Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-16 / 218. szám
«> NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER I« Megjelent a Pártélet Mos! Jelent meg a Pártélet legújabb, szeptemberi száma. Közli Hantos János írását a népek stockholmi béketanácskozásáról. Szűrői István elvtárs tájékoztatóját a Német Szocialista Egységpárt párt- munkájának tapasztalatairól. Kardos Géza cikke a takarékosság feladatait elemzi, Fü- löp Gábor írása pedig az ipar- fejlesztés megismerését segíti elő. Nagy érdeklődésre tart számot Bak Istvánnak „A szövetkezeti demokrácia és az egyéni paraszt szabadsága” című írása. A folyóirat részletesen Ismerteti D. N. Aidit elvtársnak, az Indonéz Kommunista Párt főtitkárának, a központi bizottság plénumán elmondott beszédét. Ezenkívül tartalmas irás hívja fel a figyelmet a pozitív kezdeményezések hasznosítására, a nő mozgalom helyzetére és feladataira, valamint az egyetemi ifjúság erkölcsi, politikai nevelésének néhány időszerű kérdésére. Két kiállítás S zeptember 13-án nyílt meg az MSZBT székházában Remecz Béla festőművész első pécsi önálló kiállítása. A mintegy ötven alkotás — zömében olajfestmények — átfogó képet nyújt a kiállító művész több évi munkásságáról. A kiállítás jó benyomást kelt, mert szinte minden alkotáson érzik a művész kapcsolata az élettel. Érdeklődése sok irányú, de elsősorban ő is, mint annyian a pécsiek közül, avá- rps és környékének festői részletei felé fordítja tekintetét; a Pécset körülölelő szőlőskertek, hegyre kapaszkodó utcák festői részletei és a bányavidék elevenednek meg ecsetje nyomán. Remecz Béla a felszabadulásig Budapesten élt, ekkor költözött Pécsre és itt a festői környezet, a születő nagy ipari város lüktető élete érzés- és gondolatvilágában pécsivé alakította. Ezt bizonyítja kiállítása hiszen legintimebb és legmeggyőzőbb alkotásai a meleg tónusú város- és utcarészletek közül kerülnek ki, egyúttal ezek a színes képek mutatják meg legjobban derűs egyéniségét is. Az Ürögi utcarészlet, Domonkos utca, Zidina, Szőlő utca a kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak. Külön témakörként jelentkeznek kiállításán a bányavidéket megörökítő festményei: Külszíni fejtés I. és a Külszíni fejtés II. című képei a lírai hangulatú festői utcarészletekkel szemben célatudatos realista törekvést mutatnak. Nem ragadják magukkal a napban csillogó meleg színek, nem enged szabad utat a költői hangulatnak, hanem az életet igyekszik tükrözni a valóságnak megfelelően, elhagyva a lényegtelent, aláhúzva a lényegest. Mindkét kép szürkéskék tónusban tartásával is tulajdonképpen ezt a célt akarja elérni. Táj- és városábráaolásai meJigaz, jól megrendezett est volt kiváló, hanem maga a Dél-Dunántúli Vegyianyagnagy- kereakedelmi Vállalat is, azaz: elsősorban a vállalat! Mert éppen most kapta ezt a megtisztelő elmet immár tizedszer, fennállásának tíz esztendeje alatt. Miért? Mert a vállalat éppen három szorosára növelte forgalmát az 1951: évihez visszonyítvaj * S ezért osztottak ki vagy négyezer forintot jutalomként a dolgozók között: A jutáimazottak között találjuk például Tihanyi Jóska bácsit, a főraktárost, aztán a szekszárdi főraktáráét, Jenő vári Józsefet, továbbá Szamosi Nándomét, Melles Lászlót, Ágoston Kálmánt, Budavár} Józsefet, hogy csak néhányat említsünk: —< Egyébként a fényképeiket is láttuk díszkötéses albumban, jelezve ezzel is, hogy a vállalat megbecsüli a legjobb dolgozókat: Meg is érdemlik; * Ja persze.::: persze : i:! Azt kérdezik, hogy ez a vállalat mivel is foglalkozik? Valóban, erről meg is feledkeztünk. Nos hát: vagy nyolcszáz féle kozmetikai, vegyi és háztartási cikket hoznak forgalomba. Például: rúzst is! Egy negyedév alatt 4 ezer rúd rúzst használnak el a pécsi nők. Kölnivíz? Húsz hektoliter kölni illan ei fél év alatt a megyében, vagyis a baranyai nők kétezer liter kölnivel illatosítják magukat, s ez nem is lekicsinylő mennyiség: No de az arcra krém is kell s ezek a vegyi emberek mondják, hogy 30 ezer doboz krémet ■ eladnak negyedévenként. Hát most már csoda, hogy a pécsi nők éppen a csinosságukról híresek az országban? Hanem ::a hmasj Van itt még valami. Egy adat bizonyítja, hogy negyedévenként Baranya megyében 130 ezer tubus fogkrém fogy el a kereskedelmi hálózatban. Ez nem sok. Pécsnek is majdnem ennyi a lakossága, de hol van még a megye összlakossága? És egy tubus fogkrém nem is tart el három hónapig. Szóval:: s kedves baranyaiak gyerünk fogat mosná! Valamit a jókedvű, táncoló, iszogató dolgozókról: Láttam idős, ősz hajú „vegyiembereket“ — calypsóani fiatal balcfis lánykákkal, de láttam mamákat is fiatal legénykékkel pörögni a Herkules-fürdői emlékre;;: Hiába, egy családi-esten a kor és a fehéredő hajszálak mindenképpen alulmaradnak a felülkerekedő jókedven és derűn. Ez így jó is. Aztán láttam asztalvégeken mulatozó férfiakat, ilyen szófoszlányok jutottak el hozzám: „Árrés.... porfesték.: < reklám- politikánk, : i negyed évi mérleg:: s “ Szóval ; t: dolgoztak még itt is. Pedig este kilenckor azt mondták, hogy már csak egy perc és mennek táncolni, — de éjfélkor még íróidig vitatkoztak nagy halam cigarettacsikkek és üres borosüvegek társaságában; Ilyen is volt. De a többség mulatott, táncolt, iszogatott. Jól tették. Elvégre nem mindennapi dolog „Kiváló Vállalatnak“ lenni; lett kiállít néhány figurális ábrázolást is. Míg előbbieknél1 ábrázolása meggyőző, addig e figurális képei az Utat kereső kifejezéssel küzdő művészt mutatják. S oltra Elemér festőművész vasárnap, a Janus Pannonius Múzeum kiállítási termeiben megnyílt bemutatója, a művészt új oldaláról mu tatja be; a négy nagy formátumú kompozíciója közül három gobelin karton. A Halászó fiúk. Muzsika, és Emberpár a szőnyegszövés hagyományait tiszteletben tartó gobelin kartonok egyszerűségre, dekoratívi- tásra törekvő, síkban megoldott kompozíciók. A megoldás a szőnyeg rendeltetéséből és! szovéstechnikájából adódik, a, leegyszerűsített formákba pedig a művész a lényeges kifejező erőre koncentrálva süríti bele mondanivalóját; Mindhárom modem felfogású, Picasso hatását tükrözik. Szimbolikus ábrázolások és az egyszerű vonalak, szűkszavú 'formák és a háttér teljesen síkszerű kezelése a szemlélő gondolatsorával egészül ki teljes, mondanivalóban gazdag képpé. Ezeken a kompozíciókon külön hangsúly van a színezésen, különösen az alapszínen, mely a kép hangulatát van hivatva megszabni. Pl. a Muzsika meleg alaptónusa a zene örömeinek hangulatát fejezi ki. A negyedik kiállított, nagy méretű alkotás, az Aratótánc, freskó karton, 1,60x6 méteres méretű. Soltra Elemér, miként a freskófestés klasszikusai, tiszteletben tartja a fai síkját és! teljesen elhagyja a hátteret, a háttéri ábrázolást. Szürkéskék,1 meleg témiusú alap fogja össze, a két férfi, és kilenc női alakot; Az alakok elhelyezése, | komponálása, méltóságteljes ’ ritmust kölcsönöz a képnek,« mely itt mint kompoziciós egységben tartó elem jelentkezik. Jellemző a művész felfogására, hogy nem az önfeledt örömöt, hanem az aratás! utáni méltóságteljes, szánté szertartás-szerű táncot mutatja be és ez szabja meg az alakok moz- gásskáláját is. A z említett nagy művek1 mellett ott láthatók a résztanulmányok is; szén- és színvázlatok, szemléltetően mutatva, hogy milyen hosszú és fáradságos út vezet az alkotásig; r*8) Me Ich nagyon jókedvűen fogadta GyemeiutyeveL — Derék legény maga Hűekért, ellenben e? a Lemke egy lusta dög. Jó leckét kapott most legalább Brand te. Lem- kének kitűnő ajánlói voltak, Brand személyesen ellenőrizte a felvételét és itt vám. Gratulálok Rockért! Tudja milyen nafry dolog, ha valaki megtetszik neki? Leinkét visszairányítottam a parancsnokságra. Jobb neki ott. Melch igyekezett vidáman és fesztelenül beszélgetni Gye- mentyevvel, a kapitány azonban érezte, hogy a gondolatai másutt járnak. Vajon hol? — Várom a további parancsot — mondta csaknem a!á- satosan. —- Parancs.-.. hm parancs.■■ a* dünnyögte szórakozottan Melch t « örttján pBéamtott. t~. Tudja mit, kapitány, menjen haza pihenni, majd dologhoz lát holnap újra. Megszolgálta ezt az engedményt, —* otthagyta az Íróasztalt, odament Gyementyevhez, s «0lósággal kitolta az ajtón. „Valami van a levegőben, ami nyugtalanít* *— morfondírozott a kapitány s bement Sandelhez. Az őrnagyot különös tevékenység közben tepte meg. Az íróasztal tartalmát dobálta bele a kandallóban égő tűzbe. em Remélem, most már érti, amit tegnap mondtam a folyosón? vi mosolygott Sandel. V- Értettem én már akkor te —« válaszolt hanyagul Gye- mentyev, •V» A mai vagy a holnapi hajóval utazik? — kérdezte meg hirtelen, te* Holnap i: i «— O, akkor engem ért az a nagy megtiszteltetés, hogy az első hajóval s Melchhel együtt utazhatom!,,,, Gyementyev igyekezett megőrizni higgadtságát. — Különben érthetetlen ez a pánik, amit a kivonulás és haj&raszálás szült. A front teljesen csendes. — Itt nyugodt, de ott — Sandel Berlin felé mutatott. un Ha» — Ne gyerekeskedjen Rvekért, az angolok maholnap ott lesznek, ahova a hajókat irányítja a főhadiszállás. Most sem érti? t-r Dehogynem. «— Ez az egyik. A másik, hogy Melch bebiztosította magát. Mi • fészkes fenének kuksolnánk, tovább ebben a harapófogóban? ö már megsütötte a maga pecsenyét. — Jó «tot, őrnagy! — mondta szomorúan Gyementyev. —i Megyek aludni. •— Hát a mielőbbi piszoárt - látásra, kapitány. — Sandel kezet nyújtott Gyementyev- nek. -v Maga mégis bátor legény. — Műkor indul a hajó? — Éjfélkor. Gyementyev kilépett az utcára s lassan elindult a lakása felé. Ügy.is A helyzet teljesen világos: Melch és bandája szökik. De őt miért nem viszik? Nincs más magyarázata: Melch szabadulni akar azoktól, akik tudják, hogy mk csinált a «árosban. Nvn 9c szüksége felesleges szemiX^ukn. De mondhatta volna c\ is: i,Nézze Ruckert kapitány, az osztály befejezte működését, magára nincs tovább szükség.“ De mi ez a játék: „Menjen haza pihenni, majd dologhoz lát. holnap újra“? Hátha valami veszély lejutok e mögött? Talán már ki is adta Melch a parancsot, hogy tegyék .el láb alól. Amikor halott a szemtanú, akkor már nem veszélyes. Haza -nem ajánlatos mennie. De akkor hová?, a * Dovgalev ezredes vacsora után visszament a parancs nokságra. Szokása szerint első útja a híradósokhoz vezetett. r— Semmi? — Semmi.:: — a rádiós már tudta, mire gondol az ezredes. — Figyeljen tovább. Ezt nem először hallotta ma a rádiós. Amikor becsukódott az ajtó, az ezredes mögött, a rádiós megigazította a fejhallgatót, ujját a fynombeáUi-- tóra helyezte. Az éterben kv.-. lönbözó saját és ellenséges jelzések sípoltak. Más ebből a káoszból semmit sem értett volna, a rádiós fül azonban olyan volt, hogy amikor Gyementyev hívójele felhangzóit, megszűnt számára létezni a többi működő adó, Dovgalev ezredes ott ült az tisztái mögött és a telefont leste. Utóbbi időben a főparancsnok is állandóan érdeklődik. A telefon most is felcsengett. — Halló, itt Dovgalev .. ,| Nem kaptam, még semmit----1 Egé sz nap hallgatják...- Kő-* szőnöm, t (Fotptatjuk) GONDOLKOZZ ! p'gy kis vidéki városkában éltem jó másfél évtizeddel ezelőtt. Azt a városkát nem lehetett megközelíteni anélkül, hogy az ember ne botlott volna bele a nyomor- ■.tanyák végtelenjébe. Akár Budapest felől, akár Bécs felől vagy Zirc felől érkezeti az idegen, a látvány elszomorította. Omladozó fabarakkok, bűzös, izzadtságszagú, füstös hajlékok, hasigérő ingben szaladgáló koszos gyerekek, lyukas edények, konzervdobozok, szeméthegyek, piszok, sötétség, újságpapírral bevont ablaknyílások, kócos, sápadt asszonyok, reménytelenség ..; Ez volt. Annak a «árosnak ma nincsen nyomortanya ja. Es nincs nyomortanya másutt sem. Pécsett sincs. Zsúfolt lakások még vannak. Sajnos, sofc akad még a városban. Nem egy olyan lakásban jártam, ahoi nyolc gyerek, a két szülő és még egy „albérlő” is, „lakott” egyetlen helyiségben, s máig sem értem hogyan töltötték el éjszakájukat e csupasz négy fal között? Igen, igen... most az olvasók egyike- másika ölébe ereszti az újságot és merő kérdőjellé «étik: „Ha igy van, miért nem adnak ezeknek lakást?” Es mindjárt a lakáshivatal jár az eszében, aztán a kerületi tanács, aztán a szociális csoport és ki tudja még mi nem? Talán nem is csoda, hiszen természetes dolog, hogy az emberek a tanácstól várják a lakásprobléma megoldását és ez eddig rendben is van. De valamit meg kell érteni. Nem szándékom statisztikai kimutatásokkal vigasztalni a lakásialanokat, mert attól még nem lesz lakásuk. Csupán a józan értelemre szeretnék hatni e néhány adattal, a megértés és a türelem kedvéért. Pécs lakosságának száma 1941-ben 78 600 volt. Ma már 123—130 ezer lelket számolunk! Majdnem nyolcvan százalékos emelkedést tapasztalhatunk! Mi volt ennek az oka? Az, hogy a város ipari élete hihetetlen fejlődésnek indult, ez a fejlesztés szándékos volt és helyes is. Komoly, fejlett ipar nélkül céljainkat, terveinket soha nem tudnánk megvalósítani. Igen, mondhatja valaki, akkor a bevándorlóknak miért nem biztosítottak lakást? Nézzük csak a lakásépítkezések statisztikáját! 1 954-ben Pécsett 289 lakást építettek, 1955-ben 288-at, *- de 1956—57-ben már 887 új lakásba költözhettek a lakók s ebben az esztendőben pedig az új lakások száma eléri az ezret! Kár lenne megfeledkezni viszont arról is, hogy a felszabadulás előtt miképpen állt a lakásépítkezés? A felszabadulás előtt hat esztendő alatt évente átlagosan 192 lakást építettek a város területén. Megjegyzendő, hogy ez volt a „maximum”. Az elmúlt tíz egy néhány esztendő alatt pedig évenkénti átlagban Pécsett 381 új lakás épült, tehát sokkal több, mint a példának felhozott negyvenöt előtti állapot, pedig ezt az átlagot egyébként az ez évi ezer lakás természetesen majd fölfelé kerekíti. Még egy adat, amely fölött érdemes elgondóCkoeni. 1957-ben közel 360 kislakás — családiház — épült magánemberek finanszírozásával. Tehát majdnem az év minden napjára került egy új ház, s ha arról a bizonyos — néha már frázissá vált — életszínvonalról van szó — akkor e számok fölött érdemes elgondolkozniok még azoknak is, ajak szeretik magukra ölteni az „örök ellenzékiség” — az „örök elégedetlenkedő” álarcát. Ezek számok, szigorú tények, letagadhatatlanok. Tessék csak végigjárni a peremvárosokat — s ha nem is számolod meg valamennyi új házat — de láthatod, hogy a rétek, kertek, giz-gazos házhelyek helyén ma családi' házak állanak. S ezeket a házakat egyáltalán nem mágnások, hanem zömét kisemberek építették. Mondom, nem vigasztalásképpen sorolom fel e szürke számhalmazt, de azért ezek a számok mégiscsak önmagukért beszélnek. Igazán nagyon komoly és nehéz problémát okoz a lakáshiány a város tanácsszerveinek. Sok-sok rágalom, csúnya hírverés éri mégis a tanácsokat, különösen a lakás hivatalt, pedig ha ebben a városban van olyan intézmény, amely közel sem irígylésreméltó, akkor az a lakáshivatal. Sajnos, gyakorlatilag kivihetetlen, de nem ártana, ha egyszerű járókelőket felszólítanánk az utcán, hogy legyenek szívesek, fáradjanak be a lakáshivatalba csak egyetlen napra és vállalják magukra azt a töméntelen sok gondot és szidalmat, amely velejárója e hivatalnak. Talán jobban megértenék, hogy nincs az istennek bölcsebb Salamonja, aki jobbéul megoldaná a lakáskérdést, mint azok, akik — a nagy kereslethez mérten bizony nagyon kevés „választékkorazaz lakással — próbálnak mindenkinek igazságot tenni. S ha néha tévednek? Csoda? Hisz ma már általában „lahásdzsungelröt” beszélnek az emberek, s ebben van is igazság. Hát ebben a dzsungelben néha eltévedni néhány embernek — akaratukon kívül — bizony egészen könnyen megesik. A tanács mindenesetre továbbra is megtesz mindent, hogy e súlyos betegségből kilábaljunk. (Nemcsak minket bánt ez a kór, hanem a nyugati államokat is, ahol szintén viaskodnak a hatalmas méreteket öltő lakáshiány sárkányáváL) Vannak már tervek, — amelyek már nem csupán elképzelések, hanem kész tények — amelyek révén jövőre megkezdhetjük az olcsóbb s gyorsabb ütemben felépíthető házak létesítését. Igaz, próbálkozás lesz ez még, de a tanács építési osztálya mégis reménykedve tekint e próbálkozások elé. /gondolkozz hát! Érthető, ha elszomorodsz siralmas lakasod láttán, de bíznod kell abban, hogy ahogy Magyarország valamennyi nagyvárosának határáról lassan- lassan eltünedeztek a nyomortanyák és helyettük új bérházak ezrei, .tízezeréi nőttek ki a földből, úgy folytatódik az elkövetkezendő években is az új otthonok megteremtése, amelynek ajtajához egyszer te is kulcsot kapsz. Ifjúsági szövetkezet Hássáovon Uj titkár került a hásságyi KISZ-ifjúság élére és máris látszik az eredménye. A fiatalok elhatározták, hogy négy holdon ifjúsági szövetkezetét alakítanak. Előbb csak két holdról volt szó, amelyen cukorrépát akartak termelni. A napokban azonban újabb tagok jelentkeztek és a tanácstól négy bold földet kértek művelésre. A negyven tagú Ifjúsági szövetkezet előreláthatólag két holdon cukorrépát, két holdon pedig burgonya! lennel majd. Malis somstibl ejteltek el insSnttposi» Kedvezett a vadászszereneae Josef Schalte, megyénkben tartózkodó nyugatnémet vadásznak. A múlt hét végén egy rendkívül szép szarvasbikát sikerült puskavégre kapnia. A bika páratlan hnswvi- kettes, előzetes számításunk szerint 218 pontos, (ez már aranyérmesnek számit). Agancsának súlya 12 685 gramm Ehhez h»/mió kiváló bikát J felszabadulás óta csak 195«* hsa lőttek Raraayában. Kiváló est volt *
