Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

2 N A P tO 1958. SZEPTEMBER SV Hu» müuuhk ohomfak ! Baranyában is veinek olasz búzát ^ Q Q 1 Már az állami eazdaaáirok lenelJsmertebb termésátlagot adott, sőt Szabadka körn A Pécsi Kamaraszínház előadása Napjaink egyik minden­napi problé- Fehér Klára angyalok“ ci­majáról 6zól „Nem vagyunk mű vígjátékában. Miről is van szó? Egy íiatal házaspár mind­két tagja dolgozik. Van egy 12 éve® gyerekük b moet ismét babát várnak. De hogyan old­ják meg a két gyerek neve­lését? Az asszony nem akar otthon maradni, mert szereti munkáját. Gondolkodnak és kitalálják a megoldás módját: megkérik Vera édesanyját, a nagymamát, vállalja el a gye­rekek nevelését, a háztartás gondját. A mama tanítónő, 6 is sze­reti munkáját, de a fiatalok nyugodt életéért hajlandó le­mondani hivatásáról, feladja társbérleti lakását s a fiatalok­hoz költözik. Igen ám, de a fiatalok a gyermeknevelést, a háztartás összes gondjait a mama vállára hárítják, úgy­szólván semmit sem segítenek; S ha valami nincs rendben, a férj a mamát szidja, a feleség pedig hiába kel' a mama védel­mére, Gyöngy csak dúl-fúl mérgében; Nincs megelégedve a mama munkájával s „bur­koltan“ tudtára adja: jobb ha elköltözik tőlük; A mama megbántva önérzetében, el­hagyja a fiatalokat De a fia­talok rádöbbennek, hogy így még rosszabb, elmennek a ma­mához, bocsánatért könyörög­nek és a mama megbocsát, is­mét visszaköltözik hozzájuk; Ez dióhéjban a darab tartal­ma; Fehér Idára jellemző kere­tet talált arra, hogy megmu­tassa: sok gyermek mennyire nem becsüld meg szüleit csak „mindenesnek“, mondhatnánk úgy is, cselédnek tartják; Mert a férj „a teremtés koronája“ nem hajlandó segíteni a ház­tartásban, képtelen egy vödör szenet a pincéből felhozná, de rhég arra sem képes, hogy szóljon, ha ingéről egy gomb hiányzik. Neki mindent készen kell „tálalni", mert ő a férj! De a feleség te többet tehet minthogy csupán megérti és elismert a mama munkáját 0 sem vess annyi fáradságot hogy egyszer te szakítana időt segíteni a mamának a szoba kitakarításában. Kitűnik a da­rabból — ■ sok igazság van benne, — hogy a mád fiatalok egy kicsit gedkényelmesked- tek“; A mama például özve­gyen nevelt Del nem te egy gyereket nappal hivatásának élt, éjjel pedig a háztartást látta eh Lényegében sokkal nehezebb körülmények között élt, mégsem esett kétségbe, embert faragott gyerekeiből; Az egymáson való segítés a kölcsönös megértés szelle­mét akarja az fró as embe­rekbe plántálni. Csak elisme­réssel szólhatunk az Írónőről, amiért a ma emberéhez közel álló problémát dolgozott fel. Ezért te csattan aokszor a nyílt színi taps, bizonyár« jócskán ülnek a nézőtéren olyanok, akik magukra ismernék a cse­lekmény során, — némelyek nagyon, mások kevésbé. — Amikor például Vera szemére veti férjének, hogy nem sza­kadna le a mennybolt, ha egy­szer felvarmá saját ingére a gombot — taps viharzik a né­zőtéren. (Igaz, csak a nők tap­solnak. Mj ez a „hallgatás“ a férfiak részéről? Csak nem ön­kritika?) Amikor elmondjuk, hogy örülünk ennek a darabnak, s igazán jól szórakozunk az elő­adáson, tanulunk is beílóle, szólnunk kell egy másik prob­lémáról, amely e darab lát­tán jut eszünkbe. Ebben a vígjátékban a mama függet­len nő, önálló keresete vaim Nem szorul a fiatalok támoga­tására, inkább még segíti őket; Tehát nem okoz különösebb gondot — a szóváltás után — az elköltözés. De — sajnos —• vannak olyan esetek is, ahol a mamának nincs nyugdíja, senkije sincs, mint vele együtt élő gyermekei, akik talán ép­pen úgy bánnak vele, mint ennek a vígjátéknak házas­pára. Ez a szülő mit csinál, ha gyermekei nem becsülik meg, ha durvák, ha csak ki­használják? Ha ezt a problé­mát felvetnénk, mindjárt mé­lyebben lehetne megmutatni és elemezni ezeknek a szülőknek a somsát. Ha Fehér Klára egy ilyen szülőt állított volna elénk, valószínű, még több ta­nulság levonására tudta volna az embereket késztetni. Ko­rántsem elmarasztalás ez, mindössze annyi, hogy: .kö­vetelek tőled, ment becsüllek". Kitűnt szereposztásban hozta színre a vígjátékot a Kamaraszínház; Különös érde­me a színészeknek, hogy szere­püket a természetes játékra építették fel, nem „játszanak“, hanem cselekednek a színpa­dom; A mama, öbv. Szili Mártom- né szerepében Hamvay Lvcyt láttuk; őszinte átéléssel' állí­totta elénk a gyermekeiért még az egyéni boldogságát is feláldozó édesanyát. Ebben a szerepben Bem játszani, sem illusztrálni nem lehet, itt élni kelL Hamvay Duey jól oldotta meg feladatát, a nézők együtt éreztek veűe, együtt lett köny- nyes szemük az övével, ami­kor méltatlanul megbántották s minden valószínűség szerint talán sok édesanya vele együtt határozta el a darab végén, hogy mit is csinálhatna máit a gyermekeit szerető özv. Szili Mártonná, mint ismét visszamegy a fiatalokhoz. Vera szerepében új színész­nő, Koós Olga mutatkozott be a pécsi színházlátogatóknak. Mint mondta, „jó indulás a pécsi színháznál Vera szerepé­vel kezdeni“, ügy véljük, Koós Olgával nagyon tehetséges szí­nésznővel gyarapodott színhá­zunk. Ez a szerep elveti a va­lódi érzésnek az élet külsőd­leges, utánzó fogásaival és mechanikus másolásával tör­ténő pótlását. Koós Olga tel­jesen benne élt a színpadi alak ban s ez tette Vera szerepét élethűvé. A munkáját szerető, dolgozni akaró, de a családi élet számos problémájával küzdő mai- nő hiteles alakját formálta meg. Az úrhatnám férj, dr. And­rás György szerepét Szabó Ottó, mértéktartóan, de néhol — helyesen karlkírozott fon mában keltette életre. Szere­pének jó felfogásával meg­találta azokat a helyzeteket, ahol „túlozni“ kell ennek a fi­gurának egyes tulajdonságait, mert így válik igazán nevet­ségessé annak a férjnek a tí­pusa, aki csak szavakban vall­ja a nők egyenjogúságát. Szabó Ottó ki tudta nevettetni az ilyen férjeket — s ez volt szerepének lényege. Mindvégig de különösen abban a jelenet­ben tetszett, amikor „megkezdi gyermeke nevelését"; Somló Ferenc dr. Joó Fe­renc szerepében, Arany Kató pedig Petényiné szerepében méltó részese volt a tapsok­nak. Nagyon kedvesen játszott az unoka, if j. András György szerepében ifi. Galambos György. Dohai Vilmos a darab ren­dezője mindvégig „mai leve­gőt“ tudott a színpadra vará­zsolni s nem utolsósorban az 6 érdeme, hogy a színészek ter­mészetes játékstílusban, min­den külsődleges eszközöktől mentesen elevenítették meg szerepüket. A díszletek — Ko­vára Lajos munkája — kife­jezőéit, Színházunk » „Nem va­===== gyünk an­gyalok“ című vígjáték elő­adásával egy lépést tett előre a valóban mai tárgyú színda­rabok előadása terén, s nem túlzunk, ha azt mondjuk: az idei évad eddigi legjobb pro­dukciója; Garay Ferenc Már az állami gazdasagok legelismertebb szakembereinek téli bábolnai tanácskozásán elhangzott az a sürgető kívánság, hogy próbál­ják ki hazánkban is azokat a bőtermő olasz búzafajtákat, amelyek évek óta szépen dísz- lenek a baranyai háromszögben és a Vajda­ságban. A kormányzat döntött: idén hazai föld ben is megtörténik a Produttore, a Fortunato, a San Pastore kísérleti vetése, hogy a cséplő­gép mázsáinál dőljön el a nagy vita a legal­kalmasabb fajták kiválasztásáról. Több ba­ranyai állami gazdaság között a Pécsi Állami Gazdaság is kb. ötven holdon hasonlítja össze az olasz búzákat a hazai bánkutl és fertőd! fajtákkal. Milyen is az olasz búza? Alig magasabb a tavaszi árpánál, szalmája szilárd, nem dől meg a nagyadagú műtrágyázás hatására sem és rendkívül bőven terem. 1957-ben a Vajda­ságban 6000 kh átlagában 30 mázsán felüli termésátlagot adott, sőt Szabadka környékén, a holdanként számított átlagtermés a 40 má­zsát is meghaladta. A sikerek hatására 1957 1958-ban már soktlzezer holdon termelték a Vajdaságban. Az olasz búza — ha olyan körülmények kö­zött termesztik, mint eddig a hazai búzákat — akkor gyengébb termést ad a Bánkutinál, mert kifejezetten a belterjes mezőgazdasági . nagyüzem növénye. Negyvencentis mélyszán­tással készítik elő vetőágyát, amelybe 5—7 mázsa műtrágyát dolgoznak bele — jórészt téli fejtrágyázás során. 125—135 kg. magot ve­tünk holdanként és így elérhetjük, hogy négy- zetméterenklnt 5—600 kalászt neveljen fel ad­dig, amíg a Bánkutinál már a 400 kalász szinte elérhetetlen. A megye gazdatársadalma várakozással te­kint az olasz búzát kísérletképpen termesztő gazdaságok felé. ' Ragadós példa Na nézd csak, hogy ez a Somogyi hogy megtollaso- dott! Amióta az Építőipari és Tatarozó Vállalat szigetvári kirendeltségénél dolgozott, bízisten szemlátomást gyara­podott, s rövid idő alatt olyan pályát futott be, hogy nálá­nál sokkal „dörzsöltebb“ csa­lóknak is dicséretére vált volna. 1950-ben Rózsafán vá­sárolt egy házat. Elég taka­ros kis házacska, csakhát.... korszerűtlen. Mert ami meg­jár egy embernek, az meg­jár. Vagyis hogy Somogyi szépen lerakatta parkettel a szobákat, a többi helyiségek­ben — amelyeket megilletett —> a falakat megrakatta csempével. Fürdőszoba is ké­ne, — hát lett is, sőt mivel hogy alacsony volt a ház, egy A mentők Jelentik A Fürst Sándor utca 2. szám alatti ház előtt Nagy Jó­zsef motoros elütöt­te Hverkvarics Re­zső művezetőt, aki combján zúzott sé­rülést szenvedett. A motoros ugyan­csak megsérült a szemén. Kovácsszénája községben egy lánc­talpas traktor alá Orsós Lajos s egyik lábéin húzó­dást szenvedett * Vajszló község­ben Penes János két és féléves kis­fiú benzint ivott. A mentők a Pécsi Gyermekklinikára száttitották. Álla­pota javul. * A Bajcsi Zs. u. 50. számú húz előtt elhaladó autóbusz­ból az úttestre esett Francz Zsigmondne postavölgyi asszony A kerekeik alá ke­rült s jobb lábszá­rán nyflttörés ke­letkezett. * Monosokor köz­ségben egy felbo rult traktor alá ke rült Csíkos István traktoros, bordalö rest szenvedett, mentők a Megye Kórházba szállítót tm, * Megalakult a szövetkezet a tizedik ifjúsági pécsi járásban A KISZ Központi Bizottságának és a SZÖVOSZ igazgató ságának szeptember eleji közös felhí­vása a falusi ifjú­sági szövetkezetek szervezéséről nagy visszhangott keltett a pécsi járás pa­rasztfiataljai köré­ben; Az első ifjú­sági szövetkezet már szeptember 5-én megalakult Szentlőrincen. Szeptember 5, és 15. között — tehát tíz nap alatt — a pécsi járás tíz köz­ségében szövetkez­tek a dolgozó pa­rasztfiatalok. A ti­zedik ifjúsági szö­vetkezet Egerágom tartotta alakuló ülé sét, ahol 35 fiatal — köztük 15 KISZ- tag — írta alá a be­lépési nyilatkozatot. A tíz ifjúsági szö­vetkezetnek össze­sen mintegy 350 tagja van már. A mozgalom gyors terjedésében nagy érdeme van Gadó dános föagTonómus nak, aki egyik leg­lelkesebb szervező­je az Ifjúsági szö­vetkezeteknek. Úgy számítja, hogy a KISZ-bizottságok segítségével rövi­desen újabb öt köz­ségben hozzák majd létre a parasztfia- talok szövetkezeteit. kicsit megemeltette a falakat is. Szóval mégsem úgy néz fci most már ez a „Somogyi- lak", mint egy egyszerű pa­rasztház. Nem igaz? Csakhogy ez a ház is nem tudott olyan gyorsan gyara­podni, szépülni, hogy lépést tartson Somogyi igényeivel, így aztán 80 000-ért eladta. S helyette beköltözött Sziget­váron egy 150 000 forint ér­tékű kis házacskába, amely­nek már három szobája, für­dőszoba, szuterénje, műhelye volt és ha már cserélt házat, miért né cseréljen — asszonyt 'is? Ezt is lebonyolította s az új apósjelöltnek — természe­tesen a vállalat anyagából — néhány mázsa cementet, egy kocsi kavicsot, nádkeretet és egyéb építkezési anyagot szállított X községbe. No, de maradjunk csak a szigetvári háználl Somogyi miből is építette fel, ha nem abból, amit a szigetvári óvo­da, vagy a kárászpusztai ál­lami gazdaság építkezéséről ellopott? 15 000 tégla, 27 má­zsa cement, 22 köbméter ka­vics, ugyanennyi zúzalék, és néhány betongerenda bizo­nyítja ezt. Somogyi megte­hette, mert mint építésveze­tő építgette saját házát is. Most már az ember azt hin­né, hogy Somogyi megállapo­dott véglegesen Szigetváron. A fenétI Túltett ezen a házon is és Badacsonytomajban már nem házat vett, hanem valóságos kis kastélyt. Materializmus és empiriokriticizmus Lenin műve ötven éves Lenin ötven éve, 1908 októ- serében fejezte be a „Materia­lizmus és empiriokriticizmus” című művének megírását. Bár nem szokás megemlékezni egy- egy könyv születésének évfor­dulóin, mégis most néhány sorban Lenin művét méltat­juk. E néhány sorral fel sze­retnénk hívni a figyelmet Le^ nin művére, annál is inkább, mert igen értékes tanulságokat tartalmaz mai problémáink megoldásához is. Lenin müve harc i filozófiai teróionus ellen Az 1905-ös orosz forradalom veresége bomlást és züllést idézett elő a forradalomhoz csapódott „utitársak”, minde­nekelőtt az értelmiség sorai­ban. Ez többek között abban jelentkezett, hogy divatossá vált a marxizmus filozófiai alapjainak, a dialektikus és történelmi materializmusnak a bírálata. Ez a dekadencia és kishitűség a párt értelmiségi tagjainak egy részét is meg­fertőzte, kiknek támadása eU különösen mert a marxizmus álarcában léptek fel. Lenin azt írja ró­luk, hogy: „A valóságban tel­jesen megtagadják a dialekti­kus materializmust, azaz a marxizmust. Szóban pedig vég nélkül köntörfalaznak, próbál­ják a kérdés lényegét megke­rülni, elpártolásukat leplez­ni. .. Ez — egy marxista ta­láló megjegyzése szerint — igazi „térdenálló lázadás". Ez tipikus filozófiai revizionizmus, mert csakis a revizionisták tet­tek szert szomoni hírnévre az­zal, hogy szakítottak a marxiz­mus alapvető tanaival és nem mertek vagy nem voltak képe­sek nyíltan, kereken, határo­zottan és világosan leszámolni az általuk cserbenhagyott né­zetekkel." Az ilyen támadás azért ve­szélyesebb, mint a marxizmus­sal való nyílt szembefordulás, mert belülről, saját soraink­ban igyekszik bomlást előidéz­ni, s ezzel aláásni a párt ere­jét, megbénítani, szétzilálni so­rait a burzsoázia elleni osz- tályharcban. Ezért minden marxista—leninista pártnak az első kötelessége, hogy ezekkel a belső árulókkal következese­sen és a legkeményebben le­számoljon, csak így • vívhatja meg eredményesen az osztály- ellenséggel, a burzsoáziával való harcát; Lenin felismerve e támadás­ban rejlő veszélyeket, a leg­nagyobb figyelmet fordította az elméleti revizionisták esz­mei megsemmisítésére. Ennek jegyében írta meg a „Materia­lizmus és emptriokriticiz- mus”-t, mely a marxista filo­zófia tételeinek megvédése mellett összesíti és filozófiailag általánosítja mindazokat a lé­nyégbevágó eredményeket, amit a tudomány, elsősorban a természettudomány Engels fi­lozófiai működésének befeje­zése óta elért. így Lenin műve egyben a marxista filozófia továbbfejlesztését is jelenti; Lenin könyvében részletesen kimutatja az orosz empirio­kriticizmus elméleti alapjait. Ezek a magukat marxistáknak nevező filozófusok tulajdon­képpen a századforduló diva­tos szubjektív idealista filozó­fiai iskolájának, a machiz- musnak a tételeit vették át és tálalták fel, mint a marxizmus „helyesbítését” és „továbbfej­lesztését”. Ez a filozófiai revizionizmus, mint általában mindenféle re­vizionizmus, az új helyzet is körülmények előtt való szolgai meghódolásból, azok túlbecsü­léséből, relativista abszolutizá­lásából, azaz a dialektika hiá­nyából eredt. A relativizmus túlhajtása, abszolutizálása mindenféle revizionizmus is­meretelméleti alapja. Ez az Is­meretelméleti kiindulópont ter­Hanem hogy is volt csak: „ragadós“ példa? Na persze. Ha Somogyi Já­nos építésvezető bizonyos üzelmekbe kerül, akkor Vé- ber János munkavezető sem maradhat tétlen A szulimáni téglagyár­ból — a vállalat pénzén — négyezer téglát, a mozsgói kuItúrház építkezéséről pedig 5 mázsa cementet és kavi­csot szállított haza és épített egy istállót. Amikor meg­épült az istálló, akkor Véber gondolt egyet és a rádfalvi iskola építkezéséről is elszál­lított 1000 téglát, 200 csere­pet, egy mázsa cementet, a sellyei iskola építkezéséről 1000 téglát, aztán fagerendit, a zsibótl iskolától négy má­zsa cementet is eladta. i s; Aztán ha már lop az építésvezető, s ha lop a mun­kavezető, akkor már a kocsi­sok is lophatnak. Azt mond­ják: „Fejtől büdösödik a hal", s bizony Trabert Ede kocsis is felpakolt néhány mázsa cementet a kocsijára, Nagy János kocsis ugyancsak megpakolta a szekeret és hordták, vitték az állami tu­lajdont. Így kerekedett valóságos bűnüggyé Somogyi és társai nak évekig tartó üzelmeL Most aztán rövidesen négy tolva) és öt orgazda kerül a vádlottak padjára, Somogyi­val a főszerepben. Mert ha a lopásban ragadós a példa, olyan legyen a büntetés kit szabása is. mészetesen mindig a proleta­riátussal szembenálló, végső soron a burzsoázia osztályérde­keinek eszmei kifejeződése. Hogy jelentkezett mindez tllozófial kérdésekben ? A századfordulón a fizika egy sor új Ismerettel gazdago­dik (pl- felfedik az elektront, a rádióaktivltást, a tömeg energiává való átalakulását stb.) A fizikában uralkodó me­chanikus materialista felfogás, mely minden ismeretünket ab­szolút érvényűnek tekint, ezen új tények hatására csődbe ju­tott. Ugyanis kiderült, hogy az emberi ismeretek általában csak relatív, viszonylagos igaz­ságot foglalnak magukban. A fizikusok a mechanikus materializmus alapján állva, épp a dialektika hiánya mialt nem tudtak helyes álláspontot elfoglalni az új helyzetben. Csak a dialektika segítségévei lehetett megmagyarázni az új tényeket. „A valóságban a relativiz­mus kérdését elméletileg egyesegyedül Marx és Engels materialista dialektikája állít­ja be helyesen..." azt tanít­va, „hogy a viszonylagos igaz­ságok összegéből is fejlődésük­ből tevődik össze az abszolút igazság — hogy a viszonylagos igazságok az emberiségtől füg­getlen tárgynak viszonylago­san hű képmasai —, hogy eze': a képmások egyre hűebbe; lesznek —, hogy minden egyes tudományos igazságban, vi* nonylagossága ellenére

Next

/
Thumbnails
Contents