Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-16 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK-* DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xv. Évfolyam, 193. szám ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1958. AUGUSZTUS 16. Mai számunkban: A társadalmi tulajdon védelme a meayei tanács napirendjén Makarios% visszatér Ciprusra? Részletek az Atlanti-óceáni repiilőszerencsétlensé^ről Az MSZMP üdvözlete az uruguayi kommunistáknak Az Uruguayi Kommunista Párt kongresszusa alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és párttagsága távirat­ban köszöntötte a kongresz- szus résztvevőit. • A? iraki kormány diplomáciai kapcsolatodat létesít a népi Bagdad (AFP) Az iraki kor­mány csütörtökön elhatároz­ta, diplomáciai kapcsolatoka- létesít Kínával, Csehszlová­kiával, Bulgáriával, Romá­niával, Lengyelországgal, Al­bániával és Magyarországgal’. A hároméves tervben Tizenöt községet villamosítunk Nyolcvanegy tantermei építünk 122 milliót fordítunk beruházásokra Baranyában A Baranya megyei Tanács a hároméves terv időszakában a megye területén 122,360 000 forintot fordít beruházásokra- Ebből az összeg­ből 480 ezer forintos költséggel lakóházjavítá­sokat végeznek. A hároméves terv keretében újabb 81 ál­talános iskolai tanterem épül. Ugyancsak az általános iskolák 21 pedagóguslakást is kap­nak. Befejeződik a Komlói Kórház építése, illet­ve bővítése újabb 65 ággyal. A kórház 210 férőhellyel rendelkezik majd. A megyében a szükséges helyeken 17 köz­kutat állítanak fel, Megnövekedik az óvodai férőhelyek száma is. A növekedés jelentős: 285-tel több gyer­meket lehet elhelyezni az óvodákban a három­éves terv végére. A megyében további tizenöt község villamo­sítására kerül sor. öt új orvosi körzetet is létesítenek a három­éves terv időszakában, s így a megye közsé­geiben 102-re szaporodik az orvosi körzetek száma­BAR termelőszövetkezeti község Másfél hét alatt 54 új belépő a mohácsi járásban A mohácsi járásban is meg­mozdultak a parasztok. A bári termelőszövetkezetbe nemrégi­ben hat család negyvennyolc hold földdel kérte felvételét. Felvették őket és ezzel Bár lé­nyegében termelőszövetkezeti község lett, mert mindössze 5 egyéni gazda van még a köz­ségben. Szerdán este Kisbudméron: új termelőszövetkezet alakult 176 hold földön. Palotabozso- kon is megalakult a mohácsi járásban elsőnek, a megyében harmadiknak a [növényterme­lési mezőgazd. termelőszövet­kezet. A növénytermelési me­zőgazdasági termelőszövetke­zetnek 356 hold földje és 17 tagja van. A mohácsi járásban az el­múlt másfél hét alatt 36 csa­lád 54 tagja 582 hold földdel lép>ett a közös útra. 11 mázsás a búzaátlag, 13,2 az ősziárpaállay az állami gazdaságokban 5000 vagon silót készítenek, 6400 q vágómarhát exportáltak A megyei állami gazdaságok 75 000 holdas területét figyel­ték az idén is a tsz-ek, az egyénileg dolgozó parasztok. A tsz-ek azért: mit tanulhat­nának tőlük, az egyéniek azért: vajon mennyivel termel töb­bet az állami gazdaság, mint ők. Mit láttak az állami gaz­daságokban? Azt, hogy a munkák zömét gép>esítették, azt, hogy hatal­mas mennyiségű silót készíte­nek, hogy nagyobb a termé­sük. A kívülről szemlélődő csak ezt látta. A papírok, az adatok 1 ennél jóval többet mondanak. A baranyai állami gazdasá­gok 5850 holdon termeltek őszi árpát és e hatalmas terü­let után a holdankénti átlaguk 13,2 mázsa volt. Búzát 13 400 holdon termeltek és előrelát­hatólag itt is elérik a 11 má­zsás holdankénti átlagot. Őszi árpából kiemelkedő termés- eredmények a siklósi, a bólyi, a sátorhelyi, a pécsi, a bogád- mindszenti állami gazdaság­ban születtek, ahol a holdan­kénti átlag 15 mázsa felett volt. Búzából 12 mázsán felüli átlagot a sátorhelyi, a károly- majori gazdaság ért el. Minek köszönhető ez az eredmény? Elsősorban a nagy­üzemi gazdálkodásnak, a gé­piek gyors munkájának, a nagy mennyiségű istálló- és zöldtrógyának. Az idén mint­egy 15 000 holdra jut ismét1 istálló- és zöldtrágya. Már a múlt évben is viszonylag nagy mennyiségű — 844 vagon — műtrágyát használtak fel, és az idén ezt a mennyiséget még fokozni szeretnék. Szépek a kukoricáik, a cu­korrépáik, általában a még kint lévő növényeik és az álla­mi gazdaságok igazgatóságán arra a kérdésre: lesz-e takar­mányhiányuk, határozott nem­mel válaszolnak. Mintegy 3500 holdat vetettek be silózásra alkalmas növényekkel, főleg napraforgós-borsós keverékkel, mert mint mondják: ez az idén nagyon jól bevált, jól birja a szárazságot és az állatok is szeretik. Az idén körülbelül 5000 vagon silót készítenek, amely az 1500 holdas többlet­vetésű kukoricával bőven pó­tolni tudja az eddig mutatkozó kiesést; Nagyot fejlődött az állami gazdaságok állattenyésztése. Számszerűleg ugyan nem nagy a növekedés, de minőségileg annál nagyobb. Mintegy 4000 tejelő tehenet tartanak nyil­ván és 1958. első félévében az< istállóátlaguk egyszer sem volt a 10 liter alatt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy év végén körülbelül 3700—3800 literes évi tejterme­lést könyvelhetnek el minden tehén után. Ez predig nagy szó. Országos viszonylatban is szép eredménynek számít. A Bólyi Állami Gazdaságban 700 te­hénre számítva elérik azt, hogy minden egyes tehénre évi 4000 liter tejtermelés jut, a Zengőaljai Állami Gazda ságban pedig erősen megköze lítila az évi 5000 literes átlago is. Az állattenyésztésben, az á latok értékesítésében lényege sem. túlteljesítették tervüké Éppen az előbbiekből faka dóan 550 000 liter tejjel többe értékesítettek, mint amennyi a terv előír. Hasonló a helyze a vágó- és hízómarha-értéke sítésben is. Itt a tervet 34‘. mázsával szárnyalták túl. I mint érdekességet megemlí jük, hogy az első félévben k váló minőségben 6400 mázs vágó- és hízómarhát exportá tak a baranyai gazdaságok. Mint mondani szokás: „Ross esztendőben dől el, ki a jó gaz da, s ki nem?” Az eddigi ered mények azt mutatják: a Bara nya megyei állami gazdaságo — jó gazdáknak bizonyultak nmw«»mtiMiiim4)uiM 50 000 tonna szenet nyernek a fejtések iránymegfordításával A Pécsi Szénbányászati tröszt a hazafelé haladó ejtések számarányának javí­tására törekszik. A munka ered ményességét mutatja, hogy míg egy évvel ezelőtt 3400 méter Egymillió mázsa gabonát Baranyában augusztus 20-ra, az új kenyér ünnepére telje­sen befejezik a cséplést. — A legtöbb szérűn már most az utolsó asztagok mellett csépel­nek a gépek, főleg a későbben aratott zabot. Több gépállomás — így például a bólyi. a palo- tabozsoki, a villányi és a ho- morúdi — körzetében már vontatják befelé a gépeket. Ed­dig mintegy kétszáz szérűn álltak már le a cséplőgépek. Szerte a megyében több mint egymillió métermázsa búzát, árpát és zabot csépeltek el a gépállomások. A legjobb mun­kát a palotabozsoki gépállomás végzi, amely a mezőgazdasági munkák során eddig Is több Ízben szerzett országos elsősé­get. hosszúságú szénhomlokból 815 rrtéter hosszúságú volt az, amit hazafelé haladva fejtettek, ad­dig jelenleg 3000—1000 méter ez az arány. Év végéig a haza felé haladó fejtések arányszá­mát negyven százalékra növe- 'lik. A fejtések iránymegfordí tásával a Pécsi Szénbányászati Tröszt 50 000 tonna — más­ként elveszett — szenet termel ki egy év alatt. Ehhez járul hiég az, hogy a hazafelé hala­dó fejtésekből kitermelt szén önköltsége 10 százalékkal ala­csonyabb. Élű zem a PKV A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kollégiumának döntése szerint a Pécsi Köz­lekedési Vállalat megkapta az éhizem címet. Vándarzásziáial felellek ki a bólyi fmsz-l Ötven földmű vesszövetke- zeti vállalatot tüntettek ki első féléves eredményeiért. Vándorzászlóval és az ezzel járó pénzjutalommal a Boly és vidéke, valamint a Ká­kám az és vidéke körzeti földművesszövetkezeteket tüntették ki. Kiváló földmű­vesszövetkezet címet, pénz­jutalmat és oklevelet 23 földművesszövetkezetnok adományoztak, további $5 földművesazövetkezet pedig dicsérő elismerésben része­sült. A kitüntetéseket aug. 20-án adják át. Országos értekezlet az új tanév feladatairól Pénteken Budapesten kétnapos országos tanácskozásra gyűltek össze a megyei tanácsok művelődésügyi osztályai­nak vezetői Az értekezleten llku Pál művelődésügyi minisz­terhelyettes tartott beszámolót: „Az új oktatási év feladatai és művelődésügyünk időszerű kérdései” címmel. A beszámolót vita követte. Lottószámok: 3,8,20,21,38 A nagydíjas Cukor ismét ott lesz a kiállításon A Mecsek vidéké­ről hat bikát, tíz tehenet és 14 üszőt amely évente tíz­ezer liter tejet ad. Ugyancsak a görös- gali gazdaságból a visznek fel az alia- Sajnos nevű, a ka­osótad Jobb Sors Tsz-ből pedig a Ró­zsa nevű tehén vesz részt a kiállításon. Mind a kettő nyolc­ezer literes évi tej- hozammal tűnik ki. Baranya megye egyik legkiválóbb állattenyésztője, Ke­lemen Sánátor ké­rni gazdaságok, a termelőszövetkeze­tek és az egyéni gazdák Budapestre, a szeptemberi Or­szágos Mezőgazda- sági Kiállításra. — Köztük lesz a GÖ- rósgali Állami Gaz­daság Cukor nevű Wdijas tehene, szűi dolgozó paraszt egész tehéncsalád­dal készül részt venni az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon. A család a Zsemle nevű törzs­könyvezett tehén­ből, valamint en­nek utódaiból három „tehénlány1-- ból és három „üsző’ unokádból — áll- A fejőstehenek éven­te ötezer liternél több tejet adnak. a b törgg á nró L Hangos jaidulással darabolja az inga körfűrész a nyers deszkát, — ezzel kezdődik a bútorkészítés tekervé- nyes útja a Pécsi Hangszer és Asztalos- árugyárban. Aztán szabják, csiszolják, simítják, enyvezik, politúrozzák és már kész is a bútor, csak éppen össze kell rakni. Lám milyen egyszerű dolog ez — leírva. Mert a valóságban igen Sok szakértelmet, időt és fáradságot igénylő munka van a bútorokkal. A gyár évente 5 millió forintot forgal­maz. Persze, ezzel még nem mondtunk sokat. Mert valóban nagy szám, szép szám ez az 5 millió, különösen, ha még az is utána van írva, hogy forint. A tény viszont az, hogy a bútor manap­ság hiánycikknek számít, jó sokat kell rá várni, míg az ember hozzájuthat. Az persze csak hiú ábránd lenne, ha arra számítanánk, hogy a megyét ez a gyár lássa el teljes mértékben bútorral. Ez több okból sem lehetséges. Egyrészt azért, mert a mostani termeléshez is csak nagyon szűk helyük van. Még az irodai lépcsőfel járatot is raktárnak hasz­nálják és szűkén vannak a műhelyek­ben is. Nem ártana egy-két újabb helyi­ség. Másrészt csak háromféle bútort gyártanak: fényezett hálót, nyers háló1 és kombináltszekrényt. ErenHniil ' szilének mén időszakonként rekamié és főt elv áza kát, A hútorkcrcsLetre jellem­ző, hogy a kombin'.ifénv• ; ~r delésük (kombináltszekrényt. ugyanis egyenesen a vásárló megrendelésére ké­szítenek kereskedelmi szervek közbe­iktatása- nélkül) már egészen az év vé­géig megvan, nem is tudnának több ren­delést felvenni. A gyár negyedévenként 110 fényezett hálót, 50 nyers hálót és 60 kombinált­szekrényt készít. Ez aránylag elég nagy mennyiség, de korántsem annyi, ameny- nyit az igények diktálnak. Természete­sen ez nem a gyár hibája, egyszerűen csak a nagyarányú lakásépítkezések kö­vetkeztében előállót törvényszerű hely­zet. Gazdaságilag w javul a gyár helyzete, mert kezdenek kilábalni a kölcsönökből. Az elmúlt negyedévben 40 ezer forint nyereséggel dolgoztak. Ezt annak köszönhetik, hogy sikerült ön­költségi áron belül termelniük és egyes új műszaki eljárásokkal jelentős össze­geket megtakarítani. Például a prése­lésnél eddig mintegy 10 ezer forint ér­tékű papírt használtak fel. Most a pa­pírt fémlemezzel helyettesítik és a 10 ezer forint megmarad más célokra. Egyelőre ez a cél, a kölcsön visszafize­tése. Szó esett a gyárban arról is, hogy a hútor viszonylag mennyire olcsó. Ezt az Hlítást az 1938-as és a mai árviszonyok 'összehasonlításával lehet igazolni. Ez az ólcsóbbodás természetes is, hi- ,zen a többi iparághoz hasonlóan a bú- nrgyártást is jelentősen gépesítették Az utóbbi időben a pécsi nyár is sok gépet kapott, többek között egyenget-> gyalugépet, marógépet szalag-csiszolót és két fényezőgépet. Erre az állításra, hatpg a béforok ol­csók, valószínűleg sok embernek támad ellenvetése. Persze igaz, hogy a bútor nem egy-kétszáz forintba kerül, de ez azt hiszem érthető is. Vizsgáljuk meg például egy fényezett háló költségeit. (2 ágy, 2 éjjeliszekrény. 1 öltözőtükör, 2 szekrény.) A kiskeres­kedelmi eladási ár 8400 forint. Egy fé­nyezett hálóhoz fenyő, gőzölt bükk, bú­torlap, enyvezett lemez, szín- és vak- furnír faanyag kell. Ez a segédanya­gokkal (lakk, enyv, zár stb.) 1842 forint­ba kerül. A ráfordított munkáért ki­fizetett bér 1432 forint. Műhely költség: 1468 Ft. Vállalati általános költség 832 forint. A bútor ezután kerül a kereskedelem- hez és a kereskedelmi haszon és a for­galmi adó alakítják ki a végleges árat, a 8400 forintot. Végezetül pedig néhány szó az üzem fejlődésének lehetőségeiről. A szülc hely és a raktárhiány bizonyos mérték­ben gátolja a munkát s ezért, ha na­gyobb fejlesztésről nincs is szó, jó lenne ha területileg tudna terjeszkedni a gyár. Erre is nagyon kis lehetőség van, de van. Az üzem szomszédságában van egy teljesen kihasználatlan üres telek. Ha ezt valamilyen módon megkaphat­nák, sokat segítene a helyzeten. Eddig még hivatalosan erről nem beszéltek, s valószínű, ha megpróbálnák, sem men­ne könnyen, de megéri a fáradságot * :ó lenne, ha az illetékesek is timoga - nák. az üzemet ebben, mert bútorból egyre több kell. LAZÁR 7RVW

Next

/
Thumbnails
Contents