Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-27 / 201. szám

1958. AUGUSZTUS 27. NAPLÓ s VILÁGHÍRADO rtTfVrV A hideg birodalmában A 3. számú szovjet déli-sarki expedíció nemrégen Jelentést adott le, hogy a „Vosztok” kontinen­tális állomáson minden eddiginél alacsonyabb hőmérsékletet mértek: mínusz 84,3 fok Celsiust, má­sodpercenként 4 méter sebességű széllel. Ilyen alacsony hőmérsékletet eddig még a földkerekség egyik pontján sem észleltek. Ez a hő­mérséklet 13,3 fok Celsiussal alacsonyabb, mint amennyit az északi féltekén Ojmjako helységben mér­tek. Az egyik lap tudósítója felkereste az Északi Tengerhajózási Igazgatóság sark-vidéki egészségügyi osztályát és választ kért arra, hogyan élnek és dolgoznak a hatodik kontinens szovjet kutatói ilyen hidegben? / únius 15-ig mínusz 79 fokot jeleztek a „Szov- jetizkaja“ állomásról. Ezután a „Vosztok” mínusz 80,1 fo­kot jelentett. Július 25-én pedig mínusz 83 fokot muta­tott a hőmérő. Ilyen hideg­ben, mint amilyet erről a két állomásról jelentettek, ember még nem tartózkodott. Ter­mészetesen ez ■ rendkívül megnehezíti a szabadban vég­zett munkát. A hatodik kon­tinens szovjet kutatói példá­ul jelentük, hogy mínusz 70 foknál, szabad ég alatt fel­állított műszerek önműködő irószerkezetei leállnak. — A tinta befagy. A petróleum, minden óvintézkedés ellené­re hóléhez hasonló folyadék­ká változik. A jég oly ke­mény, hogy még acélfúré'z szel sem fűrészelhető. A jég re hulló vízcsepp pillanatok alatt gömböcskévé fagy, de jéghez nem fagy hozzá, kénsav már mínusz 74,5 fdk nál jéggé változik. Orvosaink rádiógrammbai közük a Déli-sarkról, hogy az emberek minden védőesz köz ellenére nehezen viselik el ezt a nagy hideget. A szív verés hevesebb, légszomj ál elő és csökken a munkáké pesség. A szabadban végzet mimikánál, minden rnozdula tot előre ki kell számítani, nagy magasságban lévő ál lomásokon, különösen elein te, erős főfájásról panasz kodtak az emberek. Az oxi génhiány okozza. A vémyo más csökkenése általánossá válik. A déli-sarki orvosok megfigyelései szerint legtöb bet szenved a hidegtől szem szarúhártyája és a lég zőszervék. Ezek a jelenségei természetesen csak 5—6 na pig tartanak, azután a szer vezet alkalmazkodik az helyzethez* — Megállapítást nyert hogy a „Szovjetszkaja” állo­máson azok az emberek érzik magukat rosszul, akik a ,JMimij* telepről repülőgé­lati levegőhöz a „Pionyirszka- ja”, a „Komszomolszkaja“ és a „Vosztok” állomásokon. — Természetesen azok a kutatóink, akik jelenleg a Déli-sarkon telelnek, jól fel vannak készülve a télre. A „Szovjetszolkaja" és a „Vosz­tok” állomásokon a lakóhe­lyiségekben plusz 17—20 fok meleget tudunk biztosítani. Mínusz 70 fokos hidegben az emberek legfeljebb 20—30 percig dolgoznak kinn. Tes­tüket dunnalúd tollával bé­lelt, különleges sarkvidéki öl­tözék, arcukat vakondprém­ből készült álarc, szemüket különleges fényvédő szem­üveg védi. A vakondprémes álarc, a fülrehúzható sapká­hoz csatlakozik és légzőcső vezet a ruha alá. A sarkku­tató tehát saját teste által felmelegített levegőt szív be. Ezenkívül a szabadban dol­gozó tudósok villamos és ve­gyi melegítőkkel vannak fel­szerelve, amellyel lábukat, kezüket és mellüket melegí­tik. De még így U legfeljebb 15 percet bírnak ki a sza­badban, ha a hőmérséklet mínusz 80 fok alá süllyed. Hamarosan olyan oxigén­készülékkel lesznek felszerel­ve, amely könnyen elfér a ruházat alatt. Az sincs kizárva, hogy ** a hőmérséklet még tovább csökken a Déli-sar­kon. Kutatóink azonban yké­szen állnaSk minden eshető­ségre — fejezne be az inter­jút az Északi Tengerhajózási Igazgatóság osztályvezetője. ***** Rakéták a n^u^abné*net UadseteqU* A CT—10 típusú rakéta a kilövőpályán. Benzinhajtású, elektromos távirányítású tömegpusztító fegyverek volt fasiszta tábornokok ren­delkezésében, igazán „megnyugtató” körülmény az egyszerűbb né­met polgárok számára Plasztik aorta egy kutyaszivben!; . Az észak-amerikai Wisconsin egyetem kutatói bejelentették, hogy sikeresen végrehajtottak egy kísérletet, amelynek során élő kutya szívébe plasztik aor­tát helyeztek el. A kutatócsoport beszámolója szerint a kutya túlélte a négy­órás műtétet és a műanyagból készült aorta, amely a kutya természetes füütöerét helyette­síti, teljes rendben működik. Dr. Richard J. ttodban, a kutatócsoport vezetője azt a re­ményét iejezte ki, hogy ilyen mesterséges aortákkal sikere­sen helyettesíthető lesz olyan embereit szívében a föütOér, akik reumatikus eredetű szív­bajban szenvednek. Tiltakozó nagygyűlés a nyugat-németországi HeUdbergben az atomfél fegyverré* elleti. A Feketetorok-öböl titka A Káspi-tó keleti portján járó turisták időtlen dók óti ritka jelenségnek lehetnek szemtanúi: a tó vize egy kes­keny csatornán keresztül év­századok óta szakadatlanul fo­lyik a tó egyik öblébe, s még­sem tudja megtölteni. A hidrológusok megfigyelé­sei és mérései szerint még most is, miután a Káspi-tó szintje jelentősen csökkent, évente több mint 8 ezer köb­méter víz folyik az öbölbe, ,de szintje mégis jó egy méterrel alacsonyabb a Káspi-tó szint­jénél. < A turkmén halászok között régóta az a legenda járta, hogy ennek a titokzatos öböl­nek van egy ún. fekete torka. Ez a torok nyeli el a rengeteg vizet. A helyi lakosok az öbölnek a Kara-Bogaz-Gol ne­vet adták, ami annyit jelent, mint a fekete torok öble. A tudósoknak sikerült beha­tolnak az öböl titkaiba, s megállapították, hogy miért nem tud megtelni és nova tű­nik a nagy mennyiségű víz. Megállapították, hogy az öböl­ből, melynek partja homokos, rendkívül gyorsam elpárolog a víz és nagy mennyiségű külön böző értékes sók maradnak vissza a tó fenekén. A Kara- Bogaz-Gol e természeti kin­cseinek tanulmányozását már a XVIIÍ. században megkezd­ték, de az ipari feltárás csak a szovjet kormányzat idején kezdődött meg Lenin utasítá­sára. 1924-ben megszervezték a szulfát parti kitermelését, 1929-ben pedig felépítették a Karabogaszulfát hatalmas kombinátot, amely évente sok­ezer tonna értékes vegyi nyers­anyagot és műtrágyát ad az országnak. Ezzel párhuzamo­san nagy méreteket öltöttek a tudományos kutatómunkála­tok. Rájöttek, hogy a szulfát- nátriumon kívül sok magné­zium, (kálium, bér, brón, klond és más vegyi parilag rendkívül szükséges anyagok is találha­tók az öbölben. A Káspi-tó vizének szaka­datlan csökkenésével kapcso­latban most a szovjet tudósok tevékenyen tanulmányozzák a Kara-Bogaz-Gol öblét Közönséges virágpor mint fiatalítószer Azóta, hogy hat évvel ezelőtt Párizsban megkezdték a mébpam- pő, mint llatalitószer propagálá­sát, az agyondolgozott urak és fá­radt hölgyen számára, egy bizd- nyos ipar nagy üzleteket csinált olyan készítményekkel, amelyek mikroszkóp ileus mennyiségekben tartalmazták ezt a csodaszert. Leg­újabban a Kárnten-l dr. Müller biológus azt állítja, hogy a közön­séges virágpor ugyanúgy fiatalít, mint a méh-csodaszer. tengerfenék szörnyetege Egy angol búvár szokatlan kalandja N. W. angol búvár, a ten­gerfenék szenvedélyes kuta- -tója nemrég szerény külsőse- pen érezték vagyis nem ^ ge^ közepette megünnepelte estek át megfelelő aklimizá- láson. Valamivel több mint 5 óra alatt majdnem 4 kilo­méteres magasságba kerül­tek. A z alpesi hegymászók több pihenőt tarta­nak, amíg feljutnak a csú­csokra. Ezáltal fokozatosan szoktatják szervezetinket a klímaváltozásokhoz. Ezt a ké­sőbbi expedíciók tagjainál feltétlenül figyelembe vész- szűk. Azokat, akik a „Szov- jetszkaja” állomáson fognak telelni, előzetesen hozzászok­tatjuk a hideghez és a magas­20 éves búvárkodásának év­fordulóját. Ez alkalommal visszaemlékezett néhány iz­galmas élményére. Húszéves kalandozása alatt legtöbbet a Csendes-óceán dé­li részem tartózkodott. Az óceán mélyén gyakran váratlan találkozásai voltak a mély vizek állatlakói­val. Cápával számtalanszor találkozott. Egyszer egy cápa végkimerülésig hajszolta, mint macska az egeret. Az angol búvár szerint azon­ban a víz alatt az ember leg­Templom a drótsövény mögött szimbolizálja a francia kato­nák keresztény misszióját gir földjén. veszélyesebb ellensége a po­lip. Félelmetes szörnyetege ez a tengerfenéknek. A polip, ez a leírásokból ismert ormótlan lény, nyolc­karú. Teste közepes hordó nagyságú, karjai 6 méter hoez- szúak. Hihetetlen erő lakozik karjaiban, mozgásuk villám­gyors, cikázó, mint valami csörgőkígyóé. A vízben pók- szerűen hat, karjai kígyózó mozdulataival fel vagy lefelé lebeg. Ilyenkor az embernek megborzong a háta, de még hátborzongatóbb, ha a polip hirtelen megáll, szinte megme­revedik, mintha élettelen vol­na. Harc a polippal A viharedaett búvár így em­lékezik vissza legdrámaibb él­ményére: Búvárkodásom kezdetén többször hallottam rémmesé­nek beillő történeteket a polip­ember harcáról. Csekély ta­pasztalattal, 19 éves' fejjel, gúnyosan, fölényesen moso­lyogtam rajta. D« egyszer ala­posan megkaptam a magamét. — Borneo szigetéről a ma- daigasrikári átjáró felé hajóz­tunk. A tenger nem volt mély (mintegy 40 méter). A korláton áthajolva a feneket kutattam. Egyszerre csábító gyöngy­kagylókat pillantottam meg. Magamra vettem a búváröl­tönyt és leereszkedtem. — Óvatosan lépkedtem a korallszirtek között. Egy mé­lyedésbe jutottam. Leszálltam, lehajoltam, hogy feltépjek egy kagylót, s abban a pillanatban valami megérintette a vállam. Ösztönös mozdulatom mentet­te meg az életemet. Hirtelen kirántottam borotvaéles búvár- késemet és találomra sújtot­tam. Elvágtam a polip rám- tekeredő két karját, anélkül. hogy tudtam volna, mit teszek és ki bánt. Csak egy szempil­lantás hiányzott, hogy karjain? és egész testem a polip fojto­gató ölelésébe ne kerüljön. — Leírhatatlan fedelem vett rajtam erőt, amint felocsúd­tam és szemtől-szembe álltam a szörnyű polippal. A mélye­désben elég sötét volt. Csak homályosan láttam valami or­mótlan alakot, hullámzó, ágas- bogas karokkal, köztük az el­vágott darabok is. — Kénytelen-kelletlen felvettem az egyenlőtlen harcot. Többször lehajoltam, hogy lá­baimat kiszabadítsam karjai­ból, de a szörnyeteg mindany- nyiszor a magasba lendített, mint valami könnyű játékot. Búvársisakomtól és mellvér­temből minden ilyen esetben fájó ülést éreztem. Elkesere­detten hadakoztam, minden erőmet megfeszítve, hogy a bi­li ncsbefogó karok valamelyi­két elvágjam. Ugyanakkor ke­restem az alkalmat, hogy se­gítséget kérjek felülről. A vész­jel, négy rántás a kötélen azt jelenti: húzd szakadásig. Fél­tem azonban, hogy a légszelep és a húzókötél beleakad vala­mi kiálló kőbe, korallszirtbe, és ha megfeszül elszakadhat és akkor menthetetlenül odave­szek. A polip olykor 3—4 mé­ter magasba is fellendített. Államat és arcomat sebezte a sisak, testemet pedig az érdes korallszirtek. — A párharc 15 percig tart­hatott, számomra egy örökké­valóság. Éreztem, hogy gyen­gülök. A sisak ütésétől meg- tóntorodtam, a korallszirtek horzsolásától teljesen elalélt a testem. Erőm fogytán volt. Mi­előtt elájultam volna, megra­gadtam a kötelet és utolsó erőmmel kétségbeesetten rán­tottam rajta négyet. A követ­kező pillanatban mintha ketté­vágtak volna. Többet nem tud­tam magamról. Mint a feltámadt halott. — Fent a fedélzeten Ro, po­linéziai barátom tartotta a kö­telet és figyelt. Jelzésemre el­kezdte húzni — de eredmény­telenül. Hívott még egy em­bert, a légszelep ellenőrét. Az odafutott a himbálódó fedél­zeten és most mái- ketten húz­tak. A kötél egy tapodtat sem engedett. Még egy segítség jött, de hárman sem tudták legyőzni az erőt, amely fogva tartott a mélyben. — Most Ro találékonysága mentette meg élétemet. Meg­ér « megdUapiidt Önmagéban még nem I* szenzációs, mivel a méhek virágporból készítik a méh- királynök tápláléknedvét, — és so­ha senki sem tudja majd bebizonyí­tani, hogy az egyik vagy a másik fiatalítja-e mtg valóban az embe­reket A fiatalság utáni vágy való­színűleg éppen olyan nagy szere­pet játszik, mint a csodaszer. A fiatalodni vágyóknak azonban nagy előnyt jelent, hogy a virágpor sokkal olcsóbb a méhkirálynök táplálékánál. Egy kúrára állítólag to gramm virágpor elegendő. Dr. Müller pacienséi szanatóriumban laknak és a jó Kärnten-i levegő valószínűleg nagyban hozzájárul a csodálatos „megfiatalodáshoz". Még nem sikerűit kiderítem, hogy miáltal hat a virágpor iz embert tettre. De Müller úgy vé­li, hagy a vegyészeknek évekre lesz szükségük ahhoz, hogy kiana­lizálják a hatóanyagot. A fiatalítási ipar átállása virág­porra ham jelenti azonban, hogy a méhek munkanélkülivé válnak. dr. Müller szorgalmasan hordatja a virágport hetven méhcsaládjával. A méhkasok kirepülő nyílásaira finom dróthálókat szereltetett. amelyek leszedik a méhkasba má­szó méhekröl a virágport. A virág­por előkészített kis tartályokba esik, ahol összegyűjtik azt. Embe­ri erővel sokkal nehezebb feladat lenne a virágporgyüjtés. Tallózás Amikor egy Ízben Adenauer kancellár vonaton visszaérkezett Borúiba, külfinkocslját a rendes szerelvénytől eltérőleg más vágány ra irányították. A kancellár „ttactelői” nem min­den él nélkül mégjegyezték: „Ve végre, csakhogy sikerült az öreget parancsolta két társának, hogy lekapcsolnii” tarteák megfeszítve a kötelet és mihelyt hullámvölgybe jut a kis hajő, hirtelen csavarják a fedélzet vastag oszlopa köré. így is tettek. Amikor a követ­kező magas hullám hátára kapta a hajót, nagyot rántott a feszülő kötélen. — Valószínű, hogy kínzóm, a polip, épp akkor készült új fogásra, mert szánté kivágód­tam a felszínre. Amint észhez- tértem, első pillanatban ismét olyan volt az érzésem, mintha kettévágtak volna. — Amikor leemelték fejem­ről a búvársisakot, olyan vol­tam, mintha valami véres csa­tából jönnék. Arcom, nyakam vérben, kezem is lábam is se­bes, testemen ia ütések, vér- aláfutások. — Elmosódva láttam a szik­rázó napfényben körülöttem saargalmaskodó társaimat. Arckiíejezésük szokatlan volt számomra, mint ahogy szokat­lannak tűnt kis hajónk .is. Úgy éreztem magam, mintha feltá­madtam volna — fejezte be jubileumi visszaemlékezését a Elvis Presley Rock and Roil- királyt a fiatal lányok tömege ost­romolja állandóan autogramm éí egyéb kérésekkel. A kérések kö­zött gyakran szerepel az te. hogy küldje el valamelyik imádójának egy hajfürtjét. Presley egyik harátja aggódva figyelmeztette az énekest. hogy amennyiben ilyen ütemben oszto­gatja hajfürtjeit, rövidesen kopasz lesz. „Ne félts te attól — felelte Presley —. én biztosan nem leszek kopasz, hanem nézd meg a kutyá­mat, az már legjobb úton van hnz- 4 Az angliai JLeedsben a rendőrség szökött fegyencet keresett. A 2Í ;éves Terence Cutts-ot még mindig nem sikerült elfogni, pedig sse­mélj leírásában elég részletet es különleges Ismertető jeleket közöl­nek róla: „Bal karjára tetoválva az angol lobogó és egy sas látha­tó; alatta egy azív és egy mezle­den nöl alak. Jobb karján ugyan­iak tetovált díszek. A legfeltű­nőbb azonban mellkasán egy kék- színű vitorlás hajó rajza, hátán pe­dig egy tengeri ütközet látképe”. * Kuba népszerűtlen elnöke és diktátora, Fulgencio Battista egy idő óta még a szokottnál is Job­ban félti az életét. Fülébe jutott, ugyains, hogy az egyik del-olaav­orszdgl maffia vállalta, hogy egy­millió dollár . tiszte ietdij''^rt haj­landó lenne a- elnökiv eltenni láb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents