Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

1958. AUGUSZTUS 7. N 4 PLO 3 A pártnmnka hétköznapjai iVe legyen mostohagyerek! t ' A nagydobozai Vörös Sugár Termelőszövetkezetben négy kommunista dolgozik. Nemrég egy szorgalmas tsz-tag is fel­vételét kérte a pártba, a jelek szerint tehát hamarosan öten lesznek. Ekkora erővel már külön tsz-pártszervezelet is lehetne alakítani. A helybeli elvtár­saknak és a szigetvári járás' pártbizottságnak azonban az a véleménye, hogy ez ma még elhamarkodott lépés lenne. Úgy Vélik, egyelőre előnyö­sebb, ha a falusi pártszerve­zet egyben marad és a Vörös Sugárénak külön tsz-pártcso- port viseli a gondját. A pártcsoport meg is ala­kult, de nem működik, mert a páiltvezebőség nem adott neki munkát és a pártcsoport­vezető beszámoltatása is el­maradt. Ha mindehhez hozzá­számítjuk, hogy legtöbbször a párttaggyűléseken is csak álta­lánosságban foglalkoznak a termelőszövetkezettel, akkor Eljutunk az igazsághoz: a Vö­rös Sugár mostohagyermeke a pártszervezetnek. Igaz, a kommunista tsz-ta- gok munkájára nem lehet panaszkodni. Áldozatkészen dolgoznak, hogy a lehető leg­jobban pótolhassák azt a veszteséget, ami 50 hold len kiszáradásával érte a terme­lőszövetkezetet. A tettek min­dennél többet érnek, önma­gukban azonban mégsem ele­gendők! Buzdítani kellene a tsz-tagokat, hasznos lenne megvizsgálni, hogy a körzeti gazdasági felügyelő miért nem segít többet a Vörös Sugár­nak és így tovább. Nem akarunk pápábbak lenni a pápánál, nem verse­nyezhetünk az ottani elvtár­sakkal abban, hogy ki ismeri jobban a helyi körülménye­ket. Ha ma még a tsz-párt- csoport mellett döntenek, va­lószínű okkal teszik. De ne felejtsük el: ilyen esetben két­szeres szükség van a jó párt­csoportra! 300 holdas gazdasá­got csak a pártszervezet segít­ségével és irányításával lehet jól vezetni! Bizakodás Rózsafán A rózsafai Közös Ut Tsz is megérezte a rossz időjárást. Itt a szárazságot még egérpusztí­tás is tetézte (mint a sáskák úgy ellepték a tsz egyes terü­leteit), emiatt egy munkaegy­ség az elnök igen óvatos becs­lése szerint — „csak“’ 52—55 forintot fog érni. Megjegyez­zük, egészen jó eredmény ez is, a rózsafai tsz-tagok azon­ban a tavalyi 80 forintos ér­tékhez vannak hozzászokva: És mégis: nyoma sincs az el- kedvetlenedésinek, a tagság éppen olyan lelkes és bizako­dó, mint tavaly volt: Optimizmustik: az egész fa­lut magával ragadja. Rózsafán már kevés — egyébként szor­galmas — középparaszt vallja, hogy sokáig versenyezhet a szocialista nagyüzemmel. Hogy ne mondjunk mást: az egyik nap bekopogott a' tsz-be Vol- lár János 8 és fél holdas dol­gozó paraszt, hogy ennyi és ennyi búzája és árpája ter­mett, ennyi kukoricára és krumplira vár a. a Most szá­mítsák ki neki, hogy ha a tsz- ben dolgozott volna ugyan­annyit mint 8 és fél holdján, mennyi munkaegysége lenne... (Mondanunk sem kellene: a. tsz örömmel teljesíti a kíván-: ságát. Ugyanis feltehető: nem-; csak Vollár János várja ki-: váncsian a számítás eredmé-: nyét, hanem más középpa-i rasztok is.) Az eredményekben igen : nagy része van a pártszerve-: zetnek. A kommunista tsz-ta-: gok minden fontosabb kérdési ; tárgyaló tsz-taggyűlés előtt: öszeülnek és közös álláspont-: tál lépnek a plénum elé, min-; den alkalmat megragadnak a: szocialista út megszerettető-: sére. Nem szégyelik elmonda-: ni, hogy a tsz búzából 10, ár­pából 16,5 mázsás átlagter­mést, az egyéni parasztok pe­dig — ugyanebben a sorrend­ben — csak 7—8, illetve 12— 14 mázsás átlagot értek el,! noha a szárazság egyformán; sújtotta mindkettőjüket. ; Vagy egy hete taggyűlést: tartottak, aminek az volt ai legfőbb napirendi pontja,; hogy mit tegyen a pártszerve-: zet azért, hogy a falu mielőbb: termelőszövetkezeti községgé; váljon. A többi között a követ-; kezekben állapodtak meg: —: Tormási János tsz-elnök (egy­ben a pártszervezet titkára) a legközelebbi tanácsülésen be­számol a Közös Ut eredmé­nyeiről. A tanácsülésre a kom­munista tsz-tagok is elmen­nek (mégha nem tanácstagok is: mint vendégek megtehe­tik) és ők is felszólalnak á termelőszövetkezet mellett. Nagydobszán és sok faluban tanulhatnának a rózsafai elv­társak eme példájából; s ab­ból, hogy mit jelent egy önálló termelőszövetkezeti pártszer­vezet! Lipcsei úttörők érkeztek Pécsre Tegnap délben az úttörő­házból egy úttörőkből és ve­zetőkből álló csoport hatal­mas virágcsokrokkal „fel­fegyverkezve” indult az ál­lomásra Lipcséből érkező vendégeik fogadására. Bero­bogott a pesti gyors és pár pillanat múlva már örömmel üdvözölték egymást a két város úttörői. Már régi isme­rősök, mert a lipcseieknek ez a látogatása válaszlátoga­tás a mi úttörőink tavalyi lipcsei útjára. A 17 német vendég vasárnapig marad Pécsett. Ez alatt az idő alatt vendéglátóik megmutatják nekik a város nevezetessé­geit, megismertetik őket a magyar pajtások életével és több közös kirándulást ren­deznek a megye legszebb ré­szeire. A kis vendégek már­is nagyon jól érzik magukat, legalábbis erre lehet követ­keztetni a delegáció vezető­je, Ingeborg Abendroth vé­leményéből. Bánrásziepl itt A Pécsi Szénbányászati Tröszt újítói az 1956 óta el­telt két és félév alatt félezer újítást nyújtottak be, a tröszt a bányászújítók mun­kájából ugyanezen időszak alatt 5.6 millió forint meg­takarítást ért eL Munkájuk további' serkentésére a tröszt egymilliós költséggel újítói­műhelyt létesített az idén. A pécsi bányószújítók az idei bányásznapon kiállítá­son mutatják be mozgalmuk fejlődését, illetve legérdeke­sebb újításaikat. Készülődés az új pártoktatási évre cA liavtiabaru emlwz Még a nyár derekán körül­tekintő munka kezdődött az alapszervezetekben az új párt­oktatási év előkészítése érde­kében. Előbb a pártvezetősé­gek, majd a párttaggyűlések napirendjére kerültek a teen­dők, hogy időben és késede­lem nélkül kezdhessék majd a tanulást. A Pécsi Pedagógiai Főisko­lán a közvéleménykutatás eredményéképpen sokan ta­nulnak majd az időszerű kér­dések tanfolyamán. Ez az ok­tatási forma kiválóan alkal­mas napjaink mindennapos politikai kérdéseinek megtár­gyalására. A pártvezetőség ide főként pártonkívüli fizi­kai, adminisztratív dolgozókat és főiskolai hallgatókat java­solt. Nagy érdeklődés nyilvá­nul meg az előadásos propa­ganda iránt, ezért a temati­kában szereplő összes elő­adást megrendezik, néhányat helyi előadóval. Legtöbb pártszervezet már döntött a propagandisták sze­mélyéről is. Azért ilyen ko­rán, mert végeredményben ettől függ a tanfolyamok szá­ma és a hallgatók kiváloga­tása. Régi, a pártmunkában tapasztalt elvtársakból kerül­nek ki az egyes tanfolyamok vezetői. Az I. kerületi tanács­nál Nagy Zoltán elvtárs ok­tatja majd a hallgatókat A régi propagandisták mellett azonban több, eddig még sze­mináriumot' nem vezetett párttagokat is megbíztak ez­zel a munkával. Az elmúlt évekhez hason­lóan ismét alakulnak úgyne­vezett elbeszélgető bizottsá­gok. A Köztisztasági Vállalat­nál a két bizottságban há­rom-három elvtárs dolgozik. Szabadiejükben felkeresik a párttagokat, megkérdezik, ki milyen oktatási formában kí­ván tanulni, s ha szükséges, tanácsot is adnak. Nagyon helyesen, a bizottságokban részt vesznek a propagandis­ták is. így már most megis­merkednek a későbbi hallga­tóikkal és a pártoktatás meg­kezdéséig is kapcsolatban le­hetnek egymással. Nagydarab, testes férfi, a bőre sötétbarna, s a szeme, beszéde olyan szelíd, mint egv tizenhatéves leánykáé. Ennek a kifli-alakban épült falunak a gazdája. De ez a szó, hogy „gazda“, nem is olyan egy­szerű dolog. Mert hisz egy csa­lád gondját, baját nyakába venni az embernek, az sem gyerekjáték, hát még irányí­tani, ennek a nagy családnak sorsát?! Hiszen itt Szajkón 980 lélek él, s ahány ember, annyiféle jellem, sors, élet- körülmény. világnézet, gond és öröm szövődik, bonyolódik, így aztán mégsem könnyű dolog beülni a tanácselnöki székbe és kiírni az ajtóra, hogy: „Gorái Ferenc vb- elnök’’. Elfut ám, repül az idő. úgy elment ez a tíz esztendő — mióta elnök lett Garat Ferenc - ből, — hogy szinte észre sem veszi. Csak azt tudja, hogy 22 esztendős korában választot­ták meg Versenden és ezen nagyon-nagyon meglepődött. Detalán nem is inkább meglepetés volt ez, hanem va­lami aggodalom, szorongó ér­zés, amely elfogta Garait. Úgy hirtelenjében meghasadt előtte az elmúlt egy évtized s igen- látta is az apját, az emlékek áttetsző ködében, amint annak kicsordult valami fényesség a szeméből s azt rebegte: —* Fiam, hiszen még ruhát sem tudok venni neked, nem ám tankönyvet, Ezt felelte az öreg annak­idején, amikor eléje állt a ta­nító üzenetével: „A gyereket taníttatni kell a polgáriban.“ Hát nem lett ebből semmi. El­végzi a négy elemi iskolát, az­tán tovább már neki is az lett a sorsa, mint a vele egyívású, falusi zsellérgyerekeknek: ott tanulták meg a munka ábécé­jét a nagygazdák szdnfóin és az istállók sötét, bűzös gőzé­ben. Most meg hogy ő legyen az „elnök“? Úgy ül majd az asz­tal mögé, mint a hajdani jegy­ző? Akihez ha belépett a pa­raszt, a kalapját kint a folyo­són a küszöbre dobta, mert nem illő a falu ura elé állni még kézbevett kalappal sem? De ha öt választották, mit csináljon? Leült az asztal mö­gé a székre, csak úgy féUMal- vást, mintha mindjárt futás­nak eredne és gondolkozott. Az ő bőre barna, barnább, mint itt bárkié, mert ö más szár­mazású, és lesz-e neki mara­dása emiatt? Az emberek nem angyalok ám, ettől is tar­tania kell. így Volt valahogy. Ép­pen tíz esztendeje lesz majd. Versenden eltölt három-négy esztendőt, utána ide helyezik Szajkra. Közben persze tanul­ni kellett, ilyen iskola három hónapig, amolyan öt hónapig, elvégzi a nyolc általánost is, ami megfelel a polgárinak, — tehát mégis eljutott idáig — tavaly meg a tanács-akadé­mián tanult, az idén pedig kezdi a második esztendőt.;. Hanem a falu gondja — az az elnök gondja is. Amikor idejött Szajkra, megcsinálta az óvodát, a gyerekek még ebé­det is kapnak, mehet az any­juk, apjuk ki a földekre, a gyerekekre tngyáznak az óvo­dában. Most meg tervezi, hogy a pincesoron betonjárdát építtet. Abban a marasztaló sár ban csak megyen széjjel a pa-, raszt lábbelije, ahogy bekö­szönt az ősz, hát valamit ten­ni kell. Meg is mondta tanács­ülésen: „Az adót pontosan fi­zetni, becsülettel, s akkor ab­ból majd járdára is jut!“ Az anyag megvan hozzá, lassan elkezdik ezt a munkát is. Volt itt persze más problé­ma is. Nem Szajkón, hanem Versenden. Háromféle nemzet­ség lakja a falut, s bizony évekkel ezelőtt nem fértek össze, főleg a délszlávok a né- metajkúakkal. Azt mondták, hogy ők az okai a háborúnak, nekik hát most nincsen sza­vuk. S az elnök — aki már egy negyedik nemzetiségű volt a faluban — lecsititotta a vi­hart, hosszú esztendőkbe ke­rült, mig végre a nemzetisé­giek most már paroláznak egy­mással s ezt az elnöknek kö­szönhetik. ö tudta, nagyon- nagyon jól tudta, hogy miféle fájdalom egy embernek, ha nyelve, fajtája miatt marasz­talják. Nagyon tudta. S tálán azért is küzdött az ellen olyan mérhetetlen szenvedéllyel. És van még valami amit igazán el kell mondani. Senki ne higgye, hogy egy község elnökének ablakán úgy lapátolják be a pénzt, Garai Ferenc is éveken át havi hét­száz forintért állta a sarat, ké­sőbb ezerkettőre emelkedett és csak most az utóbbi két esztendőben toldották meg még háromszázzal. Senki ne irigyelje! Nem azért, mert Ga­ratnak négy apró gyereke van s ott van még asszony is, aki dolgozni sem mehet a gyere­kek miatt, — hanem... ha­nem egy elnöknek felelnie « kell mindenért, ami falujá­ban történik. Ha ő a „gazda" akkor e címmel felelősség is jár. S el kell tűrnie a tiszte­let és megbecsülés mellett haragot is, mert hiszen olyan vezető még nem született erre a világra, akit minden ember egyformán tisztel és szeret. De nem is erről van szó. Mert a többség érzelme a döntő és Szajkón, ha úgy minden lel­ket sorra vennénk t megkér­deznénk: —■ Becsülik, tisztelik-e az elnököt? Akkor a szajkiak többsége igennel felelne. Teremtsünk végre rendet 1 Üzemi konyháról, üzemi konyhára A közelmúltban néhány bányász üzemi konyháról feltűnően sok panasz érke­zett. A panaszok kivizsgá­lása érdekében brigád ala­kult, amely a következőket állapította meg: Kővágószőlősi I. üzemi konyha A rendelkezésre álló helyi­ségek és azok tartozékai szakmailag kifogástalanok. A konyha előkészítő helyisé­gei, tálaló és az étterem rendje, tisztasága kielégítő. A raktár azonban kritikán aluli. Ablakai szennyezett területre néznek. Az élelmi­szereket — a legyek örömé­re — fedetlenül tárolják. A kenyeret a raktár melletti szobában tartják a zöldség­félékkel együtt az előbbihez hasonlóan. A konyhaajtóval szemben lévő ablaktalan he­lyiségben gyűjtik a moslé­kot, hatalmas fedetlen hor­dókban. Tervszerűtlenség tapasztal­ható a főzésnél is. A pana­szok általában az étel meny- nyiségére és minőségére vo­natkoznak. Az ételek nem reeept-könyv szerint készül­nek, azaz nem készítenek előre étlapot, semmiféle elő­re meghatározott tervük nines a főzéssel kapcsolato­san. Alkalomszerűen állapít­ják meg az aznapi mennyi­ség feldolgozását. Bármilyen ételt főznek, naponta egy személyre három dkg zsírt használnak fel. Ezért történ­het meg olyan eset, mint a vizsgálat napján is, hogy előző napról egy nagy lábas paprikás zsír maradt, s en­nek ellenére mégis kihozták a szokásos zsírmennyiséget. A helytelen gazdálkodás­nak persze megvan a maga böjtje Is — legtöbbször az étkezők rovására. Májasban nem kevesebb, mint 6000 Ft kerettűllépése volt a kony­hának. Júniusban viszont ezt „pótolták". Nem 6000, hanem 10 000 Ft megtakarítást ér­tek el az ételek mennyiségé­nek és minőségének csök­kentése révén. Újmesztsi bányász űzni konyha Az újmeszesi üzemi kony­ha 5—$000 személy befoga­dására alkalmas. Felszere­lése is megfelel a követel­ményeknek. Az ételek meny- nyisége és minősége kifo­gástalan, annak ellenére, hogy kétféle bányásznormát főznek: egy „b” menüt a környező lakosság részére és egy előfizetéses menüt. A konyha tisztasága nem kielégi tő, ez azonban nem a vezetés, nem az ott dolgozó személyek hanyagságának tudható be, hanem a víz­hiánynak. Sokszor napokig nincs víz, s előfordult már az is, hogy a pörköltet szó* dav ízzel engedték fel. Dózsa-szállás ás az újhegyi mii A Dózsa-szállás konyháján a legnagyobb rend és tiszta­ság uralkodik, az étel meny- nyiségére és minőségére sincs különösebb kifogás. Hl« ba azonban, hogy a gáztűz­hely felett hull a vakolat, ami az ételek szennyeződé­sét idézheti elő. A fal gyors megjavítása egészségügyi és higiénia szempontjából is sürgős. Az erőmű konyhájának személyzetét dicséret illeti. Az ételek kifogástalanok, nagy a tisztaság, előre meg­határozott étlap szerint főz­nek. * Ezek után nem is nehéz kitalálni: hóimét érkezett a legtöbb panasz, hol vannak legjobban felháborodva a dolgozók. A kővágószőlősi konyha panaszkönyvét 1Ö58. április 1-én adták forgalom­ba, a könyv június 28-án be­telt. A panaszokat májas 14-től nem orvosolták, sőt még csak meg sem válaszol­ták. Ki ezért a felelős?! A hiányosságokért elsősor­ban a Mecsek Vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat vezető­sége, mert az ellenőrök hét­számra sem látogatják a konyhákat, s mint ahogyan a dolgozók elmondották, Kő­vágószőlősön a vállalat ve­zetőit sem látták már több, mint féléve. Szavukat iga­zolja az ellenőri napló is, mert abban egyetlen bejegy­zés nincs, semmiféle észre­vételt nem tettek. JAVASOLJUK: 4 A vállalat vezetésé­•• ge győződjön meg a kővágószőlősi állapotokról és sürgősen intézkedjék! 2 A meszes! konyha ■ vízproblémájának megoldása érdekében a ve­zetőség részéről szüksé­ges lenne egy lajt beszer­zése, hogy azzal szállíthas­sák a vizet, míg arra szük­ség van! 3 A vezetőség gondos • kodjék a konyhák jégszükségleteinek kielégíté­séről! J A raktárak ablakait szereljék fel védőbá­! Mivel Ilyen nagy kó­lókkal! 5. hatók a konyhák ételei­nek minőségében, meny­nyiségében és általában, he­lyes lenne, ha a vállalat ve­zetőt bizonyos időközönként tapasztalatcsere-értekezletet tartanának a telepek vezetői részére. K. J. A vasutasnap «lőtt Komlón Komló állomé« forgalmi éz kereskedelmi szolgálat dolgo­zói a VII. vasutasnap óta a termelés terén szép eredmé­nyeket értek el. Tervüket az­óta állandóan 106 százalék fe­lett teljesítették. Az elmúlt évi őszi forgalom ideje alatt országos elsőséget értek el, s ezért 9 000 forint pénzjutalom­ban részesültek. Ezért a jó eredményért akkor négy dol­gozó részesült „Kiváló dol­gozó" kitüntetésben és a vele járó egy heti keresetnek meg­felelő pénzjutalomban. Az 1958-as év első fele is eredményes volt állomásun­kon. Átlagosan 109 százalékra teljesítették az előírt 105 szá­zalékos élüzem szántét. Az el­ső negyedévben az igazgatóság által meghirdetett célkitűzé­sek közül egy esetben, a má­sodik negyedévben két eset­ben értünk el első helyezést igazgatósági viszonylatban, amiért állomásunk 2000—2000, illetve 2 500 forint lomban részesült, Állomásunk az első fél­évben 74 603 kocsival végzett tolatást, és a tolatást időt 6.9 percről 6.1 percre csökkentet­tük. A személyvonatok indítá­sánál, az állomásról 1086 vo­natot indítottunk, amelyből 1069 vonatot indítottunk el rendes időben. A személyvo­natok mentrendszerinti indí­tásánál különösen a második negyedévben értünk el kiváló eredményeket, amikor mind az 546 személyvonatot rende­sen Indítottuk. A kocsi tartóz­kodás terén a tervezett 12,4 órával szemben 11,6 őrára csökkentettük az. egy kocsira eső tartózkodási időt. A teher­kocsik kihasználásában a ter­vezett 19.4 tonnával szemben 21.1 tonnával küldtük el a kocsikat az állomásról, Az 1957. év második felében a jó munkájuk eredménye­ként az alábbi dolgozók ré­szesültek „Kiváló dolgozó" ki­tüntetésben: Aradi János for­galmi szolgálattevő, Szanyi János raktámok, Halmágyi János kocsirendező, István váltóőr. Az 1958. év el­ső félév alapján pedig Miha Mihály forgalmi szolgálattevő, Szabó László váltóőr, Esküdt Sándor tolatásvezető és Kerti Istvánná személypénztáros. Az állomás dolgozóinak jó munkáját — a fenti eredmé­nyeken kívül — bizonyítja az is, hogy az állomásunkon az elmúlt vasutasnap óta baleset nem történt. Az állomásun­kon brigádverseny folyik. Há­rom brigád vetélkedik egy­mással az eredmények jobb teljesítése érdekében. A bri­gádok közül a Kcssuth bri­gád nyújtja a legegyenlete­sebb teljesítéseket a KISZ és a Táncsics brigádok előtt. A vasutasnapra a Kossuth- és a KISZ-brigád tagjai felaján­lást tettek. Vállalták az. él- üzem szánt három százalékos túlteljesítését, ezenkívül a KISZ-brigád fiatal tagjai vál­lalták, hogy a teherpályaudva­ron a vágányok között elhul­lott szenet összegyűjtik. Horváth SiadH , r- j .... állomásfőnők«

Next

/
Thumbnails
Contents