Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
#858. SZEPTEMBER 28. NAPLÓ 3 lijítólanécskozós Pécsett { Elkészültek a termelőszövetkezetek 1959. évi beruházási tervei A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Pécsi Területi Bizottsága az Autóközlekedési Igazgatósággal karöltve az újítómozgalom tízéves évfordulójának tiszteletére, tanácskozásra hívta össze a megye kiváló dolgozóit és újítóit. A tanácskozás színhelye a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Otthona (Pécs, Kossuth L. út 13. sz.) Az ünnepi megnyitó délelőtt tíz órakor lesz. Ezután beszámolót tartanak az újítómozgalom tízéves fejlődéséről a területi bizottság üzemeiben. Délután megválasztják a küldötteket a kiváló dolgozók és újítók országos tanácskozására. Ugyancsak ma, vasárnap délután egy órakor gépjármű fejlődéstörténeti és újítási kiállítás nyílik a Doktor Sándor Művelődési Otthon helyiségeiben, 25 millió forintért építkeznek. 12 Zetort vásárolnak. 85 hold szőlőt, 110 hold gyümölcsöst telepítenek (Jzlethás nyílik GESZTENYÉSEN A gesztenyés! bányászok régi óhaja teljesül: üzletház épül a település központi helyén. A szép épületet terméskőből emelték, s most már az utolsó simításokat végzik rajta. Megérkezett a hús- és a fűszerbolt részére a berendezés is. Mindkét boltót hamarosan átadják, Megváltozott a tervezés eddigi módszere a termelőszövetkezetekben is. Az eddigi gyakorlattól eltérően a termelőszövetkezetek nem a népgazdasági terv elkészülte után, hanem előtte láttak hozzá a saját tervek elkészítéséhez. Ennek az intézkedésnek nemcsak elvi, de gyakorlati jelentősége is van. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták: mire elkészültek a tsz-tervek és mire azokat jóváhagyták, kitavaszodott. Pedig a beruházási tervek végrehajtása szempontjából igen nagy szüksége lett volna a termelőszövetkezeteknek a téli hónapokra is, mert ekkor minden nagyobb nehézség nélkül elszállíthatták volna rendeltetési helyére az építőanyagot. De mivel a terveket csak tavasz felé hagyták jóvá, addig hitelt nem kapott a termelőszövetkezet, így az anyag- szállításból sem lett semmi. Ez pedig azzal járt; a tsz, amikor jóváhagyták a beruházási tervét, hatalmas összegeket fizetett ki az anyagszállításért és kevés kivétellel majdnem minden létesítmény később készült el, mint amikorra tervezték; Érthető, hogy őrültek a termelőszövetkezetek ennek az új & nipMl uáiMcttoU Október elsejével átszervezésre kerül sor a kiskereskedelmi vállalatoknál. Az Eszak-Baranya megyei Népbolt Vállalat ezentúl az egész megyére kiterjedő élelmiszerkiskereskedelmi vállalat lesz, a Dél-Baranya megyei Népbolt pedig a megye _ iparcikk-ellátását végzi a jövőben. Ez a vállalati .gazdálkodási tátják: a megye termelőszövet- és a megye lakosságának jobb, nagyobb választékú ellátása; kezetei 1500 szarvasmarha be- szempontjából is előnyös lesz. | fogadásához szükséges istállóintézkedésnek és éltek is az új lehetőségekkel. Megyeszerte közgyűléseken tárgyalták meg az 1959. évi beruházási tervüket. A tervek mindenütt elkészültek, a megyei összesítőt már fel is küldték Budapestre jóváhagyás végett. Az összesített adatok is azt mutatják: helyes volt ez az intézkedés, mert míg a vezetők 6 300 000 forintos beruházással számoltak, addig a megye termelő- szövetkezetei 30 millió forint értékű beruházást terveztek 1959-re, amelyből 25 millió építkezés, ötven férőhelyes istállót épít a lánycsóki Csillag, a bari Uj Élet, a liptódi Alkotmány, a gerényesi Béke, a het- vehelyi Zöld Mező, a szederkényi Uj Barázda; Ezek az úgynevezett vonalfeletti beruházások, amelyek biztosan megvalósulnak abból a hatmillió néhány százezer forintból, amit eredetileg a megye tsz-beruházásaira szántak. A tsz-ek alaposan rácáfoltak az óvatosan számolókra, mert mintegy 23 millióval többet terveztek. És e többlettervezés úgynevezett vonalalatti részében olyan jelentős beruházások vannak, mint a mágocsi Béke tsz kétszáz férőhelyes tehénistállója, a görcsönydobokai Alkotmány 100, az újpetrei Petőfi 100, a felsőmindszenti Ady Endre 50, az aranyosgadányi Búzakalász 50, a bikali Szabadság 50, a bárány aszent- györgyi Uj Erő 50, a bátyi Kossuth 50, a kistapolcai Búzakalász 50 férőhelyes istállója. Az összesített adatok azt muépítkezést, 320 férőhelyes ser- tésfiaztató, 400 süldő elhelyezéséhez alkalmas sertésszállás, 4000 baromfi befogadására elegendő baromfiól, hét készenléti lakóház építését tervezték. A termelőszövetkezetek gépi beruházása is jelentősen megnőtt. Tizenkét zetort, 20 vető- gépet, 13 fűkaszát, több fejőgépet, nyolc traktorvontatásü — a vetőgép és a fűkasza is trak- torvontatású — ekét, egy tehergépkocsit, öt 24 kalapácsos darálót, két kerti traktort, nyolc villanymotort és egyéb gépet vásárolnak 1959-ben. Ezenkívül 85 hold új szőlőt: 110 hold gyümölcsöst, hét hold komlót telepítenek, 21 holdat fásítanak és 10 holdon létesítenek halastavat; Érdemes még megjegyezni, hogy ehhez a hatalmas építkezéshez mintegy 3 800 000 téglát 20 258 mázsa cementet, 3 147 mázsa meszet, 54 000 négyzetméter patát, 1 700 köbméter fenyőfűrészárut, 15 500 folyóméter vasbeton gerendát, 3 000 mázsa betonvasast használnak fél. Ezt mutatják az összesített adatok és azt, hogy a megye termelőszövetkezetei egyre inkább erősödnek és még inkább arra törekszenek: új, korszerű istállókban elhelyezett és meg növekedett állatállománnyal is növeljék jövedelmezőségüket, biztosítsák a jobb talajerőutánpótlást. Az óvatoskodó emberekre alaposan rácáfoltak a termelő- szövetkezetek. Reméljük a beruházási tervek elbírálásánál is a tsz-eknek lesz igazuk. Megkapják azt az összeget, ami e beruházások megvalósításához szükséges. TÖRGHGny'GBnGSZTOROH... Papp Endre nem volt rossz gyerek. Sportolt, elég jól dolgozott, nem ivott, járt céllövészetre, röplabdázott, szóval... úgy élt mint a mecsekszabolcsi Török István legényszállás töb>. lakója. Meglehetősen jól is keresett, havi két-két és félezer forintot. Egyébként pedig nem igen maradozott ki esténként a szállásról. — Legföljebb egy kicsit nyegle volt, mint afféle fiatal .. .— fűzi az előbbi információhoz Fodor bácsi, a szállás gondnoka. — Hanem aztán, tudja, ötvenhat októberében, amikor az ellenforradalom volt, egy szép napon megjelenik itt két pali. Nemzetőröket toboroztak. Papp mindjárt jelentkezel. Kapott fegyvert is, bement a városba, a vénisten tudja mit csinált azokban a napokban. Mondom, nem volt rossz gyerek, de mégsem lepődtem meg, amikor fölcsapott nemzetőrnek. Valami azért szunnyadt benne, valami nem stimime't nála ... Nem. Bizony néni. Mert Papp Endre november negyediké után részt vett a pécsváradi rendőrőrs megtámadásában. S amikor ez a fegyveres népség Zobák felé vomflt, Papp Endre mint „utóvéd" hátiramaradt Űgyannyina, hogy még arra is volt ideje, hogy István aknán, leszámoir jom, átvette a fizetését, (micsoda világ volt! Fizetést kapott, amiért lövöldözött ;;és aztán eltűnt. Azóta sem látták többé. Azazhogy:: s Mégiscsak viszontláttuk, illetve hallottuk Papp Endrét, az elmúlt hetekben, így: „ ... Felháborító fegyveres banditatámadást intéztek 1958 augusztus 16-án, a Magyar Népköztársaság berni követsége ellen. Két felfegyverzett, Svájcban tartózkodó disszidens magyar ellenforradalmár behatolt a berni követség épületébe és délelőtt 10 órakor lövöldözni kezdett a követség személyzetére. A követség beosztottjai önvédelemből viszonozták a tüzet. A tűzharc során. az egyik banditát megsebesítették, majd beszorították a támadókat az épület egyik helyiségébe..." Nagy Sándor tehát megsebesült. Pedig „harcedzett“ legény volt, hiszen a Corván- közben lövöldözött-'ő is az ellenforradalom idején, onnét menekült ki Nyugatra, majd a General Motors nevű amerikai cég bieli kirendeltségénél kapta meg a végső útbaigazítást: mi lesz a teendője a berni követséget illetően. Társa pedig nem más, mint Papp Endre. Papp és Nagy álarcot kötött arca álé, s ilyen vadnyugati maskarában rontottak >3 az épületbe. A fentebb idézett sajtójelentés a továbbiakban elmondotta, hogy a svájci rendőrség végül is kénytelen-’ kelletlen beleavatkozott az incidensbe és a két támadót elfogták. Nagy Sándort mentőautóval szállították el, súlyos fejsérüléssel. A követség kiserdei lakhoz hasonló épületét, — néhány perc múlva körülvette a bámészkodók gyűrűje. De ezalatt már a Hell-gépek világgá röpítették a berni banditatámadás hírét. Rákapcsolt a svájci sajtó is. De ebben aztán nem volt köszönet, A Neue Bemer Zeitung elnéző sajnálkozással írja: — „Svájc még nem taníthatta meg a jogállam erkölcseire a törékeny magyar jövevényeket ..: “ Az azonban valóságvaj megdöbbentő, ahogyan a Basler National Zeitung ír a „■törékeny“ gengszter tettéről: „Csodálkozunk, hogy ilyesmi nem fordul elő gyakrabban ..." továbbá „sajnálatos, hogy meg kell tiltani olyan dolgokat, amelyekben az ember legszívesebben maga is részt venne;.. “ Mi nem csodálkozunk azon, hogy „ilyesmi előfordul“, azon pedig végképpen nem, hogy a svájci lapok glóriát helyeznek a „törékeny“ magyar jövevények, azaz: gengszterek fejére. A szakszervezetek politikai nevelőmunkájáról Szeptember 20—21-én tartotta meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa 111. teljes ülését. Az ülésen Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT főtitkára a szakszervezetek XIX. kong- gresszusa határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolójában megállapította, hogy bár a szakszervezetek politikai munkája is fejlődött, ezen a téren a legnagyobb az elmaradás. Ez az elmaradás adódik abból is, hogy a szakszervezeti vezetés eddig nem tisztázta megfelelően a szakszervezetek politikai nevelőmunkájának célját, nem vette teljesen számba eszközeit és módszereit. A szakszervezeteknek a kommunizmus iskoláivá kell válniok. Nevelőm.unkájukkái állandóan emelniök kell a dolgozók szocialista öntudatát, fokozniok termelési és politikai aktivitását, felelősségérzetét a haza, a nemzetközi munkás- mozgalom és a béke ügyéért. Ezt a feladatot a szakszervezetek képesek megoldani. Megvan hozzá a jó tömegkapcsolatuk, az eszközök és a munka vezetésére és végzésére képes káderek. A politikai nevelőmunkát, azt, hogy kérdéseikre választ kapjanak, még soha nem igényelték úgy az emberek, mint éppen ma. Es kiterjedt szervezeti hálózatával éppen a szakszervezetek beszélgethetnek a legtöbb emberrel. Beszélni van miről. Akkor is, ha éppen nem fordulnak az emberek kérdéssel a szakszervezeti bizalmihoz, vagy vezetőhöz. Itt van például a szakszervezetek széles üdülőhálózata. Vajon ismeri-e mindenki, aki részt vett szakszervezeti üdülésben, hogy milyen körülmények között üdülhetnek a kapitalista országok dolgozói? Ismerik-e, hogy milyen képet mutatnak az üdülési statisztikák — a szocialista és kapitalista országok statisztikái — ha összevetjük őket. Ha ismerik is őket sokan, bizonyára még többen vannak, akik nem. Pedig ezen a téren — nem beszélve még sok másról — sokkal előrébb állunk bármelyik kapitalista országnál. Erről beszélni: politikai nevelőmunka. Tudjuk: az ellenforradalom sok embert megzavart. Igaz, hogy a konszolidáció sokakat kijózanított, de még nem mondhatjuk el, hogy kivétel nélkül mindenkit. Ezért nap mint nap tanácskozni, beszélegtni kell az emberekkel. Világos, nyílt feleleteket kell adni kérdéseikre. Itt van például a hároméves terv. Erről is beszélgetni kell a dolgozókkal. Miért? Hogy lássák: a terv jó. A dolgozók igényeit messzemenően figyelembe vévé készült, nagy súlyt helyez a gazdaságos termelésre, a hazai adottságoknak legjobban megfelelő iparágakat fejlesztjük a tervidőszak alatt Sokan tartanak attól, hogy „kényes” kérdéseket h feltesznek a dolgozók a beszélgetések során. Milyenek az úgynevezett kényes kérdések? Kényes kérdés, amire nem lehet feleletet adni, nincs. A lényegi a felelet mindig igaz, őszinte legyen. Vegyük a nyugdíjkérdést. Joggal vetik fed azok, akiket érint, a nyugdíjrendszer hibáit. A kormány álláspontja világos ebben a kérdésben. Ha anyagi lehetőségeink engedik, rendezik a nyugdíjproblémákat, új, igazságos nyugdíj- rendszerrel váltják fel a jelenlegit. De ugyanennél a kérdésnél azt se tagadjuk el, hogy a nyugdíjrendszerünk hiányosságai mellett sincs semmi szégyenkezni valónk. Ugyan hol van olyan kapitalista ország, amely minden idős dolgozónak biztosítja a nyugdíjhoz való jogot? Aligha tud valaki is mutatni ilyen kapitalista országot.;. Tehát, ha valakitől, akkor csakis a munkásosztály pártjától és a népi rendszertől várhatjuk azt, hogy a nyugdíjrendszer hibáit is kiküszöböli. Lakáskérdés? Nem lehet gyors, azonnali megoldást ígérni. A kormány sem ígért. De azt megmondhatjuk mindenkinek, hogy tizenötéves távlati terv keretében megoldódik valamennyi lakásprobléma és hogy a hároméves tervben is évenként 60 százalékkal több lakást építünk, mint az első ötéves tervben: A szakszervezetek széleskörű hálózatával, eszközeik gazdagságával igen sok emberhez, dolgozóhoz szólhatnak nap mint nap. A politikai nevelőmunka megjavításával erős kapcsolatot tudnak teremteni a szakszervezet és a dolgozók, a párt és a dolgozók, a kormány és a dolgozók között. Ezért jelent fontos feladatot minden szakszervezett vezető és minden szervezett munkás számára a politikai nevelőmunka megjavítása, a szakszervezetek tömegbefolyásának növelése. c A h áz és azautó^ A ház és az autó nem tartozik együvé. Mindegyiknek más-más . a tulajdonosa, aztán a ház például a Dávidföldön épült, az autó pedig az egyik legényotthon előtt parkíroz. Történetük annyiban tartozik össze, hogy mindegyik komlói és gazdái fiatalemberek. * Hogy B. elvtárs mikor adta fejét a nősülésre, azt nem tudni. Fogadjuk el tényként, hogy megszületett benne a gondolat: asszonyt szerez. Mert nem élet ez így egyedül, mindig más lány után szaladgálni, legényotthonban lakni. Ugye, a családalapítás általában a következőképpen szokott történni: a hosszú vagy rövid menyasszonykodás—vő legényedkedés ideje alatt szereznek egyet s mást, aztán ösz- szekelnek, s valamelyik szülő megosztja velük a lakást, esetleg albérletbe költöznek. B. elvtárs nem ezt a kitaposott utat választotta. A menetrend a következő volt. Épülnek ott Kőkönyös mögött szép, kétszobás családi házak. Meg is lehet venni, feltéve, ha van rá pénz. Neki volt — o takarékban. Vett tehát egyet, az összeg egy részét ki is fizette, a többit részletekben kell, havonta Kulcs a zsebben. Két hónap mMva kocsi Sfl meg a lakatlan épület előtt. Konyhabútort izednek le róla és becipelik. Megimt eltelik egy kis idő. A Ikocsin most a ltozatasság kedvéért hálószoba érkezett. — ,'tána B. elvtárs zsebrevágja a kulcsot és megy vissza a legényotthonba. Csak néhány hónap és a bútorszállítás folytatódik. Most meg a kombinált-szoba kerül a nagyobbik szobába. A többi „aprósághoz" már nem kellett kocsi. Képeket, szőnyegeket már maga is oda szállította. Apránként, amennyit félre tudott tenni a fizetéséből. Vasárnaponként pedig ellátogatott házához seprővel a vállán.., S egy szép napon ilyen beszélgetésre figyeltek fel a szomszédok: — Édes, gyere be, ezt a szekrényt ét kellene tenni a másik oldalra, «4 — Igen, megyek. Hiszen ez B. hangja? Csak nem?;;« De igen. Megjött az asszonyka is. Az autó a legény otthon előtt parkíroz.—* Szép új, __ __________minden csillog rajta. Moszkvics. Gy erekek sündörögnek körülötte. Tapogatják, a kilincset fogdossák. A nagyobbak már szakmai kérdésekről beszélgetnek. — öregem, ez tud ám menni, kilencven semmi neki... — Jár a szád. még nem is ültél benne, — De mondták;; 1 Ami igaz, az igaz: nem ülhetett benne, mert tulajdonosának még nincs jogosítványa. Any- nyi baj legyen, majd megszerzi, az a néhány száz forint már igazán semmi. Nem iszik, nem dohányzik, s jól keres. A legényotthonban háromszáz forintért kap lakást, étkezést. Fütyül a világra. Vasárnap beül a kocsiba, jár egyet a városban, elfurikázik Pécsre, meg mit tudom én hova. Hadd egye a penész s haverokat! Mert neki Moszkvicsa tvm. roocs*
