Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

IRR. SZEPTEMBER 28. NAPLÓ «9 Mi az oka a „rendkívüli" időjárásnak? Egy hete folynak és csütörtökig fognak még tartani a Leőwey Klára Gimnázium helyiségeiben a TIT és a városi tanács által rendezett csillagászati hét előadásai. Azok számára, akik nem tudtak részt venni a csillagászati hét előadásain, az egyik legérdeke­sebb témájú és legsikerültebb előadásának anyagából az alábbi cikket közöljük: Uj vonások az állami gazdaságok tervezésében Az egész országban felhasználják a Pécsi Állami Gazdaság tapasztalatait Az Állami Gazdaság legújabb számában Lada Lajos tervfő- osztályvezetö bejelentette, hogy az állami gazdaságok terve­zése Jövfire új vonásokkal gazdagodik. Az elmúlt egy-két évben és az idén egymást érték a szo- katlan időjárási jelenségek. Egybefolytak, elmosódtak az ső, aki a nem sokkal korábban felfedezett távcsövet az égbolt­ra irányította. Meglepetve vet­te észre, hogy a Nap felszíne évszakok, hónapokig tartó eső- sem egyenletesen fényes, sötét zések, vagy fél évekig tartó szárazság követték egymást. Ez a rendkívüliség nem helyi jellegű volt Naponta olvashattunk pusztító szélviharokról, árvizekről, me­lyek a világ egymástól távol­eső pontjain okoztak katasztró­fát. Márciusban például az a hír érkezett, hogy hó esett Ró­mában is, ami pedig csak elvétve szokott megtörténni. Emlékezzünk vissza néhány, a közelmúltban tapasztalt ha­zai rendkívüliségre. Tavaly augusztustól decemberig, vala­mint az idei tavaszon és nyá­ron alig esett csapadék. De­cember 10-én Észak-Dunántú- lon jégeső esett, ez idő tájt a hőmérő higanyszála 15—16 Cel­sius fokot mutatott. Január közepén hetekig tavaszias volt az idő, nappal 10—15 Celsius foltok észlelhetők rajta, s ezek változtatják helyüket. Később a csillagászok felfedezték, hogy a Nap forog a tengelye körül, s vele együtt mozognak a fol­tok is. Azt is megállapították, hogy mennyiségük változik, számuk 11 évenként éri el a maximumot, összefüggést ta­láltak a napfoltmaximum be­következése és több földi je­lenség között. Nem jöttek váratlanul a tavalyi és az idei időjárás- beli tünemények sem. A tudó­sok éppen azért ütemezték be a Nemzetközi Geofizikai Év időpontját 1957 július 1-től 1958 december 31-ig, mert tud­ták, hogy a naptevékenység ebben az időpontban éri el a maximumát. Valóban 1957 no­vemberében következett be az fok volt a hőmérséklet, s éj- évszázad legerősebb napfolt­szaka sem fagyott, a fák rü- tevékenysége. gyezni kezdtek. Február köze­pén is voltak napok, melyeken 20 Celsius fokot mértek. Már­ciusban viszont a havi közép­hőmérséklet 4—5 fokkal a sok évi átlag alatt maradt. Ebben az évszázadban csak 1932 már­Az elmúlt 200 év megfigye­lési eredménye alapján meg­állapítható, hogy a 11 éves sza­kaszosságon kívül kimutatható egy 60—80 évenként megis­métlődő hosszabb ciklus is. Három kisebb napfoltmaximu­sugárzás tette lehetővé a földi! élet keletkezését és fejlődését.! A fény- és hősugárzás melletti a Nap felszínéről minden hul-i lámhosszúságú elektromágne-l ses sugárzás és anyagi részecsj kék sugárzása is kiindul. A napfelszín hőmérséklete] 8000 C fok. Nem homogén, ha-< nem sokszor foltokkal van bo-! rítva, melyek nem mások, mint] a Napban lejátszódó mágneses] viharok. A foltok körül fák­lyák, fényesebb részek észlel-] hetők. Időnként hatalmas forró] gázfelhők, protuberanciák tör-! nek több százezer km magasra.; Több, a nagyközönség körében! nem ismeretes alakzat látható! még a Napon, pl. a flokkulu- szok, flerek. Kifényesedések,! hidrogénkitörések ezek, melyek! napfolttevékenység idején je-; lentkeznek. Ilyen kitörések után 20—25 j óra múlva gyakran mágneses vihar tör kij a Földön, fellángol a sarki! fény, romlanak a rádió-adás- j vételi lehetőségek, bizonyítéké-j ul annak, hogy a földi felsői légrétegekben változás történt,] mert erős ibolyántúli, vágyj korpuszkuláris sugárzás érte. ] Erős naptevékenység idején] nemcsak a sarkvidékeken, ha­nem országunkban is látható] a sarkifény.' T apunk mindeddig ritkán "kommentált egy-egy gaz­dasági természetű intézkedést. Az állami gazdaságok terve­zésében beálló változásoknak mégis azért szentelünk meg­kettőzött figyelmet, mert mindazzal, amit üzemszerve­zési és tervezési vonatkozás­ban ma tisztáznak, azzal a holnap, a közeljövő mező- gazdasági nagyüzemeinek, a termelőszövetkezeteknek útját tapossák ki. Elvégre az állami gazdaságok az ország szántó- területének 12 százalékán gaz­dálkodnak és ezért a szövet­kezeteknek termelt nemesített vetőmagon és tenyészállato­kon kívül tőlük várjuk a vá­laszt arra a kérdésre is, hogy milyen nagyüzemekbe vigyük át a parasztságot: hogyan kell összhangba hozni az egyes üzemágakat a legnagyobb jö­vedelem elérése érdekében és melyik az a tervezési rend­szer, amely a mezőgazdaság­ban a leginkább szolgálja a termelés és a dolgozók érde­keit. Az új tervezési rendszer egye sáp ásrá megszünteti azt a visszás állapotot, hogy az ál­lami gazdaságok vezetői év- ről-évre a minél alacsonyabb tervszámok kiharcolásában le­gyenek érdekelve. Eddig ugyanis, aki lazábban terve­zett, az könnyebben boldogult esetleg rosszabb gazdálkodás­sal is, mint az aki üzeme te­herbíróképességének megfele­lő tervet készített és azt igye­kezett példás gazdálkodással teljesíteni. Volt idő, amikor a gazdaságok tervéből összeállí­tott országos terv szerint úqy látszott, hogy valamilyen ter­mékből behozatalra szorul az ország. Betakarításkor aztán kiderült, hogy vissza az egész, elegendő termett, sőt fölösle­günk is van, de akkor már á külföldi megrendelést nem sikerült visszamondani. Zavar a tárolásnál, zavar a külke­reskedelemben az egyik ol­dalon — jutalmazás a terv túlteljesítéséért“ a másikon. Mintha a Budapestről induló hajó kapitányának a Duna- földvárra tartó utasok külön hálával tartoznának azért, hogy Mohácsig vitte el őket, mert útközben derült ki: a szénkészlet addig is elegendő. Állapítsák meg induláskor, a szénből milyen hosszú útra futja és azért jutalmazzák kü­lön a kapitányt, ha pontosan, kevesebb szénnel fut be a megjelölt kikötőbe .A példá­ról az életre térve: az állami gazdaságok új tervezési rend­szere most majd több évre előre megállapítja az állami gazdaságok teherbírását és a vezetők a lehetőségek kiakná­zásában válnak érdekeltekké. Z1 sak örülhetünk annak a hímek, hogy megváltozik az általános költségek felosz­tási módja ts. Ez így eléggé száraz az első hallásra, de je* lentősége óriási. A vez-iők munkabérét, a szállítási, pos­ta és irodai költségek sok­ezres tételét eddig a felhasz­nált munkabér, segédüzemág és anyag arányában osztották szét az egyes növényekre az állami gazdaságok. Világosi hogy a cukorrépára, a burgo­nyára, a kukoricára, amelyek a legtöbb kézi munkát és anyagot igénylik jutott a leg- több általános költség és ez­zel mesterségesen úgy meg­drágítottuk őket, hogy csak kis nyereséggel, vagy éppen ráfizetéssel voltak termeszt­hetők .Am a zab, az árpa és a többi gabonaféle — amelyek alig igényelnek kézi munkát — annál hasznothajtóbbnak mutatkoztak. Érthető, hogy az általános költségek ilyen fel­osztása a külterjesség felé vitt es nem a belterjességre ösz­tönzött s éppen ideje, hogy ettől a tervezési kölönctől a következő évben már megsza­badulnak a gazdaságok .Vég­re azok a növények lesznek jövedelmezőek, amelyek tény­leg azok is: a cukorrépa, a szőlő, a burgonya stb. ame­lyek egyben a belterjességet is jelentük. Végezetül, de jelentőségé­ben talán elsőnek véve: az ál* lami gazdaságok is bekapcso­lódnak az egységes paraszti árrendszerbe, s így egyes ter­mékeikért az állami gazdasá­gok sem kapnak többet, más termékeikért pedig keveseb­ciusa volt ilyen hideg. A hó vé- mot négy erősebb követ. Jelen­gén megint záporokról, jég- leg a negyedik erős maximum esőkről érkezett jelentés. Apri- időszakát éljük át, II év múl- lisban hiába vártuk a tavaszt, va tehát valószínűleg gyengébb a természetben több, mint egy- maximum következik, hónapos lemaradás mutatko- Ma ismerjük a Napban zott. Májusban aztán átmenet lejátszódó folyamatokat és a nélkül megjött a meleg, a havi napsugárzás változásának oka- középhőmérséklet 4 fokkal ma- it E kérdéssel kapcsolatban gasabb volt a sok évi átlagnál, egészen vázlatosan a követke- A nyár folyamán voltak olyan zőkben foglalhatók össze a ta­na pok, melyeken szívesen elvi- domány eddigi megállapításai: A napfolt-ciklusok és az idő-j ’ bet, mint a termelőszövetke­járás alakulása közt összefüggés van. Maximumkor a Föld át­lagos hőmérséklete 0,5 Celziusj r r ii . i rr i n fokkai hidegebb, mint foitmi ! jyiit vásárolhatunk az ősszel r nimum idején; Az Egyenlítő; vidékén hidegebb, Európóbán] melegebb van, mint minimum- ‘ kor. Kihat a naptevékenység az évszakok hőmérsékletének alakulásán is főleg azáltal, hogy me^zaporodik a viharok száma, a légtömegek mozgása Nagyszabású árubemutató és kiállítás a József utcában seltük volna a télikabátot is, Szeptember 23—24—25-én nagyszabású árubemutatót és JÄLiÄftJS Ä: A Nap, mint minden csillag, nél. Minden, a Földön ismert elem megtalálható benne, még­is anyagának zömét a hidro­gén és a héliumgáz teszi ki. Belsejében nagy a meleg. 20 millió fok Az elkövetkező hónapok so- jzzá gázgömb, tömege 333.400- rán néhány időjárási meglepe- szor nagyobb a Föld tömegé- téssel még számolnunk kelL Éppen ezért jogosan vetődik fel az emberek gondolatai és beszédtémái közt a kérdés, mi okozza ezeket a zavarokat. Ol­vassuk a lapokban, hogy a Ti­sza környékén természetfeletti erők működéséről, babonás csodákról suttognak. Aki ezek- £s a nyomás (76.5 gr/cm8), ezek ben nem hisz, arra gondol, között a viszonyok közt ott hogy talán az atomrobbantások minden elem gázállapotban vagy a mesterséges holdak vain jelen. Ilyen magas hőmér- mozgása zavarja meg az idő- séklet csak atommag-reakció járást. A meteorológusok meg- útján jöhet létre, nurgyarázzák ugj«i, hogy pél- Több mjmó fok hömérsék_ a ™ * «.»SSnSft let Vetkezik akkor, ha az idézte elő mely ■artHrffeual]* uránium atommagjait szétha­Ä3Ä? *“**.- D* -g-Tí srh5­energia szabadul fel akikor is, következő kérdés, mi befolyá solja a ciklonok keletkezését, aztán pedig, miért nem egy­máshoz hasonló időjárás ala­kuJ játszódik. Négy hidrogénatom­idcszakában. A Föld tengelye -u ha hidrogénatommagok egye­sülnek. Az utóbbi folyamat az, mely a Nap belsejében is le­f TS?1, ,,, Z mag egyesül, héliumatommag lerid-'ÍÍt va^ a P 311 keletkezik, s közben a tömeg- _________„____ . hu loben . felesleg sugárzó energiává ala- titkára. I zeti tagokból és egyéni gazdák- szőlőt és a pincészetet, vala A csillagászat tudománya Ez flz táplálja * ______ mint a termelőszövetkezet és a zik. A magasabb légrétegek j fizikai állapotváltozása bonyo-j lult folyamatok révén tevődik] át az alsó légrétegekbe. Az idő! járás aztán közvetlenül hat az] élő szervezetekre. Kimutatható] a 11 éves szakaszosság például a fák évgyűrűiben is.] Vannak idős fák, melyek met­szetei több ezer év történetéről j beszámolnak; De egyéb vizsgálati módsze-j rek is igazolják, hogy a nap- tevékenység az elmúlt évmii-] liók folyamán nem változott.] A „rendkívüli” időjárás tehát] végső sorban a Napban idősza­konként rendszeresen lejátszó-] dó folyamatok hatására követ­kezett be, melynek jelentke-] zése fizikai törvényszerűség. Dr. TÓTH LÁSZLÓ a TIT Csillagászati Szakosztályának pesti nagykereskedelmi válla­latok a megye állami és szövet­kezeti kiskereskedelmi boltve­zetőinek. Az árubemutató során a Di­vatáru Nagykereskedelmi Vál­lalat, a Sport- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat, az óra- és Ékszer Nagykereske­delmi Vállalat és az OFOTÉRT több ezer fajta árut mutat be, köztük külföldi órákat, játé­kokat, hazai különlegességeket és őszi, téli idénycikkeket. Különösen nagy érdeklődésre lehet számítani az olcsó és íz­léses csehszlovák, német és lengyel gyártmányú ékszer- és játékárukban, őszi és téli divatárukban a fényképészeti ipar keresett cikkeiben a MOM újtípusú fényképezőgépében, a „Mometta Junioréban, az ama tőröknek gyártott törpenagyí­tóban és más cikkekben. Az árubemutató és kiállítás 23-án reggel 8 órakor ünnepé­lyes keretek között nyílik meg Pécsett, a József utca 15. szám alatt, a KPVDSZ „Petőfi Sándor” kultúrotthonában; zetek, vagy az egyéni gazdák. Ez az intézkedés egyszerre le- letővé teszi, hogy jövedelme­zőség szempontjából is azon­nal össze tudjuk hasonlítani egymással a szocialista, a kö­zös és a magángazdaságokat. 1M i Baranyában külön jó- érzéssel fogadjuk az álla­mi gazdaságok új tervezési rendjét, mert a megyénkben gazdálkodó Pécsi Állami Gaz­daság immár három éve fo­lyó közgazdasági kísérletei he­lyes eredményeinek országos elterjesztéséről van szó. Az, hogy ez a kísérlet Pécsről in­dult ki, bizonyára a három év alatt szerzett tapasztala­tok birtokában megkönnyíti majd a többi baranyai állami gazdaságnak is az új rend­szerre való áttérést és a he­lyes közgazdasági szemlélet ki alakitásáU Szőlőtermelési tapasztalatcsere A szekszárdi Hazafias Nép­front elnöke, Hajdú elvtárs kéz deményezésére a szekszárdi és a villányi népfront tapasztalat- cserét rendezett a két helység ból álló küldöttsége felkereste a villányiakat. Ugyanakkor a harsányt egyéni gazdák is el­látogattak Villányba. A küldöttség megtekintette szőlőtermelői között. Augusz- a Villányi Szőlőoltvány Terme nyitják, hogy az idei borok mi­tus 24-én a szekszárdiak pince- lő Állami Gazdaság oltvány- és nőségé is felülmúlja az elmúlt szövetkezeti, termelőszövetke- vadvessző anyatelepét, a termő éviekét. gazdálkodás előnye. Az elmúlt évi holdankénti 18—20 hekto­literrel szemben az idén 22—25 hektóliterre számítanak. Az előzetes vizsgálatok azt bizo­felel meg a kérdésre. Bármek­kora is egy atom- vagy hidrogénbomba ereje, az elenyészik az időjárás ki­alakulásához szükséges ener­giamennyiséghez képest. A mesterséges holdak kihatásá­nak kérdése fel sem merülhet. A Föld tengelye valóban pe­riodikusan változtatja helyét, de ez az eltolódás egy ember­öltő időszakán belül csak né­hány métert tesz ki. A Nap életkor^ pedig több milliárd év, — még az évezredek is ki­csiny időszakok ahhoz, hogy energiasugárzásának alakulásá­ban változást lehetne észlelni. A Nap öregedéséről sem be­szélhetünk tehát, mégis a Nap­ban rejlik a kérdés megoldása, mert hiszen a földi időjárás ki­alakulására, eltekintve öreg Holdunk kis befolyásától, egyetlen más égitest sincs ki­hatással. Miért változik a nap­sugárzás ereje vagy minősége? A középkorban és azt meg­előzően, ha valamit nagyon tisztának tartottak, arra kzt mondták, olyan szeplőtelen, mint a Nap. 1610-ben a nagy oImz tudós, Galilei weit n el­az a napsugárzást. Egy gramm hélium keletkezésekor 162 mil­lió nagykalória képződik. Azért ilyen nagy számot, mert Einstein képlete szerint az energiaátalakuláskor a tö­meget a fénysebesség (300.000 km) négyzetével kell szoroz­nunk. A legújabb hírek szerint szovjet tudósoknak sikerült le- lassítaniok a hidrogénbombá­ban lejátszódó folyamatot, így a víz hidrogénjéből energia nyerhető. Attól nem kell félnünk, hogy a Napban lévő hidrogénkész­let hamar elfogy, mert bár másodpercenként 564 millió tonna hidrogén átalakul, mégis a jelenlegi hidrogénkész­let 1%-a 1 milliárd éven kérész tül fedezni tudja a kisugárzás energiaszükségletét. A napener gia szétszóródik a világűrbe. A felszín minden m2-e annyi tényt és hőt sugároz ki, hogy azt csak egy 60 000 kilowattos villanyerőmű tudná pótolni. Az összsugárzásból a Földre csak töredék jut, de az is meg­felel 231 billió lóerőnek, Bm • Vasárnapi csúcsforgalom a Mecseken A nyár utolsó va­sárnapján sok em­bert csalt a szabad­ba a napsütéses délután. Tömegek álldogáltak a hegy­re induló buszok­nál mindenütt, a pálmát mégis a me­cseki járatra vára­kozók 20—25 méter hosszan kígyózó sora vitte el. Szerelmespárok, napsütésre vágyó nagypapák, vihán- coló gyerekek ag­gódva lesték a bu­szokat, vártak fel­szállásra. A sokasá­got látva sokan gyalog vágtak neki uz útnak, pedig kár volt... A Közlekedési Vállalat kevés ko­csijával is talált megoldást a több­szörösére növeke­dett forgalom za­vartalan biztosítá­sára. A forgalom­ban lévő 34 kocsi­ból annyit biztosí­tottak a mecseki já­rathoz, hogy a szo­kásos kettő helyett óránként tizenkét— tizenhárom forduló volt a dömörkapui menedókházig. Dél­után háromtól este hatig utaztak leg­többen. E három óra alatt közéi két­ezer utast szállítot­tak a mecseki autó­buszok. A Tettyére * induló kocsik szá­mát is meghárom­szorozták, Deindol felé is annyi kocsit „állítottak bo*. amennyi jól győzte az utasok szállítá­sát. Az uránváro- siaik sem panasz­kodtak vasárnap: minden járattal, két-két kocsit kül­dött értük a forga­lomirányító. A váratlanul nagy forgalom el­lenére is udvari asak voltak a gépkocsi- vezetők és jegyke­zelők. A vállalat pamaszkönyvébe szeptember 15 óta nem tett bejegyzést senki sem. A nyár utolsó vasárnapján sem volt említésre méltó panasz. Az igazi csúcsfor gálámban jól vizs­gáztak a pécsi köz­lekedés dolgozói. szakszövetkezeti tagok szőlőjét és a szakszövetkezet közös bor kimérő pincészetét. E látogatás eredményeként Nagyharsány- ban is megalakult a szőlőter­melő szakcsoport. Szeptember 14-én a villá­nyiak és a harsányiak viszo­nozták a szekszárdiak látogatá­sát. Nagy Béla általános isko­lai igazgató, a villányi Haza­fias Népfront elnöke szervezte meg a szakszövetkezeti és ter­melőszövetkezeti tagokból, va­lamint az állami gazdasági dol­gozókból, pedagógusokból és egyéni gazdákból álló 40 tagú küldöttséget, amely külön busz szál indult Szekszárdra. Első útjuk a szekszárdi Szőlő és Borszövetkezetbe vezetett. Ez a szövetkezet 1956-ban ala­kult 76 taggal, ma 436 tagja 407 hold termőszőlőn gazdálko­dik. Nyolcezer hektóliter bor befogadására képezték ki pin­céjüket. Céljuk a szaporító ala nyok előállítása, a szakszerű termelés és a közös értékesítése. Közösen szerzik be a műtrá­gyát, a szőlőkarót, valamint a permetező anyagokat. így ter­mészetesen olcsóbban jutnak a szükséges anyagokhoz a ter­melők. A termésátlagon is meg mutatkozik a szakszerű közös A Szekszárdi Szőlőtermelő Állami Gazdaságban a szőlő­műveléshez szükséges legkor­szerűbb gépeket mutatták be a látogatóknak. Különös a szék szárdi szőlőhegy vízgyűjtési rendszere. A >,Csurgó” nevű kis forrásból — amely percen­ként hat liter vizet ad — gyűj­tik és tartalékolják a vizet a permetezéshez. Érdekes volt a villányiaknak a szekszárdi vö­rösbor készítésének eljárása is, ugyanis a szekszárdiak nyitott káddal is állítanak elő minőségi vörösbort, és rácsos, fedett kád dal — ezzel szemben a villá­nyiak (egyéniek) sok esetben még mindig a sározási rend­szert alkalmazzák. A 40 tagú küldöttség a szek­szárdi Béke Termelőszövetke­zet pincészetébe is ellátogatott. Kiss Antal munkaérdemrendes tsz-elnök és Schmidt Mihály pincemester elmondta tapasz­talatait a villányi és a nagyhar sányi szőlőtermelőknek. Vala­mennyi meglátogatott hely kő zül a Béke Tsz. pincéje volt a legrendezettebb. Sok értékes és gyakorlatilag hasznos élménnyel a későesn órákban érkeztek vissza Vil­lányba és Nagy harsányba a szekszárdi tapasztalatcseren résztvett szőlőtermelők, VARGA—SCHMIDT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents