Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-03 / 182. szám
WS*. AUGUSZTUS 3. NAPLÓ A városi tanács meggyorsítja a családi ház-ép i t kezest Pécs megyéi jogú város tanácsának végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott a családi lakóházépítkezéssel, valamint az ezzel kapcsolatos problémákkal. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az elmúlt évhez viszonyítva a családi lakóház- építés mértéke csökkent. Amíg 1957 első félévében magánerőből 233 családi lakást építettek, addig ez évben mindössze 171 lakóház megépítésére került sor. A statisztikai adatok szerint ez év első felében az I. kerületben 78, a II. kerületben 66, a Ill-ban pedig 28 családi lakást építettek, A lakásépítés üteme csökkenésének oka többek között ez építőanyag árának emelkedése. Ugyanakkor csökkent az OTP-előleg is. Amíg az elmúlt évben lakásépítésre az OTP mintegy 50 000 forintos kölcsönt biztosított, addig ez évben az OTP általában 40 000 forintos kölcsönt folyósított erre a célra. Ez évben jelentős mértékben növekedtek a telkek árai is; A költségek kedvezőtlen alakulását befolyásolta az is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és értékű telek. A városi tanács OTP-nek értékesítésre átadott telkei nagy részben alacsony értékűek, mert ezek a telkek megfelelő közművel, úthálózattal nincsenek ellátva; Az átadott telkek túlnyomó többsége a kertvárosban van. , A város belterületén, vagy az ehhez közel eső részeken még ma is igen sok telek magánkézben van, ezeket beépítés céljából igénybe lehetne venni; Arra van szükség, hogy a tanács új parcellázásokat végezzen a III. kerület részére, Patacs térségében, a II. kerületben Nagyárpéd és Málom községekben, az I. kerületben pedig a Rigóder-dűlőben. Megnehezíti a lakásépítést, hogy új telkek kisajátításához a városi tanácsnak nem áll rendelkezésére a szükséges összeg, a tartalékföldek pedig lakásépítés céljaira nem alkalmasak. Bár csereingatlan formájában a parcellázásra alkalmas területeket a tanács kisajátíthatná, azonban a jelenlegi körülmények között nincs módja a parcellázandó területet úttal, közművel ellátni. A tanács végrehajtó bizottsága a 78/1957. számú határozatában elrendelte, hogy magánosok csak akkor parcellázhatnak, ha közművekkel ellátott területekkel rendelkeznek. A rendelet szerint csak olyan telekre lehet építeni, amelyhez legalább 500 méterre van vízvezeték és hogy a közművek kiépítésekor a telektulajdonosnak a költségek 50 százalékát, valamint az utakhoz szükséges területek biztosítását kell vállalnia. A közművesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a parcellák már legalább 50 százalékban beépültek. A fenti rendelet szabályozza ugyan az építtető kötelezettségét, a közműellátásra vonatkozóan ennek biztosítása csak akkor lehetséges, ha a költségek másik feléről is gondoskodnak; Az újonnan parcellázott területek közművesítésén kívül a már korábban parcellázott területek közművesítése ma már halaszthatatlan probléma és ennek megoldásáról a városi tanácsnak a legrövidebb időn belül gondoskodnia kell; A családi lakóház-építés meggyorsítása érdekében a városi tanács végrehajtó bizottsága határozatokat hozott. Utasította az építési és közlekedési osztályt, vegye számba a közművekkel el nem látott lakóterületeket és állapítsa meg közművesítésük költség- kihatásait. Ugyanezt az osztályt utasította: vegye számba a parcellázásra alkalmas területeket, valamint az ezzel járó költségeket. Erre azért van szükség, hogy költségfedezetről a tanács idejében gondoskodjon. A végrehajtó bizottság utasította az építési- és közlekedési osztályt, hogy a Szabadság út 19. szám alatt épült kísérleti családi lakóházat szakértői bizottság megalakításával vizsgáltassa meg és az ezzel kapcsolatos módosító ja vasiatokat tegye meg. Ameny- nyiben a bizottság a kísérleti lakóházat megfelelő módosítással tömeges építés céljára megfelelőnek tartja, elfogadás miatt terjessze az Építésügyi Minisztériumhoz. Ha az Építésügyi Minisztérium a kísérleti lakóházat jóváhagyja, az építési osztálynak tervet kell kidolgoznia a tömeges lakóházépítés lehetőségeiről A tanács felirattal fordul a Pénzügyminisztériumhoz, ahová felterjeszti a családi lakó- házépítéssel kapcsolatban a műszaki és pénzügyi dokumentációt. TmíóMm. ú Mcuti um a borgonyabogaral! A burgonyabogár Baranya megye területén a múlt évekhez viszonyítva idén igen elszaporodott. Ennek ellenére terméskiesés csak kevés helyen van. Ez annak tudható be, hogy a növényvédő állomás védekező egységei mellett a termelők is nagyobb áldozatot vállalva, bekapcsolódtak a bogárirtásba. ‘ A burgonyabogán elleni harcot a burgonya lombozatának teljes elszáradásáig folytatni kell. Különösen most fordítsunk gondot a védekezésre, amikor a második nemzedék lárvái pusztítanak, Az el nem pusztított bogarak és lárvák burgonyalombozatának elszáradása után, áttelelés végett a talajba húzódnak. Tavasszal nagy tömegben előbújnak és felmérhetetlen károkat okozhatnak burgonyavetéseinkben és a védekezést is megdrágíthatják. A burgonya felszedését nagyobb figyelemmel kell végezni, hogy a talajban pihenő bogarakat, bábokat és lárvákat összeszedhessük és azonnal megsemmisíthessük. NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS, Szederkény Szombaton 36 fokkal tetőzött a hőhullám Kisebb enyhülés, esetleg zivatarfront várható Európa nagy területeit uraló szubtrópusi meleg légtömegek kelet felé húzódtak s a helyébe jóval hűvösebb óceáni levegő áramlik. A Nyugat- és Észak-Európa-szerte kiterjedt nagy zivatarokat hozó új légáramlás szombatra elérte Magyarország és Ausztria határvonalát. Sőt szombaton hajnalban már Szombathelyről több órás zivatart jelentették. A zivatarfront vasárnap reggelre elárasztja az egész Dunántúlt, s a fővárost is eléri. Nyomában tapasztalható lesz a nagy meleg mérséklődése. A Meteorológiai Intézethez érkező jelentések szerint pénteken Firenzében és Sevillában 40, a Balkán-félsziget számos vidékén pedig 37 fok meleget mértek árnyékban. Hazánkban 35 fokig emelkedett a hőmérséklet. Ugyan- ükkor például Londonban 18, Párizsban és Brüsszelben 25 fokra csökkent a nappali hő- mérsékleti maximum. A hőhullám azonban csak szombaton tetőzött Magyarországon. Szegeden, Békéscsabán és az Alföld több pontján 36 fokig emelkedett a hőmérő higanya, s Pécsett is elérte a 35 fokot. A központi előrejelző osztályon adott tájékoztató szerint a nyugatról érkező hűvösebb légtömegek a Dunántúlon 2—3 fákkal, az ország keleti felén pedig körülbelül egy fokkal mérséklik a meleget. —- Valószínűnek látszik továbbá az is, hogy vasárnap az ország több vidékén lesznek záporok, zivatarok. A pécsvidéki őszibaracktermesztés A nyári napok évről évre kincset érlelnek a Mecsek pécsi lankáin. Dúsan rakott barackfák hívják magukra a figyelmet a hegyi dűlö- utak mentén. Ez az illatozó, jó zamatú gyümölcs nyár elejétől a legkedvesebb csemegéje a városi embernek, nemcsak nálunk, de Európa-szerte is. Fekete Mihály nyugalmazott városi főügyész „A íran- ciabaradk tenyésztéséről“ című kézikönyvében, melyet 1910-ben. írt, megállapítja, hogy a franciabarack tenyésztését Pécsett a 60-a6 években Gulimger Mór nevű nyugalmazott kapitány kísérelte meg elsőnek, és pedig sikerrel. Ezen példán okulva kezdték meg egynéhány an a barackfa ültetését, persze anélkül, hogy azok fejlődését és szakszerű nevelését tanulmányozták volna. Ennek következménye az volt, hogy a fék 4—5 éves korukban, részben vagy egészben elpusztultak. A 20-as és 30-as éveikben lendült fel igazán az őszibarack termesztés Pécsett, ami néhai Bálái László városi főkertésznek köszönhető. — Rendszert alakított ki a termelésben. Igyekezett kevés, de jó fajták elszaporításáva] fejleszteni a barackikultúrát, Téli tanfolyamokon, gyakorlati bemutatókon a helyes ültetésre, metszésre és a kártevők elleni védekezésre önzetlenül oktatta az akkor műkedvelő termelőket és barack kiállításokat szervezett csaknem minden évben. íniMö oazMiM vitt a fez-ék M éhány évvel ezelőtt gyakran lehetett ilyeneket hallani a tsz-tagoktól: — Nincs pénz. Csak év végén kapjuk meg a fizetést. Év közben is kellene .. s Panaszkodtak, s igazuk volt. Néhány helyen a vezetőség megpróbált pénzt elő- keríteni, legalábbis nagyobb ünnepek, karácsony, húsvét előtt, de rendszeresen, havonta alig néhány termelő- szövetkezetben fizettek munkaegységelőleget. A „pénztelenség" nemcsak a tagokra, de magára a termelőszövetkezetekre is hatással volt, mégpedig rossz hatással. A tagoknak pénzre volt szükségük, a termelőszövetkezet — éppen azért, mert keveset termelt árura, a részesedést döntő mértékben terményben adta ki — nem tudott fizetni. A tagok egyrészeúgy segített magán, hogy a családból klnthagyott egyet, kettő*. — főleg a fiatalokat, — akik állami gazdaságban, vagy másutt dolgoztak, hogy ne legyen a család év végéig pénztelenségben. Az ellenforradalom után megmaradt és újjáalakult termelőszövetkezeteinknél örvendetes Jelenség többek k'<T**t az. hogy az előbbi í • - vr*»onyitva lényegeid - ■ árutevmelés" ’ t v! r-T.e’és megnövi « megmutatkozik a munkaegységrészesedésnél Etaben az évben • termelőszövetkezetek — megyei átlagban — a munkaegység- részesedés felét készpénzben fizetik ki. Pénzre pedig úgy tehetnek és tesznek szert, ha minél több terményt, állatot értékesítenek. Termelőszövet kezeteink döntő többségében ma már igen elterjedt nézet: T inek osszuk __ ___ ki a termé nyt, azért, hogy a tagok utána egyenként értékesítsék? Ha közösen értékesítjük többet kapunk érte. Annyi terményt osztunk csak ki, amennyire a családoknak szüksége van, a többit pedig eladjuk! Igazuk van. Igazuk van több szempontból is. Az elmúlt évek bizonyítják talán a legjobban, hogy milyen értéke volt falun a terménynek az egyéniek, de a tsz- tagok szemében is. Az egyéniek a saját szemükkel látták, hogy a tsz-tagok kocsiszám viszik haza a terményt, mégis amikor arról beszélgettek, mennyi volt a jövedelem a tsz-ben, feltették a kérdést: — Na és mennyi pénzt kaptatok? Erre bizony a felelet legtöbbször így hangzott: — Keveset. De gyakori jelenség volt az is, hogy a tsz-tagok így duzzogtak: — Hát csak ilyen kevés pénzt kapunk? Tele a padlásunk, <fe «kies péBBttnJcj gazuk van a közös értékesítésre, a nagyobb árutermelésre törekvő termelőszövetkezeteknek abból a szempontból is, hogy így jobban járnak maguk a tagok Is — nagyüzemi felárat kap a tsz — de jobban jár az állam is, mert a piacon nem felemás tsz-tagok- kal — akik közösön termelnek, de a piacon mint egyéniek jelennek meg — áll szemben, hanem magával az egész közösséggel, amely most már nemcsak közösen termel, hanem közösen értékesít is, Az, hogy megnövekedett az árutermelés termelöszövet kezeteinkben, igen jól érezteti hatásét a munkaegységelőleg rendszeressé télelében. Termelőszövetkezeteink mintegy 90 százalékban osztanak most mér minden hónapban előleget. A bólyi Kossuth-ban 10, az újpetrei Uj Életben 10, a kátolyl Uj Életben 10, a drávafoki Uj Esztendőben 40, a gevényesi Béké-ben 15, a hegyszent- mártoni Törekvés-ben pedig 40 forint előleget osztanak ki havonta minden ledolgozott munkaegység után. Néhány kiragadott példa ez, mert fel lehetne sorolni # működő termelőszövetkezetek 90 százalékát, ahol többet, vagy kevesebbet, de most rná: nemcsak hagy ünnepek elő-.! hanem havonként adnak pénzt a tagoknak. Kevesebb ma már a „pénzpanasz“ és kevesebb az olya» tea-tag, akinek a családtagja állami] gazdaságban, ipart üzemben] és nem a termelőszövetkezet-] ben dolgozik. Hiba volna azt mondani: ] — Most már mindenki elé-: gedett, elég az a havi 10, 15,] vagy éppen 20 forintos mun-] kaegységelőleg! Van akinek elég, van akinek nem és az utóbbiak közé főleg a fiatalok tartoznak. A fiatalok, akiknek több pénzre van szükségük, mint az idősebbeknek. így volt ez mindig és így is lesz míg világ a világ! Ezen egyáltalán nem lehet és nem is kei] csodálkozni. Az egyik járási értekezleten hallottam egy idősebb párttitkártól: — Az lenne a jó, ha a termelőszövetkezetekben úgy mint az állami gazdaságokban, kéthetenként rendszeresen kapnák — ha nem futja az erőből, akkor egyelőre csak a fiatalok — a munkaegységelőleget, mert a fiatalok zöme azért megy állami gazdaságba, üzembe, mert ott így kapják a pénzt, I' gaza volt! De ennek megvalósításához az szükséges, hogy termelőszövetkezeteink mind Jobban árutermelő gazdaságokká váljanak, hogy mind jobban érvényesüljön a közös termelés, közös értékesítés elve. V, á'am e'es-oiti ennek az elvnek az érvényesítését anyagilag is, azzal, hogy a közösen értékesített áruk után nagyüzemi felárat ad. A közel félévszázados múltra visszatekintő pécsi baracktermesztés kiváló eredményeiről meggyőződhettünk az elmúlt években megrendezett pécsi őszibarack kiállításokon. Az országos bírálóbizottság véleménye szerint is a pécsi barack minőségi szempontból magasan felette áll a többinek. Minőségi fölényét bizonyítja az is, hogy erről a vidékről indult el először a barack-export Ahhoz, hogy Pécs és vidéke az őszibarack termesztés jövőjét kirajzolhassuk, meg kell Ismernünk a jelenlegi helyzetet. Az egyes talajtípusokat és azok kémiai reakcióinak a fákra gyakorolt hatását figyelemmel kísérve, az a kép ala-; kult ki, hogy a barackfák legjobban pannonhomok talajban diszlenek, bár eddig általában az volt a felfogás, hogy a barack legjobb termő talaja a meszes, márgás, agyagtalaj. A pécsi termesztési tájban a tények mást mutatnak. A Szőlészeti Kutatóintézet szentmik- Jósl szőlőtelepén, melynek talaja pannonhamok, kiváló ] kondícióban vannak a fák. ] Nagymeszes irányában azon- ] ban, ahol már meszes, márgás, : agyag az uralkodó talajtípus, ] a fák mindjobban sárgulnak, ] sőt egy bizonyos vonaltól a i szőlőkben, barackfát már nem : is igen láthatunk. Az eddigi ! vizsgálatok megállapításai szerint a talaj 10—15 százalékos fiziológiai mésztartalma mellett zöldek a levelek, a fa termelékenysége is kifogástalan, de ezenfelüli mész meny- nyiségű talajban már a levél- sárgulás jelei mutatkoznak. A táj mikroklímájára jellemző a tél utói, korai felmelegedés. Tehát korai a virágzás és a korai virágzás következtében hazai v'szonylatbon innen rülnck legkorábban piacra » korai fajtájú barackok. Az egész tájra jellemző a kisüzemi termesztés. 400—800 öles telepítésekben, illetve szorvámytelepítésként a szőlővel vegyesen helyezkedik el a barackia* A pécsi baracktermő táj őszibarackfa állománya jelenleg 70 kait. hold zártelepítésben és 395 kát. hold szórvány te (építésben 135 000 db barackfa. —* Az utóbbi két esztendőben azonban nagyobb arányú üzemi barackosokat telepítettek, nagyrészben állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a Mecsek és Zengő déli nyúlványain, főleg lösz- és agyagtalajba. Ezek az új nagyüzemi telepítések 3—4 fajtával 10— 50 kh-s táblákban, összesen 206 kát. holdat tesznek ki, ami már számottevő irányt mutat a pécsvidéki őszibarack kultúra nagyüzemi fejlődése felé. Ez utóbbi zárttelepítésű ültetvényt hozzáadva az előbbihez, Pécs és vidékén kereken 180 ezer őszibarackfa-állománnyal számolhatunk. Ennek 40 százaléka termő, 25 százaléka termőre forduló, 35 százaléka még nem termő. A túlsúlyban kisüzemú termesztési rendszer miatt magától értetődően az alkalmazott agrotechnika nem veszi figyelembe kellően az újabb kutatásokból leszúrt tapasztalatokat, amelyek alkalmazásával lényegesen emelhető lenne a helyi barack-kultúra termesztési eredménye. Jelenleg termőfánként az átlag te--més 10—12 kg, bér az állami gazdaság és néhány egyéni termelőnél, ahol a fejlett agrotechnikát és növényvédelmet alkalmazzák, 10—20 éves fáknál 50—70 kg termést is értek el. Hiányosságok mutatkoznak a talajerózió elleni küzdelem, valamint a korszerű tápanvac- utánpótlási módszerek p'k?!- mazíss terén is. mérnök (Folytatjukj
