egyáltalán a közrend érdekében ezennel közhírré teszem — így a rendőri felhívás —, hogy mindazon munkásokat, kik mem pécsi illetőségűek és azt, hogy rendes foglalkozás nélkül miből tartják fenn magukat, kimutatni nem tudják, mint munkanélkülieket illetőségi helyükre utasítani fogom. Még aznap, amikor a rendőrfőkapitány falragaszai megjelentek az utcákon, már megindult a társaság bosszúra éhes ellentámadása is a sztrájkolök ellen, WblMM» két családot. 18-án pedig huszonkilenc családot zavartak ki otthonukból a szabad ég alá. A telepet megszállták a csendőrök, a kilakoltatott családok pedig a réten, a szabad ég alatt húzódtak meg a bútorral és minden egyéb ingóságukkal. Hetekig laktak a társaság bosszújának áldozatul esett családok az ég alatt... így irt ezekről a szerencsétlenekről a Népszava IMS. július 21-i száma: „A munkáscsaládok a szabad ég alatt tanyáznak, mint kivert kutyák.. t Az eső agyonáztatta őket és végig kellett így szakadó esőben, sárban, vesékig átfázva, csontokig hűlve szenvedniük az éjtszakát, mert nem találtak sehol oly helyet, ahol megvonulhattak volna... Az éj folyamán két munkásasszony' a szabad ég alatt szülte meg gyermekét... S ilyen körülmények között mit tesz a polgári hatóság? A pécsi fűbiró katonai karhatalommal akarja kényszeríteni a munkásokat a munka felvételére”, A düh és az elkeseredettség szinte felforrt az emberekben. De a csendőrszuronyok vigyáztak rá, hogy semmiféle tettlegesség ne zavarja Fe- renez József ő cs. kir. fensége birodalmának apostoli boldog békéjét. A társaság pedig nem engedett egy jottányit sem. Es a társaság jobban bírta a küzdelmet, minta sztrájkolók. Az L es. kir. szabadalmazott Duna Gözhajózási Társaság klubfoteljeiben szivarozó urainak sem Bécsben, sem Pécsett nem korgott a gyomra az éhségtől. Nem fakadtak gyermekeik sírva az éhségtől, és nem szántott végig rajtuk nyárt vihar, mtnt a mezőn lakó családokon. Julius 31-én előkelő társaság érkezett a pécsbá- nyatelepi rendőrséghez. Báró Fejérvári Imre főispán, az alispán, a polgármester, a főkapitány, Sztraka Ferenc bányaigazgató és más hatalmasságok ültek te tárgyalni a bányászok képviselőivel. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a földi hatalmasságokkal szemben egy bányászküldött és egy ügyvéd képviselte a sztrájkotokat. Az ülés báró Fejérvári elnökletével folyt te és gyorsan véget ért. Jegyzőkönyvbe foglalták a társaság küldöttének álláspontját, aki kijelentette: minimális bért nem tudnak biztosítani, mivel szakmán? bérben dolgoznak a munkások, de majd gondoskodnak megfelelőbb sz&kmánybérek bevezetéséről, ha a bécsi központ Is hozzájárul. Engedményként a tárassá* hozzájárult a fdlnkoltatottafc tm elbocsátottak munkába vtM visszavételéhez és biztosította a munkásokat, bogy a továbbiakban is rendes bánásmódban lesz részük. Az urak ezután aláírták a jegyzőkönyvet és kölcsönösen gratuláltak egymásnak a sikeres elintézés alkalmából, és a jegyzőkönyvet ad acta tették, mert azt természetesnek vélték, hogy az a társaság részére semmiféle, a Világon semmi kötelezettséget nem jelent, csak formalitás ugyebár,., A sztrájkbizottság bízva az ígéretekben, ügy határozott, hogy felveszik a munkát, t munkásnagygyűlés azonban a további sztrájk mellett döntött. Ekkor azonban már a sztrájkolók ellenállása nem volt elég szilárd. Az éhség és a megkinzatások egyre inkább elvették erejüket. Augusztus 17-én már a munkások zöme felvette a munkát. Négynapos szünet után, 21-én Ismét fellángolt a sztrájk, amikor látták, bogy a munka felvétele után a társaság megtorló intézkedéseket foganatosít. Ennek az egyhetes sztrájknak minimális bérjavítás tett az eredménye. Husaonnyolcadikán aztán véget ért az ütközet. A sztrájk leszerelése sikerült. A társaság győztesen került ki a harcból. A harc azonban nem ért véget. Csak szünet állt be. Szeptember másodikán már ismét bizalmas Jelentés készül a rendőrfőkapitány szamara. Ezúttal a bányaigazgatói irodában. Bizalmast Tekintetes Vaszary Gyula űrnek, rendőrfőkapitány, Helyben. Bátorkodunk becses tudomáséra hozni, hogy a sztrájk, bányagondnokságainktól legújabban kapott jelentések szerint a legközelebbi napokban ismét kitörhet, bizonyos jelekből ugyanis erre keB következtetni. Kötelességünknek tartjuk tehát Kedőrfőkapltány úrral közölni, hogy ez esetben a f. évi júHm hó 31-én felvett Jegyzőkönyvben a társaság részéről tett engedmények betartásáért szavatosságot, amennyire igazgató-tanársunk szándékait a maguk teljességében ismerjük, többé nem vállalhatunk. Teljes tisztelettel: Sztraka bányaigazgató”, A Jegyzőkönyvben foglaltak tehát ezennel semmivé váltak. A bányatgazgató úr sejtései és jelzései azonban jól működtek. 1905 után következett .1908, 1907 és 1908, a nagy sztrájkok évei. A parázs nem hamvadt el. Ott izzott „a ferencr- józsefl boldog béke” felszíne alatt, hogy időről- időre fellobogjon, lángra gyújtva a fi bilin alján ObsbbiíűN keserűségei * *,
