Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-07 / 185. szám
1958. AUGUSZTUS 7. N 4 PLO 3 A pártnmnka hétköznapjai iVe legyen mostohagyerek! t ' A nagydobozai Vörös Sugár Termelőszövetkezetben négy kommunista dolgozik. Nemrég egy szorgalmas tsz-tag is felvételét kérte a pártba, a jelek szerint tehát hamarosan öten lesznek. Ekkora erővel már külön tsz-pártszervezelet is lehetne alakítani. A helybeli elvtársaknak és a szigetvári járás' pártbizottságnak azonban az a véleménye, hogy ez ma még elhamarkodott lépés lenne. Úgy Vélik, egyelőre előnyösebb, ha a falusi pártszervezet egyben marad és a Vörös Sugárénak külön tsz-pártcso- port viseli a gondját. A pártcsoport meg is alakult, de nem működik, mert a páiltvezebőség nem adott neki munkát és a pártcsoportvezető beszámoltatása is elmaradt. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy legtöbbször a párttaggyűléseken is csak általánosságban foglalkoznak a termelőszövetkezettel, akkor Eljutunk az igazsághoz: a Vörös Sugár mostohagyermeke a pártszervezetnek. Igaz, a kommunista tsz-ta- gok munkájára nem lehet panaszkodni. Áldozatkészen dolgoznak, hogy a lehető legjobban pótolhassák azt a veszteséget, ami 50 hold len kiszáradásával érte a termelőszövetkezetet. A tettek mindennél többet érnek, önmagukban azonban mégsem elegendők! Buzdítani kellene a tsz-tagokat, hasznos lenne megvizsgálni, hogy a körzeti gazdasági felügyelő miért nem segít többet a Vörös Sugárnak és így tovább. Nem akarunk pápábbak lenni a pápánál, nem versenyezhetünk az ottani elvtársakkal abban, hogy ki ismeri jobban a helyi körülményeket. Ha ma még a tsz-párt- csoport mellett döntenek, valószínű okkal teszik. De ne felejtsük el: ilyen esetben kétszeres szükség van a jó pártcsoportra! 300 holdas gazdaságot csak a pártszervezet segítségével és irányításával lehet jól vezetni! Bizakodás Rózsafán A rózsafai Közös Ut Tsz is megérezte a rossz időjárást. Itt a szárazságot még egérpusztítás is tetézte (mint a sáskák úgy ellepték a tsz egyes területeit), emiatt egy munkaegység az elnök igen óvatos becslése szerint — „csak“’ 52—55 forintot fog érni. Megjegyezzük, egészen jó eredmény ez is, a rózsafai tsz-tagok azonban a tavalyi 80 forintos értékhez vannak hozzászokva: És mégis: nyoma sincs az el- kedvetlenedésinek, a tagság éppen olyan lelkes és bizakodó, mint tavaly volt: Optimizmustik: az egész falut magával ragadja. Rózsafán már kevés — egyébként szorgalmas — középparaszt vallja, hogy sokáig versenyezhet a szocialista nagyüzemmel. Hogy ne mondjunk mást: az egyik nap bekopogott a' tsz-be Vol- lár János 8 és fél holdas dolgozó paraszt, hogy ennyi és ennyi búzája és árpája termett, ennyi kukoricára és krumplira vár a. a Most számítsák ki neki, hogy ha a tsz- ben dolgozott volna ugyanannyit mint 8 és fél holdján, mennyi munkaegysége lenne... (Mondanunk sem kellene: a. tsz örömmel teljesíti a kíván-: ságát. Ugyanis feltehető: nem-; csak Vollár János várja ki-: váncsian a számítás eredmé-: nyét, hanem más középpa-i rasztok is.) Az eredményekben igen : nagy része van a pártszerve-: zetnek. A kommunista tsz-ta-: gok minden fontosabb kérdési ; tárgyaló tsz-taggyűlés előtt: öszeülnek és közös álláspont-: tál lépnek a plénum elé, min-; den alkalmat megragadnak a: szocialista út megszerettető-: sére. Nem szégyelik elmonda-: ni, hogy a tsz búzából 10, árpából 16,5 mázsás átlagtermést, az egyéni parasztok pedig — ugyanebben a sorrendben — csak 7—8, illetve 12— 14 mázsás átlagot értek el,! noha a szárazság egyformán; sújtotta mindkettőjüket. ; Vagy egy hete taggyűlést: tartottak, aminek az volt ai legfőbb napirendi pontja,; hogy mit tegyen a pártszerve-: zet azért, hogy a falu mielőbb: termelőszövetkezeti községgé; váljon. A többi között a követ-; kezekben állapodtak meg: —: Tormási János tsz-elnök (egyben a pártszervezet titkára) a legközelebbi tanácsülésen beszámol a Közös Ut eredményeiről. A tanácsülésre a kommunista tsz-tagok is elmennek (mégha nem tanácstagok is: mint vendégek megtehetik) és ők is felszólalnak á termelőszövetkezet mellett. Nagydobszán és sok faluban tanulhatnának a rózsafai elvtársak eme példájából; s abból, hogy mit jelent egy önálló termelőszövetkezeti pártszervezet! Lipcsei úttörők érkeztek Pécsre Tegnap délben az úttörőházból egy úttörőkből és vezetőkből álló csoport hatalmas virágcsokrokkal „felfegyverkezve” indult az állomásra Lipcséből érkező vendégeik fogadására. Berobogott a pesti gyors és pár pillanat múlva már örömmel üdvözölték egymást a két város úttörői. Már régi ismerősök, mert a lipcseieknek ez a látogatása válaszlátogatás a mi úttörőink tavalyi lipcsei útjára. A 17 német vendég vasárnapig marad Pécsett. Ez alatt az idő alatt vendéglátóik megmutatják nekik a város nevezetességeit, megismertetik őket a magyar pajtások életével és több közös kirándulást rendeznek a megye legszebb részeire. A kis vendégek máris nagyon jól érzik magukat, legalábbis erre lehet következtetni a delegáció vezetője, Ingeborg Abendroth véleményéből. Bánrásziepl itt A Pécsi Szénbányászati Tröszt újítói az 1956 óta eltelt két és félév alatt félezer újítást nyújtottak be, a tröszt a bányászújítók munkájából ugyanezen időszak alatt 5.6 millió forint megtakarítást ért eL Munkájuk további' serkentésére a tröszt egymilliós költséggel újítóiműhelyt létesített az idén. A pécsi bányószújítók az idei bányásznapon kiállításon mutatják be mozgalmuk fejlődését, illetve legérdekesebb újításaikat. Készülődés az új pártoktatási évre cA liavtiabaru emlwz Még a nyár derekán körültekintő munka kezdődött az alapszervezetekben az új pártoktatási év előkészítése érdekében. Előbb a pártvezetőségek, majd a párttaggyűlések napirendjére kerültek a teendők, hogy időben és késedelem nélkül kezdhessék majd a tanulást. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán a közvéleménykutatás eredményéképpen sokan tanulnak majd az időszerű kérdések tanfolyamán. Ez az oktatási forma kiválóan alkalmas napjaink mindennapos politikai kérdéseinek megtárgyalására. A pártvezetőség ide főként pártonkívüli fizikai, adminisztratív dolgozókat és főiskolai hallgatókat javasolt. Nagy érdeklődés nyilvánul meg az előadásos propaganda iránt, ezért a tematikában szereplő összes előadást megrendezik, néhányat helyi előadóval. Legtöbb pártszervezet már döntött a propagandisták személyéről is. Azért ilyen korán, mert végeredményben ettől függ a tanfolyamok száma és a hallgatók kiválogatása. Régi, a pártmunkában tapasztalt elvtársakból kerülnek ki az egyes tanfolyamok vezetői. Az I. kerületi tanácsnál Nagy Zoltán elvtárs oktatja majd a hallgatókat A régi propagandisták mellett azonban több, eddig még szemináriumot' nem vezetett párttagokat is megbíztak ezzel a munkával. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét alakulnak úgynevezett elbeszélgető bizottságok. A Köztisztasági Vállalatnál a két bizottságban három-három elvtárs dolgozik. Szabadiejükben felkeresik a párttagokat, megkérdezik, ki milyen oktatási formában kíván tanulni, s ha szükséges, tanácsot is adnak. Nagyon helyesen, a bizottságokban részt vesznek a propagandisták is. így már most megismerkednek a későbbi hallgatóikkal és a pártoktatás megkezdéséig is kapcsolatban lehetnek egymással. Nagydarab, testes férfi, a bőre sötétbarna, s a szeme, beszéde olyan szelíd, mint egv tizenhatéves leánykáé. Ennek a kifli-alakban épült falunak a gazdája. De ez a szó, hogy „gazda“, nem is olyan egyszerű dolog. Mert hisz egy család gondját, baját nyakába venni az embernek, az sem gyerekjáték, hát még irányítani, ennek a nagy családnak sorsát?! Hiszen itt Szajkón 980 lélek él, s ahány ember, annyiféle jellem, sors, élet- körülmény. világnézet, gond és öröm szövődik, bonyolódik, így aztán mégsem könnyű dolog beülni a tanácselnöki székbe és kiírni az ajtóra, hogy: „Gorái Ferenc vb- elnök’’. Elfut ám, repül az idő. úgy elment ez a tíz esztendő — mióta elnök lett Garat Ferenc - ből, — hogy szinte észre sem veszi. Csak azt tudja, hogy 22 esztendős korában választották meg Versenden és ezen nagyon-nagyon meglepődött. Detalán nem is inkább meglepetés volt ez, hanem valami aggodalom, szorongó érzés, amely elfogta Garait. Úgy hirtelenjében meghasadt előtte az elmúlt egy évtized s igen- látta is az apját, az emlékek áttetsző ködében, amint annak kicsordult valami fényesség a szeméből s azt rebegte: —* Fiam, hiszen még ruhát sem tudok venni neked, nem ám tankönyvet, Ezt felelte az öreg annakidején, amikor eléje állt a tanító üzenetével: „A gyereket taníttatni kell a polgáriban.“ Hát nem lett ebből semmi. Elvégzi a négy elemi iskolát, aztán tovább már neki is az lett a sorsa, mint a vele egyívású, falusi zsellérgyerekeknek: ott tanulták meg a munka ábécéjét a nagygazdák szdnfóin és az istállók sötét, bűzös gőzében. Most meg hogy ő legyen az „elnök“? Úgy ül majd az asztal mögé, mint a hajdani jegyző? Akihez ha belépett a paraszt, a kalapját kint a folyosón a küszöbre dobta, mert nem illő a falu ura elé állni még kézbevett kalappal sem? De ha öt választották, mit csináljon? Leült az asztal mögé a székre, csak úgy féUMal- vást, mintha mindjárt futásnak eredne és gondolkozott. Az ő bőre barna, barnább, mint itt bárkié, mert ö más származású, és lesz-e neki maradása emiatt? Az emberek nem angyalok ám, ettől is tartania kell. így Volt valahogy. Éppen tíz esztendeje lesz majd. Versenden eltölt három-négy esztendőt, utána ide helyezik Szajkra. Közben persze tanulni kellett, ilyen iskola három hónapig, amolyan öt hónapig, elvégzi a nyolc általánost is, ami megfelel a polgárinak, — tehát mégis eljutott idáig — tavaly meg a tanács-akadémián tanult, az idén pedig kezdi a második esztendőt.;. Hanem a falu gondja — az az elnök gondja is. Amikor idejött Szajkra, megcsinálta az óvodát, a gyerekek még ebédet is kapnak, mehet az anyjuk, apjuk ki a földekre, a gyerekekre tngyáznak az óvodában. Most meg tervezi, hogy a pincesoron betonjárdát építtet. Abban a marasztaló sár ban csak megyen széjjel a pa-, raszt lábbelije, ahogy beköszönt az ősz, hát valamit tenni kell. Meg is mondta tanácsülésen: „Az adót pontosan fizetni, becsülettel, s akkor abból majd járdára is jut!“ Az anyag megvan hozzá, lassan elkezdik ezt a munkát is. Volt itt persze más probléma is. Nem Szajkón, hanem Versenden. Háromféle nemzetség lakja a falut, s bizony évekkel ezelőtt nem fértek össze, főleg a délszlávok a né- metajkúakkal. Azt mondták, hogy ők az okai a háborúnak, nekik hát most nincsen szavuk. S az elnök — aki már egy negyedik nemzetiségű volt a faluban — lecsititotta a vihart, hosszú esztendőkbe került, mig végre a nemzetiségiek most már paroláznak egymással s ezt az elnöknek köszönhetik. ö tudta, nagyon- nagyon jól tudta, hogy miféle fájdalom egy embernek, ha nyelve, fajtája miatt marasztalják. Nagyon tudta. S tálán azért is küzdött az ellen olyan mérhetetlen szenvedéllyel. És van még valami amit igazán el kell mondani. Senki ne higgye, hogy egy község elnökének ablakán úgy lapátolják be a pénzt, Garai Ferenc is éveken át havi hétszáz forintért állta a sarat, később ezerkettőre emelkedett és csak most az utóbbi két esztendőben toldották meg még háromszázzal. Senki ne irigyelje! Nem azért, mert Garatnak négy apró gyereke van s ott van még asszony is, aki dolgozni sem mehet a gyerekek miatt, — hanem... hanem egy elnöknek felelnie « kell mindenért, ami falujában történik. Ha ő a „gazda" akkor e címmel felelősség is jár. S el kell tűrnie a tisztelet és megbecsülés mellett haragot is, mert hiszen olyan vezető még nem született erre a világra, akit minden ember egyformán tisztel és szeret. De nem is erről van szó. Mert a többség érzelme a döntő és Szajkón, ha úgy minden lelket sorra vennénk t megkérdeznénk: —■ Becsülik, tisztelik-e az elnököt? Akkor a szajkiak többsége igennel felelne. Teremtsünk végre rendet 1 Üzemi konyháról, üzemi konyhára A közelmúltban néhány bányász üzemi konyháról feltűnően sok panasz érkezett. A panaszok kivizsgálása érdekében brigád alakult, amely a következőket állapította meg: Kővágószőlősi I. üzemi konyha A rendelkezésre álló helyiségek és azok tartozékai szakmailag kifogástalanok. A konyha előkészítő helyiségei, tálaló és az étterem rendje, tisztasága kielégítő. A raktár azonban kritikán aluli. Ablakai szennyezett területre néznek. Az élelmiszereket — a legyek örömére — fedetlenül tárolják. A kenyeret a raktár melletti szobában tartják a zöldségfélékkel együtt az előbbihez hasonlóan. A konyhaajtóval szemben lévő ablaktalan helyiségben gyűjtik a moslékot, hatalmas fedetlen hordókban. Tervszerűtlenség tapasztalható a főzésnél is. A panaszok általában az étel meny- nyiségére és minőségére vonatkoznak. Az ételek nem reeept-könyv szerint készülnek, azaz nem készítenek előre étlapot, semmiféle előre meghatározott tervük nines a főzéssel kapcsolatosan. Alkalomszerűen állapítják meg az aznapi mennyiség feldolgozását. Bármilyen ételt főznek, naponta egy személyre három dkg zsírt használnak fel. Ezért történhet meg olyan eset, mint a vizsgálat napján is, hogy előző napról egy nagy lábas paprikás zsír maradt, s ennek ellenére mégis kihozták a szokásos zsírmennyiséget. A helytelen gazdálkodásnak persze megvan a maga böjtje Is — legtöbbször az étkezők rovására. Májasban nem kevesebb, mint 6000 Ft kerettűllépése volt a konyhának. Júniusban viszont ezt „pótolták". Nem 6000, hanem 10 000 Ft megtakarítást értek el az ételek mennyiségének és minőségének csökkentése révén. Újmesztsi bányász űzni konyha Az újmeszesi üzemi konyha 5—$000 személy befogadására alkalmas. Felszerelése is megfelel a követelményeknek. Az ételek meny- nyisége és minősége kifogástalan, annak ellenére, hogy kétféle bányásznormát főznek: egy „b” menüt a környező lakosság részére és egy előfizetéses menüt. A konyha tisztasága nem kielégi tő, ez azonban nem a vezetés, nem az ott dolgozó személyek hanyagságának tudható be, hanem a vízhiánynak. Sokszor napokig nincs víz, s előfordult már az is, hogy a pörköltet szó* dav ízzel engedték fel. Dózsa-szállás ás az újhegyi mii A Dózsa-szállás konyháján a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik, az étel meny- nyiségére és minőségére sincs különösebb kifogás. Hl« ba azonban, hogy a gáztűzhely felett hull a vakolat, ami az ételek szennyeződését idézheti elő. A fal gyors megjavítása egészségügyi és higiénia szempontjából is sürgős. Az erőmű konyhájának személyzetét dicséret illeti. Az ételek kifogástalanok, nagy a tisztaság, előre meghatározott étlap szerint főznek. * Ezek után nem is nehéz kitalálni: hóimét érkezett a legtöbb panasz, hol vannak legjobban felháborodva a dolgozók. A kővágószőlősi konyha panaszkönyvét 1Ö58. április 1-én adták forgalomba, a könyv június 28-án betelt. A panaszokat májas 14-től nem orvosolták, sőt még csak meg sem válaszolták. Ki ezért a felelős?! A hiányosságokért elsősorban a Mecsek Vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat vezetősége, mert az ellenőrök hétszámra sem látogatják a konyhákat, s mint ahogyan a dolgozók elmondották, Kővágószőlősön a vállalat vezetőit sem látták már több, mint féléve. Szavukat igazolja az ellenőri napló is, mert abban egyetlen bejegyzés nincs, semmiféle észrevételt nem tettek. JAVASOLJUK: 4 A vállalat vezetésé•• ge győződjön meg a kővágószőlősi állapotokról és sürgősen intézkedjék! 2 A meszes! konyha ■ vízproblémájának megoldása érdekében a vezetőség részéről szükséges lenne egy lajt beszerzése, hogy azzal szállíthassák a vizet, míg arra szükség van! 3 A vezetőség gondos • kodjék a konyhák jégszükségleteinek kielégítéséről! J A raktárak ablakait szereljék fel védőbá! Mivel Ilyen nagy kólókkal! 5. hatók a konyhák ételeinek minőségében, menynyiségében és általában, helyes lenne, ha a vállalat vezetőt bizonyos időközönként tapasztalatcsere-értekezletet tartanának a telepek vezetői részére. K. J. A vasutasnap «lőtt Komlón Komló állomé« forgalmi éz kereskedelmi szolgálat dolgozói a VII. vasutasnap óta a termelés terén szép eredményeket értek el. Tervüket azóta állandóan 106 százalék felett teljesítették. Az elmúlt évi őszi forgalom ideje alatt országos elsőséget értek el, s ezért 9 000 forint pénzjutalomban részesültek. Ezért a jó eredményért akkor négy dolgozó részesült „Kiváló dolgozó" kitüntetésben és a vele járó egy heti keresetnek megfelelő pénzjutalomban. Az 1958-as év első fele is eredményes volt állomásunkon. Átlagosan 109 százalékra teljesítették az előírt 105 százalékos élüzem szántét. Az első negyedévben az igazgatóság által meghirdetett célkitűzések közül egy esetben, a második negyedévben két esetben értünk el első helyezést igazgatósági viszonylatban, amiért állomásunk 2000—2000, illetve 2 500 forint lomban részesült, Állomásunk az első félévben 74 603 kocsival végzett tolatást, és a tolatást időt 6.9 percről 6.1 percre csökkentettük. A személyvonatok indításánál, az állomásról 1086 vonatot indítottunk, amelyből 1069 vonatot indítottunk el rendes időben. A személyvonatok mentrendszerinti indításánál különösen a második negyedévben értünk el kiváló eredményeket, amikor mind az 546 személyvonatot rendesen Indítottuk. A kocsi tartózkodás terén a tervezett 12,4 órával szemben 11,6 őrára csökkentettük az. egy kocsira eső tartózkodási időt. A teherkocsik kihasználásában a tervezett 19.4 tonnával szemben 21.1 tonnával küldtük el a kocsikat az állomásról, Az 1957. év második felében a jó munkájuk eredményeként az alábbi dolgozók részesültek „Kiváló dolgozó" kitüntetésben: Aradi János forgalmi szolgálattevő, Szanyi János raktámok, Halmágyi János kocsirendező, István váltóőr. Az 1958. év első félév alapján pedig Miha Mihály forgalmi szolgálattevő, Szabó László váltóőr, Esküdt Sándor tolatásvezető és Kerti Istvánná személypénztáros. Az állomás dolgozóinak jó munkáját — a fenti eredményeken kívül — bizonyítja az is, hogy az állomásunkon az elmúlt vasutasnap óta baleset nem történt. Az állomásunkon brigádverseny folyik. Három brigád vetélkedik egymással az eredmények jobb teljesítése érdekében. A brigádok közül a Kcssuth brigád nyújtja a legegyenletesebb teljesítéseket a KISZ és a Táncsics brigádok előtt. A vasutasnapra a Kossuth- és a KISZ-brigád tagjai felajánlást tettek. Vállalták az. él- üzem szánt három százalékos túlteljesítését, ezenkívül a KISZ-brigád fiatal tagjai vállalták, hogy a teherpályaudvaron a vágányok között elhullott szenet összegyűjtik. Horváth SiadH , r- j .... állomásfőnők«