Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

W58. SZEPTEMBER 4. NAPLÓ $ As alapsser vezeti határosatok végrehajtásáról és ellenőrzéséről Pártunk szervezeti szabály­zata a többi között kimondja: „A párttag kötelessége, hogy részt vegyen a határozatok meghozatalában, elősegítse a párt politikjának a helyi vi­szonyokra való helyes alkalma­zását, fegyelmezetten végre­hajtsa a pártszervek, a párt- szervezet határozatait, s küzd­jön a megvalósításukért”; örömmel írom meg, hogy járásunk pártszervezeteinek többségében megértik, hogy a jó határozat az eredményes munka egyik alapvető feltéte­le. Legtöbb pártszervezetünk­ben nem múlik el taggyűlés anélkül, hogy a tárgyalt napi­rend alkalmával néhány pont­ban határozatba ne foglalnák a tennivalókat. Azokban a pártszervezetekben, ahol jó határozatokat hoznak, ahol a felsőbb pártszervek határoza­tait nem másolják gépiesen, hanem elvi irányvonalként használják a helyi problémák megoldásához, máris szép ered­mények jelentkeznek. A dolgozók szolgálatában A jó határozatok a párton- kívüi is nagy érdeklődést kel­tenek, egyetértésre és támoga­tásra találnak. Csak néhány példát akarok felsorolni. A véméndi pártszervezet határo­zatot hozott egy új kultúrott­hon felépítésére. A kommunis­tákat megbízták azzal, hogy be­széljenek a község dolgozóival és népszerűsítsék a pártszerve­zet határozatát. Úgy is történt, az 500 személyes kultúrotthon azóta felépült. A nagypalli pártszervezet határozatot ho­zott egy kultúrpark létesítésé­re, amit a KISZ-szervezetnek kell végrehajtania. A határozat egyetértésre talált a falu lakos­sága körében, közügyet csinál­tak belőle, a kultúrpark rész­ben már elkészült. Tavasszal több községünk pártszervezete határozatot ho­zott arról, hogy erőteljesen dolgoznak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért. Meg­határozták a kommunisták feladatait is, mindenekelőtt a példamutatást, a dolgozók fel- vüágosítását, stb. Ezen határo­zatok végrehajtásánál jól tevé­kenykedtek pártszervezeteink, amit bizonyít az a tény is, hogy ez év január 1-től szep­tember 1-ig tíz termelőszövet­kezet alakult járásunkban. Különösen a fekedi, szederké­nyi, szebényi, kátolyi, berkes­éi és lovászhetényi kommunis­ták munkája kiemelkedő. A legfontosabb feladatoknál kezdjük A határozatok sokoldalúsága megköveteli a végrehajtás sok­oldalúságát is. Nem szabad szűklátókörűén szemlélni a dol­gokat, ugyanakkor mindig azt a feladatot kell kiemelni és elsődlegesnek tekinteni a hatá­pártvezétőségi javaslatok he­lyességéről, hanem vélemény­nyilvánítás nélkül elfogadja a javaslatokat. Máshol a párt ve­zetőség a párttagság javasla­tait elfelejtette megszavaztatni a taggyűléssel. Akad aztán olyan pártszervezet is, ahol a kényelmi szempontot figye- lembevéve gépiesen másolják a felsőbb pártszervezetek ha­tározatait, megfeledkezve terü­letük sajátosságairól. A mecseknádasdi elvtársak fél éve vitatkoznak azon, hogy passzív a KISZ-szervezet. Ez rozatból, amelynek megvalósi- a probléma minden taggyűlé­sen napirendre került, de ha­tározat a megoldására nem született, így a taggyűlések üres szófecsérléssé váltak. Berkesden régen ki kellett vol­na egészíteni a Hazafias Nép­front vezetőségét. Sokat is be­széltek róla a taggyűléseken, de még ma sem javasoltak sze­mélyeket, még ma sem hatá­roztak. Az ellenőrzés segítséggel párosuljon Minden határozat — még a legjobb is — annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle. Ezért nagyon fontos a határo- köröket szerveznek, parkosíta- zatok végrehajtás? ellenőrzé- nak. A véméndi és szederké- sének megszervezése, nyi elvtársak elmondották, Ezt a gyakorlatban kétféle- hogy a fiatalok eredményei- képpen oldják meg pártszerve­ken fellelkesedve eddig soha- zeteink. Az egyik a taggyűlé­sem tapasztalt ambícióval dől- sen való beszámoltatás, a má- goznak és nemcsak a KISZ-en sík a párttitkár, vagy a párt­tásával a legnagyobbat léphe­tünk előre. Pártszervezeteink sokat fog­lalkoznak a tömegszervezetek­kel, a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolatok közvetett for­májával. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak közül az első helyet a KISZ kapja. Há­rom hónappal ezelőtt pártszer­vezeteink határozatokat dolgoz­tak ki a KISZ-szervezetek egy éves pártmegbízatásáról. E megbízásokat csaknem minden községünkben kiadták a KISZ létszámának és politikai kép­zettségének megfelelően. Ered­mény: ma több községben fásítanak, kultúrotthonok ké­szülnek, sportpályák létesül­nek, kultűrgárdákat és sport­kívüli fiatalok, hanem a község felnőtt lakossága is támogatja őket munkájukban. Szófecséríés nélkül A párt sohasem tűrt meg és ma még kevésbé tűrhet meg vezetőség által történő ellenőr­zés. Mindkét módszer helyes, mert a tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy sokkal eredmé­nyesebb és célravezetőbb a tag­gyűlésen történő beszámolta­tás a végrehajtás állásáról. Ezt is egy példával szeretném bi­soraiban passzív, közönyös em-^ ............... be reket, akik felreallnak a nép . felemelkedéséért vívott küzde-| lemtől. Az igazi kommunista a S harc, a célratörő tettek erríbe- í re, akinek a párt érdeke, szív­ügye, a párt politikájának és határozatainak megvalósításá­ért végzett munka pedig első­rendű kötelessége, legfőbb pártfeladata; Csak önmagunkat ámíta­nánk, ha azt állítanánk, hogy a határozatok hozatalában és végrehajtásában minden rend­ben van. Vannak még olyan pártszervezeteink is, ahol nem hoznak határozatokat, vagy ha hoznak, nem jelölik meg a végrehajtás határidejét és a felelős nevét. Néhány helyen a párttagság nem vitatkozik a zonyítani. A szederkényi párt- szervezet elhatározta, hogy a község hangulatának irányító­jává fog válni. Kötelezte a párttagságot, hogy nap mint nap rendszeresen beszélgessen a dolgozókkal, hallgassa meg véleményeiket és javaslataikat. A határozat végrehajtásának ellenőrzésével a pártvezetőség ágit. prop. felelősét bízták meg. Ez az elvtáns érdeklődött is a párttagoktól, de nem ju'ott kellő eredményre. Ezután a pártvezetőség kérte a taggyű­lést, hogy adjon neki felhatal­mazást, hogy a taggyűléseken két-három elvtársat beszámol­tathasson. Ezt a jogot a párt­vezetőség megkapta. Azóta a beszámoltatások rendszeresen folynak és a pártszervezet a falu közvéleménye irányításá­ban sokkal hatékonyabb mun­kát tud végezni. Követeljük a beszámol ta tás ti A határozatok végrehajtása ellenőrzésének munkája még gyenge. A pártszervezetek min­den tagját megilleti az a jog, követeljék a határozatok vég­rehajtásáról szóló jelentés elő­terjesztését a taggyűléseken. Ezzel a joggal élni is kell, mert ez lesz a biztosítéka an­nak, hogy a határozatok vég­rehajtása nem sikkad el; A határozatok meghozatala, végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése összefüggő feladat. Ha minden párttag aktív har­cosává válik a határozatok végrehajtásának, akkor a szo­cializmus ügye rövid idő alatt falun is győzni fog. Kovácsovics Márk, a pócsváradi járási párt­bizottság párt- és tömeg­szervezeti osztályának vezetője. lesz Slzelőh" any u léli hénmp&hh&n Pécsett a 400 fo­rintos SZOT-akció keretében vett tü- zelőutalványoikat eddig mintegy 23 040 dolgozó váltotta ki. A továbbiakban még 5000 utalvány beváltása esedékes. Kilencmillió két­százezer forint ér­tékben 4000 vagon tüzelőt vásároltak eddig a pécsiek. így tehát a iakosság je­lentős része biztosí­totta magénak téli tüzelő s zütoségletét, kevesebb a torlódás valószínűsége. kett, 419 vagon tűzi­fa áll a raktárak­ban lévő készlete­ken kívül a vásár­lók rendelkezésére. A dicszén- és fael­adás egyelőre kor­Egyébként sem -Mtozott, illetve csak lesz tüzelőhiány a olymértékben, hogy megyében, mert a vevőket megfelelő készlettel várja a TÜZÉP. 081 vagon szén, 400 vagon bri­a vásárolt szénmeny nyiséghez csak 20 százalék száraz fát lehet vásárolná. T A új tew,ti I A palotabözsoki I ' ** 1 .......... . 1 lőcsoport novenyter­me lő szövetkezetté alakult. Nyolc csa­lád hamar meggondolta és felvételét kérte az újjáalakult tsz tagjai közé. így most 28 családdal kezdenek dolgozni új, módon, hisz egy fokkal előrébb léptek. őszig azonban még sok minden tör­ténhet. A községben megbolygatott a gazdák hangulata, s anélkül, hogy kü­lönösebben szövetkezetbe hívnák az egyénieket, sokan barátkoznak a társas gazdálkodás gondolatával. A napokban már újabb két tsz alakulásáról szóltak néhányon, de még nem határozták el magukat. Müller József, a meglévő szö­vetkezet elnöke meg azt mondja: — Legalább húsz család jönne még közénk, de mi sem tudunk határozott választ adni, mert kevés a földünk. >. A nincstelenek valamennyien a szö­vetkezésben látják sorsuk jobbrafordu- lását, a gazdálkodó emberek ugyancsak úgy gondolják, hogy jobb a nagyüzem, de most még várakozó állásponton van­nak. Tudni akarják, mit hoz az egy esztendő a nagyüzemben, ismerkedni akarnak az új szövetkezeti formával. Jelenleg közel 400 hold földdel ren­delkezik az új tsz. Ez is tartalékföldek­ből jött össze, mert a tagok valameny- nyien nincstelenek. Igás állattal is csu­pán Müller elvtárs rendelkezik. Fagga­tom, hogy milyen kérdésekre keresnek választ, hogyan számolnak az olyan tagok munkájával, akik lovukkal együtt dolgoznak. Aztán elmagyarázza, hogy náluk nem lesz senkinek saját lova, mert még ő is eladja, ami van. Minden munkát a gépállomással, végez­tetnek. Arra gondolok, hogy elég me­rész vállalkozás lovak nélkül gazdál­kodni egy 400 holdas gazdaságban, de a tagok úgy látják, hogy egy évben ezt nyugodtan vállalhatják, hisz már most is annyi jó munkát végzett nekik a gépállomás. Példásan, határidőre vé­gezte el a keverőszántást, olyan őszi magágyat készített, hogy az elnök sza­vával élve: a szoba padlója sem si­mább. — És mi kerül majd ezekbe a földek­be? 1 Hirtelen nehéz rá a válasz, f még nem adták be vetéstervüket, de már gondolkodott ezen a vezetőség és előzetes terv szerint 105 holdba kerül majd búza, vetnek 65 hold őszi árpát, hat hold bíbort, 25 hold lucernát. Cukorrépával úgy voltak, hogy kez­detben csak 10 holdat akartak vetni, de ez ellen tiltakoztak az asszonyok, ök azt mondják, sokat akarnak kapálni. A talaj adottságai megfelelőek cukor­répatermeléshez, munkaerő meg van ebben a szövetkezetben éppen elég. Az elnök szerint olyan női munkaerővel rendelkeznek, akik keze alatt ég a munka. Ezért nyugodtan emelhetik a munkaigényes cukorrépavetés területét. Müller elvtársnak alig volt egy hold ebben az évben és tiz mázsa termést szedett le róla. Annál is inkább érde­mes ezt termelni, mert nem kíván túl­ságos zsíros földet, a tsz földjei pedig még elég soványak. Majd segítenek ezen is. Megrendel­tek már 400 mázsa műtrágyát, ami azt jelenti, hogy minden hold szántóra jut a következő gazdasági évben 150 kiló. Ezzel nagy kedvezményhez jutnak és földjeik termőereje is lényegesen ja­vul majd. Távolabbi tervükről még maguk sem döntöttek. De azt elhatározták, hogy ta­vaszkor, amint takarmányhoz jutnak, vásárolnak azért két pár lovat, mert jó lesz, ha a kilométerekre eső táblákra kiviszik kapálni az asszonyokat és el­látják uele az állatok takarmányozását. Igaz ugyan, hogy közös állománnyal nem rendelkeznek, de odahaza min­denkinek lesz legalább két tehene. Most már olyanok is tervezik, hogy vásárol­nak két növendéket, akik eddig nem rendelkeztek állatokkal, csak a hízónak valóról gondoskodtak. Ezért vált szük­ségessé a 25 hold lucerna elvetése. A napokban tartják csőportgyűlésü­ket, ahol részletesebben is szó lesz majd a vetéstervről, egyes gazdasági kérdések megoldásáról. Utána megkez­dik a vetést, hisz addigra már megér­kezik a kért vetőmag is. Búzával most nem rendelkeznek a tagok, mert idén tavasszal alakultak és már nem volt idő bvzavetésre. Az állam azonban kisegíti őket minőségi vetőmaggal, a vetéssel nem lesz fennakadás. Csák az a baj, hogy a búzaföldadót nem tudják mivel teljesíteni. Ahhoz erővel csak búzát kémek, pedig kukoricával szívesebben teljesítené mindenki, hisz abból bősé­gesen terem a tagoknak. "övóvo mér gazdagabban fizet | hisz megalapozott tervekkel segítik elő a nagyobb hozamot. A kíváncsiskodók megláthatják a zárszámadáskor, hogy nem választottak rosszul, akik szövet­kezeti gazdálkodásra vállalkoztak. • U J. tudomány fejlesztése és a műveltségi színvonal emelése A Horthy fasizmus „kultúrpolitikája“ vajmi keveset törődött a nép kulturális fejlődésé­vel. El lehet képzelni meny­nyire viselték gondját a nép műveltségi színvonala emelésének, ha — mint hi­tes történet bizonyítja — Gömbös Gyula miniszter- elnök az egyik könyvnapon mindössze egy pengő 20 fil­lérért vásárolt könyvet, ennyire értékelte az iro­dalmat. Az akkori „kultúrpoliti­kának“ nem is volt célja a nép művelése, a kapitalista rendszer félt műveltté ten­ni a népet, a tudomány el­sajátítása csak a kiváltsá­gos osztály monopóliuma volt, A felszabadulás után ki­bontakozó kulturális forra­dalom az ország életében a történelemiben soha nem látott léptekkel vitte előre a műveltségi színvonal emelését. Ennek bizonyítá­sára csak egy-két adat: 1938-ban például 33 ezren végezték el a nyolc osztály­nak megfelelő iskolát, ez a szám 1957-ben már 100 ezer volt; Könyvkiadásunk, könyvhálóaatunk fejlődése azt jelzi, hogy népünk igényLi, kívánja az ismere­tét bővítő könyvek olvasá­sát. 1938-ban 8152 könyv jelent meg 17 millió 300 ezer példányban, — 1955­ben 17 506 mű, 44 millió 800 ezer példányban. Még egy adat: a színházaknak 1938-ban kb. 2,5—3, 1957- ben 7 millió látogatója volt. A nép műveltségének színvonala a Hortihy kor­szakban nagyon alacsony szinten állt. Legszomorúbb volt a helyzet falun. A fa­lusi lakosság messze, mesz- sze elmaradt a városiak műveltségi színvonalától. Természetesen nem azért, mert a város kulturális éle­te olyan magas szinten mozgott, hanem azért, mert a faluval még annyit sem törődtek, mint a várossal: F elszabadulás után kul­túrpolitikánk egyik fő célkitűzése: emelni a fa­lu műveltségi színvonalát, ezzel is közelebb hozni a falut a városhoz. A falu műveltségi színvonalának emelésével kapcsolatiban el­mondhatjuk, hogy pártunk politikája helyesen valósí­totta és valósítja meg ezt a feladatot. Megyénk legtöbb falujában felszabadulás előtt mint a fehér holló olyan ritka volt ha egy-egy parasztgyerek továbbtanult. Ma nincs község, amelyből ne tanulnának középiskolá­ban a fiatalok, s igen jelen­tős azoknak a száma, akik egyetemen, vagy főiskolán folytatják tanulmányaikat. Arról nem is beszélve, hogy munkás-paraszt származású fiatal a múltban csak nagy ritkán jutott el egyetemre. Csak egy szemléltető adat ehhez: a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen 1938-ban az összhallgatók számának mindössze 6,1 százaléka volt munkás-paraszt származá­sú, most pedig mintegy 50 százaléka. Még érdemes a sok szemléltető adat közül egyet megemlíteni: 45-ben falusi népkönyvtár úgy­szólván egy sem volt a me­gyében, ma pedig a megye csaknem össze® községében működik községi könyvtár. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési po­litikájának irányelvei meg­határozzák többek között; javítani kell a falu kulturá­lis viszonyait, valamint azt is, hogy fejleszteni kell a vidéki városok kulturális életét. Amikor ezit meghatá­rozza, utal arra is, hogy a 4 Művelődésügyi Minisaté- | rium és a megyei tanácsok j közös munkával készítsék | el az egyes megyék kultu- | rális fejlesztésének prog- j ramját, a helyi szükséglete- | két és adottságokat össze- j egyeztetve az országossal, t Megyénkben most ké- | szül a hároméves kulturá- f lis fejlesztés programja. A | fejlesztési program számol J a megye adottságaival, szá- | mol a rendelkezésre álló anyagi fedezettel, de szá- I mításba veszi azokat a tár- f sadalmi erőket is, amelyek J sokat tehetnek a falu kul- X turális szintjének emelésé- x ben. I A fejlesztési program | " sokrétű, oldalakat f tenne ki puszta felsorol á- I suk is. A Horthy reakció | évtizedeken nem épített | például annyi falusi isko- | lát, mint mi a felszabadu- | lás óta. Megyénkben — | csak ebben az évben — az I elmúlt évi iskolaberuházá- ; sok átlagának mintegy há- : romszorosát fordítjuk új : iskolák létesítésére — kü- ;; lönösen falun; Országos szinten a következő három- :: éves tervben 3500 korszerű ;; tantermet létesítünk. Már • most tervek vannak arra — :: mint ahogy ezt az irányelv ; meghatározza, — hogy ké- j • sőbb bevezetjük a kötelező : középiskolai oktatást. Mű- : velődési othonaink egymás- ' után épülnek megyénkben j | is. Különösen a falu műve- : lődésotthon-hálózata fejlő- : dik. A hároméves terv so- • • rán megyei költségvetésből :: lehetővé válik, hogy évente : mintegy 6 művelődési otí- :: hont építsünk fel, illetve az ■ új otthonok felépítéséhez :: anyagi segítséget nyújtsunk. Emellett természetesen nem szabad számításon kivül j hagyni azt a társadalmi összefogást sem, amely ké- ' pes egy-egy falu művelő- dési otthonának felépítésé- : re. Fejlődik a falu mozi- : hálózata is: a hároméves terv során megyénkben ' mintegy 5 millió forintos : beruházással új mozik épülnek, korszerűsítik a | meglévőket: Pécsett még : ebben az évben elkészül az : új szélesvásznú mozi, jövő- re pedig Szigetváron épül a ■ korszerű szélesvásznú film- : színház. A megye könyv- , tárhál óza tárnak bővítése so- t rán fejlesztik a községi | könyvtárakat, s egy-két év x múlva pedig a tervek sze- | rint könyvtári autóbusz | járja majd a falvakat. X De nemcsak különböző új objektumok létesítésével növekedik a falu művelő­dési színvonala a három­éves terv során, hanem szá­mos olyan tényezővel is, amely nem jelentkezik a „költségvetési keretben“. Ilyen lesz például az isko­lákból kikerült fiataloknak, diplomásoknak falura való irányítása, s számukra olyan életlehetőség biztosí­tása, amely vonzza őket, s amelynek keretében meg­találják életcéljukat falun is. A hároméves terv során — mint azt az irányelvek meghatározzák: „Egész nép­művelési munkánk célja az legyem, hogy <— az egyes rétegek sajátos helyzetét fi­gyelembe véve és megfelelő módszereket alkalmazva — elérjük: művelt, magas igényű, fejlett ízlésű embe­rek, valóban „kiművelt em­berfők sokasága“ legyen a mi népünk.'' P z a cél, ennek valóra­“ váltásáért érdemes dolgoznunk. Garay Ferenc. ♦ II >> III |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents