Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-25 / 226. szám

4 NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 35. Dr. Sík Endre elvtárs külügyminiszter nyilatkozata New York (MTI). Dr. Sik Endre elvtárs külügymi­niszter New Yorkban a következő nyilatkozatot adta a Ma­gyar Távirati Iroda tudósítójának: Kérdés: Miután az Egye­sült Nemzetek Szervezete 13. közgyűlésének plenáris ülése befejezte a főbizottság jelen­tésének tárgyalását, megké­rem dr. Sik Endre elvtársat, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, az ENSZ- közgyűlés 13. ülésszakán résztvevő magyar küldött­ség vezetőjét, válaszoljon né­hány kérdésemre. Az első az lenne, mivel magyarázható, hogy az Ame­rikaiaknak újra sikerült fel­vétetniük az úgynevezett magyar kérdést az ENSZ- közgyülés napirendjére és még hozzá aránylag nagy szótöbbséggel? Felelet: A magyarázat na­gyon egyszerű. A szavazás egy­általán nem tükrözi a tagálla­moknak az úgynevezett ma­gyar kérdésben elfoglalt állás­pontját, mégpedig két okból Először: számos küldöttségnek van egy olyan elvi álláspontja, hogy minden kérdést, amely­nek tárgyalását valamely tag­állam kéri, napirendre kell tűzni. Több küldött egyenesen meg is mondta, hogy a napi­rendre tűzést elvi okokból megszavazza ugyan, de a kér­dés tárgyralását nem helyesli. Jellemző, hogy több olyan kül­döttség, amely a leghatározot­tabban ellenzi a kérdés tárgya­lását, mint például az indiai, indonéziai és mások, a szava­zásnál tartózkodott, mert napi- rendretűzés ellen elvből nem szavaz. Másodszor: köztudomá­megdöntésére irányuló sokrétű aknamunkáját. Kétségtelen, lett csak huszonkilencen sza­vaztak, tizenkét ország tartóz­kodott, s így a javaslatot nem fogadták el. De ez nem változ­tat azon a tényen, hogy a tag­államok abszolút többsége, hogy ennek a kérdésnek^ a tár- negyvenegy ország nyolcvan­egy közül, az amerikai Javas­lat ellen foglalt állást. Ha eh­hez hozzávesszük még azt, hogy az amerikai álláspontot támogatók jelentékeny része nyilván nem meggyőződésből, hanem csak amerikai nyomás­ra szavazott úgy, ahogyan sza­vazott, s erről kézzelfoghatóan tanúskodik az, hogy a vitában az ameriakai álláspont mellett nem volt hajlandó kiállni, úgy a kép azt hiszem világos. Jel­lemző körülményként említem meg, hogy példáéi a húsz latin­amerikai ország közül egyedül gyalása az egész világkózvéle- mény számára érdekes és szá­mos ENSZ-tagállam számára felettébb tanulságos lesz. Kéndé s: Áttérve egy má­sik tárgyra — hogyan érté­keli külügyminiszter elvtárs a közgyűlés határozatát, amellyel Kína képviselete kérdésének napirendre tűzé­sét ismét elhalasztották? Felelet: A kétnapos vita minden kétséget kizáróan meg­mutatta, hogy az ENSZ tag­jainak túlnyomó többsége al I Csang Kaj-sek-kükk képviselő- Mexikó küldötte szolalt fel. az jének eltávolítását és a Kínai is csak azért, hogy megmagya- Népköztársaság jogának clis- rázza, miért tartózkodik majd mérését kívánja. Mire alapo- a szavazástól Hogy végered- zom ezt a megállapítást? Elő- ményben az Egyesült Allamok- ször: a teljes ülésen folytatott nak mégis sikerült érvényre kétnapos vitában harmincai^ juttatnia álláspontját, az csak szólaltak fel Ezek közül hu- mutatJa, hwv Amerika szonhárman követeltek, hogy a 1 J ^ közgyűlés tűzze napirendre gazdasági és politikai nyomása Kína képviseletének érdemle- a kapitalista államok nagy re­Komló hároméves terve (Folytatás &z 1. oldalról) használása után a város útvo­nalai és járdái kielégítik a je­lenlegi szükségleteket. A fonto­sabb utcák pormentes burkola­tot kapnak és betonjárdák ké­szülnek ott, ahol ma még sár­ban kell az esőzések idején bukdácsolni. Oktatási célokra tizenhat és félmillió jut három év alatt. Ennek az összegnek a felhasz­nálásával épült meg már eb­ben az évben a nyugat-kender- földi tizenhattantermes általá­nos iskola. Újabb iskola épül még Dávidföldön is. Ez szintén tizenhat tanteremmel épül. Az első nyolc tanteremben már a lövő évben meg is indulhat a tanítás, míg a következő nyolc :antermet 1960-ban adják majd át. A tizenhat és félmillió fo­rint felhasználásával épített új iskolák biztosítják majd a jelenlegi városnak a szükséges antermeket. Ebben az évben nyílt meg a komlói kórház. Jelenleg 96 ággyal rendelkezik. Ez azon­ban még nem fedezi a szükség­leteket. Ezért 1959—60-ban to­vább fejlesztik a kórházat úgy, hogy kétszáz beteg kór­házi gyógykezelése váljon le­hetővé. A kórház fejlesztése mellett gondolnak a lakótele­pek orvosi ellátásának a meg­javítására is. Uj orvosi rende­lőt kap a gesztenyési lakóte­lep és Nyugat-Kenderföld. A gesztenyési lakótelepen új üzletház épül — még ebben az évben el is készül — 300 ezer forint értékben. Mecsekjánosi- ban szintén még az idén új vendégló kezdi meg a működé­sét, 1960-ban pedig új húsbol­tot kap a község. A somágtetői lakótelepen 1959-ben készül el egy új üzletház. A komlói élelmiszeripart je­lenleg még csak a kenyérgyár képviseli. A kenyérgyár a há­roméves tervben új raktárt és garázst kap, Komló pedig a ke­nyérgyár mellé kap egy új élelmiszeripari üzemet — egy tejüzemet. Ez az üzem lesz majd hivatva Komló tej és tej­termék ellátását biztosítani. Végül, de nem Utolsósorban szebbé is vélik Komló város három év alatt. A tervben ugyanis az új létesítmények mellett a tereprendezés is sze­repel. Hárommillió forintot fordítanak erre a célra. Ebből az összegből teljesen befejezik Kökönyös parkosítását és par­kosítják a Kenderfö'd nyugati lakótelep jelentős részét. A fentieken kívül természe­tesen a hároméves terv során Is új házak, új lakások százai is épülnek Komlón a Szénbá­nyászati Tröszt beruházásában. Komló tehát a hároméves terv során is fejlődik, új léte­sítményekkel gazdagszik és egyre szebbé, jobbá, kelleme­sebbé teszi lakói életét. JCüttólML JELENTIK ges tárgyalását, vagyis lénye­gileg amellett foglaltak állást, hogy a Kína helyét bitorló csangkajsekísta pojácát távo­lítsák el és a Kínai Népköz- társaság képviselői foglalják el helyüket az F.NSZ-közgyűlé- sen, a Biztonsági Tanácsban, valamint az ENSZ egyéb szer-M veiben. Két szónok, az izlandi $ és a mexikói felemás állás- ! _ _ v ^ a pontot foglalt el. Az Egyesült \ HrUSCSOV (»IvUirS ValdSStU szere, nevezetesen a latin-ame­rikai országokra, még nagyon erős. De a történelem malmai, ha egyes vizeken lassan őröl-: nek is, megállás nélkül műkő-: dés ben vannak, PÁRIZS Párizs Boulogne külvárosá­ban szeptember 23-án pisztoly és géppisztoly harcban meg­öltek három algériai felkelőt és megsebesítettek egy rend­őrt. A felkelők géppisztolyok­ból tüzet nyitottak egy rend­őrségi járörkoeslra. A rend­őrök viszonozták a tüzet, ami­Allamok Kínai Népköztársaság < __I__|____ _ _____IRL- elleiíés álláspontjának az ♦ sí i, hogy számos olyan ország ENSZ szószékéről való támo- í egy nyugatnémet újságíró kérdéseire van — köztük a latin-amerikai országok túlnyomó többsége — amelynek küldöttsége kormá­nyának az Amerikai Egyesült Államok kormányától való függő viszonya következtében ez utóbbi részéről erős nyomás alatt áll. Nem egy küldött ma­gánbeszélgetésben meg Is mondta, hogy ha ‘ meggyőződé­se szerint szavazhatna, nem támogatná az amerikaiak által sugalmazott javaslatot, de utasítása értelmében sajnála­tára kénytelen megszavazni azt. Éppen ezért a szavazás eredménye a magyar küldött­ség számára nem volt megle­petés. Kérdés: Ha ez a helyzet a napirendre tűzéssel, lehet- * séges-e, hogy amikor majd a kérdés tárgyalásra kerül, az amerikaiaknak újabb ma­gyarellenes határozatot sike­rűi elfogadtatni? Felelet: Az, hogy a kér­dés napirendre tűzését meg­szavazták, még nem okvetlenül jelenti, hogy azt valóban tár- »valnl is fogják. Az elmúlt 12. közgyűlésen például a kérdés ugyancsak szerepelt a napiren­den. de tárgyalásra nem ke­rült. De még ha tárgyalásra is kerül, számosán azok közül a küldöttségek közül, amelyek a kérdés napirendre tűzését elvi okokból megszavazták, vagy a szavazástól tartózkodtak, ma világosan látják, hogy az úgy­nevezett magyar kérdés for- szírozása nem egyéb amerikai manővernél, amelynek célja a közgyűlés figyelmének eltere­lése fontos nagy nemzetközi kérdésekről. K é r d é s: Amennyiben a kérdés tárgyalására sor ke­rülne, mi a magyar küldött­ség szándéka, részt vesz-e a vitában? Felelet: Amennyiben a kérdés tárgyalására sor kerül, a magyar küldöttség igenis részt fog venni a vitában és részletesen megvilágítja a ma­gyarországi helyzetnek azt az oldalát, amely egyedül tartozik az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, mint legfőbb nemzetközi fórum elé: az Egyesült Álla­mok durva beavatkozási kísér­leteit Magyarország belügyei- be, amerikai hivatalos szervek és illegális szervezetek Ma­gyarországon folytatott kém- és diverzáns-tevékenységét és gatására az amerikai küldöttön : kívül az angol, a kanadai, az : újzélandi és természetesen a • csangkajsekísta küldött tudtaj csak rászánni magát. Másod- : szór: A kérdés lényegileg az i India és a hat másik ország [ (Folytatás az 1. oldalról) íesen nem propagandacélckai szolgálnak. A béke a szovjet állam létfontosságú' Igénye; A nyugatnémet újságíró ez­után megkérdezte, hogyan vé­ez olyan nagyjelentőségű és t módosító javaslata feletti első í a Szovjetunió arról, szavazásnál dőlt el. Ennek a módosításnak az elfogadása az amerikai javaslat elvetését cs a kérdés érdemi megtárgyalá­sának a közgyűlés napirend­jére tűzését jelentette volna. Ennél a szavazásnál az ameri­kai javaslat a leadott 81 sza­vazat közül negyvenet kapott, tehát még az abszolút többsé­get sem sikerült elérnie. Igaz, hogy a módosító .javaslat mel­:ha a Német Szövetségi Köz- : társaság lemondana a Bumdes- I wehr a tomleliegy vérzésének [ végrehajtásáról és oly mér- : tökben korlátozná a Bumdes- [wehr létszámát és fegyverze­tét, hogy nem lehetne kétség • a nyugatnémet hadsereg ki- í zárói agos védelmi célokat [szolgáló szerepe felől. Hrus- ícsov elvtárs e kérdésre vála- í szólva kijelentette, hogy ..........HIIIWIIIIII......mii a béke érdekeit szolgáló cse­lekedet lenne, amely a bíza­tom és a barátság alapján lehetővé tenné a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság szoros együtt­működését. Ez a lépés kedvezően hatna az európai helyzetre s ennek alakulását az Európában fenn­álló feszültség enyhítése irá­nyában befolyásolná. Hruscsov elvtáirs hangsú-i lyozta, hogy a Szovjetunió és] a Német Szövetségi Köztársa- j ság közötti jóviszony megte-j remtése nem lehet ártalmára) más államokhoz fűződő kap-] csolataikmak. nek következtél»«« két algériai életét vesztette. További két algériai megszökött, a rendőr­ség azonban megtalálta őket. Egy közülük megadta magát, a másik mindaddig harcolt a rendőrséggel, amíg agyon nem lőtték. KAIRO „Chamoun távozása nem egy ember pályafutásának, hanem ,az imperialianus szolgálatába : állított politikának a végét [jelenti“ — állapította meg a [ kairói rádió Sehab új libamo- ! ni elnök hivatalba lépésével [foglalkozó hírmagyarázatában. WASHINGTON Eisenhower elnök kedden félórás megbeszélést folytatott Dulles külügyminiszterrel. A megbeszélésen a távolkeleti fejleményekről volt szó. Az elnök — mint közölték — szerdán McElroy nemzetvé­delmi miniszterrel és Twining tábornokkal, a vezérkari fő­nökök egyesített bizottságának , elnökével fog megbeszélést I folytatni. PLENSBURG Adenauer egy gyűlésen ki­jelentette, hogy az „európai államok együttműködése hatá­rozottan megjavulna, ha De Gauhe-t Franciaország elnö­kévé választanák.“­BERLIN Ba.jonmzág és Baden-Würt­temberg nyugatnemei tartomá­nyi* úgynevezett készenléti rendőrsége provokatív jellegű polgárháborús hadgyakorlato­kat rendezett. A Süddeutsche Zeitung meg állapítja, hogy e hadgyakor­lat, egyetlen célja .az állam­mal szembenálló elemek meg­félemlítése volk“ BEIRUT Kedden két fegyveres ember hatolt be az arab hírügynök­ség beiruti irodájába és elhur­colta Izzat Sukrtt, a hírügy­nökség vezető tudósítóját. Később Szead Szalam, az el­lenzék vezére személyesen fel­kérte Sehab elnököt, hogy jár­jon közibe az újságíró szabi- donbocsátása érdekében, -am azután meg is történt; LONDON Nagy-Brita írnia kedden a Csendes-óceánon fekvő Kará­csony-sziget felett sikeresen robbantott fel egy kisebb rob- banóerejfi nukleáris lövedéket —■ közölték hivatalos helyen. NICOSIA Sir Hugh Foot ciprusi kor­mányzó kedden este elhang­zott rádióbeszédében közölte a ciprusi brit haderóküvel. hogy Nagy-Britannla ragaszkodni fog a sziget jövőjéről szóló ter­véhez; Az 1908-as évinek talán egyik legjellemzőbb dokumen­tuma a 20859/1908. számú pol­gármesteri hivatali ügyirat, mely így szólj „Főkapitány napidíjjegyzéke szerint a bányászsztrájk al­kalmával igénybe vett külön­szolgáltatásokért napidíjak fe­jében a rendőrkapitánynak és Nyltrai Béla irodakezelőnek együttvéve jár 772 korona". (Mellesleg megjegyezve: ez az összeg nagyjából megfelelt egy vájár évi keresetének.) Igen, az 1908-as évben sok munkája volt a rendőrkapi­tány úrnak a bányavidékeken. Mert hiába sikerült letörni az •1905-ös után az 1906-os és •1907-es sztrájkokat,^ bányász- |ság elégedetlensége évről-évre : fokozódott és egyre elkesere- : dettebbé váló sztrájkokban [robbant ki. A nagyhatalmú Duna Gőz­hajózási Társaság urai már az év elején érezték, hogy „vala­mi történik majd’* 1908-ban. És mindent meg is tettek min­denféle mozgolódás elfojtásá­ra. Május elsején például en­gedélyezték a munkaszünetet. — Részben mert a tekintélyü­ket vélték megszilárdítani, részben azért, mert úgysem lett volna érdemes egy pár ember részére műszakot szer­vezni. De már májusban meg­kezdődött a bányászság moz­golódása. Egyre kevesebben vállaltak, pótműszakot — és egyre többen jöttek rá íly- módon, hogy napi nyolc órai munkával nem tudják család­jaikat eltartani. — A növekvő drágasági hullám a DGT ,Azoic a régi szép idők.. n 1908. a csendőrszurony árnyékában — - -— __ — i emelkedő munkabérstafciszti­,« i Magyar Népköztársaság álla- »kájából egyszerű pia,pírrongvot * ni éa társadalmi rendjének {csinált. A bányászok és az üzemeik munkásai május tizenhetedi­kén nyújtották be követelé­seiket a bányaigazgatóságnak:. ;,Tekintetes Igazgatóság! Alulírottak, mint pécsbá- nyatelepi, mecsekszabolcsi, so­mogyi és vasasi bánya-, mű­hely- és gépészeti szakosztály összes munkásai és munkás- női azon tiszteletteljes kére­lemmel fordulunk a tekintetes Igazgatósághoz, miszerint az alábbi pontokban foglalt ké­relmeink szerint a munkabé­reinket és munkaidőnket meg­javítani szíveskedjék...“ A kérelmek általában ismét meghatározott alapbért köve­teltek, Ezt azonban a tárgya­lások legelején visszautasítot­ták azzal, hogy „megmételyez­né a bányászók közszeUemét“. Nem engedtek a brikettgyá­riaknak sem, akik nyolc órás munkaidőt követeltek, azon pedig egyenesen felháborod­tak a társaság urai, hogy a bányászok minden aknánál fürdő építését követelték, — mégpedig megszabott határ­időre, 1909. július 1-ig. A sztrájk így a beadott me­morandumban megszabott ha­táridő — június 7-e —előtt.; júríiUs negyedikén kitört a vállalat összes- telepein. — A sztrájkolók száma az első na­pon elérte már a kétezer főt. Nézzük csak. mit csináltak hamarjában a Társaság, a vá-. ;os és a minisztériumok urai? A m. 1 kir. belügyminiszter utasítást adott tanácsosának. aki a következő levelet me­nesztette Pécs szab. kir. város polgármesteréhez; „Vett értesülés szerint az Első cs. kir. szab. Duna Gőz­hajózási Társaság pécsvidéki bányamunkásai béremelés és egyéb követelésekkel léplek, melyekre nézve f. hó 7-ig kér­nek választ. Az eddigi tapasz­talatok után ítélve csaknem bizonyosnak vehető, hogy a követelések nem teljesítése esetén (milyen jól ismerték a minisztérium urai a Társaság urait! Nem is gondoltak más­ra, csak airra, hogy a követe­léseket úgysem teljesítik) a bányavállalat összes munkásai beszüntetik a munkát. Ez okból felhívom polgár- mester urat, hogy a fenyegető általános munkabeszünetelés- sel szemben a szükséges prae- venfiv rendőrhatósági intéz­kedések foganatosításáról s a netalán veszélyeztetett vagyon i személy biztonság megfelelő megvédéséről gondoskodjék". A polgármester úr távirato­zott a Belügyminiszter úr ö Nagyméltóságának, segítsé­gért. A táviratra mintegy válasz- kén! ezt a levelet kapta júni­us 8-án a m. kir. VI. sz. szé­kesfehérvári Csendőr Kerületi Parancsnokságról : „Hivatalos tisztelettel érte­sítem, hogy folyó hó 6-án bel­ügyminiszter úr ö Nagyméltó­ságához intézett távirata foly­tán a bányamunkás sztrájk­hoz 31 csendőrt vezényeltem. Ha a kirendelt csendőrségi karhatalom nem volna elegen­dő, kérem a katonai karha­talmat igénybe venni. László Endre sk." A sztrájk folyt tovább a esendő rsziu ronyok árnyéká­ban. A nyolchetes nagy sztrájk alatt nem akadt 150—200 mun­kásnál több, akik a legszüksé­gesebb munkák elvégzésére vállalkoztak volna. A sztrájk ideje alatt megtartott négy műnk ásgy ülésen felszólalt Hajdú Gyula és Szabó József is, a szocialista mozgalmak két ismert harcosa. Az ő munkájuknak nagy része volt abban, hogy a nyolchetes sztrájk töretlen egységben folyt le. A vállalat mindvégig megmaradt a maga merev, mindent elutasító, apró enged­ményeiket adó álláspontján. Erősnek érezte magát, háta- mögött a csendörség, rendőr­ség és katonaság támogatásá­val. Mert a csendőri megerő­sítés mellett — noha nagylét­számú rendőrőrsök is voltak a bányatelepeken. Pécsbányan például huszonöt fős rendőr­őrs volt. — a katonaságot is igénybe vették. íme. ennek a bizonyítéka az állomáspa­rancsnoknak a polgármester­hez intézett levele: „A 4. Hadtestparancsnokság­nak rendelete értelmében ka­pott utasítások a Pécs-Bánya- telepen kivezényelt karhatal­mak. létszámát f. hó 30-től kezdve 1 százados, 2 alantas tiszt és 90 emberben állapí­tom meg, mely karhatalom a politikai hatóság és csendőr- ség mellett tartalék szolgála­ton teljesíteni köteles, illető­leg hivatva van ezen hatósá­gok rendeletére szükséges esetben a megfelelő nyomaté- kot adni“, Azt, hogy a DGT urai meny­nyire a fegyveres erőben lát­ták minden reményüket, bizo­nyítja a június 28-án, a sztrájk utolsó napjaiban kelt levél: „Rendőrfőkapitányt Hivatal Pécs. A kirendelt csapatok redu­kálásával a sztrájk csak újabb tápot kaphat ezért kérjük a katonaság számbeli erejét ad­dig változatlanul hagyni amíg a munkások ismét rendesen munkába mennek. Sztraka 1 bányaigazgató" A sztrájk alapvető követelé­sei nem teljesültek. Mint em­lítettük a Társaság csak apró- cseprő engedményeket tett. A nagy sztrájk azonban meged­zette a bányászokat újabb nagy harcokra készített^ fel őket és bár ez a sztrájk nem végződött győzelemmel, már előrevetítette újabb nagy sztrájkok árnyékát. No és az urak mit kaptak ? Nos hát a rendőrkapitány úr az irodakezelő úrral megoszto­zott a 772 koronás napidíjon, a főkapitány úr a főispán úron keresztül augusztus 2-án di­cséretet kapott a belügymi­niszter úrtól, a Társaság ural pedig tovább facsarták a szőre­iből és a bányászok verítéké* bői a maguk profitját. 'VriRUCZi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents