Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

2

N A P tO

1958. SZEPTEMBER SV

Hu» müuuhk ohomfak ! Baranyában is veinek olasz búzát

^ Q Q 1 Már az állami eazdaaáirok lenelJsmertebb termésátlagot adott, sőt Szabadka körn

A Pécsi Kamaraszínház előadása

Napjaink

egyik mindennapi problé- Fehér Klára angyalok“ cimajáról 6zól „Nem vagyunk mű vígjátékában. Miről is van szó? Egy íiatal házaspár mindkét tagja dolgozik. Van egy 12 éve® gyerekük b moet ismét babát várnak. De hogyan oldják meg a két gyerek nevelését? Az asszony nem akar otthon maradni, mert szereti munkáját. Gondolkodnak és kitalálják a megoldás módját: megkérik Vera édesanyját, a nagymamát, vállalja el a gyerekek nevelését, a háztartás gondját.

A mama tanítónő, 6 is szereti munkáját, de a fiatalok nyugodt életéért hajlandó lemondani hivatásáról, feladja társbérleti lakását s a fiatalokhoz költözik. Igen ám, de a fiatalok a gyermeknevelést, a háztartás összes gondjait a mama vállára hárítják, úgyszólván semmit sem segítenek; S ha valami nincs rendben, a férj a mamát szidja, a feleség pedig hiába kel' a mama védelmére, Gyöngy csak dúl-fúl mérgében; Nincs megelégedve a mama munkájával s „burkoltan“ tudtára adja: jobb ha elköltözik tőlük; A mama megbántva önérzetében, elhagyja a fiatalokat De a fiatalok rádöbbennek, hogy így még rosszabb, elmennek a mamához, bocsánatért könyörögnek és a mama megbocsát, ismét visszaköltözik hozzájuk; Ez dióhéjban a darab tartalma;

Fehér Idára jellemző keretet talált arra, hogy megmutassa: sok gyermek mennyire nem becsüld meg szüleit csak „mindenesnek“, mondhatnánk úgy is, cselédnek tartják; Mert a férj „a teremtés koronája“ nem hajlandó segíteni a háztartásban, képtelen egy vödör szenet a pincéből felhozná, de rhég arra sem képes, hogy szóljon, ha ingéről egy gomb hiányzik. Neki mindent készen kell „tálalni", mert ő a férj!

De a feleség te többet tehet minthogy csupán megérti és elismert a mama munkáját 0 sem vess annyi fáradságot hogy egyszer te szakítana időt segíteni a mamának a szoba kitakarításában. Kitűnik a darabból — ■ sok igazság van benne, — hogy a mád fiatalok egy kicsit gedkényelmesked- tek“; A mama például özvegyen nevelt Del nem te egy gyereket nappal hivatásának élt, éjjel pedig a háztartást látta eh Lényegében sokkal nehezebb körülmények között élt, mégsem esett kétségbe, embert faragott gyerekeiből;

Az egymáson való segítés

a kölcsönös megértés szellemét akarja az fró as emberekbe plántálni. Csak elismeréssel szólhatunk az Írónőről, amiért a ma emberéhez közel álló problémát dolgozott fel. Ezért te csattan aokszor a nyílt színi taps, bizonyár« jócskán ülnek a nézőtéren olyanok, akik magukra ismernék a cselekmény során, — némelyek nagyon, mások kevésbé. — Amikor például Vera szemére

veti férjének, hogy nem szakadna le a mennybolt, ha egyszer felvarmá saját ingére a gombot — taps viharzik a nézőtéren. (Igaz, csak a nők tapsolnak. Mj ez a „hallgatás“ a férfiak részéről? Csak nem önkritika?)

Amikor elmondjuk, hogy örülünk ennek a darabnak, s igazán jól szórakozunk az előadáson, tanulunk is beílóle, szólnunk kell egy másik problémáról, amely e darab láttán jut eszünkbe. Ebben a vígjátékban a mama független nő, önálló keresete vaim Nem szorul a fiatalok támogatására, inkább még segíti őket; Tehát nem okoz különösebb gondot — a szóváltás után — az elköltözés. De — sajnos —• vannak olyan esetek is, ahol a mamának nincs nyugdíja, senkije sincs, mint vele együtt élő gyermekei, akik talán éppen úgy bánnak vele, mint ennek a vígjátéknak házaspára. Ez a szülő mit csinál, ha gyermekei nem becsülik meg, ha durvák, ha csak kihasználják? Ha ezt a problémát felvetnénk, mindjárt mélyebben lehetne megmutatni és elemezni ezeknek a szülőknek a somsát. Ha Fehér Klára egy ilyen szülőt állított volna elénk, valószínű, még több tanulság levonására tudta volna az embereket késztetni. Korántsem elmarasztalás ez, mindössze annyi, hogy: .követelek tőled, ment becsüllek".

Kitűnt szereposztásban

hozta színre a vígjátékot a Kamaraszínház; Különös érdeme a színészeknek, hogy szerepüket a természetes játékra építették fel, nem „játszanak“, hanem cselekednek a színpadom;

A mama, öbv. Szili Mártom- né szerepében Hamvay Lvcyt láttuk; őszinte átéléssel' állította elénk a gyermekeiért még az egyéni boldogságát is feláldozó édesanyát. Ebben a szerepben Bem játszani, sem illusztrálni nem lehet, itt élni kelL Hamvay Duey jól oldotta meg feladatát, a nézők együtt éreztek veűe, együtt lett köny- nyes szemük az övével, amikor méltatlanul megbántották s minden valószínűség szerint talán sok édesanya vele együtt határozta el a darab végén, hogy mit is csinálhatna máit a gyermekeit szerető özv. Szili Mártonná, mint ismét visszamegy a fiatalokhoz.

Vera szerepében új színésznő, Koós Olga mutatkozott be a pécsi színházlátogatóknak. Mint mondta, „jó indulás a pécsi színháznál Vera szerepével kezdeni“, ügy véljük, Koós Olgával nagyon tehetséges színésznővel gyarapodott színházunk. Ez a szerep elveti a valódi érzésnek az élet külsődleges, utánzó fogásaival és mechanikus másolásával történő pótlását. Koós Olga teljesen benne élt a színpadi alak ban s ez tette Vera szerepét élethűvé. A munkáját szerető, dolgozni akaró, de a családi élet számos problémájával küzdő mai- nő hiteles alakját formálta meg.

Az úrhatnám férj, dr. András György szerepét Szabó Ottó, mértéktartóan, de néhol — helyesen karlkírozott fon mában keltette életre. Szerepének jó felfogásával megtalálta azokat a helyzeteket, ahol „túlozni“ kell ennek a figurának egyes tulajdonságait, mert így válik igazán nevetségessé annak a férjnek a típusa, aki csak szavakban vallja a nők egyenjogúságát. Szabó Ottó ki tudta nevettetni az ilyen férjeket — s ez volt szerepének lényege. Mindvégig de különösen abban a jelenetben tetszett, amikor „megkezdi gyermeke nevelését";

Somló Ferenc dr. Joó Ferenc szerepében, Arany Kató pedig Petényiné szerepében méltó részese volt a tapsoknak. Nagyon kedvesen játszott az unoka, if j. András György szerepében ifi. Galambos György.

Dohai Vilmos a darab rendezője mindvégig „mai levegőt“ tudott a színpadra varázsolni s nem utolsósorban az 6 érdeme, hogy a színészek természetes játékstílusban, minden külsődleges eszközöktől mentesen elevenítették meg szerepüket. A díszletek — Kovára Lajos munkája — kifejezőéit,

Színházunk » „Nem va===== gyünk angyalok“ című vígjáték előadásával egy lépést tett előre a valóban mai tárgyú színdarabok előadása terén, s nem túlzunk, ha azt mondjuk: az idei évad eddigi legjobb produkciója;

Garay Ferenc

Már az állami gazdasagok legelismertebb szakembereinek téli bábolnai tanácskozásán elhangzott az a sürgető kívánság, hogy próbálják ki hazánkban is azokat a bőtermő olasz búzafajtákat, amelyek évek óta szépen dísz- lenek a baranyai háromszögben és a Vajdaságban. A kormányzat döntött: idén hazai föld ben is megtörténik a Produttore, a Fortunato, a San Pastore kísérleti vetése, hogy a cséplőgép mázsáinál dőljön el a nagy vita a legalkalmasabb fajták kiválasztásáról. Több baranyai állami gazdaság között a Pécsi Állami Gazdaság is kb. ötven holdon hasonlítja össze az olasz búzákat a hazai bánkutl és fertőd! fajtákkal.

Milyen is az olasz búza? Alig magasabb a tavaszi árpánál, szalmája szilárd, nem dől meg a nagyadagú műtrágyázás hatására sem és rendkívül bőven terem. 1957-ben a Vajdaságban 6000 kh átlagában 30 mázsán felüli

termésátlagot adott, sőt Szabadka környékén, a holdanként számított átlagtermés a 40 mázsát is meghaladta. A sikerek hatására 1957 1958-ban már soktlzezer holdon termelték a Vajdaságban.

Az olasz búza — ha olyan körülmények között termesztik, mint eddig a hazai búzákat — akkor gyengébb termést ad a Bánkutinál, mert kifejezetten a belterjes mezőgazdasági . nagyüzem növénye. Negyvencentis mélyszántással készítik elő vetőágyát, amelybe 5—7 mázsa műtrágyát dolgoznak bele — jórészt téli fejtrágyázás során. 125—135 kg. magot vetünk holdanként és így elérhetjük, hogy négy- zetméterenklnt 5—600 kalászt neveljen fel addig, amíg a Bánkutinál már a 400 kalász szinte elérhetetlen.

A megye gazdatársadalma várakozással tekint az olasz búzát kísérletképpen termesztő gazdaságok felé. '

Ragadós példa

Na nézd csak, hogy ez a Somogyi hogy megtollaso- dott!

Amióta az Építőipari és Tatarozó Vállalat szigetvári kirendeltségénél dolgozott, bízisten szemlátomást gyarapodott, s rövid idő alatt olyan pályát futott be, hogy nálánál sokkal „dörzsöltebb“ csalóknak is dicséretére vált volna. 1950-ben Rózsafán vásárolt egy házat. Elég takaros kis házacska, csakhát.... korszerűtlen. Mert ami megjár egy embernek, az megjár. Vagyis hogy Somogyi szépen lerakatta parkettel a szobákat, a többi helyiségekben — amelyeket megilletett —> a falakat megrakatta csempével. Fürdőszoba is kéne, — hát lett is, sőt mivel hogy alacsony volt a ház, egy

A mentők Jelentik

A Fürst Sándor utca 2. szám alatti ház előtt Nagy József motoros elütötte Hverkvarics Rezső művezetőt, aki combján zúzott sérülést szenvedett. A motoros ugyancsak megsérült a szemén.

Kovácsszénája községben egy lánctalpas traktor alá Orsós Lajos s

egyik lábéin húzódást szenvedett *

Vajszló községben Penes János két és féléves kisfiú benzint ivott. A mentők a Pécsi Gyermekklinikára száttitották. Állapota javul.

*

A Bajcsi Zs. u. 50. számú húz előtt elhaladó autóbuszból az úttestre esett

Francz Zsigmondne postavölgyi asszony A kerekeik alá került s jobb lábszárán nyflttörés keletkezett.

*

Monosokor községben egy felbo rult traktor alá ke rült Csíkos István traktoros, bordalö rest szenvedett, mentők a Megye Kórházba szállítót tm, *

Megalakult a szövetkezet a

tizedik ifjúsági pécsi járásban

A KISZ Központi Bizottságának és a SZÖVOSZ igazgató ságának szeptember eleji közös felhívása a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezéséről nagy visszhangott keltett a pécsi járás parasztfiataljai körében; Az első ifjúsági szövetkezet már szeptember 5-én megalakult Szentlőrincen.

Szeptember 5, és

15. között — tehát tíz nap alatt — a pécsi járás tíz községében szövetkeztek a dolgozó parasztfiatalok. A tizedik ifjúsági szövetkezet Egerágom tartotta alakuló ülé sét, ahol 35 fiatal — köztük 15 KISZ- tag — írta alá a belépési nyilatkozatot. A tíz ifjúsági szövetkezetnek összesen mintegy 350 tagja van már. A

mozgalom gyors terjedésében nagy érdeme van Gadó dános föagTonómus nak, aki egyik leglelkesebb szervezője az Ifjúsági szövetkezeteknek. Úgy számítja, hogy a KISZ-bizottságok segítségével rövidesen újabb öt községben hozzák majd létre a parasztfia- talok szövetkezeteit.

kicsit megemeltette a falakat is.

Szóval mégsem úgy néz fci most már ez a „Somogyi- lak", mint egy egyszerű parasztház. Nem igaz?

Csakhogy ez a ház is nem tudott olyan gyorsan gyarapodni, szépülni, hogy lépést tartson Somogyi igényeivel, így aztán 80 000-ért eladta. S helyette beköltözött Szigetváron egy 150 000 forint értékű kis házacskába, amelynek már három szobája, fürdőszoba, szuterénje, műhelye volt és ha már cserélt házat, miért né cseréljen — asszonyt 'is? Ezt is lebonyolította s az új apósjelöltnek — természetesen a vállalat anyagából — néhány mázsa cementet, egy kocsi kavicsot, nádkeretet és egyéb építkezési anyagot szállított X községbe.

No, de maradjunk csak a szigetvári háználl Somogyi miből is építette fel, ha nem abból, amit a szigetvári óvoda, vagy a kárászpusztai állami gazdaság építkezéséről ellopott? 15 000 tégla, 27 mázsa cement, 22 köbméter kavics, ugyanennyi zúzalék, és néhány betongerenda bizonyítja ezt. Somogyi megtehette, mert mint építésvezető építgette saját házát is.

Most már az ember azt hinné, hogy Somogyi megállapodott véglegesen Szigetváron. A fenétI Túltett ezen a házon is és Badacsonytomajban már nem házat vett, hanem valóságos kis kastélyt.

Materializmus és empiriokriticizmus

Lenin műve ötven éves

Lenin ötven éve, 1908 októ- serében fejezte be a „Materializmus és empiriokriticizmus” című művének megírását. Bár nem szokás megemlékezni egy- egy könyv születésének évfordulóin, mégis most néhány sorban Lenin művét méltatjuk. E néhány sorral fel szeretnénk hívni a figyelmet Le^ nin művére, annál is inkább, mert igen értékes tanulságokat tartalmaz mai problémáink megoldásához is.

Lenin müve harc i filozófiai teróionus ellen

Az 1905-ös orosz forradalom veresége bomlást és züllést idézett elő a forradalomhoz csapódott „utitársak”, mindenekelőtt az értelmiség soraiban. Ez többek között abban jelentkezett, hogy divatossá vált a marxizmus filozófiai alapjainak, a dialektikus és történelmi materializmusnak a bírálata. Ez a dekadencia és kishitűség a párt értelmiségi tagjainak egy részét is megfertőzte, kiknek támadása eU különösen

mert a marxizmus álarcában léptek fel. Lenin azt írja róluk, hogy: „A valóságban teljesen megtagadják a dialektikus materializmust, azaz a marxizmust. Szóban pedig vég nélkül köntörfalaznak, próbálják a kérdés lényegét megkerülni, elpártolásukat leplezni. .. Ez — egy marxista találó megjegyzése szerint — igazi „térdenálló lázadás". Ez tipikus filozófiai revizionizmus, mert csakis a revizionisták tettek szert szomoni hírnévre azzal, hogy szakítottak a marxizmus alapvető tanaival és nem mertek vagy nem voltak képesek nyíltan, kereken, határozottan és világosan leszámolni az általuk cserbenhagyott nézetekkel."

Az ilyen támadás azért veszélyesebb, mint a marxizmussal való nyílt szembefordulás, mert belülről, saját sorainkban igyekszik bomlást előidézni, s ezzel aláásni a párt erejét, megbénítani, szétzilálni sorait a burzsoázia elleni osz- tályharcban. Ezért minden marxista—leninista pártnak az első kötelessége, hogy ezekkel a belső árulókkal következesesen és a legkeményebben leszámoljon, csak így • vívhatja meg eredményesen az osztály- ellenséggel, a burzsoáziával való harcát;

Lenin felismerve e támadásban rejlő veszélyeket, a legnagyobb figyelmet fordította az elméleti revizionisták eszmei megsemmisítésére. Ennek jegyében írta meg a „Materializmus és emptriokriticiz- mus”-t, mely a marxista filozófia tételeinek megvédése mellett összesíti és filozófiailag általánosítja mindazokat a lényégbevágó eredményeket, amit a tudomány, elsősorban a természettudomány Engels filozófiai működésének befejezése óta elért. így Lenin műve egyben a marxista filozófia továbbfejlesztését is jelenti;

Lenin könyvében részletesen kimutatja az orosz empiriokriticizmus elméleti alapjait. Ezek a magukat marxistáknak nevező filozófusok tulajdonképpen a századforduló divatos szubjektív idealista filozófiai iskolájának, a machiz- musnak a tételeit vették át és tálalták fel, mint a marxizmus „helyesbítését” és „továbbfejlesztését”.

Ez a filozófiai revizionizmus, mint általában mindenféle revizionizmus, az új helyzet is körülmények előtt való szolgai meghódolásból, azok túlbecsüléséből, relativista abszolutizálásából, azaz a dialektika hiányából eredt. A relativizmus túlhajtása, abszolutizálása mindenféle revizionizmus ismeretelméleti alapja. Ez az Ismeretelméleti kiindulópont terHanem hogy is volt csak:

„ragadós“ példa?

Na persze. Ha Somogyi János építésvezető bizonyos üzelmekbe kerül, akkor Vé- ber János munkavezető sem maradhat tétlen A szulimáni téglagyárból — a vállalat pénzén — négyezer téglát, a mozsgói kuItúrház építkezéséről pedig 5 mázsa cementet és kavicsot szállított haza és épített egy istállót. Amikor megépült az istálló, akkor Véber gondolt egyet és a rádfalvi iskola építkezéséről is elszállított 1000 téglát, 200 cserepet, egy mázsa cementet, a sellyei iskola építkezéséről 1000 téglát, aztán fagerendit, a zsibótl iskolától négy mázsa cementet is eladta.

i s; Aztán ha már lop az építésvezető, s ha lop a munkavezető, akkor már a kocsisok is lophatnak. Azt mondják: „Fejtől büdösödik a hal", s bizony Trabert Ede kocsis is felpakolt néhány mázsa cementet a kocsijára, Nagy János kocsis ugyancsak megpakolta a szekeret és hordták, vitték az állami tulajdont.

Így kerekedett valóságos bűnüggyé Somogyi és társai nak évekig tartó üzelmeL Most aztán rövidesen négy tolva) és öt orgazda kerül a vádlottak padjára, Somogyival a főszerepben. Mert ha a lopásban ragadós a példa, olyan legyen a büntetés kit szabása is.

mészetesen mindig a proletariátussal szembenálló, végső soron a burzsoázia osztályérdekeinek eszmei kifejeződése.

Hogy jelentkezett mindez tllozófial kérdésekben ?

A századfordulón a fizika egy sor új Ismerettel gazdagodik (pl- felfedik az elektront, a rádióaktivltást, a tömeg energiává való átalakulását stb.) A fizikában uralkodó mechanikus materialista felfogás, mely minden ismeretünket abszolút érvényűnek tekint, ezen új tények hatására csődbe jutott. Ugyanis kiderült, hogy az emberi ismeretek általában csak relatív, viszonylagos igazságot foglalnak magukban.

A fizikusok a mechanikus materializmus alapján állva, épp a dialektika hiánya mialt nem tudtak helyes álláspontot elfoglalni az új helyzetben. Csak a dialektika segítségévei lehetett megmagyarázni az új tényeket.

„A valóságban a relativizmus kérdését elméletileg egyesegyedül Marx és Engels materialista dialektikája állítja be helyesen..." azt tanítva, „hogy a viszonylagos igazságok összegéből is fejlődésükből tevődik össze az abszolút igazság — hogy a viszonylagos igazságok az emberiségtől független tárgynak viszonylagosan hű képmasai —, hogy eze': a képmások egyre hűebbe; lesznek —, hogy minden egyes tudományos igazságban, vi* nonylagossága ellenére