Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

1958. AUGUSZTUS 81. NAPtö % A 3 éves terv és a belterjesség Holdanként 120 kiló műtrágya A termelőszövetkezetekben megkezdődött az őszi munka és ezzel egyidejűleg a mű­trágya vásárlása is. Az első félévben — a tavaszi veté­sekhez — 164 vagon külön­féle műtrágyát használtak fel a közös gazdaságok, az év második felében — az őszi vetésekhez — pedig összesen 182 vagonnal rendeltek már. Ez évi háromszorosa a tava­lyinak. A korábbi években átla­gosan 30—40 kiló pétisót, szuper foszfátot és kálisót szórtak ki a termelőszövet­kezetek egy-egy hold földre. Ebben az esztendőben — a 3004-es kormányhatározat kedvezményeinek hatására — már mintegy 120 kiló jut minden hold szántóterület­re. Ennyi műtrágyát még sohasem használtak fel a baranyai közös gazdaságok­ban. örvendetes jelenség, hogy számos olyan faluban is vásárolnák az idén mű­trágyát a termelőszövetkeze­tek. ahol eddig csak hallo­másból ismerték. Főleg a sellyei és a szigetvári já­rásban, ahol több község ha­tárában ez év őszén hullik először műtrágya a földre, mégpedig a leözösen műveit, szövetkezeti táblákon. Esresek előlegként A drávaföki termelőszövet­kezet tagjai úgy várják min­den hónap harxnaddkát, mint az üzemi dolgozók a fizetés napját, mert harmadikén oszt­ják a pénzt. Egész évi elszá­molásukat természetesen csak a gazdasági év végén kapják meg, de havonként előlegeket osztanak, munkaegységenként 40 forintot. Mit szól ehhez a tagság? — Nagyon örülnek. Csak most már 60 forintot szeretné­nek előlegként — tréfál Ró­zsavölgyi elvtárs, a szövetke­zet elnöke. — Tudja, nálunk is És az egyéni gazdák? — Egy részük azt mondja: majd vissza kell ezt fizetni a tagoknak, amit most megkap­nak, a többség azonban úgy látja, oszthatunk, mert jól gaz­dálkodtunk. Az utóbbiaknak van igazuk, mert nem hitelből osztják az előlegeket, hanem a gazdálko­dásból teremtik elő. Ez évben még a sertéste­nyésztés adta a legnagyobb jö­vedelmet. Hizlalás! szerződés­ből 60 ezer forintot kaipott a tagság, de még most is 117 sertésük van. 15 ezer forintot Istvánéit három és félezret vit­tek haza. Ezer forinton aluli előleg nincs is. így a cséplés utáni hónap­ban mindenki a kenyérszük- ségleletét biztosította az elő­legből, mert terményt nem oszt a szövetkezet. A háztáji­ban megterem a burgonya, zöldség, kukorica, a kenyérnek valót meg olcsón megvásárol­hatják. De ehhez még nem is szükséges az egy havi előleg. Ami megmarad, szekrény mé­lyére kerül a többi közé, aztán ki bútort csináltat, ki motort vásárol az összegyűjtött pénz­Új tsz Fekeden Fekeden augusztus 29-én es­te Uj Tavasz néven növény­termelő tsz alakult 10 család 17 taggal, 189 kh földdel. : X megvan ám az a, „kór”, hogy Iminél többet kapnak az em- \berek, annál többet várnak.:. Hásnak is, magának is jólétet akar — Az ember nem szívesen beszél önmagáról, — szól Bakk Mihály elvtárs, a lippói tsz agronómusa. — Amit dolgo­zom, az természetes. Később megoldódik nyelve és úgy beszél, ahogyan az olyan emberek tudnak, akik V szenvedéllyel szeretik hivatá-§ sukat, akiknek hétköznapjaik | tele vannak tennixikarassal. | 1957 tavaszán került a sző- f vetkezethez. Olyan gazdaság- | ban vállalkozott munkáraá , amelyet megtépázott az ellen­forradalom. Széthvrrcolták az áüatok javáit, bizonytalanul dolgoztak az emberek a meg­bolygatott, összekuszált táblá­kon. Mindig ott volt az elnök mellett, ismerkedett a környe­zettel, gazdasággal és ha most azt mondják: jó a lippói ter­melőszövetkezet, méltán gon­dolhat arra, hogy ebben neki is része van. Az állattenyésztés kedvenc ■munkaköre. Eddig hat hold szántó jut egy számosállatra és úgy tervezi, hogy négy hold­ra jusson egy számosállat. Kell az istállótrágya, de amíg célhoz nem érnek, amig ele­gendő állománnyal nem ren­delkeznek. addig is zöldtrágyá­val pótolják a talaj termőere­jét. Nagy lehetőség van TJ/ppón kertészkedésre. Eddig nem volt ember, aki vállalkozott volna a kertészet vezetésére. A fiatal agronómusra bízták, hogy jö­vőre legyen kertészet. Számol­gatott Balek Mihály és úgy véli, hogy a 17 holdas kerté­szettel már jövőre 3—400 000 forinttal növelcszik a szövetke­zet jövedelme. Maga az agronőmus vezeti majd a műtrágyámé* kísérle­tet is, amelyet kilenc holdon végeznek. Nem nagy a terület, de minden növényféleségböl termelnek majd egy kis par­cellán, hogy láthassa a tag­ság a műtrágya hatását. jövedelmezett a szarvasmarha- bői. Természjetesen a szövet­hizlalás, 9000 forintot kaptaka kezetlen kapott pénzt sokan kukorica címerezéséért, ugyan- megtoldják még két-három ennyit küldött a dohánybevál- szerződött hízóval is. *tó előlegként, 20 ezer forintot \ termelőszövetkezetben I hozott a fűztelep termése, a nagy becsülete van a munka- búzáért pedig 33 ezer forintot egységnek. Értéke nagyobb kaptak; mint egy napszámé és nem 06z­Igy tehát a bankban mindig togatják mindenkinek. Később van pénz. Elsején elhoznak 20 pedig még nagyobb lesz azér- —25 ezer forintot és kiosztják a tagoknak. Van olyan csatád, amely több mint 3000 forintot visz haza. Nemes Józsefék hár­man dolgoznak a közösben és múlt havi előlegként is 3 800 forintot kapott a család. Vadon teke, mert új üzemágaik is lesznek. Méheket vásárolnak, fejlesztik a szarvasmarha-u - nyész test, zetort vesznek és jobb gépi munkával, bővebb talajeropótlással a növényter­mesztés is több jövedelmet ad. új útján A 6-OS MŰÚTRÓL az első viaduktnál el­dugott kis földút sza­lad be a dimbes-dom- bos földek közé. Ár­va vékony csíknak látszik egészen addig, mig nagyot kanya­rodva el nem tűnik egy domb mögött. Nem hogy útjelző tábla, de még egy földbe&zúrt karó sínes itt, amely megmutat­ná hová vezet. Ennek a rázós, szeszélyesen kanyargó, szurdokok­kal tarkított útnak a végén van Apátva- rasd. Eldugott kicsi köz­ség, amolyan „isten- hátamögötti“, ahova a szóbeszéd szerint még a madár sem jár. Hanem nagyot fordult most Apátva- rasdon a világ. Egy­mást érik az autók, van úgy, hogy három is áll a tanács épü­lete előtt. De nem is csoda, hogy így meg- forgalmasodott a ki­csi község, és egysze­riben autórugót, rossz utat kutyába sem vé­ve, annyi látogatója akad. Országos kez­deményezés született ebben a kis faluban. Itt alakult meg ha- zánktam ME «toft nö­vénytermelő szövet­kezet. Azaz, hogy nem alakult, hanem alakultak, mert egy­szerre két csoport állt össze — .már a nevük is megvan — az Üj Élet és a Búzakalász. A FALUBAN nem új dolog a szövetke­zés. Régen rájöttek már a gazdák, meny­nyi előnnyel jár s alakult itt tsz és tszcs is. Az is igaz, hogy nem mindig ftient fé­nyesen a dolog — egyenetlenkedés, szét húzás nehezítette a közös gazdálkodás:. Ennek ellenére gaz­daságilag nem álltak rosszul. Jó, közepes gazdaságuk volt. A másik csoport I-es tí­pusú. Ebben is ment a mimika, ha különle­ges nagy eredménye­ket nem is értek el. Otthonossá vált a faluban a szövetkezés gondolata, probléma’ elválaszthatatlanul hozzánőttek a parasz­tok életéhez. Ha az árnyalatnyi különb­ségekkel nem számo­lunk, két csoportot különböztethetünk meg a faluban. Az egyik inkább az ala- csonyabbszinlű társu­lási forméthcE von­zódik, a másik, főleg akik már belekóstol­tak, a helyi hibáik el­lenére is a magasabb színtűt tartják életre­valónak. Nem csoda hát, hogy végtelen nagy érdeklődéssel hall­gatták az első híreket a növénytermelő szö­vetkezetektől. E tí­pus is átmeneti for­ma az alacsonyabb és magasabb színtű ter­melőszövetkezetek között. Lényege már a nevében benne van. A belépők csak a földjüket viszik a .közösbe, az állatállo­mány háztájibatn ma­rad. Meghánytákve- tették mindenféle te­kintetben és elhatá­rozták, alakítanak ilyen szövetkezetei. A hónap közepén meg is alakult két növénytermelő szövet kezet. A 18 tagú Űj Elet 160 és a 20 tagú óúzakalász 180 hold "Óddel. MÉG KORAI LEN­\'E várható eredmé­nyeikről írni, de any- nyi bizonyos, hogy az esélyeik jók. Durva számítások szerint egy I. típusú tszcs taghoz képest évente 6006 *rri,n4t*l ttmrr. na­gyobb jövedelmük. Még a kezdet kez­detén van mindkét szövetkezet. Most dolgozzák ki a vetés­tervet —' a tagok vé­leménye szerint, ki mennyit vállal ma­gára egyes termény­ből. Még az alapsza­bályuk is egészen új (egyébként alig vala­miben tér el a III. tí­pusú tsz-alapszabá- lyoktól). Ilyen eltérő például a 17. pont: a tag által vállalt ka­lászos terményeket a szalma miatt saját szérűjén csépeli. Ez érthető is, hiszen az állatállomány nem közös. Persze prob­lémák még vannak, ilyen például: a ló. Apát varasé határát ló nélkül megművel­ni lehetetlen. Egyes helyek nagyon dom­bosak. Ezért feltéüe- meg kell határoz­ni, hogy a magántu- 'ijdont képező lovak használatáért meny­nyit fizetnek. A SORONLÉVÖ munkákat a tagság már jórészt együtt végzi, és mindany- nyian azt remélik, hogy eredményes lesz a növénytermelő szö­vetkezet munkája. A hároméves tervről szó­** ló törvény a többi kö­zött a következőt mondja: „A mezőgazdaság részére biztosítandó beruházások és egyéb eszközök segítségével célul kell kitűzni a mező- gazdasági termelésnek há­rom év átlagában történő 12 százalékos növelését a tervidőszak előtt megindult belterjes irányú fejlesztés útján, a termelési költségek egyidejű csökkentése mel­lett.” Ezt a célt szolgálja az a nagyarányú anyagi támoga­tás, melyet a hároméves terv a nagyüzemi gazdálkodás ki- terjesztésére, fejlesztésére biztosít. A támogatás mérté­két jellemzi: a jelenleg meg­lévő mezőgazdasági termelő- szövetkezetek egy holdra jutó állóeszközállománya a hároméves terv végére — természetesen megfelelő sa­ját beruházási tevékenysé­gük esetén — csaknem más- félszerese lehet a mostani­nak; A mezőgazdaság általános fejlesztésén belül a három­éves terv előtérbe helyezi az állattenyésztés fejlesztését. A mezőgazdaság termelési értékének 12 százalékos nö­velésén belül ae állattenyész­tés termelési értékének 14 százalékkal kell növekednie. Tehát a nagyobb értéket képviselő állati termékek termelése növekszik gyor­sabban. Ugyanakkor az ál­latállomány minőségének ja­vulása, egyes állattenyész­tési ágak jelentős fejlődése növeld az istállótrágya-ter- melést. Jobb lesz a talajerő- pótlás, így az állattenyésztés közvetve is szolgálja a hoza­mok gyarapítását. Milyen változások lesznek ez állat- tenyésztésben? A vágósertés termelés például a terv sze­rint évente átlagosan 9—10 százalékkal, ,a vágómarha- termelés pedig 4,5 százalék­kal nő a tervidőszakban. Tehát figyelembe véve a vágómarhák átlag- súlyának várható további növekedését — kevesebb jó­szágot szabad levágni, mint 1957-ben; a mezőgazdasági termelés belterjes fejleszté­sének egyik legfontosabb kérdése ugyanis, hogy a szarvasmarha-állomány nö­vekedjék. A tejtermelés 1960. évi előirányzata vi­szont 25—26 százalékkal múlja felül aiz 1957 évit, mert a tehénállomány növe­lésén kívül javul az állo­mány minősége, takarmány- ellátása is. Az állattenyésztési célok elérése mindenekelőtt a ta­karmányozáson múlik. A hároméves terv egyik alap­tétele, hogy fenntartsa, il­letve kissé növelje az 1957. évi takai-mánytermő terüle­tet. Az 1954—56-os évek ál­talában á takarmánygabo­nák és a szálastakarmámyok együttes .vetésterülete (tehát a takarmányrépa és némi hüvelyes kivételével a tel­jes takarmánytermő terület) a vetésterület 44,1 százalékát tette ki. Ez — mint tudjuk — 1957-ben jelentősen, 49,6 százalékra növekedett. A hároméves terv előirányzatai a takaiTnánytermő terület arányát 1960-ra országosan 50.5 százalékban jelölik meg. Elsősorban a szála&takar- mányfélék vetésterületének kell növekednie, hiszen a szarvasmarha-tenyésztés fel- lendíjéséhez mdndenekeiöbt ezek termelésének növelé­sére van szükség. A szálas- takarmányokon belül is fő­ként az évelő pillangósok ve­tésterületének a növelése a legfőbb feladat. A több pil­langós, mint ismeretes, is­mét kettős célt szolgál: nem­csak a takarmány-, különös­képpen a fehérjetakarmány­ellátást javítja, hanem talaj­gazdagító hatása a növény- termelési hozamokat is nö- -veli. K ülönös gondot fordítunk a következő években a takarmánytermő-terület ösz- szetételének a javítására és a legfontosabb takarmány- növények terméshozamának növelésére. Nagyobb lesz az őszi árpa vetésterülete, mert hosszú évek tapasztalata, hogy az őszi árpa biztosab­ban és többet terem, iránt a tavaszi; Több lesz a silókukorica, hiszen takarmányértókben a legnagyobb tömeget holdan­ként a silókukorica adja és gépesíthető termesztésének minden munkafolyamata. A hároméves tervben a mező- gazdaság 800 silókombájnt kap. E gépekkel mintegy 100 ezer hold termését takarít­hatjuk be. A hároméves terv beruhá­zási előirányzatai között elő­kelő helyet foglal el a hib­ridkukorica-feldolgozó (szá­rító, osztályozó, tároló) üze­mek építése. A Földművelés- ügyi Minisztérium számára a hároméves tervben, biztosí­tott építési beruházásoknak mintegy egyhetede hibrid­kukorica-feldolgozó üzemek építését szolgálja. A készülő üzemek kapacitása megha­ladja a 32 ezer tonna vető­magot. így 1961-ben a kuko­rica-vetésterület háromne­gyed részére hibridkukorica­vetőmag kerülhet; Az állatállomány, főként a szarvanmarha-állomány fej­lesztése, a pillangósok vetés­területéinek a növelése hoz­zájárul a talajerő-gazdálko­dás megjavításához. Ezen­kívül a hároméves terv elő­írásai szerint az egy hold szántó-, kert- és szőlőterü­letre jutó vegyes műtrágya mennyiségének 1960-ra csak­nem 60 kilogrammra kell nö­vekednie. A' hatvan kilo­grammos mennyiség ugyan még mindig kevés, messze elmarad a fejlettebb mező- gazdasággal rendelkező or­szágok műtrágya-felhaszná­lásától. de a növekedés üte­me nagyon tekintélyes, mert 57 százalékkal több. mint 1957-ben volt. N agy figyelmet szentel a 3 éves terv a nagy ér­tékű termékeket adó és nagy hagyományú kertészeti ter­melési ágak fejlesztésére. Nagyüzemi gyümölcsöseink területét további 25 ezer hold­dal gyarapítjuk. Ezen belül is a legértékesebb gyümölcs- félék, a téli alma, a kajszi­barack, az őszibarack, a szil­va, stb. telepítését segítjük elsősorban.­A hároméves terv idősza­kában 10 ezer kh fölé kí­vánjuk emelni az évenként újjátelepítendő szőlők terü­letét; A hároméves terv idején tehát a magyar mezőgazda­ság tovább halad a belterjes­ség útján. Csak ilyen mó­don. érhetjük el céljainkat, csak így járulhat hozzá a magyar mezőgazdasági ter­melés a városok jobb ellátá­sához, a szövetkezeti tagok, a dolgozó par asztok jobb éle­téhez. * f O- t Táj körzetek szerint termelik a búzofajtákot Baranyában Néhány nap múlva megkezdő­dik az őszi vetőmagcsere a bara­nyai falvakban. Ebben az évben mintegy negyvenezer holdon ke­rül a földbe kiváló minőségű bú­za, rozs és őszi árpa. Többek kö­zött ólomzárolt vetőmagot kapnak az egész megyében az újonnan alakult termelőszövetkezetek és a jégkárt szenvedett dolgozó parasz­tok. Csupán búzából majdnem 3« ezer mázsa vetőmagot cserélnek nemesített búzára. Az idén érdekes kezdeményezés indult Baranya megyében a jobb termés érdekében. Az agronómu- sok megállapították, hogy a megye egyes vidékein melyik búzafajta ad több és Jobb termést. Ennek alapján tájkörzeteket jelöltek ki és ez év őszén már eszerint vetik el a búzát. A mohácsi és a sikló­si járásban bánkúti 1205-ös, a sás­aiban béta bánkúti, a pécsváradl- bau lovászpatonal US-as, a pécsi, a szigetvári és a seUyei járásban pedig bánkúti 1201-es búzafajtát termelnek ezután. A mostani ve­tőmagcserénél már figyelembe ve­szik az egy es tájak adottságait és mindenütt a megfelelő búzafajtá- ra cserélik ki a termelőszövetke­zetek és az egyénileg dolgozó p»J ras'zlok vetőmagját. tr' ''****>*■*><

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents