Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

1958. SZEPTEMBER 21. NAPLÓ 7 életéből Kína utoléri Angliái Géppel ültetik már a rlzspal tatákat. Idén — a második ötéves terv első évében — a kínai nép legfontosabb feladatának a szocialista építés ütemének meggyorsítását tartja. Kína Kommunista Pártja VIII: kongresszusának második ülés­szaka azt a feladatot tűzte a kínai nép elé, hogy az elkö­vetkezendő 13 év során a leg­fontosabb iparcikkek termelé­sében érje utói és szárnyalja túl Angliát Kína minden ré­szében fellendült az alkotó munka. A kínai nép jól tudja: minden lehetősége megvan ar­ra, hogy rövid idő alatt utol­érje és túlszárnyalja Angliát a vas- és acéltermelésben, a szénbányászatban, a fémfel­dolgozó gépek, cement és más fontos iparcikkek előállításá­ban. Kínában különösen gyors ütemben fejlődik a vaskohá­szat. Az ansani kohászati kom­binát kibővítésén és újjáépí­tésén kívül számos új kohá­szati gyárat építettek fel. Ezek ............«.......................................... köz ött megemlíthetjük a vu- hani és a paotui kombinátokat. Idén tovább folytatódnak a nagyarányú építkezések. San- tung tartomány központjában például olyan gyár épül, amely évente 900 000 tonna öntött­vasat és 600 000 tonna acélt ál­lít majd elő. Kuangtung tar­tományban, Dél-Kína legna­gyobb kohászati gyárát helye­zik üzembe, amely évente millió tonna öntöttvasat, acélt és kokszot készít Ansanban megkezdték Kína legnagyobb kohójának építését, amely egy­maga fedezi az ansanban elő­állított öntöttvas-mennyiség 25 százalékát. A jelenlegi fejlődés egyik jellemző vonása, hogy számos olyan területen is épülnek ko­hászati iparvállalatok, ahol eddig ez az iparág teljesen is­meretlen volt így például Sanszi tartomány városaiban mintegy 1000 kis kohót helyez­nek majd üzembe.; Harcostársak M ég augusztus elején ta­lálkoztam Id. Tóth Ist­ván mázai párttttkárral. Kor­mos volt, akkor szállt ki a bá­nyából. Húsz perc múlva megfüröd- ve falatozott a pártiiroda asz­talánál. Bkkor hallottam tőle, hogy Franciaországiban töltötte élete javát. Igen, a svájctoapka kétségte­lenül „franciás vonás“ volt benne. Ha jól emlékszem, azok a sztrájkoló Nord megyed bá­nyászok is svájcisapkát hord­tak, akiket valamilyen képes­lapon láttam egyszer. A napokiban isimét Mázára menteim, de hiába vártaim a vi­szontlátást, mert Hévizén üdül. Sebaj, a feleségét ott­hon találtam. Nem az a típus, akit a gyerekek, főzés, mosás, takarítás egyhangú robotja hol traf áraszt és fásulttá tesz. Többre futja az erejéből, nem­csak felesége, hanem harcos­társa is férjének, úgyszólván egyszerre léptek be a Francia Kommunista Pártba még a harmincas évek elején. Semki&em születik kommu­nistának, Tótíh elvtárs sem egyszerre lett azzá. Vallásos környezetben nőtt fel Salgó­tarján mellett. Bibliával a ke­zében utazott ki Franciaor­szágba. Különben szilaj, bo- rozgatőkédvű legényke volt, de ráfizetett, mert az idegen­légió ügynökei egyszer leitat­ták, s miire kijózanodott, nem volt visszafordulás. A légió öt évig hideg zu­hanyként hatott rá. Úgy bán­tak velük, mint az állatokkal, két garast sem ért az életük. Megjárta Algériát, Marokkót és Tuniszt, felperzselt falva­kat és városokat látott, ahol — nyilván a „nyugati civili­záció“ jegyében — vandál mó­don pusztították a több mint ezeréves arab kultúrát. Szét­tépte a bibliát, végképp ki­gyógyult a vallásból, örök életére meggyűlölte az impe­rializmust. V isszatérte után a Nord megyei bányákban dol­gozott, Lilié közelében. Ezen a vidéken nagyon erős a Francia Kommunista Párt be­folyása. 1936-ban, amikor Thorez elvtárs nagygyűlést tartott, az egész környék ösz- szesereglet és ujjongva fogad­ták. (Tótihné ekkor látta elő­ször az FKP vezetőjét.) Tör- ténlhetebt-e másképp; a heves vérű bányász és felesége (mert közben megnősült) is belépett. ügy fogom az FKP tagsági igazolványát, mintha ereklyét tartanék a kezemben. Három egymásirahajtott kartonlapból áll, első oldalát kék-fehér-pi- ros csík és Franciaország ha­tárvonalai díszítik. Belseje te­le van gondosan ragasztott kékszínű sarló-kalapácsos bé­lyegekkel: j HÍREK Szovjetunióból { ' Az Egyesült Államok előtt A Szovjetunió idén első íz­ben szárnyalja túl az Egyesült Államokat a széntermelésben. 1958. első félévében a szovjet ■ széntermelés 244.8 millió ton- ; nát, míg az Egyesült Államoké í 187.4 millió tonnát tett ki. * Higany füstből a j Leninogorszkban mellékter- s mékként higanyt állítottak elő j az ólamgyártásnál. Véletlenül ; rájöttek, hogy a szűrők segít­ségével az üzem füstjéből ki- S vont por ezüstös színezetű. A j vegyelemzés bebizonyította, • hogy ez az ezüstös szín, a por- : ban lévő higanynak tulajdo- j nítható. A leninogorszki üzem jelenleg annyi higanyt von ki a füstből, mint egy közepes kapacitású higanybánya. Színálló szövetek A bjelorussziai mogiljevi műrostgyár olyan szövetet ké­szít, amelyek színét nem szív­ja iá a nap. A titok az újsze­rű festési módszerben rejlik. A műsrostot eddig már mint kész szövetet festették, a mo­giljeviek pedig a nyers masz- szát: a viszkózát festik, amely­ből az anyag készül. Ezerhatszáz új ruhamodell A szovjet főváros ruhagyá­rai az őszi-téli idényre 1600 új ruhamodellt dolgoztak ki. Két­száz újfajtájú női és gyermek­ruha jelenik meg az üzletek­ben. Mozgó televíziós állomások A leningrádi gazdasági kör­zet rádiótechnikai iparvállala­tai mozgó és televíziós állo­másokat készítettek a sztálin­grádi, szaratovi, kisinyevi és izsevszki televíziós központok számára. A mozgó televíziós állomásokat autóbuszokba sze­relték be és olyan berendezés­sel látták el, amelynél széles körben alkalmazták a félveze­tőket. A mozgó televíziós állomáso­kat olyan speciális felvevő kamerával látták el, amelyek segítségével az autóbusztól 300 méternyire is lehet riportot készíteni. 1/Uág.UUu a UoacoL ipoAntuuiszel Külföldön Is híresek a koreai Iparművészeti munkák. A kormány a közelmúltban további intézkedéseket tett az iparművészeti munkák fejlesztésére. A phenjani iparművészeti üzemben megkezdték « kiváló Iparművészeti alkotások nagybani előállítását. Képűnk e díszműáruk csiszolását ábrázolja az iparművészeti Özem műhelyében. Láttam a pantizánágazolvá- nyáit iß. Borítólapja géppdsssto- lyos munkást ábrázol, aki mögött jakobinus-sapkás, csí­kos nadrágos fiatalember áll, nyilván az 1789-es polgári forradalom szimbólumaként. Tóth elvtárs tehát partizán volt a német megszállás ide­jén. Nappal a bányában dol ­gozott, éjjel pedig vállalkozás­ra járt. Részt vett egy fasisz­ta hadiszerelvény levegőbe röpítésóben, belopó zott a köze­li hangárba és jancsiszöget szórt a repülőgépmotorba. A gépek felszálltak, aztán lebuk­fenceztek. No és a plakátok! Éveken át csatáztak vele: ki- ragasztobták, a németek letép­ték, újra felragasztották, ismét letépték, megint kiragasatot- ták ... Sok jó francia elvtársa elpusztult az öldöklő küzde­lemben, de neki szerencséje volt. Ez utóbbit már a fiától hal­lottam, az egyik újtelepi bá­nyászházban. öt is láttam augusztus elején, kimoshatat- lan fekete karikával a szeme körül. Huszonhat éves, de esemény dús az élete. Szinte az anya­tejjel ismerkedett meg a moz­galommal. Tizenkét éves kora után már a Vaillaní (az FKP e.gyik ifjúsági szervezete, a mi úttörőnkhöz hasonló) egyik vezetője volt, tizenöt éves ko­rában részt vett az FKP he­lyi szervezetének egyik tag­gyűlésén, 1947-ben hazajött a szüleivel, 1949-ben tisztiisko­lára ment és csak tavaly sze­relt le főhadnagyi rendfoko­zattal. De térjünk vissza az apára! H azatérte után a régi mes­terségét folytatta. Szta­hanovista csillag, kiváló bá­nyász jelvény, a népköztársa­sági érdemérem aranyfokozata és egyéb kitüntetések bizo­nyítják, hogy nem kssz vájár. Az ellenforradalom után azon­nal a pártszervezés élére állt, később a munkásőrségnek is parancsnoka lett. A múlt év tavaszán nyugdí­jazták, de továbbra is az üze­mi pártszervezet titkára ma­radit. Nyugdíjazása előtt fele­sége unszolására megígérte, hogy elíűrészeli és felaprítja az egész tűzifát, tehát sokat segít a házimunkában. Bo­csássuk meg egyetlen hibáját: az ígéretből alig teljesült va­lami. Örökké az üzembe járt, hol vezetőségi ülésre, hol fegy­vereket zsírozni — hét hónapig dolgozott, egy huncut krajcár fizetés nélkül. Végül megadta magát, hivatalosan is munká­ba lépett. Ma külszíni felvi­gyázó. Áldott természetű ember, igazi munkásvér lobog benne. Mégis megfáradt az élet vi­harában, s kérte, hogy válasz- szanak másik párttitkárt. Augusztus végén szavazott a vezetőség — a fiára! Az ifjafobik Tóth már az­előtt is segített, ö Írogatta a jegyzőkönyveket, övé volt az adminisztráció, mert az öreg bányász nem szeret vele bíbe­lődni. Elméleti tudása is ma­gasabb, hiszen Petőfi és Sztá­lin akadémiát járt, hanem a gyakorlati élet ezernyi bonyo­lult útvesztőjében. -. j ebben az apja utói élhetetlen. A világon egyedülálló a román gépgyártás új produktuma: a nádvágó gép. Száraz talajon csakúgy, mint Iszapos, vizes talajon levág 8 óra alatt 50 tonna nádat. Az összekötözött nádkévék elszállítása drótkötél­pályán, vagy traktorral történik. A Duna-delta náderdői aranyat érnek a Román Népköztársaságban. Évente 2,5 millió tonna nádat szállítanak el erről a vidékről, amiből 1,2 millió tonna cellulózét nyernek. Néhány szóval A KÍNAI népköztArsasag­BAN 8 év alatt 2600 Ifjúsági köny­vet adtak ki, összesen 270 millió példányban. Az Idén újabb 600 If­júsági könyv jelenik meg. A kínai Ifjúság számára 12 lapot és fo­lyóiratot jelentetnek meg. A BRJANSZKI UTEPITÖ GÉP­GYÁR legújabb gyártmánya ez a 300 lóerős útgyalú­A VIETNAMI GYÁRAK és vál­lalatok új bérrendszert vezettek be. Az új rendszer a munkások átlagos havi jövedelmét több, mint 20 százalékkal emeli. A vietnami kormány az elmúlt három év alatt a munkás és köztisztviselők fizetését három alkalommal emel­te. Az új fizetési rendszerben visszatükröződik Észak-Vietnam állandó gazdasági megerősödése. elevátor, amely órán ként 2—4 m sebes­séggel halad, miköz ben 800 köbméter ta­lajt termel ki és dob le 15 m távolságban. A gép a brüsszeli világkiállításon Is láthatói Mesterséges eső i Kínában i A kínai népi felszabadító f hadsereg légierői a kínai mező- » gazdasági termelést segítő mun- I kájukban a közelmúltban új ! módszereket vezettek be. E mód- 5 szerek közé tartozik eső élőidé- ; zése mesterséges úton. A népi , felszabadító hadsereg repülő- | gépeiből 6.300 méter magasság- ♦ ban ISO kilogramm száraz jeget J szórtak ki, aminek eredménye- ♦ ként 20 négyzetkilométeren kö- » rülbelül 20 percen át tartó zá- t por keletkezett. Ezt a kísérle- J tét az Északkelet-Kínai Csilin í tartományban hajtották végre, t ahol igen kevés a csapadék. Egy z Ugyancsak ebben a tartomány- Z ban végrehajtott kísérlet alkal- í mával mintegy 120 négyzetkilo- Z méternyi terület felett Idéztek z elő félórás mesterséges esőt. A X kínai parasztok örömmel üdvö- í zölték a váratlan „égbőljövó” se- t gitséget. N ode azért nincs bej, idő­sebb Tóth szívesen se­gít a fiának, nincs hiány az atyai korholásoMban sem- íme egy tavaly történt példa. Ifjabb Tóth elvtárs propagan­dista volt akkor, este hétre be­szélték meg a szeminárium kezdetét és — ejnye-bejnye! — hét óra után kezdtek szállin­gózni az emberek, méghozzá kényelmesen. A hevesvérű ifjú Tóth méregbe gurul (apja fiatalkori természetét örököl­te), nyolc éves katonai biedeg- zettsége valósággal lázadozik ekkora „civil fegyelmezetlen­ség“ láttán. Ekkor jön a kor­holó szó: „Csalc nyugodtan, nyugodtan, nem a hadsereg­ben vagyunk!.-.: Én sem va­gyok ellene a fejmosásnak, sőt kívánom, de nem hebehurgya módon elkapkodva ...“ Általában Mireilemre inti, amit fia — némi vívódások után — elfogad, mert mit is lehet az igazság ellen tenni. Újabban a megrögzött alko­holistákkal foglalkozik, termé­szetesen megint atyai segéd­lettel. Megpuhítja a konok bányászszí ve két, olyan hatá­sosan, hogy az egyik nótorius ivó fizetés napján józan ma­radt, a másik a bányásznapon is jól tartotta magát. A nevü­ket nem írom le, elég annyi, hogy a helybeliek szerint ré­gen történt ekkora csoda Má­zán. Napi hétórai váj árkod át után nem könnyű párttitkár- 'nak lenni, de ifjabb Tóth elv- társnak nem is túl nehéz. Az emberek adnak a szavára, sok jut neki apja tekintélyéből előlegezett bizalom formájá­ban,- Magyar László 1 ALBANIA felszabadulási ünne­pén; november 28-én mutatják be az első albán operát; amelyet nép zenei elemekből komponáltak. Az opera címe: Mruka, A ROMAN Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézete rendezésé­ben pénteken a bukaresU Dalles- teremben megnyílt „A magyar for­radalmi képzőművészet" kiállítás. Aa ünnepélyes megnyitón C. Prlsnea, az oktatási- és művelő­désügyi miniszter helyettese és V. Dumltrescu külügyminiszter helyet­tes is részt vett. AZ ÜNNEPI DÍSZBE öltözött Berlinben szombaton nyüt meg a demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának háromnapos érte­kezlete, amelyen a német dolgo­zók 2200 küldötte vitatja meg a német nép létfontosságú kérdé­seit, valamint azokat a további feladatokat, amelyeket az NSZKP V. kongresszusán hozott hatiroza- tok Jelölnek meg. 100000 tonna paradicsom Az utóbbi évek folyamán a bolgár gyümölcs és zöldség egyre nagyobb teret hódít a külföldi piacokon. A szövet­kezeti rendszer előnye, a népi hatalom támogatása, a roppant kedvező éghajlati viszonyok ég a bolgár kerté­szek kiváló szakértelme le­hetővé tette, hogy Bulgária a zöldség- és gyümölcskivi­tel terén Európa egyik veze­tő országává váljék, a para­dicsomkivitel terén pedig az első helyre kerüljön. Az idén a paradicsomkivi­teli tervet máris túlteljesí­tették, de a szállítások vál­tozatlanul folynak. Bulgária eddig 96 000 tonna paradi­csomot exportált. A késői pa­radicsommal együtt, amely október és november hóna­pokban kerül leszállításra, az idén Bulgária paradicsom­kivitele meghaladja majd a 100 000 tonnát. E hatalmas mennyiség elszállításához 12 500 vagon szükséges, ame­lyek egymásután állítva 150 kilométer hosszúságot érnének eL összehasonlításként érde­kes megjegyezni, hogy 1955- ben Hollandia exportálta a legtöbb paradicsomot, 87 000 tonnát, utána pedig Olaszor­szág következett 75 000 ton­nával. Hasonlóan kedvezőek a ki* látások a sárgabarack és as alma kivitele terén is. A román gépgyártás ói produktuma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents