Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

1958. AUGUSZTUS 10. NAPLÓ ti íi'yorsTágfathajtó rekord! Kitüntetett vasutasok Kővágffiszftlősön 212 méter hosszú vágatot hajtottak ki egy hónap alatt Már ánrilisban hírt ad" tunk ar­ról, hogy a kővág ószőlősi gvorsvágathajtók új célt tűz­tek maguk elé: havi 200 fo­lyóméter hosszú vágat kihaj­tóját- E cél akkor még sokak szemében elérhetetlennek tűnt. hisz a kővágószőlősi gvorsváeathajtók — Kovács László, Kasziba János és Ká- ta János csapatai — addigi legnagyobb eredménye havi 120 folyóméter hosszú vágat kihajtóba volt. A bányaüzem vezetői azonban bíztak az em­lített csapatok tagjaiban s tudták ’ azt is, hogy 200 fo­lyóméter hosszú vágat kihaj­tása egy hónap alatt műsza­kilag megvalósítható. Csak a feltételeket kell megterem­teni hozzá. Kővágószőlősön meg is teremtették: Először — mint ahogy ar­ról már beszámoltunk —■, a munkaszervezés grafikonját dolgozták ki a lehető legna­gyobb alapossággal; A szak- képzettség, a begyakorlás mellett ugyanis a helyes munkaszervezést tartották — s tartják ma is — az egyik legfontosabb feltételnek a teljesítmények növelésénél: A ciklusgrafikon elkészítése­kor figyelembe vették, hogy a csapatnak nem minden tag­ja rendelkezik egyforma ké­pességekkel, szakképettség- gel s hogy a telepítési lét­szám olyan magas, amely a munkák megfelelő szakosítá­sa nélkül nehézségeket okoz­hat. Éppen ezért minden vá­jár, minden csillés számára külön-külön előírták a ten­nivalókat, percre meghatá­rozták, hogy mikor mit kell csinálni, kinek kell elvégez­ni a fúrást, kinek a rakodást, az ácsolást, stb. Az egyik ki­lenc tagú csapat vezetőjének, Káta János vájárnak például a következőket kell csinálnia: A munkaidő ?!ső ttzen‘ ----- ot perce al att felkészül a fúrás elvég­zésére. Ilyenkor megolajoz­za a fúrógépét, majd a két tömlővel együtt beviszi a vájvégre- A tömlőket ott fel­szereli a sürített levegő-há­lózatra és a fúrógépre. A kö­vetkező egy óra alatt lefúr­ja a számára kijelölt 5 lyu­kat. (Általában 17—19 lyu­kat telepítenek s két méter hosszú fúrószárat használ­nak.) Ezután 10 perc alatt a tömlőket lecsavarja a csa­pokról és kiviszi a gépiét a vágat elejére a lakatoshoz. Innen beviszi a gyutacsokat és a töltőpálcát- öt perc alatt elkészíti a 19 gyújtótöltényt, majd a kifúvatott lyukakba berakja a töltetet. Ez a mun­ka tíz percig tart. Tíz perc ideje van arra is, hogy a le­fojtott lyukak lővezetékeit összekösse. Ezután minden­kit kiküld a vájvégről és a vezetéket ráköti a robbantó kábelre. Elvégzi a robban­tást- A következő 20 perc a füstrevárási idővel telik el. Amikor a szellőztető beren­dezések a vágat levegőjét megfelelően megtisztították, hozzákezd az úgynevezett le­kopogta tóshoz, a robbantás­kor fellazult kőzetek eltávo­lításához. Ezután átvizsgálja a robbantó vezetéket, ahol elszakadt, összeköti, majd mindkét végén rövidre zár­ja. A következő félórában a különböző munkák — ácso­lás, rakodás, stb. — elvégzé­sével segédkezik, majd ellen­őrzi a vágat irányát, emel­kedését, a vasútfektetésb A rakodás elvégzése utón is­mét fúrni kezd s minden is­métlődik elölről: A gyorsvágathajtó brigád számára ezenkívül 100 szá­zalékos tartalékot képeztek a fúró-, fejtő-, rakodógépek­ből és egyéb szerszámokból, hogy géphibásodás miatt egy perc kiesés se keletkezzék. A fúrógépeket minden vájárnak külön-külön adták át, azzal a géppel más nem dolgozhat. A munka nagymérvű szako­sítása ezt meg is követelte; Ide tartozik még, hogy a munkahelyre minden har­madban egy-egy lakatost is telepítettek, akinek a gép>ek kezelését, karbantartását és a csővezeték meghosszabbí­tását szabták meg feladatul- A munkahelyet reflektor­ral világítják meg. A füstre­várási idő lerövidítése érde­kében fúvó- és szívó-szellőz­tetést alkalmaznak; Az emlileit feltételek biztosítása kétségkívül nagy feladatot jelent a műszaki vezetők számára, de — Cser- ti József, Rostás Antal és Zima József aknászok és a többi műszaki vezető dicsé­retére legyen mondva — ered ményesen megoldották azt. És a gyors vágathaj tők újabb próbálkozása is eredménnyel járt. Ápxrilisban 157, május­ban 178 méter hosszú vága­A kőváéószőlősi tot hajtottak ki nehéz körül­mények között, vizes, omlós kőzetben- A brigád tagjai úgy összeszoktak, annyi ta­pasztalatot gyűjtöttek, hogy munkájuk egy jól olajozott gépmek a munkájára hason­lított. — Az elért eredménnyel azonban nem voltunk meg­elégedve — mondotta Ko­vács László csapatvezető vá­jár. — Úgy éreztük, elérke­zett az ideje, hogy megdönt- sük az eddigi országos vágat­hajtási csúcsot és ígéretünk­höz híven egy hónap alatt 200 méter hosszú vágatot hajtsunk ki. Július elején aztán hozzá is kezdtek a csúcsdöntési kí­sérlethez. A harmadonként kilenc fővel telepített csapa­tok hét óra alatt 2,5—3 mé­tert haladtak előre, sőt volt olyan műszak is, amikor hét óra alatt háromszor repesz- tettek! gyors- vágat­hajtók kemény homokkőben egy hónap alatt 212 méter hosszú, 6,8 négyzetméter szel­vényű, trapéz ácsólattal biz­tosított vágatot hajtottak ki, s ezzel új magyar gyorsvágat- hajtósi rekordot állítottak^ fel. Nagyszerű eredmény ez. -4 Bizonyításként elég megem­líteni, hogy a mecseki szén­medencében egy-egy feltáró csap»at havi átlagos eredmé­nye 30—35 méter csupán. Az új vágathajtási rekord emeli ezen kívül, hogy nem külön e célból összeváloga­tott kiváló képességű bányá­szok többször meg nem is­mételhető bravúrjáról van szó, hanem egy új, minden tekintetben megalapozott munkamódszer sikeréről. S épp>en ez késztette arra a kő- vágószőlősi bányüzem veze­tőit, hogy a gyorsvágathajtó brigád tap»asztalatóit felhasz­nálva csaknem valamennyi feltáró brigádjukat átszervez­zék, nagyobb létszámú csapa-: tokát alakítsanak, s e csapa-j toktól is hasonló eredménye-J két várjanak. | A kövágószőlősi bányaüzem? vezetői ezen kívül elmondot-f tók, hogy az új munkamód- * szer alkalmazásának a feltó-1 rási tevékenység meggyorsí-i tósán kívül — pedig ez egy-* magában is igen nagy jelen-? tőségű — más előnye is van.? A feltárási csapatok létszá-| mának növelése lehetővé te-? szi a munkahelyek bizonyos mérvű koncentrálását, a kis, szétszórt munkahelyek egy részének a megszüntetését. A koncentrált munkahelyek anyagellátása lényegesen könnyebb feladat. A nagyobb létszámú csapotokban a vá­járok szakképzettsége jobban érvényesül. A szakosított munka nem olyan fárasztó. Azonos időben kevesebb gép­re van szükség, így nagyobb lehetőség van a csapotok tar­talékgépekkel való ellátására A gépek kihasználási foka sokkal kedvezőbb. Végezetül pedig csak annyit: a kő- vágószőlősi gyorsvágatha jtók: azt mondják, hogy náluk a teljesítmények növelésének még igen sok kihasználatlan lehetősége van. Éppen ezért a mostani 212 méteres csúcs- eredményüket csak egy állo­másnak tekintik a teljesít­ményük növelésének útján. Ennél ismét tovább akarnak lépni egy lépéssel. Azt még nem ígérik, hogy a következő hónapban eredményük 300 folyóméter hosszú vágat ki- hajtása lesz, de hogy ez a cél­juk, azt senki előtt sem tit­kolják. Mesterfalvi Gyula. Kaszti Imre főfelügyelő, a VKSZO vezetője Az idei vasutasnapon a pé­csi vasútigazgatóságnak szá- • mos dolgozóját tüntetik ki. Az : igazgatóság dolgozói közül ba- : tan, köztük Nesz Károlyné, a pécsi állomás, Kinczli József, a ' vasutas területi bizottság és Kaszti Imre, a VKSZO veze- :tője kormánykitüntetést, mun- ; kaérdemrendet kapnak. Ugyancsak ma adják át az ; igazgatóság öt dolgozójának j— köztük Jankovics Józsefnek [(Pécs, állomás) és Tancsik La­josnak (Pécsi Fűtőház) a ki­váló vasutas kitüntetést. Érdemes vasutas kitüntetés- :ben az igazgatóság dolgozói : közül 17-en részesülnek. A ba- : ranyai vasutasok közül Mel- czer Ferenc (Pécs állomás), Horváth Tibor főintéző, az igazgatóság anyagosztályá­nak vezetője Sarkantyú Gyula (Pécs TBFF), Jolántól István (Pécs vasútigazgatóság), Farkas Jó­zsef (Pécs vasútigazgatóság), Iflinger József (Pécs Területi Bizottság), Póta Kálmán (Pécs vasútigazgatóság). Szabó Nán­dor (Pécs vasútigazgatóság). Marton János (Pécs Területi Bizottság), Horváth Tibor (Pécs vasútigazgatóság) része­sül ebben a kitüntetésben. A pécsi vasútigazgatóság dolgozóinak ezen kívül még 490 kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet adnak át, 425 dolgozó pedig rendkívüli előléptetés­ben részesül A jó munkát végzett vasutasok jutalmazá­sára közei 700 000 forintot for­dítanak, ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦««»»♦»♦♦MM»« ♦«♦*♦«♦«»»»>♦«««««««>«,««»»«««■ *»MM «»»»«»«;« Tudomány a mezőg Vegyszeres gyomirtás Nem csíp többé a paprika A Délnyugat-Dunántúli Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet kertészeti osztályának kutatói a Keszthely környékén ter­mesztett paprikafajtákból a külföldi piacokon és a hazai konzervgyárakban egyaránt kedvelt, fehérhúsú csipősség- mentes paprikát nemesítettek ki. Az új fajtának a csipősség- mentességen felül nagy előnye, hogy jól szállítható. A papri­kák átlagos súlya 80—100 gr, kapszaicin-tartalma gyakorla­tilag nincs, C vitamin tartal­ma 100 gr-kint 300—350 mg. A dunántúli részeken az 1957- ben előzetes elismerésben ré­szesült fajtát már mintegy 5000 kát. holdon termesztik. Az arankairtás új módszere A kis- és a nagyaranka az utóbbi években a pillangós­virágú takarmányvetéseken nagymértékben elszaporodott. A Növényvédelmi Kutató In­tézet több évi kísérletezése alapján megállapította, hogy a DNOC és a DNRB készítmé­nyek mindkét aranka irtására egyaránt alkalmasak. Az aranka virágzása és megköté­se előtt a foltokat 0.5 százalé­kos töménységű „Krezonit E” készítménnyel kell permetezni. A permetezést a teljes irtás érdekében háromszor egymás­után kell elvégezni. A parlagterületeken igen el­terjedt nagyaranka kártétele ellen 1,5 százalékos „Krezo- nit E" készítménnyel védekez­hetünk hatásosan. Országos bevezetése estén a takarmány pillangósvetések te­rületén a jelenleg évről-évre fellépő aranka kártételek mi­nimálisra csökkenthetők, a rendszeres irtással 5—10 szá­zalékos takarmány és mag- hozamtöbblet érhető el Az ország len-, hagyma- és borsóvetésében a gyomosodás évente átlag 15—20 százalékos terméskiesést okoz. A Növény- védelmi Kutató Intézet több éven át végzett kísérleteket az olcsó és munkaerőt megtakarí­tó kémiai gyomirtás megoldá­sára. A kísérletek során a hormonbáziMú gyomirtószerek helyett a kontakt hatású ké­szítmények váltak be. Az in­tézet kísérletei alapján került hazai gyártásra a ^Krezonit F.“, „Krezonit H” és „Krezo­nit E“ készítmény, amelyek közül a Krezonit F. paszta és a Krezonit H por használható eredményesen. A Krezonit F pasztából kát. holdanként 3— 3,2 kg szert kell feloldani 400 liter vízben és rápermetezni a vetésre. Ha a lengyomósodás nagymértékű, a permetezést meg kell ismételni. Hagyma- vetéseken kát. holdanként 3, borsóvetéseken 3,2 kg vegy­szer szükséges ugyancsak. 400 liter vízben feloldva. — Nekünk egy ládánk volt. lenne egy öltözet ruha. Aho‘ lépest most sokkal jobb. -.; A két család évenként há- •om hízót vág. Nyolcvan, ki- encven pár kolbász lóg a camrában, zsírral sem kell ta­karékoskodni. Azt mondja, íogy eddig minden évben szál­ak neki, menjen üdülni, ad­lak beutalót, de 5 makacsul marad. Majd talán jövőre, mert most már nagyon érzi a '.ábát s a víz segítene rajta. Meg Pestre szeretne elmenni. Itthon néha-néha megnézi a mozit, de inkább a ház körül esz-vesz. — Elégedett vagyok, minde­günk megvan. Hallani sem zeretem, ha magamfajta, volt izegényember siránkozik, ug­rál. Mondom is nekik, talán i közös konyha hiányzik?.; > Újvári Károly | asztalos CLZ jjttJ soron“ lakik az összkomfortos családi házak egyikében. Nem jártam benne, mert ilyenkor csak a műhelyben találni meg. Tőle nem érdeklődtem a múltról, ő sem szólt a régi időkről, de az emlékek, ha mondatfoszlányokban is, mind untalan bele-beleszövődtek szavaiba, akár a gyerekekről, akár a tűzoltóságról beszél­gettünk éppen. Az ám, a gyerekek! Meg­nőttek, a két fiú, egyik techni­kus, már keres, a lány otthon van. Hárman négyezer forint tőrül visznek haza havonkénti Szép pénz! — De az igények is szépek, — nevet. — Már régóta nyúz­nak motorért. Üsse kő, mond­tam nekik, veszünk. Meg is kapták, a kettőért 25 000 forin­tot számoltam le az asztalra ... A fiúk persze ennél igénye­sebbek. A 125-ös „kecslce” he­lyett 250-esre vágytak. Az a motor! „Én örültem, hu volt egy Steyer Waffenrádom“ ... A gyerekek mindjárt vissza­vágtak, hogy „maga mindig azzal a kerékpárral érvel, az­óta más a világ.’’ — Igazuk van, de egyszerre nem lehet felfalni, másra is kell. Ujváriéknál — úgy vettem ki az apa szavából — hamaro­san bekötik a lány fejét. A konyhabútort a nagymama ajándékozta, a család pedig a szobára spórol. Egyszer majd a két fiú is kirepül a családi fészekből s' marad a két „öreg" a nagymamával. Ez az élet rendje. — Mi meg danolunk és dol­gozunk .. i Évek óta a dalárda tagja. Sok szép siker fűződik hozzá, sok helyen megfordultak, most Pestre készülnek, öregbíteni a sátorhelyi dalosok hírnevét. A , dalárda után sorrendben a tűzoltóságért él-hal. Huszonöt éve tűzoltó, a felszabadulás óta pedig parancsnok. „Akkor két kocsi-fecskendőnk volt, most meg motoros, szép felsze­relés". Az utóbbiról, azonban sajnos le kellett mondani, mert a marógép levágta három uj­ját. — En csináltam — mutatja a gépet s egy óvatlan pillanat­ban visszaütött. Az a körfű­rész is az én művem. Köny- nyebb így a munka. Az évtizedek közben néhány évre hűtlen lett mesterségéhez. 1945-ben, amikor cövek-verő fejszék csattogásától volt han­gos a főhercegi uradalom, ak­kor ő is kapott négy holdat. Pár év múlva az alakuló álla­mi gazdaságnak adta s maga pedig odaállt a gyalupad mel­lé. — Jobb itt. Szépen keresek, nem nélkülözünk semmiben. Ez is sematikus válasz, de mit tegyek, így mondta. Utoljára | eűv össze­-----------------! sites arról, ami a beszélgetésekből kimaradt s úgy általában is a „faluról”. Ebben nagyon készséges s legfőbb „idegenvezetőm" a mindig mosolygós, fiatal tele­fonos „kisasszony”, Sebestyén Irénke volt. A mozi a kultúrházban van. Pénteken és vasárnap vetíte­nek, mostanában már jó fil­meket, állandóan zsúfolt néző­tér előtt. Időnként fellép a he­lyi színjátszó csoport és né­hány közeli község műkedvelő együttese. A beépített színpad elég kicsi, s a városi színészek elkerülik őket. Inkább ők men­nek, külön autóval, hol Pécsre, hol pedig Mohácsra, a dalosok meg Balatonra, Pestre. Itt ren­dezik a táncmulatságokat is, egyszer a sportegyesület, más­kor meg a KISZ. No, és ide tartozik a gazdaság jól szerep­lő labdarúgócsarmta, amelynek név°s n szurkolótábora. Az iskolában valamikor két tanító működött, ma öten ta­nítják a nebulókat. Ilyenkor a szünidőben a napköziotthon ta­nyázik benne, a szülők örömé­re óvónénik ügyelnek az apró­ságokra. Van könyvtár is. Sebestyén Irénke szerint „tele jó köny­vekkel, mert szeretnek olvas­ni az emberek. Vásárolnak is könyvet, aztán ha elolvasták, továbbadják a szomszédok­nak.“ Az olvasni vágyást mu­tatja az |s, hogy a kézbesítő alig győzik kihordani a sok új­ságot. Ez idő szerint mintegy 200 újság jár. Ebből naponta 94 Népszabadság, 43 Dunántúli Napló, 8 Népszava, hetenként: 15 Szabad Föld, 24 Nők Lapja, 9 Érdekes Újság, 5 Ludas Ma­tyi. A felszabadulás előttről az úri fertály néhány újságát említik. A posta vezetője újsá­golja, hogy 110 körül jár a rádióelőfizetök száma s álta­lában havonként gyarapszik. Mázsa Ferencné, a tanácski­rendeltség fiatal vezetője meg­jegyzi: „Nekünk még csak nép- rádióra futotta, de azt hiszem ez az egyetlen ilyen keSzü- lék...“ Valamikor egy kis Hangya* bolt árválkodott, most a kas* téllyal szemben szép, nagy ki- rakatos szövetkezeti bolt hival- kodilk. Havonta átlagosan 200—300 000 forintos forgalmat bonyolít le, nem sóból és pap­rikából, hanem főként ipar­cikkből. A rádiótól kezdve a porcelántárgyakig mindent megtalálni, de természetesen sokan vásárolnak a mohácsi szaküzletekben is. „En már jártam sok lakásban — mond­ja Mózsáné — de mindenütt új bútort láttam. A fiatalok meg úgy öltözködnek, hogy a városban sem külömbül. Ny­lon, magassarkú cipő, modem ruha, így grasszálnak vasár­naponként”. A spórolósabbak meg motoron. „A kerékpár már nem cikk, — vélekedik Irénke — a motor itt a di­vat ...“ Horniét minderre a pénz? Hát csurran, cseppen vala­micske ;;; A gazdaság növény termesztésében dolgozó állan­dó munkások átlagkeresete 1200—1300 forint, a műhelyek­ben pedig 1500 forintot is elér. Ehhez jár még az állandó dol­gozóknak a család nagyságá­tól függően 600—1200 négy­szögöl illetményföld, havi ti­zenöt forintért kétszobás la­kás, dolgozónként 2 mázsa, családtagonként 150 kiló búza 93 forintos áron. Tavaly kere­ken 320 000 forint nyereségré­szesedést fizettek ki. Nyolcvan család, amelyből többen is dolgoznak, 5—6 000 forint nye­reségrészesedést vitt haza. Biztos, jó keresetet nyújt az állami gazdaság. Néhány villan tás, vázlatos kép 900 ember életé- j ről. Ha nem is gond nélkül, < hisz az sosem kerüli el az cm-1 bért, de összehasonlíthatat-1 lanul jobban élnek itt az em- j berek. Hogy is mondta Koczka j István bácsi? „Emberré let- i BOCZ JÓZSEF ] Tűz Fogátaybaa A pécsi tűzoltóság szomba­ton reggel 9.45-kor kapta a riasztást Pogányból: ég a ker­tek alján álló szalmakazlak egyike. Valóban kigyulladt elő­ször Radics János kazalja, a házak fölötti domboldalon. A tűz pillanatok alatt átfutotta a hatalmas szalmakazlat, majd a lángok átcsaptak Vd- varácz György kazaljára, A több méter magas lángoszlo­pok már a környező gyümölcs fákat is elérték. S ekkor föl­támadt a szél. Égő pernyék tömegét vitte a szél a falu fölé s a vagy négy száz méterre lévő zsupföde- les ház teteje azonnal lángra kapott. Innét átterjedt a kö­vetkező zsuppos házra és a gazdasági épületekre. Horváth Mihály és özv. Zsdral Márk- né családja hajléktalanná vált Ezt a két házat már nem tudták megmenteni a pusztu­lástól a kiérkező pécsi tűzol­tók sem. A tűz tovaterjedését azonban meggátolták fönt a szérűben és a kigyulladt s leégett két ház környékén is. A pécsi és helyi tűzoltóság, a lakosság odaadó támogatá­sával tehát megmentette a falut a tűzvésztől. Az utóbbi hetekben feltű­nően sok tűzesetet jelentett a tűzoltóság. S mindenütt eléggé komoly károk jelent­keztek. Ezekre a tűzesetekre vonatkozóan a vizsgálatok befejeztével néhány nap múl* va visszatérünk lapunkban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents