Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-06 / 210. szám
1958. SZEPTEMBER 6. NAPLÓ 3 Iskolai pártszervezeteink a tanév kezdetén A tanévnyitót mindig nagy előkészületek előzik meg. Felvételi vizsgák, tanári megbeszélések folynak az iskolákban, dugig telnek a papír- és írószerboltok raktárai, magasra púpozott tankönyvek várnak a nyomdákban elszállításra és így tovább. Minden évben hírt ad erről a sajtó és a rádió, pedagógusok, nyomdászok, papír- és írószerbolti dolgozók nyilatkoznak. Csak az iskolai párt- szervezetekről hallgatnak. A tanévnyitó pedig számukra is nagy munkát jelenthet. F'ótoljuk a mulasztást, látogassunk el néhány iskolába, hallgassuk meg a pártvezetőségi tagokat! A középiskolai pár tszervezetben dr. Czéh élvtárs, a Széchenyi Gimnázium igazgatója látja el a párttitkári teendőket. Az igazgatói iroda elég zajos. Működik a KISZ hangoshíradója, hánam fiatalember és Vörös György KISZ segítőtanár áll a mikrofon előtt. Az egyik KISZ vezetőségi tag a hansági táborozásról mond néhány melegszavú visszaemlékezést, a másik a középiskolai KISZ-próbák lényegét ismerteti. — Tegnap tartottunk taggyűlést — mondja Czéh elvtárs, amikor a fiúk elmennek. .— Több napirendi pontunk volt. Az elsőben megbeszéltük, hogy a kommunista pedagógusok miképpen segítsék párton kívüli társaikat az ideológiai továbbképzésben. A második napirendi pont témája egy haladó gondolkodású általános és középiskolai tanárokból álló KISZ-szervezet megalakítása volt. Jövő szerdán lesz az alakuló gyűlés, már a helyiséget is kiszemeltük a Nevelők Házában. — Tizennégy óvodai, általános és középiskolai nevelő belépési kérelme fekszik előttem, de vannak jelentkezők a Nagy Lajos Gimnáziumban is. Sokat várunk ettől a KISZ- szervezettől. Egy újabb híd lesz a párt és a pártonkívüli pedagógusok között és számításunk szerint az iskolai KISZ munka fellendülését fogja eredményezni. Ma ugyanis csak egy, esetleg két KISZ- segítő tanár patronálja állandóan diák KlSZ-szervezetein- ket, ekkor pedig egy egész nevelői alapszervezetre számíthatnak a fiatalok. A harmadik napirendi pont keretében összeállították a pártszervezet december 31-ig szóló munkatervét. Igaz, a terv még nem tökéletes, de a lényegen ez már nem változtat: a középiskolai pártszervezetnek alig néhány nappal a tanévnyitó után határozotot- tan körvonalazott munka- programja vám Az általános iskolai pártszervezet titkára, Stámusz Árpád elvtárs, a belvárosi általános iskola igazgatója. A pártszervezetnek elég nagy a területe: 16 általános iskola tartozik hozzá. Éppen most lett vége a délelőtti tanításnak, vidáman hancúroznak kint a kistáskás nebulók. Itt még nem tartottak taggyűlést, sőt vezetőségit sem. Amint Stámusz elvtárs mondja, képtelenek voltak rá a tanévnyitóra való készülés hajrájában. De pótolják a mulasztást: szombaton a vezetőség, jövő héten pedig a taggyűlés ül össze. A vezetőségi ülésre készülő Stámusz elvtársnak már van néhány elképzelése. Párttag- gyűlésen majd a pártonkívüli pedagógusok részvételével megvitatják a párt művelődési politikájának irányelveit, megerősítik azokat a pártcsoportokat, amelyeknek az áthelyezések miatt csökkent a létszámuk, meghívják őszre Trencsényd Waldapfel Imre akadémikust Budapestről egy — a hazafias nevelésről szóló — előadás megtartására, tervet készítenek a pedagógusok ideológiai továbbképzésének segítésére. — Minden hónapban tájékoztatót tartunk a pedagógusoknak az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről — mondja Stámusz elvtárs. — A tájékoztatót követő napokban elbeszélgetünk pártonkívüli kollégáinkkal. Azt hiszem így lesz az jó, hiszen akármilyen színvonalas is a tájékoztató vagy előadás, néhány vitás vagy meg nem értett kérdés mindig marad az emberekben. Ezeket csak „aprómunkával”, tehát az egymás- közötti kötetlen és baráti beszélgetésekkel lehet tisztázni. Az orvoskari pártszervezet munkájáról dr. Hajnal József elvtárs tájékoztatott. A pártvezetőség kibővített üléssel készült a 15-én kezdődő tanévre. Sok megbeszélni való volt. A KISZ-vezetőség benyújtotta a tanévnyitóra készített munkatervét, amiben a többi között kimondják, hogy — még a tanévnyitó előtt — 3—4 napos tanfolyamot tartanak a KISZ-vezetők számára. A pártvezetőség — ugyancsak a tanévnyitó előtt — beszélni fog a tanszékek vezetőivel. Azt szeretnék ugyanis, hogy a marxizmus—leni n izmus tantárgy egyes előadásait kommunista szakoktatók tartsák meg. A kommunista biológus például előadást tartana az élet keletkezéséről a marxista filozófia oktatásának keretén belül. Foglalkoztak a tudományos utánpótlás sokat vitatott prob-j lémájával, gyakorlati lépése-? két tesznek annak érdekében,! hogy a tudományos diákkörbe: még több munkás-paraszt| származású fiatal lépjen be.! (A tudományos diákkör bázisa: a tudományos utánpótlásnak.): Elhatározták, hogy a tudomá-l nyos diákkör kollégiumban: lakó tagjai számára külön: egyágyas szobákat biztosítsa-: nak, hogy zavartalanul tanul-? hassanak. I A gazdasági igazgató arról? számolt be, hogy a 400 ágyas? új klinikai tömb tervezése jó? ütemben halad. Még sok tan-? évnyitóval összefüggő fontos* kérdés került szőnyegre. A? pártvezetőség mindent elkö- ? vet, hogy . az orvoskarra kerti-? lő vidéki elsőévesek magas-? színvonalú szakmai-politikai ? oktatásban és jó ellátásban? részesüljenek. ? * | Utunk végére értünk. Lát-: juk: a tanévnyitó nagy hajrát? követel meg az iskolai párt-? szervezetektől is. Sokat han-| goztatjuk, hogy a pedagógu-f sok tanítják, formálják gyere-? keinket, de arról már ritkáb-? ban esik szó, hogy a pedagó-í gusok nevelése elsősorban is-: kólái pártszervezeteinkre vár. | Váratlan vendég Magyarul beszélő angol film P ristley angol író kamaradarabjából írta a „Váratlan vendég” című filmet Desmond Davis, rendezte Guy Hamilton. Mondanivalója az úri osztály embertelenségét, cinizmusát támadja. Támadja s egyben le is leplezi, megmutatva azt, hogy az alapvető igaz- talanságok gyökere az — osztálykülönbség. A drámai feszültségű cselekmény egy eljegyzési vacsoránál kezdődik, ahová váratlanul betoppan egy detektív és megzavarja azt; Közli a családdal, hogy egy fiatal lány megmérgezte magát és a kórházban meghalt. De mi közünk nekünk ehhez? — háborodik fel az egész Birling család. De a detektív a lánnyal kapcsolatban a családot érintő néhány „epizódra” utal s a Birling család tagjai már emlékeznek. Megkezdik vallomásukat, s a vallomás során feltárul a lány, Híva Smith tragikus élete, szerelme. A vallomások során kiderül: Birling a kapzsi gyáros ezt a lányt kidobatta gyárából, mert béremelést mert követelni, s amikor a lány egy kalapszalonba került, Birling lánya, Sheila, — aki kalapot vásárolt ebben a szalonban — egy meg nem engedett mosolyért elbocsáttatja. Sheila vőlegénye is vall: amikor a lányt a szalonból elbocsátották, ő találkozott vele, szeretőjévé tette, később elhagyta. Eric, Sheila öccse is viszonyt kezdett a lánnyal, benne azonban lenne annyi jóérzés, hogy feleségül venné a gyermeket váró lányt, de apja konoksága nem engedi. Birlingné — aki egy jótékonysági egyesület elnöke — megtagadja a lánytól a segélyt, amikor hozzája fordul. A család természetesen nem tudott arról, hogy valamennyiüknek ehhez az lányhoz volt köze. A lány öngyilkos lesz, mert nem találja életcélját, nem talál becsületes megélhetést biztosító munkát abban a társadalomban. A vallomások elhangzottak s a család megrémül: mi lesz most, kitudódott, hogy a lány halálát ők idézték elő. A gyáros megbánást mutat azért, mert a lányt elbocsátotta, s a család többi tagjai is érzik felelősségüket. Különösen Sheilát és Ericet rendítette meg a lány halálának híre, s ők azok, akik valóban belátják: a lánynak azért kellett meghalni, mert a társadalom mint „alacsonyabb rendű” lányt kezelte. Gerard, Sheila vőlegénye azonban informálódik a detektív után, s a család legnagyobb megkönnyebbülésére azt a hírt hozza, hogy ilyen nevű detektívet a rendőrség nem ismer. A detektív tehát szélhámos! — állapítják meg. Hiszen akkor minden rendben van — gondolják — az eset nem tudódik ki, s máris hajlandók tovább élni régi, kapzsi, szívtelen életüket. A következő pillanatban azonban cseng a telefon, s a rendőrség érkezését jelzi.:; Priestley műve az emberi lelki ismerethez szól. Azt mutatja be, milyen tragédiákat okoz a gazdagok kegyetlensége, embertelensége, A film nagyobbik része ** szoba jelened, csak a vallomások kapcsán elevenedik meg egy-egy „külső” kép. Bár lehetőség nyílt arra, hogy a rendező „tágítea” a történetet a film adta lehetőségekkel, de nem élt vele, mégsem marasztalható el ezért. Nem, mert így vált lehetségessé, hogy a néző figyelmét ne a .kápráztató jelentekre”, hartem a mondanivalóra terelje. A film tökéletesen visszaadta azt, amit Priestley mondott a társadalomról. Különösen a detektívet játszó Alastair Sim alakítása emlékezetes, de kiváló játékot nyújtott a többi színész is. A film az utóbbi években látott egyik legjobb angol film; (—r&y) Turistaszálló épül Ábaligeten Megyénk közkedvelt kirán- barlangnak jelenleg mintegy dulóhelye a Megyei Idegenfor- 460 méter a feltárt része, galmi Hivatal kezelésében lé- Mellette turistaszállót építe- vő abaligeti cseppkőbarlang Iá- nek, s a tervek szerint ez év togatotlságára jellemző, hogy végére elkészül. Szó van arról ez év első felében mintegy is, hogy a szálló mellett tavat másfélezer turistát vonzott. A létesítenek. Több mint 30 évvel ezelőtt történt. A Bethlen-kormány „konszolidációs“ politikája egyre jobban sújtotta a bányászokat. A korona értéke napról-naipra romlott és vele együtt az életszínvonal is. Én ebben az időben Ferenc-aknán (Béke-akna) dolgoztam mint vájár, s tagja voltam az „Egylet“-nek. (Egyletnek nevezték az SZDP helyi szervét.) A helyzet annyim rossz volt, hogy a bányászok nagy többsége a novemberi hideg ellenére mezítláb járt a bányába egyszerűen azért, mert nem volt bakancs. Az egylet vezetősége azonban tudomást szerzett arról, hogy a raktárakban nagy mennyiségű lábbelit tárolnak és csupán azért nem adják Iki, mert a pénznek nincs értéke. Szórni a szén jó volt ingyen, bakancs, az nincs .. s Még aznap este összeült a vezetőség. Napirend.: a bakancsok kiosztásának elintézése, természetesen nemcsak a szabolcsi, hanem a pécs- bányai és a vasasi bányán is. De hogyan?! Ez volt a nagy kérdés, ezen vitatkoztunk órák hosszat, míg végül megszületett a határozat. „Holnap reggel beszüntetjük a munkát Ferenc-aknám és a délutáni műszakváltáskor csatlakoztatjuk a sztrájkhoz a vasasi és a pécs- bányai bányászokat is’“. Másnap reggel a megszokott módon benépesült a Ferenc-aknai „felezoló“’. A bányamester is pontosan megérkezett 6 ómkor, hogy elvégezze az aznapi munkabeosztást. A bányászok arcán az elégedetlenség látszott, különösen azokén, akik gyakran váltogatták lábaikat a beton hidegsége miatt. Én közvetlen a dobogónál álltam, várva azt a pillanatot, amikor a bányamester felolvassa az első nevet. Ekkor drámai pillanat következett. Az első név elhangzása után én ie félléptem a dobogóra. — Jószerencsét! — Muükástársak, künn esik a havaseső, mi viszont kénytelenek vagyunk mezítláb járni a bányába, mert nincs bakancsunk; ugyanakkor o raktárak tele vannak és csupán azért nem todjáik ki, mert pénzünknek nincs értéke. •. Meddig tűrjük még ezt?! ■— Jószerencsét! ^ Néhány másodpercig figyeltem az embere- ' keit, vártam a hatást, A bányászok szeme felA bakancs villant, mert ilyen beszédet már régen hallattak. Vártam egyetértésüket, helyeslésüket, hogy na, végre, valaki azért törődik velünk. Az idegek játéka volt ez, mert szavaimat néma csend követte. A bányaimester elhúzott szájszéllél tovább akarta folytatni a névsor- olvasást, amikor ismét felugrottam a dobogóra: — MunkAstársák! — kezdtem újból, de most már erősebb hangon. — Künn esik a havaseső ... meddig tűrjük még ezt?! — Igaza van — hallatszott most már innen is onnan is, de több semmi. Mit tehettem mást, sarkonfordultam és mint egy csatát vesztett hadvezér, elhagytam a felezőiét. Nem is hittem volna, hogy egy sztrájk beindítása ilyen nehéz. Vagy tálán csalódtam a bányászokbar ? Nem! Tíz perc múlva már az egész reggeles harmad velem együtt fürdőit: Ferenc-aknán tkiütött a sztrájk. Délután pedig minden különösebb szervezés nélkül Vasason, is, Pécsbényán is. I « harmadik napon ki- szunetelt a munka, | osztották a bakancsokat, a negyediken pedig már nem kellett senkinek mezítláb járnia. Győztünk! , De mi lesz ezután? Az uraik bizonyára nem nyugszanak bele vereségükbe? A munkafelvétel első műszakján jött is az üzenet, hogy azonnal szálljak ki. El voltam készülve a legrosszabbra. Amikor a kas felért a napszintre, az egyik csatlós odalépett hozzám és a következőket mondotta: „Nagyon vigyázzon, mert itt vannalk ám a csendőrök“. Egy eldugott szobában valóban két csendőr várakozott rám. — Na, maga az a jó madár? — kezdte az egyik és máris elcsattant az első pofon. — Tisztelt bizalmi úr — folytatta a másik, 1— arra feleljen nekünk, hogy miért csinálta ezt a marhaságot? a Ezért =» a lábamon lévő új bakancsra mutattam. Még vissza sem hajtottam a fejem, máris elcsattant a második pofon, melytől egy teljes hétig saj- gott a fülem. Ez volt tehát a nyitány, utána kétórás faggatás, jegyzőkönyvezés, fenyegetés, majd visszazavartalk a munkahelyemre. No, ezt viszonylag olcsón megúsztam — gondoltam és naivan azt hittem, hogy ezzel be is fejeződött a „társadalmi rendet veszélyeztető“ ügyem. Nem igy történt. Az üzem I a hónap utolsó napjaiban szokta vezetősége | kifüggeszteni a következő havi ' ________! munkabeosztásokat (ma is ez a gy akorlat). Az emberek akkor is kíváncsian keresték a nevüket. Én is közéjük furakod- tam és kíváncsian fürkésztem a jövő havi munkabeosztásomat. Végigmentem a névsoron háromszor is, de a nevem sehol sem találtam. Hát ez meg mi? Gyerünk az írnokhoz, majd az megmondja: — Dehogy felejtettük ki kérem — válaszolta gúnyosan —, nagyon is gondoltunk magára. Holnap reggel jelentkezzen Istvám-aknán, ott majd megkapja az új beosztást. Mit tehettem mást, összecsomagoltam, másnap jelentkeztem István-aknán. Uj munkahelyem: első szint, V. keleti vízgurító. A műszákjegyző aknász nem között különösebbet, csak annyit: a csillése tudja hova kell menni, csak nagyon vigyázzon, mert elég veszélyes ott dolgozni... Első teendője a gurító közepében lévő omlás „keresztiUcsinálása". Csepregi bácsi — csillésem —, válóban tudta az új murikahelyet, de bővebb felvilágosítást ő sem tudott adni, mivel 6 is ebben a hónapban került csak oda. A gurító 70 fokos meredek dőlésű, minden oldalról folyt a víz. Az omlásnál csillenagyságú homokkövek néztek velünk szembe, azokat kellett volna eltüntetni. De hogyan? Ha megnyitjuk a munkahelyet, a nagy Vcövek úgy lesöpörnek bennünket, hogy hírmondónk sem mmwit Mennyi gyereke van, Csepregi bácsi? •— Kettő — felelte. «— Nekem meg három, ezeket pedig fel leéli nevelnünk, nem igaz? Éppen ezért nem úgy fogunk hozzá a munkához, ahogy azt az urak előírták. A csillésem is helyeselt. Azon a műszakon nem csináltunk semmit. Kiszálláskor kértem az aknászt, közölje a felügyelővel, hogy nagyon szeretnék vele bér szelni a munkahelyemen. A felügyelő tír másnap délelőtt meg is jelent az aknásszal együtt. — J ószerencsét I A köszönést nem fogadtuk el, csak dolgoztunk, és úgy tettünk, mintha nem is vettük volna észre érkezésüket. Bontottuk a hatalmas köveket. És csak a második köszönésre fordultunk vissza, de úgy, hogy a felügyelő úr vegye észre a vele is szembenéző veszélyt. — Az ég szerelmére, legalább addig várjanak, míg itt vagyunk! — Miért felügyelő úr? Hát a maga élete talán drágább, mint a miérűk? — Ne kerteljen, azonnal jöjjenek le az alap- vágatra és majd ott tárgyalunk — adta ki az utasítást, mileözben már csúsztak is lefelé. — Azért kérettem le a felügyelő urat, hogy itt a helyszínen beszéljük meg részletesen a tennivalókat. Az a javaslatom, hogy az omlást csak oldalról támadva lehet eltüntetni életveszélyeztetés nélkül, a — Jó, jó, ismerjük már magát Terenc-aik- náról — vágott közbe —, a műszak végén hozza ki a szerszámját és gondoskodunk majd magának egy vitrinről, nehogy baja essék. Érdekes, az omlást úgy végeztették el utódommal, ahogy javasoltam. Én pedig másnap ismét új munkahelyre kerültem. Milyenre? Istvóm-ákna legrosszabb fejtésébe, ahol mindig a legtöbbet kellett kínlódni és a legkevesebbet lehetett keresni., s R. Sándor | ólyan folyékonyan és összefüg- bácsi | gézben beszél a múltról, mintha-* * 1 tegnap történtek volna az események. S ez helyes is, mert mi, fiatal bányászok okulunk küzdelmes életükből, s egyben hozzásegít bennünket a jelen nagyobb megbecsüléséhez is. Feljegyezte: RAGONCSA JANOS
