Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 5, 2 A magyar Külügyminisztérium jegyzéke a budapesti svájci követséghez (Folytatás az 1. oldalról) és egyben felhívta a figyelmet azoknak esetleges káros követ­kezményeire is. Ilyen Jogosan kifogásolt megnyilatkozások voltak egyebek között a kővet­kezők: Petitpierre szövetségi tanácsos árnak 1956. év végén tett nyilatkozatai, streun, ak­kori államelnök úrnak 1957. újévi szózata, líolenstein szö­vetségi tanácsos úrnak az 1957. évi baseli vásár hivatalos nap­ján tett kijelentései, Ctmárau _ __ pillái lelépő elnök úrnak beszéde az iyett 'nemcsak a fentebb felso- 1957. decemberi parlamenti rolt eseteket tapasztaltuk, ha- ülésszfikon.'a svájci parlament nem azt is> hogy svájci ható­mindkét háza elnökeinek ez év sági szervek az igazságnak június 17-én tett nyilatkozatai megfelelő közlések terjesztését e házak ülésein. Petitpierre gátoltálk. Mi^SUSSS!, Ä Például akadályokat gördíte- k ti t ügytn ititsztéfl um vezető jé- a brmnl magyar követség senki a szövetségi külügymi­nisztériumnak vagy a svájci kormány tájékoztatási osztá­lyának azt a jogát, hogy a rosszhiszeműen mérgező, vagy a jóhiszeműen megtévesztett svájci lapok hamis és kárté­kony állításaival szemben az igazság szellemében, a népek közötti barátság ápolására tö­rekedve megnyilatkozzanak. Az ilyen megnyilatkozás tisz- togatóam hatna a légkörre és nevelően a Megtévesztettek fe­lé. Ilyen megnyilatkozások he­és semmi segítséget nem nyúj­tottak ezek a rendőrségi köze­gek a követség tagjainak az idő alatt, amíg a követség tag­jai életveszélyben voltak. En­nek ellenére szó nélkül tűrik a szövetségi kormány Illetékes hivatalai egyes lapok rosszin­dulatú clkkezésének ezekkel a tényekkel ellentétes állításait. Annak a mulasztásnak kö­vetkeztében, hogy a szövetsé­gi kormány illetékes helyről nem bélyegzi meg a merény­lőknek a berni magyar követ­ség tagjai és a közrend elleni aljas támadását, bátorítást kapnak egyes hivatalos svájci személyek és a svájci sajtó egyes orgánumai arra, hogy a gonosztevőket a svájci közvé­lemény előtt népszerűsíteni próbálják. A merénylőknek a OM bulletinjének terjesztése elé és követségen maradt, de « rend megakadályozták azt, hogy a ----­Jl^íESr magyar követség képviselője a ' ” sajtó képviselőit tájékoztassa sei, majd ugyancsak PétU- pierre szövetségi tanácsos úr­nak a Schweizerische Státs- bürgefliche Gesellschaft nyári kurzusa során a St. Moritzban iúlius lfl*án mondott beszéde, R. Tschäpät úrnak, a szövetsé­gi igazságügyi és belügymi­nisztérium helyettes vezetőjé­nek, a külföldi és menekült­ügyi osztály vezetőjének szá­mos ellenséges szellemű nyilat­kozata, sőt elnökként való köz­reműködése és felszólalása a berni Szociáldemokrata Párt 1958. februárt gyűlésén, ame­lyen a Magyar Népköztársaság közismert álrulója, Kéthly An­az augusztus 16-i merénylet tényleges lefolyásáról. Mind­ez csak láncszeme , annak a diszkriminációs élj áfásnak, amellyel a szövetségi kormány egyes hivatalai Magyarország jogos igényelt Igazságtalanul hátrányban részesítik. Az augusztus 16-i merény­let alkalmával a rendőrségi szervek megmagyarázhatatlan késlekedéssel kezdtek köteles­ségük teljesítésébe. A merény­let kezdetének legelső pillana­taiban a követségről telefonon őrségnek jegyzőkönyv ellené­ben átadott iratai, egyéb do­kumentumai, valamint a ma­gyar hatóságok birtokában lé­vő más adatok világossá teszik a merénylők kapcsolatait és a merénylet összefüggéseit. Vilá­gos, hogy a merényletért nem­csak a közvetlen tettesek, ha­nem közvetlen és közvetett fel­bujtóik is felelősek. A felháborodott magyar köz­vélemény azzal a várakozással tekint a svájci igazságszolgál­tatást szervekre, hogy a me­rénylet körülményeinek és ösz- szefüggéseinek feltáráséval ha­ladéktalanul érvényt szerez­nek az igazságszolgáltatás ér­dekeinek. A magyar Kültigy­értesitették a merényletről a t'a'n6ívvtnVfte,rendőr központot. Ennek és a n >*■»**■» «.umw Magyar Külügyminisztérium hívásnak ellenére a rendőrség közegei csak a támadás kez­detétől számított másfél óra múlva léptek fel a merénylők ellen, amikor azok már lénye­gében harcképtelenné váltak számos esetben jogosan kifogá­solta, hogy a svájci hatóságok eltűrik, sőt támogatják a ma­gyar disszidensek Svájc terü­letin folytatott szervezkedését, holott a svájci hatóságok jól tudják, hogy e szervezkedés a Svájccal diplomáciai kapcsola­tot tartó Magyar Népköztársa­ság törvényes rendjének meg- * döntésére irányul. E szervez- , kedés gyümölcse vdlt az 1957. október 23-1 és az 1958. június 18-4 tüntetés, a Magyar Nép- köztársaság berni követsége ellen intézett más durva pro­vokációk, amelyekre a követ­ség ismételten kénytelen volt felhívni a szövetségi külügy­minisztérium figyelmét. Ezekből és a más efféle megnyilatkozásokból hiányzott Svájc hagyományos semleges­ségének szelleme, az igazság­nak és a tényeknek tudomásul vétele, viszont alkalmasok vol­tak arra, hogy tápot adjanak a svájci sajtó egy része méte- lyező és uszító hangjának s előmozdítsák olyan bűnös tö­rekvések kifejlődését, amelyek afi! augusztus 18-4 merénylethez i* vezettek. Nem fogadható el józan mérlegelés alapján hivatalos svájci helyeken több ízben ta­pasztalt olyan védekezés, amely a sajtószabadság elvének ürü­gyén a svájci sajtó egy részé­nek igazságtalan és rágalmazó hangjáért a sajtóra hárítja mindenestől a felelősséget. Bi­zonyára nem vonja kétségbe arra, hogy — az eme előírt időn belül — a berni magyar követséget ért kárral kapcso­latos Igényét illetékes svájci helyen bejelentse. A kínai kormány közleménye Kína felségvizeiről Peking (üj Kína). A Kínai zott pontjaival összeköti. Ettől Népköztársaság kormánya nyi- a vonaltól kifelé számítva 12 4. latkozatot adott ki Kína felség­vizeiről. A Kínai Népköztársaság kor­mánya kijelenti a következő­ket: A Kínai Népköztársaság felségvizei 12 tengeri mérföldre terjednek ki. Ez vo­natkozik a Kínai Népköztrésa­tengeri mérföld a Kínai Nép- köztársaság felségvizeinek te­kintendő. A kiinduló vonalon belül eső tengerrészek értve a Pohai-öblöt A második és harmadik • pontban foglalt elvek érvényesek Tajvanra és a Taj­vant körülvevő szigetekre is, a Penghu-szigetekre, a Tung- bele- san-szigetekre, a Hszisa-szige- és a tekre, a Csungsa-szigetekre, a 1. Csiungcsou-szorost — kínai Nama-szigetekre és valameny- belvíznek minősülnek. A ki- nyi Kínáihoz tartozó más szi- induló vonalon belül eső szi- getre. getek, úgymint a Tungyin- A tajvani és penghui terűié­ig® sziget, a Kaoteng-szlget, a tét még mindig az Egyesült Al­sag összes területeire, béléért- Macu-szigetek, a Pejcsuang- lamok fegyveres ereje tartja ve a kínai anyaországot, a szjgetek( a Hucsiu-sziget, a Ki- megszállva. Ez a Kínai Nép- partmenti szigeteket, Tajvant tnoj-szigetek, a Tatan-sziget, a köztársaság területi integritá­si a Tajvant körülvevő szige- Tungting-sziget — a kínai bel- sának és függetlenségének tör­teket, valamint Penghu-szige- ^z[ szigetek. vénytelen megsértését jelenti; 3 A Kínai Népköztársaság Tajvan, Penghu és a többi ilyen “ kormányának engedélye területet még ezután kell visz- nélkül Kína felségvizeinek ha- szaszerezni és a Kínai Nép­tárát nem lépheti át katonai köztársaság kormányának jo- célra használt idegen hajó és hogy ezeket a terü­idegen repülőgépek nem hatol- f . , .... hatnak be a felségvizek felett lcteket a megfelelő időben elterülő légitérbe. Valamennyi minden megfelelő eszköz olyan idegen hajónak, amely a igénybevételével visszaszerez- kínai felségvizeken hajózik, M gz Kína belügye, amelybe meg kell tartania a Kínai Nép­ieket (Pescadores szigeteket), a Tu n gsa -szigeteket, a Hszisa- szi léteket, a Csungsa-sziget*- ket, a Nansa-szigeteket és va­lamennyi más olyan szigetet, amely Kínához tartozik, vagy az anyaországtól és a parti szi­getektől a tenger választja eh 2 Kína felségvizei nék ■ meghatározásánál kiin­duló vonalnak tekintendő az a vonal, amely a szárazföld köztársaság kormánya által meghatározott pontjait a külső hozott idevonatkozó törvény e- övezet szigeteinek meghatáro- két és rendelkezéseket^ nem tűrünk külföldi beavatko­zást — fejeződik be a kínai kormány nyilatkozata. DCäl/Mdml JELENTIK KAKAOBI Több napja tartó felhősza­kadás következtében Laboré­ban számos ház Összeomlott, 9 ember meghalt és 34-en meg sebesültek. Eddig 15« épület rongálódott meg. KAIRO Hammarskjöld ENSZ főtit­kár csütörtökön reggel meg­érkezése óta másodízben ta­lálkozott Favzival, az Egye­sült Arab Köztársaság kül­ügyminiszterével és megbeszé­Eisenhower beavatkozásra a kínai partmenti szigetek miatt New York (MTI) A Reuter elentése szerint Eisenhower lnök csütörtökön tudtul ad­ta, hogy „habozás nélkül“ merlkal fegyveres erőket cüldene a csangkajsekisták ezén lévő partmenti szigetek Védelmére“, „ha ezt a For- móza biztonságának érdeké­ben szükségesnek találná.“ Ezt Dulles külügyminiszter közölte, miután Eisenhower lnökkel 105 perces megtoeszé- ést folytatott, Dulles kijelentette: „Eisen- íower kétségtelenül arra a kö­vetkeztetésre jutna, hogy ma­Washington (TASZSZ) Csü­törtökre kitűzték Dulles kül­ügyminiszter és Elsenhower elnök tanácskozását. Hivatalo­san a távol-keleti „komoly" helyzet megvitatását jelölték meg a tanácskozás tárgya­ként. Az amerikai sajtókom- mentároklból azonban kitűnik, hogy a tanácskozás valódi célja: döntéseket hozni arról, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben és milyen módszerekkel avatkozzék be tézkedések különböző for­mált.“ Dulles egy óra hosszat ta­nácskozott Mcelroy hadügy­miniszterrel. A megbeszélés után Mcelroy kijelentette a tudósítóknak, hogy a tanács­kozáson megvitatták az Egye­sült Államok esetleges távol­keleti akcióit. Ezeket a tanácskozásokat az amerikai fegyveres erők szá­mos képviselőjének kardesör­lést folytatott vele, A főtit­kár rövidesen találkozik Nasz- szer elnökkel, NEW YORK Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ kép­viselője Hammarskjöld főtit­kárhoz intézett levelében kér­te, hogy a sneptember 16-ám megnyíló ülésszakon tűzzék napirendre „a légkör öntúli tér­ség kutatásának nemzetközi együttműködési programja“ című amerikai Javaslatát, WASHINGTON Szerdán az amerikai külügy­minisztériumban értekezlet folyt Dulles külügyminiszter és a Seato-államok diplomá­ciai képviselői 'között a taj­vani-szorosban fennálló hely­zetről. Jól tájékozott körökben megjegyzik, „e tanácskozás nem jelenti azt, hogy vala­mely új tényező jött közbe, amely indokolná a ldmoji ka­tonai eseményekben jelenleg elfoglalt amerikai magatartás bármiféle módosulását.“ . Kínai M«KUta«* bal­ügyeibe. Ez azzal az ürüggyel történne, hogy „segítséget" nyújt Csanig Kaj-«ekéknek Kí­a Formóza forog veszélyben, moj és Macu partmenti szige- ía Kimoj, Macu, vggy bár- tek „védelmében“. mely más partmenti 6ziget él­én támadás indulna meg.“ „Ennek a nyilatkozatnak tozlésére az elnök hatalma- j zott fel“ — mondotta Dulles. fr. veiÉgliipari egységek, az át bányászni nyitvatartási ideje A boltok <| vendéglátóipar! egy­ségek, valamint a b&nyAsznapl rendezvények kereskedelmi árusí­tóhelyeinek nyitvatartási Idejét a bánvászdolgozók megfelelő ellátá­sa érdekében az alábbiak szerint szabályozzuk! SZEPTEMBER t-AN, SZOMBA­TON! A bányavidékeken (Pécsszabolcs. Meszes, Péesbánya, Vasas I. és n.) lévő összes ruházati és Iparcikk- boltok este 1} óráig tartanak nyit­va. Az élelmiszerboltok a szoká­sos szombati nyitvatartási rend szerint üzemelnek. A vcndéglátő- loari üzletek éjfélig tartanak nyit­va. A belváros területén a Kossuth Lajos utcai, Széchenyi téri és Bem utcai ruházati és Iparrtkkboltok meghosszabbított Idővel este 1* óráig tartanak nyitva. A belterü­leti vendéglátóipart üzletek a szo­kásos szombati rend szerint üze­melnek. A hánvásznapl vásárok (Hősök tere. pérsbánya, Uránércbánya munkásszállása a volt Dózsában, stb.l területén a kereskedelmi áru­sítóhelyek (pavilonok) reggel 9 órától eete is óráig va. A vásárok vendéglátó egységei éjfélig üzemelnek. SZEPTEMBER NAP: 7-EN, VASAR­A bányavidékek Összes ruházati és Iparcikkboltjai reggel 8 órától este 1# óráig tartanak nyitva. — Ugyanezen Időben a MPK zöldség­boltjai közül a pécsszabolcsl, bá­nyatelep), meszest és vasasi zöld­ségboltok Is nyltvatartanak. — A* egyéb élelmiszerboltok zárva lesz­nek. A vendéglátóipar! üzletek éjfél után 2 óráig tartanak nyitva. A bányásznapi vásárok területén a kereskedelmi árusítóhelyek reg­gel 8 órától este IS óráig állnak a vásárlók rendelkezésére. A ki­települések vendéglátóipari egysé­gei közül azok a helyek, ahol ze­ne és tánc is lesz, éjfél után 2 órá­ig, az. egyéb vendéglátóipart egy­ségek éjiéiig üzemelrek. A város belterületén vasáman a boltok zárva tartanak, a vendég­látóipari egységek pedig a szoká­sos vasárnapi rend szerint üzemel­nek. VAROBI TANÁCS VB V. KERESKEDELMI OSZTÁLY „A Fehér Ház — Írja a Scripps-Howard újságirótröszt tudósítója — lehet, hogy a legkomolyabb, és legsúlyosabb következményekkel járó dön­tését hozza azóta, hogy Tru­man amerikai csapatokat kül­dött Koreába“. Az amerikai sajtó szerint elvben már eldöntötték, hogy az Egyesült Államok fegyve­res erői részt vesznek „Kimoj és Macu védelmében“. Ro­berts, a Washington Post and Times Herald szemleírója rá­mutat: „A helyzetet ismerő amerikai hivatalos személyisé­lyekmek az a lényege, hogy az Egyesült Államok úgymond „elsöpri" a Kínai Népköztár­saság népi felszabadító hadse­regét. Ahogyan erről Tajvan szigetén hetvenkedve nyilat­kozott Smoot altengernagy, va­lamint az amerikai sajtó is, az Egyesült Államok esetleges „akciói” a Tajvan és a part- menti szigetek közötti „közle­kedési vonalak védelmétől“ kínai szárazföldre mért atom­támadások között váltakozhat­nak. Roberts, a Washington Post and Times Herald tudósí­tója szerint Dulles külügymi­niszter mérlegeli azt a kérdés! is, hogy ne tegyenek-e közzé egy „figyelmeztetést’1, amely szerint az amerikai kormány „nem zárja ki azt a lehetősé­get, hogy az amerikai fegyve­gek, tájékozott külföldi diplo- pes erök atomfegyvert alkal- maták és sok távol-keleti ame- máznák“ a Távol-Keleten, rikai katonái vezető azt a né- Az EgyesüH Államok eme zetet vallja, hogy a döntés provokádós akciói ^ tesz­tanúbizonyságot, hogy az Egyesült Államok kormánya dó fegyveres segítségről — szerk.) már megvan“. A többi amerikai tudósító is hasonló nyilatkozatokat tesz. Dulles és Eisenhower ta­nácskozását megelőzően a saj­tó és a rádió fokozott mérték­ben megkezdte az amerikai közvélemény „megdolgozá­sát“. Washingtoniban szerdán ér­tekezlet-sorozatot tartottak. A/. értekezleten — sajtóköz­lemények szerint — megvi­tatták a Csang Kaj-seket tá­mogató „amerikai katonai in­makacs erőfeszítéseket tesz „a háború peremén táncolás” po­litikájának újabb alkalmazá­sára a távol-keleti helyze minden eszközzel való kiélezé­se végett. „A 11-17 jelentkezik" című regény folytatása mai szá inunkból anyagtorlódá miatt kimaradt. KAIRO As Arab Ligához közelálló körökben szerdán közölték; hogy még szeptember folya­mán Magreb-Algéria, Tunézia, Marokkó — kérni fogja fel­vételét az Arab Ligába. A fel­vételi kérést as Arab Liga legközelebbi teljes ülésén, ok­tóber elején vizsgálják meg. CAPE CANAVERAL A Caipe Canaveral-i rakéta­kísérleti területen egy „Bo- marc“ elhárító rakétát lőttek ki, 480 kilométernyire lévő lé­gi célpontra az Atlanti-óceán felett. A rakétát elektronikus géppel indították útnak, amely Kimgstotnlbam, Cape „Camave- raltól mintegy 2 400 kilomé­ternyire volt felállítva. Az amerikai légihadsereg nem közölte a kísérlet ered­ményét, BERLIN Az angol katonai hatóságok a bonin kormány beleegyezé­sével megkezdték a Ruhr-vidé­ken egy rakétakttövótámaao- pont építését Hz angel—izlandi halászati vita Reykjavik (AP—Rueter). Angliának és Xzlandnak szer­dán nem sikerült megegyeznie abban a kérdésben, mi történ­jék az angol Eastbourne fre­gatton fogvatartott kilenc iz­landi parti őrrel. Anglia azt ja­vasolta, hogy a kilenc Izlandi személyt a nyílt tengeren ad­ják át egy izlandi hajónak. Az izlandi külügyminiszté­rium szerdán este kiadott köz­leménye szerint az izlandi kül­ügyminiszter visszautasította az izlandi személyek átadására vonatkozó angol javaslatot, úgylátszik art jelenti, hogy a kilenc izlandi személy közvet­len jövőjét illetően teljesen zsákutcába jutottak. A közle­mény hangsúlyozza, hogy az angol kormány kérte az izlan­di külügyminisztériumot, vála­szoljon javaslatára, vagy te­gyen más javaslatot Reykjavikban szerdán este egy, fiatalokból álló tömeg tüntetett a reykjaviki angol nagykövet rezidenciája előtt A tüntetők gúnyolódtak és kö­veket hajigáltak az épületre, mindaddig, amíg a rendőrség szét nem oszlatta őket. Az Egyesült Államok szer­dán ismét sürgette Angliát és Izlandot, hogy legyenek tar­tózkodók és mérsékeltek a ha­lászati jogok felett dúló vitá­jukban. A nyilatkozat kifeje­zésre juttatta az Egyesült Ál­lamok aggodalmát, valamint tartózkodásra és mérsékletre intett, Dulles kiélezi a távol-keleti válságot London (MTI). A távol­keleti válságot újból kiélezi Dulles szabadságról való visz- s za térése. Londonban komo­lyan aggódnak, hogy az ame­rikai külügyminiszter újabb veszélyeket idéz majd elő fojtsák a parbmemiti szigete­ken. Megkérdezte a SEATO- képviselőket, mi lenne kormá­nyuk álláspontja egy Amerika és Kína közötti háború esetén. Értesülésem szerint — foly­tatja a tudósító — sem Anglia, .Jtedvenc művészetével”, a há- sem a többi SEATO-állatn kén­ború szakadékénak szélén tán­colással. A Daily Express wa­shingtoni tudósítója szerint Dulles rendkívüli tanácskozás­ra hívta össze a SEATO ál­landó képviselőit, hogy meg­vitassák a Kínával való hábo­rú kérdését. Egy amerikai ka­tonai akció jelentőségéről be­szélt, hangoztatva, nem néz­hetnék tétlenül, hogy a kínai támadások Csang Kaj-sek csa­patainak egyharmadát mag­viselője nem adott biztatást Dullesnek. Az egyik SEATO- képviselő éles hangon figyel­meztette Dullest, hogy a SE- ATO-szerződés kizárta Formó- zát. Dulles komor arccal fir­kált az előtte fekvő sárga pa­pírlapra, s végül így vágott vissza: „De ne felejtse cl V\ milyen veszélyes következmé­nyekkel járna a SEATO-ra Formóza eleste”*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents