Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
4 NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 21. Szakszerű gazdálkodás, magasabb terméseredmények Példát mutatnak szocialista nagyüzemeink Az izekben a hetekben uralkodó száraz idő az ős/.] mezőgazdasági munkákat nagy mértékben hátráltatja. Száraz a talaj, nehéz a szántás, főleg fogatokkal — és csak az igazán jó gazda — aki elvégezte megfelelő időben a tarlószántást — tud keverő, illetőleg vetőszántást, elvétve mélyszántást végez*1!. Más a helyzet nagyüzemeinkben, állam! gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, ahol igen szép talajokat készítettek el vetések aláj, az elmúlt napokban 1957 évj terméseredmények: is, löszben saját, részben a gépállomások gépeivel és már vetik .az őszi takarmánykeveréket, őszi árpákat, — többségében jó munkával. Nagyobb fokú gépesítés feltétlenül jobb agrotechnikai lehetőséget teremt nagyüzemeinknek ebben az évben csak úgy, mint az elmúlt esztendőkben, s már egyre inkább jelentkezik a termelési fölény kisparaszti parcellák fölött. Erről tanúskodnak az elmúlt évi csépié* 1 eredmények, amelyeket az alábbiakban Ismertetek: A. C. Term, szöv, Egyéni termBúza g/kh 12,8 11,6 8,9 Rozs 9,4 9,6,4 Őszi árpa 15,4 14,1 12,9 Tavaszi árpa 14,1 10,9 9,8 Zab 11,3. 10,8 9,1 Kukorica 18,9 14,8 14 Burgonya 91,5 91,74,6 Cukorrépa 145,4 138,-r 228,— Ebben az évben az időjárás mérések alapján megállapíthat igen szeszélyes volt — de az Juk, hogy az állami gazdesá- volt mindenütt a nagyüzemi gok, termelőszövetkezetek ebtáblákon és a kisparcellókőn ben az évben 1* magasabb át- egyaránt — mégis ez évben is lagtenméaeket értek el kalá- megmutatkozik a nagy táblák szónokból, mint az egyéni ter- temiéstöbblete, Bár pontos melök. De az előző becslések KSH feldolgozás még nem áll azt mutatják, hogy kapáeok- rendelkezéftünllcre, de csépiéül, bői ia magasabb lesz a nagy- gépállotná«, becslési adatok, üzemek átlagtermése. 195«. évi terméseredmények: A. G. Tsz. Egyéné Búza qfkh 10,4 8,1 7,2 Rozs 9,6 7,3 8,5 Őszi árpa 13,2 10,2 9,1 Tavaszi árpa 7 5,9 5,-r Zab 6,4 8,5 V* Tehát ebben az ívben is a termelőszövetkezeteknél búzából, rozsból és őszi árpából 12, tavaszi árpából 18 és zabból 30 százalékkal magasabb volt a terméseredmény, mint az ugyanolyan éghajlatú viszonyok között gazdálkodó kisparaszti gazdaságokban« Termelőszövetkezeti viszonylatban azt jelentik ezek a terméstöbbletek, hogy mintegy 3 200 000 forinttal több bevételük volt ugyanakkora területről, mint az agyéra termelőknek; Ha megyei átlagban legalább a termelőszövetkezetek átlag-gabonatermését értük volna el, 144 000 mázsa gabonával termett volna több Baranya megyében- Nem beszélve arról, hogy az állami gazdaságok terméseredményei ennél Is jobbak voltak Mivel magyarázható a nagy üzemeknek ez a vitathatlan termelési fölénye? Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink mind jobban és jobban kihasználják a nagyüzemi táblák nyújtotta termelési lehetőségeket A termelőszövetkezetek termésátlagainak alakulásában legjelentősebb szerepe a gépi munkának van. Például 1957-ben a gépállomások termelőszövetkezeteknél 2,8 nor- mállhold munkát végeztek kataszteri holdanként. Ebben az évben már ez ideig 3,2 normálholdra emelkedett a kát, holdakra eső gépi munka teljesítménye és még 30 százalékkal fog növekedni. 1958-ban tehát a termelőszövetkezetek tovább fokozták a gépek igény bevételét .úgy, hogy a gépállomások által végzett munka az 1957, évihez képest 64 százalékkal nőtt. Ezenbelül természetesen jelentős volt a talajmunkák gépesítése, ahol az 1957, évi 47,500 normálholddal szemben ez évben 57,800 nh munkát végeztek gépállomásaink a termelőszövetkezeteknél. De a kapásoknál is jelentkezik a termelőszövetkezetek magasabb terméshozama, ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az elmúlt év őszién 90 százalékban géppel, mélyen elvégezték az őszi mélyszántásokat. így kapások jobban bírták az idei szárazabb. meleg nyarat. Az őszi vetéseiknek 61 százalékát géppel vontatott vetőgoépekkel gyorsabban és korábban el tudták végezni, mint a kisparaszti gazdaságok. Növekedett a gépi munka igénybevétele a növényápolást és betakarítási munfkáknál. 1957-ben 4,000 kát. holdon végeztek a tez-ek gépi növényápolást, ez évben már 6.900 kát. holdon, vagyis 70 százalékkal nőtt a gépi növényápolás teljesítése. Jelentős növekedést mutatott a tsz-éknél a gépi aratás. Az elmúlt évben 78 százalékban, ez évben 88 százalékban véNövény őszi búza rozs őszí árp# tavaszi árpa zab hibrid, kukorica. Term előszőve (kezeicink jelentős részénél már vetésforgó szerint gazdálkodnak, megfelelő elővetemények után kerülnek az őszi gabonák elvetésre. Jelentősen emelkedett a pillangós takarmány növények területe; ami ez év őszén mintegy 17 százalékot fog elérni, vagyis a talajt javító pillangósok is előnyösen fogják kedvező hatásukat érez gezték a termelőszövetkezetek ben az aratást gépekkel. A termésátlag növeke- 1 - .., dését kétségtelenül elősegítette a javuló talajerőgazdálkodás és itt elsősorban a nagyobbará- nyú műtrágyafelhasználás is. 1957-ben a termelőszövetkezeteink még csupán 43 kg-jávaí szemben, 1958-ban már ez- idáig 144 leg. a műtrágya rendelésük, aminek egy kisebb részét ugyan tavasszal használ ják csalc fel, azonban 120 kg, műtrágya fogyasztásra tsz- eintoél ez évben számítani lehet az egyéni termelők 30 kg holdankénti műtrágya használatával szemben. Kétségtelenül a talajerőgazdálkodás területén van még mit tenni tsz-einknek is. Áz istállótrágyázott területek nagysága kevés. Az állatállomány fokozása mellett az új gazdasági évre készülő termelési tervekben jelentősebb területeket kell előirányoziniok zöldtrágyázásra, amint ezt már állami gazdaságaink bevezették. Termelőszövetkezeteink mind nagyobb mértékben hasz nálják fel a terméshozamok fokozásában a nemesített ve- tőmagvakat. Az elmúlt gazdasági évben a termelőszövetkezetek és egyéni termelők az alábbi arányok szerint használ tak jóminőségű, ólomsárolt ve tőmagot gazdaságaikban. Minőségi vetőmaghaszná at tsz egyéni az összes vetésterület százalékban: 75 45 90 15 70 11 57 22 42 8 39 3 tetni. Szakembereinken, gazdasági felügyelőkön a sor, hogy a még gyengébben gazdálkodóknak az új gazdasági év küszöbén adjanak olyan szervezési, tervkészítő segítséget, hogy ezek Is fel tudjanak zárkózni a már többségben lévő jól gazdálkodó termelőszövetkezetekhez. Baracs József mezőgazdasági mérnök, megyei főagnonómus. Eszék—Zágri—Fiume—Äöazia a Mecsek Művészegyüttes tánckarának jugoszláviai útja Szeptember 13-án, szombaton az eszéki Srdan Petrov ' kultúrcsoport meghívására a Mecsek Művészegyüttes tánckara négynapos jugoszláviai vendégszereplésre indult. Egy külföldi vendégszereplés mindig nagy igényeket állít a képviselő csoport elé, s ez az igény számunkra kétszeresére nőtt, mivel Jugoszláviában : még magyar együttes nem képviselte hazánk népi kultúr- kincseit. : Együttesünk szeptember 1-én • tért haza balatoni nyaralásából, s akkor kaptuk a hírt, hogy 12 nap alatt kell felké: szülnünk Jugoszláviai Htunkra. : Tizenkét napig lázas munkával dolgoztunk, míg végre elérkezett szeptember 13, indulásunk napja. Igen izgatott volt mindenki. Az együttesünknek ez volt első külföldi turnéja. Beli Monas- tirban vártak kedves vendéglátóink, s attól kezdve mindig nagy szeretettel kísérték Htunkat. Első fellépésünk Eszéken az 1500 személyt befogadó I munkás kultHrházban volt. Az ! eszéki közönséo hálásan fo- í gadta műsorunkat, s különö- jsen elnyerte tetszésüket zeneikarunk által előadott Liszt II. I magyar rapszódiája, s a tánc- I kar „Kecske játék”, illetve l„Falu végén kurta kocsma” |cimű művei. Színházi és ze- Inekari szakemberek is elisme- irően nyilatkoztak művészi tel- Ijesitményünkről. I 14-én, vasárnap Rijekában ♦ (Fiume) léptünk fel a helyi ! vasutas szakszervezet kultúr- | termében. Rijekai fellépésünk | forró sikert aratott. A baráti vacsora meleg hangulatban zajlott le nótaszó kíséretében. Még aznap éjjel átutaztunk Opatiába (Abázia) szálláshelyünkre. A kétnapos fárasztó utazás és a két fellépés mindenkit ágybaszólított, de azért így is akadtak néhányan, akik végiglátogatták a, város látni- valóit, Hétfő délelőttöt Abázia megtekintésére fordítottuk és megfürödtünk a tengerben. Délután pedig Fiúméval is- merkedtünk meg, megnéztük a tengeri kikötőt is, A sok látvány után űjra vonatra szálltunk és a fenséges Karszt-hegyeken keresztül elhagytuk a tengert és Zágrábon keresztül visszatértünk Eszékre. Itt kora hajnalban már fogadtak bennünket kedves vendéglátóink. A reggeli napsütésben együtt jártuk velük nemzeti táncukat, a kólót, ők pedig a mi csárdásunkat. Eszék városának megtekintése után kíséretükben elutaztunk a határig, ahol a mihamarabbi viszontlátás reményében búcsúztunk kedves vendéglátó barátainktól A vonat már messze járt, de még mindig integettünk egymásnak, mert igen nehezünkre esett az együtt töltött és kellemes négy nap utáni elválás. Boldogan léptünk visz- sza Magyarország földjére, mert éreztük, hogy helytálltunk külföldi utunlcon, éreztük, hogy a lehető legtöbbet nyújtva megmutathattuk Jugoszláviában Magyarország népi kultúrájának legszebb táncait, zenéjét és dalait. SIMON ANTAL művészeti vezető(üjógyászati részleggel l>öviil a Pécsi Közfürdő A hónap végén adják át a gyógyászati részleggel bővülő Pécsi Közfürdőt rendeltetésének. A 620 000 forintos költséggel átalakított fürdőt — tekintettel a bányavidékre — a reumatikus és egyéb mozgásszervi betegségek gyógyítására az SZTK rendezi be. Thermal részlegében háromféle hőmérsékletű víz. száraz, nedves gőz, gyógy- masszázs, függesztő«, speciálisan felszerelt tornatermében gyógytorna és ezenkívül orvosi rendelő várja majd a törési, illetve mozgásszervi megbetegedésekből gyógyulást keresőket. Az újjáalakított fürdő októberben nyitja meg kapuit. MAR CSAK A FIATALOK kedvéért ia érdemes röviden visszapillantani arra a nehéz, időszakra, amely a felszabadulásunktól, egészen 1948 augusztus elsejéig, a . forint megszületéséig tartott. De nem árt azdk ttak. sem, akik benne eltek, hiszen sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy ami van, azt természetesnek vesszük, ugyanakkor megfeledkezünk arról, hogy mindez csak. szocialista társadalomban lehetséges, hogy szép, megváltozott életünkért nagyon sokat kellett küzdeni. íme, egy villanás a pécsbányatetepi bányászok akkori ételéből. CSAK NÉHÁNY NAPJA vonult át a front, az ágyúik még a Balatonnál dörögtek, amikor a Kommunista Párt a bányászathoz fordult: „Szánjatok le a tárnákba és adjatok szenet, hogy minél előbb befejeződjön a háború, hogy minél előbb megkezdhessük rombadöntött, kifosztott hazánk újjáépítését:f‘. A baranyai bányákban a felhívás nyomán megindult a termelés és vele együtt az élet is. Az ellátási nehézségek azonban förtelmesek voltak. Zsír helyett bűzös olajat kaptunk,’ a kenyér olyan fekete volt, mint a föld, s ragadt, mint a csiriz. A bányászság a szélrózsa minden irányában elindult élelmiszer után. Pénzt kötegszámra adtak, csak éppen nem lehetett kapni érte semmit. A munkások kénytelenek voltak utolsó cipőjüket, nadrágjukat is elcserélni néhány kiló krumpliért és lisztért. Amikor kifogyott a „tartalék“, gyorsan nőtt az elégedetlenség, s elérkezett a sztrájkok időszaka. A Kommunista Párt bányász körzeti bizottságára Szabolcsra, egymás után érkeztek a hírek: Pécsbányán nagy a zúgolódás, mert a bányász asszonyoknak üres kosarakkal kell hazaiérniök az élelmitárból, ez volt a helyzet Szabolcson, Vasason is. Minden jel arra matat: holnap reggel nem test leszállás, s félő, hogy a pécsbányaiaik példáját követi a többi bányakáraiét is. S. József elvtárs a körzeti pártbizottság titkára azon az éjjelen nem tudott aludni. A sztrájk kitörését meg kelj előzni! De hogyan!? Az élelmitárak valóban üresek, s nincs is honnét szállítani, mert egyszerűen nincs élelem az egész országban. Nehéz volt azért is, mert a jobboldali szociáldemokrata vezetők nemhogy segítettek jobb belátásra bírni a munkásságot, ellenkezőleg &k maguk is alattomosan szították az elégedetlenséget. De nehéz volt azért is, mert még a kommunisták egy része sem látott világosan. A PARTTITKAR reggel öt órakor már kint volt a Széchenyi- aknán, figyelte az érkezőket, beszélgetett velük, agitált. A bányászok a szokásos módon jártak el: felvették márkájukat, átöltöztek feketébe, még a lámpájukat is kivették■ Már- már úgy látszott, hogy ezen a reggelen még sem történik semmi. Ezután a titkár elvtárs bement az üzemi irodába és ott a műszaki emberekkel kezdett beszélgetni. Éppen csakhogy leiilt, amikor nyílott az ajtó és eléje toppant T. György elvtárs. Csak úgy ömlött belőle az elkeseredés, a súlyosabbnál súlyosabban vádoló szavak. Még a szeme is könnybe borult, ahogy mondta. — Ugylátsztk már nektek sem lehet hinni, ti is lepaMáltátok az ellenséggel. Nem igaz, ha egy kicsit is törődnétek velünk— s ezzel levette válláról a tarisznyát és odavágta a párttitkár elé. — Te is bányász vagy Jóska, hát most mondd meg ószintén, lehet ilyen koszttal a bányában dolgozni? Vagy azt akarjátok, hogy forduljunk fel Hum? A TARISZNYÁBAN három szem sült krumpli volt. A titkár elv- társ nem lepődött meg, hiszen maga is jól ismerte a helyzetet, s jól ismerte T. Gyuri bácsit is. — Ide figyeljen, Gyuri bácsi! Hát magúik azt hiszik, hogy mi, vezetők jobban élünk, mint maguk? Azt hiszik, azért nincs élelmiszer a raktárakban, mert nekünk jól megy? S. József elytárs maga is kicsomagolta a kabátja zsebéből előhúzott aznapi kosztját. Neki Ikukorcia prósza és két szem sült krumpli volt. Utána a belső zsebéből előhúzott egy csomó minisztériumi pecséttel ellátott élelmiszerkiutalást, mintegy bizonyítékul, hogy igenis a kommunisták törődnek a munkásság ellátásával, de a nincsből ők sem tudnak kenyeret elővarázsolni, T. Gyuri bácsi megértette a helyzetet, el- szégyelte magát, s kiment az irodából. (Ma is dolgosuk, és úgy beszélnék róla Pécsbányán, mint egyik leglelkesebb kommunistáról, aki azóta is derekasan kiállt és kiáll a párt politikája mellett.) Közben elmúlt hat óra. A bányászok ezúttal nem a felolvasó teremben, hanem az aknánál gyülekeztek. A zúgolódás és elégedetlenség egyre erősödött. Az afknászok hiába sürgették őket, hogy szánjanak le, meg sem mozdultak. Néhány perc múlva már a párttitkár elvtárs is ott termeit. • — Jószerencsét! A köszönésre még jobban zúgni kezdett a tömeg. — Előbb adjanak enni, akkor majd dolgozunk! S. József elvtárs várt egy kis ideig és amikor szűnőben volt a kiabálás, folytatta: — Ide figyeljenek munkatársak. Hát maguk azt hiszik... és ennél a szónál már nem is juthatott tovább, meet a tömegből ege középkorú, feldúlt arcú férfi a frissen köszörült fejszét maga előtt tartva törtetett az előadó irányába, s miközben éktelenül ordított. — Igen, mert, ti, egyedül ti, kommunisták vagytok az okai annak, hogy mi éhezünk és még van képetek idejönni? Szerencsére a párttitkár nem vesztette el lélekjelenlétét, amikor már csak néhány lépésre volt tőle, két kezével széjjel húzta mellén az inget és hasonló hangnemben válaszolt: — Azt hiszed, hogyha belém vágod a fejszédet, akkor lesz kehyér? Ha igen, akkor itt vagyok, csak vágd belém.. , A férfit váratlanul érte az erélyes fellépés, elhallgatott és a fejszéjét is leengedte a lábához. A titkár tovább szólt a bányászokhoz, természetesen úgy, hogy abból mindenki érthetett. — ö most hősléklik, — mutatott a fejszédre, — de hol volt vajon akkor, amikor a nácik csordaszám hajtották ki az országból a szarvasmarhákat és sertéseket, amikor teljesen kirabolták raktárainkat. Akkor miért nem fogott fejszét és miért nem védte meg sajátunkat ? A pánttitkár elvtárs szavait innen is, onnan is helyeselték, a huligán pedig igyekezett eltűnni a tömegben. A zúgolódás o£Viban még mindig nem szűnt meg, s még mindig nem volt remény arra, hogy a bányászság leszálljon. — Aki pedig nem hajlandó megérteni nehéz helyzetünket — folytatta — az menjen az üzemből, de. úgy, hogy többé ne is lássuk! A következő percekben a kemény szavak pattogását felváltotta a szállító érces hangú jelzőcsengője. A bányászdk hallgattak az okos szóra: megindult a munka. ILYEN NEHÉZ HELYZETEKBEN | álltak helyt a pécsi bányáik kommunistái, mig aztán végre elérkezett 1948. augusztus 1-e, a jó pénz, a forint születésnapja. A jó forinté, amelyet a kommunisták ígértek meg és a népre, a munkásokra támaszkodva meg is teremtettek. Nem árt feleleveníteni c host idő emlékéit és okulni belőlük. ;i RAGONCSA WW» Szén ítél szembe
